brexit Archives Page 12 of 12 › Független Hírügynökség

Lengyelország 30 ezer jól fizető állást nyerhet a brexittel

FüHü

-

2017-09-26

Lengyelország 30 ezer jól fizető állást nyerhet a brexittel

A világ legnagyobb pénzintézete, a JP Morgan Chase&Co többezer pénzügyest alkalmaz majd, ha megnyitja új kelet-európai központját Varsóban.

A szerződést már aláírtuk- mondta Mateusz Morawiecki miniszterelnök-helyettes a közrádióban. Emlékeztetett arra, a svájci UBS, amely méretei alapján szintén benne van az első tízben a nagybankok világ listáján, már megnyitotta központját Krakkóban. A Goldman-Sachs, amelynek emberei Donald Trump legfontosabb tanácsadói hamarosan leépíti londoni irodáját. Ott jelenleg 3000-en dolgoznak, de ennek felét a brexit miatt átirányítják a kontinensre. Lengyelország itt is többszáz jólfizető állásra számíthat- hangsúlyozta Mateusz Morawiecki, aki szerint összesen 30 ezer pénzügyes állás lehet Lengyelország haszna a brexitből. A New Yorki Bloomberg hírügynökség érdeklődött a londoni Cityben, hogy mi a helyzet, se senki se akart neki nyilatkozni hiszen a leépítés sehol sem örömünnep. De mit is jelent a jó fizetés a pénzügyi szektorban manapság?

A kezdő fizetések a londoni Cityben úgy évi 62 ezer dollár körül vannak. Lehet ugyanennyit keresni Varsóban vagy Krakkóban ? Elvben lehet, mert

a csúcs fizetés ebben a kategóriában havi 5000 dollár körül van.

Az alsó határ viszont csak havi 1400 dollár. Ez már közelebb van a kelet-európai realitásokhoz. Mint ahogy az is, hogy a lengyel Pekao pénzintézet azokat a honfitársait akarja haza csábítani előnyös ajánlatokkal, akik évek óta a londoni Cityben dolgoznak, és most a brexit miatt kérdésessé vált a jövőjük. Konkrét számokat itt nem mondtak a Bloomberg tudósítóinak hiszen egyéni elbírálás alapján döntenek arról, hogy melyik pénzügyi szakértő mennyit is ér meg a Pekao pénzintézetnek Lengyelországban.

Lengyelország tehát 30 ezer pénzügyes „menekültre” számít a brexit nyomán,

de az igazi nyertes Németország lesz. A Bloomberg korábban beszámolt arról, hogy Frankfurt jelentős részben átveheti London szerepét mint az Európai Unió pénzügyi központja. Annál is inkább, mert Németország Európa vezető gazdasága, mely sokkal szorosabban együttműködik a többi állammal mint Nagy Britannia, melynek külkereskedelme nagyobb részt az EU-n kívüli államokra jut. Frankfurt vonzerejét az is növeli, hogy ott van az Európai Központi Bank. Ez távolról sem játszik olyan jelentős szerepet a globális pénzügyekben mint a Fed, a ” nagy testvér”, de a jelentősége egyre növekszik főként, ha Macron francia elnök reformjai legalább részben megvalósulnak és lesz közös pénzügyminisztere az eurozónának, aki minden bizonnyal a németek közül kerül majd ki…

Brexit csak 2021-ben?

FüHü

-

2017-09-22

0

Theresa May brit miniszterelnök Firenzében mondott beszédet kormányának célkitűzéseiről a Brexit utáni időszakra. Ebben kijelentette: a Brexit eredetileg tervezett időpontjában, 2019 márciusában várhatóan sem az Egyesült Királyság, sem az Európai Unió nem lesz még abban a helyzetben, hogy zökkenőmentesen meghonosíthassa az új alapokra helyezett kapcsolatrendszer feltételrendszerét.

A brit kormányfő szerint az átmeneti időszakban a két fél továbbra is hozzáférne a jelenlegi feltételekkel egymás piacaihoz, de az abban az időszakban újonnan Nagy-Britanniába érkező uniós munkavállalók számára létre kell hozni egy regisztrációs rendszert.

May szerint azt, hogy az átmeneti időszak mennyi ideig tartson, annak kell majd meghatároznia, hogy az új feltételrendszer meghonosítása mennyi időt vesz igénybe. A reális időtáv, mondta, két év lehet.

A brit miniszterelnök szerint London azt szeretné, ha a Brexit, vagyis a brit EU-tagság megszűnése után is Nagy-Britanniában maradnának a külföldi EU-állampolgárok.

Nagy-Britannia értékeli és köszöni a külföldi EU-munkavállalók hozzájárulását a britek jólétéhez.

Hozzátette: elsődleges feladatának tekinti, hogy a Nagy-Britanniában élő több mint 3 millió külföldi EU-polgár ugyanolyan feltételekkel maradhasson az országban a Brexit után is, mint eddig.

A britek többsége várja a külföldi munkaerőt

FüHü

-

2017-09-05

0

A britek többsége várja a külföldi munkaerőt

A Brexit után is várja a britek zöme a szakképzett uniós munkaerőt és a mezőgazdasági munkásokat – derül ki egy közvélemény-kutatásból. A tavaly a kilépésre szavazók nagy része is ezt pártolja. A kormány álláspontját viták tarkítják.

A válaszadók 86 százaléka támogatja, hogy a szakképzett külföldi EU-állampolgárok – orvosok, kórházi ápolók, tudósok, kutatók, informatikusok, üzleti-pénzügyi szakértők, építőipari szakmunkások, sőt képesített bárpultosok is – a Brexit után a jelenlegihez hasonló,

vagy akár még nagyobb számban vállalhassanak munkát Nagy-Britanniában

– derül ki egy közvélemény-kutatásból.

A felmérést készíttető British Future szakértői kiemelték: azok körében is 82 százaléknyian támogatják, hogy legalább ennyi, vagy még több magasan szakképzett külföldi EU-munkaerő érkezzen, akik a brit EU-tagságról tavaly nyáron tartott népszavazáson a kilépésre voksoltak. A közvélemény-kutatás tanúsága szerint a britek többsége felmérte a külföldi mezőgazdasági idénymunkások alkalmazásának fontosságát is: 63 százalékuk szeretné, ha a szezonra más EU-országokból érkező külföldi gyümölcsszedők a brit EU-tagság megszűnése után is a mostani vagy még nagyobb számban vállalhatnának munkát Nagy-Britanniában.

A brit mezőgazdasági termelők szövetségének (NFU) elnöke, Meurig Raymond idei éves kongresszusukon kijelentette: a brit agráriumnak évi 85 ezer, 2021-ben már 90 ezer idénymunkásra lesz szüksége, és e munkavállalók nagyon nagy többsége a kelet-európai EU-országokból érkezik. Raymond szerint ha a brit mezőgazdaság az EU-tagság megszűnése után nem fér hozzá e munkaerőhöz,

„a földeken fog elrothadni a termés”.

A British Future számára készült új felmérés szerint azonban a britek többsége más területeken már nem támogatja az alacsony szakképesítésű külföldi EU-munkavállalók alkalmazását: a válaszadók 64 százaléka szeretné ezek beáramlásának korlátozását. Az országos átlagon belül azok 50 százaléka is így nyilatkozott, akik a tavalyi EU-referendumon a bennmaradásra szavaztak.

A brit kormány eddig ismert álláspontja szerint

a brit EU-tagság 2019 tavaszára várható megszűnésével véget ér a munkavállalók szabad beáramlása is az Európai Unió tagállamaiból,

bár a kérdésben többször egymásnak is ellentmondó vélemények jelentek meg. Amber Rudd belügyminiszter például a Financial Times című londoni üzleti-gazdasági napilapban nemrégiben közölt írásában arról biztosította a brit üzleti szektort és a külföldi EU-állampolgárokat, hogy a brit EU-tagság megszűnése után „sem zárulnak be hirtelen az ajtók”, mivel Nagy-Britanniának is érdeke, hogy „a legtehetségesebb, legjobb” munkavállalók számára vonzó helyszín maradjon.

A külföldieket, különösen a kelet-európaiakat éppen az állítólagosan általuk elfoglalt munkahelyek miatt támadtak súlyos támadások. Legutóbb erről írtunk.

MTI/FüHü

Brexit: gyorsan fogy idő

FüHü

-

2017-08-28

0

Minél hamarabb el kell kezdeni a komoly tárgyalásokat, az Egyesült Királyságnak pedig tisztáznia kell az álláspontját az uniós kilépés legfőbb kérdéseit illetően – ezt mondta Michel Barnier, az Európai Bizottság főtárgyalója a kiválás feltételeiről szóló egyeztetések harmadik fordulójának megnyitása előtt Brüsszelben.

Michel Barnier
Forrás: Wikimedia Commons

Barnier azt mondta, minél előbb véget ér a bizonytalanság, annál hamarabb meg lehet kezdeni a tárgyalást a jövőbeli kapcsolatokról és a kereskedelmi kérdésekről. Ehhez azonban

a briteknek a jelenleg megvitatásra váró ügyekben teljesen világossá kell tenniük az álláspontjukat.

Arról is beszélt, hogy teljes az egyetértés a Brexit után bennmaradó „huszonhetek” között abban, hogy fontos az úgynevezett szakaszos megközelítés.

David Davis brit Brexit-ügyi miniszter az MTI tudósítása szerint azt mondta: az előrelépéshez mindkét fél részéről „rugalmasságra és képzelőerőre” van szükség. Arról is beszélt, hogy országa minden kérdésben – az állampolgári jogokat, a fennmaradó brit pénzügyi kötelezettségeket és az ír-északír határellenőrzést illetően is – előrehaladást szeretne elérni a héten. Szerinte

a cél, hogy a jövőbeli megállapodás mindkét félnek javára váljon.

Az első egyeztetést június 19-én tartották, de akkor mindössze a menetrendről egyeztek meg, az első „igazi”, négynapos tárgyalási forduló július közepén volt.

A Politico diplomáciai forrásokra hivatkozva arról írt, hogy amennyiben az Egyesült Királyság ezúttal sem áll elő a javaslatával arra vonatkozóan, hogy miként számolják ki az EU-val szemben fennmaradó kötelezettségek összegét, akkor megfeneklenek a mostani egyeztetések.

A „huszonhetek” vezetői októberben döntenek majd róla, hogy megfelelő ütemben haladnak-e az egyeztetések a kilépéssel kapcsolatos legfőbb kérdésekről ahhoz, hogy megkezdődhessenek a kereskedelmi tárgyalások. Sajtóhírek szerint

Brüsszelben egyre többen kételkednek benne, hogy októberben tovább tudnak lépni, ugyanis egyelőre több kérdésben is komoly nézetkülönbségek vannak a felek között.

Az Egyesült Királyságban tavaly júniusban tartottak népszavazást az ország EU-tagságáról, amelyen a választók 52 százaléka a kilépésre szavazott. A Lisszaboni Szerződés 50. cikke értelmében az uniós tagság a kilépési szerződés hatályba lépésével, vagy annak hiányában a távozási szándék (2017. március 29-ei) bejelentése után két évvel szűnik meg, de a kiválási tárgyalások a tagállamok konszenzusos döntésével meghosszabbíthatók.

Saját Schengent javasol a brit miniszterelnök az íreknek

FüHü

-

2017-08-13

0

Theresa May a Brexit után különmegállapodásra készül Írországgal.

A Sunday Telegraph ír arról, hogy Theresa May abban bízik: ha lehetővé teszi az ír állampolgároknak a határellenőrzés nélküli beutazást Nagy-Britanniába, Leo Varadkar ír miniszterelnök személyében

kulcsfontosságú szövetségesre tesz szert a Brexitről szóló tárgyalásokon.

Az Egyesült Királyság uniós tagsága várhatóan 2019 márciusában szűnik meg.

Az MTI által idézett cikk szerint az ír kormányfő többször is aggódott amiatt, hogy a brit kabinet mindeddig nem kötelezte el magát amellett, hogy nem állítják vissza a határellenőrzést az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország és az Ír Köztársaság között, noha ez az egyik legfontosabb kérdés a brit európai uniós tagságról szóló tárgyalásokon.

Theresa May
Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Az Egyesült Királyság és Írország ugyan nem tagja az EU belső határellenőrzését lebontó schengeni övezetnek, de

már évtizedekkel ezelőtt kétoldalú megállapodást kötött, amelynek alapján a két ország között gyakorlatilag megszűnt a határellenőrzés.

A Telegraph szerint a brit kormány javaslatában az szerepel, hogy

Észak-Írország és az Ír Köztársaság közötti határra biztonsági kamerákat és automata rendszámfelismerő-technológiát telepítenének,

így oldva meg az ellenőrzést. A zökkenőmentes áruforgalom fenntartása érdekében a brit kormány továbbá javasolni fogja a „megbízható kereskedők” rendszerének létrehozását. Az ebben szereplő vállalkozások szabadon szállíthatnak árut az ír sziget két része között.

Írországból évente hozzávetőleg húszezren mennek Nagy-Britanniába dolgozni. A brit európai uniós tagság megszűnése után az EU-s állampolgárok útlevél-ellenőrzés nélkül léphetnek be az Egyesült Királyságba, de csak turistaként, munkát nem vállalhatnak. Az íreknek viszont utóbbit is lehetővé tennék.

Itt tart az alku?

FüHü

-

2017-08-06

0

Állítólag csak 40 milliárd eurót fizetne az Egyesült Királyság a Brexitért. Az Európai Unió viszont 100 milliárddal kezdte az alkut, de most már hatvannál tart.
London kész 40 milliárd eurót fizetni az Európai Uniónak a kilépési megállapodás részeként – írta honlapján a Sunday Telegraph című brit konzervatív vasárnapi lap három névtelenül nyilatkozó londoni kormányforrásra hivatkozva.

A lap szerint a brit kormány magas beosztású hivatalnokai arra a következtetése jutottak, hogy ez az ajánlat – amely most első ízben lett számszerűsítve – az egyetlen lehetőség a Brexit-tárgyalásokon kialakult patthelyzet feloldására. Az újság szerint Nagy-Britannia ekkora összeget csak egy szélesebb körű megállapodás keretében hajlandó kifizetni, amely tartalmazza a kereskedelmi megállapodást is az EU-val.

„Ami a tárgyalási folyamatot illeti, az egyszerűen nem működik.

Számunkra ismert, hogy az álláspontjuk (Brüsszelben) 60 milliárd euró, de az alsó határ valójában 50 milliárd. A miénk közelebb áll a 30 milliárd euróhoz, de a tényleges végösszeg 40 milliárd euró körül mozog, még ha a nyilvánosság és a politikusok még nem is tartanak ennél”

– idézi a brit lap egy név nélkül megszólaló magas rangú kormányilletékest.

Az EU-val folytatott tárgyalásokért felelős tárca egyelőre nem fűzött kommentárt a lapértesüléshez. Michel Barnier eddig nem volt hajlandó elárulni, hogy mekkora összeg szerepel a „válási számlán”. Korábban az a hír terjedt el, hogy az EU a fennálló brit kötelezettségek rendezésére 100 milliárd euró nagyságrendű összeget követel majd Londontól, amire a Brexit-ügyi miniszter úgy reagált, hogy annyit az Egyesült Királyság egészen biztosan nem fog fizetni.

London számára a pénzügyi kötelezettségek rendezése a tárgyalások egyik sarkalatos pontja. Az Európai Unió viszont addig nem hajlandó a kiválás utáni kapcsolatokról tárgyalni, míg a kilépés alapvető vitás kérdéseiben nem sikerült kellő haladást elérni.

Az idő amúgy nem Londonnak dolgozik, mert az ország uniós tagsága jelen állás szerint 2019 márciusában mindenképpen megszűnik, akár sikerül megállapodni a kilépésről, akár nem, és ezt csak a többi 27 uniós tagállam egyhangú döntésével lehet elhalasztani.

MTI/FüHü

Lengyelországba látogatott a leendő walesi herceg és neje

FüHü

-

2017-07-23

0

Lengyelországba látogatott a leendő walesi herceg és neje

Vilmos, az angol királynő unokája és neje a két pici gyerekkel azért látogatott el Lengyelországba, hogy jelezze: Nagy Britannia uniós távozása után is fontosnak tartják a kapcsolatok fenntartását azzal országgal, melynek fiai a második világháború idején az angolok oldalán küzdöttek.

Vilmos és Katalin a stutthofban haláltábort is meglátogatta. A Lengyelország északi részén található táborban a nácik 110 ezer foglyot őriztek rémes körülmények között. Közülük 65 ezren meghaltak. Egy részük gázkamrákban, másik részük pedig a nélkülözés és a betegségek következtében. A halálos áldozatok közül 28 ezer volt zsidó.

Vilmost és Katalin két olyan egykori zsidó fogoly vezette körül a lágerben, akik túlélték a szörnyű megpróbáltatásokat és jelenleg Londonban élnek. Nagy-Britanniában jelentős zsidó közösség él, közülük sokan a holocaust elől menekültek vagy épp a túlélők közül kerülnek ki.

Nagy-Britannia legnagyobb nemzeti kisebbsége jelenleg a lengyel.

Több mint 800 ezer lengyel állampolgár él a brit szigeteken. Róluk is szó volt, amikor Vilmos és Katalin Lech Walesa-val találkozott Gdanskban. Megkoszorúzták a Szolidaritás emlékművét. 1970-ben a rendőrség belelőtt a tüntető munkásokba, sokan meghaltak és megsebesültek.

A Nagy-Britanniában élő lengyel közösséget aggasztja, hogy mi lesz a Brexit után. Voltak már rémes incidensek amikor lengyeleket inzultáltak az Egyesült Királyságban. Egyikük meg is halt. Ezt követően Nagy-Britannia külügyminisztere Varsóba látogatott, hogy megnyugtassa a háborgó közvéleményt. Közölte: Nagy Britannia megvédi az uniós polgárokat és döntő többségük tovább folytathatja az életét az Egyesült Királyságban.

Címke: brexit

A világ legnagyobb pénzintézete, a JP Morgan Chase&Co többezer pénzügyest alkalmaz majd, ha megnyitja új kelet-európai központját Varsóban.

A Brexit után is várja a britek zöme a szakképzett uniós munkaerőt és a mezőgazdasági munkásokat – derül ki egy közvélemény-kutatásból. A tavaly a kilépésre szavazók nagy része is ezt pártolja. A kormány álláspontját viták tarkítják.

vagy akár még nagyobb számban vállalhassanak munkát Nagy-Britanniában

a brit EU-tagság 2019 tavaszára várható megszűnésével véget ér a munkavállalók szabad beáramlása is az Európai Unió tagállamaiból,

a briteknek a jelenleg megvitatásra váró ügyekben teljesen világossá kell tenniük az álláspontjukat.

a cél, hogy a jövőbeli megállapodás mindkét félnek javára váljon.

Brüsszelben egyre többen kételkednek benne, hogy októberben tovább tudnak lépni, ugyanis egyelőre több kérdésben is komoly nézetkülönbségek vannak a felek között.

Theresa May a Brexit után különmegállapodásra készül Írországgal.

kulcsfontosságú szövetségesre tesz szert a Brexitről szóló tárgyalásokon.

már évtizedekkel ezelőtt kétoldalú megállapodást kötött, amelynek alapján a két ország között gyakorlatilag megszűnt a határellenőrzés.

Észak-Írország és az Ír Köztársaság közötti határra biztonsági kamerákat és automata rendszámfelismerő-technológiát telepítenének,

London számára a pénzügyi kötelezettségek rendezése a tárgyalások egyik sarkalatos pontja. Az Európai Unió viszont addig nem hajlandó a kiválás utáni kapcsolatokról tárgyalni, míg a kilépés alapvető vitás kérdéseiben nem sikerült kellő haladást elérni.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA