Kezdőlap Címkék Biden

Címke: Biden

A tálibok a régi rendszer vezetőivel együtt kormányoznának?

Kabulból kiszivárgott hírek szerint egy 12 tagú kormányzó tanácsot állítanának a tálibok Afganisztán élére. Ebbe olyan tekintélyes politikusokat is bevennének, akikbe a Nyugat is megbízott.

Tagja lesz a tálibok által létrehozandó kormányzótanácsnak Abdulla Abdulla, az afgán Nemzeti Megbékélési Tanács volt elnöke, aki  az északi törzseket képviseli, Hamid Karzai ex államfő, aki az amerikai csapatok bevonulása után került Afganisztán élére és Gulbuddin Hekmatjar volt kormányfő is, aki már a szovjet csapatok ellen is vitézkedett, és a miniszterelnök szerepét is betöltötte egy időre – közölte az Ariana News televízió szerdán.

Maszud sejk, aki északon a fegyveres ellenállást szervezi úgy nyilatkozott a francia közszolgálati RFI-nek, hogy kész tárgyalni a tálibokkal, de hogyha ők nem hajlandók erre, akkor fegyverrel áll ellen.

Ha igaz ez a hír, akkor ebből az derül ki, hogy az amerikaiak korábbi emberei a kivonulás hírére vígan megállapodtak a tálibokkal, akik addíg húzták halasztották a tárgyalásokat az Egyesült Államok képviselőivel Katarban amíg végül az ölükbe esett az egész ország.

A CIA főnöke, William Burns az utolsó pillanatban Kabulba érkezett, hogy mentse a menthetőt, de elutasításra talált. A tálibok ragaszkodnak az augusztus 31-i határidőhöz pedig mindenki számára nyilvánvaló, hogy addig nem lehet végrehajtani a kimenekítést.

Biden „hülye döntése”

Tony Blair egykori brit miniszterelnök nevezte így az USA elnökének elhatározását, hogy augusztus 31-ig az utolsó amerikai katona is elhagyja Afganisztán területét. A helyzet azért különösen kínos Biden számára, mert ő a választási kampány során úgy szerepelt mint „külpolitikai  profi” szemben a külügyek terén amatőr Trumppal. Joe Biden a szenátus külügyi bizottságának elnöke volt sokáig, később pedig nyolc évig alelnök Obama mellett. Washingtonban akkoriban köztudott volt, hogy a nemzetközi ügyeket Obama szívesen passzolja át Bidennek, a ” külpolitikai profinak”.

Miért lett Biden első fontos külpolitikai döntése ilyen látványos kudarc?

A republikánus ellenfelek egy része az elnök idős korával és koncentráló képességének hiányával magyarázza a kudarcot.

Mások szerint a Pentagon és a CIA konzervatív vezetői megvezették a demokrata elnököt, aki messze túlbecsülte az USA súlyát és befolyását Afganisztánban. Miért tettek volna így? Mert Biden érdeklődött azokról a milliárdokról, amelyek Afganisztánba érkeztek, és aztán eltűntek. Afganisztán hírhedten korrupt ország, de nem kizárólag a helyi vezetők és hadurak részesültek az amerikai mannából hanem az azt osztogató USA tisztségviselők is.

Valószínűbb azonban, hogy az afgán vezetők verték át az amerikaikat: szépen felvették tőlük a pénzeket, majd pedig a távozás hírére összeborultak a tálibokkal.

Kérdés persze, hogy miképp lesz ebből sikeres kormányzás?

A kínaiak mindenesetre máris bejelentkeztek: Kína van a legjobb helyzetben, hogy újjáépítse Afganisztánt – írta a Global Times, amely általában hűen tükrözi az országot vaskézzel kormányzó kommunista párt véleményét.

Az USA megvédi a kormánykritikus televíziót Lengyelországban?

A TVN24 hírcsatorna, mely Lengyelország legnézettebb ellenzéki televíziója, sugárzási engedélyt kapott Hollandiában, ahol az amerikai Discovery európai leányvállalata van bejegyezve. Ezzel akarják kivédeni a varsói parlamentnek azt a döntését, amely előírja, hogy csakis uniós állam cégei birtokolhatnak média céget Lengyelországban.

A legerősebb kormánypárt, a PiS vezére még a parlamenti többséget is kockára tette azért, hogy elhallgattassa a kritikus média zászlóshajóját.

Sem Brüsszel sem Washington nem fogadja el a varsói döntést

Az Európai Unió központjában bírálják a varsói kormány médiapolitikáját, mely Orbán Viktor módszereit alkalmazva, jogi és pénzügyi eszközökkel igyekszik megsemmisíteni a kritikus orgánumokat a médiában.

A varsói amerikai nagykövetség már évek óta harcol a hírtelevízióért. Jelenleg Duda köztársasági elnökre gyakorolnak nyomást azért, hogy ne írja alá a törvényt.

Az államfő hajlani látszik arra, hogy megfogadja a brüsszeli és washingtoni bírálatokat.

Nyilatkozataiban azt fejtegeti, hogy a piaci viszonyokba nem szerencsés törvényekkel belenyúlni. Egyébként pedig a magántulajdon szent a piacgazdaságban, ennek megkérdőjelezése politikai alapon nem engedhető meg.

Morawiecki miniszterelnök azzal indokolta meg a médiatörvényt, hogy az orosz és a kínai befolyás ellen akarnak küzdeni vele.

Itt azonban az Egyesült Államokról van szó, amely Lengyelország legfőbb katonai szövetségese. Míg a magyar közvélemény eléggé megosztott az Egyesült Államok megítélésében addig Lengyelországban mindenki egyetért abban, hogy életfontosságú az USA támogatása Oroszországgal szemben.

Trump elnöksége idején ezt ki is használta a jobboldali lengyel kormány, de Biden esetében más a helyzet. Varsóban immár tartanak Washingtontól, amely Trumppal ellentétben támogatja az Európai Uniót és annak liberális normáit. Bidennek persze meg kell fontolnia azt is, hogy az USA-ban igen jelentős lengyel közösség él, amelynek többsége inkább jobboldali szavazó: Trumpot illetve a jobboldali lengyel kormányt támogatja.

A holland döntés nem írja felül a varsói parlament határozatát, de kinyit egy kiskaput, amellyel meg lehet fúrni a jobboldali kormány polonizációs kampányát. Lengyelországban így hívják a hatalom nyomulását az ellenzéki média elhallgattatására.

Az amerikai hírtelevízió sorsa Lengyelországban ezért teszt lesz: vajon mennyire gondolja komolyan a Biden kormányzat a liberális normák betartását a NATO tagállamokban?!

Menedzser fizetések az égben

A szakadék egyre nagyobb az egyszerű munkavállalók és az elnök vezérigazgatók között, mert az utóbbiakat főként részvény opciókkal fizetik az USA-ban – írja a Guardian.

Miért keresnek a nagyfőnökök 350-szer annyit mint a dolgozók?

1.322%-al nőtt a legfőbb döntéshozók jövedelme 1978 óta állapította meg az Economic Policy Institute. Amely arra is rámutat, hogy manapság egy átlagos elnök-vezérigazgató éves jövedelmének 80%-a részvény opció.

A kontraszt óriási: az átlagos munkavállaló jövedelme csak 18%-al lett magasabb 1978 óta!

Ez a jelentés is azt mutatja, hogy a pandémia idején tovább nőtt a szakadék az egyszerű munkavállalók és a szupergazdagok között: 4.000 milliárd dollárral növekedett  a vagyona a 2.365 dollármilliárdosnak Amerikában.

A Guardian szerint elfogadhatatlan, hogy egy átlagos elnök-vezérigazgató 351-szer többet keres mint a dolgozói miközben a különbség csak 15 volt az egyhez 1965-ben.

Ráadásul az infláció évente átlagosan 2%-al csökkentette a munkavállalók keresetének reálértékét.

Jobb munkanélkülinek lenni

Az amerikai munkaerő 25-40%-a ma olyan helyzetben van, hogy jobban jár a munkanélküli segéllyel mintha munkát vállalna. Ezért van olyan sok üres álláshely az Egyesült Államokban – állitja a Guardian.

Kiszámolták a pandémia alatt 300 dollár hetenként a munkanélküli segély miközben azok, akik minimálbéren dolgoznak csak 290 dollárt hozhatnak össze (a minimális órabér jelenleg 7,25 dollár az USA-ban).

A munkaerőhiány most elsősorban azért van, mert a döntéshozók nem emelik az alacsony béreket olyan szintre, hogy érdemes legyen dolgozni.

Megoldás-e az adóemelés?

A Biden kormányzat erre törekszik egyrészt azért, hogy csökkentse a társadalmi különbségeket, de főként azért, hogy feltöltse az államkasszát. 28%-ra akarják emelni a cégek társasági adóját és jobban meg kívánják adóztatni a gazdagokat és főként a szupergazdagokat. Trump pont az ellenkezőképp cselekedett: bár a frusztrált munkavállalók szavazataival került hatalomra, de a társasági adót 35%-ról levitte 21%-ra.

A munkavállalókat nemcsak az alacsony bérek sújtják hanem a diákhitelek is. Biden minden nyolcadik amerikai polgár életszínvonalán javíthatna, ha eltörölné a diákhitelt. De nagy az ellenállás a washingtoni kongresszusban, ahol a republikánusok védelmezik Trump örökségét.

Biden változtatni akar, de neki is figyelembe kell venni azt, hogy támogatói között sok a szupergazdag. Ezért a londoni Guardian úgy véli, hogy Biden betartja választási ígéretét:
„senkit sem büntetünk meg. Senkinek az életszínvonala nem változik, lényegében semmi sem fog megváltozni.”

Áldozatok győzelem nélkül

A CNN-nek nyilatkozott  David Petraeus tábornok az ISAF Afganisztánban állomásozó korábbi főparancsnoka. Petraeus tábornok szerint Afganisztán  már most az összeomlás szélén áll, amikor még teljesen ki sem vonultak az amerikai csapatok.

„Minden héten csak egyre romlik a helyzet. Attól tartok, hogy visszanézünk és megbánjuk a kilépésről szóló döntést Szomorúan konstatálom: gyorsabban megbánhatjuk a csapatkivonást, mint amit eredetileg erről gondoltam. – mondta a volt katonai vezető.

Joe Biden elnök ez év elején bejelentette, hogy az amerikai csapatokat kivonják Afganisztánból, és nemrégiben rövidebb határidőt jelölt meg a teljes csapatkivonás idejére, mint azt korábban tervezték. Biden mielőbb maga mögött akarja tudni a történelem leghosszabb amerikai háborúját.

Amerikai, brit és más nemzetközi erők 2001 szeptemberében támadták meg Afganisztánt. A szeptember 11-i támadást kitervelő és Afganisztánban megbúvó Oszama bin Ladent támogató és neki menedéket nyújtó tálib rezsimmel együtt a tálibokat is elűzték. Bin Laden a szomszédos Pakisztánba 2011-ben az amerikai erők megtalálták és lelőtték. A tálibok azonban soha nem szűntek meg teljesen, és a háború tovább tartott.

Nem helyes úgy gondolni, hogy afganisztáni haderő nem, kizárólag az Egyesült Államok harcolt csupán a tálibok ellen, nem: az afgán nemzetbiztonsági erők nagy számban harcoltak és haltak meg a hosszúra nyúlt háborúskodás során. Az viszont egyértelműen látható, hogy az amerikai csapatok gyors kivonása elbizonytalanította a meglévő afgán haderőt, sokat romlott a haderő morálja, mert „jelentős bizonytalanságot vitt a harcmezőre.”

„Senki nem akarja végét látni a végtelen háborúknak azoknál jobban, mint azok, akik ténylegesen részt vettek bennük, de nem ezt a háborút fejezzük be, csupán az USA részvételének vetettünk véget.” – mondta az amerikai hadsereg nyugalmazott tábornoka, aki szomorú jövőt jósolt:

„Amit most látok, sajnos, az egy meglehetősen brutális polgárháború kezdete.”

Az USA-nak meg kell védenie televízióját a lengyel kormány ellen

A Washington Post, azt követeli, hogy a kormány védje meg az USA tulajdonban lévő lengyel televíziót. A varsói kormány szemmel láthatóan harcban áll a Biden adminisztrációval. Korábban kiváló volt a kapcsolat Varsó és Washington között amíg Trump ült a Fehér Házban, most olyan komolyak az ellentétek, hogy a varsói kormány nem akarja elfogadni a Biden adminisztráció nagykövet jelöltjét, Mark Brzesinskit.

Varsói offenzíva a független sajtó ellen

A TVN televízió a Discovery társaság tulajdona, de Hollandiában van bejegyezve. Ennek azért van jelentősége, mert a lengyel parlament előtt egy olyan törvényjavaslat fekszik, amely kitiltaná a nem uniós tulajdonban levő média intézményeket Lengyelországból. Polonizálásnak nevezi ezt a törekvést a lengyel kormány, de valójában arról van szó, hogy ki akarják szorítani a kritikus médiát az országból. A jelenség nem új, már az előző varsói USA nagykövet is hosszú csörtéket folytatott a PiS erős emberével, Kaczynskival és a lengyel kormánnyal, hogy megvédje a TVN függetlenségét.

Lengyelország az orbáni úton

A Washington Post nyíltan arra céloz, hogy a lengyel kormány média politikája egyértelműen a magyar miniszterelnök módszerét követi: leszalámizza az őt bíráló sajtót. Nemrég a Riporterek Határok Nélkül nemzetközi újságíró szervezet a sajtószabadság ellenségének nevezte Orbánt, egyedül az uniós vezetők közül – olyan társaságban mint Vlagyimir Putyin és Mohamed bin Szalman trónörökös.

Putyin Oroszországában nem ritka az ellenzéki újságírók meggyilkolása, és hétköznapi jelenség a megmaradt kritikus sajtó elnémítása. Mohamed bin Szalman herceg nem volt elégedett a Washington Post cikkeivel, melyek bírálták Szaúd Arábia trónörökösét. A szerzőt Isztanbulba csalták, majd ott Szaúd Arábia főkonzulátusán megfojtották és feldarabolták.

Erre is utal a Washington Post amikor azt írja, hogy az USA-nak minden eszközt be kell vetnie annak érdekében, hogy megvédje a legnagyobb független televíziót Lengyelországban.

Hat százalékkal növekszik a magyar gazdaság?

Viktor Ursulára vár: a brüsszeli bizottság elnökasszonya személyesen adja át a pénzes borítékot a tagállamok vezetőinek. Már csütörtökre várták Ursula von der Leyent, de egyelőre nem jön.

Az Európai Parlamentben négy frakció is azt követelte a Brüsszeli Bizottságtól: ne adjon pénzt a magyar kormánynak amíg az vissza nem vonja a pedofil törvényt, amely a melegeket is érinti – minden alap nélkül.

Orbán nem hátrál és egyelőre nem kap pénzt.

Pénzügyminisztere, aki az Origonak nyilatkozott, igyekszik megnyugtatni a közvéleményt: ha egyetlen cent sem érkezik Brüsszelből, akkor is több mint 6%-al növekszik a magyar gazdaság idén – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter. Aki azután elismeri, hogy másfél év kell a pandémia válság leküzdésére.

Mi lesz az inflációval?

Ez a jegybank dolga – passzolja át a felelősséget a pénzügyminiszter vetélytársának, Matolcsy Györgynek. Aki már meg is kezdte a banki kamatláb emelését, de az infláció nem lanyhul. Túllépett az 5%-on. Varga Mihály szerint csak szezonális jelenségről van szó, az éves infláció Magyarországon szerinte nem haladja majd meg a 4,2%-ot. Ebben sokan kételkedhetnek különösen, mert

az infláció globális jelenség vagyis aligha valószínű, hogy megáll a magyar határnál.

Globális adó ügyben a magyar kormány szembemegy a világgal

Legutóbb a G20 államok bólintottak rá Biden elnök globális társasági adó javaslatára, amely minimum 15%-ban határozza meg a társasági adót. Magyarországon ez jelenleg 9%. Az OECD adó elképzelését 130 állam támogatja, de vannak ellenzői is – köztük Magyarország.

„Az ügy kapcsán a napokban egyeztettünk lengyel kollégámmal, de Írország, Ciprus és Észtország is szövetségesünk az EU-ban. Magyarország nem támogat semmilyen adóemelést, különösen  ezt nem, amely vaskos versenyhátrányt jelent nemcsak nekünk, hanem a nálunk működő külföldi cégeknek is. A kérdésben csakis a magyar érdeket tudjuk képviselni, és ez akkoris így lesz, ha az amerikai elnök javaslatával kell szembemennünk!” – mondta Varga Mihály az Origonak.

A közszolgálati német Deutsche Welle ezzel kapcsolatban azt írta, hogy a renitens uniós államok előbb vagy utóbb elfogadják majd a globális társasági adó minimumot – különben szankciókkal kell szembenézniük.

A magyar kormány tehát szembekerülhet mind az USA-val mind Brüsszellel. Nem csoda, hogy Matolcsy György, a jegybank vezére attól tart, hogy a forintot erőteljes nemzetközi támadás érheti a közeli jövőben.

Visegrád a világ ellen?

Orbán Viktor, a visegrádi négyek soros elnökeként felvázolta politikáját, melyet szerint mind Lengyelországnak mind Csehországnak és Szlovákiának követnie kellene.

Orbán Viktor szembeszállt Biden elnöknek és a G7-nek azokkal a javaslataival, melyek a társasági adó felemelését várják a globális gazdaság minden országában legkevesebb 15%-ra. A magyar miniszterelnök kiállt amellett, hogy a visegrádi országoknak – és sok más hasonló helyzetben levő gazdaságnak- továbbra is érdeke az, hogy alacsony maradjon a társasági adó, mert ez vonza a cégeket hozzájuk.

Az Európai Unióval kapcsolatban annak reformját sürgette, hogy csökkenjen Brüsszel befolyása, és a tagállamok megvétózhassák a nekik nem tetsző határozatokat.

Kérdés, hogy Csehország és Szlovákia támogatja-e ezeket az elképzeléseket?

Orbán – Kaczynski találkozó

A magyar miniszterelnök találkozott Lengyelország erős emberével. Szokás szerint semmi érdemi részletet nem közöltek, de a Wall Street Journal megjegyzi, hogy a pandémia meggyengítette a szélsőjobboldalt  mindenütt Európában. Marine Le Pen gyengén szerepelt a helyi választásokon Franciaországban, az Alternative für Deutschland sem tud kitörni a karanténból Németországban. Ahol pedig hatalmon van mint Magyarországon és Lengyelországban, ott a járvány kezelés kudarca alaposan megtépázta a kormánypártok presztízsét. Ez mindjárt kiderülhet az őszi választásokon Csehországban és a jövő tavaszi választásokon Magyarországon.

A szélsőjobboldali vezetők tehát joggal idegesek.

Kifogytak a bűnbakokból

A CNN arra mutat rá, hogy Orbán Viktor azért vette elő a melegek ügyét, mert elfogytak azok a bűnbakok, akik hatékonyan mozgósíthatták volna a választóit. A migránsok nem jönnek tömegesen, Soros György démonizálása már egyre kevésbé hoz szavazókat. A homoszexuális viselkedés azonban alaposan megosztja a társadalmat Kelet Európában is. Jól látszott ez akkor amikor a különben ellenzéki Jobbik megszavazta a pedofil törvényt noha az a melegeket is érinti minden különösebb indoklás nélkül.

Orbán is csapdába manőverezte magát: a bűnbakkeresés végképp szembeállította őt az európai mainstream-mel épp akkor amikor a magyar gazdaságnak minden korábbinál nagyobb szüksége van nemcsak az EU pénzére  de presztízsére is. Erre Matolcsy György figyelmeztetett. A jegybank elnöke szerint erőteljes pénzügyi támadás várható a forint ellen a közeli jövőben. Ha a globális piac feltételezi, hogy az EU nem áll Magyarország mögött, akkor ez a támadás minden eddiginél komolyabb lehet. Ha pedig ez a választások előtt következne be, akkor Orbán Viktornak is újra kellene gondolnia egész politikáját.

Úgy kell megbuktatni Orbánt mint Netanjahut

2020 Trump, 2021 Netanjahu, 2022 Orbán – így vázolja fel a remélt jövőt az USA egyik ismert politológusa, aki korábban Obama tanácsadója volt Washingtonban. Ben Rhodes tisztában van azzal, hogy önmagában Orbán bukása nem oldaná meg a demokrácia problémáit mint ahogy Netanjahu távozása sem eredményezte ezt, de „nagy győzelem lenne”.

Washingtonban már nagyon is odafigyelnek Orbán Viktorra pedig ott Európa szegényebb keleti fele ritkán vált ki különösebb érdeklődést.

Ben Rhodes tisztában van azzal, hogy önmagában Orbán bukása nem oldaná meg a demokrácia problémáit mint ahogy Netanjahu távozása sem eredményezte ezt, de „nagy győzelem lenne”.

Trump előtti Trumpnak nevezte Orbánt Steve Bannon, aki a sikeres választási kampányt szervezte a demokraták ellen 2016-ban. Később Trump kirúgta őt a Fehér Házból, és akkor az európai szélsőjobboldali pártok és mozgalmak egyesítésére tett kísérletet, de kudarcot vallott.

Orbán, miután kilépett az Európai Néppártból mielőtt kitették volna, most hasonló európai mozgalom kialakításán töri a fejét.

Van-e washingtoni terv Trump barátainak levadászására?

Netanjahu bukása azt mutatja, hogy a Biden adminisztráció nem felejtette el azt a támogatást, melyet Izrael miniszterelnöke Trumpnak nyújtott. Washingtonban óriási feltűnést keltett, hogy Biden beiktatása után egyáltalán nem sietett felhívni Izrael kormányfőjét. Korábban az amerikai elnökök listáján a legelsők között szerepelt Izrael miniszterelnöke, ezúttal azonban hátrébb szorult. Jeruzsálemben rögtön értettek a szóból: összeállt egy széles koalició, melynek csak egyetlen összetartó ereje van: mielőbb megszabadulni Benjamin Netanjahutól, aki minden rekordot megdöntött a kormányfői székben.

Ennyiben tehát áll az izraeli párhuzam, mert a magyar ellenzéki pártokat sem köti össze semmi más azonkívül, hogy szeretnének véget vetni Orbán Viktor uralmának.

De vajon milyen amerikai támogatással számolhat az ellenzék Orbán Viktorral szemben?

Az Egyesült Államok számára Magyarország százszor kevésbé fontos partner mint Izrael. Ha viszont a Biden adminisztráció komolyan veszi Trump híveinek a levadászását, akkor Orbán Viktor skalpjának szimbolikus jelentősége lehet. Ebben bizakodhat a magyar ellenzék, amely saját erejéből talán győzhet a választásokon, de semmiképp sem reménykedhet abban, hogy az USA és az EU támogatása nélkül elkerülheti a káoszt, mert Orbán Viktor – Trumphoz hasonlóan aligha távozik harc nélkül a hatalomból.

A magyar közvélemény természetesnek tekinti a korrupciót

A Transparency International friss jelentéséből derül ki, hogy a magyarok természetesnek tekintik a létező korrupciót. A megkérdezettek 69%-a ugyan komoly problémának is tartja az egész társadalmat behálózó korrupciót, de az emberek jórésze maga is felhasználja kapcsolati hálóját és olykor a megvesztegetést is a saját céljai érdekében.

Jól megmutatkozott ez a COVID-19 járvány súlyos időszakában amikor sokan így próbáltak meg vakcinához jutni vagy a kórházi ellátásban előnyösebb helyzetbe kerülni. Bár az új törvény bünteti a hálapénzt, de aligha valószínű, hogy a magyar társadalom ettől megszabadul.

A hiány a korrupció alapja

Erre már Kornai János is rámutatott amikor a szocialista társadalmakban burjánzó hétköznapi korrupciót elemezte. A Transparency International szerint a világ legkorruptabb állama Észak Korea. A duci diktátor épp mostanában ismerte el, hogy éhség pusztít a nemzeti kommunista rendszerben. A dél-koreai hírszerzés szerint lehet, hogy Kim Dzsong un azért fogyott le, mert tartott a kínos kontraszttól éhező népe és a saját mázsás pocakja között.

A magyar társadalom is a szocializmus évtizedeiben tanulta meg a leckét  : ami korábban kivételnek számított ezután szabály lett. A hiánygazdaságban valamihez hozzájutni elsősorban szocialista kapcsolatok révén lehetett.

Orbán és a korrupció

A magyar társadalom politikai megosztottsága derül ki a Transparency International friss felméréséből. Míg a társadalom egyik része botrányosnak tartja a nemzeti együttműködés rendszerének korrupcióját, mások elnézőbbek. Ez összefügg azzal is, hogy a hatalom ellenőrzése alatt álló media szinte sohasem foglalkozik korrupciós ügyekkel. Ha mégiscsak beszámol ilyenekről, akkor a közvélemény tőlük csak a cáfolatról értesül. Arról, hogy valójában milyen is a hatalom korrupciós rendszere csak nagyon kevesen rendelkeznek hiteles információkkal, mert minden fontos szerződés titkos – akár hazai akár külföldi partnerről van szó.

A magyar kormány nem véletlenül tart az európai ügyészségtől, melynek feladata épp az, hogy megvizsgálja: mire is költik az euró milliárdokat a tagállamok? Orbán Viktor azért is hangoztatja gyakran a szuverenitás jelszavát, mert ezzel próbálja leplezni rendszerének sötét oldalát.

A Transparency International szerint Magyarország-Bulgáriával és Romániával együtt – az Európai Unió legkorruptabb állama.

Bukarest-Szófia – Prága, majd Budapest?

Az amerikai nagykövetség korrupciós adatai alapján buktatta le a román elit jórészét Laura Codruta Kövesi, aki időközben az európai ügyészség vezetője lett. Az első vizsgálatot az európai ügyészség a dollár milliárdos Andrej Babis cseh miniszterelnök ellen indította. Csehországban ősszel választások lesznek. Az USA szankciókat vezetett be korrupt oligarchák és titkosszolgák ellen Bulgáriában.

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója többször hangsúlyozta: az autokrata vezéreket a legkönnyebben a korrupció leleplezésével kaphatják el. Ez ugyanis nemcsak azzal jár, hogy az illető börtönbe kerülhet, de azzal is, hogy lelepleződik a saját népe előtt: miközben a nemzeti érdekekről prédikált aközben saját maga illetve rokonai, barátai és üzletfelei vagyonát gyarapította.

Jelcint CIA ügynökök irányították

A szerdán kezdődő genfi Biden-Putyin találkozó előtt mindkét elnök előre igyekszik pozícionálni magát.

  • Borisz Jelcint a CIA irányította
  • A CIA irányítása mellett lett Szovjetunióból  Oroszország
  • Putyin Oroszországa regionális hatalom erős hadsereggel, gyenge gazdasággal

Ruszlan Hazbullatov a Govorit az orosz parlament korábbi elnöke Moszkva rádiónak nyilatkozott arról, hogy Borisz Jelcint már 1991-ben is a CIA segítségével választották meg Oroszország elnökévé. Jelcin elnökségének idejében többszáz CIA ügynök tevékenykedett Oroszországban fontos posztokon. Ők hozták meg a fontos döntéseket – állitja az orosz parlament korábbi elnöke. Aki azt is közölte, hogy orosz titkosszolgálati tisztek százait képezték ki az Egyesült Államokban Jelcin elnökségének idejében.

A liberális reformokat a CIA vezényelte le Oroszországban

Gajdar miniszterelnök vezette be azokat a gazdasági és társadalmi reformokat, melyek a szocialista Szovjetunió után kapitalista államot csináltak Oroszországból.

Alekszandr Ruckoj egykori alelnök nyilatkozott erről a Lenta portálnak. Elmondta, hogy 12 CIA ügynök dolgozott Gajdar miniszterelnök reform csapatában, amely megtervezte és végrehajtotta a reformokat. Ezek modern piacgazdaságot hoztak létre, de óriási volt a szociális ára a változásoknak. Beköszöntött a létbizonytalanság kora, és a lakosság többségnek életszínvonala csökkent noha a Szovjetunió bukása után emelkedést vártak.

Ruszlan Hazbullatov, egykori parlamenti elnök most megerősítette Ruckoj ex alelnök szavait, de hozzátette: maga az alelnök is kiváló kapcsolatot ápolt az USA-val!
Borisz Jelcin 1999-ben távozott a hatalomból, melyet Vlagyimir Putyinnak adott át.

Biden-Putyin csúcs

Június 16-án Genfben találkozik egymással a két elnök. Moszkva nem véletlenül emlékeztet most a kilencvenes évekre amikor az USA nagy szerepet játszhatott az orosz belpolitikában is. Putyin most arra akarja figyelmeztetni Biden elnököt: ne higgye, hogy visszaállíthatja a kilencvenes éveket! Biden viszont arra hívhatja fel az orosz elnök figyelmét, hogy Oroszország immár nem világhatalom. Be kell érnie a regionális hatalom pozíciójával. Lavrov külügyminiszter nemrég úgy nyilatkozott, hogy Oroszország immár nem pályázik világhatalmi szerepre. Ezt nehezen is tehetné hiszen agyaglábakon áll: az erős hadsereg mögött harmatgyenge a gazdaság. Az 50 milliós Dél Korea GDP-je magasabb mint a 142 milliós Oroszországé.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!