Kezdőlap Címkék Ciszjordánia

Címke: ciszjordánia

Izrael nagy hadműveletet indít Ciszjordániában

Az izraeli hadsereg azt közölte, hogy folyamatban lévő hadművelete során kilenc palesztin „terroristát” ölt meg. Az ENSZ szerint a razziák a „már amúgy is katasztrofális” helyzet súlyosbodását kockáztatták.

Az izraeli hadsereg közölte, hogy erői megöltek öt palesztin fegyverest a megszállt Ciszjordániában augusztus 29-én, csütörtökön a „terrorellenes” műveletek második napján, amelyekben összesen 14 ember vesztette életét.

„Tűzváltást követően a csapatok csütörtök reggel megsemmisítettek öt terroristát, akik Tulkaremben egy mecsetben rejtőztek el” – közölte a katonaság. Szerdán a hadsereg azt közölte, hogy kilenc fegyverest ölt meg egyidejűleg a ciszjordániai Tulkarem, Jenin és Tubas városokban végrehajtott razziák során.

A gázai háborúban több mint 40.000 palesztin halt meg a terület egészségügyi minisztériuma szerint, míg Izrael offenzívája széleskörű pusztítást és kitelepítést okozott. A Vörös Félhold szerint a palesztin egészségügyi hatóság azt állította, hogy az izraeli erők 11 embert megöltek és 24-et megsebesítettek a rajtaütésekben. Ciszjordániai főnöke, Younes al-Khatib elmondta, hogy a mentők izraeli tűz alá kerültek, és „egyik munkatársunkat eltalálták”.

Stephane Dujarric, Antonio Guterres ENSZ-főtitkár szóvivője elmondta, hogy

az izraeli műveletek „négy kórház közvetlen közelében” zajlottak, és legalább néhányat „körbe vettek”, ami hatással volt az orvosi csoportok mozgására.

Guterres „e műveletek azonnali leállítására szólít fel” – áll hivatalának közleményében.

Mahmud Abbász palesztin elnök félbeszakította Szaúd-Arábiában tett látogatását, és hazaindult, hogy „követhesse a legújabb fejleményeket” – közölte a palesztin hivatalos média.

A királyi nyilatkozat szerint II. Abdullah jordán király kijelentette a látogató amerikai törvényhozóknak, hogy gázai fegyverszünetre van szükség „az erőszak ciklusának megállításához a térségben”.

Erőszak tombolt a Gázai övezetben is, ahol a polgári védelmi ügynökség jelentése szerint az izraeli csapások legalább 12 embert öltek meg, valamint Libanonban, ahol az izraeli hadsereg azt mondta, hogy megölt egy „jelentős” palesztin fegyverest.

Izrael az ENSZ humanitárius járművét vette célba Az Egyesült Nemzetek Szervezete felfedte, hogy kedden izraeli lövöldözés célpontja volt egy ENSZ-jármű. Stephane Dujarric, az ENSZ-főtitkár szóvivője szerint Stephane Dujarric, az ENSZ főtitkárának szóvivője elmondta:

„Egy világosan megjelölt ENSZ humanitárius járművet, amely az izraeliekkel teljesen összehangolt konvoj részét képezte, tízszer találta el a hadsereg.

Az ENSZ korábban arra figyelmeztetett, hogy a művelet „komolyan elmélyíti az amúgy is katasztrofális helyzetet” a palesztin területen. Az izraeli hadműveletek a városokban „és legalább kilenc palesztin, köztük két gyermek meggyilkolása október 7-től 637-ig teszi ki Ciszjordániában a halálos áldozatok számát” – mondta Ravina Shamdasani, az ENSZ Emberi Jogi Hivatalának szóvivője.

„Ez a legmagasabb halálos áldozatok száma nyolc hónapon belül azóta, hogy az ENSZ két évtizeddel ezelőtt elkezdte közzétenni az áldozatok számát Ciszjordániában.”

„Sok gyereket öltek meg, miközben kövekkel dobálták meg a fokozottan védett izraeli biztonsági erőket, és más palesztinokat is, akik nem jelentettek közvetlen életveszélyt vagy súlyos sérüléseket” – mondta Shamdasani. „Az ilyen szükségtelen vagy aránytalan erőszak alkalmazása, valamint a nyilvánvalóan célzott és egyéb gyilkosságok számának növekedése riasztó.”

„Nyílt háború”

A legutóbbi műveletre két nappal azután került sor, hogy Izrael bejelentette: légicsapást hajtott végre Ciszjordániára, amely a Palesztin Hatóság jelentése szerint öt ember halálát okozta. Az izraeli hadsereg szerdán megerősítette az öt halálos áldozatot, és közölte, hogy a csapás egy olyan szerkezetet ért, amelyet „a terrorista tevékenység végzésére és a térségben tevékenykedő [izraeli] katonák megtámadására használtak”.

Az egyik halottat Jibril Jasan Ismail Jibrilként azonosították, akit novemberben, az eddigi egyetlen gázai fegyverszünet keretében engedtek szabadon.

Az Iszlám Dzsihád, a Hamász szövetséges palesztin iszlamista mozgalma, amely erősen jelen van Ciszjordánia északi részén, szerda hajnalban közleményt adott ki, amelyben elítélte Izrael „nyílt háborúját”. „Ezzel az agresszióval, amelynek célja, hogy a konfliktus súlyát a megszállt Ciszjordániára hárítsa át, a megszálló új helyzetet akar bevezetni a helyszínen Ciszjordánia annektálása érdekében” – áll a közleményben.

A Hamász, amelynek népszerűsége a gázai háború kezdete óta megugrott Ciszjordániában, kedden ismételten felszólította a területen tartózkodó palesztinokat, hogy „keljenek fel”. Kijelentése válaszul hangzott el Itamar Ben-Gvir szélsőjobboldali izraeli nemzetbiztonsági miniszter megjegyzéseire, aki a héten azt mondta, hogy ha tehetné zsinagógát építene Jeruzsálem Al-Aksza mecsetében. Ben-Gvir maga is telepes, nyíltan szorgalmazta Ciszjordánia annektálását.

Miért nem akadályozta meg a Hamász erősödését Netanjahu izraeli miniszterelnök ?

0

Netanjahu nem számolta föl a Hamász pénzügyi hálózatát pedig megtehette volna – ezt a vádat fogalmazta meg a Moszad egyik régi vezetője, aki korábban többször is javasolta Izrael miniszterelnökének, hogy “tegyék tönkre a Hamászt pusztán pénzügyi hálózatának felszámolásával.”

Udi Levy, aki a BBC-nek nyilatkozott hangsúlyozta: ”nagyon sok pénztől megfoszthattuk volna a Hamászt, amely így nem tudott volna olyan erős terrorista hálózatot kiépíteni mint amilyennel szembe kellett néznünk október hetedikén. A Hamász szörnyeteg nem ugyanaz lett volna október hetedikén” – mondta a Moszad egykori pénzügyi hírszerző főnöke, aki többször is javasolta Benjamin Netanjahu miniszterelnöknek: csapjanak le a pénzügyi támogató hálózatra, amely lehetővé teszi a Hamász erősödését a gázai övezetben. Nagyon nagy pénzekről volt szó: “a Hamásznak dollár milliárdokra volt szüksége ahhoz, hogy kiépítse azt a hatalmas földalatti alagút hálózatot, amely lehetővé teszi az ellenállást az izraeli hadsereggel szemben.”

Levy már 2014-ben felhívta Netanjahu figyelmét arra, hogy komoly pénzek érkeznek a Hamászhoz Törökországon keresztül. Mit tett Netanjahu miniszterelnök? Semmit!

A Hamász pénzügyi birodalma nagy és erős

“Két fő szponzora volt a Hamásznak: Katar és Irán. Törökország is legalább ennyire jelentős, mert a Hamász ott intézi a pénzügyei legnagyobb részét” – jelentette ki a Moszad pénzügyi hírszerző részlegének egykori vezetője. Aki elmondta a BBC Panorama műsorában, hogy a Hamásznak legkevesebb negyven cége van, melyek a Közel Keleten és Észak Afrikában működnek, de javarészük Törökországban van bejegyezve. Mivel foglalkoznak ezek a cégek Algériában, Egyiptomban, az Öbölben, Szudánban és Törökországban? Vannak útépítő vállalkozások, de a Hamász érdekelt az egészségügyben és a gyógyszeriparban is. Vannak aranybányái, turista irodái és nyakig benne van az ingatlan bizniszben is.

A Hamász üzleti befektetéseinek összegét a Moszad 422 millió dollárra becsülte 2018-ban. A terrorista szervezet, amely Izraelnek a létét sem ismeri el, a pénzét ingatlanba fekteti, hogy így védekezzen az infláció ellen.

2022-ben az USA pénzügyminisztériuma a Hamász hat vállalkozását tette feketelistára.

“A Hamász pénzügyei szempontjából ideális befektetés az ingatlan, amely őrzi az értékét” – nyilatkozta a BBC-nek a Royal United Services Institute – Rusi – pénzügyekkel foglalkozó vezetője. Tom Keatinge kiemelte, hogy a Törökországban bejegyzett ingatlan vállalkozások kulcs szerepet játszanak a Hamász vagyon értékének megőrzésében és gyarapításában. Az egyik ilyen Törökországban bejegyzett ingatlan cég, a Trend GYO, melyet az USA feketelistára tett. Ennek alapító elnöke, aki 2022-ben távozott a cég éléről, dicsőíti az Al Aksza hadműveletet – a Hamász így nevezi az október hetediki borzalmas mészárlást és túszejtést. A BBC írt ennek a Hamid Abdullah al Ahmarnak, de természetesen nem kapott választ.

A Trend GYO, melyet az USA szankcióval sújtott, úgy nyilatkozott, hogy “működése megfelel a nemzetközi pénzügyi szabályoknak, és az USA szankció megalapozatlan és igazságtalan.” A török hatóságok is megvizsgálták a Hamászhoz köthető céget, de nem találtak semmi kivetnivalót annak működésében.

Jahja Szinvar a pénzügyi birodalom megteremtésében is kulcsszerepet játszott

A Hamász katonai vezetője, aki az első számú felelős az október hetediki terror támadásért, korábban nagy figyelmet fordított a pénzügyi hálózat kiépítésére.

2007-ben, egy évvel azután, hogy a Hamász hatalomra jutott a gázai övezetben Izrael és Egyiptom szigorított a blokádon, hogy meggyengítse a terrorista szervezetet. Jahja Szinvar ekkor felvette a kapcsolatot Iránnal, amely síita szemben a szunnita Hamász-szal, de éppúgy elutasítja Izrael létét mint a terrorista szervezet.

“Jahja Szinvar üzenetet  küldött Iránba: pénzt és fegyvereket kért az Izrael elleni harcra. Iránból a válasz az volt: mindent megkaptok, ami a harcotokhoz szükséges”

– mesélte a BBC-nek az izraeli nemzetbiztonsági szolgálat egyik tisztje, aki 150 órán keresztül hallgatta ki Jahja Szinvart. Az izraeli nemzetbiztonsági szolgálat tisztje később rájött arra, hogy Jahja Szinvar a börtönből is kapcsolatot tartott Iránnal.

Katar volt Irán mellett a Hamász fő szponzora. Katarban élnek a Hamász politikai vezetői, akikkel a Moszad és a CIA vezetői is rendszeresen tárgyalnak a túszok kiszabadításáról illetve a fegyverszünetről. A Katarból érkező pénzekről az izraeli kormány is tudott hiszen a Hamász abból fizette a közalkalmazottakat a gázai övezetben.

Hogy ment ez a gyakorlatban?

“Minden hónapban megjelent Rafahban, a határátkelőnél a katari emír embere, aki különgépen érkezett. Egy nagy bőrönd volt nála tele pénzzel. Ezt átadta a Hamásznak, és már ment is vissza Katarba”

– emlékezik Udi Levy, a Moszad pénzügyi hírszerzésének egykori főnöke. Aki hangsúlyozta: ”ebből a pénzből sok jutott a Hamász katonai szárnyának is.”

Sok támogatás érkezett az ENSZ-től, az Európai Uniótól, a palesztin hatóságtól, amely Ciszjordániában működik. Ezeket a pénzeket humanitárius célokra szánták, de az izraeli titkosszolgálat szerint jelentős részük a Hamász katonai szárnyát erősítette.

Mit tett Netanjahu miniszterelnök, aki semmiképp sem akar palesztin államot?

Már 2019-ben így magyarázta stratégiáját:

”Mindenkinek, aki meg akarja akadályozni egy palesztin állam létrejöttét támogatnia kell a Hamászt, és meg kell könnyíteni, hogy az pénzhez jusson. A stratégiának célja az, hogy minél távolabb kerüljön egymástól a gázai övezet és Ciszjordánia”

– mondta Izrael leghosszabb ideig hatalmon levő miniszterelnöke.

“Netanjahu célja az volt, hogy erősítse a Hamászt a Fatah palesztin szervezettel szemben nehogy létrejöjjön egy egységes palesztin szervezet, amellyel tárgyalni kellene egy palesztin állam megalakulásáról” – hangsúlyozta egy washingtoni Közel Kelet Kutató Intézet vezető kutatója. Khaled Elgindy, a Middle East Institute palesztin szakértője ugyanazt a vádat fogalmazza meg Benjamin Netanjahu ellen mint az izraeli baloldal, amely felelősnek tartja a miniszterelnököt azért, hogy a Hamász brutális terrortámadása felkészületlenül érte Izraelt.

Benjamin Netanjahu miniszterelnök tagadja, hogy szándékosan erősítette meg a Hamászt a mérsékelt Fatah-hal szemben, közölte: csakis humanitárius okokból járult hozzá, hogy Katar jelentős összegű pénzeket küldjön a Hamasz terrorista szervezetnek.

Netanjahu miniszterelnök hangsúlyozta, hogy célja a Hamász terrorista szervezet teljes megsemmisítése, “addig folytatjuk a hadműveletet, amíg nem marad senki, akit terrorizmusért pénzelni lehetne a gázai övezetben” – mondta Izrael miniszterelnöke.

A gázai háború csődbe juttatta Ciszjordániát is

A gázai háború áldozata Ciszjordánia is, ahol több mint egyharmaddal csökkent a GDP a gázai konfliktus kezdete óta. A palesztinok nem dolgozhatnak Izraelben, munkanélküli segély pedig nincsen.

Ciszjordániából 130 ezer palesztin járt át dolgozni Izraelbe azelőtt, hogy a Hamász megtámadta volna a zsidó államot október hetedikén a gázai övezet felől. Az izraeli kormány felfüggesztette valamennyi palesztin munkaszerződését nemcsak a gázai övezetből, de Ciszjordániából is.

“Nincs többé munkám. Az elmúlt két hónapban az összes megtakarításomat feléltem éppúgy mint a sorstársaim többsége. A gazdasági helyzet egészen egyszerűen tarthatatlan Ciszjordániában” – mondja Tarek, aki korábban egy építkezésen dolgozott Izraelben. A kirúgott palesztin munkások immár nem számíthatnak hitelre a bankban vagy a boltokban – állapítja meg a francia közszolgálati RFI tudósítója a helyszínen: ”október hetedike előtt tudtam hitelt nyújtani a munkásoknak, mert ők minden hónap végén megkapták a fizetésüket Izraelben. Azóta viszont nem is remélhetem, hogy valaha is visszafizetik, ha hitelezek nekik” – panaszkodik Mohamed egy kis szupermarket tulajdonosa.

Az izraeli szankciók komoly veszteséget okoznak Ciszjordániában. Erről beszélt Ubai al Abudeh, aki egy palesztin jogvédő szervezet, a Bisan igazgatója.

“Nagyon felfordult itt az élet Ciszjordániában, és ennek komoly gazdasági hatása van, de mindez eltörpül ahhoz képest ami a gázai övezetben folyik” –  hangsúlyozza a palesztin jogvédő szervezet igazgatója.

Napi 22 millió euró Ciszjordánia vesztesége

Ramallahban a palesztin hatóság központjában ennyire becsülik azt a veszteséget, amely a gázai háború miatt Ciszjordániát éri. Csaknem 4 millió emberről van szó ezen a kis területen, amely alig nagyobb mint 5600 négyzetkilométer. Izraelben ezt a területet Judeanak és Samarianak nevezik, a zsidó telepesek száma jelentős – több mint 670 ezer ember -, és egyre növekszik.

A gázai háború miatt Izrael visszatart 600 millió sékelt – 160 millió dollárt, mely a palesztin termékek adója után járna a palesztin hatóságnak. Ez a pénz nagyon hiányzik Ramallahban, a palesztin hatóság központjában, mert nemigen tudják fizetni az alkalmazottakat pedig sok palesztin család ebből él.

Mihez kezdenek ebben a helyzetben a palesztin családok?

“Eladják amijük van. Az asszonyok az ékszereket, mások az autójukat” – mondja egy palesztin munkás a France 24 tudósítójának Ciszjordániában. Ennek a munkásnak, aki korábban Izraelben dolgozott tíztagú családról kell gondoskodnia.

Egy másik palesztin munkás arról panaszkodik, hogy “Ngy kihívást jelent ez a helyzet. Sokan mentális problémákkal küszködnek. Közben feléltük már az összes megtakarításunkat. Nem tudom, hogy mihez kezdünk ezután.”

A kis szupermarket tulajdonosa Karas városában arról számol be, hogy 70%-kal csökkent a bolt forgalma a gázai háború kezdete óta.

“Nincs remény: hat dolgozómat már elbocsátottam, két másiknak pedig most mondok föl.”

Az emberek nem vásárolnak semmit sem, csakis a legszükségesebbet: olajat, lisztet, tejet, cukrot. Kenyérből fele annyi fogy mint korábban. Aki azelőtt egy kilót vett, most már csak felet” – vázolta fel a helyzetet Ciszjordániában a France24 portálnak a kis szupermarket tulajdonosa Karas városában.

New York Times: minél előbb bukik meg Netanjahu annál jobb

0

A befolyásos liberális lap közel-keleti szakértője, Thomas Friedman Izraelben járt, és megdöbbent azon, amit ott tapasztalt. “Netanjahu vezetésével Izrael zsákutcába jutott.”

Thomas Friedman szerint Izraelnek egyszerre három kihívással kell most szembenéznie:
1/ a Hamász támadása
2/ a szövetségesek megtartása
3/ Netanjahu vezető szerepének vége

A legutolsó ponttal kapcsolatban Thomas Friedman azt írja, hogy

“Izrael történelmének legrosszabb vezetője Benjamin Netanjahu.”

Miért? Mert elveti a palesztin állam gondolatát, és ezzel közvetve erősítette eddig a Hamászt, hogy rámutathasson:

“Ezek a palesztinok terroristák, akik önálló állam működtetésére képtelenek lennének”.

Márpedig, hangsúlyozza Thomas Friedman: minden szövetséges azt várja el Izraeltől, hogy elfogadjon valamiféle palesztin államot. Nemcsak minden közel-keleti arab szövetséges várja ezt el Izraeltől, de az Egyesült Államok és az Európai Unió is. Netanjahu kormányának azonban olyan szélsőjobboldali miniszterei is vannak, akik tagadják a palesztin nép létét, és olyan javaslataik vannak mint például: “a gázai övezet lakói menjenek Írországba!” vagy “atomfegyverrel lehetne kifüstölni a Hamászt a gázai övezetből!” Netanjahu ugyan felfüggesztette szélsőséges miniszterét, de annak pártja továbbra is benne van a kormánykoalícióban.

Friedman konklúziója:

”Netanjahu továbbra is fölé helyezi szélsőjobboldali bázisának megtartását a nemzeti érdeknek.”

Mit üzen Netanjahu a nyugati világnak? “Segítsetek nekünk legyőzni a Hamászt a gázai övezetben miközben mi tovább bővítjük a zsidó telepek hálózatát Ciszjordániában, hogy annektáljuk a területet, ahol egy zsidó államot akarunk létrehozni.”

Ezért kell megbuktatni mielőbb Benjamin Netanjahut, aki Izrael kormányfői közül a leghosszabb ideig vezette az országot, de most teljes zsákutcába jutottak – írja Friedman.

“Izrael társadalma sokkal jobb mint a vezetője, kár, hogy egy háborúnak kellett ahhoz bekövetkeznie, hogy ez ki is derüljön”

– hangsúlyozza Thomas  Friedman a New York Timesban.

Katar-CIA-Moszad hármas ügyködik a túszok kiszabadításán

Netanjahu álláspontja az, hogy szó sem lehet addig tűzszünetről ameddig a Hamász nem engedi szabadon az izraeli túszokat. Katar kormányfője közvetít, mert a Hamász vezéreinek jórésze ott él. Katar miniszterelnöke, aki rendszeresen egyeztet a Moszad és a CIA igazgatójával, akik Katarba utaztak, elmondta a Washington Postnak: problémát okoz, hogy néhány izraeli túsz nem a Hamász foglya hanem az Iszlám Dzsihád vagy más terrorista szervezet fogságában van. A Hamász álláspontja az, hogy előbb legyen tűzszünet, és utána szabadon engedik a túszokat, akikért cserébe bebörtönözött Hamász aktivistákat kérnek, akiket Izraelben terroristáknak tartanak, és emiatt el is ítéltek.

Túl sok a palesztin polgári áldozat

Erről beszélt Antony Blinken amerikai külügyminiszter, aki a Hamász október hetediki terrortámadása óta háromszor is járt Izraelben illetve a környező országokban. Az USA rövid háborút akar, Izrael viszont hosszú tisztogató akcióra készül a gázai övezetben. Az amerikai diplomácia vezetője arra mutatott rá, hogy minél tovább húzódik a háború, annál nehezebb lesz valamiféle megegyezésre jutni a palesztinokkal és a mérsékelt arab államokkal. Csakhogy Netanjahu nem akar egyezségre jutni a palesztinokkal – hangsúlyozza Thomas Friedman a New York Timesban.

Az USA-nak már sokkal kevésbé fontos a Közel Kelet mint korábban

Az Egyesült Államok vetélytársai: Kína, az Európai Unió, Japán  még mindig nagymértékben függenek a közel-keleti olaj és földgáz szállításoktól, de Washington már maga is energia exportőr. Benjamin Netanjahu és szélsőjobboldali szövetségesei ezt nem vették észre, és még mindig abban a tudatban élnek, hogy az Egyesült Államok elkötelezettsége Izrael mellett döntő fontosságú Washington számára.

Korábban épp Washington nyomására gyorsan véget értek a közel-keleti háborúk, mert a közel-keleti olaj és földgáz nélkülözhetlenné vált a világgazdaság számára.

Ma már ez egyre kevésbé van így, és húsz év múlva a Közel Kelet visszasüllyedhet abba a jelentéktelenségbe, ahol az olaj felfedezése előtti évszázadokban volt. A Jom Kippur háború 1973-ban kiváltotta az olajárrobbanást, mely megváltoztatta a világot a Közel Kelet javára. Ma az olajár visszaállt arra a szintre mint ahol a Hamász terrortámadása előtt volt. Persze a Világbank megjósolta, hogyha kiterjed a konfliktus a gázai övezeten túlra is, akkor egy hordó olaj ára felmehet 150 dollárra is, megdöntve a világcsúcsot. Benjamin Netanjahu kivételével senki sem akar hosszú háborút, de Izrael miniszterelnöke addig ülhet biztosan a székében amíg tart a háború. Utána viszont akár börtönbe is kerülhet, és 74 éves korban ez nem épp irigylésre méltó pályavég.

Magyar lány az izraeli seregben háború idején

Kira Izraelben él, és ezért érettségi után bevonult a hadseregbe, ahol alig hathetes kiképzés után a háború kellős közepén találta magát. A Euronewsnak adott interjút, melyet a katonai cenzúra természetesen szigorúan ellenőrzött hiszen Izrael hosszú háborúra készül amióta a Hamász október hetedikén megtámadta.

“Augusztusban vonultam be az izraeli hadseregbe, ahol a nőknek két év, a férfiaknak három év a szolgálat. Engem a légierőhöz osztottak be, kiképzés után a vadászrepülők fegyverzetét fogom ellenőrizni felszállás előtt és leszállás után. A lányok választhatnak a fegyveres és nem fegyveres szolgálat között, én az utóbbit választottam, mert egyedüli gyerek vagyok és az édesanyámmal élek Izraelben. Az itt élők másképpen fogják fel azt, hogy háború van, igyekeznek megőrizni a jókedvüket és az optimizmusukat.”

Mi lesz a háború után?

“A legelső az lesz, hogy hazautazom Magyarországra. Meglátogatom a családomat, a barátaimat. Sok időt szeretnék eltölteni Magyarországon a katonáskodás után. Aztán pedig egyetemre akarok menni már itt Izraelben. A legszívesebben külkereskedelmet és marketinget tanulnék. A tanulás mellett dolgozni is szeretnék, és folytatnám a sportot. Nyolc éves korom óta lovagolok, a díjugratásban versenyzek, de természetesen a katonaság miatt ezt fel kellett függesztenem” – nyilatkozta Kira a Euronewsnak.

A sereg ultra ortodox telepeseket is toboroz

Ciszjordániában is igen feszült a helyzet, ezért az ultra ortodox telepeseket fegyveres szolgálatra képezi ki a hadsereg, hogy megvédhessék magukat egy esetleges támadás ellen. 2,5 millió palesztin és 700 ezer zsidó néz farkasszemet Ciszjordániában, ahol puskaporos a levegő a Hamász terrortámadása után. Az ultra ortodox telepesek gyakran fegyverrel kényszerítik földjük elhagyására a palesztin családokat – írja a hamburgi Der Spiegel.

Benjamin Netanjahu kormányában sok olyan miniszter van, aki elszántan támogatja az ultra ortodox telepeseket abban, hogy kiszorítsák a palesztinokat Ciszjordániából és megteremtsék Nagy Izraelt.

Nagy Izrael álma és a demográfia

A tavalyi népszámlálás szerint Nagy Izrael területén először számoltak össze több arabot mint zsidót: 7,6 illetve 7,4 millió a két közösség összlétszáma jelenleg, de a jövőben eltolódhatnak az arányok az arabok irányában hiszen a palesztin lakosság sokkal fiatalabb mint a zsidó.

Hogy akarják feloldani Nagy Izrael hívei ezt az ellentmondást? Egyrészt úgy, hogy az ultra ortodox telepesek fokozatosan kiszorítják a palesztinokat Ciszjordániából, ahol a zsidó anyák több gyereket szülnek mint az arabok. Ezzel párhuzamosan a felfegyverzett ultra ortodox telepesek erőszakkal kényszerítik a palesztinokat földjük elhagyására.

Mi lesz a gázai övezettel, ahol kizárólag arabok élnek hiszen amikor az izraeli hadsereg kivonult, akkor a kislétszámú zsidó közösség is követte őket.

A fanatikus ultra ortodox telepesek abban bíznak, hogy Benjamin Netanjahunak végül sikerül rávennie Biden elnököt arra, hogy Egyiptomot rákényszerítse a gázai menekültáradat befogadására.

Ez kettős előnnyel járna: az izraeli hadsereg a megmaradt népességet potenciális terroristának nyilváníthatná, és így a tisztogatás polgári áldozatainak a száma nem lenne túlságosan nagy. Miután hosszú háborúskodás után az izraeli hadsereg megtisztítaná a Hamásztól a gázai övezetet – akár többszázezer áldozat árán, akkor Ciszjordániához hasonlóan megjelenhetnének az ultra ortodox telepesek, akik sok gyermekükkel gyorsan népes zsidó közösséget hoznának létre.

A terv szépséghibája az, hogy sem Egyiptom sem az USA nem fogadja ezt el. Hivatalosan senki sem fogadta el az ultra ortodox telepesek terjeszkedését Ciszjordániában sem , de ez mégiscsak megtörtént- méghozzá Benjamin Netanjahu miniszterelnök aktív támogatásával. Jelenleg a létszámukat 700 ezerre becsülik. Számarányuk a zsidó közösségen belül gyorsan növekszik nemcsak a sok gyerek miatt hanem azért is, mert sokan közülük nem kötelezhetők katonai szolgálatra.

Netanjahunak mennie kell!

Ezt gondolják Washingtonban, és így vélekedik a baloldal Izraelben. Arra utalnak, hogy a Jom Kippur háborúba belebukott Golda Meir kormánya, de évekkel a háború után. Amíg a háború tart addig Netanjahu a miniszterelnök – ráadásul most már nemzeti egységkormány élén. Izrael miniszterelnöke hosszú háborút jósol.

Washingtonból hiába figyelmeztetik arra, hogy nem lehet megtisztítani a Hamásztól a gázai övezetet csak vállalhatatlanul sok polgári áldozattal.

Netanjahu és támogatói bevállalják ezt is. Mindez megnöveli az antiszemitizmust a világban? Akkor majd többen választják az aliját Európában és Amerikában – válaszolják Netanjahu hívei. Az izraeli miniszterelnök a nagy párizsi merényletsorozat idején azonnal a francia fővárosban termett, hogy arra buzdítsa Európa legnagyobb zsidó közösségét: válasszátok az aliját, Izrael megvéd titeket! A Hamász terrortámadása megcáfolta Benjamin Netanjahut, de a miniszterelnök előre menekül:

“amíg tart a háború, addig én vezetem Izraelt.”

Ex Moszad főnök: Izrael politikája mindinkább a náci Németországra hasonlít

Amikor február 26-án izraeli telepesek százai tomboltak Huwarában és a környező palesztin városokban a megszállt Ciszjordániában, és legalább egy palesztin ember meghalt, több százan megsérültek, ezt egyszerűen csak „bosszúnak” minősítették.

Annyira brutális erőszak bontakozott ki, hogy Ciszjordánia izraeli katonai parancsnoka „pogromnak” nevezte, és azt mondta, hogy az Izraeli Védelmi Erők nem készültek fel kellőképpen a bosszúálló támadásokra. Az IDF vizsgálata megállapította, hogy a hadsereg nem tudott elegendő katonát bevetni a zavargások megakadályozására.

„Ez egy súlyos incidens, amelyben a mi felelősségünk is benne van, és soha nem lett volna szabad megtörténnie”

– nyilatkozta márciusban Herzi Halevi altábornagy, Izrael legmagasabb rangú katonatisztje.

Amaram Levin tábornok egy izraeli rádiónak úgy nyilatkozott: “Az a politika, amelyet a Netanjahu kormány Ciszjordániában a palesztinok ellen alkalmaz, egyre inkább emlékeztet a nácik antiszemita akcióira.”

A titkosszolgálat egykori főnöke úgy véli, hogy

“Ciszjordániában teljes apartheid uralkodik a palesztin többség és a zsidó kisebbség között.”

A fanatikus telepesek brutálisan lépnek fel a palesztinok ellen miközben a hadsereg félreáll, és ezzel bűntárssá válik.

Nem Amaram Levin tábornok az első magasrangú izraeli tiszt, akinek eszébe jutott a kínos párhuzam a náci Németországgal: “Ha valami igazán megrémít a holokauszt visszaemlékezésben, akkor az az, hogy most magam körül hasonló eseményeket látok” – fogalmazta meg véleményét az izraeli hadsereg akkori helyettes vezérkari főnöke, Jair Golán tábornok még 2016-ban.

Most Amaran Levin tábornok  így beszélt arról, amit a 160 ezer lakosú Hebron városában tapasztalt:

”Nézzenek körül Hebronban! Vannak olyan utcák, melyeket csakis zsidók használhatnak, arabok nem! Ugyanez volt a rendszer a náci Németországban is.”

A szélsőséges izraeli telepesek új generációja jelent meg, akik Ciszjordániában nőttek fel, ahol nincs demokrácia. Netanjahu kormányában sok ilyen szélsőséges politikus van. A Netanjahu kormány emiatt elnéző a fanatikus telepesek iránt, akik olykor pogromot rendeznek a palesztinok között. Ez történt például februárban amikor meggyilkoltak két zsidó telepest. Akkor válaszul Huwara településen egész éjszaka gyújtogattak és palesztin családokat fenyegettek és bántalmaztak. Egy halottat és többszáz sebesültet hagytak maguk után. A hadsereg félreállt, sőt egyes katonák támogatták az arab ellenes pogromot.

Miért csinálják ezt a fanatikus telepesek?

Az ok a demográfia: a palesztin családokban sokkal több gyerek születik, és ennek következtében egyre jobban tolódnak el az arányok a zsidók hátrányára. A brutális bánásmóddal menekülésre akarják kényszeríteni az arab lakosságot, hogy megállítsák a zsidók számára kedvezőtlen demográfiai változásokat. A zsidók mindössze a 15%-át teszik ki Ciszjordánia lakosságának. A zsidó telepek létesítését az ENSZ jogsértőnek tartja, de a jobboldali kormányok általában támogatják. A mostani Netanjahu kormány nem működhetne szélsőjobboldali támogatás nélkül. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy a huwarai pogrom idején Netanjahu a hadügyminiszterrel és a pénzügyminiszterrel közösen hívott fel a palesztin terrorizmus elleni harcra.

A pénzügyminiszter még egyértelműbben fogalmazott:

“Huwarát el kell törölni a föld színéről!”

Az erőszak mint a futótűz…

Miután a megszállt Ciszjordánia egyik zsidó telepen élő két izraeli fiatalt lelőttek vasárnap (február 26-án) egy autójuk elleni támadásban, erőszak tört ki a palesztin Hawara városában, Nablus közelében.

Az izraeli telepesek több tucat autót és otthont felgyújtottak vasárnap este. A palesztin média szerint körülbelül 30 házat és autót gyújtottak fel. A közösségi oldalakon közzétett fotók és videók jelentős tüzeket mutattak Houwarában. Az egyik videón zsidó telepesek tömege imádkozik, miközben egy égő épületet néz.

A palesztin egészségügyi minisztérium szerint egy 37 éves férfi meghalt egy izraeli tűzben. A Palesztin Vörös Félhold egészségügyi szolgálata szerint két másik embert meglőttek, a harmadikat megkéselték, a negyediket pedig vasrúddal ütötték meg. Közel száz másik embert kezeltek könnygáz belélegzése miatt.

Az erőszak a palesztin és izraeli tisztviselők találkozója idején történt melyet vasárnap, február 26-án tartottak Jordániában, hogy véget vessenek a megszállt palesztin területeken a hivatalba lépése után egy éve tartó erőszakspirálnak.

„Végre véget vetnek ennek az erőszakos ciklusnak”

Az izraeli miniszterelnök nyugalomra szólított fel a hivatala által közzétett videón. Arra kérte az izraeli lakosokat, hogy ne önhatalmúlag intézkedjenek, hagyják, hogy a biztonsági szolgálat teljesítse feladatát.  Mahmúd Abbász palesztin elnök hivatala közleményt adott ki, amelyben azzal vádolta Izraelt, hogy védelmébe veszi a telepesek által elkövetett terrorcselekményeket.

Az Európai Unió kijelentette, hogy „riasztó a mai hawarai erőszak”, és kijelentette, hogy „minden oldal hatóságainak most be kell avatkozniuk, hogy véget vessünk ennek a végtelen erőszakos ciklusnak”. Neil Wigan, az Egyesült Királyság izraeli nagykövete kijelentette:

„Izraelnek fel kell lépnie a telepesek erőszakos cselekedeteivel szemben, és bíróság elé kell állítania a felelősöket” .

Ghassan Douglas, egy palesztin tisztviselő, aki a Nablus környéki izraeli telepeket figyeli, elmondta, hogy a telepesek legalább hat házat és több tucat autót felgyújtottak Houwarában, és más közeli palesztin falvak elleni támadásokról is beszámolt. Becslése szerint mintegy négyszáz zsidó telepes vett részt a támadásban. „Soha nem láttam még ilyen támadást ” – mondta.

A két izraeli fiatal halála az erőszak fokozódásával összefüggésben történt, különösen Ciszjordánia északi részén, ahol a hadsereg csaknem egy éve fokozza hadműveleteit. Izrael 1967 óta foglalja el Ciszjordániát. Szerdán tizenegy palesztin vesztette életét Nábluszban az izraeli hadsereg 2005 óta legvéresebb ciszjordániai rajtaütésében.

Az év eleje óta az izraeli-palesztin konfliktusban 62 palesztin (köztük fegyveres csoportok tagjai és tizenegy civil (köztük három kiskorú) valamint egy izraeli rendőr, és egy ukrán polgár életét követelte – jelentette az AFP hírügynökség hivatalos izraeli és palesztin források alapján.

Két izraeli fiatalt meggyilkoltak egy terrortámadásban Ciszjordánia északi részén

0

Két izraelit meggyilkoltak egy lövöldözésben vasárnap délután Ciszjordánia északi részén, Huwara városában – jelentette a Jerusalem Post.

Az Izraeli Védelmi Erők szerint egy palesztin fegyveres tüzet nyitott egy izraeli tulajdonú autóra a 60-as főúton, mielőtt elmenekült a helyszínről. Az áldozatok autója golyókkal volt tele.

A helyszínre érkező Magen David Adom mentőápoló kijelentette: „Amikor megérkeztünk, láttuk, hogy a két sebesült a jármű közelében feküdt, eszméletlenek voltak. Az orvosok két 20 év körüli férfit láttak el, akik súlyosan megsérültek, és helikopterrel kórházba szállították őket. Később azonban bejelentették, hogy meghaltak.

„változtasson paradigmán és térjen át a védekezésről a támadásra”.

„Nem lehet, hogy a terroristák világos nappal megengedik maguknak, hogy ártatlan civileket lőjenek le, ez pedig azt jelenti, hogy nincs kellő mértékű elrettentés” – mondta Dagan.

Hajtóvadászatot indítottak a fegyveresek után, és több utat is lezártak a környéken. Huwara régóta gyújtópont Ciszjordániában, mivel ez az egyetlen palesztin város, amelyen keresztül izraeliek rendszeresen utaznak, hogy elérjék az északi ciszjordániai településeket.

„Izrael népe és Szamária lakosai erősek, nem fogunk megtörni a Palesztin Hatóság gyilkos terrorjával szemben.”

A visszavont határozattervezet

Az Egyesült Arab Emírségek (EAE) tájékoztatta az Egyesült Nemzetek Szervezetének Biztonsági Tanácsát arról a döntéséről, hogy a továbbiakban nem kér szavazást az izraeli illegális telepek ellen irányuló elítélő határozattervezetről.

Miután Izrael új szélsőjobboldali kormánya a hónap elején bejelentette, hogy felold minden korlátozást az illegális telepek építésére vonatkozó ciszjordániai és kelet-jeruzsálemi megszállt palesztin területeken, az arab világ és a Nyugat számos nemzete elítélte a lépést.

A PA és az Egyesült Arab Emírségek úgy döntöttek, hogy szavazásra szólítanak fel az ENSZ BT-ben egy olyan állásfoglalásról, amely megerősíti, hogy a nemzetközi jog szerint az izraeli telepek létrehozása az 1967 óta megszállt palesztin területen, beleértve Kelet-Jeruzsálemet is, jogilag kirívó jogsértésnek minősül. Azt követelte volna, hogy Izrael azonnal és teljesen hagyjon fel minden telepítési tevékenységet a megszállt palesztin területen.

Az Egyesült Arab Emírségek és Palesztin Köztársaság azonban az ENSZ BT ülése előtt visszavonta a szavazás kiírásának szándékát. Magas rangú diplomaták és tisztviselők felfedték, hogy az amerikaiak nyomására változtatták meg véleményüket, valamint egy új megállapodáslehetőségét  vázolták fel.

Névtelen izraeli és amerikai tisztviselők szerint, ha Mahmúd Abbász, a PA elnöke megígéri, hogy nem fordul az ENSZ-hez Izrael és annak döntése ellen, Tel-Aviv pedig befagyasztja a bejelentett terveket. Az Egyesült Államok állítólag garantálta, hogy támogatja az ENSZ BT elnöki nyilatkozatát, amelyben elítéli az izraeli telepeket a megszállt területeken, ami ugyan csak szimbolikus lépés, de ez lenne az első alkalom, hogy

Kilenc év után elfogad egy nyilatkozatot  Izrael lépésével szemben.

Miközben Joe Biden elnök amerikai kormányzata hagyományosan meggátolja Izrael elszigetelését bármilyen nyilatkozattal vagy állásponttal, azt mondta: Másfél hónappal Netanjahu új kormányának megalakulása után kilátásba helyezi Izrael elitélését annak agressziójával kapcsolatban.

Az állítólagos megállapodás részeként Izrael beleegyezett abba is, hogy ideiglenesen felfüggeszti az egyoldalú lépéseket Ciszjordániában, például a telepépítéssel kapcsolatos új bejelentéseket néhány hónapra felfüggesztik, ugyanígy a palesztin otthonok lerombolását és a palesztin kilakoltatásokat is, bónuszként pedig csökkentik a palesztin városokban és táborokban végrehajtott izraeli katonai rajtaütések számát.

Izrael több gazdasági lépésbe is beleegyezett a palesztin adóbevételek évi 60 millió dollár feletti növelése érdekében. A Palesztin Hatóság abba egyezett bele, hogy megkezdje az Egyesült Államok által előterjesztett biztonsági  terv  végrehajtását a ciszjordániai Dzsenin és Nablus városok feletti palesztin irányítás visszaállítására, valamint a Tel-Avivval folytatott biztonsági koordináció újraindításáról szóló tárgyalások megkezdésére.

A palesztin tisztviselő szerint „most a kérdés az, hogy Netanjahu valóban megfékezi-e szélsőjobboldali miniszterei tetteit, vagy lemond az amerikaiakkal való egyetértésről?

Az izraeli miniszterelnöki hivatal egyik tisztviselője azonban tagadta az ügylet jelentőségét, és azt állította, hogy nincs egyetértés a Biden kormányzattal.

Orbán lengyel barátja mindenben cáfolja a magyar miniszterelnök “békepolitikáját.”

0

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő az ukrajnai háború kezdetének első évfordulóján öt pontban foglalta össze a tanulságokat. Ezek egészen mások mint amit Orbán Viktor állít Putyin agressziójának következményeiről. Így nemcsak a hagyományos magyar-lengyel barátság jutott politikai mélypontra, de az egész visegrádi együttműködés is hiszen Csehország és Szlovákia Lengyelország nézeteit osztja miközben Orbán Viktor maga állapította meg, hogy egyedül maradt az Európai Unióban.

Morawiecki miniszterelnök öt tanulsága:

1./ “Ez nem helyi konfliktus, Oroszország megpróbálja lángba borítani egész Európát. Célja az egész globális gazdasági rend destabilizálása.”

Mit mond Orbán?

“Hibát követtünk el amikor egy helyi konfliktust európai szintre emeltünk” – hangsúlyozta szokásos pénteki rádió interjújában.

2./ “Oroszország szítja a globális gazdasági válságot. Az energiaválság és az infláció forrása Oroszország birodalmi agressziója” – így a lengyel miniszterelnök.

Orbán Viktor szankciós inflációról beszél vagyis szerinte a Nyugat hibás reakciója az ok.

Valójában mind a ketten tévednek, mert az energiaválság már jóval az orosz agresszió előtt megkezdődött éppúgy mint az infláció. Mindkettő az Egyesült Államokból indult ki, amely drágán előállítható palaolaj és palagáz exportját akarta megemelni. Ehhez pedig szüksége volt Oroszország hagyományos energia exportjának megszüntetésére. Európa emiatt került energia válságba és válik versenyképtelenné a világpiacon.

3./ “Meg kell szabadulni Putyintól”- hangsúlyozza Morawiecki miniszterelnök. Aki ezek után bírálja uniós szövetségeseit – kimondatlanul elsősorban Németországot és Magyarországot- mondván:

”Sok európai kormány azt hitte, hogy rendes szerződéseket köthet Moszkvával. A szerződések az ördöggel kötött paktumoknak bizonyultak, amelyek tétje Európa lelke volt. Elengedhetetlen feltétele Európa szuverenitásának a kapcsolatok megszakítása Putyin diktatórikus erőszak gépezetével” – így a lengyel miniszterelnök.

Ehhez képest Szijjártó Péter külügyminiszter többször is járt Moszkvában az Ukrajna elleni agresszió óta.

4./ “A szolidaritás erősebb a félelemnél” – hangsúlyozza a lengyel miniszterelnök, aki arra mutat rá:” Putyin elszámította magát, mert megerősítette a nyugati egységet, melyet gyengíteni akart.”

Orbán Viktor diplomáciája az egyetlen az Európai Unióban, amely nem szolidáris Ukrajnával. Ő az egyetlen európai vezető, aki még nem látogatott el Kijevbe viszont gyakran bírálja Zelenszkij ukrán elnököt.

5./ “Két forgatókönyv áll Európa előtt: Ukrajna győzelme és újjáépítése, Európa békéje  illetve Putyin győzelme, birodalmi terjeszkedésnek a folytatása.

Egyetlen közös szolidáris célunk van: Ukrajna újjáépítése és Európa megerősítése”

– hangsúlyozta Morawiecki miniszterelnök.

Aki elképzelhetetlennek tart bármiféle kompromisszumot Putyinnal noha a százéves Kissingerhez hasonlóan sokan kifejtik: Oroszországgal ezekután is számolni kell. Meg kell vele állapodni.

Jürgen Habermas, a jeles német filozófus mutatott rá nemrégiben a Süddeutsche Zeitungban, hogy a Nyugatnak el kellene döntenie, hogy mi a célja: Ukrajna védelme vagy pedig Putyin megbuktatása.

Soros György a müncheni biztonságpolitikai konferenciájának küldött videóban Oroszország felbomlasztását jelölte meg a kívánatos célnak. Biden elnök hétfőn néhány órát Kijevben töltött, hogy megmutassa az USA kiáll Ukrajna mellett.

Világháborús kockázat

Joe Biden – éppúgy mint Ferenc József császár és király – belemanőverezheti a világot egy nukleáris háborúba. Erre figyelmeztetett Putyin, aki felfüggesztette a START egyezményt. Ha az ukrajnai háborúnak valóban az a célja – ahogy azt Soros György kimondta – Putyin eltávolítása és Oroszország felbomlasztása, akkor ez az orosz elnök szemében indokolttá teheti a nukleáris fegyverek bevetését is. Hszi Csin-ping kínai elnök Szamarkandban nyersen kioktatta Putyint arról, hogy ne fenyegetőzzön nukleáris háborúval. A kínaiak béketervet dolgoztak ki az ukrajnai konfliktus megoldására. Hszi Csin-ping elnök Moszkvába készül – közölte Putyin. A kínaiak mielőbbi békét akarnak, mert számukra mindenfajta háború – a hidegháború is – olyan tényező, amely hátráltatja Kína gazdasági fejlődését. Peking pedig – Putyinnal ellentétben – a pénz és a technológia erejével akarja uralni a világot – ehhez pedig mielőbbi béke kell Ukrajnában.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK