Kezdőlap Címkék Crédit Suisse

Címke: Crédit Suisse

Adócsalás svájci bankár módra

Új pert rendelt el a legfelső francia joghatóság a legnagyobb svájci bank ügyében megállapítva: az UBS valóban adócsalást és pénzmosást követett el amikor francia ügyfeleinek azt javasolta, hogy vezessenek számlát Svájcban.

Franciaországban kétértelmű ítélet született a svájci UBS hatalmas adócsalási botrányában. A bíróság megállapította az adócsalást, ugyanakkor a hatalmas összeget, melyet a francia állam emiatt követel, nem kell befizetnie a svájci banknak, mert azt újra meg kell határozni.

Zürichben fellélegeztek a legnagyobb svájci bank főhadiszállásán hiszen a Crédit Suisse átvétele épp elég gondot okozott nekik, nem hiányzott egy újabb hatalmas összeg kifizetése.

1,8 milliárd euró elkobzását rendelte el a francia bíróság még 2021 decemberében az
UBS-től, és ezenkívül még büntetésként 3,75 millió eurót kellett volna a svájci banknak befizetnie a francia államkasszába. Ahol erre nagyon is számítottak hiszen a francia államadósság meghaladja az éves GDP 100%-át, és a költségvetési hiány is messze megengedett 3% fölött van. Régi ügyről van szó, melyet a francia pénzügyőrök szorgos munkája derített fel már évekkel ezelőtt. Feketén fehéren kiderült, hogy a francia államot óriási veszteség érte 2002 és 2014 között amikor az UBS javaslatára a gazdag ügyfelek inkább Svájcba vitték át a jövedelmüket, ahol kisebb az adó. Ezt az óriási adócsalást, melynek értékét 9,8 milliárd euróra becsülte a francia pénzügyminisztérium  akarta a francia bíróság 1,8 milliárd eurós bírsággal büntetni, de a semmítőszék döntés után erre kisebb az esélye. A semmítőszék ugyan megállapította az adócsalás tényét, de az államnak megítélt 1,8 milliárd eurós összeget jogosulatlannak nevezte.

A UBS franciaországi irodái intézték az adócsalási és pénzmosási ügyeket, ezért ezeknek a vezetőit már korábban elítélték. Ők nem fellebbeztek, ezért ez az ítélet rájuk nem vonatkozik.

Az UBS France bankot 1,875 millió eurós bírságra ítélték korábban, és a négy érintett vezető félévtől egy évig terjedő szabadságvesztés büntetést kapott felfüggesztve. Ezenkívül fejenként 200-300 ezer eurós bírság megfizetésére kötelezték őket.

“Svájc és az EU szerződése legálissá tette az UBS akcióját”

A semmítőszék ítélete után ezzel érvelt a svájci óriás bank, amely rejteni igyekszik megkönnyebbülését. A zürichi bank elszánt jogi háborút folytat a francia állam ellen, és nem is sikertelenül, mert az első fokon még 3,7 milliárd eurós bírságot állapított meg egy francia bíróság. Másodfokon ezt 1,8 milliárd euróra mérsékelték, és most ezt az ítéletet is megváltoztatta a legfelső joghatóság Párizsban. A semmitőszék döntését a UBS részleges sikerének értékelik a svájci lapok. Arra utalnak, hogy az új per várhatóan elhúzódik majd, és valószínűleg csak kisebb bírságot állapítanak majd meg a végén. A tőzsde mindenképp kedvezően fogadta a párizsi döntést, mert a UBS részvényei 2,26%-kal emelkedtek -írja a zonebourse című tőzsdei portál.

Belebukott a Crédit Suisse botrányba a főrészvényes szaúdi bank elnöke

0

Szaúd Arábia volt a legnagyobb részvényese a Crédit Suisse-nek, melyet Svájc első számú bankja, a UBS felvásárolt a svájci Nemzeti Bank támogatásával, hogy így kerüljék el a pénzügyi válságot.

“Nem támogatjuk új pénzekkel a Crédit Suisse bankot”

– nyilatkozta a most lemondott Al Khudairy a Bloomberg televíziónak március 15-én. Minthogy Szaúd Arábia volt a Crédit Suisse legnagyobb részvényese, ezért ez a nyilatkozat tovább lökte lefelé a lejtőn Svájc második legnagyobb bankját, amely már évek óta komoly gondokkal küszködött.

A Saudi National Bank kereskedelmi bank – hangsúlyozza a CNBC gazdasági portál. A bankelnök  negatív válasza olyan mélypontra lökte a Crédit Suisse-t, hogy a szaúdi  részvények értéke csaknem a nullára süllyedt. Ezek után a Crédit Suisse hatalmas összeget, 54 milliárd dollárt vett kölcsön a svájci nemzeti banktól, hogy túlélje a válságot. Ez sem állította meg a krízist – emlékeztet a Reuters hírügynökség arra, hogy a megriadt ügyfelek naponta 10 milliárd dollárt vettek ki a bankból. Ezek után jött az UBS mentő akciója, melyet maximálisan támogatott Svájc nemzeti bankja is.

A szaúdi nemzeti bank – SNB- csak októberben vásárolt részesedést a Crédit Suisse-ben, amely már akkor sem állt jól. A  bank 9,9%-os részesedést szerzett, és ezzel a legnagyobb részvényese lett Svájc második legnagyobb  bankjának. Épp erre hivatkozott a szaúdi  bank elnöke amikor elutasította azt, hogy további pénzeket fektessenek be a bankba:

“Ha elérnénk a 10%-ot, akkor a nyakunkon lenne a hazai, a svájci sőt az európai pénzügyi felügyelet is”

– nyilatkozta a Bloomberg TV- nek a most lemondott bankelnök.

A szaúdi  bankban 37%-os részesedése van a szaúdi szuverén alapnak, amelyikbe a hatalmas energia jövedelmek jórésze érkezik.

1 milliárd dollár fölött a veszteség

A Crédit Suisse részvényeseinek 0,76%-ot ajánlott az UBS a felvásárlás során, innen az óriási veszteség, mely az elnök bukását okozta. Szaúd Arábiában hivatalosan annyit közöltek, hogy az elnök “személyes okok” miatt távozik. Az SNB kereskedelmi bank szükségesnek tartotta közölni, hogy

“a svájci befektetést csak egy töredékét teszi ki a portfoliónak (1,7%), és épp ezért nem befolyásolja a bank idei növekedési terveit.”

A több mint egymilliárd dolláros veszteséget persze le kell nyelni, ezzel már az új vezetésnek kell megbirkóznia: a szaúdi bank már ki is nevezte a lemondott bankelnök utódát: az eddigi vezérigazgató veszi át az irányítást, Szájed Mohammed al Ghamdi – írja a CNN portál.

Amerikai vizsgálat az UBS és a Crédit Suisse ellen az Oroszországgal szembeni szankciók megsértése miatt

0

Az ág is húzza Svájc két legnagyobb bankját, amelyek a Crédit Suisse súlyos pénzügyi válsága miatt kerültek a címoldalra, mert a Bloomberg értesülései szerint a washingtoni igazságügyi minisztérium azt vizsgálja: nem támogattak-e orosz oligarchákat abban, hogy kimentsék a pénzüket az Oroszországot sújtó szankciók alól? Az FBI az orosz oligarchák szeretői és strómanjai után is nyomoz.

Az amerikai igazságügyi minisztériumnak feketelistája van azokról a bankokról, ahol olyan orosz oligarchák tartották a pénzüket, akik aktívan támogatják Putyin háborúját Ukrajna ellen. Ezen a listán szerepel az UBS és a Crédit Suisse, mert sok orosz oligarcha tartotta náluk a pénzét. Svájc is csatlakozott a nyugati szankciókhoz, de arra már nem vállalkozott, hogy a zárolt vagyonokat el is kobozza.

A Reuters hírügynökség felhívja a figyelmet arra, hogy amerikai pénzintézeteket is vizsgál a washingtoni pénzügyminisztérium ugyanilyen ügyekben. Tavaly például Oleg Gyeripaska orosz oligarcha ellen indult vizsgálat az Egyesült Államokban, ahol három méregdrága vagyontárgyat foglaltak le a hatóságok, amelyek azzal gyanúsítanak amerikai bankokat, hogy együttműködtek az orosz oligarchával a szankciók kijátszásában.

Az orosz oligarchák imádták a svájci bankokat, mert ott biztonságban tudták a pénzüket – írja a Bloomberg, amely megállapítja, hogy a bajbakerült Crédit Suisse legkevesebb 33 milliárd dolláros orosz oligarcha vagyont kezelt, és ebből hatalmas haszna volt. 600 millió dollárra becsüli a Bloomberg azt a bevételt, melyre az orosz oligarchák vagyonának kezeléséből tett szert a Crédit Suisse. Az UBS hasonló adatai valamivel szerényebbek, a Crédit Suisse ezen a téren lekörözte mintegy 50%-kal svájci vetélytársát.

Az amerikai igazságügyi minisztérium nemcsak a két óriás bankot vizsgálja hanem azoknak az alkalmazottait is, akik személyes kapcsolatban álltak a szóbanforgó orosz oligarchákkal, és tanácsokkal segítettek abban: miképp lehet elkerülni az Oroszország szemben érvényben levő nyugati szankciókat.

A Bloomberg hangsúlyozza, hogy a washingtoni vizsgálat korábban megkezdődött minthogy a UBS 3,2 milliárd dollárért megvásárolta volna a bajba jutott Crédits Suisse bankot – a svájci jegybank támogatásával.

A UBS vezetői tisztában voltak ezzel a problémával, de a svájci hatóságok megnyugtatták őket, hogy ezt is leírhatják a Crédit Suisse veszteségeiből, melyek értékét 9,8 milliárd dollárban maximalizálták.

58 milliárd dollár

Az amerikai pénzügyminisztérium legfrissebb jelentése szerint ilyen nagy orosz oligarcha vagyont zároltak Nyugaton. Ez természetesen nemcsak pénzt jelent hanem ingatlanokat vagy épp luxusjachtokat. Két 300 millió dollár értékű luxusjacht szerepel a washingtoni pénzügyminisztérium listáján, az egyiket a kaliforniai San Diego kikötőjében foglalták le, a másikat a Fidzsi szigeteken. Egyedül Viktor Vekszelberg orosz oligarcha 75 millió dolláros veszteséget volt kénytelen elkönyvelni az Egyesült Államokban, ahol hat értékes ingatlanát illetve hajóját foglalták le az amerikai hatóságok.

Az FBI nemcsak az oligarchákat üldözi, de a strómanokat is: Vlagyimir Voroncsenko ellen vádat emeltek New Yorkban, mert ő menedzselte Vekszelberg orosz oligarcha vagyonát az Egyesült Államokban. Az FBI külföldön is utánamegy a strómanoknak: a spanyol hatóságok januárban letartóztattak egy brit állampolgárt Spanyolországban az USA kérésére, mert Richard Masters segített abban Vekszelberg orosz oligarchának, hogy elrejtse a hatóságok elől a 90 millió dollár értékű luxusjachtját, a Tangot. Mit csinált a brit úriember Vekszelberg kérésére? Átkeresztelte a Tangot Fanta-ra, és abban bízott, hogy az FBI nem veszi észre a turpisságot. Tévedett. A luxusjachtot lefoglalták Palma de Mallorca kikötőjében, a csalást elkövető brit polgár pedig előzetesben várja, hogy kiadják az Egyesült Államoknak.

Oleg Gyeripaska, orosz oligarcha 33 éves szeretőjét a határon kapták el amikor be akart lépni az Egyesült Államok területére, hogy ott szülje meg az orosz oligarcha gyermekét. Azon a címen akadályozták meg belépését az USA területére, hogy hazudott amikor a határőr rákérdezett kapcsolatára Oleg Gyeripaska orosz oligarchával. Aki a megszokott módon próbál védekezni: Oleg Gyeripaska megpróbálta lefizetni az FBI egyik emberét, aki az ő ügyében nyomozott. A belső elhárítás lebuktatta a megvesztegetett FBI ügynököt, aki jelenleg a tárgyalására vár az Egyesült Államokban.

Svájci dilemma: több mint 200 milliárd dollár orosz vagyon van a bankokban

Mi lesz ezzel a hatalmas összeggel a szankciók idején, melyekkel Putyin Ukrajna elleni háborúja miatt sújtják Oroszországot?

150 és 200 milliárd svájci frankra becsüli azt az összeget a Svájci Bankszövetség, melyet orosz állampolgárok offshore számlákon tartanak svájci bankokban.

Svájc addig csak nagyon ritkán tett közzé ilyen információkat, és akkor is általában külső nyomásra – USA vagy Európai Unió. Most viszont a svájciak azonnal léptek szinte egyidőben az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval.

Komoly vita alakult ki az alpesi köztársaságban arról, hogy mi legyen ezzel az óriási összeggel – dollárban körülbelül 213 milliárd?

Mattea Meyer, a szociáldemokraták  társelnök asszonya nyíltan kimondta: le kell csapni Putyin és társainak Svájcban őrzött pénzére!

„Ennek a pénznek a jelentős része olyan oligarcháké, akik közel állnak a Kremlhez. Ez a pénz és az oligarchák más vagyona a háborút finanszírozza. Éppen ezért Svájcnak mindent meg kell tennie azért , hogy elzárja a pénz csapokat!”

Csakhogy nehéz szétválasztani az oligarchák pénzét a többi orosz állampolgártól. Ráadásul több orosz oligarcha már régóta külföldön éldegél , és néhányan közülük bírálták is Putyin háborúját Ukrajna ellen.

Svájc pénzügyminisztériuma jelenleg csak annyit közölt, hogy nincs megbizható becslése a svájci bankokban levő befagyasztott orosz vagyonokról. Azt viszont hangsúlyozták , hogy az orosz pénzek eltörpülnek a Svájcban őrzött vagyonok összértéke mellett.

A Bankszövetség arról tájékoztatta a Reuters hírügynökséget , hogy az általuk becsült 150-200 milliárd svájci frankos érték kisebb mint a a Svájcban őrzött külföldi vagyonok tíz százaléka.

Kicsi a bankok orosz kockázata

A legnagyobb svájci bank a UBS közölte, hogy a tavalyi év végén az orosz kitettség 634 millió dollár volt, és ezt azóta szorgosan csökkentették. Thomas Gottstein, a második legnagyobb svájci bank, a Crédit Suisse főnöke, úgy nyilatkozott, hogy a vagyonkezelés összértékének körülbelül a 4%-a van orosz állampolgárok kezében.

Említsük meg, hogy sok orosz oligarchának több állampolgársága is van: Roman Abramovics például izraeli és portugál állampolgár is.

A Crédit Suisse főnöke szerint több tízmilliárd dollár lehet orosz állampolgárok kezén az ő bankjukban. Az érdekes az, hogy az éves jelentésben még csak 848 millió svájci frankot tüntettek fel orosz tulajdonként.

A Crédit Suisse 827 milliárd svájci frank értékű vagyont kezelt az év végén, ennek a 4%-a 33 milliárd svájci frank.

Mi lesz ezekkel a hatalmas összegekke? Jelenleg még senki sem tudja, de a legnagyobb bank, az UBS főnöke kifejezetten nyugtalan:

„minden nap új szankciós listákat kapunk!”

A svájci bankfőnök arról panaszkodott, hogy nem akarnak büntetést kapni a szankciók elkerüléséért, de ugyanakkor tartanak a jövőbeni büntetésektől is. „Rendkívüli mértékben lefoglalnak bennünket az oroszok elleni szankciók”- hangsúlyozta Ralph Hamers, az UBS főnöke.

Ahol komolyan veszik a járványt

Lemondott a Crédit Suisse főnöke, mert megsértette a Covid szabályokat. Antonio Horta-Osorio elnök tavaly megnézte  a wimbledoni tenisz döntőket, és ezzel megszegte a karantén szabályokat. A belső vizsgálat nyomán azonnal távozott, a bank már ki is nevezte ideiglenes utódát.

„Sajnálom, hogy személyes akcióim nehézségeket okoztak a banknak, és megakadályozzák azt, hogy a jövőben képviseljem azt akár házon belül akár kifelé. Ezért azt gondolom, hogy a banknak és a részvényeseknek az áll az érdekében ezekben a nehéz időkben, hogy lemondjak tisztségemről” – írta távozását megindokoló közleményében Antonio Horta-Osorio.

Az igazgató tanács egyik tagja, Axel Lehmann veszi át ideiglenesen az elnöki posztot a Crédit Suisse-nél – közölte a Bloomberg.

Az elnök többször is megsértette a Covid szabályokat

Tavaly júliusban megnézte a tenisz döntőket Wimbledonban noha az akkor érvényben levő járvány szabályok szerint karanténban kellett volna maradnia az Egyesült Királyságban.

Svájcban is megsértette a karantén szabályokat – írta a Reuters. November 28-án be és december elsején kiutazott az országból holott Svájcban akkor az érkezése után 10 napos karanténba kellett volna vonulnia.

Csakugyan emiatt kellett távoznia?

Ebben ugyancsak kételkedik a BBC gazdasági szakértője.

Antonio Horta-Osorio csak múlt áprilisban került a Credit Suisse élére azt követően, hogy ott botrányok következtében a vezetés lemondott. A Lloyds Banking Grouptól érkezett új elnök reformokat hajtott végre, de ez nem lehetett az igazgató tanács ínyére.

A Bloomberg emlékeztet arra, hogy a Credit Suisse ügyfelei illetve maga a bank óriási veszteségeket voltak kénytelen elkönyvelni az elmúlt években. Különösen az Archegos kockázati alap kezelő bukása rázta meg a svájci bankot.

A sors iróniája az, hogy Antonio Horta-Osoriot épp azért hozták a Credit Suisse élére, hogy helyreállítsa a bank megtépázott presztízsét, ehelyett neki kellett távoznia, mert megsértette a Covid szabályokat Nagy Britanniában és Svájcban.

A szupergazdagok Svájcba menekítik a pénzüket

Jöhet a vagyonadó és megnövekedhet az örökösödési adó, ha baloldali koalició alakul Németországban a választások után. A szupergazdagok Svájcba menekítik a pénzüket, mert félnek egy baloldali koalíciótól Németországban.

A szociáldemokraták minimális győzelme azt vetíti előre, hogy hónapokig tartó koalíciós tárgyalások következhetnek, és nem kizárt egy baloldali koalició sem.

Ez tűzforró probléma a szupergazdagok számára – mondja egy ügyvéd, aki svájci befektetéseket intéz Németországban. Svájc továbbra is offshore paradicsom bár az elmúlt években voltak korlátozó intézkedések. Svájcban őrzik a világ legnagyobb offshore vagyonát, és ez a folyamat még fel is gyorsult 2020-ban.

A legnagyobb haszonélvezők a nagy bankok: UBS, Crédit Suisse, Julius Baer. A Covid 19 világjárvány és az általános bizonytalanság a piacokon fel is gyorsította ezt a folyamatot.

5 milliárd dolláros növekedés

Az első negyedévben ennyivel nőtt a német családok és cégek befektetése a svájci bankokban, és ebben nincsenek benne a részvények, kötvények és más pénzügyi termékek. Így rekordot döntöttek a németek svájci befektetései elérve a 37,5 milliárd dollárt.

„Sok gazdag ember, különösen a vállalkozók tartanak attól, hogy baloldali fordulat következik Németországban”

– nyilatkozta a londoni Daily Mailnek az LGT Switzerland vagyonkezelő európai igazgatója.

A választási kampányban a szociáldemokraták és a zöldek belengették a vagyonadót és az örökösödési adó emelését. Ezenkívül növekvő mértékben kívánják adóztatni a magas fizetéseket is.

Svájc már nem oly biztos menedék

Külföldi nyomásra a svájci bankok arra kényszerültek, hogy kiadják a bankszámla tulajdonosok adatait annak az országnak, melynek állampolgárát a helyi hatóságok vizsgálják. Svájc tehát továbbra is biztos befektetés a nehéz időkben, de az adócsalást immár nem teszi lehetővé.

Egy baloldali kormány megadóztathatja a tőke jövedelmeket, ezért elsősorban ezt a pénzt mentik a gazdagok Svájcba.

Hogy lehet megkerülni az esetleges érdeklődést a német adóhatóságtól? Sok gazdag német érdeklődik manapság aziránt, hogy hol lehet ingatlant szerezni Svájc egy olyan kantonjában, ahol alacsonyak az adók.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!