Kezdőlap Címkék Bkv

Címke: bkv

Jelöltek

Azért mázlista ám ez a budapesti népség! Pedig nem is tudja, milyen jó dolga van, mikor a nemsokára beköszöntő választáson olyan jelöltekre szavazhat, akik tényleg minden létező, nem létező, sőt létezhetetlen is igényt ki tudnak elégíteni, mely igényeknek való megfelelést joggal elvárhat a legeslegmodernebb kor finnyás városi közönsége, azaz az ott lakó liberális bagázs (pfuj).

Ezen sokoldalú egyének pályázásra való összegyülekeztetése azért olyan fontos, mert a jelenlegi főpolgármesternek tenger hibája van, és ahogy regéli a fáma, meg hajtogatja a fideszes főpolgármester jelölt asszony, „Budapest többet érdemel”. Hogy miből érdemel többet, arról nagy a kuss – mert pénz az nincs.

Karácsony hibáit tekintve, először is közismerten teszetosza. Ez abból látszik, hogy nem küldte el keresetlen szavakkal az őt kétezredszerre is hülyeségek kérdezésével bosszantó riportert. Sem a bús francba, sem pedig Orbán Viktorhoz, hogy tőle kérdezze meg, miért akarják eladni a Parlamentet, ugyanis annak pont annyi a valóságtartalma, mint a Városháza eladásának, amiről kérdezni szokták. Ma már Karácsony a teszetoszaságot (ő a riporterekkel szembeni udvariasságnak hívja) nem a Városháza, hanem a Lánchíd felújítás ügyben gyakorolja.

Másodszor: a főpolgármester gyurcsányfióka, akinek van pofája Gyurcsány embereit alkalmazni az önkormányzatnál. Pontosan úgy, ahogy a kormánynak meg van pofája Orbán embereit alkalmazni az államapparátusban, azaz arrafelé az összes miniszter orbánfióka. Karácsony azért annyival jobb, hogy ő csak szakembereket vesz fel a szakmai beosztásokba, futballista férjeket, feleségeket és haverokat nem. Karácsonyra jellemző még, és jelenleg erről is folyik a fideszes ordibálás, hogy

milliós prémiumokkal támogatja Gyurcsány embereit, és ezért került csődközelbe a főváros”.

A tényleges helyzet:

  • a nevezett személyek immár évek óta nem Gyurcsány, hanem Karácsony emberei.
  • A nevezett, fontos beosztásokban lévő személyeknek prémiumfeladataik voltak/vannak/lesznek, és ha azokat teljesítik, jár a prémium. Egyébként a prémiumfeladatokat és a velejáró összegeket Wintermantel úrral az élen a FIDESZ frakció is megszavazta (nem kellett volna, Zsolti!).
  • A főváros költségvetési főösszege idén 448 milliárd 741 millió 931 ezer forint. Ennek a kifizetett prémiumok (kb. 70 millió forint) a 0,00015 részét teszik ki összesen, azaz aki szerint a fenti prémiumok kifizetése miatt van nehéz helyzetben a főváros, az nyugodtan nevezhető akár eszementnek, akár gyagyásnak.

Harmadszor: a főpolgármesternek nincsen jogosítványa. Ezen sajnálatos hiátus miatt, ha valahol azonnali főpolgármesteri jelenlétre lenne szükség, és a sofőrje szabadságon van, nem tud kocsiba pattanni, hogy a helyszínre száguldjon, és lecsapja a részegen dülöngélő hajléktalant, így az ügy késedelmet szenved, és a fővárost hatalmas kár éri. Hogy a hajléktalan kérdésen túlmenően mely szituációk ezek, és melyek a hatalmas károk, arra egyelőre nem jött még rá senki, ezért a közeljövőben a  főváros egy pályázatot fog kiírni a meghatározásukra. Az első három helyezett egy hónapig ingyen parkolhat Rákoskeresztúron.

De ez még semmi! Amint azt a fideszes főpolgármester jelölt asszony mondotta volt, „A főpolgármester nem tud autót vezetni, mégis ő szervezi Budapest közlekedését. Nem csoda, hogy ekkora káoszt okozott”. A tervek szerint erre is pályázatot fognak kiírni, amely a fenti mondatok magyarázatát tűzi ki célként, különös tekintettel a káosz időpontjának, valamint annak meghatározására, hogy az „ekkora” pontosan mekkora. A díjazás az előző pályázatéval azonos.

Negyedszer: a főpolgármester nem tud angolul. Mint azt Szentkirályi Alexandra kijelentette, „…a főváros képviselete külföldön sem megy neki”. A gond az, hogy ezzel ellenkező információk sokszor szerepelnek az újságokban, ezért azt kell feltételezzük, Szentkirályi Alexandra nem ismeri a tolmács fogalmát, szerepét és működését, így az általa befejezésként mondott mondat nem Karácsonyra, hanem saját magára vonatkozik: „Elsőre talán viccesnek tűnhet, de ez a szomorú igazság”. Sajnos, tisztelt asszonyom.

Ötödször: a főpolgármester nem tud egy villanykörtét sem kicserélni. Lásd Deutsch Tamást:

»Egy felújítás otthon sem könnyű. Hát még a mi közös otthonunkban.« – olvashatjuk Karácsony Gergely magyarázkodását a fővárosi dugók miatt egy sok millió forintos plakátkampány hirdetésein. Legyünk nagyvonalúak és fogadjuk el egy pillanatra a propaganda modoros metaforáját kiindulópontnak: egy lakásfelújítás (a saját otthonunk) is tényleg komoly feladat, hát még »a közös otthonunk« (Budapest) bonyolult beruházásainak megvalósítása. Na, most ha valaki nemhogy egy lakásfelújítást nem tud megszervezni, hanem a saját bevallása szerint még egy kiégett villanykörte kicserélése is meghaladja a képességeit, akkor hogy a búbánatban jut eszébe, hogy Mekk Elekként a „közös otthonunk felújítását” képes lenne megcsinálni?”

A kiindulási alap ugyebár az, hogy voltak dugók. Mind a Lánchíd, mind a Blaha felújításakor. Karácsony ezt a fentiek szerint azzal magyarázta, hogy még az otthoni felújítások sem könnyűek, hát még a majd kétmilliós nagyváros frekventált közlekedési pontjainak felújításai. Deutsch ezt el is fogadja (nemigen tehet mást), viszont abból kiindulva, hogy Karácsony nemhogy egy lakásfelújítást nem tud megszervezni, hanem (saját bevallása szerint) egy villanykörtét sem kicserélni, csodálkozását fejezi ki, hogy a felújítások elkezdődtek, sőt folynak az ügyetlen polgármester regnálása alatt. Sőt, jóvoltából. Vajon honnét vette ez a szerencsétlen ember a bátorságot, kérdezi Deutsch Tamás.

Deutsch úr szellemi képességeit ismerjük. A brüsszeli csatatéren, a migránssimogató, háborúpárti genderhitűek fojtogató gyűrűjében való halált megvetéshez nyilván elég, itt viszont kissé zavarosnak tűnik a gondolatmenet. Vajon miből gondolja Deutsch, hogy ha Karácsony nem tud egy villanykörtét kicserélni, akkor nem képes egy lakásfelújítást sem megszervezni? Mi köze a kettőnek egymáshoz? Az is fura, hogy Deutsch nem tud róla, a budapesti felújításokat sem nem lehetett, sem nem volt érdemes tovább halogatni, azaz ez nem észbejutási kérdés, hanem szükségszerűség. Az, hogy Karácsony nem képes lenne, hanem képes volt a városházi csapattal mindkettőt határidő előtt és költségkereten belül megcsinálni, nyilván kellemetlenül éríntette önt, kedves Deutsch úr, de hát ez van, az ilyen felújítások egyike sem villanykörte, amelyhez Karácsony tuti nem ért. A Mekk Elek hasonlatot sajnos szintén el tetszett téveszteni, a főpolgármester se nem aszfaltoz, se nem hegeszt, de még csak villanyt sem szerel, így az ön szövegéből tisztán látható, hogy kevés tapasztalata van a különböző  munkaköröket és a változatos munkavégzéseket illetően… illetve… na, talán a bábfilm. Az igen. Azt láthatóan ismeri.

A fentiek alapján nem csoda, hogy Szentkirályi asszony ezekre hegyezte ki szokásos Karácsony-rugdosó videóját, amelyben ő becsavar egy villanykörtét, valamint tudomást szerzünk arról, hogy neki aztán van jogosítványa, és tud angolul. Nagyon reméljük, hogy ezek a főpolgármesterkedéshez múlhatatlanul szükséges jótulajdonságok sem Vitézy Dávid, sem Brenner Koloman esetében nem hiányoznak, így Budapest leendő főpolgármestere biztosan olyan lesz, aki vagy tud villanykörtét cserélni (Szentkirályi, Brenner, Vitézy), vagy tud főpolgármesterkedni (Karácsony). Állítólag az utóbbi nem hátrány a város lakóinak.

Mekk Elekről még egy régebbi sztori jut eszembe, ahol a kormány megint csak Tell Vilmos szeretett volna lenni, és Karácsony volt a kinevezett alma. 2021 szeptember 6-án és 7-én a kormányhivatal(!) ellenőrizte négy BKV-telephelyen a többek között 960 buszból és 140 trolibuszból álló járműállomány „egy részét”. Az MTI-hez eljuttatott közleményük szerint a „46 vizsgált jármű 40 százaléka volt alkalmatlan” a közúti közlekedésre. Említenek nem működő fékeket, futómű- és kormányhibákat, valamint olajszivárgást is, az érintett járműveknél pedig elrendelték a járművek javítását és műszaki felülvizsgálatát. Bizony. Ennyire vigyáz ránk a kormány. Vagy csak le akarta járatni Karácsonyt?

A BKV kénytelen volt reagálni. Szerinte forgalomba csak olyan buszok és trolik kerülnek, amelyek megfelelnek a hatósági szabályoknak, és nem veszélyeztetik a közlekedés biztonságát. A cég szerint a kormányhivatal által kitiltott járművek eleve nem is voltak forgalomban, ugyanis a telephelyen éppen a javításokat végezték rajtuk.

Vajon ki lehetett az, aki ezt a vizsgálatot a Hivatalnál elrendelte? Csak nem M.E. a monogramja?

Kontraszt

Noha Karácsony Gergely súlyos pénzhiányt emlegetve jelentette be, hogy a Budapesti Közlekedési Központ szeptembertől 28 százalékkal emeli a vonaljegyek árát, lapunk úgy tudja, a főpolgármester saját döntési jogkörében eljárva, mesés prémiumokat hagyott jóvá a BKK, illetve a BKV vezető tisztségviselői számára, a jutalmak egyes vezetők esetében közel tízmillió forintra rúgnak…

A BKK, illetve a BKV felsővezetői tehát összesen 65 millió forint prémiumot vehetnek fel, a kifizetések az adott társaság költségvetését terhelik.

Hát, mit is mondhatnánk erre? Nagyon-nagyon csúnya dolog ez, a főváros pénzét így szétosztogatni, mikor meg közben megemelték a vonaljegyek árát, hogy a szegény nép többet fizessen, ha utazni akar!

Mentségükre legyen mondva, 10 éve nem emeltek, ami a Tarlós korszakban az elhanyagolható inflációt tekintve normális is, viszont a Karácsony korszak inflációját illetően 350 forintról nem 450 forintra kellett volna emelni a vonaljegy árát, hanem úgy 600 forintra. Az inflációhoz Karácsonyéknak semmi köze sincs azon kívül, hogy sújtja őket. Ennek ellenére csak a vonaljegyek árát emelték, a nagyobb bevételt jelentő bérletárakat nem, még Orbán ravaszul kitalált pénzelvonási sallereinek ellenére sem, amelyek messze több bevételtől fosztották meg a fővárost, mint amennyi állítólag nem lekötött, hanem szabadon felhasználható tartalékot hagyott Tarlós a kasszában anno. Ha ugyan egyáltalán.

Mivel a vonaljegy eladásból származó plusz bevételt átlagosan havi 200 millióra becsülik, a teljes jegy- és bérlet eladásból származó éves bevétel meg körülbelül 56 milliárd forint, a vonaljegyesek eddig a bevétel 12 %-át adták, mostantól meg 15 %-át. A 85 % bevételt biztosító bérletesek utazása tehát nemhogy az inflációval drágult volna, de egy fillérrel sem. A teljes áremelés az összes jegy- és bérleteladási bevételre vetítve 4,2 %, amit ne is próbájon meg senki az utóbbi három év alatt összegződő infláció százalékos értékével összevetni.

Karácsony ugyanakkor viszont osztogat. 65 milliót összesen. A lap természetesen „úgy tudja”, a főpolgármester saját hatáskörben intézkedett, azaz úgy szórt szét milliókat, ahogy Orbán szokott milliárdokat.

Utóbbit illetően emlékezetes például, hogy a magyar államnak 2018-ban nem kellett az RWE tulajdonú Mátrai Erőmű 5,9 milliárdért, kellett viszont a Mészáros Lőrinc tulajdonú Mátrai Erőmű 2019-ben 17,4 milliárdért. Igaz biztos azért tetszett akkor már jobban az államnak, mert időközben Mészáros 11,2 milliárd jutalék kivételével pénzügyileg megkarcsúsította. 11,2 + 17,4 – 5,9 = 22,7 milliárd forint. Ennyi volt Mészáros nyeresége az üzleten, arról nem is beszélve, hogy az Erőmű csak vitte a pénzt, direkt jól jött neki, hogy az állam megvette tőle. Azt, hogy az állam vesztesége mennyi, azt mindenki számolja ki maga.

Az érdekesség kedvéért az Orbán-Karácsony arány: 22700/65

A történteket illetően mondható, hogy elvileg minden „osztogatás” csúnya dolog, ez az Orbán féle viszont a népnek a választásokon kinyilvánított véleménye szerint nem az. Már 13 éve nem.

A Karácsony féle osztogatás csúnyasági faktorát csökkenti valamennyire, hogy Karácsony nem egészen saját hatáskörben intézkedett.

Egyrészt a vezetők a számukra kiírt feladatokat teljesítették, anélkül nincs hatáskör, se saját, se más, másrészt a prémiumokat Wintermantel, azaz a FIDESZ is megszavazta.

A munkabér ráadásul nem üzleti haszon, hanem a munkaerő megfizetése.

Ezért kellett odaírni a derék skriblernek, hogy „lapunk úgy tudja”, mivel ezen trükkel sikerült a nép tagjainak jó részét Karácsonyra uszítani, mégpedig anélkül, hogy hazudott volna. A választópolgár persze, aki a lapot olvassa, a „lapunk úgy tudja” kitételt simán átugorja, a további információknak nem akar utána menni, de ha utána menne is, úgysem hiszi el, mert Karácsony közismerten Gyurcsány fióka, Gyurcsányról meg tudja, amit tud. Ha rosszul tudja, az is tudás, nem igaz?

A fővárosi közlekedési vállalat éves költségvetése körülbelül 200 milliárd. Ebből kell fizetni azt a 65 milliót, amennyit a vezetők prémiumként fölvettek, azaz a vállalat költségeinek ez az összesített prémium a 325 milliomod része. Nem mondhatjuk, hogy ezen múlna a működés.

És akkor most azért, hogy a jelen írás címe érthető legyen, egy másik hír egy másik lapból:

„570 millió forintot ad a kormány a szlovén másodosztályban szereplő Nogometno Društvo Lendava 1903, ismertebb nevén NK Nafta 1903 focicsapatának, egész pontosan a futballakadémiájának fejlesztésére. Maga a kormányhatározat egy hét évvel korábbi kormányhatározat mellékletét váltja fel, amely száznál is több támogatandó határon túli ingatlanberuházást sorolt fel. Ez most csak pár tétellel bővült, ezek egyike a muravidéki futballakadémia. A kormányhatározat szerint a klubnak támogatási szerződést kell kötnie a Bethlen Gábor Alappal, ezután egy összegben megkaphatja az 570 millió forintos támogatást. A csapat bő, 32-es keretében öt magyar játékos szerepel, az elnöke pedig Mészáros Lőrinc emberének számító Végh Gábor, aki Magyarországon is klubelnök, mégpedig az NB I-es ZTE-t vezeti.”

Szlovén másodosztály. Láthatóan sokkal többet ér nekünk, mit a BKK + BKV teljes vezetősége. 8,77-szer többet.

Nyilván ez magyar érdek. Az az első Orbánéknak, nem?

Szétrohadnak a „felújított” metrókocsik

Kivonták a forgalomból az első hat „felújított” orosz metrókocsit a 3-as vonalról, mert a padlólemezt szétrohasztotta a rozsda. Olyannyira, hogy beszakadhat a padlójuk – értesült az mfor.hu.

Kivonták a forgalomból a felújított orosz metrószerelvények elsőként érkezett hat kocsiját, a padlólemezeket ugyanis gyakorlatilag felzabálta a rozsda. A 69 milliárdért beszerzett szerelvényekkel nagyobb a baj, mint korábban gondolták. A járműveket a javításig nem engedik ki a forgalomba, mert félő, hogy beszakad a padlójuk – írta az mfor.hu.

A kocsiszekrények szokatlan mértékű korróziójára már néhány hónappal a kocsik érkezése után felfigyeltek. Az

ajtóküszöbnél megjelent rozsdafoltokat

először 2017 májusában, az első 15 kocsi beérkezése után jelezte a BKV az orosz gyártónak. A Metrovagonmas az első 13 szerelvény (darabonként hat kocsival) leszállítása után közölte, hogy a gyártó megváltoztatta a technológiát, most már nem lehet gond. (Meg nem erősített információk szerint a problémás első 13 szerelvény kocsiszekrényei évek óta áztak a cég udvarán, miután korábbi megrendelője visszamondta a szerződést. Ezért jelent meg ezeken hamarabb a rozsda.)

Később azután találtak rozsdát és bemaródásokat a tetőfelületen is. Most pedig

a padlóról derült ki, hogy felzabálta a rozsda.

Mindezt a BKV új igazgatóságának decemberi ülésén ismerte el a fővárosi közlekedési cég egyik vezetője, de szerinte felesleges a probléma kivizsgálásával független szakértőt megbízni, hiszen minek ahhoz külsős szakértő, amit maguk is tudnak. Érvelésüket az igazgatóság is elfogadta és nem támogatta a független szakértő bevonására vonatkozó javaslatot. Holott ennek eredményét később érvként használhatták volna fel az orosz gyártó ellen indított perben.

A BKV folyamatosan tagadta, hogy a régi-új kocsik rozsdásodnának. Ehhez képest igazgatóság decemberi ülésén a BKV illetékes vezetője úgy fogalmazott:

„a problémát letagadni tök felesleges, rozsdafoltok jelentek meg”.

Igaz, rögtön azt is hozzátette mintegy megnyugtatásul, hogy minden kocsin tud ennél tíz nagyobb problémát is, de ezzel együtt is fele annyi bajt okozott eddig az orosz jármű, mint amennyit az Alstom szerelvények és a CAF-villamosok. Az ülésen következetesen beszerzésként emlegetett, a BKV és a városvezetés által korábban makacsul felújítottként emlegetett orosz metrók kétségtelenül számos korszerű megoldást vonultatnak fel, de a kocsiszekrény nem rozsdamentes szerkezet, hanem olyan acél, amelyeken rozsda lesz és tízévente, akárki fogja üzemeltetni, valamit kell vele kezdeni – emlékeztet az mfor.hu.

Az ülésen az is elhangzott, hogy a rozsdásodást, amiről tudnak két és fél éve, most egy nagyobb jellegű probléma követte a metrók életében. A prototípus jármű padlójának megbontása után ugyanis azzal szembesültek, hogy oda a rozsda zabálni jár.

A forgalomból kivont kocsik három évig se bírták.

Ezért kellett kivonni a kocsikat a forgalomból.

A cég vezetése azzal nyugtatgatta az igazgatóságot, hogy a gyártónak a garanciaidőn belül meg kell javítania minden hibát, sőt, ezzel nő a jótállási idő is. Ha pedig egy hiba miatt ki kell vonni egy járművet a forgalomból és a javítása két napnál tovább tart, akkor onnantól napi 23 ezer eurót kell fizetnie az orosz félnek kártérítésként.

A Metrovagonmas azonban nem fizetett, ezért tavaly februárban hatmilliárd forint összegű pert indított a BKV. Márpedig az átadás óta tapasztaltak szerint joggal feltételezhető, hogy a gyártó által vállalt 25 éves élettartam csak komoly ráfordítások és javítások árán lesz tartható.

A szerződés egyébként meglehetősen körmönfontan fogalmaz. Az orosz cég ugyan 25 évet garantált, de a kocsiszekrények és az alvázak rozsdamentességére vonatkozó jótállás csak 10 évre szól, a tervezési, valamint az anyag- és megmunkálási hibákra vonatkozó garancia pedig csupán 36 hónap.

A vállalkozási szerződés értelmében a vállalkozói díj maximum 30 százalékát köteles megtéríteni a gyártó, de azt is csak akkor, ha az előírt karbantartási rend betartása ellenére meghatározott szint alá csökken a forgalomba állítható szerelvények száma.

Karácsony Gergely főpolgármester mindenesetre még jelöltként kijelentette, hogy a Metrovagonmas-üzlet  „inkább metrókocsi-vásárlásnak” minősül, mintsem felújításnak. Ami Karácsony szerint nem is lenne baj, ha a főváros valóban új járműveket vett volna, de olyan kocsikat vásárolt, amelyeket már Moszkvában sem sikerült eladni.

A BKV a hatmilliárd forintnak megfelelő kötbért késedelem miatt követeli. Vagyis a minőségi hibákból eredő, nehezebben bizonyítható kár megtérítése helyett a könnyebben alátámasztható késedelemre fókuszált. A szerződésben szereplő egyik kikötés szerint a kötbérek közül csak az egyiket – hibás teljesítés vagy késedelem – kérheti a megrendelő.

Késedelmi kötbér címén a 219 millió eurós vállalkozási díjnak maximum 10 százalékát – árfolyamtól függően 6,9 milliárdot – követelhetett volna a BKV. A hibás teljesítés ráadásul hosszadalmas bizonyítási eljárást von maga után szakértők és ellenszakértők bevonásával, amelynek vége beláthatatlan messzeségbe nyúlik.

Váratlanul megjött a hó

Az ilyenkor szokásos módon mindenütt megnehezült a közlekedés, a MÁV 60-80 perceket is késhet. Budapesten is fennakadások vannak.

Az előrejelzésnek megfelelően éjszaka elkezdődött az év első havazása. Pár óra alatt tetemes mennyiségű hó hullott. Az Útinform jelentése alapján az ország nyugati és déli részén az eső, havas eső nyomán az útburkolat mindenütt nedves, míg az északi, keleti, valamint a középső országrészben a változó intenzitású havazás miatt az úttest mindenhol sónedves, havas, hókásás.

Sok autós nem készült fel a megváltozott körülményekre. Az M3-as autópályán, az M0-ás autóút csomópontjában egy személyautó a szalagkorlátnak ütközött, amikor Budapest felől az autóút M5-ös felé vezető oldalára hajtott fel. A másik oldalon, az M5-ös autópálya felé a 10-es kilométernél egy kisteherautó kamionnal karambolozott. Az M6-os autópályán, Budapest felé a 99-es kilométernél, Paks térségében egy személyautó szalagkorlátnak ütközött, ezért a belső sávot lezárták, csak a külsőn halad a forgalom.

Az M0-s autóút déli, terelt szakaszán, az M1-es autópálya irányába az erős forgalom miatt – Dunaharaszti és Halásztelek között – szakaszosan araszolnak a járművek, körülbelül 20 perc az időveszteség. Az időjárás és a reggeli erős forgalom miatt szinte az összes főváros környéki gyorsforgalmi, fő- és mellékúton araszoltak a járművek. Erős a forgalom az M2-es autóúton a főváros irányába, Dunakeszi térségében; az M5-ös autópályán az M0-s autóúti csomóponttól befelé, a 4-es úton Monornál, a 10-es úton az ürömi körforgalomnál, a 11-es úton Tahitótfalu és Szentendre között és a 31-es úton Mendénél. Az M7-es autópályán már Érdtől lassul a kocsisor a főváros felé.

A vonatközlekedés máris sok helyen elesett. Súlyos fennakadásokról érkezett hír a Déli és a Nyugati pályaudvarról is. A MÁV járatkimaradásról és akár 60-80 perces késésekről számolt be. Ráadásul a társaság mobiltelefonos alkalmazása is leállt, ami a jegyet ezen keresztül megvásároltaknak okoz megoldhatatlan problémát.

Budapesten halad a forgalom, ha lassan is. Az egyik fő közlekedési út, a Nagykörút egyik szakaszán, az Erzsébet körúton elromlottak a közlekedési lámpák. A szentendrei HÉV Aquincum és a Batthyány tér között leállt (bár utasrosszullét miatt), pótlóbuszokat állított forgalomba a BKV, a 2-es villamos a Kossuth tér és a Boráros tér közt esett el, ahogyan a 3-as, 62-es 28-as villamosok is. Buszjáratok sokasága nem vagy más útvonalon járt, illetve jár most is.

Sztrájkra készülnek a BKV-ben

0

Elkezdték a sztrájk előkészületét az Egységes Közlekedési Szakszervezetben – tudatták ma. Az EKSZ 15 százalék béremelést akar, a BKV csak 5-öt adna.

Elfogyott a BKV-sok türelme, fél évi eredménytelen bértárgyalás után az EKSZ megalakítja a sztrájkbizottságot és elkezdi a felkészülést a sztrájkra – derül ki abból a levélből, amelyet az EKSZ elnöke, Naszályi Gábor írt Bolla Tibor BKV-vezérigazgatónak.

Az EKSZ 15 százalék béremelést akar elérni, a BKV viszont ragaszkodik az általa megajánlott 5 százalékhoz. A szakszervezet szerint a létszámhiány és a nagy fluktuáció láttán kezdeményezték a kollektív munkaügyi vitát, de

azt tapasztalták, hogy a cégvezetés csak az időt húzza.

Az EKSZ ezután hozzálát annak felméréséhez, hogy mekkora a munkabeszüntetés támogatása. Ezután kell gondoskodniuk a leállás idején az elégséges, legalább 66 százalékos szolgáltatásról.

Az EKSZ csak egyike a BKV-s szakszervezeteknek, de mindegyik legalább két számjegyű béremelést követel.

Lapszem – 2018. január 4.

0

Itt az új év első hetének utolsó munkanapja, Edvárd és Simon napja. Nézzük, miről írtak a mai újságok.

Az adatvédelmi hatóság vizsgálódik az ÁSZ-nál

A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy az adatvédelmi hatóság körbenéz az Állami Számvevőszéknél az Együttnek előrevetített bírság egyik tétele kapcsán. A párt több pontot támadta az összesen 19 millió forintos büntetést kilátásba helyező ÁSZ-jelentést. Az ÁSZ szerint 2015-ben a párt 62 ezer forint tagdíjat rosszul, adományként könyvelt el.

Az Együtt szerint ez személyiségi jogi kérdéseket vet fel,

mert az ÁSZ nem tudhatná, ki tagja a pártnak. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke a lapnak azt mondta, érkezett hozzájuk az ügyben beadvány (nem a párttól), és ki is vizsgálják.

Új vezetőket akarnak a BKV-dolgozók

A Népszava arról ír, hogy a megígért béremeléssel sem sikerült elcsitítani az elégedetlen BKV-alkalmazottakat, szerintük távoznia kell a menedzsment több tagjának is. Szabó István, a Belföldi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezetének azt mondta: „amíg olyan vezetők vannak az Autóbusz és Trolibusz Üzemeltetési Igazgatóságon, akiknek

szerepük volt a korábbi létszámleépítésben, a járművezetők elvándorlásában,

akik, amit lehet, próbáltak megtenni, hogy bezárjanak egy buszgarázst, addig hiába emeli a BKV a béreket.”

A BKV decemberben átlagosan 12 százalékos béremelésről állapodott meg az érdekképviseletekkel, ezt több szakszervezet írta alá, ők a tagság 86 százalékát képviselik. Van olyan szakszervezet is, amelyik 15 százalékos emelést szeretne.

Sokan tanúskodnak Bróker Marcsi ellen

A 767 sértett többségét meghallgatják Bróker Marcsi büntetőperében, vagyis a Kun-Mediátor ügyben – írja a Magyar Idők. A per januárban két tárgyalási nappal folytatódik a Szolnoki Törvényszéken. Dobrai Sándorné továbbra sem tesz vallomást. A vád szerint 12 milliárd forinttal károsította meg az ügyfeleket.

Mások az árak Budapesten és egyes megyékben

Vukovich Gabriella, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke azt mondta a Világgazdaságnak, hogy indokolatlanul drága lenne, ha megyénként mérnék a fogyasztói árindexet. Arról is beszélt, hogy miért vannak olyanok, akik magasabb inflációt érzékelnek a valósnál: ennek oka, hogy nincs olyan ember, akinek a fogyasztási szerkezete megegyezik az átlaggal.

Tíz éve történt – 80 millió forintot hozott a BKV-nak a Blicc Over

0

2007. november 26-án a Független Hírügynökség sok más mellett arról is beszámolt, hogy összesen csaknem 80 millió forint tartozást fizettek be a bliccelők a BKV kedvezményes pótdíjfizetési kampánya alatt, amely október 18. és november 24. között zajlott.

Zelenák Tibor, a közlekedési társaság kommunikációs főosztályvezetője közölte: sikeres volt a kampány, a vártnál kétszer több bevétel folyt be. Januártól azonban a BKV követeléskezelő cégeknek adja el a lejárt tartozásokat.

A 20 százalékos kedvezménnyel hétezer bliccelő élt, akik 20 ezer elmaradt tartozást törlesztettek az 5 hét alatt.

A legmagasabb befizetés 736 ezer forint volt, a legkisebb pedig 6 ezer. Volt olyan nap a kampány alatt, amikor 3,2 millió forint folyt be a tartozásokból. A Blicc Over kampányra 8 millió forintot költöttek, ennek a tízszerese folyt be – mondta a kommunikációs főosztályvezető.

A kampány lezárultával tovább folytatódik a bliccelés elleni harc, de a BKV mostantól keményebb eszközökhöz folyamodik. Januártól követeléskezelő cégeknek adják el a tartozásokat, elsőként a 2003-as, 2004-es lejáratúakat. A teljes kintlévőség körülbelül 15 milliárd forint. A követelések januári eladása ennek a felét érinti. A tartozást felhalmozott utasok februártól már számíthatnak a követeléskezelő cégek felszólításaira.

A főosztályvezető üzleti titokra hivatkozva azt nem árulta el, hogy milyen árfolyamon tervezik eladni a tartozásokat. Abban bíznak, hogy ez minél közelebb lesz a 100 százalékhoz. Mindezek mellett a bíróságokon is folytatódik a tartozások érvényesítése a BKV részéről. A bliccelők fizetési meghagyásokra számíthatnak, és ha ezt követően sem fizetnek, akkor a bírósági végrehajtás következik, ami az ingó és ingatlan vagyontárgyak elárverezését is jelentheti. A BKV bízik benne, hogy a tartozást felhalmozók ezt nem várják meg, és még a végrehajtás előtt rendezik tartozásukat.

Ez volt ma – 2017. november 14.

0

Az Al-dzsazíra fedezte fel, hogy Ásotthalom polgármestere felidézte a küzdelmeit az illegális bevándorlás ellen, méghozzá a lengyel szélsőjobbosok tüntetésén; a buszokat nem irodisták vagy szerelők vezetik, hanem olyan munkatársak – akár főállásban, akár úgynevezett besegítői munkakörben – akiknek megvan minden szükséges képesítésük – közölte a BKV; Durván 2­­05 milliárd forintra tehető az az összeg, amelyet tavaly a külföldön dolgozó magyarok hazautaltak.

A cukisodó Jobbik alelnöke a lengyel szélsőjobbosoknak beszélt

Toroczkai Lászlót a lengyel szélsőjobboldal szombati varsói kb. 60 ezres tüntetésén a katari al-Dzsazíra televízió „fedezte fel”. A megmozduláson még beszédet is mondott Ásotthalom polgármestere.

Az al-Dzsazíra szerint azt mondta: „A fenyegetés Brüsszelből jön és célja az Európai Egyesült Államok létrehozása. Ezt mi nem engedjük meg. A lengyelek és a magyarok képesek megváltoztatni Európát.

HISZEM, HOGY ISTEN SEGÍTSÉGÉVEL GYŐZNI FOGUNK.”

Ásotthalom polgármestere ezenkívül a saját közösségi oldalán megosztotta az ultrainfo.hu posztját is, amelyben azt írják:

„Felemelő videó. Miután Ásotthalom polgármestere felidézte a küzdelmeit az illegális bevándorlás ellen,

A TÖMEG HANGOS „KÖSZÖNJÜK, KÖSZÖNJÜK!” RIGMUSSAL REAGÁLT.”

Izrael tiltakozik a lengyelországi antiszemita tüntetés miatt

Mint ismeretes, hatvanezren vonultak fel szombaton Varsóban a lengyel függetlenség napján, a szélsőjobboldali tüntetők antiszemita és rasszista jelszavakat skandáltak.

A fekete ruhába öltözött fiatal tüntetők a harmincas éveket idéző fasiszta zászlókat lengettek, és közben azt skandálták: „Ki a zsidókkal a hatalomból!”, „Fehér Európát!”. A jobboldali, populista kormány belügyminisztere annyit mondott:

„SZÉP FELVONULÁST LÁTTUNK”.

Amikor újságírók az antiszemita és rasszista jelszavakról kérdezték, annyit mondott: ez csak nekik probléma.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök nemrég Budapesten találkozott a visegrádi államok vezetőivel. Ott mindenki megígérte, hogy fellép az antiszemitizmus ellen. Lengyelországban azonban vannak ezzel problémák.

BKV: csak képesített sofőrök vezethetnek

A megfelelő tanfolyami oktatáson kell átmenniük azoknak, akik autóbuszt vezetnek – reagált a BKV a reggel megjelent hírre, amely szerint akár irodisták, szerelők ülhetnek vezetői székbe. Arra nem tér ki a közlemény, hogy a mellékállásban sofőrködők hogyan tartják karban tudásukat.

A buszokat nem irodisták vagy szerelők vezetik, hanem olyan munkatársak – akár főállásban, akár úgynevezett besegítői munkakörben – akiknek megvan minden szükséges képesítésük – közölte a BKV. A Népszava írta azt, hogy akkora a sofőrhiány a BKV-nál, hogy a cég szerelőket, mérnököket, irodai dolgozókat is bevet, hogy elég járművezető legyen szolgálatban. A lap szerint azt, akinek van megfelelő jogosítványa és egészségügyileg is alkalmas, megpróbálják rábeszélni, hogy úgynevezett besegítő szerződéssel, megemelt óraszámban vezessen a főállása mellett.

Sokat köszönhetünk a külföldön dolgozóknak

Habár azt nem tudni biztosan, hogy hány magyar állampolgár dolgozik napjainkban külföldön, azt már igen, hogy milyen nagyságrendű hazautalásokat köszönhetünk nekik. Az Eurostat most közzétett – 2016-ban készített – adatai igen komoly összegekről számolnak be.

Durván 2­­05 milliárd forintra tehető az az összeg, amelyet tavaly a külföldön dolgozó magyarok hazautaltak. Az Eurostat adata szerint ennél csak nyolc ország polgárai küldtek haza több pénzt, a legtöbbet a portugálok, a magyar által hazautalt pénzösszeg majdnem ötszörösét. A képet azonban árnyalja, hogy miközben

A MAGYAR ÁTUTALÁSOK 94 SZÁZALÉKA AZ EURÓPAI UNIÓN BELÜLRŐL ÉRKEZIK,

addig a portugálok esetében a hazautalások összegének a harmada az unión kívülről származik. Érdekes egyébként, hogy a lengyelek a második legnagyobb hazautalók, durván négy és félszer akkor összeggel, mint a magyarok.

Ókovács Szilveszter marad az Opera főigazgatója

A kultúráért felelős államtitkárság MTI-nek küldött közleménye szerint Ókovács Szilveszter főigazgatói megbízatása 2018. február 15-től öt évre szól. A posztra augusztusban írtak ki pályázatot, ezt nyerte meg az eddigi főigazgató.

BKV: csak képesített sofőrök vezethetnek

0

A megfelelő tanfolyami oktatáson kell átmenniük azoknak, akik autóbuszt vezetnek – reagált a BKV a reggel megjelent hírre, amely szerint akár irodisták, szerelők ülhetnek vezetői székbe. Arra nem tér ki a közlemény, hogy a mellékállásban sofőrködők hogyan tartják karban tudásukat.

A buszokat nem irodisták vagy szerelők vezetik, hanem olyan munkatársak – akár főállásban, akár úgynevezett besegítői munkakörben – akiknek megvan minden szükséges képesítésük – közölte a BKV. A Népszava írta azt, hogy akkora a sofőrhiány a BKV-nál, hogy a cég szerelőket, mérnököket, irodai dolgozókat is bevet, hogy elég járművezető legyen szolgálatban. A lap szerint azt, akinek van megfelelő jogosítványa és egészségügyileg is alkalmas, megpróbálják rábeszélni, hogy úgynevezett besegítő szerződéssel, megemelt óraszámban vezessen a főállása mellett.

A BKV viszont azzal érvel, hogy a megfelelő képesítést és az ehhez szükséges oktatást mindenkinek teljesítenie kell.

Például PÁV II-t, elméleti és vezetési oktatást, majd tanulóvezetői időszakot.

Ezután válhatnak önálló buszvezetővé.

Arra nem tér ki az állásfoglalás, hogyan lehetnek egyenértékű sofőrök az egyébként más munkakörben dolgozók azokkal, akik főfoglalkozásuk alapján azok. „Ez szakma, amelyhez gyakorlat szükséges” – mondta a FüHü-nek Nemes Gábor, az Egységes Közlekedési Szövetség elnöke reggel a „pótsofőrös” jelenségről.

A kellő gyakorlat hiánya közlekedésbiztonsági kérdéseket is felvet

– tette hozzá az érdekvédő.

A közlekedési társaság válaszolt azokra a kritikákra, amelyek szakszervezetek részéről érték a toborzó kiadványokban feltüntetett bruttó 400 ezres bér ígérete miatt. A BKV szerint a bemutatott bérek alapja a jelenlegi buszvezetők havi pótlékokkal számított átlagkeresete, ezért nem érhet senkit hátrányos megkülönböztetés.

Egy járművezető havi jövedelme legalább nettó 200 ezer forint (azaz bruttó körülbelül 300 ezer forint). A BKV sofőrei azonban túlórákkal és egyéb pótlékokkal ennél magasabb jövedelmet is elérhetnek, az elmúlt hónapok jövedelemátlaga ezekben a munkakörökben bruttó 400 ezer forint volt, és ez az összeg jelenik meg a hirdetésekben is. Ezt az érvelést már korábban cáfolták a szakszervezetek. Szerintük a rendkívül sok túlórával együtt sem magasabb 350 ezernél a jelenlegi vezetők havi bruttó fizetése.

A BKV azt is közölte, hogy a munka törvénykönyve és a kollektív szerződés betartásával foglalkoztatják a munkavállalókat, így a járművezetőket is. A túlórák mértéke ezért kizárólag az ezek által meghatározottakon belül lehet, a sofőrök az őket megillető többletbért mindig megkapják a havi bérükkel együtt.

Íróasztaltól vezetőülésbe: „biztonsági kérdéseket vet fel”

0

A BKV szinte bármilyen beosztásából keresnek „besegítő” sofőröket, akik mellékállásban pótolnák a krónikusan kevés buszvezetőt – írta a Népszava. Nemes Gábor szakszervezeti elnök a FüHü-nek azt mondta, hogy tömeges „besegítői” sofőrködés már biztonsági kérdéseket is felvet. Az érdekvédők ma adták át petíciójukat a BKV-nak.

Egyre súlyosabb a sofőrhiány a fővárosban (is), a BKV különféle beosztásban dolgozó alkalmazottait biztatja arra, hogy akinek van ehhez szükséges jogosítványa, vállaljon sofőrködést úgynevezett besegítői foglalkoztatás keretében – írta kedden a Népszava. Bárkit: irodistát, szerelőt, mérnököt.

A BKV szerint a besegítő járművezetők teljes értékű sofőrök,

az összes olyan képesítéssel rendelkeznek, mint a főállásúak.

A BKV-nál a 2100-as létszám felett körülbelül 300 vezető hiányzik, amelyet igen magas kezdőfizetéssel kíván csökkenteni. Erről és az ebből fakadó belső feszültségről korábban itt írtunk. Egy hete azonban súlyosabb a helyzet, amióta a 3-as metró vonalán is pótlóbuszok járnak. A közlekedési cég ezzel alighanem kimerítette belső tartalékait.

Nemes Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) elnöke a FüHü-nek elmondta, hogy a hír igaz. Korábban is előfordult egy-egy alkalommal ilyen „pótsofőrködés”, de tömegesen nem.

Ez szakma, amelyhez gyakorlat szükséges

– mondta Nemes.

Egyetért azzal, nem életszerű, hogy egy szerelő passzióból szerezze meg a buszvezetői jogsit, és még kellő gyakorlata is legyen. Valószínűbb, hogy korábban sofőr került át – például egészségi okból – más munkakörbe. Ez így már közlekedésbiztonsági kérdéseket is felvet – fogalmaz az EKSZ vezetője, aki nem tud pontosabb számot mondani, mekkora lehet ez a belső másodállásos foglalkoztatás.

A BKV azt közölte, hogy a sofőrpótlásra igénybe vett túlóráztatás esetén is betartják a munkajogi előírásokat, a többlet bért is kifizetik. Nemes Gábor szerint a „besegítő” mellékállás esetén nehezen képzelhető el a túlzott túlmunka elkerülése, vagy pedig a pótsofőr a főmunkáját nem végzi el.

A szakszervezet egyébként éppen ma adta át a már 400-nál több aláírást tartalmazó petícióját a BKV vezetésének, amelyben béremelést és a munkakörülmények javítását követelik – mondta Nemes Gábor. A bértárgyalások egyébként elvileg tartanak, valójában szeptember óta semmi se történt.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!