Kezdőlap Címkék Csányi Sándor

Címke: Csányi Sándor

Szobor a legendás futball edzőnek, aki a holokauszt áldozata lett

ki
-
0
Szobor a legendás futball edzőnek, aki a holokauszt áldozata lett

Weisz Árpád Olaszországban érte el legnagyobb futballedzői sikereit, ezért a szobor felavatásán a Bologna futball klub elnöke is részt vett. Ezzel a csapattal kétszer, az Internazionale együttesével egyszer nyert olasz bajnokságot a magyar edző.

“Csaknem hatvan évig azt sem tudtuk, hogy mi történt vele” – mondta a szoboravatáson Giuseppe Saputo. A Bologna elnöke hangsúlyozta:

”A mi felelősségünk arról gondoskodni, hogy Weisz Árpád sorsa ne ismétlődhessen meg!”

Weisz Árpád, aki Magyarországon, a Törekvés SC-ben kezdte pályafutását, és magyar színekben vett részt az 1924-es párizsi olimpián. Játszott a csehszlovák bajnokságban is, és tagja volta Makkabi Brno csapatának. 1926-ban családjával Olaszországba települt, ahol az Alessandria, majd az F. C. Internazionale Milano edzője lett. A futballedző 1944-ben családjával együtt Auschwitzban végezte életét.

A szoboravatáson részt vett és beszédet mondott Izrael állam külügyminisztere is. Éli Cohen hangsúlyozta, hogy

“Minden szónak következménye van. Ezért lényeges, hogy a futballstadionok biztonságosak maradjanak. Ez is Weisz Árpád öröksége. Tanulnunk kell a múltból, és mindent meg kell tennünk azért, hogy ilyen pusztítás ne ismétlődhessen meg!”

A magyar és az olasz futball stadionokban ma is előfordulnak antiszemita, rasszista megnyilvánulások.

Olaszországban ebben élen jár a Lazio futballcsapatának szurkoló gárdája. A Lazio annak idején Mussolini kedvenc csapata volt. Orbán Viktor gyakran vendégeskedett a Lazio díszpáholyban mint Silvio Berlusconi akkori olasz miniszterelnök vendége.

Gulyás Gergely miniszter a magyar kormány nevében most arról beszélt, hogy

“Weisz Árpád életútja tanúságtétel és figyelemfelhívás, amely egyszerre szól a legnagyszerűbb sportág, a labdarúgás szépségéről és a huszadik századi náci népírtás borzalmáról.”

Csányi Sándor, az OTP elnöke mint a Magyar Labdarúgó Szövetsége vezetője beszélt a szobor avatáson. Minthogy a magyar szurkolótábor szélsőséges megnyilvánulásait többször is elítélte az UEFA, ezért a Magyar Labdarúgó Szövetség kampányt indított

“a gyűlölet nem pálya”

címmel.

Weisz Árpád labdarúgó edző szoboravatásán elhangzott a magyar, az izraeli és az olasz himnusz is.

CSÁNYI, GULYÁS: IGEN

Bauer Tamás
-
0
CSÁNYI, GULYÁS: IGEN

Amikor a kormány sajtótájékoztatóján Gulyás minisztert az UEFA döntéséről kérdezték, miszerint a történelmi Magyarországot ábrázoló molinók bevihetők nemzetközi labdarúgó mérkőzésekre, Gulyás elégedetten állapította meg, hogy igen, a döntés megfelel a józan észnek, a történelmi Magyarország ábrázolása nem diszkriminatív.

Tudjuk, az MLSZ elnökeként Csányi Sándor OTP-vezér kezdeményezte ezt. Hogy valóban ilyen döntés született-e, azt nem tudhatjuk, mert a román labdarúgó szövetség mást állít, s hogy ez felel-e meg a józan észnek, az megítélés kérdése. Az kétségtelen, hogy a történelmi Magyarország ábrázolása nem olyan értelemben diszkriminatív, mint antiszemita vagy más rasszista szövegek vagy jelképek skandálása illetve felmutatása a stadionokban. Az effajta aktusok nem a népcsoportokkal szembeni diszkriminációt, hanem másfajta politikai indulat kifejezését jelentik, s ilyesmivel a nemzetközi sportéletben nem foglalkoznak.

A magyar illetékesek arra szoktak hivatkozni, hogy a „történelmi Magyarországnak” az autókon tömegesen, illetve a labdarúgó pályákon is rendszeresen megjelenített kontúrja történelmi tény. Ez igaz, a magyar állam az Osztrák-Magyar Monarchia részeként e határok között létezett az 1867-es kiegyezést követően az első világháború végéig. A kérdés csupán az, hogy van-e aktuális politikai üzenete ezeknek a kontúroknak 2023-ban és tovább. Mindannyian tudjuk, hogy volt ilyen már 1920 után: az volt az üzenete, hogy a korabeli magyar állam nem vette tudomásul az általa aláírt békeszerződés végleges voltát, és politikájának középpontjába állította a határok megváltoztatására, a békeszerződésben elveszített országrészek visszaszerzésére irányuló törekvést, és ezt a náci Németországgal és a fasiszta Olaszországgal együttműködve 1939 és 1941 között részben meg is valósította.

Az 1945 utáni magyar állam a párizsi békeszerződésben megerősítette, hogy lemond az 1920-ban elveszített területekről, és 1990 után a demokratikus magyar állam ezt több nemzetközi jogi aktusban is, mint amilyenek a szomszéd országokkal kötött alapszerződések voltak, megerősítette.

Az olyan politikai jelkép nyilvános használata, mint a történelmi Magyarország 1920 előtti határai, s amely a hatályos magyar államhatárokkal való elégedetlenséget fejezi ki, politikai törekvés, illetve ahhoz kapcsolódó indulatok kifejezése. Ezt nevezzük a politikai nyelvben irredentizmusnak, a történelmi Magyarország kontúrjait pedig joggal tekinthetjük irredenta jelképnek.

Az irredentizmus létező nézet Magyarországon, amelynek nyilvános kifejezését írásban, nyomtatásban, akár utcai tüntetéseken is szerintem helyes tudomásul venni, azt nem helyes megakadályozni, tiltani. Helye van könyvekben, újságokban, interneten. Ugyanakkor az állam intézményei, vezető politikusai, az állam alapvető céljait magukénak tekintő pártpolitikusok, közszereplők nem tehetnek ilyet. Én magam már a Fidesz státustörvényét „puha irredentizmusnak” neveztem annak idején, hiszen kezdetleges változata volt a későbbi kettős állampolgárságnak, amely közjogi kötelékkel fűzte a magyar államhoz a szomszédos országokban kisebbségben élő magyarokat. Miközben helyteleníteném, ha valaki jogszabállyal korlátozná irredenta jelkép nyilvános használatát (liberálisként az „önkényuralmi jelképek” tilalmát sem helyeseltem és ma sem helyeslem), azt nem tartom elfogadhatónak, ha magyar állami intézmények vagy olyan társadalmi szervezetek használják azt illetve teszik lehetővé azok használatát rendezvényeiken, mint amilyen az MLSZ.

Gulyás Gergely illetve az Orbán-kormány részéről nem lep meg, hogy fellép az irredenta jelkép (és az irredenta gondolat) szabad használatáért, hiszen politikájában, törvényalkotásában is ezt képviseli.

Azt azonban,  hogy Csányi Sándor, aki nemcsak az MLSZ elnöke, de köztiszteletben álló bankvezető is, hasonlóképpen jár el, azt fölöttébb sajnálatosnak, károsnak tartom.

50%-os élelmiszer áremelkedés, de miért?

ki
-
0
50%-os élelmiszer áremelkedés, de miért?

Magyarország élelmiszer exportőr, de ennek ellenére messze az inflációs lista élén áll az Európai Unióban: 49,6%-os élelmiszer áremelkedést mért az Eurostat decemberben! Az uniós átlag ehhez képest 18,2%. A három balti állam van még az élbolyban az élelmiszer áremelkedést tekintve, de a rekorder Litvánia is “csak” 33%-os inflációt produkált e téren.

Mindenütt a világon az élelmiszer és az energia árak mozgatják az inflációt. A magyar kormány magyarázatai az energiaárakkal kapcsolatban valamennyire még érthetőek bár nem egészen világos, ha csökken az olaj és a földgáz ára a világpiacon, akkor miért nem csökken a gáz és villanyszámla, miért nem lesz olcsóbb a benzin? De hát Magyarország e tekintetben a külföldi szállításoktól függ. Mi van viszont az élelmiszerekkel, amelyekre oly büszkék szoktunk lenni?

Idén “csak” 30% lesz az élelmiszer infláció

Ezt jósolja a Nemzeti Bank, mely rámutat arra, hogy sok cég kihasználja a piaci helyzetet, és indokolatlanul emeli az árat. Mégis kinek a tulajdonában vannak a magyar agrár cégek? A Nemzeti Együttműködés Rendszerének tartópillérei ők, akik megakadályozták a tulajdonszerzést a magyar mezőgazdaságban. Csányi Sándor, az OTP elnöke a legnagyobb magyar agrár vállalkozó is. Egyben a Magyar Labdarúgó Szövetség vezetője is. Ebben a minőségben járt együtt Orbán Viktorral Katarban a futball világbajnokság idején.

A NER oligarchái az élelmiszer infláció legfőbb haszonélvezői. Ez már az energia kapcsán is kiderült amikor a MOL hatalmas pénzeket vágott zsebre az olcsó orosz olaj importjából. Most extraprofit adó címen ebből valamit visszafizet. No nem a fogyasztóknak hanem Orbán Viktornak, aki részben ebből finanszírozza a rezsivédelmi rendszert, amely nélkül meginogna a politikai hatalma.

Miért nem tesz semmit Orbán Viktor az élelmiszer infláció megfékezésére? Még a 27%-os áfát sem csökkenti igazán. A válasz: az inflációval a kormány előre menekül. A magyar vásárlók fizetik meg a NER túlélő programjának árát. Kérdezte őket erről valaki?

Rogán médiája nem akkor hazudik igazán amikor a feketét fehérnek mondja, hanem akkor amikor a legfontosabb kérdésekről nemigen beszél.

Ez most aktuális, mellőzzük

– mondta Fülig Jimmy, Rogán Antal be nem vallott mentora.

Könnyen halnak az orosz oligarchák

Kenderessy Milán
-
0
Könnyen halnak az orosz oligarchák

Már tíz fölött jár azon orosz oligarchák száma akik az idén rejtélyes vagy kevésbé rejtélyes módon távoztak az élők sorából. Furcsa módon rájár a rúd az energiaszektorban meggazdagodott oligarchákra. A vizsgálat (gyorsan) lezárult, felejtse el!

Leesett a lépcsőn, és szörnyethalt Oroszország egyik legnagyobb ingatlan fejlesztő cégének tulajdonosa, aki Franciaországban élt. Igor Zelenov korábban a Don-sztroj vállalat tulajdonosa volt. Többször is bírálta Putyin háborúját Ukrajnában, amely nagy csapást mér Oroszországra anélkül, hogy bármilyen eredménnyel is járna.

Február 24-én indította meg Putyin elnök az orosz csapatokat Ukrajna ellen, és az utóbbi időben átvette a főparancsnok szerepet is, de így sem értek el értékelhető eredményt Ukrajnában. Közben viszont Oroszország gazdasága lejtmenetbe került: idén az orosz tőzsde teljesít a legrosszabbul a világon. A szankciók egyre nagyobb károkat okoznak az orosz gazdaságnak, de ezt ellensúlyozza az, hogy magas a kőolaj és a földgáz ára a világpiacon. Putyin tehát pénzelni tudta háborúját Ukrajnában.

Legalább egy tucat olyan oligarcha veszítette életét, aki bírálta Putyin háborúját. A legutóbbi híres eset az volt amikor a Lukoil olaj vállalat igazgató tanácsának elnöke “kiesett” egy kórház ablakán Moszkva belvárosában. Az orosz titkosszolgálat emberei dobták ki az ablakon az olajoligarchát, aki nem titkolta: nem ért egyet Putyin Ukrajna elleni háborújával.

És nálunk?

Matolcsy György híressé vált parlamenti beszédében arra buzdította Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy a nemzeti együttműködés rendszerének oligarcháit vegye rá arra: viseljék a gazdasági válság költségeit legalább részben. Orbán Viktor és Hernádi Zsolt együttműködése ezen az alapon nyugszik: a miniszterelnök kiharcolja a mentességet az uniós szankciók alól, más oldalról

a MOL feltölti a rezsivédelmi kasszát, amely Orbán politikai hatalmának egyik legfőbb alapja.

Matolcsy a parlament gazdasági bizottsága előtt arra is célzott: egyes oligarchák kihasználják az inflációt vagyonuk gyarapítására! Ezt a megjegyzését a Nemzeti Bank elnöke az élelmiszer inflációval kapcsolatban tette vagyis a célszemély Csányi Sándor lehetett. Az OTP főnöke kulcsszerepet játszik a magyar mezőgazdaságban és élelmiszeriparban. Hernádi Zsolttal együtt ők a legbefolyásosabb magyar oligarchák, akiknek a hatalma sokkal kevésbé függ Orbán Viktortól mint azoké a milliárdosoké, akiket a nemzeti együttműködés rendszere tett gazdaggá és hatalmassá.

Csányi Sándor a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökeként elkísérte Orbán Viktort Katarba is, ahol együtt nézték a világbajnokság döntőjét. Majd pedig együtt vettek részt a katari miniszterelnök  fogadásán.

Mind Csányi, mind Hernádi oszlopa ugyan a nemzeti együttműködés rendszerének, de egyikük sem siet túlságosan nagy kockázatot vállalni Orbán Viktorért.

Aki már megszabadult olyan oligarcháktól mint Simicska Lajos vagy Spéder Zoltán, de a Csányi-Hernádi duó más kategória. Velük Orbán Viktornak nemcsak, hogy együtt kell működnie, de bizonyítani kell előttük: érdemes őt támogatni, mert rendszere versenyképes, és profitot hoz az oligarcháknak. Eddig ez így volt, de hogyha már Matolcsy György is rádöbbent, hogy a rendszer nem versenyképes és a válság immár itt van, akkor mindenkinek újra át kell gondolnia a helyzetet, mert Orbán ráparancsolhat Mészáros Lőrincre vagy Tiborcz Istvánra, hogy támogassák a düledező rendszert, de Csányi Sándornak és Hernádi Zsoltnak ígérnie is kell valamit, mert ők ingyen Orbán Viktor hatalmát sem őrzik.

Nagy Márton: megélhetési válság fenyeget

ki
-
0
Nagy Márton: megélhetési válság fenyeget

Nem az infláció a fő veszély a magyar gazdaság számára hanem a recesszió – hangsúlyozta a fejlesztési miniszter, aki nemrég még Orbán Viktor gazdasági főtanácsadója volt.

A Matthias Corvinus kollégiumban szakmai előadást tartott és nem politikailag korrekt tájékoztatót. Elismerte, hogy a jegybankok mindenütt a világon ördögi körbe jutottak, mert

“Alaphelyzet, hogy magas az infláció. Erre agresszív kamatemeléssel reagálnak a jegybankok. Ez erősíti a dollárt és minden más fizető eszközt gyengít. Ha gyengül az árfolyam, akkor nő az infláció hiszen a külföldről behozott áru drágább lesz. Ha a dollár erősödik, akkor azzal az USA kinyomja az inflációt a többi országba.”

Ez persze nem minden országra igaz: Japánban 1%, Kínában 2% az infláció. Vagyis nem kizárólag import inflációról van szó hanem a belső tényezők is fontosak. Például az, hogy a magyar kormány milliárdokért vásárolt szavazatokat amikor visszahozta a tizenharmadik havi nyugdíjat, visszafizette az adót a fiatal családoknak etc…

Arról sem tett említést Nagy Márton, hogy Magyarország élelmiszerben jelentős részben önellátó mégis rakéta sebességgel növekednek az árak. Miért? A magyar mezőgazdaság erőteljesen monopolizálódott az elmúlt években: Csányi Sándor és Mészáros Lőrinc szerepe meghatározóvá vált az agrár piacon. Ők pedig ezt ki is használják: emelik az árakat.

Megélhetési válság

Ez annak a következménye, hogy a lakosság jelentős része nem tudja olyan ütemben növelni a bevételeit mint ahogy a kiadásai nőnek. Vagyis csökken a reáljövedelem. Ez az, amit a családok életszínvonalnak hívnak. Ez nemcsak gazdasági hanem méginkább poltikai válság – hangsúlyozta Nagy Márton – hiszen jelentős társadalmi csoportok életszínvonala csökken.

A megélhetési válság jövőre megoldódhat, de a recesszió elkerülhetetlen

– mondta a fejlesztési miniszter. Nem tért ki arra, hogy Orbán Viktor hogyan ígérhette meg a választóknak: nem lesznek megszorítások! Ráadásul politikai válságot idézhet elő a munkanélküliség – hangsúlyozta.

Tegyük hozzá:

nem épp világos, hogy miképp oldódik meg a megélhetési válság jövőre, ha jön a recesszió és a munkanélküliség?!

Az Európai Unióval ki kell egyezni!

Ebben a helyzetben a magyar kormány számára ez egyértelmű feladat hiszen az uniós milliárdok nélkül veszélybe kerülhet az ország fizetőképessége is.

Magyarországnak 5,8 milliárd euró járna a gazdaságélénkítési alapból, de ezen kívül a magyar kormány most már igényt tart a 9,6 milliárd eurós olcsó hitelre is. Ezt először elutasította a magyar miniszterelnök, de rájött arra, hogy így sokkal olcsóbban jut pénzhez mintha a piacon próbálna kölcsönt szerezni.

Ha nem jönnek meg az euró milliárdok az Európai Uniótól, akkor Magyarország a fizetésképtelenség szélére sodródhat. Erről nem beszélt Nagy Márton, de a helyzet egyre jobban hasonlít a 2008-ashoz amikor a kormány kezdetben azt állította: a nemzetközi pénzügyi válság minket nem érint, majd pedig kénytelen volt az IMF-hez fordulni, hogy elkerülje a fizetésképtelenséget. Csakhogy Matolcsy György kipaterolta a Nemzetközi Valutaalapot, velük nehéz lesz zöldágra vergődni. Orbán Viktor korábban úgy nyilatkozott: vészhelyzetben a kínaiaktól kérhet pénzt. Ez nem épp eurokonform eljárás …

Álmodik a nyomor

Varga Mihály pénzügyminiszter arról tájékoztatta a közvéleményt a Facebookon, hogy Magyarország fokozatosan csökkenti államadósságát. Tavaly év végén 76,8% volt a GDP arányos államadósság, a következő választás idején 2026-ban ez 63,1%-ra csökken – állítja a pénzügyminiszter.

Ha recesszió várható, vagyis a GDP nem nő hanem csökken ugyanakkor egyre több kölcsön felvételére kényszerül a Nemzeti Bank, a törlesztő részletek egyre többet visznek el az aktuális költségvetésből, akkor hogy csökkenhet lényegesen az államadósság aránya az éves GDP-hez viszonyítva?

Csökkentjük a költségvetési hiányt – ígéri Varga Mihály. Akkor viszont, hogy védik meg a lakosságot az inflációtól?

Ha ennyire egymásnak és önmaguknak is ellentmondó, szakmaiatlan kijelentéseket tesznek azzal csak nehezítik a kormány és végső soron az egész ország helyzetét.

Mindebből az látszik, hogy Orbán Viktor emberei látják a gazdasági válságot, de megoldási elképzelésük nincs arról, hogy a miniszterelnök ígéreteit hogy lehetne tényekkel alátámasztani.

Paks 2 megy tovább, de miért?

Polonius
-
0
Paks 2 megy tovább, de miért?

Bár a magyar kormánypártok is megszavazták az Európai Parlamentben a szankciót a Roszatom ellen, de minthogy ez nem kötelező érvényű, ezért továbbra is fennáll: az oroszok építik Paks 2-őt. Ez akkor derült ki amikor Szijjártó Péter magyar külügyminiszter Isztanbulban találkozott a Roszatom főnökével Alekszej Lihacsovval.

„A XXI-ik században elképesztő kihívásokkal kerülnek szembe az energiaimportőrök – köztük Magyarország. Minél inkább önállónak szeretné a kormány Magyarországot, és ennek az a legjobb lehetősége, ha saját atomerőművünk van.”

Arról nem tett említést Szijjártó Péter, hogy a finnek lemondták a hasonló atomerőmű építést a Roszatommal.

„Magyarországnak nemzetgazdasági és nemzetbiztonsági érdeke a paksi erőmű két új blokkjának megépítése, a Roszatom pedig képes a beruházás végrehajtására” – mondta Szijjártó Péter az MTI-nek.

Azt nem fejtette ki, hogy ez mennyiben erősíti Magyarország szuverenitását hiszen olajban és földgázban már akkor függés alakult ki, amelyet a nukleáris elkötelezettség tovább fokozna.

Orbán Viktor miniszterelnök nem sokkal a háború előtt írta alá a hosszútávú földgáz szállítási szerződést. Melyhez még plusz egymilliárd köbmétert ígért Putyin „kedvező áron”. A magyar kormány a rezsicsökkentés védelmével indokolja az elkötelezettséget az orosz energia mellett. Az oroszok is piaci áron szállítják a földgázt, de ez csak két hónapos csúszással derül ki.

Magyarország jelenleg hatszor annyit fizet az orosz földgázért mint amennyit a magyar fogyasztók. A különbözet kigazdálkodása az új Orbán kormány egyik nagy próbatétele lesz.

„Nem jó az alacsony rezsi”

Csányi Sándor fogalmazta meg így a véleményét. A leggazdagabb magyar, az OTP elnök – vezérigazgatója azzal érvelt, hogy az alacsony ár nem ösztönöz spórolásra. Ez mellébeszélés.

Csányi Sándort az aggasztja, hogy Orbán Viktor esetleg újra bevezeti a bankadót, hogy abból finanszírozza az alacsony rezsi és a magas orosz földgáz ár közötti különbséget.

Csányi Sándor lelkesedése ebben az irányban ugyancsak mérsékelt. Ez már csak azért is érthető, mert az OTP számára súlyos veszteséget jelent a háború Ukrajnában.

A számlát azonban végül valakinek ki kell fizetnie. Csinos összegről: 1200 milliárd forintról van szó.

A leggazdagabb magyar, avagy isten után a második?

Polonius
-
0
A leggazdagabb magyar, avagy isten után a második?

Oroszországban az ilyen kérdésre azt válaszolják: aki Putyin után a második! Nálunk a Magyarok Istene után a második helyen a Nemzet  Gázszerelője címmel kitüntettett  Mészáros Lőrinc áll. De nézzük a Forbes magazin listáján a többi felkerültet, hátha találunk közöttük olyan személyt, akit nem a Magyarok Istene emelt a gazdagság Parnasszusára, hanem (ne adj isten) tudása és munkája.

A Forbes friss listáját Magyarországon a hivatalos nem más mint Orbán Viktor alteregója: Mészáros Lőrinc 488 milliárd forinttal vezeti. A második helyezett Csányi Sándor 467 milliárd forinttal. Itt mindjárt érdemes megállni, mert az OTP veterán vezére az ellenzéki előválasztáson Karácsony Gergelyt támogatta vagyis nyíltan állást foglalt a nemzeti együttműködés rendszerével szemben noha annak egyik legnagyobb haszonélvezője. Ez annál is inkább figyelmeztető jel Orbán Viktor számára, mert Hernádi Zsolt, a MOL vezére, aki mindig együtt mozog Csányi Sándorral, követte őt ebben. A magyar gazdaság két legnagyobb cégének vezére nem díjazza immár a szembenállást az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal.

Már nem Rahimkulov a leggazdagabb magyar család

Hosszú éveken keresztül a Gazprom egykori budapesti képviselőjének famíliája volt hivatalosan is a leggazdagabb Magyarországon. Az idősebb Rahimkulov visszatért Oroszországba, két fia viszont külön-külön benne van az első tízben, de együttes vagyonuk immár elmarad Mészáros Lőrinc mögött. Orbán Viktor és fegyverhordozója persze szépen gyarapszik a földgáz üzletből is, amely évtizedeken keresztül Moszkva legfontosabb eszköze volt a magyar elit befolyásolására. Orbán Viktornak állítólag személyes részesedése is van az orosz földgáz üzletben, de minthogy a cég Svájcban van bejegyezve, ezért senki sem juthat biztos információkhoz.

Milyen a kapcsolata a Rahimkulov családnak Orbán Viktorhoz? Karácsony Gergely szerint nagyon is szoros: ők az egyik legfontosabb kapcsolat Putyinhoz. Budapest főpolgármestere azzal vádolta meg a Rahimkulov fivéreket, hogy a Városháza botrány előkészítésében döntő szerepet vállaltak. Bajnai Gordon ex kormányfő pedig titkosszolgálati módszereket emlegetett. Az üzleti élet és a titkosszolgálat összefonódása nem orosz specialitás – Babis cseh ex miniszterelnök is így lett dollár milliárdos – de Andropov árvái dolgozták ki a modellt, amely magasba emelte Putyint, aki csak alezredes volt a KGB-ben.

Van-e félnivalója Mészáros Lőrincnek?

Mészáros Lőrinc az Indexnek korábban úgy nyilatkozott, hogy nincsen. Valóban, amíg Polt Péter a főügyész, addig aligha indul ellene vizsgálat. Csakhogy Mészáros Lőrincnek külföldön is vannak érdekeltségei és számlái – éppúgy mint Orbán Viktornak. Akkor pedig vizsgálódhatnak az európai ügyészség, amelybe nem lépett be Orbán Viktor – ő tudja, hogy miért nem. New Yorkban pedig működik egy ügyészség, amelynek felhatalmazása van arra, hogy külföldi korrupciós botrányokat is megvizsgáljon. Ők buktatták meg Malajzia miniszterelnökét – csaknem egymilliárd dolláros korrupciós üggyel. Hazájában 12 éves fegyház büntetést sóztak rá. Ehhez persze el kellett veszítenie a választásokat. Azt megelőzően a malajziai főügyész rá sem bagózott a New York-i korrupciós perre. Utána viszont megindult a gőzhenger, amely a bukott miniszterelnök nejét sem kímélte.

Orbán Viktor többek között azért is élet-halál harcra készül a választásokon, mert nem alaptalanul érezheti úgy, hogy Washingtonban és Brüsszelben megadták rá a kilövési engedélyt.

Európai Egyesült Államokat akar az új német kormány

Kenderessy Milán
-
1
Európai Egyesült Államokat akar az új német kormány

Egyértelmű fordulat a Merkel korszakhoz képest és új korszakot jelez az Európai Unióban. Macron francia elnök és Draghi olasz kormányfő épp mostanában ír alá olyan stratégiai együttműködési nyilatkozatot, melynek a célja egyezik az új német kormány akaratával: Európai Egyesült Államok.

A német diplomácia vezetője Baerbock asszony lesz, aki a zöldek vezetőjeként már többször bírálta Orbán Viktort és a nemzeti együttműködés rendszerét. Különösen amiatt, hogy bár Magyarország az Európai Unió és a NATO tagja, de ennek ellenére a magyar kormány jó kapcsolatokat ápol Oroszországgal és Kínával, melyek gyengíteni igyekeznek a Nyugatot.

Szorul a hurok Orbán körül

A magyar miniszterelnök szuverenitás koncepciója pontosan ellentétes az Európai Egyesült Államok gondolatával. Az új német kormány jelezte is, hogy arra kívánja sürgetni az Európai Uniót, hogy minél határozottabban lépjen fel az olyan tagállamok ellen, amelyek megsértik alapelveit.

Biden elnök nem hívta meg Orbán Viktort a virtuális demokrácia csúcsra, és ez végképp jelezte: az USA a távozását szeretné elérni.

A budapesti amerikai nagykövetség ezért is szervezi Márki-Zay Péter támogatását külföldön és belföldön egyaránt.

Csányi-Márki-Zay találkozó

Az OTP főnöke, akinek jó orra van a változásokra hiszen ezért is maradhatott mindeddig a legnagyobb magyar bank élén, meghívta az ellenzék miniszterelnök jelöltjét. Korábban Csányi Sándor Karácsony Gergelyt támogatta az ellenzéki versengésben, de most váltott, és Márki-Zay Péterrel cserélt eszmét arról, hogy mire számíthat, ha fordulat következik be a választások után 2022-ben.

A korrupció ellenes kampány ugyanis sok mindenkit érinthet. Márki-Zay Péter például már jelezte: ő kiadná Hernádi Zsolt MOL vezért Horvátországnak, akit ott korrupció miatt már elítéltek. Csakhogy Hernádi Zsolt Csányi régi üzleti partnere, az OTP-t és a MOL-t sok szál fűzi össze.

Csányi Sándor ezenkívül a legnagyobb agrár vállalkozók közé tartozik, ebben a minőségében igen sok uniós pénzhez jut.

Ez szúrja a szemét az ellenzéknek. Ara Kovács Attila, a DK uniós parlamenti képviselője a Facebookon megírta: ő bizony nem szavazta meg az Európai Unió új agrár programját, mert nem szeretné, ha az uniós pénzek a jövőben is a nemzeti együttműködés rendszerének oligarcháit gazdagítanák.

Kiadják-e a MOL főnökét Horvátországnak?

Kenderessy Milán
-
0
Kiadják-e a MOL főnökét Horvátországnak?

Hernádi Zsoltot – 10 millió eurós korrupciós ügy miatt – kétéves letöltendő börtönbüntetésre ítélte a horvát bíróság, mely a fő vádlottat – Ivo Sanader egykori horvát miniszterelnököt hat éves börtönbüntetéssel sújtott. Az évek óta húzódó ügyben a horvátok már többször kérvényezték a MOL vezérének, Hernádi Zsoltnak a kiadását. A magyar kormány ezt eddig mindíg megtagadta.

Hernádi – Csányi az ellenzék oldalán

Az OTP és a MOL vezére, akik szoros üzleti barátságban állnak egymással, feltűnt Karácsony Gergely támogatói között az előválasztási kampányban.

A nemzeti együttműködés rendszerébe eddig igen harmonikusan illeszkedett bele a magyar gazdasági élet e két meghatározó személyisége, de most valamiért úgy érezték, hogy eljött a váltás ideje.

A nyílt kiállás az ellenzéki jelölt mellett – nem is beszélve a neki nyújtott pénzügyi adományokról – egyértelmű üzenet a magyar miniszterelnöknek. Orbán Viktor pedig nem feledékeny politikus. A zsarolás bevett gyakorinak számít ezen a szinten is.

Hernádi Zsolt aligha képzeli úgy jövőjét mint az ex miniszterelnök Horvátországban. Ahol kiderült: le lehet ültetni egy ex kormányfőt is korrupció miatt! Ez is figyelmeztetés Orbán Viktornak. Aki viszont a szorult helyzetbe került Hernádi Zsoltot kérdezheti meg arról, hogy mit is ér meg neki a jogi védelem, amely a börtönbüntetés elkerülését teszi lehetővé a MOL vezér számára.

Mészáros-Csányi: zárul az olló?

FüHü
-
0
Mészáros-Csányi: zárul az olló?

Mészáros Lőrinc vagyona „csak” 26 milliárddal gyarapodott tavaly óta, Csányi Sándoré viszont 50-nel a Forbes friss listáján. Az 50 leggazdagabb magyar összvagyona több, mint 4260 milliárd forint, az első 10-é ennek fele. Vajna Tímea landolt az első 50-ben.

A hatodik Forbes-lista élén nincs változás. A felcsúti zseni 407,7 milliárd forinttal a legvagyonosabb magyar, 26 milliárddal van többje tavaly óta. Csányi Sándor, az OTP-csoport vezetője, a kiterjedt élelmiszer-ipari Bonafarm-csoport tulajdonosa viszont 50 milliárddal gyarapodott, és jelenleg 368 milliárdja van. Ismét bronzérmes Gattyán György, a felnőtt-erotikus tartalmakat előállító Docler tulajdonosa 244,9 milliárddal.

Mészáros és Csányi idén is

dollárban egyaránt milliárdosnak számít.

A Forbes amerikai kiadója megerősítette a becslést, és belteszi őket a Világ milliárdosai című kiadványba.

A negyedik helyezett Szíjj László, a Fidesz-körüli oligarcha-csoport egyik kedvence, a Duna Aszfalt tulajdonosa

csaknem duplázott tavaly óta, és bekerült a 200 milliárdosok körébe.

Ennek fő forrása az MKB Bankban szerzett egyharmados részesedése (a csődbe ment NHB Bank-tulaj, Szemerey Tamástól), és az MKB tőzsdére vitelével történt értéknövekedés és a részesedés eladása.

A top 10-ben Szíjj vagyonának óriási ütemű növekedése mellett meglepetés volt még Jellinek Dániel, az ingatlanbizniszben utazó Indotek-csoport ügyvezető igazgatója és többségi tulajdonosa. Jellinek 107,5 milliárd forintos vagyonával a 10. helyet érte el a listán. Az 50-ik a Mol-vezér Hernádi Zsolt 30,4 milliárd vagyonnal.

Két nő található a top 50-ben. A 42. Schmidt Mária (aki ingatlanos céget örökölt sok évvel ezelőtt elhunyt férjétől) 35,5 milliárddal. Az egyik

új szereplő a listán Vajna Tímea, aki szintén örökléssel jutott 37 milliárdhoz,

amivel mindjárt a 40. helyen landolt. (Abban is első, hogy 40 éves életkor alatt került valaki erre a listára.)

Szintén új ember Vida József 35,9 milliárd vagyonnal. Ő is pár év alatt vált milliárdossá:

a kistulajdonosok alól törvényileg kiszervezett takarékszövetkezetekből összegyúrt Takarékbank

egyik tulajdonosa lett, majd megvette a TV2-t.

Idén fordult elő először az is, hogy

a listán első tíz mindegyikének vagyona meghaladta a százmilliárdot.

Az 50-es csoport összesen több, mint 4260 milliárd forintot tudhat magáénak, ami 15 százalékkal, 580 milliárd forinttal több, mint a tavalyi. Ezen belül az első tízé összesen közel 2200 milliárd forint, ami tehát több, mint a 11-50. helyezetté összesen.

Más örökösök is megtalálhatók az 50-ben. A közel két éve elhunyt Demján Sándor 206 milliárdos vagyonát viszik tovább, ami idén az 5. helyre jó.

121. oldal a 2-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség

eskişehir escort sakarya escort eskişehir escort bayan