Kezdőlap Címkék Dobrev

Címke: dobrev

Mai kérdés – Vajon az árnyékkormány megalakítását akkor is fikázná az ellenzék egy része, ha nem a Demokratikus Koalíció alakítaná

Vajon az árnyékkormány megalakítását akkor is fikázná az ellenzék egy része, ha nem a Demokratikus Koalíció alakítaná, ha a tegnapi programadó beszédet nem Dobrev Klára mondja el?

This poll is no longer accepting votes

Vajon az árnyékkormány megalakítását akkor is fikázná az ellenzék egy része, ha nem a Demokratikus Koalíció alakítaná?

STOP DOBREV?

Amerikai előválasztásokon fordul elő, hogy egy jól szereplő jelölttel szemben a többiek megpróbálnak összefogni, és az ilyen összefogás jelszava Stop XY szokott lenni. Ez is eszembe jutott arról, ahogy Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter a hét végén arra szövetkezett, hogy összefogva megakadályozza, hogy Dobrev Klára megnyerje az előválasztást.

De van friss, közelebbi példa is.

Sok oka van annak, hogy a tizenhat éven át Angela Merkel mögött álló CDU-CSU elvesztette az idei német választást. Az egyik ok kétségtelenül az, ahogy a CDU-CSU vezető politikusai az elmúlt hónapokban arról győzködték egymást és a választókat, hogy a másik kereszténydemokrata politikus miért nem lenne jó pártelnök illetve kancellárjelölt. A közös kancellárjelölt tekintetében teljes sikerrel jártak, ő elbukott, de az őt támadók tekintélye sem emelkedett.

Végignéztem, végighallgattam mind Karácsony, mind Márki-Zay vasárnapi kampánygyűlését, és elment a kedvem az élettől. Mindkét összejövetel arról szólt, hogy miért ne legyen, sőt: miért ne lehessen Dobrev a közös miniszterelnök-jelölt, és nem arról, hogy milyen nagyszerű dolog lenne túljutni végre az Orbán-féle rémálmon, és miért ők tudnák utána a legjobban vezetni az országot.

Tudom persze, a közvélemény-kutatók megállapították, hogy Dobrevnak nagy az elutasítottsága. Csakhogy a támogatottsága is. Mi van, ha miután egy héten át magyarázzák, hogy mért nem tudja leváltani Orbánt, mégis ő nyeri meg az előválasztás második fordulóját?

Az Európa-hajón, ahol a máskor oly rokonszenves Tordai Bence gusztustalanul gyurcsányozott egyet, Karácsony Gergely komolyan érvelt Dobrevval szemben. Szerinte az ellenzékiek egy része ma is büszke a 2010 előtti kormányzásra, és Dobrev az ő jelöltjük, míg az ellenzékiek többsége a 2010 előtti világot is elutasítja, és ők Mári-Zayjal ezt a többséget képviselik.

Karácsony szerint igaz ugyan, hogy a 2010 előtti világ demokrácia volt, de ez nem elég, szerinte szociális demokráciára van szükség. Én ezt nagyon rossz érvelésnek tartom.

Az 1990 és 2010 közötti két évtizedben a szocialista rendszer összeomlásától sújtott magyar gazdaság teljesítménye nem tett volna lehetővé számottevően magasabb béreket, nyugdíjakat, szociális juttatásokat, és megalapozatlan az a feltevés, hogy az Orbán utáni kormányzás azt majd lehetővé teszi, kiváltképp olyan mértékben, mint ahogy az az ellenzéki pártok ígéreteiből kiolvasható. Egyébként éppen

a Gyurcsány-kormány idején sikerült megfordítani a jövedelmi különbségek növekedésének tendenciáját, többek között a családtámogatások átalakításának köszönhetően.

A Corvinus Egyetem előtti gyűlésen a Márki-Zayt támogató felszólalók azzal érveltek Dobrev Klára ellen, hogy nem ismeri el a 2010 előtti kormányzás olyan hibáit, mint a határon túli magyarok úgymond elutasítása vagy a 2006 őszi rendőri erőszak. Nem hiszem, hogy jogosak a Gyurcsány-kormánynak tett szemrehányások akár amiatt, hogy nem támogatta a letelepedés nélküli kettős állampolgárságot, amit egészen 2004-ig, a Patrubány-féle kezdeményezésig az MDF sem és a Fidesz sem vetett fel, és szöges ellentétben állt és áll a nyugati demokráciák elveivel és gyakorlatával, akár pedig amiatt, hogy a rendbontók által megtámadott rendőrök erőszakot alkalmaztak, és azt gyakorlatlanul tették. A 2010 előtti korrupció is szóba került, mint amivel szemben szintén fel kell lépni, csak azt nem idézték fel, hogy miniszterelnökként éppen

Gyurcsány terjesztett elő olyan korrupcióellenes törvényjavaslatokat, amelyek már az MSZP-frakció ellenállásán elvéreztek, mielőtt még a Fidesznek szavazniuk kellett volna róluk, és a korrupció kezelése volt az MSZP-vel történt szakításának egyik oka.

Aggasztónak tartom, hogy a hírek szerint Karácsony és Márki-Zay mindenekelőtt abban állapodott meg, hogy „megőrzik” a családtámogatási rendszert és a kettős állampolgárok jogait, vagyis azt tartották a legfontosabbnak, hogy miben nem változtatnának a Fidesz elveihez és gyakorlatához képest.

Úgy tűnik, azt tartották a legfontosabbnak leszögezni, ami feltételezésük szerint a DK-val szembeállítja őket.

Eddig a programügyekben közösen állapodott meg – egyébként időnként nekem nagyon nem tetsző módon – a hat párt. Most két szereplő teremtene kész helyzetet a maga elképzelése szerint.

Ha Karácsony és Márki-Zay szép csendben elbeszélgetett volna, és bejelentették volna, hogy a második fordulóra egyikük visszalép a másik javára, azzal nem lenne semmi bajom. Azzal azonban nagyon is van, hogy itt egy legalább egy hétig húzódó nyilvános kampányt indítottak Dobrevval szemben, és – vegyük észre – szinte minden ponton a Fidesz ismert érveivel támadják őt. Nem vezet ez jóra.

Az előválasztás első fordulója ellenzéki siker volt, viszont így a második fordulót akár el is veszítheti az ellenzék.

Közlemény – Október 10-16. között lesz az előválasztás második fordulója

Szeptember 28-án ért véget az előválasztás első fordulója, amin minden előzetes várakozást messze meghaladó számban, több mint 630 ezren vettek részt. Az első fordulóban az ellenzéki választók döntöttek arról, hogy ki legyen a 2022 tavaszi általános választáson az ellenzék 106 közös képviselőjelöltje, valamint arról is, hogy ki legyen az a három miniszterelnök-jelölt, akik közül a második fordulóban megválasztják az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjét. A három továbbjutó Dobrev Klára, Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter lett.

Az ellenzéki előválasztás informatikai rendszerét ért támadás miatt az előválasztás első fordulója két napot csúszott, így viszont, az eleve nagyon szoros határidők mellett megtervezett második forduló sikeres lebonyolítása rendkívül nehézzé vált.

Az Országos Előválasztási Bizottság ezért úgy döntött, hogy az eredeti, hétnapos időszak megőrzésével, de elcsúsztatja az előválasztás második fordulóját október 10-16-ra.

A vasárnaptól szombatig tartó időszakban két hétvégi szavazási nap is lesz, ami az első forduló tapasztalatai szerint a legmagasabb részvételt biztosítja. Továbbá a szavazatszámlálás is október 17-én, vasárnapra esik, így lehetséges válik egy nap alatt megállapítani az előzetes végeredményt. Így időben születik hivatalos végeredmény ahhoz, hogy az október 23-i nemzeti ünnepen együtt sorakozzon fel az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje és 106 egyéni képviselőjelöltje.

A második forduló rövidebb lesz, mint az első forduló, ezért értelemszerűen részlegesen változni fognak a szavazópontok és a nyitvatartásuk. A második forduló szavazópontjainak listáját a jövő héten fogja az OEVB nyilvánosságra hozni.

A második fordulóban az egész ország egy választókerületnek fog számítani, azaz a választópolgárok az ország összes szavazópontján érvényesen szavazhatnak, függetlenül az állandó lakcímük egyéni választókerületi hovatartozásától. A szavazási feltételek, azaz a magyarországi állandó lakcím és lakcímigazolvány, valamint egy fényképes igazolvány továbbra is szükséges a szavazáshoz.

Országos Előválasztási Bizottság

Előválasztás 2021 – Szavazatszámlálás 2. nap – frissítve: 19:30

Ma reggel 9 órától folytatják a szavazatok megszámolását. A jelenlegi állás a miniszterelnök-jelölti versenyben a következő:

Megkezdték a szavazatszámlálást a még hátralévő 61 körzetben.

Folyamatosan érkeznek az adatok:

Jász-Nagykun-Szolnok megyei 3-as egyéni választókerületben Lukács László György (Jobbik) nyert Tútó vilmos (DK) jelöltje előtt;

Fejér 5-ös választókerületben, Sárbogárdon Kertész Éva (DK) nyert

Hajdú-Bihar megye 4. választókerületében, Berettyóújfalu és környékén, ahol meglepetésre a Szántai László (Momentum) jelöltje megelőzte Bihary Judit (MSZP) jelöltet;

Bács-Kiskun megye 6. választókerületében, Baján, az online szavazatokkal fordítva a Kiss László (Momentum) 33 szavazattal megelőzte László Károly (DK) jelöltjét;

A miniszterelnök-jelölti verseny pillanatnyi állása:

Szabolcs megyei 6-os választókerületet Tóth Viktor (MSZP-Párbeszéd) jelöltje nyerte Bélteki Béla (Jobbik) előtt;

Csongrád megyei 4.-es, azaz a hódmezővásárhelyi választókerületet Márki-Zay Péter (MMM) toronymagas fölénnyel nyerte Mucsi Tamás (DK) előtt;

Budapest 12-es választókerületében, azaz a XV. kerületben Barkóczi Balázs (DK) nyert Palocsai Béla (Momentum) jelöltje előtt;

Győr-Moson-Sopron megye 2. választókerületben Gasztonyi László (DK) biztos győzelmet aratott Juhász István (Mszp) fölött.

Bács-Kiskun megye 5. választókerületében Horváth Roland (DK) a végső sorrend élén szerepel, míg Papp Dénes (Momentum) végzett a második helyen;

A Spirit FM-nek nyilatkozott Márki-Zay Péter. Három feltételt szabott ahhoz, hogy visszalépjen a második fordulóban Karácsony Gergely javára:

  • az euró bevezetése;
  • az elszámoltatás;
  • a kétharamdos törvények feles többségű leépítése

Az eddig összeszámolt szavazatok alapján a pártok képviselő-jelölti versenyében az alábbieredmény összegezhető

  • Demokratikus Koalíció: 25 képviselő
  • Jobbik: 20 képviselő
  • Momentum: 10 képviselő
  • MSZP: 9 képviselő
  • Párbeszéd: 5 képviselő
  • LMP: 5 képviselő

Az eddig összeszámolt adatok szerint továbbra sem lehet egy pártot győztesként kihirdetni,  az viszont egyértelmű, hogy vidéken a DK-sok és a jobbikosok rendre nyerték az egyéni körzeteket. Budapesten eddig a Momentum és Párbeszéd örülhetett a főként.

Csongrád-Csanád megye Szentes központú 3-as számú választókerületében Szűcs Ildikó (Jobbik) megelőzte Borsik Viktor (Momentum) jelöltjét;

Nógrád megyében a szavazatok 47 százalékát Dobrev Klára ( DK) nyerte

Komárom-Esztergom megye 2. körzetében Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik) képviselője egyedül indult és nyert;

Somogy megye 4-es számú választókerültét a Jobbik jelöltje, Potocskáné Kőrösi Anita nyert Kovács Miklós (DK)-s kihívójával szemben;

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 3. választókerületében, Kisvárdán és környékén Tóth Viktor (Jobbik) nyert Sárosy Zoltán (MSZP) jelöltjével szemben, így ő mérkőzhez meg Seszták Miklós fideszes képviselővel;

Szabolcs 1. választókerületben Lengyel Máté (Jobbik) jelöltje nyert Csipkés József István (Momentum) ellen;

Békés megye 2. számú választókerületében Dr. Kondé Gábor (DK) jelöltje nyert Gajdos Attilával (MMM) szemben;

Heves megyei 3-as választókerületben Leel-Őssy Gábor független (DK) jelölt győzött Mikóné Hirth Beáta (Momentum) képviselője ellen;

Heves megyei 3-as választókerületben Kórozs Lajos (Mszp) jelölt fölényesen nyert Lőcsi Lajos Momentum-MMM támogatottja ellen.

Fejér megye 3. választókerületében, Bicskén és környékén (Felcsút) Balázs Péter (DK) képviselője legyőzte Bogdán József (Momentum) jelöltjét;

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 3-as választókerületében Kiss Sándor (Mszp) kis különséggel legyőzte a karlendítős Farkas Péter Barnabás (Jobbik) jelöltet;

Vas megye 3-as számú választókerületében Bana Tibor (MMM) győzött Pleva Dániel (Momentum) jelölt ellen;

Szabolcs megye 2-es számú választókerületében Aranyos Gábor (MSZP-Párbeszéd) jelöltje nyert Gyüre Csaba (Jobbik) jelölttel szemben;

Győr-Moson-Sopron megyei 3-as Kovácsné Varga Ildikó (Mszp- Párbeszéd) jelöltje nyert Orbán Krisztián (Momentum) jelöltje ellen;

Tolna megye 1 választókörzetében dr. Harangozó Tamás (Mszp) jelöltje lett a nyertes dr. Bozsolik József (Jobbik) jelöltjével szemben;

Borsod megye 1-es körzetét Szilágyi Szabolcs (Jobbik) nyerte Dr. Simon Gábor (MSZP-Párbeszéd) ellen;

Békés megye 1. sz. körzet  Stummer János (Jobbik) képviselője nyert Miklós Attila (Mszp) képviselőjével szemben;

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 5. választókerületében Erdei Sándor (Jobbik) nyert Berger Zsolttal (Momentum) szemben;

Békés megye 4. választókerületében, Orosházán és környékén a végeredmény Szabó Ervin (Jobbik) előnyét mutatja Szelényi Zoltán (Mszp) jelöltjével szemben;

Baranya megye 3. választókerületében, Mohácson és környékén a Jobbik jelöltje Schwarz-Kiefer Patrik (Jobbik) nyert Frey Benjámin (Momentum) jelöltjével szemben;

Öt újabb körzet eredményeit jelentette be az Országos Előválasztási Bizottság csütörtök reggel. Mind az öt körzetet Dobrev Klára nyerte, négyben a második Karácsony, egyben viszont (Zala 3) Jakab Péter hozta a második helyet. 

Pest megyei 1-es választókerületében, Érden Bősz Anett (DK) hatalmas fölénnyel nyert Tetlák Örs (LMP) jelöltjével szemben;

Jász-Nagykun-Szolnok megye 1-es választókerületében, Szolnokon Sziráki Pál (DK) nyerte az előválasztást Tóth Áron (LMP) és egy momentumos jelölttel szemben;

Zala megye 3. választókerülete, ahol Horváth Jácint (DK) legyőzte Berta Krisztiánt a Jobbik jelöltjét;

Bács-Kiskun megye 1-es, kecskeméti választókerületében Szőkéné Kopping Rita (DK) nyerte az előválasztást Lejer Zoltán (Jobbik) jelöltje előtt;

A budapesti 9-es választókerületben Arató Gergely (DK) legyőzte Burány Sándor (Mszp-P) jelöltet;

61 körzetben még nem dőlt el az előválasztás eredménye. A szavazatszámlálók néhány perc múlva folytatják munkájukat.

Az eddig ötven körzetben fejezték be a szavazatok számlálását. Jónéhány szoros, vagy érdekes körzetben dőlt el melyik jelölt szállhat versenybe Fideszes ellenfelével 2022-ben.

Néhány érdekesebb végeredmény:

Baranya 2-es számú választókerületében Szakács László (DK), az MSZP korábbi elnökhelyettese, nyert  szoros versenyben az LMP-s Keresztes László Lóránt előtt;

Budapest 4. választókörzetében Tordai Bence (Párbeszéd) nagy fölénnyel verte Kálmán Olgát (DK). Tordai kétszer több szavazatot kapott, mint ellenfele;

Szombathelyen, Vas megye 1-es választókerületében Czeglédy Csaba (DK) alig néhány szavazattal előzte meg Ungár Pétert (LMP);

Budapest 5-ös választókörzetében Oláh Lajos (DK) meggyőző fölénnyel nyert Tompos Márton (Momentum) jelölje előtt;

Fejér megye 1. számú választókerületében Márton Roland (MSZP–Párbeszéd) jelöltje nyert Ráczné Földi Judit (DK) előtt;

Meglepetés, hogy Orosz Anna (Momentum) meggyőző fölénnyel verte Gy. Németh Erzsébetet (DK);

Komáromban-Esztergom megye 1. választókörzetében Konczer Erik (DK) legyőzte Gurmai Zitát (Mszp);

Budapest 4-es választókerületben Jámbor András független  fölényesen nyert Demeter Márta (LMP) jelöltjével szemben;

Az eddig összeszámolt 50 választókerületből

  • 40-ben Dobrev Klára szerezte a legtöbb szavazatot,
  • 8 helyen Karácsony Gergely az első (Pest 2. és 3., Budapest 1., 2., 3., 4., 5., 6)
  • 2 helyen Jakab Péteré a legtöbb szavazat (Mátészalka – Szabolcs 5, és Barcs – Somogy 2).

Andy Landy mosolyalbuma – Ki nevet a végén?

Társasjáték választóknak! Vasárnap jelentette be Dobrev Klára miniszterelnök-jelölti indulását a DK.

AL

Szavazni? Nem szavazni?

Az utolsó decemberi parlamenti üléseken – szokás szerint – rengeteg törvényjavaslatról és határozati javaslatról szavaztak a képviselők. A parlament nálunk egyértelműen a kormányé, míg demokratikus rendszerekben a parlament valamennyi, ott képviselt párté, melyek közül többnyire a kormánytöbbség határozza meg, hogy milyen döntések születnek, viszont az ellenzéknek is van joga, hogy beszéljen, vizsgálódjon, és egyes, a parlamenti játékszabályokra, a politikai rendszer működési kereteire vonatkozó szabályoknál a döntéseknek is részese legyen.

Ezek a jogok nálunk fölöttébb korlátozottan és esetlegesen érvényesülnek. A kérdés az, hogy ha már az ellenzéki képviselők ennek ellenére felvették mandátumukat és részt vesznek a parlament életében (amit én elfogadok), miképpen tegyék ezt. Ebből a szempontból érdemes vizsgálni, hogy hogyan helyes az ellenzéki képviselőknek élniük szavazási lehetőségükkel.

A parlamenti tevékenység legfontosabb eleme a beszéd (ebből származik a parlament megnevezése is), és a parlamenti szavazás. A mi körülményeink között, egy önkényuralmi rendszer parlamentje esetében a mandátum átvételének és a parlamenti életben való részvételnek csak az ad értelmet, ha az ellenzékiek messzemenően élnek a parlamenti beszéd és a parlamenti szavazás lehetőségével. Ezt olyan módon helyes tenniük, hogy félreérthetetlenül kifejezésre juttatják az önkényuralmi rendszerrel mint rendszerrel való szembenállásukat. Azzal is, ahogyan a parlamentben beszélnek, aminek világosan el kell térnie a demokratikus parlamentben való beszédmódtól (például kerülni kell a tisztelt ház, elnök úr és hasonló megszólításokat, ahogyan ezt következetesen teszi ritka felszólalásaiban Gyurcsány Ferenc) vagy a fideszes képviselőknek a „békebeli” képviselőtársam megnevezéssel történő emlegetését.

Ezúttal azonban nem azzal foglalkoznék, hogy hogyan helyes az önkényuralom parlamentben beszélni, hanem azzal, hogy hogyan helyes és hogyan nem helyes szavazni.

Egy korábbi jegyzetemben, a kilencedik alaptörvény-módosítás parlamenti tárgyalását megelőzően emlékeztettem arra, hogy 2011-ben az ellenzék demokratikus pártjai bojkottálták az alaptörvény tárgyalását és szavazását. Ezt Gyurcsány kezdeményezte, annak kifejezéseként, hogy ö maga és a vele egyetértők, majd az újonnan alakult DK képviselői nem tartják legitimnek, hogy a Fidesz ellenzéki egyetértés nélkül ír és fogad el a Köztársaság konszenzussal elfogadott alkotmánya helyett alaptörvényt.

Ugyanez volt a DK álláspontja a választásokra vonatkozó törvények egy párti elfogadtatásával szemben is, és annak idején azt is bojkottálta a DK. Ugyanezt tette az alaptörvény későbbi módosításai esetén is a korábbi ciklusokban. Most viszont – és már a 2018-as választást követően a hetedik módosítás esetében is – valamennyi ellenzéki frakció részt vett az alaptörvény-módosítások tárgyalásában és szavazásában, egyetlen kivétellel: a DK a szavazástól távol maradt, ezzel érzékeltetve tiltakozását az alaptörvény módosítása ellen.

Ez utóbbit helyesnek, a jelenlegi politikai állapotokhoz való viszony adekvát kifejezésének tartom, de már ez is következetlen volt, hiszen a parlamenti vitában sem lett volna szabad részt venni.

Ez ugyanis megtéveszti a választókat: óhatatlanul azt a benyomást kelti, mintha az alaptörvény megalkotásának és időnkénti módosításának tényét elfogadnánk, csak a tartalommal lenne bajunk.

Ugyanez vonatkozik a választójogi törvényre, annak módosítására is.

Megvetésünket és az egész rendszer elutasítását azzal fejezhetjük ki, ha a Fidesz uralta parlament efféle aktusait következetesen bojkottáljuk.

Az, hogy az ellenzékiek részt vettek a vitában és a DK kivételével a szavazásban is, annak jele – és ez más módokon is sokféleképpen megnyilvánul –, hogy nem tisztázták a maguk számára, hogy miként viszonyulnak az Orbán-rendszerhez.

Fordított a helyzet egy másik fontos szavazás esetében. Utolsóként egy fontos határozati javaslatról szavazott az Országgyűlés, amelynek tárgya „a Menekültügyi és Migrációs Paktumot alkotó öt európai parlamenti és tanácsi rendelettervezet vonatkozásában az indokolt vélemény elfogadása feltételeinek fennállásáról” szóló jelentés elfogadása volt.

Nem először fogadtat el az Orbán-kormány ilyen „indokolt véleményt” valamilyen európai uniós tervezettel kapcsolatban, és ezek a tervezetek a menekültkérdésre szoktak vonatkozni. Miről is van szó?

A tavaly létrejött új Európai Bizottság egyik fontos feladatának tekinti az Unió új közös menekültpolitikájának kialakítását. Az öt rendeletből álló Menekültügyi és Migrációs Paktum megpróbál rendet tenni a menekültügy és migráció kezelésében. Valahol az eddigi szabályok és az elmúlt években kialakult gyakorlat között keres olyan kompromisszumot, amikor az eddigihez képest gyakrabban állítják meg az Unió külső határán a menedékkérőket, és küldik már onnan vissza azokat, akiknek nincs esélyük a menedékjogra, de csak meghatározott ideig teszik lehetővé a határon tartásukat, és bizonyos csoportok esetében (gyerekes családok, szülő nélküli gyerekek) eleve kizárják ezt.

A javaslat szakít a menedékkérők kvóta szerinti elosztásával, viszont elengedhetetlennek tartja a többi tagállam szolidaritását a menedékkérők megjelenésével közvetlenül érintett tagállamokkal pénzzel, infrastruktúraépítéssel és bizonyos esetben átvétellel is.

A parlament elé került, az Országgyűlés Európai ügyek Bizottsága által jegyzett – feltehetően a kormány jogászai által kidolgozott – „jelentés” funkciója az Európai Bizottság által kezdeményezett Menekültügyi és Migrációs Paktum elutasítása. Az „indokolt vélemény” névleg abból a szempontból vizsgálja a javasolt paktum részét alkotó rendelettervezeteket, hogy összhangban vannak-e az EU által hangoztatott szubszidiaritási elvvel (melyet az Orbán-kormány az országon belül egyáltalán nem tart tiszteletben, de ez más kérdés), vagyis nem vonna-e el a tervezett Paktum nemzeti hatásköröket a tagállamoktól. Az Orbán-kormány álláspontja természetesen az, hogy igen, elvonna, mégpedig azzal, hogy kötelezettségeket róna Magyarországra a menekültekkel való bánásmódot illetően.

Arra hivatkoznak, hogy a magyar alaptörvény szerint Magyarországra nem szabad senkit csoportosan betelepíteni, a tervezet pedig tartalmazna ilyesmit. Az orbáni alaptörvénybe ugyanis a hetedik módosítással éppen azért tettek be egy ilyen mondatot, hogy most erre a rendelkezésre hivatkozva utasíthassanak el minden ilyen kezdeményezést, mint ami ellenkezik Magyarország „nemzeti sajátosságaival”, „önazonosságával”.

Azért kellett ezt tömören összefoglalnom, hogy megítélhessem az ellenzéki pártok viselkedését ezzel az „indokolt véleménnyel”, illetve magával a Bizottság által tervezett Menekültügyi és Migrációs Paktummal kapcsolatban. Az öt ellenzéki frakció közül kettő: a Jobbik és az LMP jelen levő képviselői igennel szavaztak a határozati javaslatra, és a vitában is kifejtették az azzal, illetve az Orbán-kormány menekültpolitikájával való egyetértésüket. Ez logikus, hiszen mindkét párt 2015 óta következetesen ilyen álláspontot képvisel. Igaz, a Jobbik élesen támadja a Fideszt azért, hogy a letelepedési kötvényekkel bebocsátott az országba sok ezer, többnyire ázsiai idegent, és az LMP is tesz kritikus észrevételeket, de feltétlenül egyetértenek a Fidesszel abban, hogy a menekültkérdés szabályozásának abszolút nemzeti hatáskörben kell maradnia, és a Jobbik abban is, hogy lehetőleg senkit sem kell az országba beengedni.

Tudnunk kellene azonban, hogy mit gondolnak ugyanerről a másik három ellenzéki frakció, a DK, az MSZP és a Párbeszéd képviselői. De nem tudjuk: nem voltak jelen a vitán, és nem vettek részt a szavazásban. A menekültválság korábbi szakaszában még azt mondták a szocialisták és a DK-sok, hogy a menekültkérdés csak közösen, az Unió együttes fellépésével kezelhető. A DK-sok kifejezetten helytelenítették a kerítés építését, képviselőik az Európai Parlamentben sokáig támogatták a Bizottság kezdeményezéseit a menekültek ügyében történő összefogásra. Azóta viszont sok minden megváltozott, a szocialisták a kötelező kvótát kezdettől ellenezték, a 2018-as választási kampányban pedig mindhárom párt politikusai határozottan a kerítés megmaradása mellett foglaltak állást. Amikor tavaly októberben az Európai Parlamentben egy, a menekülők tengerből történő kimentéséről és a kimentettek elosztásáról szóló állásfoglalásról kellett szavazni, a DK négy képviselője – szemben a baloldali pártcsaládokkal – nemmel szavazott, az egy-egy szocialista és jobbikos képviselő tartózkodott, és csak a Momentum támogatta az állásfoglalást.

Mindezek után ismétlem: tudnunk kellene, hogy mit gondol az „indokolt véleményről” illetve az abban elutasított Menekültügyi és Migrációs Paktumról a DK, az MSZP és a Párbeszéd. Hogy mit gondol arról a Jobbik és az LMP, azt tudjuk: ugyanazt, mint a Fidesz. És a DK, az MSZP és a Párbeszéd?

Képzeljük el, hogy 2022-ben új kormány alakul, és az Európai Tanácsban, az állam- és kormányfők tanácskozásán – mondjuk – Dobrev Klára vagy Márki-Zay Péter van jelen az új magyar kormány vezetőjeként. Márki-Zaytól, ha a menekültkérdés szóba került, többé-kevésbé a Jobbik álláspontját halljuk vissza. Dobrev Klára az Európai Parlamentben a „legeurópaibb párt” képviselőjeként szavazott nemmel a tengerből kimentett menekültek elosztására. Vajon új miniszterelnökként Orbán vonalát vinnék tovább a menekültügyben?

Nem elfogadható, hogy nem tudhattuk meg a parlamenti vitában és a szavazáskor, hogy mi ma a DK, az MSZP és a Párbeszéd álláspontja.

Legyen világos: a Fidesznek nincs joga egymagában alaptörvényt és választójogi törvényt alkotni, és ezért az erről szóló napirendi pontoknál a bojkott a helyes ellenzéki magatartás. Ahhoz viszont kormányzó pártként alkotmányosan joga van, hogy menekültpolitikája legyen, tehát ellenzékének azzal kapcsolatban a nyilvánosság előtt is és a parlamentben is kötelessége világosan állást foglalni.

Megint szavaz az Európai Parlament

Amikor az új Európai Parlamentben Ursula von der Leyen bizottsági elnökségéről szavaztak a képviselők, azt írtam ezen az oldalon: én nemmel szavaznék. A DK négy képviselője igennel szavazott.

A megválasztott elnök azóta meghozta egész ciklusának minden bizonnyal legfontosabb döntését: a feladatok elosztását a tagállamok kormányai által jelölt biztosjelöltek között. Számunkra ebből két dolog különösen érdekes. Az egyik:

a korábbi migrációs feladatkör (ezt EU-nyelven portfóliónak hívják) megnevezése „az európai életforma védelmére” változott.

Ez bizony Orbán nyelve. Sokan kifogásolták ezt, de csak annyit értek el, hogy „az európai életforma támogatására” változzék. Az eddigi görög migrációs biztos a menekültek humánus fogadását tekintette fő céljának, vajon mit tekint majd fő céljának a szintén görög új biztos? A másik dolog: Orbán kezdettől fogva igényt támasztott a bővítési és szomszédsági biztos pozíciójára, és ezt meg is kapta előbb Trócsányi László, majd Várhelyi Olivér számára.
Dobrev Klára több interjúban is elmondta, hogy elképzelhetetlennek tartja, hogy Orbán embere ítélje meg az EU nevében, hogy egy-egy belépni kívánó állam megfelel-e a koppenhágai kritériumoknak, eléri-e a jogállamiság megkívánt szintjét. Ursula von der Leyen szemlátomást elképzelhetőnek tartja.
Ara-Kovács Attila sajtótájékoztatóján azután megtudtuk, hogy amikor az Európai Parlament szerdán Strasbourgban az új Bizottság egészéről szavaz, a DK képviselői igennel szavaznak. Ezzel azt az Ursula von der Leyen személyéhez köthető politikát támogatják, amely adottságként veszi tudomásul, hogy a közép- és kelet-európai új tagállamok vezetői más normákat követnek, mint amiket egykor a koppenhágai kritériumokban határozott meg az Unió.
Én nem ezt tenném.

Ez az a pont, ahol szavazással lehetne kifejezni: azt tartjuk kívánatosnak, hogy a mi égtájunkon is ugyanazt jelentse a jogállam és a szolidaritás, mint Berlinben, Párizsban vagy Brüsszelben,

harcolunk az ellen, hogy Magyarország és Lengyelország mai urai ezt másképpen képzelik és másképpen is gyakorolják, és ezért nem helyeseljük, ha Brüsszel új vezetői készek ebbe belenyugodni.
A Bizottság egészéről történő szavazás más természetű, mint az elnök személyéről történő szavazás. Ezt a szavazást megelőzi az egyes biztosok személyének megvitatása a Parlament szakbizottságaiban, s olyanokról döntenek, akik már maguk mögött tudják a szakbizottságok támogatását. Ezért azután nem lehet kétséges, hogy a Bizottság egésze erős többséget kap a Parlamentben. A kérdés csak az, hogy mennyire erőset.
Számunka az lenne a kívánatos, ha Ursula von der Leyennek a Bizottság kialakításában érvényesülő politikája kevésbé erős jóváhagyást kapna a Parlamenttől. Ezért lenne helyesebb, ha az Orbán-rendszer önkényuralmi törekvéseivel szemben álló magyar EP-lépviselők nemmel szavaznának.

Cherchez la femme – Keresd a nőt

Ismerünk olyan miniszterelnököt, aki nőügyekkel nem foglalkozik, aztán hallhattunk olyan politikust, aki fajtaszaporító egyedet lát bennük.

Most aztán olvashattuk Facebook bejegyzését egy olyan miniszterelnöknek, aki nagyon pontosan fogalmazott: “Idén végre két olyan nőt is tudtunk és tudunk ajánlani nektek, kiknek rátermettségéhez, felkészültségéhez nem férhet kétség.” Pontos megfogalmazás. Nem pusztán attól jók mert nők, hanem mert rátermettségük, felkészültségük erre predesztinálja őket. És ez a lényeg, ha velük együtt intézzük közös dolgainkat valóban nyugodtabb és igazabb lesz a világ.

Nincs rendben, hogy alig találunk ma nőket a magyar politikában. A változás itt se fog magától menni. Idén végre két olyan nőt is tudtunk és tudunk ajánlani nektek, kiknek rátermettségéhez, felkészültségéhez nem férhet kétség. Merj nőket választani képviselőnek, vezetőnek, és velük együtt nyugodtabb, és igazabb lesz a világ:)

A képen a következők lehetnek: 2 ember, , mosolygó emberek, álló emberek és túra/szabadtéri

Földcsuszamlás az ellenzékben I.

El kell ismernem: nem volt igazam, amikor közös listát szorgalmaztam az EP-választásokra. „Sargentini-listát”javasoltam tavaly novemberben, amelyben az MSZP-nek, DK-nak, Párbeszédnek és Momentumnak kellett volna együtt indulnia. A DK és a Momentum vezetői viszont ragaszkodtak az önálló induláshoz. Meg akarták mutatni, hogy többre képesek, mint a tavaly áprilisi 5,5 illetve 3 százalékra. Nekik volt igazuk.

A DK 16 illetve a Momentum 9 százaléka egyaránt fényes eredmény. Négy illetve két képviselőt küldenek az Európai Parlamentbe. Az utolsó közvélemény-kutatások még két mandátumot jósoltak a DK-nak, illetve egyet a Momentumnak. Nem a közvélemény-kutatók tévedtek, hanem – ahogy ez gyakran megtörténik – a kampány utolsó napjaiban sikerült ennek a két pártnak többszázezer választót még maga mellé állítania. Így lett a Fidesz eredménye „csak” 52 százalék, 13 mandátum, miközben néhány nappal korábban még 14 mandátumot is vártak, maguk a Fidesz vezetői is.

Azért ne felejtsük el, hogy mandátumban mérve a Fidesz javított az előző EP-választáshoz képest, százalékban mérve pedig a tavalyi parlamenti választáshoz képest. Tavaly „csak” 48 százalék szavazott a Fideszre, most 52 százalék. Öt éve tizenkét mandátuma volt, most tizenhárom. Fölényes győzelme itthon vitathatatlan. Tudjuk, ebben van szorosabb értelemben vett csalás  (utaztatás) is, meg a választások környezetének torz volta is, tehát ez a választás sem volt szabad és méltányos (free and fair). Ez azonban a továbbiakban is így marad, az önkormányzati és a következő országgyűlési választáson is. Nincs okunk változtatni azon a feltételezésünkön, hogy a Fideszt választáson nem lehet legyőzni.

Ugyanakkor igaza van Gyurcsánynak abban, hogy Orbán európai ambíciói összeomlottak. Olaszországban Salvini valóban győzött, és Franciaországban is nyert Marine LePen, Lengyelországban pedig Kaczyński, viszont Németországban, Ausztriában, Hollandiában nem erősödtek Orbán szövetségesei, összességében pedig a nacionalistáknak és euroszkeptikusoknak nem lesz blokkoló kisebbsége az Európai Parlamentben. A négy, egyértelműen a föderatív Európában gondolkodó frakciónak (Néppárt, szocialisták, liberálisok és zöldek) több mint ötszáz mandátuma, biztos kétharmada van. Európának nem lesznek „bevándorlás-ellenes” vezetői, ahogy ezt Orbán fő célként megfogalmazta.

Ha visszatérünk Magyarországra, akkor azt mondhatjuk: részben megvalósult az Orbán által gúnyosan emlegetett „ellenzékváltás”: összeomlott az LMP, nagyon meggyengült a Jobbik és az MSZP, látványosan megerősödött a DK és komoly erőként megjelent a Momentum. Végmenet egyfajta földcsuszamlás az ellenzéken belül. Akik erősödtek, azok az Orbán-rendszerrel leghatározottabban szemben álló, a föderatív Európa mellett leginkább elkötelezett pártok. Míg 2010 óta a három országgyűlési választáson a szélsőjobbnak (Fidesz és Jobbik) szavazatokban mérve is rendre kétharmad körüli többsége volt, ez most (a Mi Hazánkat is hozzáadva) 62 százalékra csökkent. Ez is nagyon magas, Európában a legmagasabb, de a dinamika most talán nem a szélsőjobb, hanem az Európa-barát pártoknál van. Vagy inkább: lehet.

Vannak komoly bajaim is ezzel az eredménnyel, melyekkel egy következő alkalommal foglalkozom.

Bauer Tamás

Gyurcsánynét károgók félelme Dobrev Klárától

Hun hír, hun nem hír

Mi más oka is lenne annak, hogy Halásztól kezdve a hunhír, hun nem híren keresztül, egészen Kocsis Mátéig bezáróan, a jobboldali populista hangverseny totális karakterroncsolásba kezdett szokása szerinti hangszerelésben, kánonban előadva Klára asszony férjezett nevét. Attól félnek, hogy népszerűbb, mint ők!

Míg Hidvéghi Balázs szerint mentelmi jogra pályázik Gyurcsányné, addig a Fidesz az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írja, hogy Gyurcsányné is Brüsszel érdekeit képviseli, a nemzeti hatáskörökről lemondva több hatalmat akar adni Brüsszelnek minden területen. Nemcsak a migránsok betelepítésének jogát adná át Brüsszelnek, hanem azt is, hogy mennyit keressenek a magyarok.

Ahhoz képest, hogy a Fidesz arra szólította fel Dobrev Klárát, Gyurcsány Ferenc DK-elnök feleségét, fejezze be a hazudozást a Gyurcsány család üzleti kapcsolatairól (Budai Gyula szerint Dobrev Klára hazudozik, felszólította, álljon elő üzleti kapcsolataival), a kormánypárti médiák sorra adtak helyreigazításokat minden olyan esetben, amikor valótlanul támadták azt az ellenzéki EP jelöltet, akitől joggal félnek! Csak egy példa a rend kedvéért: „Helyreigazítás: Cikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy Dobrev Klára a cikkben nevesített Antoaneta Vassileva barátnője” – írta a Lokál.

Vesztüket érzik

Vesztüket érzik a károgók, nem merik már nevén szólítani dr. Dobrev Klárát! Mert érzik, hogy friss üdeség kell, mosolygó határozottság, európai stílus és állandó értékképviselet. Érzik, hogy az emberi méltóság tiszteletére van szükség, nemzeti majomkodás helyett. A nemzet és a haza fogalmának helyén való kezelése kell, torz, kificamodott eszementséggel történő epilepsziás rohamokkal tarkított, múltba révedő, nosztalgiázó lázálmok helyett.
Érzik, hogy józan tárgyilagosságra van szükség, hatalomtól megrészegült víziók helyett. Valóságnak megfelelő, reális intézkedésekre van szükség állandó szabadságharc helyett. Béke és nyugalom kell, hergelés és fű alatti uszítás helyett, lakások kellenek, nem stadionok, és egyre tágabb terek a kerítések helyett. Hát ezért nem szólítják nevén.

Béke kell és nyugalom

Meg azért, mert tudják, hogy béke kell és nyugalom. Mosolygó határozottság, udvarias egyenes tartás, szembenézés, lesütött, zavart tekintetek helyett. Egyenes kiállás, elismerő taps kíséretében, vállveregető lekicsinylés, háta mögötti összesúgás helyett. Tudják, hogy az emberek már változást akarnak, fiatalt és szépet, nőt! Szakmai felvértezettet. Több diplomás, több nyelven beszélőt. Államigazgatási és vezetői gyakorlattal, pénzügyi ismeretekkel rendelkezőt. Hogy ilyen mutatókkal rendelkező személy a hazai mezőnyben csak a mesében van, az tévedés. Ezért nem szólítják nevén Dobrev Klárát.

Mert ő nem a civil társadalom elleni fellépést támogatja, hanem a velük való együttműködést. Nem a médiapluralizmus aláaknázását akarja, hanem a sokszínűség biztosítását. Mert ő tudja, hogy valódi párbeszédre van szüksége a társadalomnak, nem pedig irányított, hatalommániás levelezgetésekre közpénzen, a válaszokat is tartalmazó kérdések feltevésével. Hát ezek miatt, félelmükben kommunikálnak úgy, hogy a világért sem ejtik ki dr. Dobrev Klára nevét. Attól félnek, hogy május 26-án – egyébként Áder is tudja, hogy Kádár János születésnapján – egyedül több szavazatot hozna, mint ők együttvéve!

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK