Kezdőlap Címkék Diplomácia

Címke: diplomácia

Amerikai ejtőernyősök román támaszponton

200 amerikai ejtőernyős érkezett a Mihai Kogalniceanu légi támaszpontra Romániába, hogy egész Délkelet Európát védelmezze az orosz fenyegetéssel szemben – közölték Washingtonban.

A védelmezett NATO tagállamok között felsorolva Magyarországot is. A közlésből kiderül, hogy nem újdonságról van szó: az amerikai ejtőernyősök gyalogos alakulatot váltanak fel a Mihai Kogalniceanu légitámaszponton Romániában. Putyin Ukrajna elleni agressziójának kezdete óta az Egyesült Államok fontosnak tartja, hogy értésére adja Oroszországnak: eddig és ne tovább! Az USA megvédi a NATO határait! Ez a gesztus azért fontos, miután  Trump elnökségének idején kétségek merülhettek fel, mert az America First diplomácia pénzre akarta váltani az amerikai támogatást vagyis az európai szövetségesekkel megfizettetni az amerikai védelem árát. Románia ennek megfelelően több mint kétmilliárd dollár értékben vásárolt amerikai fegyvereket, és lojalitása a NATO-hoz egy pillanatra sem kérdőjeleződött meg. Nem úgy mint Orbán Viktor esetében. A magyar miniszterelnök oroszbarát politikája immár kockázati tényező a NATO-ban, de Magyarország nem olyan fontos tagállam, hogy ez komolyan izgatná a stratégiai tervezőket Washingtonban.

Románia fontos Magyarország nem

Az Egyesült Államok stratégiai szempontjai szerint térségünkben mindössze két fontos állam található a NATO szövetségesek közül: Lengyelország és Románia. Mindkét állam sokat profitál is ebből: a rendszerváltás ebben a két országban sikeres volt. Mind Lengyelország mind pedig Románia nagyot lépett előre az elmúlt 33 évben ellentétben Magyarországgal, amely a rendszerváltáskor az Egyesült Államok kedvencei közé tartozott, de helyzeti előnyét már réges-régen elveszítette. Miután Romániában nyugatbarát fordulat következett be Ceausescu bukása után Washington komolyan hozzájárult ahhoz, hogy az új elit lojalitása a NATO-hoz 100%-os legyen. Laura Codruta Kövesi főügyész az amerikai nagykövetség információira támaszkodva végzett jelentős tisztogatást az elitben Romániában. A kommunista titkosszolgálatot a Szovjetunióban alakították ki – ahogy erről Pacepa tábornok beszámolt. A román kommunista hírszerzés Amerikába dezertált főnöke megírta például, hogy a Cseka alapításának évfordulóján osztották ki az éves prémiumokat a Securitateban is. A radikális tisztogatás eredményeképp a román titkosszolgálat, amely állam az államban, teljesen lojálissá vált a NATO-hoz. Olyannyira, hogy most akciót indított az AUR szélsőjobboldali nacionalista mozgalom ellen, amely Orbán Viktor lelkes híve, és kapcsolatban áll Moszkvával.

Az AUR vezetőjét ennek megfelelően orosz ügynöknek titulálja a titkosszolgálat által irányított és ellenőrzött román média. A titkosszolgálat mindenképp meg akarja akadályozni, hogy az AUR a hatalom közelébe kerüljön. Jövőre négy választás is lesz Romániában: új parlamentet, önkormányzatokat és elnököt választanak, ezenkívül szavaznak az Európa Parlamenti képviselőire is.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió semmiképp sem akar még egy Orbán Viktort a NATO-ban vagy az Európai Unióban – különösen nem Romániában, mely Lengyelország mellett a régió kulcs országának számít.

Miért folytat oroszbarát politikát Orbán Viktor?

A nyugati elemzők véleménye megoszlik: egyesek szerint Putyin elnök zsarolja valamivel a magyar miniszterelnököt. A KGB 1990-ig itt volt Magyarországon, egyik magasrangú tisztje felügyelte a magyar belügyminisztériumot. Feltehetően vaskos dossziéja volt a fiatal Orbán Viktorról is, aki az orosz csapatok kivonását elsőként követelte a nyilvánosság előtt, és ezzel nagy presztízsre tett szert. Hogy került a rendszerváltó elitbe a tehetséges fiatalember? Palmer amerikai nagykövet orosz kollégájától kért egy listát arról, hogy ki fogja levezényelni a rendszerváltást Magyarországon? Az orosz nagykövet listáján rajta volt Orbán Viktor neve is. A Fidesz ifjú vezetője kalauzolta Bush amerikai elnököt Budapesten 1989-ben. Az USA bizalma akkoriban teljes volt az ifjú liberális politikusban, aki Soros ösztöndíjjal tanult Cambridgeben. Mi változott?

A fiatal Orbán Viktor észrevehette, hogy Washingtonban leírták Magyarországot. Az USA számára immár Lengyelország mellett Románia a fontos térségünkben, Magyarország elveszítette a jelentőségét. Mindez megmutatkozott abban, hogy Lengyelország és Románia számára sokkal előnyösebb helyzetet teremtett az Egyesült Államok a gazdasági fejlődésre és az életszínvonal emelésére.

Mindkét állam mélyebbről indult mint Magyarország, és mára elhúzott a korábbi mintadiáktól.

Orbánnak csak a szegényház királysága jutott.

A magyar diplomáciát mindenütt negligálták amíg Orbán Viktor ki nem játszotta az orosz és a kínai kártyát. Egyáltalán nem veszélytelen vállalkozás ez, de a magyar miniszterelnök így növelhette a diplomáciai mozgásterét. Mi haszna ebből Magyarországnak? Szinte semmi. Kára viszont annál több. Mire jó ez Orbán Viktornak? Washingtonban és Brüsszelben elfogadhatatlan a korrupciónak az a mértéke, amely Orbán rokonainak, barátainak és üzletfeleinek előnyére szolgál. Mészáros Lőrinc a nulláról indulva lett az ország leggazdagabb embere, immár dollár milliárdos. Ilyesmire más uniós államban nincs példa. Laura Codruta Kövesi Romániában gondoskodott erről, most ő az Európai Unió főügyésze. Nyilvánvalóan Magyarországon is megtenné ezt, de Orbán Viktor a szent szuverenitásra hivatkozva nem lépett be az európai ügyészségbe.

A szuverenitás ebben az esetben a lopás szabadságát jelenti: Orbán rokonai, barátai és üzletfelei csekély 10 milliárd eurót nyúltak le az uniós pénzekből az elmúlt hétéves költségvetési periódus során. Ez a Magyarországnak jutó uniós euró milliárdok egyharmada.

Putyin ehhez még tapsol is: “Milyen ügyes”.

Orbán Putyin bábuja lenne a NATO-ban és az Európai Unióban? – ahogy ellenfelei állítják. Hívei szerint a magyar miniszterelnök csak a mozgásterét bővíti amikor Putyinnal paktál. Az orosz elnök ezenkívül valószínűleg meg is fizeti. Most már újra érkeznek az uniós pénzek is vagyis a válságot elkerülheti a nemzeti együttműködés rendszere.

Igaz, hogy az életszínvonal csökken, de a következő választásokig összegyűlik annyi, amennyivel meg lehet venni a szavazópolgárok többségét mint 2022-ben.

Közben pedig Orbán rokonai, barátai és üzletfelei vígan tovább gazdagodhatnak.

Kémkedés miatt rúgták ki a kínai külügyminisztert

Tajvani értesülések szerint Csin Kang már a hadbíróság elé is került, mert szeretője, aki egy televízió műsorvezetője volt, diplomáciai titkokat juttatott el a CIA-nek.

Csin Kang korábban rakéta sebességgel száguldott felfelé a külügyben, ahol rábízták Hszi Csin ping elnök külföldi útjainak megszervezését. Miután itt megszerezte a nagyfőnök bizalmát, villámgyorsan kinevezték washingtoni nagykövetnek. Ez a kínai diplomácia messze legfontosabb posztja. Csin Kang a “farkas diplomáciát” folytatta vagyis keményen képviselte a kínai nacionalista álláspontot , és bírálta az Egyesült Államokat. Washingtonban emiatt senki sem fogadta. Nyíltan panaszkodott, hogy Blinken külügyminiszter is csak egyetlen egyszer tárgyalt vele, de akkoris csak röviden , mert a megbízólevél átadása nem több mint protokolláris esemény , ha a fogadó fél így akarja. Az USA pedig így akarta hiszen a Biden kormányzat első számú stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát 2021-ben.

A kínai kommunista párt kongresszusa 2022-ben megerősítette Hszi Csin ping vezető szerepét, és így felgyorsult Csin Kang karrierje is: nem csakhogy külügyminiszter lett Pekingben, de megkapta az államtanácsos rangját is, melyet általában sokkal hosszabb karrier után szoktak elérni Kínában.

Csin Kang ebben a minőségében tárgyalt öt és fél órán át Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel Pekingben. Eredményről nem számoltak be, nem szivárgott ki semmi. Nem sokkal később azonban a nemrég kinevezett külügyminiszter eltűnt a nyilvánosság elől. Majd közölték: leváltották tisztségéből, de megtarthatta államtanácsosi rangját. A napokban kiderült: már államtanácsosi tisztségét is elveszítette.

A CIA túl sokat tudott

A Blinken tárgyalás során kiderült, hogy az amerikai fél pontosan ismeri a kínai álláspontot. Honnan? A belső vizsgálat megindult, és kiderült: a külügyminiszter szeretője a gyenge láncszem. Pekingben köztudott volt a hatalom köreiben, hogy a külügyminiszternek szeretője van, sőt közös gyerekük is született. Ez nem szokott probléma lenni a pártelitben Kínában: Sanghaj lebukott párttitkára esetében 17 “feleséget” számoltak össze a kommunista pártellenőrzés emberei. Ez a hatalmas korrupciós botrány kapcsán derült ki, mely elsodorta Kína gazdasági fővárosának politikai vezetőjét.

A televíziós újságírónő vallott, és ezt követően letartóztatták Kína ex külügyminiszterét.

Mindez rossz fényt vet magára Hszi Csin ping elnökre is hiszen a villámgyorsan megbukott külügyér az ő embere volt.

Nem sokkal később Hszi Csin ping egy másik friss kinevezettje is fűbe harapott: Li Sangfu hadügyminiszter is villámgyorsan bukott meg. Kínában a hadügyminiszter nem a hadsereg feje amióta Lin Piao marsall megkísérelte a hatalomátvételt a kulturális forradalom idején. A pekingi szereposztás szerint a kommunista párt főtitkára irányítja a hadsereget, a hadügyminiszter pedig diplomáciai feladatot lát el: ő tárgyal külföldi kollégáival. Li Sangfu ugyancsak a farkas diplomáciát képviselte. Szingapúrban egy nemzetközi tanácskozáson Lloyd Austin amerikai hadügyminiszter  békülékeny gesztust tette, és tárgyalásokat javasolt. A kínai hadügyminiszter ezt elutasította arra hivatkozva, hogy az USA-ban őt szankciós listára tették.

A kemény hangú elutasítás után a kínai hadügyminiszter eltűnt, és csak arról lehetett olvasni a hivatalos közlönyben, hogy leváltották tisztségéből. Ez is csapás Hszi Csin pingre hiszen a hadügyminiszter is az ő embere volt.

Mi történt?

A kínai vezetők régi szokása, hogy a nyári szabadság idején augusztusban Pejtahoban a kormányzati üdülő központban összeülnek informális megbeszélésre. Ezen a tanácskozáson nemcsak a kommunista párt és a kormány fontos emberei vesznek részt, de a veteránok is, akik még nem is oly rég maguk is komoly tisztséget töltöttek be. A kiszivárgott hírek szerint a veteránok egy csoportja rátámadt Hszi Csin ping elnökre mondván: ő szúrta el az amerikai diplomáciát épp a farkas módszerrel. Míg korábban Csou Enlaj és Teng Hsziao ping kialakította az együttműködés politikáját az USA-val, Hszi Csin ping G2-es programjának nyílt hangoztatásával hozzájárult ahhoz, hogy az amerikaiak immár első számú stratégiai ellenfélnek tekintik Kínát. Hszi Csin ping elnök Hangcsouban a G20 tanácskozáson hirdette meg G2 programját, amely azt jelentené, hogy az USA és Kína együtt kormányozná a világot. Washingtonban nem kérnek ebből. A kínai vezetésben abban konszenzus van, hogy a cél a G2 program, de a veteránok azt vetették Hszi Csin ping elnök szemére, hogy ezt nyíltan ki is mondta. Teng Hsziao ping arra tanította a pekingi elitet, hogy szépen csendben fejlessze világhatalommá Kínát, mert hogyha nyíltan felvállalják a céljaikat, akkor maguk ellen fordíthatják a világot.

Hszi Csin ping visszavonult: újra Vang Ji lett a külügyminiszter, aki a régi iskola embere. Most ő tárgyal Washingtonban, hogy előkészítse a kínai elnök és Joe Biden csúcstalálkozóját, melyre novemberben kerülhet sor az Egyesült Államokban.

Szijjártó leszart állapotban

0

Jens Stoltenberg NATO főtitkár annak ellenére összehívja a NATO-Ukrajna tanácskozást április 4-re, hogy a magyar diplomácia ezt folyamatosan ellenzi. Szijjártó Péter külügyminiszterrel ezt személyesen közölte a NATO főtitkára.

Eddig a magyar diplomácia sikeresen blokkolta ezt a tanácskozást arra hivatkozva, hogy Ukrajna megsérti a nemzeti kisebbségek jogait. Más NATO tagállamoknak is élnek kisebbségei Ukrajnában, akiket zavar a nyelvtörvény – Lengyelország és Románia -, de nekik eszük ágában sincs a háborús időkben emiatt blokkolni a hivatalos NATO együttműködést Ukrajnával.

Kijevben nyíltan azzal vádolják Orbán Viktort, hogy Putyin kezére játszik amikor akadályozza Ukrajna csatlakozását vagy legalábbis együttműködését a NATO-val. Elvben fennáll a konszenzus kötelezettsége a NATO-ban, ezért tudja például blokkolni Törökország és Magyarország Svédország tagságát. Csakhogy Törökország fontos tagja a NATO-nak, Magyarország nem az. Egyszerűen kihagyják az együttműködésből Ukrajnával, és ennek semmilyen különösebb gyakorlati jelentősége sincsen. Azt leszámítva, hogy Washingtonban egyre kevésbé tolerálják a különutas magyar diplomáciát a háborús időkben.

Háború vagy béke?

Orbán Viktor nyíltan szembemegy az USA elképzeléseivel, amely egyelőre nem akar véget vetni a háborúnak Ukrajnában. A magyar miniszterelnök az egyetlen olyan uniós vezető, aki nem járt Kijevben a háború kitörése óta, és egyáltalán nem siet támogatásáról biztosítani Zelenszkij ukrán elnököt. Annál megértőbb Putyin orosz elnökkel szemben bár azt nem tagadja, hogy Oroszország agressziót követett el Ukrajna megtámadásával.

A magyar diplomácia szép reményekkel várta a moszkvai kínai-orosz csúcstalálkozót hiszen a kínaiaknak van béketerve a konfliktus rendezésére vagy legalábbis leállítására. A nyugati világ elveti a kínai béketervet, de nyíltan nem áll elő semmiféle alternatívával.

A kínai diplomácia a közelmúltban bizonyította közvetítői képességét amikor békemegállapodást hozott össze az ősellenségek, Irán és Szaúd Arábia között.

Zelenszkij elnök azt üzente Hszi Csin-ping kínai államfőnek, hogy bármikor felhívhatja, ha békejavaslata van Ukrajna jövőjének rendezésére.

Van-e 12 milliárd eurónk az orosz gázra?

A mostani árak szerint 12 milliárd eurót kellene évente kifizetni Putyinnak, aki nem ad árkedvezményt “magyar barátjának, Orbán Viktornak”.

Jaksity György, a Concorde vagyonkezelő főnöke szerint nincs 12 milliárd eurója az Orbán kormánynak az orosz gázra, ezért igencsak szorult helyzetben van. Annyira nincs devizatartaléka az országnak, hogy az orosz gázszállítás kifizetése komoly gondokat okozha t- nyilatkozta a jeles közgazdász a Szabad Európának. A magyar devizatartalék a háromhavi import alá csökkent. Ilyenkor már azon szokott gondolkodni egy ország nemzeti bankja és pénzügyminisztériuma, hogy az IMF-hez fordul. Csakhogy oda hiába, mert Matolcsy György volt az, aki kipaterolta a Nemzetközi Valutaalapot még a nemzeti együttműködési rendszer kialakulásának kezdetén. Nagyon nagy szükség lenne az uniós milliárdokra, de ezek egyelőre nem érkeznek. Ha meg is jönnek, akkor is későn hiszen Navracsics Tibor miniszter szerint is legkorábban az év végén köthetik meg az egyezményt, és a jövő év elején érkezhet meg az első átutalás Brüsszelből.

Miért járt Nagy Márton Moszkvában?

Ez hétpecsétes titok. Orbán Viktor gazdasági csúcsminisztere nyilvánvalóan fontos ügyben tárgyalhatott Moszkvában hiszen erről még híveit sem tájékoztatta Orbán Viktor. Aki emlékezhet arra hiszen magas is többször Putyin állítólag ígéretével kábította a magyar közvéleményt: az orosz elnök február elsején megígérte, hogy lényeges olcsóbban kapjuk a földgázt Oroszországból mint más uniós tagállamok. Putyin hazudott, a földgáz nekünk épp annyiba kerül mint másnak. Igaz viszont, hogy legalább van, és talán lesz is a fűtési szezonban hiszen Szerbiával vagyunk közös vezetéken. A szerbek Putyin kedvencei már csak azért is, mert a nyugati szankciókat a legkönnyebben úgy kerülik meg az orosz cégek, hogy pro forma átköltöznek Szerbiába.

Putyinnak óriási deviza tartalékai vannak a hatalmas földgáz és olaj bevételekből. A rubel emiatt túlságosan is erős lett. Az orosz nemzeti bank gyengíteni szeretné az árfolyamot, ezért a baráti országok valutáiból vásárolna mindenekelőtt jüant Kínából.

Megtámogathatja-e Putyin az erősen gyengélkedő forintot, amely mélypontra jutott a dollárhoz képest ? Nyíltan nem, de közvetve igen.

Szorult helyzetében Orbán Viktornak minden segítség jól jönne. A magyar miniszterelnök Kötcsén állítólag a kínai modellt emlegette.

“Az államilag irányított kapitalizmus már meg is valósult Magyarországon”

– mondta ezzel kapcsolatban Jaksity György.

Korábban Orbán Viktor úgy nyilatkozott, hogyha az Európai Uniótól nem kapunk pénzt, akkor majd kapunk Kínától! Az utóbbi időben ezt ritkábban hallani a magyar miniszterelnöktől hiszen Orbán Viktor pontosan tudja, hogy minden kölcsönnek ára van. Ráadásul az USA nagyon figyeli a magyar kormány kapcsolatait Kínával és Oroszországgal.

Jaksity György szerint a magyar diplomáciának változnia kell, és el kell köteleznie magát az Európai Unió és az USA oldalán. Orbán Viktor nem biztos, hogy így gondolkodik. Épp ellenkezőleg: át akarja formálni az Európai Uniót , és ehhez most erős szövetségesére találhat az új olasz kormányban. Bravo Giorgia! – üzente a magyar miniszterelnök a szélsőjobboldali olasz politikusnak, aki Olaszország első női kormányfője és Orbán Viktor fontos támogatója lehet a Tanácsban Brüsszelben.

Szenes tábornok: elhúzódó háború várható Ukrajnában

A NATO csúcstalálkozó előtt értékelte az Ukrajnában zajló háború erőviszonyait Szenes Zoltán vezérezredes, egykori vezérkari főnök. Szerinte van lehetőség diplomáciai megoldásra, de ehhez Zelenszkij elnöknek is kompromisszum készséget kellene tanusítania.

Zelenszkij elnök hiúsította meg Putyin villámháborús terveit – hangsúlyozta Szenes tábornok, aki rámutatott arra, hogyha Ukrajna elnöke elmenekült volna Kijevből, akkor az orosz agresszió gyors sikerhez vezetett volna. A gyilkos csecsen és szpecnaz kommandó azonban nem ért célba Kijevben, és Zelenszkij elnök az ellenállás élére állt ahelyett, hogy elmenekült volna, ahogy azt neki Nyugaton ajánlották. Tegyük hozzá, hogy mindebben nagy szerepe lehetett az amerikaiak által ki illetve továbbképzett ukrán tisztikarnak, ahol nem akadt egyetlen áruló sem noha Putyin minden bizonnyal erre is számított.

Az oroszoknak nem sikerült elfoglalniuk Kijevet bár már az első napon leszálltak az orosz légidesszant erők a főváros körüli repülőterekre! Most elhúzódó ostrom várhat rájuk. A náciknak egy hónapba telt Kijev bevétele a második világháború idején – emlékeztetett Szenes vezérezredes.

Plusz 100 ezer orosz katona kell

Ha Putyin el akarja foglalni Kijevet, akkor legkevesebb ennyire lesz szüksége egy elhúzódó háborúhoz. Felmerülhet, hogy Szíriából importál harcosokat, de ennek szörnyű következményei lennének a város ostromára nézve. Kijev pedig az orosz városok anyja, része az orosz történelemnek hisz itt alapították meg az első birodalmat a viking harcosok, akiktől azután az orosz cárok származtatták magukat (Rurik).

A politikai és gazdasági szankciók nem állítják meg a háborút Szenes tábornok szerint, de úgy véli, hogy diplomáciai megoldás lehetséges.

Sok függ attól, hogy mi történik a NATO csúcstalálkozón, melyen az USA elnöke is részt vesz. Ha a NATO csúcs csillapítja a harcokat, akkor megnövekszik a diplomáciai megoldás valószínűsége. A katonai erő azonban változatlanul nagyon fontos marad a háborúban.

„A diplomácia fegyverek nélkül olyan mint a zenekar hangszerek nélkül”

– idézte Nagy Frigyest, a porosz katona királyt Szenes Zoltán vezérezredes , egykori vezérkari főnök, aki az Andrássy körben fejtette ki a nézeteit a Pénzügykutató Intézetben.

Jeszenszky Géza: új diplomáciára van szükség

Az első demokratikusan választott kormány külügyminisztere elmondta, hogy a nyolcvanas években a magyar diplomácia nyitott a Nyugat felé, ezért az Antall kormánynak csak folytatnia kellett ezt a vonalat. Most viszont diplomáciai megújulásra van szükség, ha a jelenlegi ellenzék alakíthat kormányt jövő tavasszal, mert Orbán Viktor a keleti nyitással letért erről az útról.

Az Orbán kormány szembeszáll az Európai Unióval és mindinkább az Egyesült Államokkal is, persze sem Brüsszel sem pedig Washington nincs olyan előnyös helyzetben mint 1990-ben – fogalmazta meg Jeszenszky Géza egykori külügyminiszter, aki az Andrássy körben mondta el a véleményét az Orbán kormány diplomáciájáról.

Szijjártó Péter jelenlegi külügyminiszter azzal dicsekszik, hogy a külügyi állomány 80%-át kirúgta – emlékeztetett Banai Károly. Gyurcsány egykori diplomáciai tanácsadója, az Andrássy kör titkára hangsúlyozta, hogy jelentős személycserékre lesz szükség kormányváltás esetén, mert a jelenlegi diplomáciai kar sem szakmai sem megbízhatósági szempontból nem üti meg a mércét. 40-50 olyan nagykövet cseréjéről van szó elsősorban, akik fontos posztokon képviselik jelenleg nem annyira Magyarországot hanem Orbán Viktor pillanatnyi érdekeit.

A résztvevők – egykor magasrangú diplomaták – sürgették a magyar-kínai és a magyar-orosz kapcsolatok felülvizsgálatát , mert ott is Orbán Viktornak és körének az érdekei dominálnak nem pedig a nemzeti érdekek. Egy hozzászóló elmondta: az orosz hírszerzők soha nem mentek el Magyarországról, befolyásuk tehát nem jelentéktelen. A Budapestre települt orosz bank viszont nem ebből a szempontból jelentős hanem azért, mert remek pénzmosási lehetőséget teremt a magyar és az orosz oligarcháknak.

Sem Paks 2 sem pedig a Budapest-Belgrád vasút nem szolgálja igazán a magyar érdekeket, de az új kormánynak ezek miatt nem lenne szabad elrontani a kapcsolatokat Pekinggel és Moszkvával.

Mennyire támogatja Márki-Zay Pétert az USA?

Lengyel László, a Pénzügykutató intézet igazgatója elmondta, hogy előválasztási győzelme után beszélt Márki-Zay Péterrel, aki megerősítette: szakértői kormányt szeretne. Lengyel László Bárándy Péter egykori igazságügyi minisztert és Surányi György ex jegybank elnököt ajánlotta a figyelmébe. Az új külügyminiszterrel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy tapasztalt és jó külföldi kapcsolatokkal rendelkező szakembert keresnek, aki nem akkor kezdi meg a kapcsolat építést amikor beül a külügyminiszteri székbe.

Lengyel László Komáromban a szlovákiai magyar kisebbség vezetőivel tanácskozott, hogy előkészítse Márki-Zay Péter látogatását. Az ottani magyarokat is meglepte, hogy a magyar kormány a legnagyobb titokban 400 millió eurós pénz alapot hozott létre földek vásárlására a Kárpát medencében. Ezt a szlovák titkosszolgálat derítette ki, és emiatt állt el a magyar kormány a szlovákiai földek megvásárlásától – egy időre. Mindez nem növeli a bizalmat Orbán Viktor iránt Pozsonyban, Bukarestben vagy Belgrádban. Ettől függetlenül az új kormánynak ki kell dolgoznia valamiféle nemzetpolitikát, hogy Márki-Zay Péter tudjon valamit mondani a kisebbségben élőknek.

Súgnak-e Orbán Viktor kihívójának az amerikai nagykövetségről? Ez nem derült ki az Andrássy körben, ahol felrótták a Nyugatnak, hogy nem akadályozza meg Orbán Viktor nyomulását. Korábban Orbán Viktor az amerikaiak kedvence volt: az 1998-as választások megnyerésében nagy szerep jutott a demokrata Clinton támogatásának, Donald Trump  pedig fogadta a magyar miniszterelnököt a Fehér Házban, ahol a támogatásáról biztosította őt. Trump elbukott a választáson, amely után  ellenfele, Biden olyan külügyi csapatot toborzott, amely egyáltalán nem tartozik Orbán barátai közé. A State Department Orbánnal egyidőben látta vendégül Márki-Zay Pétert. Blinken külügyminiszter édesapja, aki Budapesten volt nagykövet, Soros György baráti köréhez tartozott.

Van-e az amerikai külügynek forgatókönyve Magyarország következő 12 hónapjáról?

Még hogyha létezik is ilyen, az új kormánynak válság menedzselésre kell felkészülnie márcsak azért is, mert a demokrácia export amerikai forgatókönyvei befuccsoltak az elmúlt években.

Blinken: nem kell választani az USA és Kína között

Az amerikai diplomácia vezetője azt mondta Londonban, hogy nem szükséges az Egyesült Államok és Kína között választani. Blinken résztvett a G7 államok külügyi tanácskozásán.

Antony Blinken ezúttal Oroszországot állította a célkeresztbe. Bírálta az Északi Áramlat II. tengeralatti földgáz vezetéket, amely Oroszországból szállítaná a földgázt Németországba. Ily módon Németország az orosz földgáz egyik fő elosztó pontja lenne az Európai Unióban. Ez Blinken szerint nem érdeke sem Németországnak sem pedig Európának. Ebben az ügyben az amerikai diplomácia nagyon is számít a német Zöldekre, akik egyre inkább jönnek föl, és az őszi választások után kormányra kerülhetnek Berlinben. A Zöldek határozottan ellenzik az Északi Áramlat II. földgázvezetéket, amely Merkel kancellár szívügye. Csakhogy Angela Merkel az őszi választások után távozik a politikai életből.

Kína fontosabb mint Oroszország

Ez derült ki abból az interjúból, melyet az amerikai külügyminiszter a BBC négyes csatornájának adott. Blinken hangsúlyozta: senkitől sem várják el azt, hogy válasszon az USA és Kína között! Ezt nehezen is tehetnék hiszen Kína az elmúlt években az Európai Unió első számú kereskedelmi partnere lett, megelőzve az Egyesült Államokat. Ráadásul a dinamikusan bővülő kínai piac mind fontosabb az európai cégeknek: a német autóipar már több autót ad el Kínában mint otthon.

Orbán dörzsölheti a markát

A magyar miniszterelnök hamarosan újra Kínába utazik miután Hszi Csinping elnök meghívta őt Pekingbe. Korábban Orbán Viktor nemet mondott Trump külügyminiszterének, aki azt szerette volna elérni, hogy ne a Huawei vezesse be az 5G rendszert Magyarországon.

Budapesten működik majd Európa legnagyobb kínai egyeteme, a Fudan. A magyar miniszterelnök a kínai SinoPharm vakcinával olttatta be magát, és így a kínai oltóanyag reklám figurájává vált. Ellenfelei azzal vádolják, hogy a kínai érdekek legfőbb képviselőjévé vált az Európai Unióban és a NATO-ban.

Az amerikai diplomácia első számú ellenfele ugyan Kína és nem Oroszország, de Washingtonban tisztában vannak vele, hogy Moszkva a könnyebb célpont. Ezért keménykedik Oroszországgal szemben az amerikai külügyminiszter miközben kíméli Kínát, ahol az amerikai cégeknek is rengeteg üzleti érdekük van.

Diplomáciai nyilatkozat

Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Portugália, Spanyolország, Svédország nyilatkozata

Mélységesen aggódunk azonban a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok egyes jogsértő intézkedések elfogadásából fakadó megsértésének kockázata miatt.

A sürgősségi intézkedéseket a feltétlenül szükséges mértékre kell korlátozni, arányos és átmeneti jellegűeknek kell lenniük, rendszeres ellenőrzésnek alávetve, és tiszteletben kell tartaniuk a fent említett elveket és a nemzetközi jogi kötelezettségeket.

Nem korlátozhatják a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságát.

Közösen kell leküzdenünk ezt a válságot, és ezen az úton közösen meg kell őriznünk európai alapelveinket és értékeinket. Ezért támogatjuk az Európai Bizottság azon kezdeményezését, hogy figyelemmel kísérjük a sürgősségi intézkedéseket és azok alkalmazását az Unió alapvető értékeinek fenntartása érdekében, és felhívjuk az Általános Ügyek Tanácsát, hogy adott esetben vesse fel a kérdést.

Az Igori-program – Déli kávé Szele Tamással

Hölgyeim és uraim, azt leszögezhetjük így, a kávé mellett, hogy a magyar diplomácia igen sokat tanult Rejtő Jenőtől. Most például kitalálták Igorit, úgy is, mint virágzó üzletágat, egyelőre még három testőr és Potrien kerestetik, de különben stimmel a dolog. A Magyar Közlönyben ugyanis megjelent kedvenc kormányunk Afrika-stratégiája.

Hogy mink van nekünk?

Afrika-stratégiánk van. De ha rendesen szedjük a porokat, az orvosok szerint kezelhető. Csak kerülni kell a hirtelen felindulást és a komolyabb erőfeszítéseket. De remélhetőleg nem fog elhatalmasodni.

Arról lenne szó, miszerint „a migráció megállításának érdekében” a kormány a lehető legszorosabbra fűzi kapcsolatait az afrikai kontinensen, azon belül is a szubszaharai térségben. A Magyar Közlönyben kedd este megjelent kormányhatározat pedig részletesen le is írja, pontosan hogyan képzelik az afrikai gazdaság fejlesztését – mindezt abba a köntösbe bújtatva, hogy minél kevesebben induljanak útnak Európa felé. Akkor lássuk, hogy is fog ez kinézni (a hvg.hu nyomán).

A stratégia mindenekelőtt felhívja a külgazdasági és külügyminisztert, hogy tekintse át az eddigi szerződéseket, majd vizsgálja meg, milyen adminisztratív és technikai akadályokba ütköznek a kontinensen a szubszaharai régióba exportáló vagy beruházó hazai vállalkozások és ezekről egyeztessen is az egyes kormányokkal. Az Afrikába irányuló magyar export jogszabályi környezetét és hatósági gyakorlatát pedig vizsgálják meg, és ahol szükséges, ott egyszerűsítsék.

Tehát, jegyezzük meg: a szubszaharai régió a fontos

El kell hárítanunk részint az adminisztratív akadályokat, ami talán nem lehetetlen megfelelő pénzösszegek birtokában, részint azonban a technikaiakat is, melyeket röviden úgy tudnánk összefoglalni, hogy Afrika piszok messze van. Előbb változtatunk meg ezer jogszabályi környezetet, minthogy egy centivel is közelebb jöjjön.

„A kormány nemzetközi fejlesztésekben is gondolkozik, a külügyminisztériumnak ezentúl minden évben ki kell dolgoznia egy koncepciót a lehetséges projektekre, ezek közül a legfontosabbak a vízgazdálkodás, az infrastruktúra-fejlesztés, a biztonság, a kiberbiztonság, a mezőgazdaság, az egészségügy és az orvostechnológia ágazatai. A kabinet segélyhitel-programokat is indítana, méghozzá az Eximbank segítségével, ennek lehetőségeire május végéig kell előterjesztést készíteni.”

Ez  jó üzlet egyeseknek

Nem győzöm eleget hangsúlyozni: ezek a „fejlesztések” nagyon jó üzletet jelentenek a magyar kivitelezőknek, azonban rendszerint a pénz el sem hagyja Budapest közigazgatási határait. Mármint, maximum virtuálisan hagyja el, és csak addig, míg vissza nem utalják a kilencven százalékát. És lám: megint első helyen áll a világhírű magyar vízgazdálkodás, ez egyetlen nemzetközi szerződésünkből sem maradhat ki. Az mondjuk igen érdekes volt, mikor Mongóliával kötöttünk vízgazdálkodási egyezményt, ugyanis a derék mongolok a világ legsivatagosabb országban élnek, és a víz az állam területének jelentős részén komoly kincs. További fájó pont, hogy nem jött létre annak idején a Polisario Front vezetésével a független Nyugat-Szahara, ugyanis velük lehetne csak igazán vízgazdálkodásilag szerződni.

Fontos szerepet kapna a Stipendium Hungaricum program is. Ennek lényege, hogy külföldi egyetemisták ingyen tanulhatnak az általuk kiválasztott magyarországi intézményben alap- és mesterképzésen, e mellé havi 40 460 forint ösztöndíjat, kollégiumi férőhelyet kapnak. Ez éhenhalni is kevés, tavaly egyes afrikai (ghánai) diákok nehezményezték is volt, mondván: ennyit akár ne is adjanak. Ne tessenek szemtelenségről beszélni, az a szemtelenség, hogy ezt ösztöndíjnak nevezik. Az afrikai diák nem ismeri a forint vásárlóértékét, idejön tanulni, megkapja ezt az alamizsnát, munkát nem nagyon vállalhat, mert ki alkalmazná, de – hazamenni sem tud, mert a legolcsóbb repülőjegy is a sokszorosa ennek. Persze, hogy csapdában érzi magát. Abban is van.

„A kutatást és az oktatást érinti, hogy támogatnák az Afrika-tanulmányokkal foglalkozó magyarországi kutatóműhelyeket és felsőoktatási képzéseket. Kérdés persze, hogy ez csak a régiekre vonatkozik, vagy a kormány újakat is létrehozna.

Az érintett országokba

    • termékmintákat juttatnának ki
    • és magyar mintafarmokat alakítanának ki
    • valamint két helyszínen akcelerátor központot hoznának létre, hogy legalább 2-3 vállalkozás piacra juthasson.

Ami a diplomáciát illeti, bővítenék a térségbeli diplomatahálózatot, különösen egy elefántcsontparti külgazdasági attasé álláshely létrehozását tartják fontosnak. A Dél-afrikai Köztársasággal pedig átfogó, közös kormányközi együttműködési bizottságot hoznának létre.

Készülhetnek az afrikai missziókra a magyar katonák is, ezeket ugyanis lehetőség szerint bővítenék a jövőben, így segítve a migráció elleni harcot. Szintén a honvédelmi minisztériumra vár a feladat, hogy vizsgálja meg, milyen katonai, védelempolitikai, határvédelmi ismereteket adhatnának át az afrikai partnereknek, sőt tisztképzési programot is indítanának.

Ahhoz pedig, hogy mindezt koordinálják, a jövő évtől kezdve Budapesten kétévente megrendeznék a Budapest Afrika Fórumot. Ennek a költségeit a külgazdasági és külügyminiszternek kell kidolgoznia. Emellett ráadásként a civil és a közszféra illetékes képviselőinek meghívásával létrehoznának egy magyar-szubszaharai afrikai kapcsolatokkal foglakozó tanácsadó csoportot is.”

Elképzelem a magyar mintafarmot mondjuk Namíbiában vagy Dél-Afrikában

Ösztövér kútágas, hórihorgas gémmel mélyen néz a kútba, benne vizet kémlel… kémlel, de nem talál, az ugyanis a Kalahári-sivatag. Kémlelheti napestig. A katonai vállalkozások terén eléggé világos, hogy a térségben már jelen lévő erők mellett mi labdába sem rúghatunk, és nem csak az afrikai államok saját nemzeti hadseregeire gondolok, hanem a szép számmal arrafelé csapázó orosz és kínai erőkre is, melyek hivatalosan ugyan nincsenek ott, csak valahogy azért mégis arra járnak állandó jelleggel az utóbbi időben.

Egyszóval: irány a mesés Afrika, kérem.

Ebből akkora sikkasztás lesz, hogy ahhoz képest a Rejtő által megénekelt Igori polgári hangulatú teadélután az angolkisasszonyoknál, uborkás szendviccsel. A program minden pontjáról valósággal ordít, hogy csak a látszat kedvéért fogalmazták, csak jogi és gazdasági kiskaput biztosít a források elsikkasztására – de Rejtőtől tudjuk azt is, hogy Igoriban a legfontosabb a látszat, ennek kedvéért a Török Szultán többször bántalmazza is barátait.

Igen, ezt az Afrika-stratrégiát nyugodtan nevezhetjük Igori-programnak: csak annyi a különbség, hogy a regényben a Kongó-vasút egy részét lopták el mindösszesen, nem pedig több országra való fejlesztési keretet.

Azt ne is tessék képzelni, hogy az Afrikába induló – vagy el sem induló – összegeket magyar forrásból fedeznénk. Ugyan már. Mi csak javasoljuk ezt a tetszetős programot, az Unió majd elfogadja, átutalja nekünk a pénzügyi alapokat, mi meg majd zsebre vágjuk, szokás szerint. Ebben már nagy gyakorlatunk van.

De én akkor is kérném szépen, hogy az Afrika-stratégia központja Igori legyen. Stílszerű volna, ráadásul Kongó igen gazdag tantálban és kobaltban, aminek komoly piaca van és még komolyabb lesz a közeljövőben, ugyanis elengedhetetlenül szükséges a mikroelektronikai iparban.

És Igoriban legyen állomás. A hangosbemondó pedig ismételje Rejtő örökbecsű szavait:

„Vigyázat… Vigyázat… Az algíri expressz négy óra negyvenkor beáll… Negyedik vágányon. Vonat indul: öt óra húszkor… Igori-Sidi-bel-Abbés-Stockholm-Tokió… Első vágány… Halló! Halló! Figyelem… Hét óra ötkor csatlakozás a rizspálinkához egy üveg ginewer…”

Csak az itallal vigyázzunk: senki se rúgjon bele részegen az erőd falába, mert még a fejére esik a lőrés.

Nem tudom, ki találta ki ezt a programot, kinek köszönhetjük, de rettenetes gyanú kelt bennem.

Pittman volt az, a sejk.

Petike világösszeesküvése – Déli kávé Szele Tamással

Kérem szépen, nagyon sajnálom, én ma kávézni akartam magukkal, mint mindennap, de most más dolgunk lesz. Ismétlő órát kell tartanom logikából Petikének. Azért nem Petikéből Logikának, mert azt nem lehet. Hogy melyik Petikének? Hát, a magyar sajtó nem sok Petikével szokott foglalkozni, vele is csak, ha muszáj: a Szijjártó Petikéről van szó.

Petike egyszerű kis magyar külügyminiszter, vásott kis diplomata, inkább jeleskedik a futsalpályán, mint a tárgyalásokon, szóval negyvenegy éves korára sikerült kiérdemelje az „ebadta” jelzőt, mint egy kiskamasznak – mondjuk arról nehezen is győzne meg bárki, hogy ez az ember nagykorú. Maximum naptári szempontból tekinthető annak, de különben nem az aktatáska hiányzik ennek a kezéből, hanem a kakasos nyalóka. Reméljük, kap majd a Viktorkától, az most a bandavezér. Mármost a fenét érdekelné ez az infantilis személyiség, ha nem lenne magyar külügyminiszter, amiből különös törvényeink miatt egyszerre csak egy lehet: ám az, így ha böffent valami borzalmasat, az közügy, mellyel foglalkozni kell.

Akkor lássuk, mit büfikézett Petike

ma a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában (mely böffenést gondosan közöltette az Origóval és az MTI-vel is, szóval legkésőbb holnap délben ez a KESMA mind a 476 lapjában vezéranyag):

„Világméretű liberális álhírgyárak működnek, amelyek világméretű hazugságokat terjesztenek, s úgy támadnak meg embereket minden alap nélkül, hogy azt igazságnak állítják be – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

A miniszter felidézte, amikor egy kicsit több mint két éve Donald Trumpot megválasztották az Egyesült Államok elnökének, akkor „esett le igazán” a liberális nemzetközi médiának – élén CNN-el -, és a liberális politikai elitnek, hogy nem ők választják ki az ország elnökét, hanem az amerikai polgárok választják meg.

A külügyminiszter szerint Donald Trump megválasztása hisztériát okozott az Európai Unióban is, kiforgatták az új elnök szavait például a NATO szerepe kapcsán, és rengeteg energiát vitt el az is, hogy azt állította a nemzetközi média, miszerint az oroszok beavatkoztak a választásba Trump oldalán.

„Ez történt Amerikában, két évig létezett ez a világméretű hazugság, fake news, ahogy ezt az angolszász világban mondják, tehát álhír, és ez két év után úgy omlott össze, hogy akik ezt kitalálták és két éven keresztül fenntartották, azoknak a szeme sem rebben” – emelte ki Szijjártó Péter, hozzátéve, hogy a hazugságot kitaláló és fenntartó médiumoknál senki nem kért elnézést az olvasóktól és a nézőktől ezért.”

Szép öcsém, legalább külügyminiszter ne volnál

Annyi szép szakma van a világon, váltóőrnek például jobban megfelelnél, igaz, az nem kis felelősséggel jár. De ha már így alakult, tartanád csukva a szádat, kivéve az étkezéseket. Akkor kezdjük az elején.

1. Azokat a bizonyos amerikai választásokat tényleg befolyásolták az orosz álhír-gyárak. Ezt sem a Mueller-jelentés, sem a Szenátus nem tagadja. Az már más kérdés, hogy Trump riválisa, Hillary Clinton sem lett volna az elnökök gyöngye: mit csináljunk, gyenge volt a mezőny, így alakult.

2. A Mueller-jelentés nem az amerikai „liberális média” megrendelésére készült, hanem az amerikai igazságügyi minisztérium felkérésére, és nem az orosz beavatkozás tényét vizsgálta – azt adottnak tekinti minden fél. Igen, Trump hívei is. A Mueller-jelentés arról szól, volt-e kapcsolat Trump kampánystábja és a befolyást gyakorló orosz szervek között. Erre nem találtak bizonyítékot. Tehát nem „omlott össze” a vád kártyavárként, csak nincs rá bizonyíték. Mellesleg, én azt el is tudom képzelni, hogy Szergejék minden értesítés nélkül támogatták Trump kampányát, ugyanis Hillary Clinton számukra mindenképpen rossz elnök lett volna, és nem mellesleg a mostani orosz hírszerzési-diverziós doktrína a Szurkov-elv, vagyis a Káoszgép-elmélet alapján működik, tehát mindent helyesnek találnak, amivel növelik a zűrzavart és hiteltelenítik a valódi sajtót. Aztán ha majd senki nem hisz senkinek és sutba vágja az emberiség a logikát, eljön az ő világuk, vezethetnek mindenkit az érzelmeinél és szimpátiáinál fogva.

3. A nemzetközi sajtó azért nem kedvelte Trumpot, mert a mostani elnök már megválasztása előtt ellenségként jelölt meg minden valós hírforrást, és kampányát egyértelműen a Breitbart-féle álhírlapokra építette – ezeknek hitelességéről annyit, hogy a Breitbart szerint Hillary Clinton egy washingtoni pizzériahálózat alagsorában szokott táplálkozni, éspedig kisgyermekek húsát fogyasztja, ami nem is csoda, hiszen alakváltó gyíkember.

Tehát, szögezzük le:

a nemzetközi sajtónak (mely nem egységes, ideológiai alapon álló szervezet, hanem szimplán egy szakma, egy üzletág) semmi köze nincs a Mueller-jelentéshez vagy annak végeredményéhez, azon kívül, hogy beszámolt róla, Trumpot meg jó okkal nem szereti: a POTUS kezdte a hisztikét. Akkor menjünk tovább, Pjotruska.

„Aki patrióta politikát folytat, aki ki meri mondani, hogy a saját országa az első, a vallási, nemzeti, kulturális identitás fontos, és fallal meri megvédeni az állampolgárok biztonságát, az ellen „hadjáratot folytatnak”, s megpróbálják hazugságokkal lejáratni – mondta a miniszter.

Ez a jelenség Európában sem szokatlan, és ez a bánásmód a magyar kormánnyal is, hiszen az összes „jogállamisági mázzal leöntött” támadás az álhír kategóriába tartozik – hangsúlyozta, és elmondta, Magyarországon a legolvasottabb, a legnézettebb és a leglátogatottabb médiumok mind kormányellenesek, vagy kormánykritikusok.”

Nos, kicsi fiam, itt három marhaságot tömörítettél két bekezdésbe, csak győzze kibontani az ember

Egyfelől, ha már kineveztek téged külügyminiszternek, igazán tudhatnád, hogy ami az egyik országnak patrióta politika, az a másiknak durva elnyomás: azt mondod, a saját országunk az első? Igen, de a szomszéd is azt mondja, hogy az övé az, az ő szomszédja is, míg körbe nem érünk a földgolyón (igen, Petike, ne nézz ilyen hülyén: gömbölyű). És ha mondjuk olajat vagy földgázt akarunk venni, a sok első meg kell egyezzen a sorrendben egymás között, ezt hívnánk diplomáciának, ha tudnád, mi az. De aki nem tudja, az legalább ne csinálja, ha meg csinálja, és ilyen pocsékul, ne csodálkozzék, ha a sajtó röhög rajta.

Nem „támadás zajlik”, ti csináltok bolondot magatokból.

Ami a jogállamisággal kapcsolatos vádakat illeti: ne röhögtess, te kis őrsi humorzsák, Tréfi törp, miszerint az az álhír, hogy nálunk az sérül. Kiteszlek egy átlagbérrel a zsebedben Budapest bármely pontjára, testőrök és fegyver nélkül, hogy élj meg és lakj, közlekedj, ruházkodj egy hónapig ennyiből, ha három nap múlva még egyáltalán élsz és nem vagy lecsukva, piszok szerencséd volt. Nézz már körül, kiknek beszélsz és miről. Az egy dolog, hogy fogalmad sincs még az alapjogokról sem, és lételemed a korrupció, a szabad sajtó pedig olyan elvont és magas fogalom a számodra, mint pingvinnek a bárpult, de az már mégiscsak túlzás, hogy te akarod megmondani, homályos, pocsékul összetákolt konteók alapján, melyik hír igaz és melyik nem. Ennek megállapítása egy szakma, vagy legalábbis az volt, míg hozzá nem piszkáltatok, és ehhez a szakmához te kicsit sem értesz.

A sajátodhoz sem.

Egyetlen szakmához sem.

Egy igaz gondolat azonban mégis kicsúszott a szádon a rádiónyilatkozatban: az, miszerint Magyarországon a legolvasottabb, a legnézettebb és a leglátogatottabb médiumok mind kormányellenesek, vagy kormánykritikusok.

Hát, most mit csináljunk, ha mi elvégezzük a munkánkat, a ti iparosaitok meg még a kontár-vizsgán is ismétlőre buknának?

Vagy holnaptól kötelező lesz mindenkinek rosszul írni és hazudni?

Ha ezt a suszterszakmával művelnétek, már rég elsöpört volna titeket a népharag, mert nem sántikálhat egy emberként az egész nemzet a rossz egyencipőkben.

Hát ha cipőből sincs két egyforma, véleményből miért legyen?

És azt miért pont te mondjad meg?

Ülj le, Pistike, logikából elégtelen.

Diplomáciából is.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK