Kezdőlap Címkék Brüsszel

Címke: Brüsszel

Fél-e Orbán?

Bulgáriában és Csehországban a választópolgárok kiszavazták a hatalomból Babist és Boriszovot, lehet, hogy Orbán Viktor lesz a következő?

A londoni Times újságírója erről faggatta Márki-Zay Pétert Hódmezővásárhelyen. Márki-Zay Péter szerint erre jó esély van, mert az emberek változást akarnak Magyarországon. Szerinte Orbán Viktort csak két dolog érdekli igazán: a hatalom és a pénz!

1990 előtt ezért KISZ vezető volt, később liberális majd illiberális és keresztény-nemzeti. Célja az egyszemélyes hatalom és a meggazdagodás volt, amit el is ért. Márki-Zay Péter ezért legfontosabb feladatának tartja, hogy megteremtse a demokráciát és leszámoljon a korrupcióval.

Közeledés Washingtonhoz és Brüsszelhez, távolodás Moszkvától

Márki-Zay Péter nem érti, hogy Orbán Viktor miért harcol Brüsszellel és miért csodálja Putyint. Ugyanakkor úgy nyilatkozott a londoni Sunday Timesnak, hogy megtartaná a határkerítést, amely távol tartja Magyarországtól és az Európai Uniótól a migránsokat.

A kormánypárti média azzal vádolja Márki-Zay Pétert, hogy CIA ügynök, aki élvezi Soros György támogatását, és „Brüsszel utasításait teljesíti”.

Márki-Zay Pétert Orbán Viktorral egyidőben fogadta a State Department Washingtonban akkor amikor a magyar kormányfő Donald Trumpnál járt a Fehér Házban. Az Egyesült Államokban már akkor felfigyeltek Hódmezővásárhely polgármesterére, akit a magyar nagypolitikában akkor még nemigen tartottak számon.

Azóta azonban az ellenzék miniszterelnök jelöltje lett. Nem véletlen, hogy a Sunday Times tudósítója ellátogatott miatta Hódmezővásárhelyre.

Van-e oka Orbán Viktornak a félelemre?

A magyar miniszterelnök a nyolcvanas évek második felében maga is megismerhette a CIA módszereit amikor Soros György pártfogásával a rendszerváltásra készülődött. Az USA elmúlt évek során alaposan kivette a részét az elitváltásból a szomszédos Romániában és Ukrajnában. Most a Sunday Times tudósítója nem véletlenül céloz Bulgáriára és Csehországra is, mert mind Szófiában mind Prágában bebetonozottnak tűnő kormányfő bukott meg – nem kis részben külföldi támogatással. Andrej Babist még nem sokkal a választások előtt biztos győztesnek hitték. Orbán Viktor vele parádézott a határ kerítésnél, majd pedig Usti nad Labemben közös sajtóértekezletet tartottak. Ahol a sajtót úgy kezelték cseh földön ahogy azt Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerében szokták. Babis mégiscsak megbukott, mert senki sem hajlandó vele együttműködni!

Tegyük ehhez hozzá, hogy korábban Fico rendszere is megbukott Szlovákiában, ahol Brüsszel és Washington nyíltan az ellenzéket támogatta.

Nincs recept a folytatásra

Politikai káosz uralkodik jelenleg Bulgáriában, zűrzavar Romániában és Csehországban valamint Szlovákiában. Ukrajnában 2013-ban ment végbe a demokratikus fordulat az USA és az EU támogatásával, de az eredménynek enyhén szólva váratnak magukra. Zelenszkij elnök épp most írta alá az oligarchia elleni törvényt, mely mérsékelni akarja a dollár milliárdos szupergazdagok politikai befolyását és mérsékelni a korrupciót. Ezen a téren ugyanis a demokrácia nyolc éve alatt nem sok minden történt Ukrajnában.

Sem Washingtonban sem Brüsszelben nincs elképzelés arra, hogy mihez kezdjen egy populista autokrata rendszert megdöntő politikus. Ehhez pénzügyi és politikai támogatás kellene, de csak szép szavakra lehet számítani. A rendszerváltásból kiábrándult kelet-európai közvéleménynek ez vajmi kevés.

Reményt keresnek az európai életszínvonalra, de ezt sem Márki-Zay Péter sem más ellenzéki politikus nem ígérheti meg hitelesen. A populista hullám megállítása ezért csak átmeneti lehet: Orbán Viktor is amerikai támogatással kezdte meg karrierjét, melynek során rájött, hogy egy szegény és frusztrált országban a populizmus a legbiztosabb eszköz a hatalom elnyerésére és megtartására.

Márki-Zay Péter az Európai Néppárt frakcióvezetőjével találkozik

A magyar ellenzék miniszterelnök-jelöltje a jövő héten látogat el az Európai Unió központjába, hogy ott bemutatkozzon. Kész Zoltán, aki Márki-Zay Péter útját szervezi, úgy nyilatkozott a Euronewsnak, hogy a magyar politikus találkozik majd Manfred Weberrel, aki az Európai Néppárt frakció vezetője Brüsszelben.

A Fidesz és Orbán Viktor sokáig ebben a frakcióban ült amíg tartott a paktum Merkel német kancellárral. Miután kiderült, hogy Merkel kancellár távozik a közéletből, Orbán Viktor helyzete tarthatatlanná vált az Európai Néppártban, ahonnan kilépett mielőtt kirúgták volna.

Az Euronews szerint Márki-Zay Péter elsősorban az Európai Néppárt iránt érdeklődik Brüsszelben. Az Európai parlamentben négy nagy frakció határozza meg a közhangulatot: az Európai Néppárt, a szocialisták, a liberálisok és a zöldek. Orbán Viktor szélsőjobboldali frakciót szervez, egyelőre mérsékelt sikerrel.

Manfred Weber méltatta Márki-Zay Péter előválasztási sikerét

Az Európai Néppárt frakcióvezetője nem véletlenül tért ki erre hiszen Orbán Viktor neki személyes ellenfele. A magyar miniszterelnök fontos szerepet játszott abban, hogy ne Manfred Weber legyen a Spitzenkandidat vagyis a jelölt a brüsszeli bizottság elnöki posztjára. Orbán Viktor Ursula von der Leyent támogatta.

A magyar miniszterelnök jól ismeri a brüsszeli politikai játszmákat hiszen Angela Merkel után ő a legrégebben pozícióban levő országos vezető. Orbán Viktor már a kilencvenes évek eleje óta rendszeresen jár Brüsszelbe hiszen már egészen fiatalon a magyar parlament európai uniós bizottságának elnöke volt.

Az elmúlt években túlbecsülte befolyását, és ezért a perifériára sodródott. Orbán Viktor úgy gondolta, hogy Trump nyomán Európa is jobbra veszi az irányt. Ezért ajánlotta Brüsszelben az együttműködést a szélsőjobballal. Ezt sem Angela Merkel sem Emmanuel Macron nem fogadhatta el hiszen ők a centrumban akartak és akarnak politizálni. A centrum pedig kifejezetten ellenséges Orbán Viktorral szemben. Nem is titkolja, hogy távozása üdvös lenne nemcsak Magyarországnak, de az egész Európai Uniónak.

Az Európai Parlament az Európai Bírósághoz fordult: kényszerítse rá a brüsszeli bizottságot, hogy ne pénzelje a nemzeti együttműködés rendszerét Magyarországon.

Ezért fogadják jóindulatú érdeklődéssel Brüsszelben Márki-Zay Pétert, akinek fő érdeme az az európai politikusok szemében, hogy esélye van Orbán Viktor leváltására. A magyar miniszterelnöknek ugyanis kitelt a becsülete az Európai Unió központjában.

Orbán barátai veszítettek

A baloldali mérsékelt jelöltek győztek Olaszország nagyvárosaiban, ahol a szélsőjobboldal leszerepelt. Matteo Salvini és pártja, a Liga már az első fordulóban csúfosan – még Salvini szülővárosában, Milánóban is – leszerepelt.  A másik szélsőjobboldali mozgalom, az I Fratelli a második fordulóban bukott el.

A végeredmény a PD győzelmét hozta: az egykori kommunista párt utóda minden olasz nagyvárosban diadalmaskodott. Ez Európa győzelme – hangsúlyozta Letta, a párt vezetője, ex miniszterelnök. Az Európai Uniónak a legkövetkezetesebb híve épp a PD Olaszországban, ahol Mario Draghi koalíciós kormányának legfőbb politikai támogatói közé tartoznak.

Nem kifizetődő a Brüsszel ellenesség

Olaszország több mint 200 milliárd eurót kapott az Európai Unió különleges válság kezelő alapjából. Ez a legnagyobb összeg, amelyet egy uniós állam kapott dehát az Európai Unió harmadik legnagyobb gazdaságáról van szó.

Itália rendkívüli mértékben eladósodott, a hatalmas támogatás nélkül kérdésessé vált volna a fizetőképessége. Így viszont a több mint 200 milliárd eurós támogatás óriási lehetőség az olasz gazdaság átszervezésére.

Mario Draghi miniszterelnök, aki korábban az Európai Központi Bank vezetője volt nemcsak Brüsszel, de Washington teljes támogatását is élvezi. Ennek megfelelően figyelmeztetette Matteo Salvinit: ha bent akar maradni a kormányban, akkor vessen véget Brüsszel bírálatának és Putyin pártolásának.

Orbán mindkét olasz barátja éppen azért bukott meg, mert nem tudott ésszerű alternatívát nyújtani Mario Draghi válságkezelő programjával szemben.

A szélsőjobboldal ily módon defenzívába került Itáliában holott Orbán Viktor bennük bízott a legjobban. Amikor Matteo Salvini Olaszország belügyminisztere volt, akkor Genovában hosszasan tárgyaltak a migráció elleni közös fellépésről. Budapestre is meghívta Salvinit Morawiecki lengyel miniszterelnökkel együtt, hogy előkészítse a nagy szélsőjobb egységpártot. Csakhogy kiderült: míg Salvini és maga Orbán igencsak jóban van Putyin orosz elnökkel, addíg a lengyelek számára az orosz barátság elfogadhatatlan!

Marine Le Pen budapesti látogatása ugyanezt a dilemmát villantotta fel: a francia szélsőjobboldali vezér Putyin kedvence Franciaországban. A korábbi elnökválasztás alkalmából a Kremlben fogadta őt minden oroszok elnöke. Csakhogy Marine Le Pen simán kikapott Emmanuel Macrontól, aki most is esélyes vele szemben az elnökválasztáson.

A Brüsszel ellenesség és az orosz barátság Franciaországban sem nyerő kártya.

Varga Mihály és az üres kincstári optimizmus

A magyar kormány abban reménykedik, hogy a Brüsszellel folyó viták ellenére még az idén hozzájuthat a helyreállítási alap pénzéhez – közölte Varga Mihály pénzügyminiszter.

A kincstári optimizmust a helyzet motiválta: a magyar költségvetésnek nagy szüksége lenne a pénzre. Varga Mihály is elismerte, hogy a kormánynak nem volt ideje kivárni a brüsszeli döntést, ezért vett fel óriási deviza hitelt – több mint 4 milliárd dollárt. Ha így mennek tovább a dolgok, akkor további deviza kölcsönökre lesz szüksége a magyar államnak, mert Brüsszel egyáltalán nincsen békülékeny hangulatban. Az Európai Parlament által szorongatott brüsszeli bizottság hamarosan megindítja a jogállamiságot vizsgáló folyamatot. Akkor pedig nemcsak a helyreállítási alap pénzeinek elmaradása fenyeget hanem az uniós költségvetésből Magyarországnak jutó rész is vizsgálat alá kerülhet mondván: az uniós pénzek nem oda kerülnek ahova Brüsszel szánta őket. Magyarán szólva: az Orbán kormány lenyúlja őket.

Infláció 3%?

Varga Mihály elismerte, hogy „a növekvő energia árak miatt nehéz lesz visszatuszkolni az inflációt a korábbi tartományba”, de kincstári optimizmusa szerint jövőre már megindulhat a csökkenés, és az év végére 3% lehet. Ennyivel számol a magyar költségvetés, de ennek realitása enyhén szólva kétséges. Egyrészt a világpiaci tendenciák nem mutatnak enyhülést ebben a tekintetben, másrészt pedig a közelgő választások miatt a kormány rohamtempóban osztogat. Ez Varga Mihálynak is feltűnt, ezért közölte, hogy a költségvetés hiánya csak 2024-ben csökkenhet 3% alá. Tegyük hozzá, hogy más uniós államokban is elszállt a hiány. Brüsszelben is tisztában vannak ezzel, ezért meg akarják reformálni a költségvetéssel és az államadósággal kapcsolatos kritériumokat.

Tartós lesz a vita Brüsszellel

Minthogy ez a vita politikailag motivált, ezért tartós lesz – hangsúlyozta Varga Mihály. Ezzel arra utalt, hogy Orbán Viktor nem kész a kompromisszumra. Csakhogy Brüsszel sem hátrál meg ezúttal. Akkor pedig a magyar költségvetés marad euró milliárdok nélkül. Így nem lesz könnyű újraindítani a gazdaságot és megnyerni a választást az Orbán kormánynak. Különösen, hogy Brüsszelben és Washingtonban épp az a cél, hogy Orbán Viktornak ne sikerüljön bebetonoznia a hatalmát a 2022-es választás megnyerésével.

Merkel után eszkalálódhat Brüsszel és az illiberális tagállamok harca

Így vélekedik Ivan Krasztyev neves politológus, aki a közszolgálati Deutsche Welle portálon fejtette ki a véleményét. Szerinte Merkel remek érzéke volt a kompromisszumokhoz. Akkor is megállapodást tudott kicsikarni amikor az lehetetlennek tűnt. Kérdés, hogy a következő német kancellár rendelkezik-e hasonló képességekkel?

Ivan Krasztyev három szempontot ajánl az új német kancellár figyelemébe az illiberális autokrata rendszerekkel kapcsolatban:

  • Nem homogének a kelet-európai társadalmak. A nagyvárosok mint Budapest vagy Varsó közel állnak Berlinhez vagy Hamburghoz. A vidék az egészen más …

Ott van a bázisa Orbán Viktornak és Jaroslaw Kaczynskinek.

  • Ha a kereszténydemokraták kikerülnek a hatalomból Németországban , akkor olyan kelet-nyugat szembenállás alakulhat ki az Európai Unióban , hogy a liberális balodal van hatalmon nyugaton míg az autokrata populista jobboldal keleten.
  • Orbán és Kaczynski szereti a kulturális háborúskodást Brüsszellel , mert emögé el lehet rejteni a valós problémákat. Például a nyilvánvaló korrupciót a nemzeti együttműködés rendszerében Magyarországon.

A baloldal viszont azt gondolja, hogy épp a korrupció leleplezése a legjobb eszköz az autokrata populistákkal szemben.

Az új berlini kormánynak konfrontálódnia kell az autokrata populista rendszerekkel és segítenie a baloldalt ezek megbuktatásában – tanácsolja Ivan Krasztyev politológus a Deutsche Welle közszolgálati portálon.

PLAKÁTOK

Tele az ország az Orbán-kormány nemzeti konzultációs plakátjaival. Látom ezeket minden nap az utcán, és feltűnt valami. Mit is mondanak, mi van rájuk írva? (Emlékezetből idézem az utcán látott szövegeket, ezért lehet, hogy valamelyikre pontatlanul emlékszem.) „Dühíti Önt Brüsszel?” „Tart attól, hogy visszatér a Gyurcsány-korszak?” „Soros György újra támadásba lendül?” „Felháborítja az illegális bevándorlás?” „Félti a gyermekét a szexuális propagandától?”

Öt olyan plakátszöveg, amely semmilyen pozitív állítást nem tartalmaz, nem tesz mást, mint hogy különféle veszedelmekkel riogatja a közönséget. Egyedül a hatodik plakátszöveg mond valami vonzót, amelyik így szól:

„Emelné a minimálbért?”

Orbánéknak ma már szinte nincs pozitív mondanivalójuk, csak az emberek félelmeire építenek, amely félelmeket maguk gerjesztik. Eltekintve a minálbérek, és általában a bérek emelésétől, nem valami jót kínálnak az embereknek, akiktől támogatást kérnek, hanem valaminek a megakadályozásához kérik a támogatásukat.

Nem egy jobb világot ajánlanak az embereknek, hanem a szembenállást a nyugati világ értékrendjével.

Hasonlóképpen feltűnő, hogy míg a négy igenes népszavazás óta minden korábbi népszavazási kezdeményezést úgy fogalmaztak meg, hogy a támogatóknak a kérdésekre igennel kellett válaszolniuk, Orbán már kormányának 2016-os népszavazási kezdeményezését úgy fogalmazta meg, hogy híveinek nemmel kelljen válaszolni, és a mostanira is öt nemmel kell válaszolniuk azoknak, akik a Fideszt támogatják.

Kamunépszavazásnak hívják az ellenzékiek Orbánnak ezt a kezdeményezését, de ez szerintem tévedés: Orbán mind az előző, mind a mostani kezdeményezéssel az Európai Unió közös értékeire mondat híveivel nemet, előkészítve egy majdani kilépést.

A plakátok közül is négy – a Brüsszelre irányuló, a Sorosra, az „illegális bevándorlásra” és a „szexuális propagandára” irányuló kérdés – az Unióval kialakult konfliktusokban kéri híveinek támogatását. Komolyan kell vennünk a népszavazási kezdeményezést is, a nemzeti konzultációs plakátokat is.

Nem mellékes ügyekről, nem látszatokról, hanem alapkérdésről van szó: a nyugati világhoz, az Európai Unióhoz tartozó, az euroatlanti világ értékeit magáénak tekintő Magyarországot szeretnénk-e, vagy egy keleties, tekintélyelvű, önkényuralomban élő Magyarországot.

Fenyegeti-e a forint árfolyamát a Brüsszellel folyó vita?

A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint egyelőre nem fenyegeti veszély a forintot, mert mindenki biztosra veszi, hogy Magyarország végül megkapja az uniós pénzeket. Csakhogy egyáltalán nem mindegy, hogy mikor?

A pénzpiacok a zlotyt is figyelik hiszen Varsó és Brüsszel között is folyik a kötélhúzás. A lengyeleknek azonban nem oly sürgős az uniós pénz, mert csak 2023-ban lesznek a választások. Ráadásul a zloty kockázati mutatói is jobbak mint a magyar forinté.

Matolcsy nem véletlenül emeli a kamatlábat

Nemcsak az infláció elleni harc a cél hanem a külföldi befektetők megnyugtatása is. A hatalom ellenőrzi a helyzetet a magyar gazdaságban annak ellenére, hogy egyelőre nem érkezett meg a Brüsszelből várt pénzes boríték.

Magyarország államadóssága is magasabb mint Lengyelországé, ezért magasabb a kockázati felár.

Matolcsy György ezért is bírálja a kormány gazdaságpolitikáját, mert az nagy költségvetési deficittel számol vagyis tovább növeli az államadósságot. A Nemzeti Bank elnöke szerint le kellene vinni a költségvetési hiányt 3% alá. Miért nem teszi ezt a kormány? Mert készül a választásokra , a választópolgárok megvásárlására.

Az idő pénz

A forint árfolyamát katasztrófálisan érintené, ha sokáig nem érkezne meg a pénz Brüsszelből. Azok, akik magyar államkötvényekben tartják a pénzüket, megkezdenék annak kivonását hiszen a galoppozó infláció azt ráfizetésessé tenné. Orbán fő gazdaságpolitikai tanácsadója viszont arról győzte meg a miniszterelnököt, hogy egy pénzügyi támadással szemben van elegendő muníció a magyar államkötvényekben.

Matolcsy György korántsincs erről meggyőződve: ő arról ír, hogy a közeljövőben erőteljes pénzügyi támadás érheti a forintot külföldről. Ha ez bekövetkezik, akkor borulhat a nemzeti együttműködés egész rendszere is, mert a választópolgárok szemében a stabil gazdasági rend a legfontosabb Magyarországon.

Orbán Brüsszel célkeresztjében

A brüsszeli bizottság jogászai 29 oldalas jelentést állítottak össze arról, hogy miképp lehet ellenőrizni azoknak az uniós tagállamoknak a költekezését, melyek nem hajlandók az európai ügyészség ellenőrzését elfogadni az uniós pénzekkel kapcsolatban – írja a bécsi Die Presse, amely megszerezte a dokumentumot.

Ahhoz persze, hogy érvénybe léphessen egy olyan tilalmi rendszer, amely korlátozza a renitens államok – mindenekelőtt Magyarország és Lengyelország – gyakorlatát az uniós pénzek elosztására, a brüsszeli bizottságnak ki kellene mondania, hogy a szóbanforgó tagállam megsérti a jogállamiság elismert EU normáit.

Ez azért problematikus, mert a magyar és a lengyel kormány kölcsönösen fedezi egymást márpedig egyhangú döntésre lenne szükség ahhoz, hogy uniós pénzeket vonjanak meg egyik vagy másik tagállamtól.

Ne a magyarokat hanem Orbánt büntessék!

Ez a brüsszeli jogászok célja, akik tisztában vannak azzal, hogy a magyar miniszterelnök jelentős részben épp az uniós pénzekkel kívánja megszerezni a szavazó polgárok támogatását a 2022-es választásokra. Épp ezért arra törekszenek, hogy jogi eszközökkel akadályozzák meg azt, hogy Orbán Viktor politikai alapon osztogassa az uniós pénzeket. Nemcsak a válságkezelő alap Magyarországnak jutó pénzeiről van szó hanem az agrár alapról is. Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei ebből is igen jelentős támogatási pénzeket vesznek fel holott az EU célja a kis és közepes gazdák támogatása.

Versenyfutás az idővel

Orbánnak óriási szüksége van az uniós pénzekre hiszen ezek nélkül aligha lehet elképzelni a magyar gazdaság fellendülését a válság után. Emiatt Brüsszel pozíciója viszonylag erős. Fennállnak azonban jogi akadályok. Az Európai Bíróság még nem döntött arról, hogy a válságkezelő alaphoz csatolt parlamenti dokumentum mennyire jogszerű. Pedig csakis ennek alapján indulhatna meg a vizsgálat a magyar kormány uniós pénz felhasználási módszerei ellen.

A 29 oldalas jogi dokumentum mindenesetre azt mutatja, hogy Brüsszelben betelt a pohár.

Csakis a jogi start jelet várják arra, hogy meginduljanak Orbán ellen. Ez már kiderült akkor is amikor Orbán Viktor Ursula von der Leyen asszonnyal megvitatta a válságkezelő tervet. A brüsszeli bizottság vezetője nem olvasta fel azt a kőkemény nyilatkozatot, melyet jogászai a kezébe adtak, de értésére adta a magyar miniszterelnöknek: eddig, és ne tovább! Orbán meg is hátrált az egyetemek privatizációjának ügyében. A magyar miniszterelnök az utolsókig küzdeni fog az uniós pénzekért, mert jelentős részben ettől függ a választási siker 2022-ben. Ha azt elbukja Orbán, akkor Magyarország minden bizonnyal belép az európai ügyészségbe, amely jelenleg Babis cseh kormányfőt vizsgálja, de lesz energiája és tapasztalata Orbán Viktor vizsgálatához is.

Euró milliárdokról tágyalt Brüsszelben Orbán

Ursula von der Leyennel, a brüsszeli bizottság elnökasszonyával azt vitatta meg a magyar miniszterelnök, hogy mire költi Magyarország az uniós 750 milliárd eurós válságkezelő alapból a neki jutó részt. A válságkezelő alapból csak azután lehet pénz, hogy valamennyi uniós tagállam parlamentje megszavazta azt.

A napokban a Bundestag jóváhagyta a válságkezelő alapot miután a német alkotmánybíróság megállapította: az nem ellentétes a Német Szövetségi Köztársaság jogrendjével.

A magyar parlament még nem szavazta meg a válságkezelő alapot, ezért is fogadta Ursula von der Leyen a magyar miniszterelnököt. A tanácskozáson a pénzen kivül szóba került az is, hogy az EU kifogásolja a jogállami szabályok egy részének negligálását Magyarországon.

A válságkezelő alap mellé az Európai parlament mellékelt egy olyan határozatot, mely a jogállami normák betartásához köti a pénzek felhasználását. Ezt a határozatot a magyar és a lengyel kormány nem fogadja el, ezért az Európai bírósághoz fordultak.

A magyar miniszterelnök abban reménykedik, hogy a pénz nagyrészét elköltheti még mielőtt érvénybe lépne a jogállami normákkal kapcsolatos uniós határozat.

Orbánnak a pénz a fontos

A 2022-es választás előtt életszínvonal emelő lépésekre van szüksége a hatalomnak, de a korona vírusválság miatt ehhez irdatlanul sok pénz kell. Ezért különösen fontosak az uniós források. 5800 milliárd forintról van szó.

Érdekes módon nem az egészségügyre költene a magyar kormány a legtöbbet hanem a zöld közlekedés fejlesztésére /több mint 1400 milliárd forint/. Ennek oka minden bizonnyal az, hogy nagyobb biznisz a közlekedés mint az egészségügy, ahol az orvosok megnövekedett bérének a fedezését kívánja ebből a kormányzat részben megoldani (1268 milliárd forint). A harmadik helyen az egyetemek szerepelnek csaknem 1200 milliárd forinttal. A felsőoktatás privatizációja jó lehetőséget kínál a hatalomnak arra, hogy megerősítse befolyását arra az esetre is, ha esetleg elveszítené a választásokat. Ezenkívül pedig a hatalom híveit busás bizniszhez juttatja – így biztosítva az értelmiségi holdudvar támogatását. A közoktatás mindössze 458 milliárd forinttal szerepel a kormány terveiben. Ebben ugyanis nincsen biznisz. A pedagógusok régóta esedékes béremeléséhez pedig lényegesen nagyobb összegre lenne szükség.

A magyar miniszterelnök harminc éve jár Brüsszelbe, igen jól ismeri az uniós mechanizmust. Régóta kizárólag a pénzre koncentrál, de ezt mindíg elfedi valamilyen propaganda fogással.

Most például azzal, hogy Brüsszelt hibáztatja az oltási program lassúságáért, és azért, hogy oly sokan halnak bele a korona vírus válságba. Más uniós tagállamokban is előfordul Brüsszel bírálata, de ilyen szisztematikusan csak Orbán Viktor alkalmazza, hogy ily módon áthárítsa a felelősséget miközben felveszi a pénzt az Európai Uniótól.

Szájer lebukása videón

A fideszes uniós politikus pechére egy televíziós stáb is elkísérte a rendőröket, akik razziáztak Brüsszelben. Azokra vadásztak, akik megsértették a vírusszabályokat vagyis például olyan összejövetelen vettek részt, ahol több mint tíz ember jelen volt.

 

Brüsszelben tiltottnak minősült az a homoszexuális parti, melyen Szájer József is részt vett. A magyar alaptörvény szerzője az ereszcsatornán próbált meg elmenekülni, de a rendőrök elkapták.

A lebukás után Szájer József minden tisztségéről lemondott, és eltűnt a közéletből.

A lebukásáról is szóló videót csak holnap vetíti egy belga televízió, de a helyi sajtó rövid előzetest közölt belőle.

Szájer József, a Fidesz alapító tagja, sokáig frakcióvezetője volt a magyar kormánypárt uniós képviseletének.

Nagy szerepe volt abban, hogy a viták ellenére a Fideszt nem zárták ki az Európai Néppártból.

Szájer József lebukása után nem sokkal – függetlenül ettől –  ez mégiscsak megtörtént.

A Fidesz elhagyta az Európai Néppártot. Orbán Viktor új radikális jobboldali frakciót próbál meg létrehozni az Európai parlamentben.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK