Törökország autokrata elnöke, aki jó eséllyel pályázik arra, hogy megőrizze vezető szerepét a választások második fordulójában, a CNN hírtelevíziónak nyilatkozott.
“Törökországnak és Oroszországnak minden területen szüksége van egymásra“ – hangsúlyozta Erdogan, aki megerősítette, hogy bár országa a NATO tagja, de esze ágában sincs szankciókat alkalmazni Oroszországgal szemben Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt.
“A Nyugat álláspontja Oroszországgal szemben nem eléggé kiegyensúlyozott”
– fogalmazta meg véleményét Erdogan, akit hívei szultánként emlegetnek oly nagy hatalmat összpontosít a kezében uralmának huszadik évében.
Törökország semlegességet fogadott Oroszország és Ukrajna háborújában. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Oroszország gyakran épp Törökország segítségével játsza ki a nyugati szankciókat. Ukrajnába viszont Törökország szállított Bayraktar drónokat, melyek igen eredményesek az orosz harckocsikkal szemben. Törökországban állapodtak meg az ukrán gabona exportról is, amely lehetővé teszi, hogy az ukrán kereskedelmi flotta a Fekete tengeren át eljuttassa a gabonát a világpiacra. Legutóbb május 18-án hosszabbították meg a gabona szállítási egyezményt, melyet Oroszországon és Ukrajnán kívül Törökország és az ENSZ írt alá.
Az orosz titkosszolgálat lejárató kampányt folytatott Erdogan ellenfelével szemben
Kemal Kilicdaroglu, aki második fordulóra kényszerítette Erdogan elnököt, az első forduló után azt állította, hogy a vártnál szerényebb választási eredményei azzal is magyarázhatók, hogy az orosz titkosszolgálat hekkerei beavatkoztak a kampányba Törökországban, és álhírek – fake news – terjesztésével gyengítették az ellenzék pozícióit- emlékeztet a brüsszeli Politico. Kemal Kilicdaroglu már az első forduló előtt nyílt levélben figyelmeztette Putyint:
“Kedves orosz barátaink! Álhír sorozatok, hamisított hang bejátszások lepleződtek le az elmúlt napokban, melyekben részletek volt. Ha azt akarjátok, hogy a választások után is jó kapcsolatban legyünk, akkor ezt abbahagyjátok! Mi továbbra is jó kapcsolatokra törekszünk veletek!”
– írta Twitteren a török ellenzék vezére, aki konkrétumokat nem említett. Az ellenzék a nyugati kapcsolatok erősítését tűzte ki célul, közeledni kíván Brüsszelhez és Washingtonhoz, ez motiválhatta az orosz titkosszolgálatot a deep fake kampányra, melyet a Kreml azonnal letagadott.
Lehet viszont, hogy Erdogan elnök erre utalt amikor azt mondta a CNN hírtelevíziónak, hogy “Putyin elnökkel különlegesen jó a kapcsolatunk, és ez még egyre csak tovább javul”.
A tőzsdék kedvezően fogadták, hogy hat részre szakadt az Alibaba, a világ egyik legnagyobb internetes kereskedője. Jack Ma kapitulált, a hatalom elégedett Pekingben: az óriást feldarabolják, és a hat utód újra a tőzsdére mehet.
260 milliárd dollár az Alibaba értéke, ezért senkinek sem volt mindegy, hogy miképp fogadja a világ a Pekingben kidolgozott új üzleti konstrukciót.
Az üzleti világ bevette a csalit, örömmel üdvözölte Hongkongban és New Yorkban azt az elképzelést, hogy az Alibaba hat részre szakad: hazai internetes kereskedés, külföldi internetes biznisz, felhő, helyi szolgáltatások, logisztika valamint média és szórakoztatás.
A várható előnyök nyilvánvalóak hiszen hat kisebb független társaság könnyebben tud alkalmazkodni a gyorsan változó piachoz, és a hatalomnak is kevesebb gondot okozhat a jövőben Pekingben. Daniel Zhang, az Alibaba elnök vezérigazgatója így beszélt erről Hongkongban:
”Az új cégek gyorsabban tudnak majd reagálni a változásokra, fürgébbek lesznek. Már évek óta készítjük elő a változást”
– fogalmazta meg finoman a helyzetet hiszen Jack Ma, az alapító atya hosszú időre eltűnt a nyilvánosság elől, majd Tokióban bukkant fel, és csak mostanában tért vissza Kínába.
Miért ?
Jack Ma, az alapító atya, egy kicsit túlságosan is nagyra nőtt azóta, hogy angol tanárként megindította az internetes kereskedést Csöcsiang tartomány fővárosában. Ebben a tartományban volt a kommunista párt első titkára előbb Hszi Csin-ping, Kína jelenlegi első számú vezetője, és később Li Csiang miniszterelnök, aki a tavalyi pártkongresszuson lépett elő a második helyre. Ez a támogatás döntő fontosságú volt Jack Ma számára, aki maga is rendelkezett párttagsági könyvvel bár ezt sokáig titkolni igyekezett hiszen cégét New Yorkban vitte tőzsdére. Ő lett Kína leggazdagabb embere, aki előbb találkozott a frissen megválasztott Donald Trump elnökkel mint Hszi Csin-ping kínai elnök.
“Jack és én nagy dolgokat viszünk majd végbe együtt!”
– harsogta Donald Trump, és ez kicsapta a biztosítékot Pekingben, ahol túlságosan nagynak ítélték meg Jack Ma hatalmát és főként a száját.
A kommunista Kínában illik csendben gazdagodni. Jack Ma viszont fennhangon bírálta a pénzügyi felügyeletet mondván: akadályozza másik cége, a 35 milliárd dolláros Ant – Hangya – tőzsdére vitelét. Ezt nem engedélyezték, és 2020-ban megindult a vizsgálat Jack Ma és az Alibaba ellen. A dollármilliárdos Jack Ma rákényszerült arra, hogy megengedje az Alibaba feldarabolását – hangsúlyozza a Project Syndicate oldalon két közgazdász. A tőzsde egyelőre kedvezően reagált mind New Yorkban mind Hongkongban, és ez azért nagyon fontos, mert az Alibaba hat jogutóda újra részvény kibocsátást tervez – egymástól immár függetlenül. A pénz nagyon kell ugyanis a pekingi vizsgálat egyáltalán nem tett jót az Alibaba részvényeinek: értékük még ma is csak a 70%-át érik annak, ami a csúcs volt Jack Ma mélyrepülése előtt.
“Az Alibaba feldarabolását a pekingi hatalom intézte el”
– ez a véleménye a Kaiyuan Capital befektetési igazgatójának, aki a CNN gazdasági rovatának nyilatkozott.
Peking mosoly offenzívát folytat, mert dinamizálni akarja a magán szektort
Erről beszélt pár napja Li Csiang miniszterelnök amikor vezető kínai üzletemberekkel találkozott.
“Tavaly helytelen viták folytak a társadalomban arról, hogy mi legyen a privát szféra szerepe Kínában. Ez megijesztett sok vállalkozót. Szeretném megnyugtatni őket: a kormány támogatja a magánszektort”
– idézte a China Daily Li Csiang miniszterelnököt.
Jack Ma szimbolikus figurája a privát szférának Kínában és azon kívül is. Felbukkanása ezért lélektanilag fontos nemcsak az Alibaba, de az egész magánszféra számára Kínában. Hszi Csin-ping elnök meg is indokolta, hogy miért akarják újra kiemelten támogatni a magán szektort Kínában: amikor az Egyesült Államok megpróbálja “feltartóztatni Kínát “, és decouplingról – válásról beszélnek sokan Washingtonban, akkor fontos, hogy a legfontosabb iparágakat – különösen az informatikát – saját erőből fejlesszük Kínában.
Ez a hivatalos szöveg, de sok szakértő szerint Pekingben a hatalom meg akarja rendszabályozni az egész informatikai szektort. Az Alibaba csak az első fecske volt. “Most a Tencent következik “- nyilatkozta a CNN gazdasági rovatának Hong Hao, a Grow Investment Group vezető közgazdásza.
Az Alibaba főnöke mindenesetre optimista, Daniel Zhang e mailt küldött valamennyi dolgozónak a sikeres tőzsdei visszatérés után:
”a piac a legjobb teszt. Így aztán minden új cég a tőzsdére mehet.”
A Citi szerint is nőhet az Alibaba részvények ára, melyet 156 dollárra taksált. Ehhez képest a New York-i tőzsdén 98 dollár volt a záráskor az Alibaba árfolyama.
A G7 csúcstalálkozó kapcsán erről elmélkedik a CNN hírportálon Julia Horowitz, aki rámutat arra a nyilvánvaló tényre, hogy Oroszország az olajexportjából ugyannyi pénzre tesz szert mint az Ukrajna elleni agresszió előtt, mert a nyersanyag ára megugrott. Közben viszont a szankciót alkalmazó országok rosszul jártak: drága az üzemanyag. Ez pedig politikai veszélyt jelent Joe Biden elnöknek, akinek a népszerűsége amúgy sincsen a csúcson.
Ősszel viszont megújul az amerikai kongresszus, és többségbe kerülhetnek a republikánusok, akik béna kacsát csinálhatnak a demokrata elnökből.
Az oroszok közben Kínának és Indiának adják el az olajat. Az pedig Indiából részben Európába juthat.
Kiskapu
Az Európai Unió embargót hirdetett az orosz olajra, hogy így gyengítse Putyin agresszióját Ukrajnában. India viszont növelte vásárlásait hiszen 30%-os árengedménnyel juthat orosz olajhoz. A londoni Guardian szerint így kiskapu nyílt Oroszországból Indián keresztül Európa felé.
A 84 ezer tonnás olajszállító hajó, a Primorje libériai zászló alatt hajózik, de orosz olajat szállít Uszt Lugaból – ez Szentpétervár közelében van – Vadinar kikötőjébe – (Gudzsarat állam, India). Vadinarban olajfinomító is működik, ez 2017-ig indiai tulajdonban volt, de utána átvették az oroszok – mindenekelőtt a Rosznyeft, amely a nyugati olajbojkott fő célpontja. Májusban az oroszok bevétele az olaj exportból elérte az ukrajnai háború előtti szintet: 20 milliárd dollárt.
Putyin Ukrajna elleni agressziója előtt India alig importált orosz olajat. Most viszont egyre többet. Egy év alatt 56%-os a növekedés.
Vadinar olaj finomítója 1,8 millió hordó orosz olajat vásárolt – épp az agresszió megindulása előtt vagyis az oroszok előre számolhattak az olajembargóval.
A Guardian tudósítója megkérdezte az indiai olajfinomító tulajdonosát, hogy kinek is adják el az orosz benzint, de kérdéseire nem kapott választ.
Májusban India naponta már 800 ezer hordó olajat importált Oroszországból. A Fitch szerint ez hamarosan elérheti a napi 1 millió hordót. Ez az 1,4 milliárd lakosú India olaj importjának a 20%-a lenne.
Putyin meg is említette a BRICS államok virtuális csúcstalálkozóján, hogy “ Kína és India importja az orosz olajból jelentős mértékben megnőtt.”
Májusban az Európai Unió tagállamainak olajimportja Oroszországból 18%-al csökkent.
India kötéltáncot jár
Narendra Modi indiai miniszterelnök részt vett ugyan a virtuális BRICS csúcson, de megakadályozta az USA elítélését. Nem véletlenül: India tagja a Quadnak, amelynek célja Kína nyomulásának megakadályozása. A három másik tag az USA, Ausztrália és Japán.
Az amerikaiak tudatták Indiával: ha kijátsza az Oroszország elleni szankciókat, akkor maga is hasonlóra számíthat.
A Wood MacKenzie alelnöke, Alan Gelder szerint:
“ha India túlságosan sok orosz olajat vásárol, akkor azt kockáztatja, hogy az egész gazdaságát szankciók sújtsák.”
A Guardian tudósítója megkérdezte India három legnagyobb olaj finomító cégét, hogy vajon nem Európába szállítják-e az orosz olajból finomított benzint, de sehol sem kapott választ.
Az orosz olaj nyomát nagyon nehéz követni, mert a kikötőkbe különböző országokból érkeznek olajszállítmányok, és a finomítókban összekeverik őket. Gyakran előfordul az is, hogy az orosz olajat más hajókba szivattyúzzák át. Ezt a módszert az irániak alkalmazzák előszeretettel, akiket szintén amerikai embargó sújt.
A pénz nyomát pedig úgy lehet a legkönnyebben eltüntetni, hogy nem dollárban fizetnek mint ahogy az az olajkereskedelemben szokásos hanem kínai jüanban.
A BRICS csúcson épp az oroszok javasolták, hogy legyen a jüan az új tartalék valuta a dollárral szemben. Ezenkívül az orosz olajkereskedők azokat a módszereket is alkalmazzák, melyeket Irántól tanultak el: nem pénzért hanem aranyért vagy fegyverekért adják el az olajat.
“Ha egy állam el akarja titkolni, hogy honnan vesz olajat, akkor ezt nagyon könnyen megteheti”
– mondta Ajay Parmar, az ICIS olaj szakértője.
A Shore Capital elemzője, Craig Howie már sokkal konkrétabb: “Az indiai olajfinomítók sok olcsó orosz olajat vásárolnak, és azután ennek egy részét exportálják. Minthogy a benzin és a diesel üzemanyag ára jó magas a világpiacon, ezért az indiai olajfinomítók szép hasznot vágnak zsebre. Az ő szempontjukból ez teljesen érthető, de
pontosan szembemegy a Nyugat törekvéseivel, melyek épp arra irányulnak, hogy gyengítsék Putyin háborús gépezetét.”
123 dollár fölé nőtt egy hordó Brent olaj ára azt követően, hogy az Európai Unió az orosz olajembargóról döntött. Ez a trend megállt amikor kiderült: az OPEC+ fontolgatja, hogy kizárja Oroszországot abból az egyezményből, amely az olajkvótákat szabályozza a termelő államok között.
Ez megkönnyítené a jelenlegi kitermelési egyezmény végét. Legtöbbször persze az érintett állam kéri a felfüggesztést. Ha nem így történik hanem annak akarata ellenére zárják ki az egyezményből, akkor az az egész OPEC+ megszűnéséhez vezethet el” – nyilatkozta egy vezető szakértő a CNBC-nek.
Helima Croft, az RBC ügyvezető igazgatója arra célzott, hogy az oroszok és a közel-keleti olajtermelő államok között szakadás következhetne be pedig Putyin orosz elnök és Mohamed bin Szalman szaúdi trónörökös hosszútávra állapodott meg. Szaúd Arábiára viszont nagy amerikai nyomás hárul annak érdekében, hogy növelje az olajkitermelést, és ily módon mérsékelje a benzinár emelkedését az amerikai piacon.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke közölte az uniós csúcs után, hogy az orosz olajexport 75%-át azonnal érinti az embargó. Az év végére ez 90%-ra emelkedik. Korábban Orbán Viktor magyar miniszterelnök volt ennek a fő ellenfele – emlékeztet a CNBC arra utalva, hogy Magyarország az orosz olaj nagy felhasználója és a magyar miniszterelnök baráti kapcsolatokat ápol Putyin orosz elnökkel.
Az Európai Unió olaj importjának körülbelül a 36%-a érkezik Oroszországból.
Az uniós embargó fokozza az aggodalmakat a piacon, hogy a már amúgy is gondokkal küzdő kínálat növelheti az árakat. Az energiaárak már a múlt év során is jelentős mértékben emelkedtek, és az orosz olaj uniós embargója fokozhatja ezt a nyomást.
Yellen amerikai pénzügyminiszter, aki a CNN televíziónak nyilatkozott, épp ezzel indokolta a magas amerikai inflációt.
Az Egyesült Államokban ilyenkor fogy a legtöbb benzin, ezért az orosz olaj embargója szűkíti a kínálatot – mutatott rá Avtar Sandu, a Philip Nova menedzsere. Aki hozzátette: nem valószínű, hogy az OPEC+ országok változtatnak álláspontjukon vagyis csak lassan növelik a kitermelést – 432 ezer hordóval naponta.
Brent rekord
Két hónapos csúcsra, 123 dollár fölé emelkedett egy hordó Brent olaj ára az uniós döntés után – írja a BBC. Egy év alatt ez 70%-os növekedést jelent. Az Európai Unió eddig évente több mint 400 milliárd eurót fizetett az orosz olajért és földgázért. Putyin elnök jelentős részben ebből finanszírozza az ukrajnai háborút. A Nyugat pont ezért alkalmaz szankciókat Oroszország ellen.
Minthogy az Európai Unió embargója azonnal életbe lép az orosz olajjal szemben, ezért azt nem lehet gyorsan helyettesíteni alternatív energiahordozókkal – szél, napenergia stb. Az uniós tagállamoknak gyorsan olajat kell találniuk a világpiacon. Ez nem lesz könnyű – mondták azok a szakértők, akik a BBC kérdéseire kommentálták az uniós embargót.
Az energiaárak növekedése nagyon megemelte a megélhetési költségeket egész Európában, pont emiatt csökkent a szankciók iránti lelkesedés – írja a BBC.
Az ukrán elnök szerint döntő fontosságúak lehetnek a harcok Kelet Ukrajnában. Ha az oroszok győznek, akkor újra Kijev ellen fordulhatnak – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij államfő, aki a CNN hírtelevíziónak nyilatkozott.
„Én egyáltalán nem bízom sem az orosz katonai sem pedig a polgári vezetésben” – erősítette meg az elnök, akit Putyin megpróbált megöletni a hadjárat kezdetén. A szpecnaz kommandósok le is csaptak az elnöki bunkerre Kijevben, de Volodimir Zelenszkij ekkor már nem ott volt. Az amerikai hírszerzés tanácsára Lvivbe menekítette őt az ukrán testőrség.
Miután az államfő meggyilkolása nem sikerült, az oroszok megpróbálták elfoglalni Kijevet, hogy hatalomra juttassák Putyin komáját Medvescsukot. Az ukrán politikus, aki oroszbarát pártot vezetett a kijevi parlamentben, háziőrizetben várta az orosz tankokat az ukrán fővárosban. Miután az orosz tankok nem érkeztek meg, Medvescsuk lelépett. Az ukrán biztonsági szolgálat azonban megtalálta és lecsukta. Zelenszkij felajánlotta Putyinnak, hogy elengedi emberét, ha cserébe elfogott ukrán katonai és polgári vezetőket kap.
Az orosz csapatok egyelőre letettek Kijev elfoglalásáról, és a Donbasz elfoglalására koncentrálnak.
Atomfegyver?
Zelenszkij szerint Putyin annyira elszánt, hogy bevetheti az atomfegyvert is céljai elérése érdekében Ukrajnában. Nem egészen világos, hogy amennyiben Putyin beveti az atomfegyvert, akkor hogy akarja megnyerni a háborút és békét kötni Ukrajnával hiszen a várhatóan óriási polgári áldozat mindenfajta politikai megoldást lehetetlenné tesz. A Donbaszért folyó csata döntő fontosságú – hangsúlyozta Zelenszkij.
Épp ezért még több fegyvert kért az Egyesült Államoktól és a többi NATO szövetségestől. Biden elnök nemrég 800 millió dolláros újabb fegyverszállítást hagyott jóvá Ukrajnának. Zelenszkij ezt megköszönte, de hangsúlyozta: többre lesz szükség az oroszok legyőzéséhez. Az ukrán elnök meghívta Bident Kijevbe. „Az elnök emberei tanulmányozzák az ukrajnai látogatás lehetőségét” – ezt a választ kapta ajánlatára.
Biden nemrég „elszólta” magát: közölte, hogy az USA célja Putyin megbuktatása. Bár ezt Washingtonban hivatalosan visszavonták, de sokan vélik úgy, hogy az Egyesült Államoknak valóban az a célja, hogy megbuktassa Putyint, és a helyére olyan orosz vezetőt szeretne, akivel a Nyugat együtt tud működni. Putyin kezdetben ilyen volt, de 2014 után fokozatosan megváltozott. Ahelyett, hogy átalakítította volna az orosz gazdaságot, hogy az versenyképes legyen a globális piacon, birodalmi álmok megvalósításába fogott. Most megpróbálja elfoglalni Ukrajnát vagy annak legalább egy részét. A Krím félsziget 2014 óta de facto Oroszország része bár ezt csak nagyon kevesen ismerik el. Putyin ezt mindenképp szeretné elismertetni Kijevvel éppúgy mint a két keleti tartomány – Donyeck és Luhanszk „függetlenségét”, majd csatlakozását Oroszországhoz.
„Az oroszok ultimátumot adtak, ilyen körülmények között a tárgyalás nem lehetséges” – hangsúlyozta az ukrán államfő, aki kijevi irodájában adott interjút a CNN hírtelevíziónak.
A globális ellátó rendszerek gyenge működése az infláció egyik oka fő oka – ebben megegyeznek a szakértők.
A Covid járvány szétzilálta a globális ellátó rendszereket, de idén már mindenütt arra számítottak, hogy javul a helyzet. Aztán jött Putyin háborúja Ukrajna ellen, és minden rosszabb lett. Az áruhiány pedig áremelkedéshez vezet a globális piacon.
25-30%-al akarta növelni termelését az idén a General Motors. Mary Barra főnökasszony elmondta, hogy a negyedik negyedév eredményei jobbak voltak mint a harmadik negyedév. Ezért optimisták voltak, bíztak benne, hogy a chip hiány enyhül, és több autót tudnak gyártani.
Ehelyett mi történt? Bejelentették, hogy a jövő héttől kezdve leáll az egyik legnagyobb gyár Fort Waynben, ahol a Chevrolet Silveradot és a GMC Sierrát gyártják. Miért? Ukrajna és Oroszország nem exportál chipet. A neon legfőbb exportőre a világpiacon viszont Ukrajna volt a háború előtt. A neon nélkülözhetetlen azokhoz a lézerekhez, amelyek a chip gyártásban működnek. A chip gyártók bespájzoltak ugyan neonból a háborús hírek hallatán, de a hiány máris érezhető.
Mindenki számított arra, hogy a chip hiány idén is folytatódik, de Ukrajnára senki sem gondolt – vázolja fel a helyzetet Bernard Swiecki, a Center for Automotive Research kutatási igazgatója, aki a CNN gazdasági rovatának nyilatkozott.
Infláció
Miután nehezebb hozzájutni az olajhoz, az autóhoz vagy a chiphez, ezért globális áremelkedést okoz a hiány. A nagy szállító láncok gyenge működése növeli a hiányt , és senki sem tudja: mikor javulhat a helyzet. Az Ukrajna elleni orosz agresszió keresztülhúzta az üzleti számításokat és megváltoztatja az árakat. A háború már több mint egy hónapja tart, és minél tovább elhúzódik annál több problémát okoz a globális gazdaságban. Az Ukrajna elleni háborút megelőzően mindenki azzal számolt, hogy a nagy szállító rendszerek az év végére helyreállhatnak, és 2023 már normális év lesz a világgazdaságban. Most viszont mindenkinek azzal kell számolnia, hogy hosszú ideig fennállhat a globális szállító láncok gyengélkedése sőt megszakadása.
„Minden lánc annyit ér mint a leggyengébb láncszem. Putyin Ukrajna elleni háborúja rádöbbentett mindenkit arra, hogy sok gyenge láncszeme van a globális szállító láncoknak”
– mondta a CNN gazdasági rovatának Kristin Dziczek, a chicagói Federal Reserve Board tanácsadója.
Trump csökkentette az adókat, de Biden minimum adót vetne ki azokra a háztartásokra, melyek vagyona felülmúlja a 100 millió dollárt. Az USA elnöke hamarosan előterjeszti a jövő évi költségvetést, a CNN gazdasági rovata ennek kapcsán ismerteti a szupergazdagok adózásával foglalkozó részt.
Legkevesebb 20%-os adókulccsal kell számolniuk azoknak az amerikai háztartásoknak, melyek vagyona meghaladja a 100 millió dollárt. Ez a Biden féle minimum adó a „milliárdosok számára”.
Mi ebben az újdonság? ” Az, hogy ezentúl a szupergazdagok nem adóznak alacsonyabb kulccsal mint a tűzoltók vagy a tanárok.”
– indokolja az új adóról szóló törvényjavaslat.
Bár szociális szempontokkal indokolja a szupergazdagok megadóztatását a Biden adminisztráció, de legalább ilyen fontos szempont a hatalmas kormányzati deficit csökkentése. A Covid járvány idején többezer milliárdos támogatást adott az állam a rászoruló családoknak illetve vállalkozásoknak. Emiatt elszállt mind a költségvetési hiány mind pedig az államadósság. Tovább növelheti a gondokat az ukrajnai háború, amely jelentős mértékben emelheti a hadikiadásokat.
A Biden adminisztráció abban reménykedik, hogy a szupergazdagok adója enyhíti ezt a problémát. Tíz év alatt 360 milliárd dollárra számíthatnak ebből a forrásból.
A jövő évi költségvetés 1000 milliárd dolláros deficit csökkentést eredményezne tíz év alatt, ha megszavazzák a honatyák és honanyák Washingtonban.
Politikai problémák
Biden elnöknek nehéz lesz elfogadtatnia a jövő évi költségvetést a képviselőházban és a szenátusban, ahol a republikánusok hagyományosan elleneznek minden adóemelést. Ősszel választásokat tartanak: megújul a washingtoni kongresszus, ahol a republikánus ellenzék revansra vágyik.
2020-ban a baloldali demokraták jelszava volt a „fizessenek a szupergazdagok” elképzelés. Most Biden ezt vette elő, de még saját pártjában sem mindenki ért ezzel egyet. A washingtoni szenátus pénzügyi bizottságának elnöke, Ron Wydman szenátor tavaly októberben már előterjesztett egy tervet a szupergazdagok megadóztatására, de két demokrata szenátor ellenezte azt. Így az egészből nem lett semmi, mert a szenátusban minden demokratára szüksége van a kormánynak. 50-50 ugyanis a demokraták és republikánusok aránya, és csakis Kamala Harris alelnök szavazatával tudnak többséget létrehozni a kormánypártiak. Múlt decemberben Joe Manchin demokrata szenátor nem fogadta el Biden nagyszabású gazdaság támogató csomagját, ezért az nem is valósult meg – emlékeztet a közelmúltra a CNN.
Ezt állítják azok az amerikai tábornokok, akik a CNN kérésére elemezték a háború állását Ukrajnában. Az amerikai televíziósok megkérdezték Moszkvát is, hogy ki a főparancsnoka az orosz csapatoknak Ukrajnában? Természetesen nem kaptak választ.
Korábban az a hír terjedt el, hogy személyesen Sojgu hadügyminiszter a közvetlen felelős, de ő nem katona. Mérnöki végzettsége van, és Putyin kollégája volt a KGB-ben. Azért lett ő a hadügyminiszter, mert Putyin nem bízik a hadseregben. Valószínűleg ezért is nem nevezett ki főparancsnokot az ukrajnai háborúban, melyet két napra tervezett, és már több mint három hete húzódik.
„Az egységes vezetés a háború alaptörvénye” – hangsúlyozta a nyugalmazott Mark Hertling altábornagy, aki korábban az Európában állomásozó amerikai haderő főparancsnoka volt.
Öt orosz tábornok esett el
Legalábbis ennyit jelentett az ukrán hadügyminisztérium. Ez mindenképp nagyon sok, és arra mutat, hogy baj van a belső kommunikációval, a különböző katonai akciók összehangolásával és a logisztikával.
Az oroszok elit ejtőernyős ezredének parancsnoka, Szergej Szuharev ezredes is meghalt. Az ukrán oldalon nincsenek ilyen magasrangú áldozatok.
„Összeomlott a parancsnoki rendszer” – állitja Petraeus tábornok, aki Afganisztánban volt főparancsnok, majd a CIA igazgatója lett. A különböző haderő nemek között nincs megfelelő kommunikáció – állitja Ben Hodges nyugalmazott altábornagy, aki egykor a NATO európai főparancsnoka volt.
„Nem látom, hogy a flotta, a légierő koordinálná akcióit a szárazföldi erőkkel.”
A rádió kapcsolat rosszul működik a harcoló csapatok és a parancsnokság között – mondták amerikai hírszerzők a CNN tudósítójának. Emiatt azután a katonák gyakran otthagyják a tankokat, és a saját fejük után mennek, mert nem tudják elérni a parancsnokságot.
Lloyd Austin amerikai hadügyminiszter elmondta a CNN tudósítójának, hogy „az oroszok sok hibát elkövettek Ukrajnában.”
A hadügyminiszter különösen azon csodálkozott, hogy az oroszoknak „nem sikerült összehangolni a csapatok akcióit a légierő támadásaival.”
Hodges altábornagy szerint „az oroszok nem rendeznek olyan hadgyakorlatokat, ahol a különböző haderőnemek együttműködését kipróbálhatnák. Ezért Ukrajnában olyan helyzetbe kerültek, amely ismeretlen számukra. A korábbi hadműveletek Szíriában és a Krímben egyáltalán nem hasonlíthatóak ehhez a nagyszabású hadművelethez.”
Putyin a katonákat is meglepte
Az amerikai hírszerzés szerint az ukrajnai hadművelet céljáról és kiterjedéséről csakis a Kremlben tudtak. Ezért a helyszínen levő csapatok is csak a legutolsó percben kapták meg a parancsokat. Sokszor a parancsnokok maguk sem tudták, hogy mire irányul a haditerv, mert velük sem közölték azt.
„Ha nincs főparancsnok a hadszíntéren, akkor nagyon nehéz dönteni”
– hangsúlyozta Hodges altábornagy. Aki szerint a logisztika is mind nagyobb problémát okoz, mert minden katonai alakulat magának akarja a szállítmányokat , és nincs, aki döntsön az elosztásról. Növeli a problémát, hogy menetközben derült ki sok rejtett hiba. Például az, hogy a szállító járműveket nem német gumikkal szerelték fel, ahogy azt Moszkvának jelentették hanem gyengébb minőségű kínaiakkal. A különbözetet minden bizonnyal lenyúlták a hadsereg szállítói, akik Putyin köréből kerülnek ki. A másik példa a gázolaj: az orosz katonák eladják a gázolajat, és emiatt gyakran leállnak a járművek. Olykor a tankok is. Mindez tovább rontja az orosz csapatok morálját. A katonák többsége ma sem érti: miért is harcolnak Ukrajnában?!
Sok európai populista politikus támogatta Putyin politikáját, mely az Európai Unió megosztására irányult – közöttük a legnagyobb kárt talán Orbán Viktor magyar miniszterelnök okozta – írja a CNN, amely rámutat arra: az Ukrajna elleni háború miatt szinte mindenki igyekszik távolságot tartani az orosz elnöktől.
Putyin populista barátai Európában elhatárolódnak az orosz elnöktől
„Nézze meg, hogy Putyin barátja mit tett!” – kiáltotta Przemysl polgármestere Matteo Salvininek az Ukrajnából érkező menekültekre mutatva. Az olasz szélsőjobb vezére korábban élvezte Putyin támogatását, és cserébe elszántan támadta az Európai Uniót. Most azonban úgy érezte, hogy ki kell fejeznie szolidaritását az Ukrajnából érkező menekültekkel. A sors iróniája, hogy Olaszországban populista pártja épp a migráció bírálatával érte el korábban népszerűségét.
Franciaországban elsősorban Marine Le Pen asszony élvezte Putyin támogatását. A 2017-es elnökválasztási kampányát orosz bank támogatta. Idén ezt az MKB vállalta fel, amely több mint 10 millió eurós kölcsönt adott Marine Le Pen szélsőjobboldali pártjának miután Orbán Viktor miniszterelnök fogadta őt Budapesten.
Marine Le Pen elítélte az Ukrajna elleni agressziót mint „a nemzetközi jog megsértését és teljesen védhetetlen akciót.”
Orbán Viktor is arra kényszerült, hogy elítélje „Oroszország fegyveres agresszióját” és megengedte NATO csapatok és fegyverek mozgatását Magyarországon bár közvetlenül nem juthatnak fegyverek Ukrajnába – írja a CNN.
„Putyin célja az volt, hogy olyan politikusokat találjon az Európai Unióban, akik támogatják az ő radikális eszméit és lépéseit. Ily módon megoszthatta az Európai Uniót, az Európai parlamentet és a Tanácsot” – nyilatkozta a CNN-nek Litvánia egykori miniszterelnöke, Andrius Kubilius, aki jelenleg az Európai parlament képviselője.
A német szélsőjobb, az Alternative für Deutschland elítéli ugyan a háborút, de Putyin politikáját nem. Gunnar Beck, az Alternative für Deutschland Európai Parlamenti képviselője szerint „a Nyugat gyakran képmutató amikor Putyin politikáját bírálja.” Szerinte Putyin Oroszország „örökségét és értékrendjét képviseli”.
Putyin célja az európai egység bomlasztása volt
Az Európai Parlement néppárti elnökasszonya szerint Putyin évek óta tudatosan gyengítette az európai egységet.
„Putyin tőlünk eltérő értékrendet képviselt és megpróbált bizonytalanságot kelteni közöttünk. A Kreml tudatosan használt fel dezinformációkat és növelni akarta a társadalmak belső megosztottságát” – hangsúlyozza Roberta Metsola elnökasszony, aki szerint mindennek vége, mert „a háború megváltoztatott mindent méghozzá hosszú időre.”
Cseh Katalin (Momentum) szerint Orbán Viktornak kötéltáncot kell járnia a választási kampány idején, mert konzervatív törzsszavazóinak éveken keresztül azt adta elő, hogy „az Európai Unió ellenség, Putyin pedig nagyember.”
Putyin inváziója már eddigis sokba került Orbán Viktornak az Európai Unióban és lehet, hogy persona non grata lesz sok helyen – írja a CNN, amely megfeledkezik arról, hogy a francia elnök és a német kancellár Putyin inváziója után is tárgyal az orosz elnökkel, mert arra gondolhatnak, hogy korábban Minszkben épp Franciaország és Németország segítségével sikerült valamiféle megegyezésre jutni Moszkva és Kijev között.
Úgy tűnik, hogy az orosz hadsereg fokozza támadásait az ukrán főváros, Kijev ellen. Moszkva csapatai láthatóan komoly csapásra készülnek az ukrán főváros ellen. Szombatra virradó éjszaka legalább háromszor hallatszott riasztó sziréna hangja. A CNN szerint szombat délelőtt „percenként” lövöldözést lehet hallani a városban.
Az ukrán vezérkar szombat este a Facebookon közzétett jelentése szerint jelenleg orosz offenzívák zajlanak a város északi határán Szasimja közelében és délen Viscsenkij közelében. Ezek az offenzívák némely területeken sikeresek voltak.
A londoni Chatham House agytröszt katonai kutatója szerint a Kijev elleni nagyszabású orosz támadás már csak órák vagy napok kérdése. Az ukrán főváros előtt napokig egy több mint 60 kilométer hosszú oszlopban rekedt orosz csapatok mostanra átcsoportosították – mondta Mathieu Boulègue.
„Ez egy nagyon hosszú végső csata lesz” – mondta.
„Nagy áldozatokkal járó és a modern történelemben ritkán látott ostrom.”
A főváros jelenleg „ostromállapotban van” – mondta pénteken Mykhailo Podoliak elnöki tanácsadó. Kijev „felkészült a küzdelemre”, és „végig szilárdan ki fog tartani” – írta a Twitteren.
Az újonnan beszerzett műholdfelvételeken, hogy az orosz katonai egységek közelednek Kijev felé, és aktívan lövik a lakónegyedeket. Az amerikai Maxar Technologies cég jelentése szerint számos ház és épület kigyulladt. Jelentős károk keletkeztek Moschun városában, Kijevtől északnyugatra. Felvillanásokat, füstöt, robbanásokat és égő házakat lehetett látni szombaton kora reggel.
Washingtoni vélemények szerint a Kijev előtti oszlop orosz átcsoportosítása inkább a járművek jobb védelmét szolgálta, de ennek az oszlopnak a főváros felé történő taktikai előretörését nem figyelték meg. Északkelet felől azonban más egységek Kijev központjától 20-30 kilométeres körzetbe nyomultak előre.
Az orosz légierő stratégiai bombázói cirkálórakétákat használtak Luck, Dnyipro és Ivano-Frankivszk városokban. Luck és Ivano-Frankivszk Lviv városától északra és délre található, nem messze a lengyel határtól.
Úgy néz ki péntek este óta Oroszország kiterjesztette támadásait Nyugat-Ukrajna ellen.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken azt mondta, hogy egy fontos csernyihivi vízvezeték megrongálódott az ágyúzás következtében. Ennek eredményeként a csaknem 280.000 lakosú város teljesen vízellátás nélkül maradt.
Mint több ukrán helyi sajtó beszámolt róla szombaton kora reggel, a főváros Kijev mellett légitámadást jelző szirénákat lehet hallani Lvivben, Odesszában, Harkovban, Cserkasziban és az ország északkeleti részén fekvő Szumi régióban is.
Szergej Gaidai Ukrajna államigazgatásának vezetője az oroszok által támogatott szeparatista Luhanszk régióban kijelentette, hogy az orosz hadsereg a térség 70 százalékát ellenőrzi. „Nehéz a helyzet, mindenhol lövöldöznek” – mondja, hozzátéve, hogy a civil infrastruktúrát, például iskolákat, kórházakat és óvodákat folyamatosan támadják.
Egy sajtóértesülés szerint Oroszország bejelentette a dél-ukrajnai Mariupol kikötőváros teljes bekerítését. A városba vezető összes hidat és utat az ukrán erők mostanra lerombolták vagy elaknázták – írja a TASZSZ hírügynökség a moszkvai védelmi minisztériumra hivatkozva.
A város polgármesteri hivatala szerint Mariupolt humanitárius katasztrófa sújtja az orosz csapatok folyamatos ostroma miatt.
A kikötőváros halottait nem is temetik el
– áll a pénteki közleményben.
A polgármesteri hivatal felszólította az orosz csapatokat az ostrom leállítására. A mariupoli tisztviselők szerint körülbelül 1.590 ember vesztette életét a 12 napos ostrom kezdete óta. A várost elzárták az élelmiszer- és gyógyszerellátástól.
Oleh Szinegubov regionális kormányzó szerint orosz ágyúzás leállította az emberek evakuálására irányuló kísérleteket a kelet-ukrajnai Izyum városából. „Izyumban nincs áram, nincs fűtés, nincs víz- vagy telefonkapcsolat” – magyarázza Synegubov.
Másrészt az északnyugati Bucha, Hostomel, Vorsel és a fővárostól északra fekvő Kozarovicsi falu lakói humanitárius folyosókon keresztül tudtak elmenekülni – mondta Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes. Izyumban, Mariupolban és Volnowakhában nem tudták evakuálni a lakosságot.
Zelenszkij elnök szerint pénteken 7.144 civil menekülhetett el összesen négy városból humanitárius folyosókon keresztül. A szám lényegesen alacsonyabb, mint az előző két napban.
Hat menekülési folyosót terveznek szombatra az ország északkeleti részén fekvő Szumi régióba – mondta Dmytro Schywyzkyj, a szumi regionális adminisztráció vezetője szombat este a Telegramon. Ennek értelmében Sumy, Trostjanets, Lebedin, Konotop, Krasnopillja és Velika Pysarivka városaiból civileket szállítanak a közép-ukrajnai Poltava városába.
Az atomerőművek láthatóan biztonságosak
A kelet-ukrajnai Harkiv városában található nukleáris kutatóközpont Ukrajna által bejelentett újbóli ágyúzása után az ukrán parlament most mindent tisztázott. Nem találtak olyan kárt, amely a nukleáris és sugárbiztonság állapotát befolyásolná – áll az ukrajnai nukleáris létesítmények helyzetéről péntek este megjelent közleményben. A sugárzási helyzet a normán belül van.
A közlemény szerint a biztonsággal kapcsolatos rendszerek és alkatrészek áramellátása is helyreállt. Az erőmű személyzete azon dolgozik, hogy felszámolja a bombázás következményeit. Az épületben kisebb károk keletkeztek.
Akár egymillió menekült hetente
Az ENSZ Menekültügyi Ügynöksége, az UNHCR becslése szerint körülbelül 15 millió lakhelyüket elhagyni kényszerült személyre kell számítani. Az UNHCR szerint egyelőre nem módosította eredeti, négymilliós menekültre vonatkozó előrejelzését, de szorosan figyelemmel kíséri a helyzetet. Az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint több mint 2,5 millió ember menekült el Ukrajnából az orosz erők február 24-i megszállása óta.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
