No, ma feketén isszuk a kávét, mint a müezzin Mekkában, mert annak van aktualitása: Orbán Viktor ugyanis Egyiptomba utazott, az Arab Liga és az Európai Unió csúcstalálkozójára. Amivel nincs különösebb baj, bár tekintve hazánk súlyát és fontosságát, körülbelül annyi keresnivalónk van ott, mint az OPEC-államok konferenciáján, de ha oda akar menni, menjen.
Persze, hogy oda akar menni: hiszen ott is előveheti kedvenc témáját, a migrációt. Reméljük, eléggé vigyáznak rá és nem fogja összetéveszteni nagy nyilvánosság előtt az Arab Ligát a Bundesligával, de ha mégis, tán csak megússzuk, hogy Omán vagy Eritrea hadat üzenjen nekünk. Természetesen nem különösebben érdekli őt a konferencia, amely pedig nagyon tanulságos is lehetne számára, ugyanis megtudhatná ott, hogy a migráció, mint olyan egyáltalán nem az iszlám és/vagy az arab világ központi kérdése.
Szó nincs arról a paranoiás világképről, ami az ő fejében tombol: de még a nagy, világszintű „iszlám szolidaritás” is úgy néz ki, hogy a múlt héten, mikor Mohammed bin Szalman szaúdi koronaherceg Pekingben járt egy több millió dolláros kereskedelmi szerződés aláírása végett, az ujgur vezetők kérésére válaszul, akik azt szerették volna, ha kiáll kisebbségük mellett – ne feledjük, Kínában körülbelül egymillió embert zártak „átnevelő” táborokba, pusztán azért, mert ujgurok – megvédte Peking nemzetiségi politikáját. Azt mondta: „Kínának joga van ahhoz, hogy terrorellenes és a szélsőségek elleni programot hajtson végre nemzetbiztonsági érdekből.” Kétségtelen, hogy Kínának sok mindenhez van joga, ne is tagadjuk, bár kissé túlzásnak érzem, hogy egymillió ember terrorista lenne, sőt, némiképp lehetetlennek is, de ne feledjük: Kínának joga van szerződéseket is kötni bin Szalman koronahercegen keresztül Szaúd-Arábiával is, és ezt nem zavarhatják meg mindenféle vallási képzetek.
Szóval, ennyit az összetartó, egységes és veszélyes muzulmán világról, mely kizárólag a magyar miniszterelnök homlokcsontja mögött létezik, de ott nagyon.
De akkor mi fog eldőlni a csúcstalálkozón?
Tessenek megkapaszkodni: lényegében véve semmi. Már az is sokat mond, hogy az Arab Liga huszonhat tagállamának csak a fele vesz részt a találkozón, tehát mindenkire nézve kötelező, általános döntés minősített többség hiányában nem is születhet arab részről. Az Európai Unió huszonnégy állama delegált küldötteket, tehát részünkről határozatképesek volnánk, csak nincs kivel tárgyalni, a másik fél fele nem jött el. Ily módon az a különös helyzet áll elő, hogy Egyiptomban – mely különben hagyományosan az Arab Liga főtitkárait adja – nem a Ligával, hanem a Ligáról folyhat majd a szó.
A tárgyalások három fő téma körém összpontosulnak, ezek a migráció, a biztonság és a gazdasági fejlődés. Hát, jó lenne személyesen ott lenni, és hallani is, igazából ki mit mond, ugyanis nem csak a mi kormányfőnk van most ott, hanem Angela Merkel német és Theresa May brit miniszterelnök, valamint Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is. Valamint egyéb mindenféle királyok, hercegek, grófok.
De akkor mit keres ott Orbán Viktor?
Valószínűleg a konfliktust keresi magának, meg a bajt nekünk.
Ugyanis az már előre látható, hogy ezen a találkozón komoly döntések nem születhetnek migrációs ügyekben. Gazdasági egyezmények annál inkább, valószínűleg azok miatt is tartják meg egyáltalán, de mivel Orbánt csakis a migráció izgatja, mint varázsszó, ha nem születik valami radikális döntés, (és miért születne?) utólag ezt is felhasználhatja unióellenes propagandára. Ráadásul, mivel ott volt személyesen, azt sem lehet majd neki mondani, hogy téved, hiszen azzal őt, mint szemtanút hazugoznánk le. Más kérdés, hogy joggal: de akkor is méltánytalan, unfair helyzet, hogy ő mondhat, amit akar a tárgyalásokról, nekünk meg úgy kellene tennünk, mintha el is hinnénk.
No, de nincs itthon a macska, cincognak az egerek?
Nem cincognak: ők sincsenek itthon.
Kövér László például a biztonság kedvéért Etiópiába és Ugandába utazott, mint azt az Országgyűlés sajtóirodája közölte ma reggel az MTI-vel.
De mi végre ment oda? Mert Orbánt még értem Egyiptomban (bár az ő útját sem értem igazán), de miféle halaszthatatlan feladat vagy kötelesség szólíthatja Etiópiába és főként Ugandába a házelnököt?
A közlemény szerint:
„Magas rangú parlamenti és állami vezetőkkel folytat hivatalos tárgyalásokat, és fogadja őt mindkét ország köztársasági elnöke.
A hivatalos látogatás célja a parlamenti és diplomáciai kapcsolatok erősítése a szubszaharai térség fejlődő országaival, a magyar kormány által 2015-ben meghirdetett déli nyitás politikája jegyében – tették hozzá.
A házelnök Etiópiában megbeszélést folytat – mások mellett – vendéglátójával, Tagesse Chafóval, az etióp törvényhozás Népképviselők Házának elnökével és audiencián fogadja őt őszentsége Mátyás pátriárka (Abune Mattiász), az Etióp Ortodox Tewahedo Egyház vezetője is – írták.
Az Országgyűlés elnöke Ugandában tárgyal Rebecca Alitwala Kadagával, az ugandai Parlament elnökével, Henry Oryem Okello külügyi államminiszterrel, és felkeresi az ugandai keresztény mártírok emlékhelyét is – áll a közleményben.”
Hát ezek valóban kulcsfontosságú ügyek, ezekhez semmiképp nem lett volna elég egy külügyi államtitkár, ide házelnök kell. Mondjuk Etiópiában is, Ugandában is tényleg az kell, mert ha a házelnökök hívták meg, súlyos udvariatlanság lenne alacsonyabb rangú személyt küldeni, csak hát maradjunk annyiban, hogy Déli Nyitás ide vagy oda (mert nem csak Keleti Nyitás van) ezzel a két állammal a legkomolyabb magyar diplomáciai kapcsolatokat mindezidáig Széchenyi Zsigmond és Kittenberger Kálmán ápolták, igaz, nem mint diplomaták, hanem mint oroszlánvadászok, nem is értem, hogy a Semjén hogy hagyta ki Kövér szafáriját.
Tehát Orbán a mesés Keleten, Kövér a messzi, tikkasztó Délen, ki van Nyugaton?
Deutsch Tamás, az Igazság Lovagja. Brüsszel öblös termében jár alá s fel, mint egy bajnok Pázmán és hadakozik mindenkivel, hogy ha esetleg nem lenne elég ellenségünk, akkor se szenvedjünk hiányt ebből az elengedhetetlen cikkből. Mármint az ellenségből. Most éppen azt találta mondani, miszerint
„Brüsszeli “füllentéscunami” indult el, a brüsszeli bürokraták megpróbálják letagadni a migránsvízum bevezetésére vonatkozó előterjesztést.
A valóság a képviselő elmondása szerint az, hogy az MSZP, a DK és a Párbeszéd képviselőinek támogatásával 2018. december 11-én a parlament elfogadta a „migránsvízum” bevezetését célzó előterjesztést. Ezzel egy olyan rendszert hoznának létre, amely szerint az unió tagállamának nagykövetségén jogosult egyszeri belépésre jogosító vízumot kapni még a menedékkérelmi eljárás lefolytatása előtt.
A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy az unióba érkező bevándorlók 90 százaléka gazdasági bevándorló volt az elmúlt 3,5 évben. A brüsszeli bürokraták úgy akarják legalizálni a folyamatot, hogy a gazdasági bevándorlókat menekülteknek akarják „kikiáltani”, ezzel a mostani menekültkérelmek elbírására vonatkozó rendszert teljesen felborítanák.” (MTI)
Hát, hogy ki hazudik és ki mond igazat, az ebben az esetben nem is kérdéses
Csak azért nem érdemes mélyebben elemezni, mert ez már az óvodás kiscsoport szintje: „a Pistike hazudik!” „Nem, a Jancsika hazudik!” „De nem is, mert a Pistike!” „De nem, mert a Jancsika!” „Beee!!!” „Beee!!!” Szóval, erre a szintre nem szeretnék lemenni, nézetem az, hogy erősen elhamarkodott dolog volna képviselőnk minden szavát készpénznek venni, állításait bizonyára tévedésből, félreértésből tette. Mást el sem tudok róla képzelni, hiszen tudjuk, mekkora barátja ő az igazmondásnak, példa erre egész visszafogott, szolid, konzervatív életpályája.
Ő maga a mértéktartás, róla fogják annak szobrát megfaragni.
Hát akkor lássuk, összegzésképpen.
Orbán Keleten, Kövér Délen, Deutsch Nyugaton, csapataink harcban állnak, Északra szerencsére nem ment egyetlen ügyes lovag sem, mert ha a Nagy Medvét is felhergelnénk, tényleg végünk lenne (bár így is meregeti a karmait, mióta bejött az ebédlőbe lakni a spájzból).
Ojvé, akkor ki van a boltban?
Nyugalom.
Mészáros Lőrinc.
Rá meg vigyáz a Németh Szilárd.
Meg van ez szervezve, kérem.
Trump: néha el kell menni
