Kezdőlap Címkék Brüsszel

Címke: Brüsszel

Brüsszel nem Moszkva, Orbán meg nem igazi államférfi

„Szerencsére Brüsszel nem Moszkva” – fogalmazott a Fidesz miniszterelnöke az október 23-i állami megemlékezésen, gondosan kiválogatott, zárt körben tartott közönsége előtt – idéz Orbán beszédéből Újhelyi István EP képviselő.

Orbán nem először „brüsszelezik” és „moszkvázik” ugyanabban a mondatban, legutóbb három éve mondta azt, hogy „már nem sok hiányzik hozzá”, hogy Brüsszel Moszkva legyen. Most egészen pontosan úgy fogalmazott: „Előfordul, hogy a történelem ismétli önmagát, de szerencse, hogy ami elsőre tragédia volt, az másodszor már komédia. Moszkva tragédia volt, Brüsszel csak egy rosszul sikerült kortárs paródia. És ha Moszkva fütyült, akkor úgy kellett táncolni, de ha Brüsszel fütyül, akkor mi nem táncolunk, ha nem akarunk.”

Azt keveseknek kell elmagyarázni, hogy Orbán szövege milyen mélységesen hazug, félrevezető és nevetséges, ráadásul szinte bizonyos vagyok benne, hogy ő sem gondolja igaznak ennek az idézetnek egyetlen sorát sem.

Egyszerűen arról van szó, hogy egyben és harcias kedvben kell tartania a sajátjait ahhoz, hogy a támogatottsága megmaradjon. Ha Orbán tényleg komolyan gondolja az Európa elleni hergelést, akkor bizonyosan megbomlott valami a fejében.

A „Brüsszel nem Moszkva” fordulat valóban nem először kerül elő a fideszes szövegkönyvekben, azt azonban kevesen tudják már, hogy legelőször még ellenzéki pozícióból, a Fidesz utolsó hivatalos, írásos választási programjában írták le. A jelenlegi Fidesz-narratívával gyökeresen szembenálló – és ezért végtelen mennyiségű idézettel szolgáló – programot még a 2009-es EP-választásra írták „Igen, Magyarország többre képes!” címmel és olyan kiváló konzervatív gondolkodók jegyzik, mint például Martonyi János, aki nyilvánvalóan nem véletlenül nincs azóta a Fidesz putyinista külpolitikájának első vonalában. A hivatkozott programban konkrétan egy komplett bekezdés szól arról, hogy Brüsszel miért „nem Moszkva”, a mostani kormányzati retorikához képest viszont még egészen más megközelítéssel. Többek között ilyen mondatok olvashatóak benne, mint például:

„Brüsszel nem Moszkva. A felismeréshez, hogy az uniós tagság csak lehetőség, nem önmagában főnyeremény, az is hozzátartozik, hogy a magyar kormány végre megértse: nem lehet mindig Brüsszelre mutogatni; az Unió mi magunk vagyunk. Az uniós intézmények döntései nem külső diktátumok, hanem azokban mi is részt veszünk. Így az a feladatunk, hogy a közösségi döntéseket a magunk érdekei mentén formáljuk. Eközben nem szabad csak a következő percekre összpontosítanunk; az a felelősségünk, hogy hosszú távra teremtsünk egy élhető világot. Mindezért a Fidesz felelős, összehangolt, szakmai alapú fellépést szorgalmaz az uniós intézményekben, a lehető legszélesebb nemzeti konszenzus alapján.” De ugyanebben a fejezetben olvasható a következő részlet is:

„Az Uniós tagság egyszerre oltalom és lehetőség a számunkra. Oltalom kifelé, mert a mind kockázatosabb nemzetközi környezetben védelmet nyújt a globalizáció káros következményeivel szemben, s egyfajta válságkezelő mechanizmusként is felfogható nemzetközi konfliktusok és krízisek idején (beleértve a gazdasági, pénzügyi válságokat, a kül- és biztonságpolitikai fenyegetettséget, valamint a globális problémákat az éghajlatváltozástól és a demográfiai helyzettől az energiabiztonságig).

Ezekkel a gondokkal a tagállamok csak közös fellépés esetén tudnak megbirkózni, egyenként kiszolgáltatottak. A pénzügyi válság egyértelművé tette az euró, az eurózónához tartozás előnyeit is. Míg az eurózóna tagjait védték bizonyos eszközök és intézkedések, ugyanez az övezeten kívül lévő uniós tagokra nem terjedt ki (…) Az uniós tagság oltalom befelé is, mert sajnos a magyar demokráciának, jelenlegi állapotában, óriási szüksége van a kontrollra, arra, hogy akár számon is lehessen rajta kérni a demokratikus normák követését.”

Most, amikor a Fidesz folyamatosan arról beszél, hogy az Európai Unióban „magyarellenes összeesküvés” zajlik és kettős mércét alkalmazva próbálják megrendszabályozni az egyébként szerintük ártatlan és a jogállamiság valódi bajnokának számító NER-kormányzást, meglehetősen sajátosan hangzanak azok a mondatok, amelyek szintén ebben a programban szerepelnek. Eszerint: „Az Európai Uniónak jelenleg a gyengeségei közé tartozik, hogy nehezen tud a saját maga által vallott értékeknek és elveknek érvényt szerezni.

A Fidesznek ugyanakkor meggyőződése, hogy közös értékeink és elveink érvényre juttatását nem lehet mérlegelés tárgyává tenni. Fel kell tehát ruházni az Európai Uniót olyan eszközökkel, hogy tagjait folyamatosan az értékek képviseletére és az alapelvek betartására késztesse; enélkül nincs erős Európa. Az uniónak rendelkeznie kell emberi és kisebbségi jogi védelmi rendszerrel.

Ellentmondás, ha elvárjuk az uniótól, hogy vegye rá a normakövetésre a tagállamok kormányait, de vonakodunk attól, hogy ehhez a szuverenitásunkat esetleg csorbító felhatalmazást adjunk.”

És álljon itt akkor még egy idézet ugyanebből a fideszes programból, amelyet Orbán Viktor a brüsszelező és moszkvázó „ünnepi” beszédében most valahogy elfelejtett felidézni. A manapság Putyin kegyét kereső Fidesz néhány évvel ezelőtt vállalásai között azt írta:

„Ha Európa engedi, hogy a szomszédságában szuverén államok essenek leplezetlen birodalmi önkény áldozatává, akkor azzal saját biztonságát is veszélyezteti.

Az Európai Unió csak egységesen tud hatékonyan fellépni a terjeszkedési ambícióit újra nyíltan hirdető Oroszországgal szemben, és csak egységesen tudja nemzetközi szerepét a multipoláris világban megerősíteni, így garantálva polgárai biztonságát. Valljuk, hogy Európa és Amerika számos területen egymásra van utalva, ennek következtében pedig Európa számára kiemelkedő jelentősége van a transzatlanti partnerség megújításának.”

Brüsszel valóban nem Moszkva.

Orbán Viktor pedig bár valóban egy kivételes politikus, de nem valódi államférfi.

Egy igazi államférfi ugyanis saját nemzete javára fordítja a tehetségét, nem pedig annak túszul ejtésére és kirablására. Nagy különbség.

Másképp gondolkodás

Mióta a miniszterelnök kijelentette, hogy „Mások által követhetetlen észjárással kormányozzuk országunk hajóját az európai hullámverésben”, a másképp gondolkodás végre értelmezhető.

Rengetegszer hallottuk már, hogy Brüsszel azért büntet minket, mert másképp gondolkodunk, sőt már nekem is írta egy főszerkesztő, sajnálja, hogy másképp látom a kétszerkettőt, mint ő, így aztán szöget üthet az ember fejébe a dolog, és elkezd töprengeni azon, hogy mi a fene ez a másképpság. Illetve másképpség. Főleg az észjárást illetően.

Arra hamar rá lehet jönni, hogy van ebben valami, mert ha megnézzük, hogy miniszterelnöknek milyen húzásai vannak főleg a nemzetközi politikai színtéren, hát azoknak tényleg semmi értelmük sincsen, hacsak miniszterelnökünk nem kárt akart okozni szép, deli hazánknak… de ilyet még gondolni is borzalom!

Azért sem lenne értelme, mert a miniszterelnök pofára eséseit mindig meg tudja magyarázni majdénmegmondomkiahibás alapon (Brüsszel, Gyurcsány, Soros – a sorrend alkalomszerű), és teljesen lényegtelen, hogy közben mekkorákat szövegel kapu mellé vagy fölé, esetleg luft jelleggel, vagy taccsra küldve a mondanivalót, hogy focikifejezésekkel éljünk, mert ő már korábban tudtunkra adta,

nem azt kell nézni, amit mond, hanem amit csinál.

Így aztán nem is füllent. Illetve de, csak, mint mondta, nem azt kell nézni. Az ember nem is képes eldönteni, hogy ez most elmés, vagy jópofa, egyedül az biztos, hogy megint át lettünk verve.

A téma tehát az észjárási másság, és annak átgondolása. Hálaisten (illetve hála miniszterelnöknek), most már erre a kényelmetlen és fárasztó átgondolásos műveletre nincs szükség, mert ő, mint a legilletékesebb végleg lezárta az ügyet: a „másképp” azt jelenti, hogy ez az észjárás a többi ember által „nem követhető”. Punktum.

Elfogadva a miniszterelnök meghatározását, ha a többi embert  logikus lénynek tekintjük, a mondott észjárás vagy logikátlan, vagy nem evilági logika. Nem merném feltételezni, hogy Miniszterelnök úrnak a logika – Örkénnyel szólva – hölderlinszerűen unbekannt, sokkal inkább az lehet a helyzet, hogy Ő immár túllépett rajtunk, és más téridő skálán robog, ahol a kettőnek kettővel való szorzata huszonnyolc és köbgyök százharminchétezer között bármely egész szám lehet, ha iksz egyenlő nulla. Ez mások által tényleg követhetetlen, amit meg tudok érteni.

Itt van aztán az EU pénzek esete. Úgy gondolná az ember, nem létezik miniszterelnök, aki egy amúgy is kiköltekezett, rekord inflációval sújtott, a kormány intézkedéseiből láthatóan pénztelen, és ebből következően nagyon szerencsétlen országban ne teljesítené azonnal és lélekszakadva az EU által a pénzküldés feltételeként támasztott huszonhét pontos követelményrendszert az ország érdekében, pláne, ha ő és társasága már annyira megszedte magát, hogy nincs szükségük további intézményesített tolvajlásra, mert munka nélkül is megélnek az eddig besöpört pénzből minimum tíz nemzedéken át. Tágabb családostul, hogyha kell.

Sajnos nekünk, az EU-nak, sőt az egész földi világnak nagy meglepetéssel kell látnia, hogy ilyen miniszterelnök mégis létezik, mégpedig a mi sokszor megválasztott Miniszterelnök urunk, akibe mi, a nép aztán annyi bizalmat helyeztünk, hogy  az egy nagymértékű fényhajlításra alkalmas gravitáció ideérkezése esetén akár a Hold túlsó oldaláról is látható. Ő az, aki követhetetlen észjárással próbál kibújni az előírt EU kötelezettségek alól, bevetve minden módszert, ami csak rendelkezésre áll. Úgy csinál, mintha teljesítené, közben bazsalyogva bólogat, de végül mégsem, kezdődhet hát a következő menet. Igen nagy valószínűséggel hatalmas stáb töri a fejét éjjel-nappal azon, mi legyen a következő csel, amellyel kipróbál egy újabb EU átverést, hogy ne kelljen betartanunk. Hogy mit? Semmit! Egyetlen pontot se, rohadt Brüsszelék!

Ez ám az észjárás, lehet mondani! Bármit beáldozva, ha kell, szakadjon bár össze Föld és Ég, ha tetszik, ő csak győzelemre képes játszani. Mindent és mindenkit feláldozva közben, pusztuljon akár (rajta és rokonságán kívül) az összes országlakó, jöjjön Mohács, Trianon vagy akár Marseille, ha kell, akkor sem fogja feladni! Sohasem! Én ezt végzetesen ostoba makacsságnak hívom, de sajnos olyan mindegy, hogy minek! A hívek zsolozsmája elnyom minden ellenvéleményt.

A helyzet hétről hétre romlik, az EU egyre jobban begurul, és mostanra jutottunk el oda, hogy nyíltan kezdik hangoztatni, meg kell tanulnunk EU pénzek nélkül élni, mert „előbb-utóbb nettó befizetők leszünk”. Mi, józanabbak persze tudjuk, hogy az indok ugyanúgy hazugság, mint a többi megnyilatkozása. A Néppártból is inkább kilépett. Valahogy nem tud veszteni.

A Néppártot bánja a franc, egy HUXIT-ot viszont már életveszély lenne meglépni. Nekünk, az ország polgárainak az. Na persze, Miniszterelnök úrnak mindez semmi, őt meg sem érinti az a gazdasági zuhanás, ami a kilépéskor bekövetkezne, legföljebb visszavonul családi birtokára, ahol mindig süt a nap. Miért érdekelné őt, hogy mi lesz a többiekkel, hiszen azon túlmenően, hogy neki ma már mindegy, EU tagok vagyunk, vagy nem sem, fel sem tudja fogni, hogy mit csinál. Ha a túléléshez az kell, nem fog habozni egy pillanatig sem, úgy feláldoz minket, mint a sicc, akkor is, ha emiatt hívei éhen halnak, ők továbbra is hálásan hozsannáznak neki, milyen szerencse, hogy nem egy Gyurcsányfióka van hatalmon, mert akkor biztos a szemüket is kilőnék eközben kedves mindannyiuknak. Így halnak majd meg boldogan, mert a Mennyország be van ígérve nekik.

A Földre visszatérve a veszély sajnos valós, mert előfordulhat, hogy Miniszterelnök úr egy országot magával rántva száll le a bicikliről, amely elvitt volna minket egy jobb világba.

Na, magyar értelmiség? Tetszik érteni?

Orbán – perspektíva nélkül

0

Tusnádfürdőn kiöregedett boxbajnokhoz hasonlította Orbán az Uniót. Ha jobban megnéztük Orbán bevonulását a színpadra, inkább azt láttuk, hogy egy kiöregedett  Don Quijote érkezett, akit már alig bír el rozoga Rosinante-ja és páncél helyett pocakot hord, viszont  Sancho Panzái továbbra is dicsérik délceg járását.

“Az Európai Unió olyan mint egy kiöregedett boxbajnok, aki többé már nem akar visszamenni a szorítóba. Ez egy gazdag és gyenge unió” – jelentette ki Orbán Viktor Tusnádfürdőn, ahol arra nem tért ki, hogy ebben az unióban miért Magyarország az egyik legszegényebb és legkorruptabb tagállam.

A magyar helyzetről szólva elismerte, hogy az első félév nagyon nehéz volt, mert az infláció gyorsabban nőtt mint a bérek és a nyugdíjak. 15,4%-os volt a reálbér csökkenése, amely drasztikus életszínvonal csökkenést jelent. Orbán megismételte reményét: az év végére egy számjegyű lehet az infláció.

“2024-ben, ha mindent jó csinálunk addig, akkor  a tusványosi táborban majd nyugodtan beszélhetünk a 2030 és 2040 közötti tervekről.

Ennél a mondatnál a beszédet néző, hallgató ellenzékiek fejükhöz kaptak, s ki-ki a maga istenéhez fordult: Istenem, mit vétettem, miért büntetsz engem! Bűneik felsorolása nem ennek az írásnak célja, s a terjedelem sem bírná kel

”Füstbement terv – írta a költő, aki nem sejtette, hogy Orbán Viktor jobbkeze, Matolcsy György Ausztria utolérését vizionálja majd, de erről már a miniszterelnök egy kukkot sem szólt. Okkal.

Az elmúlt 33 évben nem csökkent a különbség az osztrák és a magyar életszínvonal között vagyis a magyar demokrácia eredményei e területen is siralmasak.

Románia, amely Magyarországgal ellentétben nem harcol Brüsszel és Washington ellen, jobb eredményt ért el a gazdaság fejlesztésében. Nem lehet, hogy a románok jobban értik és képviselik a saját nemzeti érdekeiket mint Orbán Viktor?

160 ezer milliárdos GDP 2030-ra

Nicolae Ceausescu és Leonyid Iljics Brezsnyev hirdetett meg ilyen programokat, amelyeknek semmilyen realitása sem volt már csak azért sem, mert a számoknak nem hitt senki sem.

Magas inflációval különben komoly GDP növekedést lehet kimutatni – miközben a lakosság többségének az életszínvonala stagnál vagy csökken.

A felső 1% gazdagodása szépen növeli a statisztikát, de a politikai stabilitást nem javítja, mert előbb vagy utóbb a többség észreveszi: a hatalom átverte őt. Orbán Viktornak életszínvonal emelést kellett volna ígérnie, de nem merte. Az uniós eurómilliárdok beérkezése nélkül a pénzügyi válság határán billeg a nemzeti együttműködés rendszere. Az uniós pénzekről mélán hallgatott a miniszterelnök, aki ennek ellenére tovább akar hadakozni az Európai Unió ellen.

Miért harcol Orbán Brüsszel és Washington ellen?

“A föderalisták nyíltan megmondták, hogy kormányváltást akarnak Magyarországon, a politikai korrupció minden eszközével pénzelték az ellenzéket”

– állította Orbán Viktor Tusnádfürdőn.

Vajon miért akarja megbuktatni Orbán rendszerét Brüsszel és Washington?

A miniszterelnök szerint a családközpontú magyar alkotmány zavarja őket, amely keresztény alapokon nyugszik. Kis probléma, hogy a gránitszilárdságú alkotmányt már több mint tíz éve elfogadta a parlament Magyarországon – ráadásul Orbán egy olyan barátja és fideszes politikustársa írta azt, aki egy homoszexuális rendezvényen bukott le Brüsszelben.

Ez már régi történet, de Orbán Viktor szembeállása Washingtonnal és Brüsszellel a 2002-ben kezdődött, de az ukrajnai háború miatt éleződött ki igazán. A magyar diplomácia az egyetlen a 27 tagú Európai Unióban, amely továbbra is jó kapcsolatot ápol Putyinnal az ukrajnai agresszió után is. Miért?

Aki a kérdésre választ várt Orbán Viktortól, annak csalódnia kellett Tusnádfürdőn is.

Románia remekül együttműködik az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal, ebből sok előnye származik. Magyarország miért nem teszi ugyanezt?

27 milliárd uniós euró függ a levegőben, miért nem kapjuk ezt meg?

Mert az Európai Unió tagállamai úgy gondolják, hogy a pénz Orbán Viktor és barátai zsebében landolna mint eddig! Márpedig nem kívánnak finanszírozni egy unió ellenes elitet, melynek legfőbb tehetsége az európai pénzek lenyúlásában áll!

Tovább az orbáni úton – ez a miniszterelnök beszédének üzenete Tusnádfürdőről. A magyar választópolgár pedig búsan kérdezheti:

zsákutcában hol van előre ?!

Nagy Márton Kínába megy, mert Orbán bajban van

0

Hiányzik a 27 milliárd euró a magyar költségvetésből, és Orbán Viktor kétségbeesetten keres új szponzort. Egyelőre hiába. Korábban azt mondta: ha az Európai Unió nem ad pénzt, majd kapunk Kínától! Hiú remény. Kormányokat nem támogatnak!

Orbán Matolcsy Györgyöt küldte Pekingbe, hogy pénzért kuncsorogjon. Nem kis pénzről, több milliárd dollárról volt szó. Bár Matolcsy Györgyöt kedvelik Kínában hiszen ő vitte el oda először Orbán Viktort, és a Nemzeti Bank kínai tanácsadókat is alkalmaz amióta Matolcsy a bankelnök, de közölték: kormányokat nem támogatnak!

A kínai államnak nincsenek dollár milliárdjai arra, hogy lélegeztető gépen tartsa a nemzeti együttműködés rendszerét. Matolcsy hazakullogott, és jelentette a csúfos kudarcot Orbán Viktornak. Aki most Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztertől várja, hogy szerezzen pénzt Kínából.

A piaci hitel drága

Orbán Viktor kekeckedése Brüsszelel nemcsak azért kerül sokba Magyarországnak, mert nem kapjuk meg belátható időn belül az uniós euró milliárdok jórészét hanem azért is, mert a nemzetközi pénzpiacok árgus szemekkel figyelik a magyar kormány és Brüsszel viszonyát. A rossz kapcsolat drágább hitelt jelent vagyis a magyar költségvetésnek egyre többet kell költenie a kölcsönök törlesztésére. Pénze tehát egyre kevesebb lesz a választópolgárok megvásárlására.

Mi lesz így a jövő évi önkormányzati és európai választásokkal?

Orbánnak csak az országos választás számít

2026-ban akar nyerni a miniszterelnök, aki érzi, hogy nem veszíthet, mert akkor kínos kérdésekkel kellene szembenéznie vagyona eredetét illetően. Az országos választás messze van, az önkormányzati és az európai viszont közel. Pénz viszont nincsen a választópolgárok megvásárlására. Orbán azzal számolhat, hogy az önkormányzatok jelentős része az ellenzék ölébe pottyanhat. Nem azért mintha az ellenzéki pártoknak eszükbe jutna bármi is, de a proteszt szavazatok segíthetik őket. Amint hatalomra jutnak szembesülhetnek azzal amivel Budapest már idén számolhat: nincs pénz, fenyeget a fizetésképtelenség! Ennek eredményeképp Orbán abban reménykedhet, hogy az ellenzéki önkormányzatok lejárathatják magukat hiszen nem lesz egy vasuk sem! Öngyilkos politika ez, de pénz híján Orbánnak sem telik többre.

Miért nem próbál megállapodni a miniszterelnök Brüsszellel és Washingtonnal?

Az európai ügyek új minisztere beiktatása alkalmából úgy nyilatkozott, hogy

“csak a nemzeti érdek védelmében vállalok konfliktust az Európai Unióval.”

Finom célzás ez arra, hogy Orbán Viktor konfrontatív magatartása nem különösebben eredményes, de akkor miért tart ki mellette a miniszterelnök?

Nem kizárt, hogy a kínaiak pragmatikus fordulatot javasolnak Orbán Viktornak, mert nekik nem egy eszmei harcos kell hanem egy bábfigura az Európai Unión és a NATO-n belül. Pekingben nemrég fogadták Tony Blinken amerikai külügyminisztert, ott tárgyal Janet Yellen pénzügyminiszter. A kínaiak meg akarnak állapodni mind az USA-val mind az Európai Unióval.

Utcai harcosra nincs szükségük Budapesten, pragmatikus politikusra annál inkább…

Miért távozik Varga Judit?

Az igazságügyi miniszter asszony menekülő útja Brüsszel, mert a Völner – Schadl ügyben egykori államtitkára mentőtanúnak jelölte. Korrupciós ügyből nehéz jól kikeveredni a bíróság előtt márpedig erre kevés esélye van Varga Juditnak, akinek ellenőriznie kellett volna államtitkárát. Kevesen hiszik el, hogy semmit sem tudott a Völner – Schadl ügyről.     

Ex miniszterként már kisebb blamázs a bírósági szereplés. Brüsszelben aligha kap biztosi posztot amire Orbán Viktor állítólag szánja hozzá mindig hű igazságügyi miniszterét.

Már eleve azzal, hogy ő Orbán Viktor jelöltje, olyan hendikeppel indulna, hogy a bukás be lenne programozva.

Elődje, Trócsányi igazságügyi miniszter sem kapta meg a biztosi posztot.

Brüsszelben képviselni manapság Orbán Viktort nem épp leányálom.

A magyar miniszterelnök abban bizakodik, hogy az új Európai Parlament és az új brüsszeli bizottság más lesz mint a mostani. Orbán reménykedik, hogy előretör a szélsőjobb Európában, de Giorgia Meloni brüsszeli szereplése mutatja, hogy a gazdasági realitások felülírják a politikai vágyálmokat.

Pintér távozna?

A veterán belügyminiszter újra felajánlotta lemondását, de azt nem fogadta el Orbán Viktor, akivel furcsa párost alkotnak. A rendszerváltás előtt Pintér Sándor volt az a rendőr, akinek a feladata volt a rendszerváltó elit vezetőinek védelme. 1998-ban Orbán Viktor nem őt akarta kinevezni belügyminiszternek, de mégiscsak Pintér Sándor kapta a kulcsfontosságú tárcát, amely az egyetlen a magyar kormányban viszonylagos autonómiát élvez. Ezért is vette el Pintér Sándortól a titkosszolgálatok felügyeletét Orbán Viktor, aki fél, és ezért jobbnak látja, ha személyesen irányíthatja a titkosszolgálatokat, melyek jogköre – a vészhelyzet következtében –  meglehetősen széles. Magyarország még nem rendőrállam, ez az Európai Unióban nem is valósítható meg teljes mértékben. Jelentős részben Pintér Sándor a garancia arra, hogy

Orbán álma: a putyini vertikális rendszer vagyis az önkényuralom

nem valósult még meg Magyarországon.

Orbán ősszel kormány átalakításra készül, és Pintér akkor távozhat. Orbán jelöltje Kocsis Máté, aki távolról sem jelent ellensúlyt a miniszterelnöknek mint Pintér Sándor. Washingtonból és Brüsszelből, Berlinből és Párizsból többször is figyelmeztették a magyar miniszterelnököt, hogy ne menjen tovább ezen az úton. Brüsszel ezért tart függőben 27 milliárd eurót, ez nagyon sok pénz egy kis államnak.

Megér-e ennyit Orbán Viktor Magyarországnak?

Szankciók, avagy Brüsszel a hibás mi csak megszavazzuk!

Szankció, szavalják már a gyerekek is, miközben sok ember zárja el a gázcsapot. Nem a gáz fogyott el, hanem az emberek pénze, mert sokan vagy esznek, vagy fűtenek.

Az oroszok elleni kényszerintézkedések nálunk minden alól felmentő okká léptek elő, és ha valaminek a korábbiaknál többszörösére nő az ára azért természetesen nem a kormány hibás, hanem a szankciók. Ezt harsogja a közpénzből forgatott kampányfilm a közpénzből  fizetett médiafelületeken.

A szankciók eredeti célja természetesen nem az, hogy hivatkozási ok legyen, de Orbánék jól felhasználják saját hibáik (bűneik) leplezésére, a NER kórus pedig nem csak bólogat, hanem hangosan ismételgeti is.

Egyértelmű, hogy Moszkva rablóhadjárata, melyben az agressziója mellett háborús bűnösként is tündököl, ellenlépésért kiált, mert láthattuk mi történik akkor, ha nincs ilyen. A Krím einstandolásakor szinte semmi ellenlépés nem történt ezért nem csoda, hogy Putyin vérszemet kapott.

Hja, mondogatta, ha ez ilyen egyszerű… és bizony, ha engedünk neki, akkor tényleg az. Ránéz a térképre, aztán int a csapatoknak: irány Kijev! Onnét már Berlin sincs olyan messzire.

További veszély a demokratikus országokra nézve, hogy a vérszem nem csak Putyinék sajátja –  ott van Kína Tajvan fájdalma, és ott vannak a terrorista meg a fanatizált államok (utóbbi kettő sokszor azonos), akik hagymázos álmaik megvalósításának hivatkozási alapjaként mutogathatnának a nagy testvérre.

A demokratikus világban bármely agresszív lépést válasz nélkül hagyni az agresszió létjogosultságának  elfogadását jelentené.

Az ezzel járó negatív gazdasági hatásokat vállalni kell.

Hungarikum, hogy ezt kies hazánkban milyen sok ember képtelen megérteni. Hatványozottan az, hiszen Miniszterelnök úr sem akarja érteni. Lehetséges persze, hogy ennek ellenére mégis érti, mivel az összes szankciót megszavazta, azaz az szankcióellenesség csak a szokásos nemzethülyítésre kell.

A szankció lehet politikai vagy gazdasági. Az első jelképes kárt okoz, például nem hívják meg az embert valahová, na bumm, a második viszont már kézzelfogható, így, ha a magyar kormányfő áldott jó szívének köszönhetően nem szeretné, hogy szegény Kirill pátriárka kihűlt leveskéje mellett dideregjen, az EU-val kell megküzdenie. Meg is tette „böcsülettel”, ezért a pátriárka ma is a halkan pattogó aranykandalló mellől nézi 4K tévén az ukránokat, ahogy menekülnek rommá lőtt, fagyos házaikból kis motyóikat cipelve.

Van még pár további orosz oligarcha, akiknek sorsát Miniszterelnök úr a szívén viseli, így a magyarok harca a putyinista elit jóléte érdekében eltarthat még egy darabig. Nekünk ez persze semmi, simán abszolváljuk mindegyiket. Szívósságunk legendás, nem csak köztudott.

„Mi, magyarok” -, kezdené szózatát büszke daccal szeretve tisztelt miniszterelnök urunk, ha a szívósságról kellene előadást tartani.

Az lenne ideális, ha szankció a kivetőnél nem járna semmiféle kárral, akire viszont kivetették, azt másodperceken belül tönkre teszi gazdaságilag. Nos, ilyen még Fülig Jimmy legnagyobb sajnálatára sem létezik.

Kevésbé ideális esetben a kivetőknél a szankciók okozta kellemetlenségek fokozottak, a fenyítettnek meg kimarad ugyan az import, és az ipar tényleg bukdácsolni kezd, de csak uszkve egy év után. Nagy ország esetén ez így törvényszerű, a megrendítő negatív hatásra várni kell.

Nálunk, mint kivetőknél felbukkannak további mellékhatások is.

Például az Európában a magas infláció. Ebben mi dagadó mellel jeleskedünk: nálunk majd háromszorosa az európai átlagnak. Csakhogy a kormány szokásához híven hazudik és állításával ellentétben ennek döntő részét nem a szankciók okozzák:

1./ Az energiadrágulás főként amiatt következett be, hogy Putyin elzárta a gázcsapot,
2./ a forintgyöngülés jócskán hozzájárult az energiaárak növekedéshez, amely a kormány sara,
3./ „jobb ha hosszútávú szerződést kötünk az oroszokkal” hazugságának köszönhetjük, hogy nem jutunk olcsóbban a piacról földgázhoz,
4./ ha kevésbé hagyatkoztunk volna az elmúlt 12 évben az olcsó orosz gázra (szigetelések, egyéb energiafelhasználást csökkentő beruházások), kevesebbet kellett volna az emelkedő árú energiafajtából vásárolni.

A fentiek alapján javasolnánk elsősorban Putyin (~50%), másodsorban a kormány (~30%) felelősségének firtatását, mert Brüsszel az előbbieknél jóval kisebb mértékben felelős
(~ 20%), és még ez a mondottnál jóval kisebb károkozás is (melyet Orbán is megszavazott) elengedhetetlenül szükséges válaszlépés volt úgy politikailag, mint gazdaságilag.

Egyébként, ha Putyin nem robbantja ki a háborút, akkor Brüsszel ezen okból történt magyarországi károkozása – szankciók híján – nulla lett volna, vagyis Putyinra fentebb rótt 50% jóval inkább 100%!

Persze a kormány mást mond, az átverésünk folyamatos. Miniszterelnök úr az elmúlt év augusztusánál ragadt le (addig voltak neki kedvezők az adatok), arra hivatkozva mantrázza még mindig, hogy  a szankciók nem érik el céljukat, mert például Moszkvában még mindig nagyon olcsó az élelmiszer, hogy dőzsölhetnek belőle az oroszok. Az véletlenül kimaradt ennek  magyarázatából, hogy az orosz mezőgazdaságra nincs hatása az Unió által megszavazott szankcióknak.

Ezek pont olyan átverések, mint a Miniszterelnök úr által korábban emlegetett 180.000 HUF/hó/háztartás rezsitámogatás, amelynek folyamatos fizetéséhez annyi pénzre lenne szükség, hogy félévenként csődölne be az állam, pedig már enélkül is befektetésre nem ajánlott, bóvli minősítésű kötvényeivel. Lehet, persze, hogy a múlt év valamelyik napján pár percig ennyi volt, de a bemondott összeg azelőtt és azóta is szégyenteljes hazugság, aminek már a leírása is kézgörcsöt okoz normál agyműködésű embereknél.

Nem kevés kell ám ahhoz, hogy egy értelmiségi vállalja az ostobaság hirdetését, de azért a NER lapokat nézve láthatóan van az a pénz.

Orbán számított az Erasmus pénzek befagyasztására

0

6 milliárd plusz forintot írtak bele az új költségvetésbe az Erasmus program finanszírozására 2023-ban – szúrta ki a K monitor. Vagyis az Orbán kormány jóelőre számolt azzal, hogy az Európai Unió beváltja fenyegetését a külföldi egyetemi ösztöndíjakkal kapcsolatban.

Brüsszelben már régóta kifogásolják, hogy az alapítványok által irányított egyetemek kormányzati ellenőrzés alatt állnak hiszen az alapítványok vezetőinek döntő többsége kormányzati ember olykor miniszter, aki szép pénzt húz ebből. Ilyen miniszter például Varga Judit és Szijjártó Péter. Gulyás Gergely kancellária miniszter közölte: az Orbán kormány hajlandó arra, hogy kivonja a minisztereket az alapítványok vezérkarából. Gulyás Gergely egyúttal elmondta: a kormány számításai szerint 5 milliárd forintot jelent az uniós döntés a befagyasztásról vagyis a költségvetésben lesz annyi pénz, amennyiből az Erasmus programot továbbra is finanszírozni lehet. Mire kellett a színjáték Orbánnak, aki képmutató módon felháborodott: ”Brüsszel a gyerekeinket bünteti!”? Arra, hogy ismét bűnbakot csináljon az Európai Unióból. A megélhetési válság ugyanis, melyet Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter beharangozott, mind nyilvánvalóbb a hétköznapokban. A 15%-os nyugdíj emelést azonnal megeszi az infláció, amely hivatalosan is 20% fölött van. És akinek nem emelkedett a jövedelme az idén, az hogy vészeli át az inflációt, amely uniós rekorder, és idén minden bizonnyal az is marad? A kérdésre nincs válasz, ezért kell Orbánnak minden korábbinál inkább a bűnbak.

Plusz 20 milliárd a titkosszolgálatoknak

Szintén a K monitor vette észre, hogy szép csendben megemelte az Orbán kormány a titkosszolgálatok amúgy sem kicsi költségvetését. Vajh miért? Mert Orbán tart attól, hogy az USA a megélhetési válságot kihasználva kipöcköli a hatalomból. A miniszterelnök maga irányítja a titkosszolgálatokat Kovács tábornok segítségével. Korábban arról volt szó, hogy Rogán Antal kapja majd a megtisztelő feladatot: az összes titkosszolgálat irányítását, de Orbán nem bízik immár senkiben sem. Okkal. Korábbi kancellária miniszterét, Lázár Jánost már a 2018-as választást megelőzően megkeresték az amerikaiak: vállalná-e a pótolhatatlan vezér posztját?

A maffiában általában a törekvő alvezérek nyírják ki elődjüket. Paul Castellano, akiről a Keresztapa Michele Corleone figuráját mintázta az író illetve a filmrendező úgy végezte, hogy az egyik alvezére, John Gotti lelövette őt a nyílt utcán. Gotti csak a saját erejére támaszkodhatott, el is bukott: börtönben halt meg. Most azonban a törekvő alvezérek számíthatnak az USA és Brüsszel támogatására. Nem csoda tehát, hogy Orbán Viktor fél. A diktátorokról azt mondják: úgy alszanak, hogy a fél szemük nyitva. Hosszú távon elég fárasztó lehet…

Miért nem csökken a gázszámlám, ha olcsóbb a földgáz az európai piacon?

Ennek a húsbavágó kérdésnek járt utána a brüsszeli Politico, amely rámutat: az enyhe tél jó az európai fogyasztóknak, és rossz Putyinnak, de ettől még egyáltalán nem szűnik meg az energiaválság.

70 euró körül jár a földgáz ára a hollandiai gáz tőzsdén, ahol ilyet csak azelőtt láttak mielőtt Putyin megkezdte volna agresszióját Ukrajna ellen (február 24.). A földgáz persze még így is nagyon drága: ötször olyan magas mint amikor 2019-ben megindult felfelé, és még mindig jóval többe kerül mint az Egyesült Államokban. Ez pedig nem jó hír az európai iparnak. Minden relatív: augusztusban még csaknem ötször ilyen magas volt a földgáz ára Európában.

A baj az, hogy a földgáz árának csökkenése nemigen mutatkozik meg a gázszámlákon, melyeket a fogyasztók kapnak Európában. Miért nem?

Az egyik ok az, hogy a nagy gázkereskedők még a korábbi magas áron vásároltak be.

“Ezért még hónapokba sőt évekbe is beletelhet míg a gázszámlákon is mutatkozik a kedvező változás”

– nyilatkozta , a brit Cornwall Insight energia kutató intézet szakértője.

Milyen áron sikerül feltölteni a nagy gáztárolókat a téli fűtési szezon után? Ez a másik tényező, ami miatt egyelőre nem csökkennek a gázszámlák hiszen a kieső orosz gázt valahonnan pótolni kell. A cseppfolyósított földgázt fogadó  kapacitások növekednek: idén két új terminál kezdheti meg működését Hollandiában és Németországban. Kapacitásuk majdnem 40 milliárd köbméter, ez a 2021-es uniós fogyasztásnak csaknem a 10%-a. Csakhogy azóta jelentősen mérséklődött a gázfogyasztás az Európai Unióban részben a spórolás részben pedig az enyhe idő miatt. Az eredmény: a gáztárolókban 83% fölött van a telítettség míg tavaly ez csak 54% volt. Ez azt jelenti, hogyha enyhe marad az időjárás, akkor a gáztárolókban levő gáz elég lehet a fűtési szezon végéig. Csakhogy akkor annyira lemerül a szint, hogy problematikus lenne a feltöltés az új fűtési szezonra: 2023 őszére és telére.

Az orosz földgáz korábban az uniós igények 40%-át elégítette ki, most csak 10%-át. Ez rossz hír az oroszoknak. Alekszej Miller a Gazprom főnöke közölte is, hogy tavaly 20%-kal csökkent a földgáz kitermelés és 45%-kal az export. Ez komoly csapás Putyin pénztárcájára, de nem elég ok az optimizmusra Európában. Olaf Scholz német kancellár fel is szólított minden német polgárt szilveszterkor, hogy fokozzák az energiatakarékosságot, mert “az elkövetkező hónapokban ennek rendkívüli jelentősége lesz”. A kancellár hangsúlyozta: még nincs vége az energiaválságnak!

Arról pedig nem beszélt, hogy az európai földgáz piac alacsonyabb árai mikor jelenhetnek meg a fogyasztók gázszámláin?

Magyar specialitás

A Nemzeti Együttműködés Rendszerében minden egy kicsit vagy inkább nagyon másképp van mint az Európai Unióban, ahol a magas energia árak ellen a kormányok védik a szegényebb rétegeket, melyeknek a jövedelemében jelentős részt képvisel a rezsi. Magyarországon viszont majdnem mindenki ide tartozik, ezért

a magyar kormány büszke kijelentése, hogy nálunk a legolcsóbb a földgáz Európában, keveseket vigasztal hiszen míg a gazdagabb uniós országokban 10-15% a rezsi részesedése az átlag jövedelemből, addig nálunk ennek a duplája.

A másik, egyáltalán nem jelentéktelen különbség, hogy az olaj és a földgáz áfája óriási bevételt hoz a költségvetésnek. A 27%-os áfa uniós rekord, és a kormány nem hajlandó azt csökkenteni, mert különben felborulna a költségvetés. Németországban és más uniós országokban jelentős mértékben csökkentették a földgáz és az olaj áfáját, hogy enyhítsék a fogyasztók nem épp irigylésre méltó helyzetét. Nálunk a politikai és a gazdasági szempontok nyíltan szembekerültek egymással, ahogy ezt maga Orbán Viktor is elismerte.

A rezsi védelmezése politikai alapszükséglete a Nemzeti Együttműködés Rendszerének. Az ára viszont szinte megoldhatatlan feladat a gazdaság számára. Az európai piacon csökkenő gázár mentheti meg az Orbán kormányt, és nem Putyin, aki ígérete ellenére nem küldi olcsóbban földgázt.

Vagyis a magyar kormány ingyen blamálja magát a Putyin barátsággal hiszen abból csak egy újévi üdvözletre telik.

Orbán Viktor kétségbeesetten keres 10 milliárd eurót

  • Orbán a falhoz érkezett

  • Brüsszelben nincs bizalom, Brüsszelből nem jön pénz

  • Az árulást mindenütt, az árulót sehol sem…  

  • Szövetségekhez közös érdek kell, de a szövetségesek a célt külön utakon tudják elérni

  • „Térdre, imához!”

A miniszterelnök a KAVOSZ rendezvényén beismerte: ”már a falnál vagyunk.” Fő okként az energiaválságot említette: tavaly 7 milliárd euró volt az energia számla, az idén 17 milliárd lesz. Jövőre pedig 17-21 milliárd. “Ezt kell kigazdálkodni”  – mondta a kormányfő, aki pontosan tudja, hogy ez lehetetlen. Ekkora lyukat csak az európai pénzekből lehetne befoltozni, de ezek nem érkeznek. A biztonság kedvéért Orbán nem is említette a Brüsszeltől remélt euró milliárdokat. Mindez azt igazolja: nem számít arra, hogy a közeli jövőben megérkezik ez a pénz. Amelyre viszont most van nagyon nagy szükség. A magyar fogyasztók forintban fizetnek míg az energia számla dollárban ketyeg. Talán nem kellett volna hagyni a forintot leértékelődni, de 2010-től fogva Orbán Viktornak ez a politikája. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter még nem is oly rég azt mondta, hogy “jól van a forint árfolyama ott, ahol van.” Azóta kiderült, hogy a leértékelődés olyan mértékben erősíti fel az inflációt, melyet a hatalom képtelen megfékezni.

Honnan szerezhet Orbán Viktor 10 milliárd eurót?

Ha Brüsszelből nem jön a pénz, akkor a piacról kell hitelt felvenni. Ez nem lehetetlen, de olyan sokat kell érte fizetni, hogy az államadósság egyre nehezebben finanszírozhatóvá válik. A piacok nagyonis figyelik az európai pénzeket, mert azok azt a bizalmat jelzik, melyet Orbán Brüsszelben élvez. Ha Brüsszelben nem bíznak benne, akkor vajon a piacon miért bíznának? Fordulni lehetne az IMF-hez is dehát Matolcsy György kipaterolta a Nemzetközi Valutaalapot, amely uniós tagállam esetében mindenképp támaszkodik Brüsszel véleményére. Marad a kínai kölcsön. 10 milliárd eurót a kínaiak nem adnak. Cserében ugyanis a magyar kormány nem tud mit felkínálni. A görögök Pireusz kikötőjét adták cserébe. Erdogan elnök úgy kapott egymilliárd dolláros gyors segélyt, hogy le kellett mondania az ujgur mozgalmak támogatásáról. Erdogannak el kellett mennie Urumcsiba, ahol a meglepett ujgurokkal személyesen közölhette: számukra a kínai kommunista párt uralma a lehető legjobb megoldás. Orbán Viktor semmi ilyet nem tud felkínálni Hszi Csin-ping elnöknek. Marad a drága piaci kölcsön, és a remény, hogy nem lesz túlságosan mélységes a recesszió és a megélhetési válság Magyarországon.

Hármas szövetség

Mindeközben a magyar diplomácia szövetséget akar létrehozni Olaszországgal és Lengyelországgal. Ez a szövetség kizárólag Brüsszelre és az uniós pénzek megszerzésére korlátozódik. Még Lengyelország sem kapta meg az uniós eurómilliárdokat pedig az ukrajnai háborúban mintaszerűen vállal szerepet. Meloni asszony kormányra kerülése előtt úgy nyilatkozott, hogy nem helyesli az uniós büntető intézkedéseket a magyar illetve a lengyel kormány ellen. A szövetséghez ez akár elég is lenne, de Olaszország is maximális mértékben rá van szorulva az Európai Unió jóindulatára. Az Európai Unió nincs adakozó kedvében hiszen leszakadóban van Észak Amerika és Kelet Ázsia mögött. Franciaország és Németország nagy közös kölcsönt készít elő a gazdaság támogatására. Ha Orbán ezt megszavazza, akkor egy lépést tesz az Európai Egyesült Államok felé. Ha nem, akkor várhatja az uniós eurómilliárdokat amíg bele nem fárad.

A helyzet válságos, ezért

  ORBÁN, térdre imához”

Mitől fél Európa népe?

Bemutatkozott Brüsszelben a Matthias Corvinus Collegium kutató központja, amely Orbán Viktor elképzeléseit tolmácsolja az Európai Unió fővárosában.

A brüsszeli központ vezetője Frank Füredi kanadai-magyar állampolgár. Arról nyilatkozott az Orbán Viktor Európa ellenes politikáját gyakran bíráló Politiconak, hogy “az áprilisi választások óta megnőtt a magyar ellenesség Európában”  és ők “ezellen kívánnak fellépni.”

Orbán Balázs, a magyar miniszterelnök politikai igazgatója arról beszélt a múlt héten, hogy a Matthias Corvinus Collegium “intellektuális központtá teszi Magyarországot Európában.”

A brüsszeli központ hivatalosan november 15-én nyílik meg. A megnyitón magyarokon kívül fellépnek lengyel, olasz és brit személyiségek is – mondta Frank Füredi a Politiconak.

Cseh Katalin, az Európai Parlement momentumos tagja bírálta az MCC központot mondván, hogy az Orbán kormány milliárdokkal támogatta azt. Szerinte a szélsőjobboldal egységes fellépését szeretné elérni az MCC brüsszeli irodájának létesítésével a magyar kormány. Emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor Trump híveinek összejövetelén beszédet mondott Dallasban (Texas, USA).

Ujhelyi István, EP képviselő is elítélte a kezdeményezést mondván, hogy szélsőjobboldali, Európa ellenes  akcióról van szó.

Mit csinál az MCC központ Brüsszelben?

Magyar diákokat fogad az Európai Unió fővárosában. Az első csoport a múlt héten járt Brüsszelben, ahol megismerkedhettek az Európai Unió intézményeivel és találkoztak a Fidesz Európa parlamenti képviselőivel.

Orbán Viktor az Európai Tanács legrégebben hatalmon levő tagja, több mint 30 éve jár Brüsszelbe. Ő volt a magyar parlament uniós bizottságának elnöke a kilencvenes években.

Azóta az álláspontja többször is megváltozott. Az elmúlt időszakban különösen hevesen bírálja az Európai Unió brüsszeli bizottságát, amely nem utalja át az uniós eurómilliárdokat Magyarországnak. Orbán Viktor pontosan tudja, hogy erről nem a brüsszeli bizottság dönt hanem az uniós nagyhatalmak mindenekelőtt Németország. Ezért tárgyalt nemrégiben hosszasan Olaf Scholz kancellárral Berlinben.

Pénz beszél

Frank Füredi ideológiai kérdésekről nyilatkozott a Politiconak, de Orbán Viktor jelenlegi helyzetében ennél sokkal fontosabb a visszatartott pénz sorsa. Ettől ugyanis nemcsak a magyar költségvetés egyensúlya függ, hanem a forint jövője is.

A piaci megfigyelők ugyanis tudják: az uniós milliárdok nélkül a nemzeti együttműködés rendszere hosszú távon működésképtelen.

Az Orbán kormány most attól tart, hogy Magyarország uniós járandóságának egy részét átteszik az ukrajnai segély alapba. Az Európai Unió hatalmas pénzügyi segélyt ígér Ukrajnának, de ennek egyelőre nincsen meg a fedezete. Felmerült, hogy a fedezetet teremtsék meg közös uniós hitel felvétellel, de ettől a fukar tagállamok óvakodnak. Lehetőség még a lefoglalt orosz javak államosítása és befizetése az ukrajnai újjáépítési segély alapba.

Jellemző módon az MCC brüsszeli központja ehhez a húsbavágó vitához nemigen kíván hozzájárulni, mert akkor kiderülne: Orbán Viktor és kormánya azért nem kapta meg eddig az uniós pénzeket, mert a tagállamok többsége egyáltalán nem látja biztosítottnak, hogy azt nem a miniszterelnök rokonai, barátai és üzletfelei nyúlják le mint eddig is.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK