Kezdőlap Címkék Börtön

Címke: börtön

Zuschlag már majdnem doktor

0

Zuschlag Jánost már csupán az államvizsga választja el a doktori címtől. Az egykori MSZP-s politikus mindezt a Facebookon közölte azokkal örülnek ennek a hírnek és azokkal is, akik nem kedvelik őt.

„Azok örömére, akik szurkoltak, azok bánatara, akik kárörvendőek voltak bejelenthetem, hogy jogi egyetemi tanulmányaimat befejeztem, már csak az államvizsga választ el a doktori címtől”.

A reményteljesen induló ifjú politikus pályája először 2004 októberében bicsaklott meg, amikor a Terror Háza előtt a holokauszt áldozatain viccelődött. Ezért a botlásáért le kellett mondania képviselői mandátumáról.

Zuschlag később hat évet töltött börtönben, mert mintegy

75 millió forint pályázati pénzt vett fel fiktív civil szervezetek nevében.

Szabadulása után, 2013-ban kezdte meg jogi tanulmányait a szegedi egyetemen, elmondása szerint 2026-tól ügyvédként kíván praktizálni.

Zuschlag János 2014-ben nem sokkal a választások előtt jelentette meg Pénz, vesztegetés, árulás, politika című könyvét, amelyben pályafutását elemezve leleplező megállapításoklat tett egykori pártjártól, az MSZP-ről.

Megszökött egy rab, felfüggesztettek öt embert

0

Azonnali hatállyal felfüggesztettek öt embert a sopronkőhidai börtönben, miután pénteken megszökött egy rab.

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) közleménye szerint egy, a börtön foglalkoztatási programjában részt vevő rab szökött meg a munkavégzésének helyszínéről.

A belső vizsgálat első megállapításai alapján

„a személyi állomány több tagjának felelőssége is felmerült”.

A fegyelmi eljárás lefolytatását a BVOP magához vonta. Az országos parancsnok a börtön területén működő gazdasági társaság biztonsági vezetőjét, továbbá három munkáltatási felügyelőt és egy biztonsági felügyelőt azonnali hatállyal felfüggesztette beosztásából.

Ezekben az országokban hoztak amnesztiarendeletet

6

Komoly vita volt idén Romániában arról, hogy közkegyelmet kapjanak az enyhébb bűncselekmények miatt börtönre ítélt rabok. Magyarországon is felmerül időről-időre, hogy kellene egy amnesztiarendelet – más európai országokban ki is hirdettek ilyet. Azokat szedtük össze, amelyek a rendszerváltás után születtek.

Az amnesztia, vagy más néven közkegyelem annyit jelent, hogy bűncselekmények vagy elkövetők egész kategóriáira kegyelmet hirdetnek ki. Magyarországon a legismertebb ilyen 1963-ban volt, amikor Kádár János általános amnesztiát jelentett be azoknak, akik „a személyi kultusz idején visszaéltek hatalmukkal”, akiket 1956-os tetteik miatt ítéltek el, valamint az 1957 és ’63 között bebörtönzött politikai foglyoknak.

A rendszerváltás környékén több amnesztiarendelet is született, például kegyelmet kaptak az államellenes bűncselekményeket elkövetők (a kémkedést kivéve), valamint a tiltott határátlépés miatt büntetettek. Általános közkegyelemről is szó volt ekkor, végül

12 ezer ember kapott valamilyen formában kegyelmet,

a büntetés teljes elengedését vagy csökkentését – ez egyébként az akkori hírek szerint kis híján országos börtönlázadáshoz vezetett, a rabok ugyanis sokkal szélesebb körű amnesztiát vártak.

Ezután egyetlen esetben döntött nagyszabású amnesztiáról az Országgyűlés: a taxisblokádban résztvevők kaptak kegyelmet. Azóta, bár többször felmerült, például az uniós csatlakozás kapcsán, egyszer sem született ilyen rendelet.

Más európai országokban viszont van rá példa.

Romániában évek óta megy a vita arról, hogy a börtönök túlzsúfoltsága miatt közkegyelmet kapjanak az enyhébb börtönbüntetésre ítélt rabok. A börtönökben uralkodó körülmények miatt az országot többször elmarasztalta az Emberi Jogok Európai Bírósága, a parlament már szavazott is amnesztiarendeletről – de elvetették a tervet, mondván, azzal leginkább a korrupt politikusokat akarják menteni. Ennek ellenére többen még nem tettek le a tervről.

Csehországban viszont életbe is lépett egy amnesztiarendelet, amelyet Václav Klaus akkori elnök hozott a Cseh Köztársaság megalakulásának 20. évfordulója alkalmából, 2013-ban. 6500 embert engedtek ki a börtönökből, az összes rab harmadát, de

összesen 111 ezer embert érintett a rendelet valamilyen formában.

Klaus rendelete ellen nagyon sokan tiltakoztak, felmérések szerint a csehek túlnyomó többsége nem értett vele egyet.

Ugyancsak az ország megalakulásának 20. évfordulója kapcsán Szlovákiában is született amnesztiarendelet: többek között azok kaptak kegyelmet, akiket feltételes börtönre, vagy legfeljebb másfél év fogházra ítéltek, vagy fiatalkorúak börtönébe küldtek. A súlyos bűncselekményeket elkövetőkre és a visszaesőkre a rendelet nem vonatkozott, elnöki kegyelmet kaptak a gyógyíthatatlan betegek, a terhes nők, a 65 év felettiek, és akiknek két kisgyerekük van.

Ukrajnában még Viktor Janukovics uralma és a Majdan-tüntetések alatt hoztak amnesztiarendeletet 2014 februárjában, ami azonban csak a tüntetőkre vonatkozott.

Oroszországban Vlagyimir Putyin 2015-ben hirdetett amnesztiát, a második világháborús győzelem 70. évfordulója alkalmából. A rendelet 50 ezer ember érintett, közülük több, mint 6600 börtönből szabadult. A rendelet azokra vonatkozott, akiket először ítéltek el kisebb bűncselekményért, az ellenzéki, börtönbe küldött tüntetőkre viszont nem terjedt ki.

Koszovóban 2013-ban szavazta meg a parlament a közkegyelmet: azokra a szerbekre vonatkozott, akik fellázadtak az albán uralom ellen a függetlenség 2008-as kikiáltása után.

Portugáliában 1996-ban született amnesztiarendelet: azokat érintette, akik politikai okokból követtek el valamit 1976 és 1991 között.

Ausztriában pedig különös szokás van érvényben: a karácsonyi amnesztia.

Minden évben kegyelmet kaphat néhány olyan elítélt, aki kisebb bűncselekményeket követett el,

maximum öt évet kaptak, amelyből legfeljebb másfél év van hátra. Ennek hagyománya a 19. századig nyúlik vissza. Minden évben változó számú rabot engednek ki: tavaly 12-t, tavalyelőtt 20-at, előtte 30-at, 2013-ban 18-at.

Kína: nyolc évet kapott a kormánykritikus blogger

0

Az Ultra Vulgar Butcher (Ultravulgár Hentes) művésznéven tevékenykedő Vu Kan aktivista ellen egy tiencsini bíróság hozta meg az ítéletet. Vu Kant 2015 májusában vették őrizetbe.

A blogger gyakran tiltakozott a Kínában meglehetősen kényes témának számító kormányzati visszaélések ellen egyaránt online felületeken és utcai tüntetések formájában.

A bíróság szerint Vu bírálta Kína politikai rendszerét az interneten, utcai performanszaival pedig felforgató tevékenységet végzett, illetve

sértegette az embereket és hamis információkat terjesztett.

Az ítélőszék szerint a blogger aláásta a pártállamot, meg akarta dönteni az úgynevezett szocialista rendszert Kínában, és súlyos károkat okozott az ország nemzetbiztonságában és társadalmi rendjében.

A másként gondolkodókkal szemben folytatott kormányzati fellépésben mindeddig legalább 709 aktivistát és jogvédőt vettek őrizetbe Kínában.

A bukott bróker, aki havi 10 ezer dollárért bérel villát az Azúrparton

0

Több mint 100 millió dollárral károsította meg jól szituált ügyfeleit a most 44 éves francia bróker, aki maga jelentkezett a rendőrségen Franciaországban.

Fabien Nicolas Gaglio Franciaországban született, de Svájcban dolgozott és Spanyolországban élvezte az édes életet. Ügyfelei jórészt amerikaiak voltak. Csakhogy Amerikában a pilótajátékot véresen komolyan veszik, és súlyos börtönbüntetés jár érte. Madoff, a modern kor leghíresebb pilóta játékosa, aki New Yorkban a hitközség pénzének egy részét is eljátszotta 150 éves börtönbüntetést kapott.

Franciaország viszont általában nem adja ki polgárait. Erre számított hősünk is, de arra nem, hogy a franciák vizsgálatot sem indítanak! Nem esett kétségbe: Luxemburgba ment és ott is feladta magát. Elmondta, hogy 15 éven át vert át dúsgazdag ügyfeleket. A svájci Hottinger bank vagyonkezelő cégénél nagy becsben állt, hiszen hozta a pénzes ügyfeleket.

Például a Benedek házaspárt Kaliforniából. Ők épp eladták cégüket 656 millió dollárért, és megbízható befektetési céget kerestek. A svájci Hottinger bank a XVIII.-ik század óta szolgálja a pénzes ügyfeleket. A sármos francia kapcsolattartó bróker magánrepülőgépen vitte őket körbe Franciaországban.

Mindketten jól beszélünk franciául, szeretjük ezt az országot és különösen a konyháját, nyilatkozta Diana Benedek a Business Weeknek. A házaspár beleesett a csapdába. Több mint 20 millió dollárt vesztettünk, mesélte az asszony az amerikai gazdasági lap tudósítójának. Nem ez a legnagyobb pilótajáték, de jól látszik, hogy mi kell ehhez: svájci bankos háttér, sármos ügyfél, csalogató bróker és olyan pénzes ügyfelek, akik vakon megbíznak a megbízhatónak látszó vagyonkezelőben.

Miután a sármos bróker feljelentette magát, az ügyfelek kétségbeesetten rohantak a svájci vagyonkezelőhöz. Ahol csak a kezüket tördelték és közölték: ők is perlik a brókert! Aki viszont bánatosan széttárta a karjait: bármit elvehetnek tőlem, mert nem maradt semmim sem!

A Hottinger bank ugyanis csődbe ment. Az ügyfelek nem kapták vissza a pénzüket. A brókert, aki 15 éven át az orránál fogva vezetett mindenkit, Luxemburgban négy évre ítélték. Ebből egyet már leült. Abban bízik, hogy jövőre szabadul, mert Luxemburgban az a szokás, hogy a rabok büntetését megfelezik, ha jó magaviseletet tanúsítanak. Közben pedig családjának kis kastélyt bérel az Azúrparton – nem messze attól a helytől, ahol született. A bérleti díj csekély 10 ezer dollár havonta!

Mégiscsak megmaradt valami a pilótajátékból?- teszi fel a kérdést a Business Week. A lap azt gyanítja: a bróker azért ilyen szerencsés, mert fordulatos pályafutása során- melyet a gazdasági lap fáraói luxusnak nevez- ma is igen befolyásos emberek titkaival ismerkedhetett meg. A hallgatásért cserébe pedig elintézhetik a lehető legrövidebb börtönbüntetést és azt, hogy a hatóságok nemigen firtatják: miből van annyi pénze a börtönben ülő pilótájátékos brókernek, hogy havi 10 ezer dollárért béreljen kastélyt családjának a francia Azúrparton…

Czeglédy Csaba még három hónapig előzetesben marad

0

A Szegedi Járásbíróság nyomozási bírája ügyészi indítványra szerdán három hónappal meghosszabbította Czeglédy Csaba előzetes letartóztatását – közölte a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője.

MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Czeglédy Csaba és társai ellen bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyik eljárás. A bíró egy másik gyanúsított előzetesét is meghosszabbította három hónappal, egy harmadik esetében azonban elégségesnek látta a házi őrizet elrendelését. Az utóbbi döntés ellen az ügyészség fellebbezett.

Az ügyben heten előzetes letartóztatásban, kilencen házi őrizetben vannak, egy gyanúsított pedig szabadlábon védekezhet.

A gyanú szerint a Czeglédy Csaba vezetésével létrejött bűnszervezet 2011 és 2016 között olyan céghálózatot alakított ki, amely diákmunka-közvetítéssel foglalkozott. Céljuk az volt, hogy a bűnszervezet élén álló, a Humán Operátor Zrt.-hez köthető emberek, a közvetítő cégek, valamint a céghálózat alján levő, strómanok által vezetett iskolaszövetkezetek segítségével a diákmunka-közvetítés után járó közterhek megfizetését elkerüljék. A gyanú szerint a bűnszervezet csaknem 3 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek.

A Fidesz Gyurcsány Ferenc strómanjának nevezte Czeglédy Csabát, akit a kormánytöbbség még a bírósági tárgyalás előtt parlamenti határozattal ítélt el. Budai Gyula kormánypárti képviselő szerint Czeglédynek az volt a feladata, hogy pénzt gyűjtsön a volt miniszterelnöknek és pártjának, a DK-nak

A Demokratikus Koalíció közölte: beperli Budai Gyulát.

A párt szóvivője Gréczy Zsolt hozzátette, hogy a fideszes képviselőnek már többször kellett felelnie a bíróságon baloldali politikusok ellen felhozott rágalmakért.

Tippeljen, hány telefont foglaltak le a börtönökben!

0

Idén 1680, tavaly 1459 mobiltelefont koboztak el a börtönőrök. A tiltott tárgyakat alapvetően két úton: csomagban vagy látogatáskor próbálják bejuttatni a kapcsolattartók a börtönbe.

Annak ellenére, hogy az ellenőrzések a hatályos jogszabályok és a büntetés-végrehajtási intézetek biztonságát szolgáló belső normák és szakmai protokollok maximális betartásával történik, a leleményesség nem ismer határokat.

A fogvatartottak és hozzátartozóik mindent elkövetnek, hogy az ellenőrzést kijátszva többek között élelmiszerekbe – jellemzően kolbászba töltve, kenyér, kalács belsejébe rejtve -, borotvahabos dobozba, konzervdobozba, cipőtalpba rejtve juttassanak be telefonkészülékeket. Az elítéltek kedvenc szalámija, kedvenc felvágottja, kedvenc péksüteménye is bajt jelenthet, hiszen számos alkalommal talált a felügyelet ilyen csomagolásban is illegális tárgyat.

Telefon hajkefében Somogyból

A büntetés-végrehajtásban dolgozók tapasztalatai szerint vannak olyan bejuttatásra szánt, új kommunikációs eszközök, amelyek nem nagyobbak például egy pendrive-nál és ráadásul alacsony fémtartalommal bírnak. A találékonyságot pedig jól érzékelteti, hogy borotvahabos flakonban például a kifújt hab helyére rejtenek tárgyakat, amiket prhabbal rögzítenek.

A tiltott tárgyak nagy része csomagban érkezik az elítéltekhez, ezért ezeket mindig alaposan átvizsgálják.

Börtönbe megy Auschwitz könyvelője

0

A most 96 éves Oskar Gröninget a bíróság két évvel ezelőtt négyéves börtönbüntetésre ítélte, mert az SS tagjaként részt vett a zsidók tömeges meggyilkolásában Auschwitzban.

Az idős náci ügyvédje arra hivatkozott, hogy Auschwitz könyvelője öregember, aki nem tudná elviselni a börtönt. Hosszas orvosi vizsgálatok után a bíróság úgy döntött, hogy a 96 éves férfi képes elviselni a börtönt.

Németországban az ügy komoly vitákat váltott ki hiszen Auschwitz könyvelője megbánta bűneit és utólag elnézést kért áldozataitól.

Oskar Gröning a Waffen SS, Hitler elit alakulatának a tagja volt, mely brutalitásával kitűnt a második világháború idején. Auschwitzban a könyvelésen dolgozott, de néha más területre is beosztották. Megtörtént például, hogy Mengele, a halál angyala nem ért rá, és ezért Gröning és társai válogatták ki a zsidó foglyok közül azokat, akik még munkaképesek voltak. Akit nem ítéltek munkaképesnek, az azonnal a gázkamrákba került Auschwitzban, ahol több mint 1,1 millió zsidót gyilkoltak meg a második világháború idején. Gröning esetében az ítélet úgy szólt, hogy „bűnrészes 300 ezer ember meggyilkolásában”.

Gröning elismerte, hogy bűnös szervezet tagja volt, de állítása szerint ő csak könyvelő volt. Elmondta azt is, hogy a saját családja számára összeállított egy emlékiratot, mely részletesen beszámolt a szörnyűségekről, melyek Auschwitzban történtek. A bíróság mindennek a figyelembevételével ítélte négy év börtönre.

Börtönben ülve csalt ki százezreket

A börtönbüntetését töltő férfi egyetlen mobiltelefon segítségével 355 ezer forintot szerzett meg hiszékeny kaposvári emberektől.

A többszörös visszaeső vádlott 2015-ben egy Budapest környéki büntetés-végrehajtási intézetben töltötte korábbi csalás miatt kiszabott büntetését. A börtönben engedély nélkül magánál tartott telefon SIM kártyáját kívánta pénzzel feltölteni azért, hogy hozzátartozóival a kapcsolatot tarthassa, illetve mobiltelefonos szerencsejáték fogadásokat köthessen.

A vádlott magát egy mobilszolgáltató munkatársának adta ki, és több ismeretlen magánszemélyt hívott fel, részükre nyereményt ígérve.

A lényeg, hogy a „nyerteseknek” ATM automatákon keresztül kellett feltölteni a börtönben ülő férfi egyenlegét.

A vádlott ezzel a módszerrel 3 kaposvári személyt tévesztett meg, és tőlük 2015 novembere és 2016 márciusa között összesen 355 ezer forintot csalt ki. A vádlott ellen egyébként a Kecskeméti Járásbíróságon hasonló jellegű bűncselekmények elvkövetése miatt eljárás van folyamatban.

Az ügyészség a vádlottal szemben fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés büntetést és közügyektől eltiltást indítványozott.

Kényszervallatás miatt ítélte el Magyarországot a strasbourgi bíróság

0

Az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy a magyar hatóságok megsértették a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) roma származású ügyfelének alapvető emberi jogait azzal, hogy eltussoltak egy rendőrségi fogdán történt kényszervallatást.

A TASZ közleménye szerint ügyfelüket 2010-ben előállították a városi rendőrkapitányságra, ahol a 12 órás fogvatartás és a kihallgatás alatt állítása szerint

hat rendőr és két biztonsági őr brutálisan bántalmazta és megalázta

azért, hogy elismerő vallomást kényszerítsenek ki tőle. A rendőrök azt mondták, hogy „nem érdekli őket az sem, ha megdöglik, legalább egy cigánnyal kevesebb lesz”.

Szabadulása után néhány órával a férfi kórházba ment, az ott kiállított lelet szerint

a koponyáján, orrán, lapockáján, csípőjén, karján, kezén és combján is voltak sérülések.

A feljelentése alapján indult eljárást az ügyészség arra hivatkozva szüntette meg, hogy nem állapítható meg minden kétséget kizáróan, hogy valóban a rendőrök és biztonsági őrök verték össze.

A férfi a TASZ segítségével az emberi jogi bírósághoz fordult a kínzás, embertelen, megalázó bánásmód és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának sérelme miatt. Az eljárás során az Európai Roma Jogok Központja az intézményes rasszizmus létezésének figyelembe vételére kérte a Bíróságot.

“Az ítélet megállapította, hogy

a kormány nem tudta cáfolni az eljárás során, hogy a rendőrségi fogdán keletkeztek a sértett sérülései.

A strasbourgi bíróság szerint továbbá a magyar hatóságok nyomozása nem volt hatékony, és nem vizsgálták meg, hogy a bántalmazásnak volt-e rasszista indítéka” – mondta Jovánovics Eszter, a TASZ Egyenlőségprojekt vezetője, aki a FüHü-nek kiemelte, hogy a bíróság nemcsak eljárási hibák miatt marasztalta el a magyar államot,

az ítélet azt is kimondta, hogy a fogdán verték meg ügyfelüket.

Azt is mondta: az ítélet még nem jogerős, a kormánynak három hónapja van fellebbezni.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!