Ügyészi indítványra a Budai Központi Kerületi Bíróság 2018. augusztus 21-én újból meghosszabbította M. Richárd gyanúsított bűnügyi felügyeletét, ezúttal 2018. december 21-ig.
A gyanúsított továbbra sem hagyhatja el a tartózkodási helyeként szolgáló ingatlant, ennek betartását a rendőrség a gyanúsított mozgását nyomon követő technikai eszközzel ellenőrzi. A bíróság a védő ismételt indítványa ellenére sem látta megszüntethetőnek a kényszerintézkedést, ahogy az enyhébb, a gyanúsítottnak nagyobb mozgásszabadságot biztosító magatartási szabályok előírásának sem adott helyt.
A kerületi bíróság döntését azzal indokolta, hogy a gyanúsított továbbra is megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy 2015-ben Budapesten az Andrássy úton közúti veszélyeztetést követett el egy kerékpáros sérelmére, akit ezt követően még bántalmazott is.
2017. május 15-én Budapesten, a Dózsa György úton a megengedett sebességet jelentősen meghaladva összeütközött a szabálytalanul elé beforduló másik gépjárművel. A baleset során két ember életét veszítette, többen pedig súlyosan megsérültek. A gyanú szerint az is megállapítható, hogy 2017. május 15-ét megelőzően M. Richárd kábítószert fogyasztott, bár ez a vezetési képességére nem volt kihatással.
A bűnügyi felügyelet meghosszabbításának indoka, hogy a korábbi bűncselekmény miatti gyanúsítotti kihallgatását követően a gyanú szerinti újabb bűncselekményt követett el, másrészről a gyanúsított büntetett előéletére, korábbi közlekedési kihágásaira is figyelemmel a bíróság szerint alappal lehet tartani attól, hogy szabadon bocsátása vagy a mozgási szabadságát kevésbé korlátozó magatartási szabályok előírása esetén újabb bűncselekményt követne el.
A kerületi bíróság végzése ellen fellebbezésnek van helye.
Paul Manafort Janukovics elnök tanácsadója volt Kijevben, mielőtt Donald Trump kampányfőnöke lett volna az Egyesült Államokban. Manafort pere kedden az esküdtszék tagjainak kiválasztásával kezdődik az Egyesült Államokban.
A vád adócsalás. Az ügyészség szerint Paul Manafort és üzlettársa 75 millió dollárt rejtettek el offshore számlákon – az ügyről korábban itt írtunk részletesen. Janukovics oroszbarát ukrán elnök – Manafort méregdrága tanácsai ellenére – megbukott Kijevben.
Robert Mueller különleges ügyész, aki Trump orosz kapcsolatai után nyomoz, épp ezért érdeklődik különösen Paul Manafort iránt. Ha ugyanis kiderül, hogy Manafort az Egyesült Államok kormányával szemben külföldön egy oroszbarát rendszert támogatott, akkor ez furcsa fényt vethet Trump kampányfőnökére.
Manafort egyébként csak a választási kampány elején volt kampányfőnök, mert
miután a sajtó megírta róla, hogy Janukovics oroszbarát rendszerét támogatta, Trump kénytelen volt őt meneszteni.
A mostani tárgyalás azért lehet kellemetlen az USA elnökének, mert sarokba szólíthatják Paul Manafortot, aki aztán vádalku keretében esetleg Trump ellen vallhat és beszélhet az elnök orosz kapcsolatairól.
Mueller ilyen vádalkut kötött korábban Michael Cohennel, a Trump-család ügyvédjével.
Részben felülbírálta a Budai Központi Kerületi Bíróság korábbi ítéletét a Fővárosi Törvényszék, amikor úgy döntött, hogy Gyárfás Tamás nem 100 millió, hanem 200 millió forintos óvadék ellenében szabadulhat meg a kényszerítő intézkedések nagy részétől
Amint arról a Független Hírügynökség is beszámolt, a Fővárosi Törvényszék – mint az indoklásban olvasható – a döntésnél figyelembe vette a vádlott átlagon felüli egzisztenciális helyzetét. Magyarul, beárazták Gyárfást: továbbra is feltételezik róla, hogy fennáll a szökés, elrejtőzés veszélye. Vagyis úgy ítélték meg, hogy a felbujtással vádolt médiavállalkozó 100 millió forintos óvadék esetén még megszökhet, de 200 milliónál már nem.
A Magyar Úszószövetségi korábbi elnöke, a vizes sportokat tömörítő nemzetközi szövetség, a FINA végrehajtó bizottságának tagja még kedden bejelentette,
hogy leteszi a 200 millió forintos óvadékot.
Ezt követően tehát szabadon mozoghat, akár külföldre is elutazhat. Utóbbira azért is szüksége lenne, mert csak így tudja ellátni a FINA végrehajtó bizottságában végzett munkáját – és persze az sem utolsó szempont, hogy csak abban az esetben tarthatja meg a végrehajtó bizottságban viselt pozícióját, ha rendszeresen részt a testület munkájában.
A vád azonban vele szemben – emberölésre felbujtás – továbbra is fennáll. Gyárfás Tamás ártatlannak mondja magát.
Folyt. köv.
Az ügyről korábban többször is írtunk, például itt,itt, itt és itt.
Ma reggeli hír, hogy a bíróság döntése értelmében, százmillió forintos óvadék ellenében lekerülhet a nyomkövető Gyárfás Tamásról, ami egyben azt is jelenti, hogy minden vele szemben hozott kényszerintézkedés megszűnik, szabadon mozoghat, és akár az országot is elhagyhatja. A Független Hírügynökség újabb részleteket tudott meg az ügyről, a Fővárosi Törvényszék sajtóközleményét pedig cikkünk végén olvashatják.
Néhány nappal ezelőtt, Gyárfás Tamás ügyvédje, Bánáti János javaslatára felajánlotta a bíróságnak, hogy 100 millió forintos óvadékot tesznek le azért, hogy Gyárfás mentesüljön a vele szemben foganasított bírósági kényszerintézkedésektől. Az első fokon eljáró bíróság ezt az ajánlatot elfogadta, az ügyészségnek pedig három napja volt arra, hogy fellebbezzen. Információink szerint ezt meg is tették, továbbra is él tehát az alapos gyanú. (Mint ismeretes, Gyárfás Tamással szemben a Fenyő János médiavállalkozó húsz évvel ezelőtti meggyilkolásával kapcsolatban folyik eljárás.)
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
A Függeten Hírügynökség értesülései szerint azok az iratok, amelyeket a védelem rendelkezésére kell bocsátani, nem tartalmaznak olyan tényeket, amelyek megalapoznák a Gyársással szembeni alapos gyanút. Úgy tudjuk egyébként, hogy Gyárfás Tamás arra készült, hogy írásban tényszerűen válaszoljon az ellene felhozott vádakra.
Elképzelhető, hogy ügyészség presztizsokok miatt nyújtott be fellebbezést, (a Független Hírügynökség is ezt feltételezi), bár azt nem tudni, hogy van-e az ügyészség birtokában olyan anyag, amelyet a nyomozás érdekei miatt tartanak vissza. Ha van ilyen, az törvényes indok lehet arra, hogy ne kelljen a vádlott és védője rendelkezésére bocsátani.
A Független Hírügynökség értesülései szerint a másodfokú bíróságnak egy héten belül kell döntenie arról, hogy jóváhagyja-e az eddigi kényszerintézkedés intézkedés – óvadék ellenében történő – enyhítését. Amennyiben így lesz, Gyárfás Tamással szemben megszűnik minden kényszerintézkedés, vagyis, lekerül róla a nyomkövető, szabadon mozoghat, akár az országot is elhagyhatja.
Gyárfás: Nincs mitől tartanom
Gyárfás Tamás a 24.hu portálnak nyilatkozva azt mondta, hogy amennyiben a bíróság másodfokon jóváhagyja, akkor kifizeti az óvadékot.
„Mindenemet ráteszem, az otthonomat, bármit, mert nincs veszítenivalóm. Ezt az összeget ugyanis csak akkor nem kapnám vissza, ha megsérteném a bíróság szabályait. De ez szóba sem jöhet, mert soha nem fogok megszökni és mindig a hatóság rendelkezésére fogok állni. Tisztázni akarom magam, nem elmenekülni akarok. Nincs mitől tartanom” – közölte Gyárfás, aki elmondása szerint abból tudja kifizetni a magyar viszonylatban rekordnagyságú óvadékot, hogy nemrég eladta a NAP TV volt épületét az ECHO TV-nek.
Az ügyben a Fővárosi Törvényszék sajtóközleménye itt olvasható.
A Ripost az egyik választás utáni fővárosi tüntetéssel kapcsolatban azt írta, hogy „Gyurcsány a háttérből dirigálta a szombati tüntetést”. A Demokratikus Koalíció pert indított és nyert.
Mint írják, „a Fővárosi Törvényszék első fokú ítélete pedig tételesen, minden egyes hazugság helyreigazítására kötelezte a Ripostot. Közzé kell tenniük, hogy: valótlanul állították, hogy Gyurcsány a háttérből dirigálta a szombati tüntetést, valótlanul állították, hogy Gyurcsány Ferenc Soros György utasítására a tüntetés pénzügyi feltételeit biztosította, minden részletbe beleszólt, pénzelte a tüntetéseket, valótlanul állították, hogy Gyurcsány Ferenc irányította az egész megmozdulást, és valótlanul állították azt is, hogy ha valami nem Gyurcsány Ferenc akaratának megfelelően történt a tüntetésen, azt ő becsmérlő kifejezésekkel kommentálta.”
A DK egyébként szinte heti rendszerességgel nyeri a pereket a Ripost, a Pesti Srácok, a TV2 és a 888 ellen.
A Legfelső Bíróság elnöke ma is munkába ment, hiába nyugdíjazták tegnap. Több városban is tüntetéseket tartottak az igazságszolgáltatás kormány által tervezett átalakítása ellen.
Malgorzata Gersdorf, a Legfelsőbb Bíróság elnöke szerdán is munkába ment annak ellenére, hogy Andrzej Duda elnök kedden éjféltől nyugdíjazta őt a parlament új törvényére hivatkozva. A 65 éves főbíró szerint neki az alkotmány értelmében 2020-ig a helyén kell maradnia. Az új törvényt tisztogatási akciónak nevezte, hiszen annak alapján
a Legfelsőbb Bíróság 73 bírája közül 27-et nyugdíjba lehet küldeni.
Régebben ugyanis 70 év volt a felső korhatár, de ezt a PiS, a szélsőjobboldali, populista kormánypárt 65-re módosította.
Varsóban reggel tüntetést is tartottak a bíróság épülete előtt, Gersdorf itt is felszólalt. A tüntetők lengyel és uniós zászlókat lengettek, és arra biztatták a nyugdíjazott bírókat, hogy maradjanak posztjukon.
Andrzej Duda egyébként Józef Iwulskit, a Legfelsőbb Bíróság egyik tagját bízta meg a testület vezetésével. Gersdorf előző nap Iwulskit helyettesének jelölte meg, ahogy fogalmazott, csütörtöktől tervezett szabadsága idejére.
Végül az elnök által kijelölt új főbíró is a tiltakozók mellé állt.
Iwulski ugyanis nyilatkozatot adott ki, amelyben úgy értelmezi saját szerepét, hogy „nem helyettese, még kevésbé utódja” a bíróság elnökének, csupán távolléte idején (betegség, szabadság, szolgálati út) helyettesíti őt.
A bíróságról szóló törvény miatt az Európai Bizottság hétfőn kötelezettségszegési eljárást indított a lengyel kormánnyal szemben. A jogszabály a lengyel igazságügyi reform része, amely miatt az EU tavaly decemberben
az uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárást is kezdeményezte.
Az igazságszolgáltatás függetlensége ugyanis az uniós alapértékek közé tartozik, a reform pedig azt jelenti, hogy a kormány az ellenőrzése alá kívánja vonni a bíróságokat.
Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke lehet a közigazgatási felsőbíróság vezetője. A bíróságok tervezett átalakításáról Fleck Zoltán, az ELTE tanszékvezető professzora is elmondta a véleményét.
Jó ideje belengette már a Fidesz, hogy átalakítaná a bíróságokat és helyzetbe hozna egy másik, közigazgatási bíróságot. Ennek élére szemelték ki Patyi Andrást, aki a szélesebb nagyközönség előtt a választási kampányban vált ismertté, amikor egy óvodai látogatása után 345 ezer forintra bírságolta Orbán Viktort. A tiltott kampányolásért kiszabott bírság mély nyomot hagyhatott a miniszterelnökben, s feltehetőleg nemcsak azért, mert a vagyonbevallása szerinti 700 ezer forintnyi megtakarításának a felét elvitte a bírság befizetése.
Orbán nem is hagyta ezt szó nélkül, nem sokkal a választás után – amint az a mellékelt videón is látszik – némiképp megalázta Patyi Andrást.
Ezzel együtt a jelek szerint Patyi nem lett bukott ember – a miniszterelnöknek ugyanis nem ez volt a szándéka vele. A kínosnak mondható, feudális viszonyokat idéző megszégyenítéssel mindössze azt szerette volna jelezni a maga módján, hogy Patyi (és mindenki más) az ő tenyeréből eszik, ezért az ő akaratát kell, hogy végrehajtsa.
Nem titok, és számos kormányzati szereplő több alkalommal is tett rá utalást, hogy
a kormány sok esetben elégedetlen a bíróság működésével, pontosabban azok ítélkezési gyakorlatával.
Számos esetben nehezményezték kormányoldalról, hogy egyes, a kormány számára fontos perekben nem a nekik tetsző ítélet született, ám a bírák függetlensége határt szabott a beleszólásnak.
Eddig. A Hende Csaba és Bajkai István által június 26-án benyújtott, a bírák jogállását és javadalmazásáról rendelkező 2011-ben elfogadott törvény mostani módosításával az eddigi bíróságok mellett a közigazgatási felsőbb bíróság is komoly szerephez jutna. Ennek a bíróságnak – amelynek vezetésére Patyi András esélyes – gondosan kiválogatott bírái tárgyalnák a kormány számára fontos, vagy éppen kínos ügyeket, amelyekben a kormánynak nem mindegy, hogy milyen ítélet születik.
Fleck Zoltán jogász, az ELTE Jog- és Társadalomelméleti tanszékének március végén a Magyar Narancsnak, majd e hónap elején a Független Hírügynökségnek is igen kritikusan nyilatkozott a bíróságok helyzetéről, különösen arról, hogy mi várható az átalakítások során. Akkor azt mondta: az csak a látszat, hogy a bíróságok függetlenek, és ennek a látszatnak az oka, hogy vannak esetek, amikor egyes ügyekben valóban független ítéletek születnek. A valóság azonban az, hogy egy diktatórikus rendszerben a bíróságok sem lehetnek függetlenek, ők is osztoznak a környezetük sorsában.
Fotó: Youtube
Fleck akkor elmondta azt is: nem tudható, hogy az alaptörvény melyik módosításakor – legutóbb már hetedszer írták át a születésekor gránitszilárdságúnak mondott alaptörvényt – szűnt meg a jogállam. Szerinte ez egy folyamat része, de mostanra olyan helyzet alakult ki, hogy már nem beszélhetünk jogállamról.
A két nappal ezelőtt benyújtott, ismertebb elnevezéssel Lex Patyinak nevezett törvényjavaslat kapcsán Fleck Zoltán a Független Hírügynökségnek azt mondta:
sok új lépés várható, és csak lassanként derülnek ki a szándékok.
Nemcsak a legfelső szintek átalakítása van ugyanis napirenden, – Handó Tündének nincs hatalma a Kúria felett, és ezen az állapoton mindenképpen változtatni szeretnének – nem csupán a hierarchia felső szintjét, de az egész közigazgatási bírósági struktúrát átszervezik, vagyis a legfelső szint mellett a helyi szinteket is irányításuk alá vonják.
A Kúria döntése ugyanis hat az egész szakmai területre. Most a Kúriának a közigazgatással foglalkozó részétől veszik el a végső döntéseket hozó, meghatározó szerepet és cserélik ki egy különbíróságra. Ez a tétje ennek a tervnek. Olyan különbíróságot hoznak létre, amelynek a vezetőjét a mostani politikai rendszer vezetője fogja kiválasztani. A tervek között az is szerepel, hogy a Kúrián dolgozó független bírákat nyugdíja küldik – például úgy, hogy magas összeggel díjaznák, ha elmennek nyugdíjba. A még ott dolgozó régi motorosokat, akik hozzászoktak ahhoz hogy függetlenül dolgoznak, saját, megbízható embereikkel váltják fel.
Fleck Zoltán felhívta a figyelmünket arra, hogy július 4-én a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézete és az Országos Bírói Tanács – A bírósági igazgatás rendszere – tapasztalatok és kilátások címmel – kerekasztal-beszélgetést szervez. E konferencia alapgondolata is a bíróságok tervezett átalakítása, vagyis az, hogy az Országos Bírói Tanács működése és Országos Bírósági Hivatalhoz való viszonya a közérdeklődés homlokterébe került. A kerekasztal-beszélgetés célja, hogy hozzájáruljon az egyes álláspontok tudományos szempontrendszer szerinti elemzéséhez, az érintett szervezetek közötti dialógus kialakításához.
Az esemény vitaindítójaként Vadász Viktor Krízis a bírósági igazgatásban? című tanulmánya szolgál. E tanulmány apropója, hogy, mint az a bevezetőből kiderül, „az elmúlt időszak közéleti és politikai hírei között több, az Országos Bírósági Hivatal elnöke és az Országos Bírói Tanács között kialakult konfliktussal foglalkozó cikk és interjú is megjelent. Észlelhető ezek kapcsán, hogy – részben az érintett szereplők közreműködésével, részben félremagyarázások útján – valótlanságok, esetenként csúsztatások láttak napvilágot, melyek jogászokat és nem jogászokat egyaránt tévútra vittek. Elérkezett az idő, hogy a téma visszakerüljön arra a helyre, ahová tartozik: a közjog és a nemzetközi közjog értelmezési tartományába.”
Gonen Segev 1995-96-ban, Jichák Rabin miniszterelnök idején energiaügyi miniszter volt. 2004-ben letartóztatták, mert ecstasy tablettákat csempészett Hollandiából Izraelbe. A börtönbüntetés letöltése után 2007-ben elhagyta Izraelt.
Segev nemrég hazatért és ismét letartóztatták. A Sin Bét, a belső elhárítás szerint azért, mert amikor Nigériában tartózkodott, kapcsolatba került az iráni titkosszolgálattal. Az izraeli elhárítás szerint pénzért stratégiai fontosságú adatokat juttatott el Iránnak. Ez főbenjáró bűnnek számít Izraelben, mert Irán a legfőbb ellenfele a zsidó államnak, miután az Izrael létét sem hajlandó elismerni.
Jelenleg Irán katonailag terjeszkedik az Izraellel szomszédos Szíriában, és ez rendkívüli mértékben nyugtalanítja a zsidó állam vezetőit.
Irán jelenleg rakétákat gyárt Szíriában, és ezekkel a rakétákkal a Hezbollah síita milícia közvetlenül támadja Izraelt Libanonból. Emiatt az izraeli légierő rendszeresen bombázza az iráni katonai létesítményeket Szíriában.
Ebben a helyzetben egy kémvád Iránnal kapcsolatban rendkívül kellemetlen egy volt miniszter esetében. Segev természetesen tagad. Ügyvédei arra hivatkoznak, hogy nem tekinthetnek be a dossziékba, mert azok szigorúan titkos katonai információkat tartalmaznak. Izraelben nagyon ritka, hogy ilyen magas rangú politikusokat kémkedés vádjával hozzanak összefüggésbe Iránnal vagy más ellenséggel kapcsolatban. Ha bebizonyosodnak a vádak az egykori miniszter ellen, akkor a legsúlyosabb büntetésre számíthat Izraelben.
Evgeni Tancsev uniós bírósági főtanácsnok szerint vizsgálhatja nemzeti bíróság a devizahiteleknél azt, hogy tisztességtelen-e, ha az árfolyamkockázatot a jogszabályban rögzített feltétel szerint a kölcsönt felvevőre terhelik, ha a szerződésben nem fogalmaztak világosan és érthetően.
Evgeni Tancsev egy magyarországi devizahiteles perrel kapcsolatban fogalmazta meg álláspontját, amely szerint olyan esetekben, amelyekben a feltételt a szerződésben nem világosan és érthetően fogalmazták meg, a nemzeti bíróság megvizsgálhatja, hogy az
olyan tisztességtelen feltételnek minősül-e, amely nem kötelezi a fogyasztót.
A közleményben felidézték, hogy két magánszemély 2008 februárjában kötött svájci frank alapú kölcsönszerződést egy magyar bankkal. A szerződés értelmében a havi törlesztőrészleteket forintban kellett fizetni, de a részletek összegét a forint és a svájci frank aktuális árfolyama alapján számították ki. Emellett a kölcsönt felvevők vállalták, hogy viselik az árfolyamkockázatot.
A későbbiekben az árfolyam változása miatt
nagymértékben emelkedtek a törlesztőrészletek,
ezért a hitelt felvevők 2013 májusában a magyar bíróságok előtt keresetet indítottak az OTP Bank és az OTP Factoring ellen. Az eljárásban felmerült az a kérdés, hogy az árfolyamkockázatot a kölcsönt felvevőkre terhelő szerződési feltétel tisztességtelennek tekinthető-e, és emiatt megállapítható-e, hogy az nem kötelezi a kölcsönt felvevőket amiatt, hogy e feltételt a bank nem világosan és érthetően fogalmazta meg.
A közlemény szerint ugyanakkor Magyarország 2014-ben olyan törvényeket fogadott el, amelyek a deviza alapú kölcsönszerződésekben
megszüntettek bizonyos tisztességtelen feltételeket,
az ilyen szerződések alapján továbbra is fennálló szinte valamennyi tartozást forintosítottak. Az új törvények azonban továbbra is a kölcsönt felvevőre terhelték az árfolyamkockázatot.
A Fővárosi Ítélőtábla, amely az ügyet elbírálja, azzal a kérdéssel fordult az Európai Unió Bíróságához, hogy a nemzeti bíróság értékelheti-e tisztességtelennek az árfolyamkockázatot a kölcsönt felvevőre terhelő feltételét annak ellenére, hogy e feltétel érvényességét a magyar jogalkotó megerősítette.
A főtanácsnok szerint az olyan feltétel, amelyet jogalkotási beavatkozás tett a deviza alapú kölcsönszerződés részévé, és amely fenntartja az árfolyamkockázatot a kölcsönt felvevőre terhelő eredeti feltételt, az uniós irányelv „értelmében nem tükröz kötelező érvényű törvényi vagy rendeleti rendelkezéseket”.
Ugyanakkor a főtanácsnok indítványa nem köti a bíróságot.
A magyar Kúria 2014-ben hozott egy jogegységi döntést, és azt mondták ki, hogy a devizahitel árfolyamkockázatának tisztességessége csak akkor vizsgálható, ha a pénzintézet nem megfelelő tájékoztatása miatt az átlagos fogyasztó számára a szerződés erre vonatkozó része nem érthető.
Hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet és új eljárásra utasított a terrorcselekménnyel és más bűncselekményekkel vádolt Budaházy György és társai ügyében a Fővárosi Ítélőtábla.
A vád szerint a Budaházy György által létrehozott Magyarok Nyilai elnevezésű terrorszervezet 2007 és 2009 között erőszakos cselekményekkel próbálta megváltoztatni az akkori, szocialista-szabaddemokrata kormány politikáját és félelmet kelteni a lakosság egyes csoportjaiban.
A Fővárosi Törvényszék
2016 nyarán első fokon tizenhárom év fegyházra ítélte terrorcselekmény, testi sértés, kényszerítés miatt Budaházy Györgyöt,
aki több évet töltött előzetes letartóztatásban. A 17 vádlott közül 15-öt terrorcselekmény miatt 5-13 év letöltendő szabadságvesztéssel sújtottak.
Budaházy ellen 2007. szeptember 7-én emelt vádat a Fővárosi Főügyészség az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának előkészülete miatt.
Budaházy 2006. szeptember 27-e és 2007. március 15-e között több közleményt tett közzé szélsőséges honlapokon. Ezekben olyan erőszakos cselekményekre szólította fel az olvasókat, melynek közvetlen célja a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjének megváltoztatása, de az egyikben például rendőröket fenyegetett meg.
A rendőrség a 2006. szeptemberi MTV-ostrom után több hónapon át kereste Budaházyt,
akit akkor azzal gyanúsítottak, hogy megrongálta a Szabadság téri szovjet emlékművet. Március 15-én fogták el, két héttel később a bíróság lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el a számára.
Budaházy ellen korábban több eljárás is indult: az uniós csatlakozási kampány ellen annak idején tiltott jelképeket is tartalmazó plakátokkal léptek fel.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
