„Bár korábban a miniszterelnök sajtófőnöke rezzenéstelen arccal úgy nyilatkozott, a magyar adófizetőknek egy fillérjébe se kerül Orbán Viktor utazgatása, kiderült, ez nem így van. Pintér Sándor belügyminiszter kérdésre válaszolva ugyanis bevallotta: a miniszterelnököt több útjára is elkísérte a TEK – természetesen saját költségvetésük terhére. A Terrorelhárító Központot pedig az adófizetők pénzéből tartják fenn” – írja közleményében Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció alelnöke.
Szerinte szánalmas, hogy a kormány úgy tálalja a miniszterelnök hobbiját, hogy ez a magyar adófizetőknek kerül semmibe. Holott „azt már az óvodások is tudják, hogy Orbán Viktor még a fürdőszobába is kevlár mellényben megy, nyilvánvaló volt, hogy külföldre is viszi a speciális díszkíséretét.” Most, hogy Pintér Sándor végre előállt a farbával, a DK úgy látja, kutya kötelességük tisztázni: mennyibe került a valójában a miniszterelnök repkedése; milyen létszámú testőrséget utaztatott magával; továbbá, hogy a TEK embereinek is kijárt-e az a luxus, ami a miniszterelnöknek.
Mint ismeretes, a miniszterelnök hol a honvédség számára vásárolt Airbus gépek egyikével, hol pedig „kötélbarátja”, Garancsi István cégének ajándékaként, magánrepülőgéppel utazik kedvenc futballcsapata, a Mol Vidi nemzetközi meccseire. Korábban, amikor ezt az ellenzék a szemére vetette, Orbán Viktor így válaszolt: 30 éve is így mentem, a jövő héten is így fogok menni.
Van abban valami komikus/tragikus/tragikomikus, de minimum ironikus, hogy egy fideszes potentát „csalással létrehozott kétharmados többséget” kiált – Kövér László bírt ilyennek előállni. Nagyon komoly érzelmeket mozgat meg a kormánypárti médiában az Index és főleg a portál által magának vindikált függetlenség – jót acsarkodtak ennek apropóján a trollok az Echo TV-ben. Két legyet– egy DK-t és egy Jobbikot – egy csapásra – ez jött össze az Origonak Bíró Ica apropóján.
888.hu – Kövér: Nyugat-Európának szüksége van a magyar és a közép-európai példára és elszántságra
„Egyre több jel utal arra, hogy az előttünk álló időkben van valami nagyon hiánypótló, amit mi, magyarok és közép-európai sorstársaink adhatunk az európai kultúrának és politikának” – mondta Kövér László Zalaegerszegen, hozzátéve:
nem szabad hagyni, hogy a magyar társadalom erkölcsi többségét felmorzsolják és politikai kisebbségbe szorítsák.
Fontosnak tartja, hogy miként őrizhető meg a társadalomban az értékalapú erkölcsi többség, és arra alapozva miként biztosítható a demokratikus politikai többség is.
Az Országgyűlés elnöke tudatosan kitervelt és módszeresen végrehajtani kívánt törekvésnek nevezte azt a célt, hogy „Európa szellemi és anyagi, természeti és gazdasági erőforrásainak ne az európai emberek, nemzetek és országok, hanem Európán, illetve a demokratikus döntéshozatali és ellenőrzési rendszerek hatókörén kívüli érdekkörök legyenek haszonélvezői”.
Az európai embereket eláruló politikusok eljárási csalással létrehozott kétharmados többséggel megbélyegezték Magyarországot,
mert nem akarjuk megnyitni határainkat a törvénytelen bevándoroltatás előtt, mert védeni akarjuk hazánkat és Európát egyaránt.
Kövér szerint Európa jövője azon múlik, hogy az európai társadalmakon belül fennmaradnak-e a keresztény értékrendben és életmódban gyökerező erkölcsi többség közösségei, és ezen közösségek képesek lesznek-e ismét politikai többséget szerezni országaik irányításában, s ezáltal Európa visszahódításában.
Echo TV – Troll: Egy hazug színjáték zajlik az Indexnél
Megint hazudik az Index, ezúttal az állítólagos függetlenségről. Miután Spéder Zoltán eladta az Index.hu-ban meglévő közvetett tulajdonrészét a portál szerkesztősége, mint a „minőségi újságírás utolsó szigete” kiadta függetlenségi nyilatkozatát és sokadszorra is kijelentette magáról, hogy az Index ők továbbra is marad független.
„A korábbi indexes pálfordulásokból kiindulva ez az egész ügy a fekete öves gyűlölködők egy újabb óriási színjátéka”
– hangzott el a Troll c. műsorban, amelyben Szarvas Szilveszterrel, Boros Bánk Leventével és Pindroch Tamással beszélgetett M. Dobos Marianne.
Az Index sohasem volt független és sosem lesz az – szögezte le Szarvas Szilveszter, a PestiSrácok.hu főszerkesztő-helyettese, akinél egyebek között az verte ki a biztosítékot, hogy létrehozták a Szabadindex.eu oldalt, amelyen egy barométer „függetlennek” jelzi a szerkesztőséget.
Boros Bánk Levente, a Médianéző ügyvezetője szerint „a történet végén úgyis lesz egy tulajdonos, akit ki kell majd szolgálni”.
Pindroch Tamás, a Figyelő főmunkatársa arra hívta fel a figyelmet, ugyanez a történet játszódott le Simicska Lajos alatt is, az Index akkor is bizonygatta a nagy függetlenségét, pedig emlékezhetünk rá, miként is tolták Simicska szekerét.
Boros Bánk Levente szerint az Index utasításra bármelyik párt, sőt, ha arról van szó az elvtelensége miatt még a kormánypárt mögé is beállna.
Origo – A Jobbik csúcsértelmiségije színre lépett Gyurcsány Ferenc tüntetésén
Újabb jobbikos világsiker! – írja a portál, amely először kicsit ironizált a Jobbik választás előtti értelmiség-vonzerején, beszólt Bíró Icán,ak majd így folytatta: A legnagyobb rejtély, hogy a fitneszszakértő, modell, színésznő, végső esetben énekesnő hogyan kerülhetett bele egy ilyen ízig-vérig komoly listába. Egy biztos: Magyarországon a DK-s Vágó Istvánt leszámítva, soha semelyik pártnak nem volt olyan értelmiségije, aki ufót látott volna, és Heller Ágnest leszámítva, soha semelyik pártnak nem volt olyan értelmiségije, aki 60 évesen bikiniben mutatkozott volna nyilvánosan.
Metal Lady mindezeket a tulajdonságokat egy személyben fel tudta vonultatni, ami automatikus, azonnali, minden akadály nélküli belépőt jelentett a Jobbik holdudvarába,
hozzáteszem, mindegyik pártnak jól jön egy ilyen támogató. De, ahogy tudjuk, az ilyen magas kvalitású értelmiségiek csalókák: egyszer ide, másszor oda kedveskednek, örökösen arról gondolkoznak, hogy mi is a helyes út, éppen ezért nem annyira megbízhatók. Pedig az átlagember azt várná el az ilyen nagy becsben tartott közéleti szereplőktől, hogy ha már lehorgonyoztak valahol, akkor maradjanak is ott. Ehhez képest a következő történt múlt vasárnap a Gyurcsány Ferenc által meghirdetett DK-s, MSZP-s és párbeszédes hordópüfölő nagygyűlésen: a Metal Lady színre lépett egy magyar zászlóval a kezében, mint kormányellenes tüntető.
„Az önök kezébe adjuk Magyarország sorsát” – mondta Szegeden Gyurcsány Ferenc. A DK elnöke a megtelt Klauzál téren beszélt az a DK Ellenállás tüntetés sorozatán.
A korábbi miniszterelnök azt ígérte, nem fog meghátrálni, de hozzátette: a nép nélkül nem lesz változás. Ma már az is látható, hogy csak a parlamenti munka kevés lesz Orbánék elmozdításához, pedig minden perc, amit hatalomba töltenek, károkat okoz Magyarországnak. Milyen esélyei vannak az ellenzéknek – tette fel a kérdést Gyurcsány -, amikor a hatalom a bűzös propagandára hatmilliárdot költ? Marad az utca, a beszélgetés az emberekkel.
A DK elnöke ellenállásra biztatta a jelenlevőket, mondván, hogyan számolunk el önmagunkkal, ha csak túl akarunk élni. Gyurcsány azt mondta: Orbán távozása közös nemzeti ügyünk, és a küzdelemhez erőt adhat, hogy az áprilisi tisztességtelen választáson többen szavaztak a Fidesz ellen, mint mellette.
A szegedi tüntetésen Gyurcsány Ferenc mellett felszólalt Donáth Ferenc, a Nagy Imre Társaság budapesti elnöke, Veres Dávid, budapesti kerületi önkormányzati képviselő és Kaczur Ágnes történész.
Nem versengtek egymással az ellenzéki pártok azért, hogy mielőbb nyilvánosságra hozzák, kiállnak az egymillió aláírás összegyűjtése érdekében Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő kezdeményezése mellett. A képviselő a hazai korrupció csökkentését és az Európai Ügyészséghez való csatlakozást szorgalmazva az aláírásokkal politikai nyomást kíván gyakorolni a kormányra. Az EU-s források felhasználása kapcsán a korrupció ellen fellépni hivatott új szervezethez 22 tagország csatlakozott, Magyarország nem hajlandó belépni. A Független Hírügynökség megkérdezte az ellenzéki pártokat, támogatják-e elvileg és a gyakorlatban is az aláírásgyűjtési akciót.
A Liberálisok szerint alapvetően szégyen és gyalázat, hogy Magyarországon aláírásgyűjtést kell tartani azért, hogy legyen egy külső, független szervezet a korrupció megfékezésére, magától értetődőnek tartanák, hogy Magyarország csatlakozik ahhoz a nemzetközi szervezethez, amely plusz garanciát adhat az igazságszolgáltatás átlátható és követhető működésére. Sermer Ádám elnökhelyettes úgy véli, ez alól kibújni azoknak érdeke, akiknek sok takargatnivalójuk van és akinek érdekében áll, hogy a jelenlegi rendszer fékek és ellensúlyok nélkül, továbbra is teljesen áttekinthetetlenül működjön. Mint elmondta, nem csak elvileg támogatják Hadházy Ákos kezdeményezését, hanem aláírásgyűjtő pontok kihelyezésével, aktivistáik segítségével részt is vesznek az akcióban. Mindent megtesznek azért, hogy az információ a legszélesebb körben jusson el az emberekhez. Amennyiben az aláírásgyűjtő kampány keretében lesznek rendezvények, természetesen részt vesznek azokon is, de a Liberálisok kommunikációs csatornáin, közösségi fórumain lesz lehetőség tájékozódni és csatlakozni az aláírókhoz. Arra a kérdésére, hogy az Európai Ügyészség témája nyithat-e új teret az ellenzéki pártok közötti együttműködésnek, Sermer Ádám nem zárta ki a lehetőséget, szerinte akár
ez is lehet egy könnyen azonosítható közös nevező, hiszen az állami szintre emelt korrupció elleni fellépés az ellenzéki oldal minden pártjának érdeke.
Jóslásokba nem kívánt bocsátkozni azt illetően, hogy vajon összejön-e az elegendő aláírás, de bízik abban, hogy a nyomásgyakorláshoz elegendő lesz. Ahhoz ugyanis, hogy ez a kormány bármilyen kérdésben megváltoztassa a véleményét, nagyon erős nyomásra, igazi, komoly társadalmi erőre van szükség. Láttuk már erre biztató és sikeres példákat, a netadó, a nolimpia, vagy az római parti gátépítés ügyében.
Jelenleg ez az egyetlen eszköz, amivel a kormányt meghátrálásra lehet kényszeríteni.
Akkor, ha érzékeli, hogy a hatalmát valami kockáztatja, akkor képes „meghajolni a népakarat előtt”. Ezen kívül nincs más olyan opció, aminek hatására a saját döntését revidiálná. Ha látja, hogy hatalmas tömeg szegül ellen az akaratának, és az emberek az utcára mennek, akkor visszakozik.
De nincsen „csodafegyver”, amivel az Orbán-rezsimnek véget lehetne vetni, éppen ezért nem egy, hanem nagyon sok ilyen akció és nyomásgyakorlás kell,
a társadalom, a civil szervezetek és a politikai pártok részéről, minden olyan ügyben, amely bennünket, a társadalom tagjait, az életminőségünket, a gyerekeink jövőjét érinti.
Az MSZP és a Párbeszéd elnöksége is amellett döntött, hogy támogatják az aláírásgyűjtést. Az Európai Ügyészséghez való csatlakozás mellett mindkét párt határozottan kiáll. Az MSZP a csatlakozást sürgetve júliusban népszavazási kezdeményezést nyújtott be, Harangozó Tamás frakcióvezető-helyettes akkori nyilatkozatában arra hivatkozott, hogy erre azért van szükség, mert Magyarországon nem érvényesül a törvény előtti egyenlőség.
Ma ugyanis az ügyészség nem vizsgálja „a fideszes oligarchákkal, a fideszes közpénzszivattyúkkal” kapcsolatos ügyeket – mondta.
A Nemzeti Választási Bizottság a kezdeményezést elutasította, a párt fellebbezése a Kúria előtt van, döntés még nem született.
Az MSZP sajtóosztályának tájékoztatása szerint saját hálózatukban is gyűjteni fogják az aláírásokat, országszerte mozgósítják az aktivistákat, saját aláíró-pontokkal is segítik azt, hogy minél többeknek legyen lehetősége véleményt nyilvánítani.
A Jobbik is a csatlakozás pártján áll, a hazai és az európai parlamenti képviselői több esetben is kezdeményezték és sürgették a kormányt, hogy tegye meg a lépéseket ennek érdekében – válaszolt a Független Hírügynökség megkeresésére Bana Tibor, a párt alelnöke. Fontosnak tartják, hogy mielőbb változást érjenek el az uniós források elosztásakor tapasztalható korrupció terén, a párt saját eszközeivel is megtesz mindent acél érdekében Hadházy Ákos aláírásgyűjtő akciójának céljával a párt teljes mértékben egyetért, az akciót olyan formában támogatja, hogy biztatja a tagjait, szimpatizánsaikat, hogy amennyiben személyesen is egyetértenek az Európai Ügyészséghez való csatlakozással – , adják a nevüket, írják alá az íveket. Utalt arra, hogy megerősített együttműködési eljárás keretében jön létre az Európai Ügyészség, éppen azért, mert nem minden ország csatlakozott hozzá. Utalt arra, hogy
tudomásuk van egy körvonalazódó európai polgári kezdeményezésről, aminek még nem ismerik a hátterét, de mivel egyetértenek a céllal, valószínű támogatni fogják.
Így állnak minden nemzetközi és a hazai politikai kezdeményezéshez, amely a kormányra nyomást tud gyakorolni. Meg kell menteni európai forrásokat az ország számára – hangsúlyozta -, hiszen
már most vannak jelei annak, hogy az unió visszafogja a pénzeket,
és nem mindegy, hogy következő uniós költségvetésből mennyi jut a számunkra, ha az Európai Ügyészség nem kérheti számon a források felhasználását.
A Dk fontosnak és elengedhetetlennek tartja, hogy Magyarország írja alá a csatlakozást az Európai Ügyészségben való részvételét, nem véletlen, hogy csak egy-két ország, köztük a magyar kormány marad ki belőle.
Pedig ott, ahol olyan főügyész van, mint Polt Péter, nagyon is szükséges lenne a független felügyelet – hangsúlyozta Gy. Németh Erzsébet, a DK elnökségi tagja és budapesti képviselője.
– A DK éppen ezért különböző, egyéb standjain is gyűjti az aláírásokat. Az akcióról a DK részéről Varjú László alelnök konzultált Hadházy Ákossal, megegyeztek, hogy a standokon kiteszik az íveket. Hadházy Ákos a támogatást köszönettel nyugtázta – tette hozzá Gy. Németh Erzsébet.
Kérdeztük volna az LMP-t is, sem telefonon, sem írásban nem reagáltak a megkeresésünkre.
Orbán Viktor a választások előtt azzal fenyegetőzött, hogy elégtételt fognak venni azokon, akik velük szemben állnak. Nem sokkal ezután a fideszes sajtó meg is kezdte a listázásokat.
Tóth Bertalan, az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint mára a Fidesz gyűlöletpolitikája arra szintre jutott, hogy szélsőjobbos támogatói már nyíltan fenyegetnek akasztással egy ellenzéki képviselőt. Az MSZP EP-képviselőjét sorozatos, életveszélyes fenyegetések érik, ami csütörtökön este érte el a legalját, amikor egy, Ujhelyi István arcképével leragasztott bábut fejjel lefelé felakasztottak egy fára.
Fotó: Facebook
Ezt a cselekményt egy olyan szélsőjobbos csoport vállalta magára, amely nyíltan kiáll Orbán Viktor mellett.
Az MSZP elnöke ezt követően arról ír, hogy a párt elnöksége egy emberként állt ki a megfenyegetett Ujhelyi István mellett. Hozzáteszi: az MSZP elítéli az erőszak és erőszakra felhívó cselekmények minden formáját, „legyen szó akár akasztófáról akár hordóról, és ezt várjuk el minden politikustól és párttól, legyen az kormánypárti vagy ellenzéki.”
A pártelnöki szöveg utolsó mondatát nehéz másképp értelmezni, minthogy a szocialisták a Demokratikus Koalíciónak is üzentek. A DK által meghirdettetett utcai tüntetések első napján ugyanis – belgrádi mintára- egy Orbán Viktor fényképével díszített üres műanyagordót lehetett bottal ütögetni.
Gyurcsány Ferenc a Demokratikus Koalíció elnöke a vasárnapi tüntetésen hirdette meg, hogy a pártja folytatja a demonstrációt a Kossuth téren. Azt mondta: addig maradnak az utcán, ameddig le nem váltják a kormányt.
A DK elnöke szerint Magyarországon diktatúra van, ezért a Demokratikus Koalíció arra törekszik, hogy az ellenállás kicsiny lángjából nagy tűz gyúljon. Gyurcsány Ferenc szerint az ellenállásnak nem lehet más célja, nem lehet kevesebbel megelégedni, mint új választási szabályok alapján kiírt, új, tisztességes választások kikényszerítése. „Harcolni azért kell, hogy a kormány jusson oda ahová való, a magyar történelem poklára”.
S bár a DK által meghirdetett „permanens forradalomhoz” a többi ellenzéki párt nem csatlakozott, többeket, így például a Horváth Csaba szocialista politikust is ott lehetett látni a keddi tüntetés részvevői között.
A szerdai tüntetésen felszólal Mécs Imre, Trencsényi László, Niedermüller Péter és Gyurcsány Ferenc.
A Független Hírügynökség értesülései szerint a DK szerdai megmozdulásán mellőzik azt a Szerbiából importált ötletet, miszerint belül üres, ám kívül Orbán Viktor fotójával ékesített hordókat lehetett rugdalni és ütögetni.
Sikeresen működik az új magyar gazdaság gazdasági modell, jön az új nemzeti konzultáció a családokról, készül az új NAT, ingyen tankönyvek tanévkezdésre az iskolásoknak, közben hősies harc Brüsszellel, a Sargentini-jelentés után újabb fronton, a határvédelem jogáért – a jól ismert panelekből felépített beszéddel és hangsúlyokkal indította a Parlament őszi ülésszakát Orbán Viktor miniszterelnök. Beszédét az M1 élőben közvetítette. Ezúttal a frakcióvezetők válaszait is – ezeket Orbán nem fogja kitenni az ablakba.
A miniszterelnök beszédének első részében az új magyar modell sikereit foglalta össze, köszönetét fejezte ki a gazdaság szereplőinek, sőt, név szerint is kiemelte Varga Mihály miniszterelnök-helyettest elismerve vitathatatlan érdemeit a jó teljesítmények elérésében. A segélyek helyett a munkára alapozott gazdaságpolitika eredményeként az idei első félévben már 800 ezerrel magasabb volt a foglalkoztatottak száma, és ebből 600 ezerrel a magángazdaságban dolgoztak többen, mint 2010-ben. Hamarosan megközelítjük az a foglalkoztatottak 4,5 milliós álomhatárát – mondta, a munkanélküliség 3, 5 százalékos aránya pedig a harmadik legjobb az EU tagországai között, a cél természetesen az, hogy az élre kerüljünk. A bérek emelkedésében is jelentős az előrelépés, „bár még nem tartunk ott, ahová szeretnénk eljutni” – vetette közbe. A gazdaság szereplői és a kormány között már megkezdődtek a 2019-es bérmegállapodások is.
Szép és bíztató idők következnek a magyar gazdaságban, a cél nem kevesebb, hogy megérje dolgozni és gyermeket vállalni. A kormány szándéka, hogy Magyarország bekerüljön az Európai Unió első öt legjobb és legélhetőbb országa közé.
A miniszterelnök úgy látja, ennek jól az esélyei, hiszen az első negyedévi 4,8 százalékos GDP növekedés messze meghaladta az EU átlagát. A sok jóból a nyugdíjasok is részesülnek, várhatóan az idén is kapnak nyugdíjprémiumot.
„Zakatolnak az ipari erőközpontok” – jellemezte az országot, elsősorban autópari nagyhatalomként Győrtől Debrecenig a BMW beruházása kapcsán, valamint emlékeztetett a múlt heti bejelentésre, mely szerint újabb 390 milliárd forintos MOL-Tissen Group „giga-beruházás” indul Tiszaújvárosban is. Mindezt akiváló magyar munkaerőnek köszönhetjük – hangsúlyozta.
Az agrárium teljesítményének egy elismerő mondatot szánt: akár 20 millió embert is el tudnánk látni kenyérrel – mondta.
Összefoglalta az oktatásban zajló folyamatokat is: elindult a tanév, minden eddiginél több, egy millió kisdiák kapott ingyen tankönyvet, számítástechnikai eszközöket a közoktatásban, elindul az új NAT társadalmi vitája, a felsőoktatásba bekerült fiatalok többsége pedig ösztöndíjasként, az állam segítségével tanulhat.
A magyar közoktatás történetének legnagyobb fejlesztésének nevezte, ami most zajlik,
az Orbán-kormány 2018-ban 606 milliárd forinttal többet költ oktatásra, mint az utolsó szocialista kormány 2010-ben, összesen több mint ötszáz fejlesztés van folyamatban. Ez az igazi befektetés a jövőbe – zárta a témát.
A miniszterelnök szerint a közeljövőben két terület érdemel kiemelt figyelmet: a népesedési kérdések és az európai politika.
A nemzeti keresztény kormány nem törődhet bele, hogy elfogyjon a nemzet
– mutatott rá – , s nem kétséges, hogy a magyar családok megerősítése a feladat és nem az idegenek betelepítése a megoldás. A népességfogyás megállítását a magyar családokra kell bízni. Újabb kezdeményezésekre van szükség, ezért még az ősszel a családpolitikáról nemzeti konzultáció indul.
Orbán Viktor az Országgyûlés plenáris ülésén 2018. szeptember 17-én. MTI Fotó: Kovács Tamás
Ezután rátért a másik nagy közfigyelmet kiváltó témára: A vita Európa színpadán zajlik majd, – mondta – 2019 májusában pedig a választáskor a jelenlegi európai elit távozik. Éppen ideje! – tette hozzá Orbán Viktor. – Nem tudták bent, az Európai Unión belül tartani az Egyesült Királyságot és nem tudták kint, az unión kívül tartani a migránsokat.
Mindkettő súlyos történelmi hiba!
Kérdés, hogy mi jön ezután? A miniszterelnök úgy véli, a politikai erők Európában két táborra oszlanak, bevándorlás ellenzőkre és bevándorlás pártiakra, s ez a helyzet ma felülírja a hagyományos pártszerkezetet – fejtette ki.
A bevándorlás ellenes erőket ma markánsan Olaszország, Lengyelország, Ausztria és Magyarország képviseli, s ellenük folyamatosak a támadások. Többek között a „globális elit” részéről, amely az európai népességcserét támogatja,
annak reményében, hogy majd átveheti fölöttük az uralmat, így az EU és az európai nemzetállamok irányítását is. Magyarországot és Lengyelországot jogi eljárások indításával próbálják gyengíteni Ebbe a sorba tartozik az unió Magyarország elleni jelentése és annak időzítése is.
Orbán Viktor gyermekded vitának nevezte, hogy a Sargentini-jelentés nem Magyarországot, hanem a magyar kormányt támadta, szerinte ugyanis már a címében is Magyarország szerepel.
Egyébként pedig 19 vita alatt lévő témát, 13 már lezárt ügyet és 37 ténybeli tévedést tartalmaz, például hazánkban dúló antiszemitizmusról. A jelentést abszurd hazugsággyűjteménynek minősítette, elfogadásának módját pedig az alapokmány legelemibb megsértésének.
A kormány jogi lépéseket tesz.
Végezetül kitért arra, hogy Brüsszel a közös védelmi politika jegyében „porta szolgálaltot” kíván a magyar határra telepíteni és azt követeli, hogy adjuk át a „kulcsot”, hogy ők döntsék el, ki léphet be az országba.
Salzburgban a következő EU csúcson a magyar miniszterelnök azt képviseli majd, hogy saját határait Magyarország képes a legjobban megvédeni, ennek jogáról nem mond le.
Gyurcsány Ferenc az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. szeptember 17-én. MTI Fotó: Kovács Tamás
„Hányszor szerepel Magyarország a bírálat címzettjeként? Egyszer sem! Hányszor a kormány? 48-szor”
– tette fel a teátrális kérdést a frakciók közül elsőként szót kapott Demokratikus Koalíció képviseletében Gyurcsány Ferenc a Sargentini-jelentés és annak kapcsán, hogy Orbán megpróbálja úgy beállítani, mintha Magyarországot szavazták volna le Strasbourgban, nem pedig a magyar kormányt. A pártelnök a tőle megszokott szenvedélyes hangon és némileg teátrálisan elmondott beszédét, amelyben többször is lediktátorozta Orbánt, azzal kezdte, hogy a kormány kezeltetésre szorulna. „Akinek téveszméi vannak, és Napoleonnak, macskának, Magyarországnak képzeli magát, azt a köz és orvosi nyelv tudathasadásosnak hívja. Ilyen tudathasadása van a kormánynak. Kezeltetni kellene magukat” – fogalmazott beszéde elején, amelyben leszögezte, hogy a kormány a 12 pontos teszten megbukott.
Felszólalása után Kövér László házelnök – az ülés alatt először, de nem utoljára – kiesve szerepéből szarkasztikusan azt mondta, hogy Gyurcsánynak nem kellett volna a kezeltetésről beszélni, mert különösen ingoványos talajra tévedt ennek taglalásával.
Gyöngyösi Márton (Jobbik) az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. szeptember 17-én. MTI Fotó: Kovács Tamás
Gyöngyössy Márton Orbán 12 évvel ezelőtti mondatait idézte, amikor még ellenzékben Strasbourgban arra szólította fel az Európai Unió vezetőit, hogy az EU ne saját belügyeként kezelje és ne segítse a csaló és hazug kormányokat. „12 év után meghallgatták a kérését” – tette hozzá. Hangsúlyozta:
Orbán Európában vesztett, talán nem lenne késő kihátrálnia.
Orbán éveken át küzdött, hogy Európában legyen közös határvédelem, a mostani javaslatot pedig annak fényében kellene megítélni, hogy miről szól a javaslat, s ha már a migrációba beleállt, ne rontsa el, támogassa, hogy Európa meg tudja védeni közös határait.
Nem az ön által felhúzott néhány kilométernyi kerítés védi meg Európát!
Tóth Bertalan (MSZP) az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. szeptember 17-én. MTI Fotó: Kovács Tamás
Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője visszaeső jogsértőnek nevezte Orbánt, arról beszélt, hogy a Sargentini jelentés kimutatja, hogy Magyarországon nincs demokrácia, s megmutatja, hogy
Orbán Viktor nem Európa erős embere.
A frakcióvezető egyben kijelentette, hogy pártja javaslatokat fog benyújtani, amelyek elfogadásával okafogyottá válik az uniós eljárás.
Szabó Tímea, (Párbeszéd) az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. szeptember 17-én. MTI Fotó: Kovács Tamás
Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője azzal vezette fel a beszédét, hogy mindenki áruló Orbán szemében, aki nem ért vele egyet. Beszélt a mélyszegénységről, az egészségügyről (évente egy szekszárdnyi ember hal meg, mert kilopják a pénzt az ágazatból), a kivándorlásról, a devizahitelesekről, a kilakoltatásokról, a légszennyezettségről, stb., majd felvezette, s feltette a kérdést, amit rögvest meg is válaszolt.
„Önnek a pénz és a hatalom az első, nem Magyarország”! Ki az áruló miniszterelnök úr? Ön támadja az országot, a magyar embereket, Ön az áruló!”
Keresztes László Lóránt (LMP) az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. szeptember 17-én. MTI Fotó: Kovács Tamás
Keresztes László, az LMP frakcióvezetője szerint Orbán ugyan azt állítja, hogy nem akar migránsokat, de pont ő volt az, aki Pécsett befogadóközpontot akart létrehozni, s ezt csak a helyi lakosok ellenállásának sikerült megakadályozni. „Orbán nem abban érdekelt, hogy a migrációs kérdés megoldódjon, hiszen az kampánytéma, így nem a kritikus magyar problémákról esik szó” – szögezte le, majd igyekezett megindokolni, hogy pártja EP-képviselője miért nem szavazta meg a Sargentini-jelentést. Szerinte azért, mert a magyar problémkra Magyarországon kell válaszokat adni.
Harrach Péter KDNP az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. szeptember 17-én. MTI Fotó: Kovács Tamás
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetőjének beszédéből egyértelműen kiderült, hogy a kormány továbbra is Gyurcsánytól tart a leginkább: ő az, aki a frakcióvezetőtől is a legtöbbet kapta, például azt, hogy antiszemita (!), mert egy zsidótól elkobzott villában él, illetve, ő az, aki királynak képzelte magát.
Ugyanez volt kiolvasható Harrach Péternek, a KDNP frakcióvezetőjének a felszólalásából is, aki örömét fejezte ki amiatt, hogy Gyurcsány itt van, mert hogy első kézből személyesen lehet neki gratulálni a most évfordulójához érkezett őszödi beszédhez.
Orbán Viktor válaszában arról beszélt, hogy
vannak olyan politikusok, akik jobban gyűlölnek bennünket, mint mennyire szeretik a hazájukat.
Ezt a határvonalat nem lenne szabad átlépni – mondta, külön hangsúlyozva, hogy nem nevezi hazaárulóknak az ellenzéki képviselőket. Egy dolog a kritika és más dolog szembe fordulni a hazával.
Megerősítette, szerinte komolyan fennáll annak veszélye, hogy Magyarországot megfosztják a határvédelemre vonatkozó nemzeti hatáskörtől, holott kétséget kizáróan képes megvédeni a határait.
Miért van erre szükség? – tette fel a költői kérdést. A magyar kormány értelmezése szerint ennek nincs értelme, tehát más van mögötte: ők akarják megmondani, ki jöhet be és ki nem – ismételte meg a beszédében elmondottakat, majd arra kérte az ellenzéki pártokat, hogy ne támogassák a határvédelem jogának elvételét a hazájuktól.
Gyurcsány Ferenc bejelentette: a Demokratikus Koalíció pártja „folyamatos” tüntetésre készül, már kedden ott lesznek a Kossuth tér környékén, és addig nem is távoznak onnan, amíg a kormány le nem mond.
Pulai András, a Publicus Intézet vezetője szerint néhány nap vagy hét múlva fog kiderülni, hogy megérett-e az idő arra, hogy egy olyan kezdeményezés eredményre vezessen, amilyet Gyurcsány indított vasárnap. Az időzítésen, a tartalmon és a konkrét személyeken múlik minden – szögezte le a Független Hírügynökségnek nyilatkozva.
A Bem téren, a Párbeszéd, az MSZP és a Demokratikus koalíció által szervezett Európa-párti tüntetésen Gyurcsány Ferenc bejelentette: pártja „permanens” tüntetésre készül, már kedden ott lesznek a Kossuth tér környékén, és addig nem is távoznak onnan, amíg a kormány le nem mond. A DK elnöke, frakcióvezetője, egykori miniszterelnök az elhatározást azzal indokolta, hogy a Fidesz „uralmát” demokratikus úton, a parlamentben nem lehet megdönteni, csak egyetlen esélyt lát erre, ha a nép az utcán harcolja ki Orbán Viktor és társai menesztését.
Fotó: Youtube
Lát-e realitást a DK elnökének kezdeményezésében?
Néhány nap vagy hét múlva ki fog derülni, hogy megérett-e az idő arra, hogy egy ilyen kezdeményezés eredményre vezessen. Az időzítésen, a tartalmon és a konkrét személyeken múlik minden. Minden ilyen akció sikere attól függ, hogy a választók kellően hitelesnek tartanak-e egy pártot, egy politikust arra, hogy az általa megjelölt cél érdekében mögé álljanak. Ennek a három feltételnek a teljesülése kell ahhoz, hogy a „permanens tüntetés” kezdeményezése eredményre is vezessen.
Mit ért időzítésen?
Természetesen azt, hogy megérett-e már az ellenzéki választókban az elhatározás egy ilyen komoly lépésre. Úgy gondolják-e, hogy egy ilyen javaslattal lehet vagy sem valamit kezdeni. Talán ez utóbbi a legfontosabb kérdés. Már elindítottunk ebben a témában egy kutatást, amelynek az eredményét a hét utolsó napjaiban szeretnénk nyilvánosságra hozni.
És ami a másik két szempontot illeti?
Még nem tisztázódtak az álláspontok, hogy a többi ellenzéki párt mit gondol erről a kezdeményezésről. Meglátásom szerint a szavazók is bizonytalanok, hogy érdemes-e csatlakozni a volt miniszterelnökhöz, és látnak-e elég erőt és hitelességet a DK-ban ahhoz, hogy egy ilyen kezdeményezésnek sikeresen az élére állhasson.
Ez a bejelentés rögtönzés volt, vagy lehetett e mögött valamilyen előre egyeztetett szándék?
Erről nincsenek megbízható információim. Elvileg kellett volna tudniuk legalább a bejelentés szándékáról azoknak a politikus társaknak is, akik közösen ott álltak a színpadon. Amit a beszédekből elemzőként ki lehetett hallani, ilyen egyeztetés valószínűleg nem volt.
Nekem úgy tűnt, hogy Gyurcsány Ferenc ezzel megpróbálta magához ragadni a kezdeményezést, és a vasárnapi tüntetést mintegy „DK-ás bulinak” feltüntetni.
Ezt is mérlegelni fogják a választók, és felteszik majd maguknak azt a kérdést: akik a választások után most az ellenzéki erők összefogását szeretnék látni, hajlandóak lesznek-e beállni a Demokratikus Koalíció zászlaja mögé?
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
