Kezdőlap Címkék Botrány

Címke: botrány

Gémesi egy rossz nyilatkozattal futott a késbe

0

A szövegkörnyezetet tekintve rosszul előadott mondatokban beszélt arról Gémesi György, hogy „ne vigyenek ennivalót, ne adjanak pénzt” a hajléktalanoknak. Az azért kiderül Facebook-videóiból, hogy rokonszenvezik a szigorú kormányzati gyakorlattal. Ma újabb videót adott ki.

Kapott hideget-meleget Gödöllő polgármestere, aki csütörtökön szokásos Facebook-videóban reagált arra a hírre, hogy az új törvény nyomán városukból vitt el a rendőrség az első hajléktalant a bíróságra.

Gémesi György a hajléktalanszállóra látogatott, annak vezetőjével és egy hat éve ott lakóval beszélgetett. Ennek végén mondta azt a nézőkhöz fordulva, hogy

„azt kérem mindenkitől, ne vigyenek ennivalót, ne adjanak pénzt, a kocsmában köt ki, bort vesznek belőle.

Az utcán való életvitelszerű tartózkodás pedig olyan közegészségügyi problémákat jelenthet, amit senki nem akar. A főtéren félmeztelenül rohangászó emberek voltak az elmúlt időszakban, odapiszkítottak a padra, ott végezték el a dolgukat és hadd ne soroljam azokat a problémákat, amik miatt komoly gond lehet. Hiszen az önök gyereke vagy unokája ugyanarra a padra fog leülni és aztán nem tudhatjuk azt, hogy milyen betegséget kap el”.

Ezt idézte tőle a 24.hu, ami után felháborodás támadt, de sorompóba álltak a Gémesi-pártiak is. Gémesi a videóban végig a gödöllői helyzetről beszélt, abban a megközelítésben, hogy a helyi szállóban kulturált elhelyezést tudnak adni összesen 24 embernek, s a négy éjjeli hely még üres.

Már az elején – miután bemutatta a szállót és elmondta, náluk a szabályokat be kell tartaniuk a befogadottaknak – általánosan is értelmezhetően fogalmazott, amikor arról beszélt, hogy az új jogszabály az életvitelszerűen utcán tartózkodókra vonatkozik, nem a hajléktalanokra. Akik nem hajlandók elfogadni a szabályokat, azokat

„rendőrségi eljárásnak kell alávetni”

– mondta. Ráadásul azt is elmondta, hogy a törvény „túl puha”.

Az inkriminált mondatok után aztán – a szálló vezetőjéhez fordulva – ismét akként fogalmazott, hogy a filmmel mindenkit megnyugtatni szeretne, hogy

„kiváló szakemberek várják itt őket”

(mármint a hajléktalanokat).

Szombaton aztán újabb filmet adott közre a polgármester, válaszul az őt ért támadásokra. Itt már hangsúlyosan azokkal foglalkozott, akikkel „lehetetlenség szót érteni, nem együttműködőek, odapiszkálnak az SZTK elé, az óvoda elé, a bölcsőde elé”. Akik nem hajlandók bemenni a város szállójába, illetve akiknek azért kellett elmenniük, mert nem voltak hajlandók tudomásul venni a belső szabályokat.

A „renitensek” egyike volt az az ember, akit korábban elvittek a rendőrök

a bíróságra, s aki később visszatérve ismét az utcán él.

Kiemelte, hogy Gödöllőről beszélt, Budapest problémájával (a férőhelyek számával és minőségével) nem tud foglalkozni, nem is dolga.

Majd visszatért a törvényre, mondván „nekünk Gödöllőn itt a jogszabály lightos, mert nem ad elég lehetőséget arra, hogy megfelelő határozottsággal fel lehessen lépni”, aláhúzva, hogy náluk megoldott az ellátás. S megismételte, hogy Gödöllőn ne adjanak enni a hajléktalanoknak, az ételt vigyék be a szállóra.

A Gémesi-féle Új Kezdet és az LMP választási együttműködése nyomán a parlamentbe jutott Hohn Krisztina a Független Hírügynökségnek azt mondta, hogy a polgármester Gödöllőre szorítkozva beszélt a problémáról.

Ma délben pedig Gémesi meglátogatta a szállón Zoltánt – a négy „renitens” egyikét -, akit sikerült bevinnie az utcáról.

Botrányt csapott a magyar diplomata a svéd Orbán-könyv bemutatóján

0

Megjelent Svédországban az Orbánisztán című, a magyar közállapotokról szóló könyv. A stockholmi könyvbemutatón megjelent a helyettes magyar konzul, aki hosszan bírálta a szerzőt, többen pedig dühösen kiabáltak.

Joakim Medin svéd újságíró könyvének bemutatóján több, Svédországban lakó magyar is megjelent, derül ki a hvg.hu beszámolójából. A lapnak Medin azt mondta: közülük többen

hangosan és agresszívan viselkedtek,

trágár bekiabálásokkal szidták a könyvet.

Ezután Győri Péter helyettes konzul ragadta meg a mikrofont, és, ahogy Medin elmondta, arról beszélt, hogy minden következtetése hibás, Magyarország megvédte az Uniót, a Soros-kampány pedig nem antiszemita. A botrányról beszámoló egyik svéd lap azt írja: saját bevallása szerint egyébként Győri nem olvasta a könyvet.

A helyettes konzul kérdéseket nem tett fel,

csak egy hosszú monológot tartott,

végül úgy kellett elvenni tőle a mikrofont.

Az újságíró szerint volt olyan érdeklődő, akire azért tettek megjegyzést, mert zsidó. Ez a kiadó közleményében is szerepel.

Medin szerint a bemutató után Győri még azt mondta neki: a következő években inkább ne írjon Magyarországról.

A svéd újságíró a magyar médiumok közül először a Független Hírügynökségnek nyilatkozott a könyvről. Azt is elmondta, mit tapasztalt Magyarországon, az interjút ide kattintva olvashatja el.

Egyre jobban bújtatják Kósa Lajost

Újabb nyilvános programját mondta le Kósa Lajos információink szerint. Úgy tudjuk, a miniszter „elbújtatásának” egyik fő oka az lehet, hogy hamarosan újabb dokumentumok kerülhetnek elő a furcsa örökség ügyében.

A Független Hírügynökség információi szerint holnap Nyíregyházán lett volna nyilvános programja Kósa Lajosnak, csakhogy ezt lemondták. A miniszter szerdán ugyan tartott Sopronban egy beszédet, de ezt leszámítva úgy tűnik,

egyre jobban el akarják rejteni a nyilvánosság elől.

Március 15-én az eredeti tervekkel ellentétben végül nem ő mondta a debreceni ünnepi beszédet, kedden pedig a 16. kerületi választási fóruma maradt el.

De amikor mégis megjelent egy-egy nyilvános eseményen, az is emlékezetesre sikerült: hétfőn Debrecenben perceken keresztül némán gyalogolt újságírók mellett, kedd reggeli pécsi látogatása során pedig úgy megijedt a rá váró sajtótól, hogy sofőrje a kocsiját meghúzva menekült el.

Kósa Lajos Pécsett

Közzétette: Szabad Pécs – 2018. március 20.

Vagyis úgy tűnik, hogy Kósa Lajost a kormánypárt egyre inkább megpróbálja elrejteni a furcsa örökséghez kapcsolódó botrány kirobbanása után, mint ahogy Tiborcz István elbújt az utóbbi időben.

Információink szerint egyébként Kósa ügyében

hamarosan újabb dokumentumok kerülnek elő.

Ez is az egyik oka lehet annak, hogy a minisztert megpróbálják elrejteni.

A Fidesz 17 pillanata

Finoman fogalmazva is azt kell mondanunk: bővelkedett botrányokban az elmúlt nyolc év. Orbán Viktor és kormánya tucatjával követett el olyan „csínyeket”, amelyekről korábban azt gondoltuk, hogy közülük egy is elég volna ahhoz, hogy megbukjanak.

2010 táján valóban okos emberek is azt gondolták, hogy Orbán kormánya egy, legföljebb másfél év múlva brutálisan meggyengül. Nem azért, mert hazudtak a választóknak – politikusoktól az ilyen nem meglepő. Hanem azért, mert túlnyerték magukat. Túlságosan sokakban túlságosan nagy reményeket keltettek, túl sok társadalmi réteget hitegettek az egyébként be nem tartható ígéreteikkel.

Ehhez képest, ha valami csoda nem jön közbe, hiába a nyolc éve tartó ámokfutás, rajt-cél győzelmet aratnak az áprilisi választáson.

Sokan és sokféleképpen leírták annak az okait, hogy a megannyi botrány ellenére miért tarol a Fidesz. Mi most a Fidesz győzedelmes menetelésének okai közül csupán egyet emelnénk ki: azt, hogy a magyar társadalomból hiányzik a szolidaritás. Nem az egyes emberekből – az egyes emberrel többnyire nincs baj. Ha beteg gyereket, kidobott kiskutyát, utcára rakott családot látunk, aki tud, segít.

Ám amikor megvédték (magyarul: lenyúlták) az emberek magán-nyugdíjpénztári megtakarításait, a szükségesnél jóval kevesebben háborogtak.

Amikor kiderült, hogy cigarettát nem lehet boltokban árulni, és az ezzel való kereskedés csak a húsos fazék mellett helyezkedőknek hozhat hasznot, kevesen vonultak az utcára. Ugyanígy hallgatott az ország, amikor a Fidesz-közeli csókosok nyertek a földbérleti pályázatokon, és az sem verte ki a biztosítékot, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a kormány mégsem tudja (talán nem is akarja) megsegíteni a devizahiteleseket. Hogy milliárdokat vontak ki az egészségügyből és az oktatásból. Hogy futball helyett stadionok épülnek.

A kormány pedig vérszemet kapott, mert rájött, hogy Orbán Magyarországán mindent meg lehet tenni. Bele is rúgtak mindenkibe, akibe csak lehetett: idősbe, fiatalba, kismamába, nagymamába, diákba és tanárba, ápolóba és ápoltba, közrendőrbe és közmunkásba.

Nem szólva a számtalan disznóságról – egyikből sem lett ügy.

Orbán Viktornak és csapatának a hatalma szilárd, mert a jogállam lebontása nem hozza izgalomba a magyar embereket. A jólét hiánya, a növekvő szegénység fáj nekik, de behúzzák fülüket-farkukat, mert félnek, hogy ha sokat ugrálnak, még azt is elveszik tőlük, amijük megmaradt.

A hét második felében induló, A Fidesz 17 pillanata című, április elejéig tartó sorozatunkban az elmúlt nyolc év legbotrányosabb ügyeit tekintjük át. Olyanokat, mint a magán-nyugdíjpénztárakban tartott mintegy 3000 milliárd forintnyi megtakarítások elvétele, a Quaestor-ügy, vagy amikor, éppen két évvel ezelőtt, a demokratikus jogállam megcsúfolásaként a Fidesz alelnökéhez, Kubatov Gáborhoz köthető kigyúrt kopasz emberek akadályozták egy demokratikus párt képviselőjét, hogy a választási irodánál beadja a népszavazási kezdeményezését. Említhetnénk a Szabadság téri megszállási emlékmű körüli ködösítést és maszatolást, Bayer Zsolt lovagkeresztjét, vagy éppen a fideszes Szájer József iPadjén írt Alaptörvény körüli furcsaságokat. De ugyanilyen botrányos volt Schmitt Pál köztársasági elnök plágiumügye, amikor kiderült, hogy 1992-ben írt doktori disszertációjának nagy része szinte szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató által még a nyolcvanas években írt tanulmány szövegével. Idesorolható Szijjártó Péter 167 milliós dunakeszi háza, Lázár János fácánvadászata titokzatos külföldi utazásai, és Rogán Antal helikopterezése éppúgy, mint az amerikai kitiltási botrány, a Népszabadság bezárása, vagy éppen a legújabb „csemege”, a miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal kapcsolatba hozható OLAF-jelentés tartalma.

A fenti – és a többi – eset között nem állítunk fel fontossági sorrendet, meggyőződésünk szerint ugyanis bármelyik felkerülhetne egy képzeletbeli dobogó valamelyik fokára. Áttekintésünkben nem minősítünk, kerüljük a jelzős szerkezeteket, szándékunk szerint igyekszünk a tényekre szorítkozni. Hamarosan induló összeállításunk alcíme az is lehetne: Magyarország botránynézetben.

Eltüntetett milliárdok nyomában

0

Egyre szaporodnak a botrányok a fideszes politikusok háza táján, de a közvélemény mintha már immunis volna a „csak” néhány milliárdos korrupciós ügyekre.  Az elvakult Fidesz-hívők azzal védekeznek a sorozatos korrupciós botrányok ellen, hogy „itt legalább magyarok zsebében marad” a pénz. Ám ez egyetlen megszorítással igaz: Fidesz-közeli politikusok és családtagjaik számláin landolnak a jórészt uniós forrásból származó milliárdok.

Januári hír, hogy Mészáros Lőrinc cége a Vasútépítők Kft.-vel összefogva újíthatja fel a Százhalombatta és Ercsi közötti 15,7 kilométeres szakaszt az eredetileg tervezett összegnél 7 milliárd forinttal drágábban, ezt derítette ki az Alfahír. A Vasútépítők Kft. neve korábban is felmerült a hírekben, ugyanis sokáig a cég vezetője Szijjártó István, a jelenlegi külügyér, Szijjártó Péter édesapja volt. Ebben az üzletben a hvg.hu szerint

még egy érdekes szereplő neve felbukkan:

alvállalkozó a Duna Aszfalt Zrt, az a vállalkozás, amely a gázszerelő bizalmasának és üzlettársának, Szijj Lászlónak a tulajdonában áll. Szerepet kap a kivitelezésben az a V-Híd Zrt. is, amelynek tulajdonosa 90 százalékban Sárváry István, aki 2016 közepéig a Miniszterelnökség államtitkára volt, és a fideszes L. Simon László bizalmi embere.

Mészáros Lőrinc és Orbán Viktor focimeccsen
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Egy másik, 6,5 milliárd forint értékű közbeszerzést is megnyert Mészáros Lőrinc cége, a Mészáros és Mészáros Kft. és az Euroaszfalt közös konzorciuma az NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda Kft. szennyvíztisztító-telep korszerűsítése címén, írta a hvg.hu. Az ügylet érdekessége, hogy a felcsúti szennyvízhálózat is benne van, így tehát

Mészáros Lőrinc polgármester bízza meg Mészáros Lőrinc vállalkozót.

Ezermilliárdos pénzosztó rendszer kezdett el recsegni-ropogni az elmúlt napokban, amikor a Kormányinfón szóba kerültek a Településfejlesztési Operatív Program körüli visszaélések. Előre lezsírozták az országban a megyei önkormányzatok hatáskörébe tartozó TOP forrásainak elosztását, ezért az sem baj, ha a pályázatok teljesen egyformák – erről árulkodtak Lázár János szavai. Kiderült, hogy a Tállai András és Hörcsik Richárd fideszes képviselők körzetében fekvő települések

szinte szó szerint azonos pályázatot nyújtottak be,

írja a Magyar Nemzet. Hatvan városa szeretett volna eligazodni a rendszer működését illetően, elkérte a Heves Megyei Önkormányzattól a pontszámokat, amelyek elvileg megalapozták, hogy nekik miért csak pár millió jutott, miközben a közeli települések milliárdokat kapnak. Azt is szóvá tették, hogy a pénzeket elosztó politikusok „ajándékként” jelentik be a támogatást, még azelőtt, hogy a pályázatokat egyáltalán kiírták volna. Mindezt aligha kezelhetik a Fidesz belügyeként a pénzekkel „sakkozó” politikusok, mert a TOP-rendszer 1230 milliárdos forrásai EU-s támogatásként érkeznek az országba, a felhasználásról el kell majd számolni, írta meg az Index.

Matolcsy György alapítványi „biznisze” is jól teljesített

a múlt év végén: Pallas Athéné alapítványai 146 milliárd forintos befektetést tartottak a saját cégeikben – derül ki a részletes adatokból, amiket közadat-igénylésben adtak ki a Zoomnak. Az alapítványok összvagyona 268,5 milliárd volt, vagyis az alapítványok gyakorlatilag vagyonuk több, mint felét saját magukba fektették.

Arról is a Zoom rántotta le a leplet, hogy a trafikmutyihoz hasonló rendszer épülhet ki a napenergia-bizniszben is. Lázár János kancelláriaminiszter dohányügyi tanácsadójaként és barátjaként számon tartott Sánta János, valamint érdekkörének tagjai jó időben beszálltak a megújulóenergia-termelő vállalkozásokba, amelyek egy közelmúltban hozott kormányhatározat értelmében

százmilliárdos állami és uniós támogatásokra is számíthatnak. 

Szépen gyarapodik a Kósa Lajoshoz tartozó baráti köréhez tartozó Horváth István feleségének sertés-biznisze, amely 109 millió forintot kapott decemberben az állattartó telep korszerűsítésére. A Hír Tv számolt be arról, hogy Bikácsi Agrár Kft.-nek az elmúlt két évben közel félmilliárd forintot ítéltek oda az állam a vidékfejlesztési program pénzeiből a pályázati nyilvántartás szerint.

A botrány-lista napról-napra újabb visszaélések hírével bővül, de hogy lesz-e következménye bármelyiknek is a választók szemében, aligha tudjuk meg április 9. előtt.

Hitler-szobor miatt van botrány Indonéziában

0

Jogvédő szervezetek tiltakoztak, mert egy indonéz viaszmúzeumban Hitler-szobor mellett szelfizhettek a turisták, méghozzá az auschwitzi haláltábor fotója előtt, ahol több mint egymillió embert gyilkoltak meg a nácik.

https://www.instagram.com/p/BXjjo1sAhFK/

Indonézia a második világháború idején holland gyarmat volt. Hollandiát a németek szállták meg, Indonéziát pedig Hitler szövetségesei, a japánok. Hitlerrel kapcsolatban így nincs közvetlen történelmi tapasztalatuk, ezért

kuriózumnak számít.

A népirtás viszont létező emlék Indonéziában: a hatvanas évek közepén csaknem egymillió – jórészt kínai származású – kommunistát mészároltak. A kínaiak különben is állandó célpontjai az iszlamistáknak, akik egyre többen vannak Indonéziában is.

Hitler szobra tehát rossz üzenet, ezért követelték jogvédők az eltávolítását, hiába szerepelt a kiállításon három éve. A múzeum végül eltávolította a szobrot.

Korábban egyébként egy olyan kávézó miatt volt botrány Indonéziában, ahol a pincérek SS-egyenruhában szolgáltak fel.

Casey Afflecket is elérte a hollywoodi zaklatási botrány

0

Egy petíció azt követeli, hogy az Oscar-díjas Casey Afflecket tiltsák ki a jövő évi Oscar-gáláról. Az online ív aláírói a színészt több korábbi kolléganője vádolta meg szexuális zaklatással.

A change.org honlapon egy filmes által elindított petíció arra hivatkozik, hogy a színészt több korábbi kolléganője vádolta meg szexuális zaklatással. Ezért az online ív aláírói, már több mint ezren azt kérik az amerikai filmakadémiától, hogy Casey Affleck ne vehessen részt az Oscar-díjátadó gálán. A hagyományok szerint ugyanis jövő márciusban az idén díjazott Affleck adná át a legjobb színésznő Oscar-díját.

A hétvégén egy másik online petíció is indult, amely a Netflixtől követeli, hogy állítsa le a The Ranch című sorozat sugárzását a széria egyik főszereplője, Danny Masterson ellen felhozott vádak miatt. Őt négy nő vádolta meg azzal, hogy a 2000-es évek elején megerőszakolta őket. Erről egy dokumentumfilmben be is számoltak, de a produkciót végül a színész ellen két éve indult rendőrségi vizsgálat érdekeire hivatkozva jegelték. A vizsgálat nyomán végül nem emeltek vádat ellene, most azonban a hollywoodi filmmogul, Harvey Weinstein szexuális visszaélései miatt kirobbant botrány után újból előtérbe került ez az ügy is.

Ben Affleck ugyancsak a hétvégén nézett szembe az AP hírügynökségnek nyilatkozva a saját viselkedésével. Azt mondta: a hollywoodi szexuális zaklatási lavina miatt ő is önvizsgálatot tartott, és úgy látja, változtatnia kell a nőkkel szembeni magatartásán, és részese akar lenni a probléma megoldásának.

A Weinstein-botrány kitörésekor Affleck is magyarázkodásra szorult. Bocsánatot kellett kérnie, amiért egy tévéműsor kamerái előtt 2003-ban megfogdosta Hilarie Burton színésznőt. Egy 2004-es felvételen pedig az látszik, hogy az ölébe húzta a montreali televízió műsorvezetőjét, Anne-Marie Losique-ot.

Affleck szerint a kiterjedt probléma megoldásához először is több nőnek kell befolyásra szert tennie, másfelől a zaklatás éppúgy a férfiak ügye is kell legyen, hogy figyelmeztessék egymást a helytelen viselkedésre.

MTI/FüHü

Sorra robbannak az offshore-bombák

0

A mostani, Paradise Papers, vagyis Paradicsom Papírok nevet kapó botrány már a sokadik hulláma az offshore-ügynek, amely tavaly, a Panama Papírokkal kezdődött. Korábban is voltak magyar érintettek.

A Mossack Fonseca panamai irodája
Fotó: MTI/EPA/Alejandro Bolivar

Egy német lap, a Süddeutsche Zeitung kapta meg eredetileg a Mossack Fonseca panamai ügyvédi irodától kiszivárgott iratokat. A lapnál hamar rájöttek, hogy egyedül nem bírnak a hatalmas iratanyaggal, így megosztották az International Consortium of Investigative Journalists nevű oknyomozó újságíró szervezettel. Ezután

76 ország több mint 370 újságírója dolgozott a projekten

– Magyarországról a Direkt36 nevű, Pethő András vezette csoport.

11,5 millió dokumentumot vizsgáltak át, ez volt minden idők egyik legnagyobb kiszivárogtatása. A Mossack Fonseca ugyanis a világ egyik legnagyobb offshore-szolgáltató cége volt, több országban voltak irodáik. Több 200 ezer cégről kerültek ki adatok, közöttük voltak olyanok, amelyek például Vlagyimir Putyinhoz, Petro Porosenko ukrán elnökhöz, a mexikói és argentin elnökhöz, az izlandi miniszterelnökhöz, vagy éppen Michel Platinihez vagy Jackie Chanhoz voltak köthetők.

Természetesen magyar érintettek is voltak.

Először Horváth Zsolt egykori fideszes politikus neve került elő. Ő 16 éven keresztül volt Kecskemét parlamenti képviselője, 2014-ben visszavonult. Ezután az is kiderült, hogy felesége révén Boldvai László, az MSZP egyik, korábban jelentős befolyással rendelkező politikusa is érintett a botrányban. Boldvai ezután távozott a pártból.

A Direkt36 nem sokkal később arról is írt, hogy a leggazdagabb magyarok közül is előkerült többnek a neve a dokumentumokban: Csányi Sándorról, Spéder Zoltánról, Gattyán Györgyről, Kovács Gábor műgyűjtőről és Szemerey Tamásról, Matolcsy György unokatestvéréről is írtak.

Az offshore-botrány következő hullámában, a Bahamákról kiszivárgott adatokból többek között az derült ki, hogy európai uniós tisztviselők is érintettek voltak az offshore-ozásban, köztük Nellie Kroes versenypolitikáért felelős korábbi biztos. A nemzetközi oknyomozó-újságíró szervezet adatbázisa egyébként az interneten is elérhető.

A mostani, Paradise Papers nevet viselő szivárogtatásnál pedig II. Erzsébet és Donald Trump köreinek érintettségén kívül az is kiderült, hogy újabb magyarok érintettek. A Direkt36 többek között Nagy István svájci nagykövetről, Orbán Viktor régi ismerőséről, és Andy Vajnáról ír.

Mi is az az offshore?

„Az utóbbi évek során egyre inkább visszaszorul az offshore cégek súlya Magyarországon. Részben szigorodott a szabályozás, de a hazai üzleti etika is mutat némi fejlődést. Ha a cégek kevéssé is riadnak vissza a szigorúbb szabályoktól, attól már többen tartanak, hogy vállalkozásuk megítélése romlik az offshore háttér miatt. Erre megszületett a „szürke zóna” válasza is. Sokan ugyanis a kapcsolatok további bonyolításában látják a megoldást. A mai magyar cégstruktúrában nem ritkák a nyolc-tíz áttételen keresztül vezető tulajdonosi láncok sem” – írta tavaly tavasszal egy, a Panama Papírokra reagáló elemzésében az Opten.

Nem kis részt a 2010 előtti ellenzéki Fidesz-nek köszönhetően vált a magyar közbeszéd részévé az offshore – emlékezzünk csak például Simor András akkor jegybankelnök le-offshore-lovagozására. A legtöbben szitokszóként használják az offshore-t mint kifejezést, de hogy pontosan miről is van valójában szó, kevesen tudják.

Maga az offshore-ozás egyébként önmagában nem más, mint egy legális, optimális adózási lehetőség kihasználása.

Az offshore egy angol kifejezés, amely azt jelenti, hogy szárazföldön túli – ennek oka, hogy a leggyakrabban szigeteken kínálnak offshore-nak nevezett kedvező cégműködési feltételeket. Az a vállalat kerül bele ebbe a kategóriába, amely nem ott folytatja a tevékenységét, ahova – a kedvezőbb feltételek miatt –  bejegyezték.

Ugyanis az adóparadicsomok – mint nevükből is kiolvasható – rendkívül alacsony adókat kínálnak, mellé nagyon szigorú titoktartást, ami miatt borzasztóan körülményes és nehéz megismerni az ott bejegyzett cégek tulajdonosi hátterét

– emiatt sokszor használják illegális ügyletekből (beleértve akár a fegyverkereskedelmet, a kábítószerkereskedelmet is) befolyó pénzek átmosására, elrejtésére. De nem kell sem kábítószer-, sem fegyverkereskedőnek lenni ahhoz, hogy egy cég el akar rejtőzni a hatóságok elől!

Vannak tipikus offshore cégek által végzett tevékenységek – erre plasztikus példákat mutat a fent említett Opten jelentés, amelyből kiderült, hogy abban az időben a közel hétszáz Magyarországon egyértelmű panamai tulajdonosi háttérrel működő vállalkozás között átlagon felül foglalkoztak ingatlanügyletekkel, valamint kereskedelemmel és tanácsadással.

Egyébként a jelentés készítésekor (tavaly tavasszal) Ciprus, a Seychelle-szigetek és Suriname után Panama csak a negyedik legnépszerűbb célpont volt a magyarok számára; a panamaiakon kívül pedig további ötezer hazai cég volt köthető egzotikus hátterű offshore országokhoz.

A Marton-ügy után: a Facebookon megjelent egy újabb rendező neve

0

Kalmár Péter nyilvános Facebook-oldalán megosztotta a Borsonline „Robbanás előtt a másik színházi botrány: a szakma már tudja, ki a következő” című cikkét. A sok hozzászóló közül az egyik (Tallos Andrea) meg is nevezi az illetőt: Kerényi Miklós Gábor.

Tallos Andrea szintén nyilvános Facebook -oldalán megosztott egy hozzá intézett üzenetet is, amelyet Lencsó Rita kommunikációs tanácsadó írt alá, aki felszólítja Tallost: „tartózkodjon a Kerényi Miklós Gábor urat rágalmazó kommentektől”. Ellenkező esetben, tehát, ha nem távolítja el azonnal a „rágalmazó kommenteket”, akkor „a becsület csorbítására irányuló utalásának büntetőjogi következményeit viselnie kell”.

A Bors egyébként azt is leírta, hogy újabb rendező került a színházi szakma célkeresztjébe a még el sem csendesedett Marton-ügy kapcsán. „Áldozatok, kollégák és barátok szeretnék elérni, hogy a nyilvánosság is megismerje a nevét, mert titkai Martonénál is mocskosabbak” – áll a cikkben. Azt is írják:

„A molesztálásról, zaklatásról szóló történetekben azonban nem csak Marton László neve bukkant fel:

rendre előkerült még egy név, valahányszor információt, véleményt kértünk szakmabeliektől.

Néhány perc beszélgetés után majd mindig elkanyarodtak egy másik név felé. Közszájon forog annak az elismert rendezőnek a neve, akiről azt beszélik, férfiakkal, nőkkel, sőt kiskorúakkal is volt dolga.”

Megszületett a FIFA-botrány első ítélete

0

Hector Trujillo, a Guatemalai Labdarúgó Szövetség korábbi főtitkára az első, akit az Egyesült Államokban elítéltek a nemzetközi szövetség (FIFA) 2015 májusában kirobbant botránya után. 200 ezer dolláros vesztegetést fogadott el.

A 63 éves Trujillóra – aki júniusban bűnösnek vallotta magát csalás és összeesküvés vádjában – a brooklyni szövetségi bíróság nyolc hónap börtönt szabott ki.

A korábbi sportvezető közel 200 ezer dolláros vesztegetést fogadott el egy cégtől, amely a marketingjogokat akarta megszerezni.

Az ügyészek több mint hároméves börtönbüntetés és 415 ezer dolláros jóvátétel kiszabását kérték,

az ügyvédek a börtönbüntetést szerették volna elkerülni.

Egy előzetes megállapodás szerint Trujillo nem fellebbez, és azt is elfogadta, hogy 175 ezer dolláros jóvátételt fizet.

A guatemalai férfit 2015 decemberében tartóztatták le a floridai Port Canaveralban, ahol egy Disney-körutazáson vett részt a családjával. Később hangsúlyozta, hogy hazája törvényeit nem sértette meg, „csak” a FIFA szabályait.

A védőügyvédek kijelentették, hogy az ügyészség eljárása véget vetett Trujillo sikeres és kiemelkedő jogászkarrierjének, hiszen a letartóztatása miatt

le kellett mondania a guatemalai alkotmánybíróságban betöltött posztjáról.

A FIFA-botrány nyomozása során több mint negyven személyt és marketingügynökségeket gyanúsítottak meg az Egyesült Államokban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK