Kezdőlap Címkék Böjt

Címke: böjt

Lendvai Ildikó: Arról jutott eszembe… – 7.

Arról jutott eszembe, hogy az alkalmazottját kazánba zárással büntető és elégetéssel fenyegető Pócs János azzal hárította az újságírókat: „Böjtben nem nyilatkozom”. Igaz, akkor is böjt volt már, amikor még vidoran közölte a hőstettét megörökítő videóról: „Ez egy nagyon jó felvétel, egy vidám, ironikus felvétel”, de akkor még egyrészt nem fogta fel, mekkora botrány lesz az ügyből, másrészt lelkileg még nem élte bele magát eléggé a böjtbe. De mostanra, úgy látszik, sikerült neki, hála istennek.

Én ugyan eddig úgy tudtam, hogy a böjti tilalom az ételre vonatkozik, és nem a nyilatkozatra, de merek én vitatkozni egy fideszessel, akinek pártja közismerten a kereszténydemokrácia szinte egyetlen igazi megtestesítője Európában. A többiek a Néppártban mind elfajzottak, meg is lesz ennek a böjtje, illetve nem lesz, hanem van. Mármint böjt. Azért nem nyilatkozik Pócs. Eddig világos, remélem.

Szerencsére párttársai nem tartják a böjtöt ilyen szigorúan, (ejnye, ejnye), ezért ők nyilatkoztak, jobban mondva kínosan magyarázkodtak: „Nem szerencsés.” „Elég kínos.” „De mi lenne, ha egymást mindig lemondásra szólítanánk fel!” Én ugyan ezt a megpróbáltatást is jól viselném, de a kormánypártok nem így fogták fel a dolgot. A frakcióvezető végképp megfeledkezett a böjtről (na, kap is majd érte a hitbuzgó Pócstól!), és viszonylag hosszan mentegetőzött amiatt, hogy a videó „durva félreértésekre adhat okot”. Nem értem pontosan, mit lehet ezen félreérteni, persze lehet, hogy Pócs csak emberbaráti szeretetből zárta be azt a szerencsétlent a kazánba, és dobott be égő papírt mellé, mert azt hitte, fázik. Cigányokról is csak azért ordibált, mert éppen egy tervezett felvilágosító előadását gyakorolta a romák emberi jogairól. De hát félreértették, ilyen ez a csúnya világ. Persze ez a magyarázat csak akkor állja meg a helyét, ha akkor nem volt böjt. Böjtben ilyesmiről se lehet szó.

Hitéleti kérdésekben képviselő úr magatartása egyébként is mérvadó. Egy korábbi kampányban a karácsonyi szentmise végén – miután a miséző pappal bemondatta, hogy ajándékozás lesz – világító Szűz Máriával ellátott kulcstartót osztogatott a híveknek. A névjegyét csak azért tette rá, nehogy a naivabb választópolgárok azt higgyék: nem rá, hanem Szűz Máriára kell majd szavazni. Már ha világít. De ez nyilván rendben volt, szenteste lévén már majdnem befejeződött az ádventi böjt.

Amikor pedig vidám baráti társaságban egy „Ő VOLT A SOROS” feliratú leölt disznóval fotóztatta magát, messze volt még hamvazó szerda, tehát szó sem lehetett böjtről. Így mindjárt más. Azt sajnos nem tudom, a felesége böjtben vagy böjtön kívül nyert-e trafikot a mutyik idején, de mindegy is, mert a böjtben csak lakmározni és nyilatkozni nem lehet, azt nem mondta senki, hogy gazdagodni sem.

Tulajdonképpen már megszokhattuk, hogy az ünnepek közeledtével nagyjainkat bunkóság politikai kérdésekkel nyaggatni, ilyenkor hitükben mélyen megbántva sértődötten utasítják el a kérdezőket. Csak eddig nem magyarázták el, hogy ennek a böjt oka. Amikor a Nemzeti Bank elnökétől a kínos lakásügyeit tudakolták, csak azt ismételgette üdvözült arccal: „Békés ádventet! Boldog karácsonyt!” Hát persze, hiszen ádvent első vasárnapjától karácsonyig szintén böjt van. Sajnos a házszabály nem kellően érzékeny az ilyesmi iránt, különben böjt idején egyáltalán nem lehetne azonnali kérdéseket feltenni és interpellálni. A miniszterelnök így is irányt mutatott, amikor egy ellenzéki kérdésre mindösszesen egy „Boldog karácsonyt!” felkiáltással válaszolt, nagyon helyesen. Akár ki is átkoztathatta volna a böjtjében őt megzavaró képviselőt.

Jobb, ha mindenki számon tartja a böjti időszakokat. Van ugye húsvét előtt, negyven napig. Aztán karácsony előtt, egy bő hónapig. És vannak a vigília böjtök, minden nagyobb ünnep előtt. De ha pl. a kormány mormon hitre térne, ott minden hónap elején is böjtölnek. Kár, hogy a muszlim vallásnak hódolni most nem tűnhet számukra politikailag célszerűnek, pedig akkor ott volna az egész Ramadán, újabb egy hónapig meg lehetne úszni a nyilatkozatokat. Viszont semmi sem akadályozhatná meg őket, ha esetleg az Athosz hegyi szerzetesek szokása szerint minden hétfőn, szerdán és pénteken böjtölnének! Akkor ugye szó sem lehet kellemetlen kérdésekről. Már csak a keddet és csütörtököt kellene a parlamentben megúszni, de legfeljebb Kövér nem hívna össze ülést ezekre a napokra. Jobb, mint a titkosítások, azokat a bíróság felülbírálhatja, de ki merne információkért háborgatni egy magába mélyedő, böjtölő hívőt!

Egyébként lehet, hogy Pócs nem csak a szokásos böjtöt tartja, hanem valami komolyabb dologra készül. Emlékeztetnék, hogy Mózes negyven napi böjt után kapta meg a Tízparancsolatot. Lehet, hogy a politikai böjtöt tartók egy új Tízparancsolatban reménykednek. Igaz, ami igaz, a régiben vannak elavult pontok. Például a „Ne lopj!” fölött kifejezetten eljárt az idő.

Lelkiekben átszellemült

0

Nagyböjt 3. vasárnapja van. A mai evangélium, hogy mindnyájunknak örömhírrel induljon a nap, Orbán Viktor reggeli rádiós lelkigyakorlata során megfogalmazott üzenete volt, amely így hangzott: „Most böjt van és a böjti időszak arra való, hogy a fontos dolgoknak adjunk elsőbbséget és a lényeg a migráció.”

Én eddig úgy tudtam, hogy a keresztény hívő számára a böjti időszak lényege az elmélyülés, a felkészülés, a kiengesztelődés és a lemondás, hogy a lélek méltó módon készüljön fel Jézus Krisztus feltámadásának ünnepére. Ezt a célt szolgálja a 40 napos böjti időszak, amely részben emlékeztet Jézus 40 napos böjtjére, pusztai tartózkodására, továbbá a 40 napig tartó vízözönre, s a zsidó nép 40 évig tartó pusztai vándorlására. Ez a lényeg és nem a migráció. Migránsokról itt szó sem esett, legalábbis eddig.

Pedig már a II-III. században élt Tertullianus a De ieiuniis (A böjtökről) szóló művében arra hívta fel a keresztények figyelmét, hogy csakis a megfelelő módon lelkiekben átszellemült lélek böjtje az elfogadható, ha azonban a böjtölő vagy böjtre hivatkozó nem a kívánatos lelki célt jelöli meg, akkor a spirituális fegyelemmel szemben áll, s az nem böjt, csupán „a falánkságra rakunk zabolát”, miközben megvan „a készség a zabálásra.” Tertullianus arra is figyelmeztet – lehet, hogy ezeket a sorokat I. Nagy Keresztényvédő Viktor nem ismerte eddig -, hogy „a soványabb test talán könnyebben is jut át az üdvösség szűk kapuján, a könnyebb test gyorsabban is támad fel”, s Tertullianus alig leplezett gúnnyal és megvetéssel még hozzátette, hogy a sportolók nyugodtan egyenek sokat, „faljanak az ökölvívók és az olympiai versenyzők. Nekik jár ki a terjedelmes test… a mi erőink azonban mások… A jóltartott keresztény szükségesebb tán a medvéknek és oroszlánoknak, mint Istennek…”
Hát így, ennyit üzennék I. Nagy Keresztényvédő Viktornak ókeresztény forrásból a böjtről, valamint a vékony testalkat és az üdvözülés összefüggéséről.
És még valami! Éppen a mai napon, vagyis nagyböjt 3. vasárnapján a hagyományos evangéliumi olvasmány Lukács 13,1-9, ahol Jézus a megtérésre szólít fel, majd elmondja példabeszédét a terméketlen fügefáról. Miután a gazda nem talált a fán gyümölcsöt, arra szólította fel a vincellért, hogy vágja ki. Ám a vincellér az alábbiakat mondta: Uram, hagyd meg még ebben az évben, míg körülásom és megtrágyázom, hátha terem jövőre, ha pedig nem, akkor vágd ki.”
Mintha csak a Néppártban mondták volna I. Nagy Keresztényvédő Viktornak: most még körülássuk és megtrágyázzuk, de ha jövőre sem hoz gyümölcsöt, akkor kivágjuk.

Gábor György

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!