32 ezer sértett, 2963 feljelentés, 677 kihallgatott tanú, 42 házkutatás, 750 ezer lefoglalt e-mail – mi az? Akinek nem ugrik be rögtön, annak eláruljuk a helyes megfejtést: ez a három évvel ezelőtt kibukott, Quaestor-botrány!
És mielőtt felidéznénk a máig tartó ügy részleteit, álljon itt egy friss hír: ezek szerint a cégcsoport korábbi vezetői a befektetők pénzének a megtérülését nem az üzleti tervek szerint végzett gazdasági tevékenység eredményétől, hanem részben a természetfeletti erők beavatkozásától, így például hindu tűzszertartástól várták, illetve ezek révén remélték a leleplezés elkerülését is.
Az úgynevezett Quaestor-ügy 2015 március 9-én robbant ki, amikor a cég ügyfelei megrohanták a Quaestor irodáit, ám a pénzükhöz nem tudtak hozzájutni. A nyomozást 2015. március 11-én rendelték el, és december 16-ára befejeződött.
A jegybank 2015. március 10-én részlegesen felfüggesztette a Quaestor Értékpapír Zrt. tevékenységi engedélyét és felügyeleti biztost rendelt ki a céghez a társaságnál észlelt szabálytalanságok miatt. Előző este a Quaestor-csoport kötvénykibocsátó cége, a Quaestor Financial Hrurira Kft. öncsődöt jelentett. A jegybank vizsgálata szerint a Quaestor Hruria Kft. 210 milliárd forint vállalati kötvényt bocsátott ki, ebből 150 milliárd forint fiktív kötvénykibocsátás lehet.
A Magyar Nemzeti Bank 2015. április 17-én visszavonta a Quaestor Értékpapír Zrt. tevékenységi engedélyét, és kezdeményezte annak felszámolását.
A Fővárosi Főügyészség a cégcsoport tulajdonosát és vezetőjét, Tarsoly Csabát és tíz társát különösen jelentős kárt okozó, bűnszervezetben elkövetett sikkasztás, csalás és más bűncselekmények elkövetésével vádolta meg, öt vádpontban 5458 rendbeli csalást és sikkasztást rótt a 11 vádlott terhére. A bírósági tárgyalás 2016. június 12-én kezdődött a Fővárosi Törvényszéken.
A vád szerint a jelenleg házi őrizetben lévő – és két évig előzetes letartóztatását töltő – Tarsoly Csaba és társai mintegy
47 társaságból álló bűnszervezetet hoztak létre,
amelynek elsődleges célja a befektetők pénzének, értékpapírjainak eltulajdonítása volt. Ezt szintén Ibolya Tibor fővárosi főügyész mondta, amikor ismertette a 1548 oldalas vádirat lényegét.
A vádirat szerint a bűnszervezet Tarsoly Csaba irányítása alatt működött, hozzá csatlakozott a Quaestor csoport vezetőtestületének még három tagja, őket könyvelők, informatikusok és más vezető beosztású alkalmazottak segítették. Az ő feladatuk volt egyebek mellett a felügyelet megtévesztése, az eltulajdonított értékekről titkos nyilvántartás vezetése, valamint az ügyfeleket megtévesztő marketinges kampány menedzselése.
Az első vádpont szerint a vádlottak a Quaestor Értékpapír Zrt. sérelmére 46,6 milliárd forintnyi értékpapírt tulajdonítottak el 2007-2012.
A második vádpont az, hogy a vádlottak nem létező állampapírokat értékesítettek, amivel 11 ügyfélnek 3,2 milliárd forint kárt okoztak, szintén 2007-2012 között. Ezt későbbi bűncselekményekből származó bevételből – a lelepleződés elkerülése érdekében – megtérítették.
A harmadik vádpont szerint elhallgatták az ügyfelek elől, hogy a Quaestor fizetésképtelenné vált, és valóságos és fiktív kötvényeket is forgalmaztak a visszafizetés reális esélye nélkül, 2007-2015 között.
A negyedik vádpont szerint 2007-2015 között opciós szerződéseket kötöttek fiktív vállalati kötvények megvásárlására több mint 500 ügyféllel, amivel összesen 6 milliárd forint kárt okoztak.
Az ötödik vádpont szerint Tarsoly Csaba összesen 1,2 milliárd forint értékben készpénzt tulajdonított el 124 alkalommal 2007 júliusa és 2013 októbere között.
„Ezt úgy értsék, ahogy mondom: táska, készpénz, belerak, elmegy”- fogalmazott Ibolya Tibor.
A zár alá vett és lefoglalt vagyon értéke több mint 44 milliárd 405 millió forint.
Bár az ügy vádlottjai között nem szerepelnek politikusok, Tarsoly Csaba sok szállal kötődik a Fidesz legfelső köreihez. Számos alkalommal találkozott és fotózták együtt Orbán Viktor miniszterelnökkel, és igen szoros kapcsolatot ápolt Szijjártó Péter külügyminiszterrel is.
Sokan ennek tulajdonítják, hogy jó ideig úgy tűnt, Tarsoly megúszhatja a botrányt. Ezt a feltételezést erősíti, hogy a botrány kirobbanása után hetekig nem hallgatták ki, és nem is vették őrizetbe. Mindezt úgy is lehetett értelmezni, hogy hagytak neki időt, hogy „elrendezze” a dolgokat, vagyis, magyarul, eltüntesse a kínos bizonyítékokat.
Politikailag ugyancsak pikáns oldala a történetnek, hogy Tarsoly Csaba titkára, Mikuska Zoltán, a botrány kirobbanása idején Polt Péter legfőbb ügyész lányának udvarolt. Ennek az ügynek számos furcsasága között említhetjük azt is, hogy a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági Minisztériumhoz tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház a botrány kirobbanása előtti napokban 3,8 milliárd forint értékű állampapírt vett ki a Quaestorból, – akkor, amikor a kisbefektetők még nyugodtan aludtak, mert bíztak benne, hogy a pénzük jó helyen, sokat fial, és kamatostul kapják majd vissza. Mint nem sokkal később kiderült, Orbán Viktor személyesen rendelte el, hogy a minisztériumok vegyék ki a pénzüket a brókercégekből a Buda-Cash csődje után.
„Én rendeltem el. Tehát akkor, amikor láttuk, hogy a Buda-Cash bedőlt, és azt az értékelést kaptuk, hogy dominóeffektus érvényesülhet, és láttuk, hogy néhány önkormányzat a pénzével beszorult, akkor elrendeltem, hogy minden minisztérium nézze meg, van-e bármilyen kapcsolata bármilyen brókercéggel, és ott állomásoztat-e bármennyi közpénzt, és ha igen, akkor azt azonnal vonja ki. Ilyenkor egyetlen forint közpénzt sem szabad tartani brókercégeknél” –mondta a miniszterelnök egy soproni rendezvényen.
Ugyancsak érdekes fejlemény, hogy a botrány kirobbanása után szokatlan változás állt be a cég vezetésében. Tarsoly Csaba helyét egy büntetett előéletű, tanulatlan, korábban közmunkásként dolgozó Orgován Béla nevű személy vette át vezérigazgatóként, akit ezek szerint olyan sikeresen vezettek vissza a munka világába, hogy hősünk semmi emberből hirtelen egy országos ismertséggel bíró brókercég vezérigazgatója lett.
Itt jegyeznénk meg, hogy azt a tényt, hogy immár nem Tarsoly Csaba áll vezérigazgatóként a Quaestor élén, hanem már a fentebb említett Orgován Béla tölti be a tisztséget, a cég társasági szerződésének módosításában is ki kellett fejezni. Ezt az új társasági szerződést, ahogyan bizonyára a régit is, feltehetően ügyvéd fogalmazta és ügyvéd vitte el bejegyzésre a cégbíróságra, ahol joghoz értő emberek jegyezték be a változást.
Vagyis, lett volna itt dolga az ügyvédi kamarának is.
Érdekes az is, hogy Ibolya Tibor fővárosi főügyész szerint a Külgazdasági és Külügyminisztériummal kapcsolatban nem nyomoztak, a Quaestorban lévő pénz kivételét nem bennfentes értékpapír-kereskedelemként kezelték, hanem úgy, hogy „valamilyen információ alapján” kivonták az állampapírokat onnan. Elmondása szerint amennyiben a KKM annak ellenére nem vette volna ki az állam pénzét a Quaestorból, hogy információi szerint „valami nem stimmel”, akkor merülhetett volna fel bűncselekmény, hűtlen kezelés gyanúja.
S ha már az ügy érdekességei között tallózunk: az akkor még nem bezárt Népszabadság információi szerint egy nappal a Quaestor öncsődje után meghalt Szilágyi András, aki a külügyi tárca beruházási főosztályvezetője volt. A lap a Bem téri folyosókon terjedő pletykák alapján azt írta, hogy „Szilágyi önkezével vetett véget életének.”
Sajtóhírek szerint Szilágyit jelölték a quitói nagyköveti posztra, amely élete nagy álma volt – ezért sok kollégája nem is érti, miért lett öngyilkos két héttel a kiutazása előtt.
A Quaestor-ügy károsultjainak ügye több kormányzati ígéret ellenére máig nem rendeződött. Az MTI 2017. december 21-én arról számolt be, hogy a brókercégek csődje miatt károsultak pertársasága keresetet nyújtott be a Magyar Nemzeti Bank, az állam és az Állami Számvevőszék ellen a Fővárosi Törvényszéken. A periratban az „alperesek felelősségének megállapítását kérik a 2015. év tavaszán felszámolás alá vont brókercégek és kapcsolt vállalkozásaik jogellenes tevékenysége által nekik okozott mintegy 28,8 milliárd forintnyi kárral összefüggésben.”
Tájékoztatásuk szerint a kereseti kérelem „indítványozza Orbán Viktor miniszterelnök, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke, Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter, Matolcsy György jegybankelnök, Windisch László, az MNB alelnöke, Domokos László, az ÁSZ elnöke személyes meghallgatását az üggyel kapcsolatos döntéseik és kijelentéseik indoklását kérve.”
A perközösségben 1264 Quaestor-, 229 Hungária- és 159 Buda-Cash-károsult érintett.
