A spanyol kormány elképesztő dilettantizmusa miatt erőszakba torkollott a katalán, egyébként alkotmányellenes népszavazás. Ezzel nagyon megnőtt Katalónia függetlenedésének esélye. Ennek hatása lehet további szeparatista törekvésekre Európában.
Anélkül, hogy belebonyolódnánk a magyar kormány Brüsszellel vívott, kizárólag belpolitikai célokra használt „függetlenedési” harcára, le kell szögezni, hogy
az Európai Unió megalakulása óta valóságos struccpolitikát folytat kisebbségügyben.
Ennek legújabb bizonyítékai azok a brüsszeli reagálások, amelyek a vasárnapi katalán népszavazás első rendőrerőszakról szóló híreire érkeztek. Mármint, hogy ez kizárólag Madrid és Barcelona belügye. Utána, a több száz sebesült hatására már változott a hangnem: az erőszak beszüntetése követelésének irányába.
Fotó: MTI/EPAAndreu Dalmau
De ez csak a legutolsó példa. Az unió, miközben például a belépni kívánó tagjelöltjeitől megköveteli, hogy a szomszédjaikkal jóban legyenek, jobban mondva ne legyen konfliktusuk, addig a jelöltek, de főleg a tagállamok saját kisebbségeikkel szinte azt tesznek, amit akarnak. Brüsszelnek nem fűlik a foga, hogy ilyen ügyekbe beleszóljon. Jelképesen a belga főváros a saját ügyeibe sem avatkozik be: a függetlenedni kívánó flamandok a vallonokkal egyezkednek a szövetségi államról. A katalán ügy ezt, a nem is annyira lappangó viszályt is felélesztheti.
Vannak még szeparatista törekvések Európában.
Például a spanyolországi Baszkföld, amely a spanyol tartományok között az egyik legkevésbé fejlett és amelynek pénzügyi támogatásában jócskán kiveszi részét az egyik legfejlettebb régió, Katalónia.
A katalánok elégedetlenségének egyik forrása éppen az, hogy sokat kell beadniuk a közös állami kasszába, ahonnan a fejletleneket finanszírozza Madrid.
A baszk szeparatizmus összehasonlíthatatlanul agresszívabb mint a katalán:
az ETA terrorszervezet 50 év alatt több mint 800 halálos áldozatot követelő terrorcselekményt hajtott végre. 2011-ben hagyott fel az erőszakkal. Itt is tartottak 2014-ben egy függetlenségi népszavazást, amit azonban senki nem ismert el.
Említhetnénk még Korzikát, Skóciát, Észak Olaszországot, Dél-Tirolt, sőt még Bajorországot is,
ahol az Angela Merkel vezette CDU ottani testvérpártjában, a CSU-ban is fel-felhangzanak függetlenségi felhangok.
És a magyarok?
Erdélyben évtizedek óta napirenden van a magyar autonómia (kulturális, területi) kérdése, habár komolyabb lépések ilyen irányban nem történtek, inkább tetszetősnek tűnő választási szlogenné satnyult a kérdés. Annál is inkább, mert az utóbbi időben a legnagyobb romániai magyar érdekszervezet, az RMDSZ is inkább a Fidesz jövő évi választási kampányába szállt be.
Szlovákiában viszont inkább a szlovák-magyar együttműködésre helyezi a hangsúlyt az egyetlen parlamenti tényező, a Híd-Most párt. A Fidesz ottani kliense, az MKP pedig már régóta nem meghatározó politikai tényező.
Vajdaságban néhány párt lelkesen üdvözölte a katalánok bátorságát. A bökkenő csak az, hogy nem magyar előjelű pártokról van szó, hanem újvidéki székhelyű úgynevezett autonomista szervezetekről, amelyek a tartomány autonómiáért küzdenek. Ez pedig soha nem volt egy magyar többségű terület, hanem többnemzetiségű.
Koszovóban, amellyel a legtöbben hasonlítják össze Katalóniát, pedig azt mondják: „Nálunk is így kezdődött”.
Ezt javasolja a brüsszeli bizottság, amely a schengeni szerződés „megerősítéséről” beszél, de valójában enged a tagállamok kérésének.
„Ha engedélyeznénk a belső határok védelmét, akkor ez a vég kezdete lenne!”- hangsúlyozta Dimitris Avramopulos uniós biztos. Timmermas uniós alelnök azt közölte: büntetés jár majd, ha valaki úgy vezeti be a határok ellenőrzését, hogy nem konzultál előre Brüsszellel és a szomszédokkal.
Mi most a helyzet? Hat tagállam ellenőrzi a belső határait: Franciaország a terrorizmus miatt, a másik öt a migráns válságra hivatkozik: Németország, Ausztria, Dánia, Svédország és Norvégia. A franciák határideje október 31-én lejár. A másik öt országnak november 11-ig van engedélye a határok ellenőrzésére. Csakhogy a jövőben minden egy kicsit másképp lesz: eddig hathónapos volt a felhatalmazás maximális ideje, de ez most meghosszabbodik 12 hónapra. Ezt az egy éves határidőt pedig meg lehet toldani újra kettővel- rendkívüli eseményre hivatkozva!Mindez lényeges változás, de a brüsszeli bizottság rájött:
ha nem enyhítenek a schengeni feltételeken, akkor maga a szerződés kerülhet veszélybe.
Az EU vezérkara szeretne úgy tenni mintha Schengen szelleme tovább élne. Ezért javasolja, hogy Bulgária és Románia is kerüljön be az útlevél mentes övezetbe. Persze Brüsszelben realisták: Jean-Claude Juncker beszédében az unió helyzetéről még Horvátország is szerepelt a listán, de most kihúzták. Így sem sok az esély a sikerre, mert jelenleg majdnem mindenütt a határ ellenőrzés erősítését fontolgatják, és nem akarnak beengedni a schengeni övezetbe olyan új tagokat, melyeken keresztül esetleg újabb migráns invázió indulhatna meg Európa szíve felé mint 2015-ben.
Lengyel, magyar jóbarát: az illegális bevándorlás ügyében is; a miniszterelnök szokásos rádiós megnyilatkozásában ígérgetett a nyugdíjasoknak és a diákoknak és egy halk imát mondott Angela Merkelért; a zsidó újév ezébe juttatta Lázár Jánosnak és Schmidt Máriának a Sorsok házát; Theresa May marasztalná az EU-s munkavállalókat; egész városokat pusztított el a mexikói földrengés.
Teljes egyetértés Orbán és Szydlo között menekültügyben
A lengyel és a magyar kormány által választott út az illegális bevándorlás kezelésében helyesnek bizonyult – hangsúlyozta Beata Szydlo lengyel kormányfő pénteken Varsóban, miután Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyalt. Orbán az inkvizícióéhoz hasonlította a Lengyelországgal szembeni uniós eljárást.
Varsó, 2017. szeptember 22. Orbán Viktor miniszterelnök és Beata Szydlo lengyel kormányfõ kezet fog Varsóban, a miniszterelnöki hivatalban tartott sajtótájékoztatón 2017. szeptember 22-én. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Beata Szydlo a két kormányfő közös sajtóértekezletén elmondta: az Orbán Viktorral megtartott találkozón megerősítették Varsó és Budapest közös álláspontját az olyan kulcsfontosságú kérdésekben, mint amilyen a biztonság és a menekültválság kezelése.
„A kormányaink által választott út az illegális bevándorlás kezelésében helyesnek bizonyult”
– szögezte le.
A kvótaügyben hozott, illetve a jövőben várható európai bírósági döntésekre vonatkozóan elmondta:
„TUDOMÁSUL VESSZÜK AZ EURÓPAI BÍRÓSÁGOK DÖNTÉSEIT, A FŐ SZEMPONT AZONBAN ÁLLAMPOLGÁRAINK BIZTONSÁGA KELL, HOGY LEGYEN”.
A Lengyelországgal szembeni jogállami kritikák alaptalanok – jelentette ki Orbán Viktor. A magyar kormányfő politikai indíttatású, az inkvizícióéhoz hasonló eljárásnak minősítette a Lengyelországgal szembeni uniós fellépést, és kifejezte Magyarország szolidaritását minden ehhez hasonlóban érintett tagállam mellett.
Kevesebb Brüsszelt, és erősebb nemzetállamokat kívánunk látni
– fogalmazott Orbán, ezt az álláspontot jelölve meg a szerinte politikai indíttatású EU-s eljárások okaként. Nem akarunk bevándorlóország lenni, ehhez jogunk van – hangoztatta.
A miniszterelnök szokásos rádiós megnyilatkozása: halk ima Merkel győzelméért
Orbán Viktor visszautasította, hogy a Brüsszellel folytatott viták miatt uniós forrásokat vonjanak meg Magyarországtól.
Az ilyen típusú fenyegetéseknek semmilyen jogalapja nincs az uniós jogrendszerben, ezért törvénytelen lenne, hogy Magyarország pénzbüntetést kapjon azért, mert nem akar bevándorlókat befogadni – mondta Orbán. Szerinte azok az európai vezetők, akik erről nyilatkoznak, jogsértést követnek el.
Orbán a rádióban MTI Fotó: Illyés Tibor
A miniszterelnök ismét elmondta azt is, szerinte
magyar nézőpontból az a legjobb, ha Angela Merkel jelenlegi kancellár nyeri a közelgő németországi választást.
A Modern városok programról Orbán Viktor azt mondta, hogy egyszerre fejleszti a nagyvárosokat, és nyújt biztonságot, munkalehetőséget, hátországot a falvaknak, azoknak ugyanis az a jó, ha tőlük elérhető távolságban fejlett nagyvárosok vannak. A programhoz pedig kell egy miniszter – ezt a posztot tölti be októbertől Kósa Lajos -, mert óriási koordinációs feladatról van szó, amelyet össze kell fogni.
A forrásokkal kapcsolatban kijelentette: nem ismeri a magyar és az uniós pénz közötti különbségtételt, mert „az mind a mi pénzünk”.
„AZ EU-TÓL MI EGYETLEN FILLÉR AJÁNDÉKOT SEM KAPUNK, MINDEN FILLÉRÉRT ADUNK VALAMIT”
– mondta.
Újabb Schmidt – Lázár csörte
A zsidó új év kínált jó alkalmat mind Lázár Jánosnak, mind pedig Schmidt Máriának, hogy a Sorsok Háza holokauszt-emlékmúzeum hányatott sorsát szóba hozzák.
Lázár a csütörtöki kormányinfón beszélt a régóta készen álló épületről, amelynek átadása Schmidt Mária és a Mazsihisz közti koncepcionális vita miatt húzódik. Azt mondta, ha nincs megegyezés, akkor más funkcióval, de mindenképpen átadják az épületet. Schmidt viszont nem kis személyeskedéssel rontott neki a miniszternek, a következőket mondta:
„AMÍG LÁZÁR JÁNOS, ÉS SZEMÉLYES MEGBÍZÁSÁBÓL A SÚLYOS ÁLLAMPÁRTI MÚLTTAL TERHELT ZOLTAI GUSZTÁV KEZÉBEN VAN A SORSOK HÁZA, ADDIG ANNAK MEGNYITÁSÁRA NINCS REMÉNY.”
Tekintettel a zsidó ünnepre, és annak hagyományaira, vagyis, hogy ilyenkor tilos nyilatkozni, az érintetteket hiába próbáltuk megszólalásra bírni, az lehetetlennek bizonyult. Így nem tehetünk mást, mint korábbi megnyilatkozásaikat idézzük vissza, annak biztos tudatában, hogy ma sem vélekednek másként.
A Mazsihisz elnöke, Heisler András korábban azt mondta: a Sorsok Háza állami projekt, aminek ők, azaz a zsidószervezet tagjai nagyon örülnek, hiszen a nagyszerű épület lehetőség kínál arra, hogy hitelesen szolgáljon oktatási, múzeumi és archiválási feladatokat. Heisler véleménye nyilvánvalóan továbbra sem változott Schmidt Máriáról; történészi munkásságát nem tartja elfogadhatónak.
Theresa May: „maradjanak az EU-állampolgárok”
A brit miniszterelnök szerint London azt szeretné, ha a Brexit, vagyis a brit EU-tagság megszűnése után is Nagy-Britanniában maradnának a külföldi EU-állampolgárok.
Theresa May, aki pénteken Firenzében mondott beszédet kormányának célkitűzéseiről a Brexit utáni időszakra, kijelentette:
NAGY-BRITANNIA ÉRTÉKELI ÉS KÖSZÖNI A KÜLFÖLDI EU-MUNKAVÁLLALÓK HOZZÁJÁRULÁSÁT A BRITEK JÓLÉTÉHEZ.
Hozzátette: elsődleges feladatának tekinti, hogy a Nagy-Britanniában élő több mint 3 millió külföldi EU-polgár ugyanolyan feltételekkel maradhasson az országban a Brexit után is, mint eddig.
May kijelentette:
egyértelmű és valós garanciát kíván nyújtani a más EU-országokból érkezett munkavállalók jogainak érvényesülésére.
A brit kormányfő szerint óhatatlanul nehéz folyamat lesz az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból, mindenkinek közös érdeke azonban, hogy a kilépésről folyó tárgyalások sikerre vezessenek.
Egész városokat pusztított el a mexikói földrengés
Több ezren maradtak otthon nélkül, és már több mint 280 halálos áldozata van a keddi mexikói földrengésnek.
Mexikóváros, 2017. szeptember 22. Túlélõket és holttesteket keresnek romba dõlt épületek törmeléke közt a földrengés sújtotta Mexikóvárosban 2017. szeptember 21-én. A két nappal korábbi, 7,1-es erõsségû földmozgásban legkevesebb 225 ember életét vesztette. Enrique Pena Nieto mexikói elnök háromnapos nemzeti gyászt rendelt el az áldozatok emlékére. (MTI/EPA/Ulises Ruíz Basurto)
A keddi, 7,1-es erősségű földrengésben a legfrissebb jelentések szerint legalább 225 ember halt meg, közülük 137-en a fővárosban. A halálos áldozatok száma valószínűleg tovább nő, ahogy a mentőalakulatok tovább kutatnak a romok alatt.
A fővároson kívüli pusztításról ráadásul még csak most kezdenek napvilágot látni az első beszámolók, amelyek a földdel egyenlővé tett városokról és több ezer otthontalanná vált emberről szólnak.
A földrengés helyi idő szerint kedd délután történt, központja a Puebla szövetségi tagállam Raboso településének közelében, a fővárostól mintegy 120 kilométerre délkeletre, 51 kilométeres mélységben volt. A mexikói földrengéstani intézet legfrissebb adatai szerint az első nagy erejű földmozgást számos utórengés követte, csak a fővárosban 11 utórengést észleltek.
A földrengés központja Pueblában volt, a legnagyobb pusztítást azonban Mexikóvárosban vitte véghez.
Ezt részben azzal hozzák összefüggésbe, hogy a főváros egy kiszáradt tó fenekére épült, és a talaj sajátosságai miatt a rengés következményei ott súlyosabbak voltak mint akár a tőle több száz kilométerre történt földrengés fészke felett.
Orbán Viktor, a szokásos péntek reggeli közrádiónak adott nyilatkozatában, egyebek mellett kitért arra is, hogy előfordulhat-e, hogy az unió forrásokat vonjon el Magyarországtól, illetve beszélt arról is, hogy miként is kell viszonyulni ezekhez a pénzekhez. A miniszterelnök kijelentette, hogy teljesen elképzelhetetlen az ilyesmi, ezeknek a fenyegetéseknek semmilyen jogalapja nincs az uniós jogrendszerben.
Azt is hozzátette, hogy elfogadhatatlan a magyar és az uniós pénz közötti különbségtétel, mert az „mind a mi pénzünk”. Az EU-tól mi egyetlen fillér ajándékot sem kapunk – hangsúlyozta Orbán -, minden fillérért adunk valamit. A kormányfő nem először beszélt arról, hogy lényegében a szaldó kiegyensúlyozott helyzetről tanúskodik; az uniós országok komoly befektetési lehetőséghez jutnak Magyarországon.
A Független Hírügynökség megkereste Jávor Benedeket, a Párbeszéd Európa parlamenti képviselőjét, vajon Brüsszelben is azonosulnak-e a magyar miniszterelnök véleményével?
Az uniós pénzek a tagállamok adóinak befizetéseiből származnak, az elosztást pedig különböző elvek mentén szabályozzák – kezdte válaszát a képviselő. – Ezen elvek egyike, hogy a rosszabb helyzetben lévő tagállamok felzárkózását támogatni szeretnék a magasabb jövedelmű tagállamok. Ez célozza a kohéziós politika; a felzárkózás, a gazdasági különbségek csökkentése a cél. Ezen az alapon tehát Magyarországnak valóban jár pénz.
Vagyis ezeket a pénzeket feltétel nélkül kapjuk?
Nem egészen.
„Pont az a probléma, hogy Magyarországon az uniós pénzek egy jelentős része nem a gazdasági felzárkózást szolgálja.”
Hanem?
Egyrészt korrupt csatornákon folyik el és a Fidesz gazdasági holdudvarát szolgálja. másrészt meg teljesen értelmetlen projektek valósulnak meg belőle. Akár a választási sikereket segítendő, akár azért, mert az értelmetlen beruházásokból lehet könnyen kiemelni a korrupciós részeket. Szóval nem csak az vész el, amit ellopnak, hanem az sem hasznosul rendesen, amit úgymond beépítenek, értelmetlen kilátókra vagy felcsúti kisvasútra.
Most akkor kell az uniónak pénzt adnia, ahogy Orbán mondja, vagy nincs ilyen előírás?
Nincs ilyen kötelezettség, az meg különösen elfogadhatatlan, hogy egyes tagállamok gazdasági holdudvara szemérmetlenül ellopja a pénzt.
Korábban is tapasztalhattunk ilyet, még sem történt semmi…
Azért nem, mert a korrupció, az uniós pénzek ilyen mérvű lenyúlása korábban nem volt jellemző, nem volt ilyen gyakorlat az unión belül. Ez, amit ma a magyar kormány megvalósít, maga a rendszer szintű korrupció. Ezért indult meg az intenzívebb gondolkodás a közösségen belül, hogy miként lehetne elérni, hogy ez így érkező pénzek valóban az adott ország felzárkóztatását szolgálják, ne pedig egy szűk üzleti kör gazdagodását. Arra senki nem kényszerítheti a nyugati országok adófizetőit, hogy Mészáros Lőrinc és Garancsi István zsebét tömködjék.
De mit tesz ténylegesen az unió?
Most kezdődik a 2020-as költségvetési időszak előkészítése, ezért már elindult az a gondolkodás, hogy miként lehet jobban célozni ezeket a pénzeket, tehát nem elvenni az országoktól, hanem azt elérni, hogy valóban a társadalom javára hasznosuljanak. Orbán nem azért van felháborodva, mert hazánk rosszabbul járhat, hanem mert a gátlástalan és ellenőrizetlen lopás lehetőségét látja elúszni. Az új költségvetési időszakban jobban összekötik majd a tagországokat az uniós pénzek felhasználásával kapcsolatban, szándék van arra is az unió és a parlamentje részéről, hogy megfelelő korrupció ellenes intézményhez, például az uniós ügyészséghez kössék az források ellenőrzését. Ma úgynevezett megosztott menedzsment működik, ami azt jelenti, hogy az unió adja a pénzt, a tagállamok pedig elköltik. Ahol az ellenőrzést akadályozzák, könnyen lehet, hogy más módszerek lépnek majd életbe.
„A magyar kormány hisztérikus reagálása pontosan azt bizonyítja, hogy a szabadrablás rendszerét félti, azt a rendszert, amelyben lényegében szabadrablásra használják az uniós pénzt.”
„Nem állítom, hogy a kezdetektől létezik egy mesterterv és minden lépés az EU elhagyásának irányába történik, de valószínű, hogy ezzel mint reális alternatívával, jó ideje számolnak, és megpróbálnak erre is felkészülni” – írja Gál Zsolt a pozsonyi Új Szóban.
„Vajon Orbán Viktor tényleg képes lenne kivezetni Magyarországot az Európai Unióból, egyenest bele az orosz érdekszférába? Minden racionális érv ez ellen szól, a történelmi tapasztalatok, az unióhoz képest elenyésző orosz gazdasági kapcsolatok (külkereskedelem, beruházások), az igencsak kudarcos gazdasági és társadalmi modell, amit a Kreml építget, és a magyar társadalomban még mindig meglévő nagyon magas elutasítás.” (…)
„Ha Orbán úgy gondolkozik, hogy illiberális államának építése közben eljuthat arra a szintre, amit az EU már nem tolerálhat (mert már olyan szinten ássa alá az uniós demokratikus normákat), akkor
az unió elhagyása hatalma megőrzésének záloga lehet.
Maga kérheti a kilépést, vagy a többi tagállam fogja szankciókkal büntetni Magyarországot, esetleg Budapest „csak” kimarad a szorosabb integrációból, valamiféle legkülső körben, az EU-periférián. Az uniós források mindenképpen apadni fognak, még ha marad is a status quo. 2020-tól kevesebb pénz jön Brüsszelből, vagy sokkal kevesebb, esetleg töredéknyi – attól függően, hogy melyik szcenárió válik valóra. Mivel ezek a pénzek jelenleg lélegeztetőgép módjára tartják életben a magyar gazdaságot, valamivel részben ki kell váltani őket.
Itt jöhetnek a képbe az orosz meg kínai kölcsönökből építendő beruházások.
Orbánnak ilyen külső forrásokra a hatalma fenntartására és oligarcháinak meg strómanjainak etetésére feltétlenül szüksége lesz.”
„Nem állítom, hogy a kezdetektől létezik egy mesterterv és minden lépés az EU elhagyásának irányába történik, de valószínű, hogy ezzel mint reális alternatívával, jó ideje számolnak, és megpróbálnak erre is felkészülni, meg ebbe az irányba is hangolni a közvéleményt. Legalábbis minden jel erre utal, sőt egy csomó lépésnek csak így van logikája. És, hogy mi lesz a közvéleménnyel?
Nos, illiberális államban nem feltétlenül szabadok a választások.
Nem, nem a jövő évire gondolok, amelyek nem lesznek ugyan tisztességesek (a kormány óriási fölényben lesz a média és a források tekintetében, továbbá magára szabta a választási rendszert). De még szabad választás lesz (értsd nem kell eredményt hamísítani), a Fidesz így is nyerhet. De mi van, ha 2022-ben már ez sem lesz elég?”
Orbán levelében nem csupán „kerítésről”, hanem „kiképzésről” és „üzemeltetésről” van szó. Nem véletlenül emlékeztetett egy szóvivő az olyan precedens-esetekre, mint Bulgária, amely 160 millió eurót kapott segélyként a határvédelemre. Ám ha a Bizottság végül mégis utalna valami pénzt Budapestnek, akkor bizonyosak lehetünk benne, hogy az erről szóló magyar közleményekben nagyon nagy betűkkel a „kerítés” szó állna.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung tudósítója cikkében ismertette a határkerítés és a menekültek megfékezése költségeiről kiállított és Brüsszelnek megküldött számla történetét és az arra adott szarkasztikus német és brüsszeli válaszokat, majd megállapította: aligha véletlen, hogy Orbán a követelésével Donald Trumpra emlékeztet, aki választási kampányában azt ígérte, hogy kerítést építenek majd a mexikói határon, és azt a mexikóiak fogják megfizetni.
Ami Trumpnak megfelelt a választási kampány slágereként, abból Orbán is hasznot akar húzni. Magyarországon ugyanis gyakorlatilag megkezdődött a választási harc.
Orbán tulajdonképpen ettől függetlenül is folyamatos kampányt folytat, mégpedig lehetőleg nem az ellenzéki pártokból érkező, kisszerű ellenfelekkel, hanem a nagy ellenfelekkel szemben, hol Soros Györggyel, hol az EU Bizottságával. „Az oroszlán oroszlánokkal akar játszani” – így szól egy jelszó, amely a Fidesz köreiben forog.
„Brüsszel egyenesen szarkazmussal reagált Orbán követelésére, de a megfogalmazások nem fedhetik el, hogy egy sima elutasítás bizonyos körülmények között tarthatatlan lenne.
Orbán levelében nem csupán „kerítésről”, hanem „kiképzésről” és „üzemeltetésről” van szó. Nem véletlenül emlékeztetett egy szóvivő az olyan precedens-esetekre, mint Bulgária, amely 160 millió eurót kapott segélyként a határvédelemre. Ám ha a Bizottság végül mégis utalna valami pénzt Budapestnek, akkor bizonyosak lehetünk benne, hogy az erről szóló magyar közleményekben nagyon nagy betűkkel a „kerítés” szó állna – írta Stephan Löwenstein.
„Az Európai Bizottság nem finanszíroz kerítésépítéseket a határokon… ne feledjük, a szolidaritás nem lehet egyirányú … minden tagállamnak készen kell állnia a hozzájárulásra … nem egy á la carte étlap ez, hogy a határvédelmet választjuk, de elutasítjuk a közösen elfogadott döntést a menekültek elhelyezéséről.”
Ez a lényege annak a válasznak, amelyet a FüHü kapott az Európai Bizottság illetékes szóvivőjétől, aki megelégedettséggel vette tudomásul, hogy Magyarország immár beismeri: a szolidaritás fontos elv az Európai Unió számára, s értékeli a közös érdekek Unió által kínált védelmét.
Mint a Független Hírügynökség is beszámolt róla, Orbán Viktor levelet írt Jean-Claude Junckernek, az EB elnökének, amelyben, az európai szolidaritásra hivatkozva, azt kérte, hogy az EU fizesse ki Magyarország számára a határvédelemre fordított mintegy 883 millió euró (270 milliárd forint) felét.
A brüsszeli szóvivő emlékeztetett arra, hogy a Bizottság és az EU ügynökségei már eddig is biztosították Magyarország számára a gyakorlati és pénzügyi támogatást a határvédelemre és a menekültügy kezelésére. A többi között kapott Magyarország 93,4 millió eurót a 2014-2020-as támogatási ciklusban, továbbá 6,7 millió eurót sürgősségi támogatásként. Emellett a magyar-szerb határnál 18 katona segíti a határfelügyeletet – a magyar hatóságok egyetértésével.
Ha Magyarország további finanszírozást szeretne kapni a Bizottságtól, Brüsszel kész gyorsan megvizsgálni a kérést, és ha a helyzet megkívánja, segíteni az Unió külső határainak a védelmében,
természetesen az uniós joggal összehangban.
Pontosan ez az, amit tesz Görögország, Olaszország, Bulgária és Spanyolország esetében, akik segítséget kértek ehhez – szögezte le a szóvivő.
Fennakadások várhatók a brüsszeli nemzetközi repülőtérről induló járatok forgalmában a poggyászkezelők részleges sztrájkja miatt – közölte a Le Soir belga napilap szerdán. Sokak csomagja marad le a gépekről.
A brüsszeli Zaventem nemzetközi repülőtérről induló légi járatok 60 százalékát érintheti a poggyászkezelők váratlan sztrájkja, amelyet az alulfoglalkoztatottság, a nyári, megnövekedett utasforgalom okozta túlterheltség miatt indítottak.
A munkabeszüntetés mintegy 25 ezer utast érinthet,
akiknek csomagjai csak részben, vagy egyáltalán nem kerülnek fel az induló repülőgépekre.
A járatokról lemaradó csomagokat később, a megadott címre kiszállítják – közölte a repülőtér igazgatósága. Hozzátették: a várakozás és a kellemetlenségek elkerülése végett az utasok lehetőleg csak egy kézipoggyászt vigyenek magukkal.
A Budapestre érkező járatok esetében légi irányítás egyelőre nem jelzett jelentős késéseket.
Pintér Attila a belgrádi kormányhoz közeli, egyébként nagy múltú Politika című napilapnak adott interjújában azt mondta: a Soros-hálózat folyamatosan támadja Magyarországot, támogatja a migránsok Európába telepítését. De azt is hozzátette, hogy „Magyarország az EU tagállama és az is fog maradni”.
Szerbiának az eddigi, racionális és érett politikát kell folytatnia az Európai Unió és a nemzeti szuverenitás között egyensúlyozva, amikor a migránsválság kezeléséről van szó, véli Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete.
“Ami azt jelenti, hogy Belgrádnak, a migránshelyzet kezelésével kapcsolatban messzemenően konzultálnia kell Brüsszellel és az EU tagállamaival,
de szem előtt kell tartania saját érdekeit és polgárai biztonságát is”,
emelte ki a magyar nagykövet a Politika napilapnak nyilatkozva.
A migránskérdést érintve, a Budapest és Brüsszel között fennálló nézeteltérés kapcsán a nagykövet hangsúlyozta: jól látszik, hogy az EU ebben a kérdésben évek óta tehetetlen.
“Brüsszel megbukott az önvédelmi vizsgán.
Erős EU-t csak erős tagállamok alkothatnak, ezért ostobaság lenne Brüsszelnek átengedni a tagállamok további meghatalmazásait, kiváltképp, ha bebizonyosodik, hogy hatékony válaszokkal tudnak szolgálni a történelmi kihívásokra”, véli Pintér.
Arra a megállapításra, miszerint Magyarország, felépítve a határzárat, a legkomolyabb intézkedéseket tette az EU tagállamok közül a migránsáradat megfékezésére, amit némely helyen elítéltek, a nagykövet hangsúlyozta: Magyarországra csak az léphet be, aki tiszteli az ország törvényeit, ezzel azonban Budapest nem szegi meg a nemzetközi szabályokat, sőt mi több, tiszteletben tartja azokat.
“Brüsszel tehetetlensége miatt Magyarországot terheli felelősség az EU külső határainak védelméért.
Hazánk ezt a feladatot sikeresen megoldotta és megoldja a jövőben is”,
véli a nagykövet.
Ami a Magyarország ellen kilátásba helyezett intézkedéseket illeti amiatt, hogy nem kívánja a bevándorlókat befogadni a kötelező kvóta szerint, Pintér úgy gondolja, mind több uniós tagállam fogadja el a magyar ajánlatot. “Biztos vagyok benne, hogy relatíve gyorsan megoldást találunk, mert már most teljesen világos, hogy az illegális migráció nagyon veszélyes dolog”, hangsúlyozta, hozzátéve, Magyarország három pontos megoldást kínált – először is: nagyobb figyelmet fordítani a külső határokra, másodszor: támogatásról biztosítani azokat az országokat, ahonnan a migránsok érkeznek, harmadszor: biztonsági pontokat létesíteni az EU határain, hiszen ott kell ellenőrizni a migránsokat, nem az EU területén.
Pintér kitért Soros György akcióira is, megítélése szerint a Soros-hálózat folyamatosan támadja Magyarországot, támogatja a migránsok Európába telepítését, ami – Pintér véleménye szerint – rossz politika, amely
“ellentétben áll Magyarország érdekeivel”.
Éppen ezért, véli, teljesen mindegy, milyen nyomást akarnak gyakorolni Magyarországra, s milyen jelentéseket fog elfogadni az Európai Parlament, a magyar kormány kizárólag Magyarország és polgárai biztonságát tartja szem előtt, szögezte le Pintér, aki hozzátette, országa az EU tagállama és az is fog maradni.
A kormánnyal szemben kritikus hangon megszólaló újságírók lesznek Orbánék következő ellenségei. Őket fogják lejáratni a lakájmédia segítségével.
Annak idején, mint utóbb eldicsekedték, Semjén és Navracsics feladata volt a Gyurcsány Ferenc elleni karaktergyilkosság. Jól teljesítettek a derék urak, meg is lett érte a jutalmuk.
A mostani munka nehezebbnek ígérkezik. Az újságírók ugyanis többen vannak, mint Gyurcsány Ferenc. Félő, hogy nem lesz elég pénz, paripa, fegyver a lejáratásunkra. Ráadásul a mi lejáratásunkat a magyar adófizetők pénze bánja, aminek a magyar adófizetők, ha megtudják, nem fognak örülni. Márpedig megtudják, mert azok, akiknek a lejáratására készülnek, bizonyára megírják.
Meg aztán, valljuk be, a lakájmédiánál – nem tisztelet a nagyon kevés kivételnek – többnyire igen silány selejtek dolgoznak, tőlük nem várható el minőségi munka. Pancserek, akik színvonaltalan produktumot adnak majd ki a kezükből.
Érdemes lenne mindezt szakemberekre bízni. Olyanokra, akik nem csak hirdetni képesek az igét, de ha ragozni kell, akkor sem jönnek zavarba.
Úgy döntöttem, hogy a magam szerény eszközeivel segíteni fogok a kormánynak. Elmondok magamról minden rosszat, amit érdemes rólam tudni.
Rögtön a lényegre térnék: Orbán Viktor egyik fogadásán találkoztam először Soros Györggyel. Egy ismerősöm mutatott be neki, akinek a nevét nem árulhatom el, mert a Habony-médiánál dolgozik, igen magas beosztásban.
A Soros nem hernyózott sokat, rögtön a lényegre tért. Azt mondta nekem, hogy ártani akar a magyaroknak.
Mondtam neki, hogy én is. Aminek nagyon megörült. Felvetette, hogy ártsunk együtt. Én először értetlenkedtem, mert már hozzászoktam, hogy egyedül ártok.
De aztán mégis rávett valahogy. Volt nála egy nagy halom papírpénz, aminek én nem tudok ellenállni. Ahogyan öreg barátom Woody Allen, én is úgy vagyok a pénzzel: a kedvenc számom a sok.
Miután gondosan megszámoltam a pénzt, mert üzletben ugye nincs barátság, a Soros azt mondta, hogy hozzunk létre egy háttérhatalmat. Én nem tudtam, hogy mi az, mert akkor még senki sem tudta, de nem akartam bunkónak látszani, ezért rábólintottam.
Mint utóbb kiderült, ez jó ötletnek bizonyult.
Elkezdtük az ártást. Kezdetben kicsiben csináltuk, döcögött is a dolog eleinte, ám idővel egyre jobban belelendültünk. A Soros adta a pénzt, én az ötleteket. Hamarosan nem csupán Közép-Európa legnagyobb ártóivá nőttük ki magunkat, de a tengerentúlon is lettek referenciáink. Ha valahol ártani kellett, szinte mindig minket hívtak.
Ma már álmomból felébresztve is képes vagyok ártani. Nemcsak a magyaroknak, bárkinek. Legutóbb a cseheknek ártottam, és egy lengyelországi megbízás is aláírás előtt áll. Én nem úgy ártok, mint az amatőrök, hanem profi vagyok. Minőség, megbízhatóság, határidő.
Legutóbb azzal jött nekem a Soros, hogy hozzunk be migránsokat Európába. Nem tudtam, mi az a migráns, meg kellett néznem a szótárban. Ez az üzlet is nagyon bejött, olcsóért megvesszük a migránst odakint, aztán jó pénzért eladjuk idehaza a magyaroknak. Tuti üzlet, viszik, mint a cukrot. Kertbe, hétvégi házba, erkélyre muskátli helyett, mindenhová.
Jelenleg ennyit tudok felhozni magam ellen. Ha lesz még valami, jelentkezem!
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
