Senki se kérhessen menedéket az Európai Unió határain belül – ezt akarja Ausztria elfogadtatni az EU többi tagállamával. Sebastian Kurz kancellár közben arról beszélt, hogy a külső határok védelmének jelenlegi megoldatlan helyzete miatt szerinte be kell vezetni a határellenőrzést Szlovénia és Ausztria között.
Bécsben az uniós tagállamok diplomatái között kiosztottak egy olyan dokumentumot, amely felvázolja az Ausztria által tervezett új menekültpolitikát egészen 2025-ig. Ezt a titkos dokumentumot valaki eljuttatta a Le Monde-nak.
Az derül ki belőle, hogy Kurz radikálisan új menekültpolitikát akar, amely közel áll a visegrádi országok terveihez. A terv
szinte kizárólag a biztonság szempontjait hangsúlyozza, a humanitárius szempontokat alig említi.
Ráadásul Ausztria speciális földrajzi szerepéből indul ki: „ide csak helikopteren érkezhetnek menedékkérők” – szerepel a dokumentumban. Maximális határvédelmet és minimális befogadást javasol.
A dokumentum szerint a menedékkérők jelentős része olyan fiatalember, akinek az értékrendje messze áll az európaitól, és hajlamos arra, hogy a saját értékrendjét akár erőszakosan is rákényszerítse másokra. Ezért az osztrákok azt javasolják, hogy
csak az kaphasson a jövőben menedékjogot, aki esküt tesz arra, hogy tiszteletben tartja az Európai Unió értékrendjét.
Kurz közben bécsi sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az osztrák-német egyeztetés kulcsfontosságú kérdés Ausztria számára. Bár szeretné elkerülni, de szerinte a külső határok védelmének jelenlegi megoldatlan helyzetére való tekintettel Szlovénia és Ausztria között be kell vezetni a határellenőrzést.
Mint mondta, soros uniós elnökségének ideje alatt Ausztria egy biztonságos Európa megteremtésén fog dolgozni, elsődleges feladatnak tekintve az illegális migráció visszaszorítását. „Ausztria védelmet nyújtó Európát akar, amelyhez gyors és gyakorlati, európai megoldásokra van szükség. Ez Európa jövőjébe vezetett befektetés” – mondta.
Az osztrák elnökség a külső határok védelmét kiemelt fontosságúnak tartja, ennek érdekében támogatja az unió határvédelmi ügynökségének (Frontex) a megerősítését – ahogy erről az uniós csúcson is volt szó. Emellett
szorosabb együttműködésre törekszik a szomszédos, különös tekintettel az észak-afrikai országokkal,
amelyekkel Ausztria egy csúcstalálkozó előkészítésén dolgozik.
Szerinte a migrációt nem csak kezelni kell, hanem megoldást kell rá találni, elsősorban a külső határok védelmével, emellett megegyezésre van szükség a partnerországokkal a nemzetközi védelemre nem jogosultak visszafogadásáról, amely az embercsempészet ellen folyatott harcban is fordulatot hozhat.
A dublini rendszer reformjában nem számít áttörésre, mint mondta, a visszaküldés gyakorlati megvalósításán továbbra is dolgozni kell, de ezt megelőzően a partner- és tranzitországokkal eredményt hozó megbeszélésre kell törekedni, valamint dűlőre kell jutni az unión kívüli befogadó központok kérdésében is.
Az 500 milliós Európai Unióban jelenleg 3 és fél millió menedékkérő tartózkodik. Ez a lakosság kevesebb mint egy százaléka, az eloszlásuk ugyanakkor nagyon egyenlőtlen. Korábban a legtöbben Németországba és Svédországba érkeztek,
most viszont a déli országokra hárul a legnagyobb teher.
Sebastian Kurz korábban azzal is fenyegetőzött, hogy ha az olaszok nem akadályozzák meg, hogy a menedékkérők onnan Ausztria felé induljanak, akkor kész katonákat vezényelni a Brenner-hágóra. A Le Monde szerint így Ausztria nehezen fogja egyeztetni az EU menekültpolitikáját.
Utána azt mondták: sok mindenben egyetértettek, a migráció kérdésében viszont nagyon eltérő a megközelítésük. Orbán Viktor azt mondta: ennek ellenére készen áll az együttműködésre. A migrációról még a sajtótájékoztatón is vitatkoztak, többször is érezhető volt köztük a feszültség.
Angela Merkel és Orbán Viktor közös sajtótájékoztatót tartott berlini tárgyalásuk után. Ezt a német kancellár azzal kezdte, hogy intenzív vitát folytattak, amely során bizonyos ügyekben egyetértettek, de voltak véleménykülönbségek is.
Mint mondta, folyamatosan növekvő gazdasági kapcsolatok vannak a két ország között, főleg az autógyártásban, a kereskedelmi volumen évi 50 milliárd euró, Magyarország pedig kedvező beruházási célpont. A technológia és kutatás területén szorosabban szeretnének együttműködni.
Angela Merkel beszélt arról is, hogy Németország sose fogja elfelejteni a határnyitást 1989-ben, valamint arról, hogy nem támogatják a protekcionizmust, így az amerikai védővámokat sem – ebben is egyetértettek.
A migráció kérdésében viszont komoly véleménykülönbségek vannak.
Mint a kancellár mondta: nagyon eltér a megközelítésük a felelősség, és elosztási mechanizmus területén, egyetértenek viszont az uniós határvédelmi ügynökséggel, a Frontexszel és a közös észak-afrikai projektekkel kapcsolatos kérdésekben.
Angela Merkel szerint összességében a tárgyalás gyümölcsöző volt, még akkor is, ha
a jogállamiságot és a Velencei Bizottság javaslatait Orbán Viktor nem úgy látja, mint ő.
Orbán Viktor is azzal kezdte, hogy intenzív megbeszélést folytattak, baráti hangvétellel. Ő is beszélt a 30 évvel ezelőtti határnyitásról és a gazdasági kapcsolatokról, mint mondta, „mi egy munkaalapú gazdaságot építünk”, ezt segíti az együttműködés, a beruházási és kereskedelmi számokat fantasztikusnak nevezte, szerinte is az innováció területén kell szorosabb együttműködés. Beszélt arról is, hogy növelni lehetne az Andrássy Egyetem súlyát és tevékenységét.
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsõdi Balázs
A védelmi dimenzióról azt mondta, hogy Magyarország elsők között javasolta egy közös európai hadsereg létrehozását, és szeretnénk, ha német cégek vennének részt a magyar hadsereg modernizálásában. Később egy kérdésre válaszolva ezt bővebben ki is fejtette: a NATO-vállalásoknak megfelelően Magyarország is növeli védelmi kiadásait, ehhez német cégekkel írnak alá szerződéseket. Azt is szeretné, hogy
közép-európai NATO-parancsnokság jöjjön létre Magyarország területén,
Németország mentorálásával.
A migrációról azt mondta: „világossá vált, amit eddig is tudtunk(…): máshonnan nézzük a világot”, de szoros együttműködésre törekednek, amire ő készen áll. Úgy fogalmazott: biztosította a kancellárt, hogy „a magyar déli határ védve van”, és ez így is marad.
A menedékkérők visszaküldésével kapcsolatban Angela Merkel azt mondta, hogy kevesen érkeznek, akiket Magyarországon vesznek nyilvántartásba. Mint mondta, hosszan tárgyaltak erről, a magyar álláspont az, hogy nem Magyarország az illetékes, mivel az ide érkező menedékkérők általában Görögországban lépnek be először az EU területére, de
„azt mondtuk, lehet erről beszélni”.
Orbán Viktor szerint Magyarország álláspontja évek óta változatlan, azért épített kerítést, hogy visszanyerje az ellenőrzést a saját országa felett, ahova senki nem léphet be törvénytelenül, szerinte ez Németországot is védi. Úgy fogalmazott: terhet veszünk le a németek válláról.
Mint mondta, jogi természetű vitáról van, nem Magyarország az első uniós belépési pontja a menedékkérőknek, Görögországban viszont gyakran nem regisztrálják őket. Szerinte Magyarország célja az, hogy „a Schengen által védett belső piac” működhessen. Mint mondta: nem Magyarország dolga regisztrálni a menedékkérőket, de megtesszük, szerinte viszont
nem ide kell visszaküldeni őket, hanem az első belépési pontra, vagyis Görögországba.
Angela Merkel válaszul azt mondta, hogy bár a vízi határt sokkal nehezebb védeni, mint a szárazföldit, elismerik, hogy Magyarország fontos feladatot lát el a külső határ védelmében, de mindig arra kell gondolni, hogy emberekről van szó.
Az Európai Uniónak pedig az emberiesség az egyik alapelve, és
a külső határ védelme nem azt jelenti, hogy teljesen elzárjuk magunkat.
Emellett nagyon fontos, hogy az érkező embereket nem szabad kihasználni, és nem szabad hagyni, hogy az embercsempészek legyenek az urak. Mint mondta: ha az értékeinket fenn akarjuk tartani, nem tekinthetünk el attól, hogy ezeknek az embereknek segítségre van szükségük.
Orbán erre úgy válaszolt, hogy arra adnak különböző válaszokat, hogyan lehet humánusan segíteni, és szerinte az EU által adott segítségből nem szabad, hogy bárki is azt a következtetést vonja le, hogy ide kell jönnie. Ezért szerinte oda kell vinni a segítséget, ahol a problémák vannak, ebben van kettőjük között a nézetkülönbség.
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsõdi Balázs
Angela Merkel erre emlékeztette, hogy az EU megvédése szempontjából fontos volt a törökökkel való egyezmény, de ennek része volt az is, hogy bizonyos számú menedékkérőt átvesz az Unió. Mivel most az afrikai országokkal kellene hasonló megállapodást kötni,
fontos, hogy biztosítani kell annak lehetőségét, hogy legyen, aki legálisan érkezhet Európába,
különben ilyen egyezményt nem lehet az Afrikai Unióval kötni.
Orbán még beszélt arról, hogy szerinte méltánytalan, hogy Németországban sokszor vádolják Magyarországot a szolidaritás hiányával, miközben 8 ezer fegyveres védi a határt, különben szerinte „napi 4-5 ezer migráns” jönne naponta Németországba. Szerinte Magyarország ettől védi meg Németország, és ez szolidaritás.
Angela Merkel zárszóként erre annyit mondott: a külső határok védelmét el is ismerik.
Hosszú elemzésben foglalkozik a kanadai közszolgálati média a magyarországi helyzettel. Azt írják, hogy a Stop Soros csak a jéghegy csúcsa, az ország az autoriter uralom felé halad, ugyanakkor uniós szankciók fenyegetik.
Hosszú ideje most a legnehezebb humanitárius ügyekkel foglalkozni Európában, miután több országba is menedékkérők ezrei érkeztek, így kezdődik a CBC elemzése, amely azzal folytatódik, hogy
Magyarországon még börtön is fenyegeti a civileket, pusztán azért, mert végzik a munkájukat.
Gyulai Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság menekültprogramjának igazgatója azt mondta: „A saját kormányunk fenyegetésnek tekint minket.”
A cikk leírja, mi mindent tesz büntethetővé a Stop Soros, és ír a 25 százalékos különadóról is. Gyulai szerint ezzel a kormány lehetőséget kap, hogy elhallgattassa az emberi jogi szakértőket, jogászokat, akik pedig csak azt akarják, hogy betartsák az európai és magyar törvényeket.
A CBC szerint Orbán Viktor vezette a küzdelmet a törvények elfogadásáért. A kampányban is a bevándorlás volt a fő témája, a választáson pedig harmadszor is „földcsuszamlásszerű” győzelmet aratott. Írnak arról is, hogy
Soros György régóta célpontja a kormánynak,
megemlítik a „Ne hagyjuk, hogy Soros nevessen a végén”-plakátkampányt, és azt is, hogy a Fidesz összeesküvés-elméleteket terjeszt, miszerint Soros György hozza titokban Európába a menekülteket.
A CBC-nek ezt Draskóczy Dániel történész egyenesen az 1984 orwelli világához hasonlította: „Itt egy idős zsidó, akit gyűlölni kell, noha nem is tudod, hogy valójában létezik-e.” Írnak arról is, hogy a Nyílt Társadalom Alapítvány elköltözteti irodáit Magyarországról.
Az elemzésben azt is leírják, hogy
jelentősen csökkent a beadott menedékjogi kérelmek száma,
2018-ban eddig mindössze 325-öt nyújtottak be, és a magyar statisztikák szerint összesen 3555 menekült él az országban. Draskóczy Dániel szerint egy nem létező ügyből kreálták az ország legfontosabb problémáját.
A CBC Fidesz-szavazókkal is beszélt, egyikük azt mondta: „A bevándorlás volt a legnagyszerűbb, amit Orbán remélhetett”, növelte a népszerűségét, és nem kellett például az egészségüggyel foglalkoznia, mert semmi más nem érdekelte az embereket.
A szegedi Fidesz-szavazó arról is beszélt, hogy korábban támogatta a bevándorlást, de aztán videókat látott arról, hogy viselkednek, és ez megváltoztatta a véleményét. Ugyanakkor azt, hogy kire szavaz, az is meghatározta, hogy nagyon kevés választási lehetőség maradt.
A CBC szerint
a Fidesz jobbközép párt volt, de most már átvette a Jobbik helyét a szélsőjobboldalon.
Írnak arról is, hogy az Európai Parlament megszavazta: induljon el a hetes cikkely szerinti eljárás Magyarországgal szemben, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága pedig szégyenletesnek és nyíltan idegengyűlölőnek nevezte a Stop Sorost – Pintér Sándor belügyminiszter szerint viszont „így lehet megakadályozni, hogy Magyarország bevándorlóország legyen”.
A CBC szerint Orbán megelőzte Donald Trumpot a falépítéssel, hiszen amikor az amerikai elnök 2016-ban erről beszélt, akkor Magyarországon már javában épült a kerítés a szerb határon. Azt is megemlítik, hogy hasonlítanak a médiához való viszonyban is.
A kanadaiaknak Gyöngyösi Márton, a Jobbik frakcióvezetője is nyilatkozott. Azt mondta, azért szavazták meg a törvényt, hogy biztonságosak legyenek a határok, de úgy érzi, csak azért volt rá szükség, hogy a felszínen tartsa a bevándorlás kérdését, miközben gazdasági és szociális gondok vannak.
Beszámolnak arról is, hogy
Orbán illiberális demokráciát épít,
amelynek Orosz- és Törökország a mintája, és az intolerancia egyre több formában jelentkezik, például a Billy Elliot musical körüli vitában.
Gyulai szerint ma a menekültek vannak a célkeresztben, de „holnap már bárki lehet”, például azok, akik az egészségügy borzasztó állapotát kritizálják.
A két fő téma a bevándorlás szabályozása és az Unió reformja, amelynek része a költségvetés is. Nem valószínű, hogy sikerül átfogó megállapodásokat kötni. Vannak országok, amelyek az egyik témában támogatják egymást, a másikban viszont élesen szemben állnak.
Ma kezdődik az Európai Tanács, vagyis az uniós tagállamok állam- és kormányfőinek szokásos kétnapos találkozója. Ennek fő témája, ahogyan azt Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is írta a résztvevőknek tegnap küldött levelében, a migráció lesz. Tusk szerint
nincs sok idő a migrációs válság megoldására, mivel az elősegítette számos populista politikai erő felemelkedését,
és az Európai Uniónak ezért minél előbb be kell bizonyítania, hogy képes a helyzet rendezésére.
Nem csak a bevándorlás kérdésében várhatók azonban éles viták. Ahogy Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense a Független Hírügynökségnek nemrég elmondta, két fontos téma vár döntésre az unióban: a dublini rendszer, vagyis a bevándorlás szabályozásának reformja mellett a költségvetésről és az EU reformjáról is dönteni kell.
De nézzük előbb a bevándorlást, amellyel kapcsolatban
rengeteg különböző érdek csap majd össze.
Donald Tusk levelében azt írta: javaslatot fog tenni a Földközi-tengerből kimentett menedékkérők biztonságos elhelyezésére és arra, hogy kérelmüket Európán kívül létrehozandó központokban bírálják el.
Ez például egy olyan pont, amelyet többen támogathatnak, hiszen hasonló javaslatot tett Emmanuel Macron francia elnök is. A Deutsche Welle szerint ezt több tagállam is támogatja – a probléma az, hogy pont az érintett országok utasítják el. Edi Rama albán miniszterelnök már be is jelentette: nem akarnak ilyen táborokat az ország területén. Így állítólag többek között Líbiát próbálják az uniós tagállamok rávenni, hogy, persze jelentős összegű támogatásért cserébe, ott hozzanak létre ilyen központokat.
Angela Merkel és Giuseppe Conte központi szereplő lesz. Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan
Ebben az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának és a Nemzetközi Migrációs Szervezetnek a segítségére is számítanak. A két szervezet már most is működtet olyan központokat Líbiában és Nigerben, ahol különválaszthatják a nemzetközi védelemre szoruló menekülteket az Európába tartó gazdasági bevándorlóktól.
Az is szóba került, hogy ezek a központok a Földközi-tenger lakatlan szigetein legyenek, a franciák, spanyolok és olaszok pedig azt is el tudnák képzelni, hogy az uniós kikötőkben legyenek ilyen befogadóközpontok.
Arra is megoldást kell találni, hogy mi legyen a már az Unió területén lévő menedékkérőkkel.
Németországban például komoly kormányválság van emiatt. Angela Merkel pártjának, a CDU-nak a bajor testvérpártja, a CSU a koalíció felrúgásával fenyegetőzik, ha nem sikerül gyors megoldást találni a kérdésre.
A németek elsősorban a másodlagos migrációt akarják megakadályozni, vagyis azt, hogy azok, akik már az Unió területén vannak, átmenjenek egy másik országba: jellemzően az ő céljuk Németország vagy valamelyik skandináv tagállam. Emellett azt is akarják, hogy vissza lehessen küldeni a menedékkérőket oda, ahol először átlépték az uniós határt.
Itt kerülnek szembe a németek az olaszokkal.
Az olaszokhoz érkezik ugyanis a legtöbb menedékkérő, ők viszont pont azt akarják, hogy ne maradjanak náluk.
Ezzel kapcsolatban az olasz kormány be is terjesztett egy tervet, amely többek között azt tartalmazza, hogy minden tagállamnak részt kell vállalnia a terhekből, és egy kötelező szétosztási rendszert (ha úgy tetszik, kvótát) javasolnak.
Ez az, amit viszont a visegrádi országok utasítanak el egyértelműen.
Pedig az eddigiekről az olaszok és a németek várhatóan meg tudnának egyezni, hiszen így részben mindkét kormány kívánsága teljesülne, és ezt több más ország, például a franciák is tudnák támogatni. Emmanuel Macron egyébként egyenesen azt javasolta, hogy szankcionálni kellene azokat, akik nem vesznek részt a szolidaritásban.
Ha létrejön ez a megállapodás, az alighanem megmentené Angela Merkelt is – ugyanakkor kétséges, hogy a visegrádi országok ebbe belemennek-e.
„a szélsőjobboldali magyar miniszterelnök szabotálja-e a Merkel megmentésére irányuló tervet”.
De persze hiba lenne azt mondani, hogy csak a V4-ek tudják megfúrni ezt a megegyezést, hiszen Macron is elismerte: egyelőre csak javaslatokról beszélnek. Angela Merkel pedig kedden be is jelentette: nem készül el a találkozón egy, a bevándorlást uniós szinten szabályozó csomag. Hét pontról tárgyaltak, eddig ötben értenek egyet. A másik kettő viszont pont a két legnehezebb: a menekültügyi eljárások szabályozása és a szolidaritási mechanizmus.
Merkel egyébként azt is javasolja, és ebben például a következő fél évben az Unió soros elnöki tisztségét betöltő Ausztria kancellárja, Sebastian Kurz is támogatja, hogy az ügyben valóban tenni akaró országok
kössenek két-, háromoldalú megállapodásokat,
bevonva akár a menedékkérők származási és tranzitországait is.
Amiben viszont gyakorlatilag mindenki egyetért, az uniós part- és határvédelmi ügynökség (Frontex) és az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) megerősítése. A tervezett közös közleménynek az Euractiv által megszerzett vázlata szerint azt ki akarják mondani:
„Annak az előfeltétele, hogy az EU migrációs politikája működjön, az, hogy hatékony legyen a határellenőrzés.”
A menedékkérők szétosztásával kapcsolatban pedig a Politico szerint várhatóan Ausztriát kérik majd fel arra, hogy dolgozzon még ennek a tervén.
Mivel Magyarországon már évek óta gyakorlatilag nincsenek menedékkérők, ezért
a találkozó másik fő témája sokkal inkább érintheti az országot.
Ez pedig a költségvetés és az EU reformja. A már a Független Hírügynökség által is ismertetett Merkel-Macron terv azt szeretné, ha az eurózónához tartozó országok szorosabbá tennék az integrációt, többek között közös költségvetést vezetnének be, amelynek része lenne, hogy a gazdagabb régiók segítik a szegényebbeket.
Mark Rutte holland miniszterelnök kulcsfigura lehet. Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger
Ez viszont sokaknak nem tetszik. Az elégedetlenek egyik vezetője Mark Rutte, a liberális holland miniszterelnök, aki szerint az EU „nem jótékonysági intézmény”, a déli szegény országoknak nem a gazdagabb északiak pénzén kell talpra állni. Elutasítja a közös költségvetést, szerinte jobban és hatékonyabban működő Unióra van szükség, szigorúbb szabályokkal.
Kevesebb pénzt szánna agrártámogatásokra és strukturális alapokra,
sőt, ezek folyósítását jogállami és korrupcióellenes feltételekhez kötné – látható tehát, hogy ez a kérdés miért érinti igen érzékenyen Magyarországot.
Rutte ötleteit is többen támogatják, leginkább az írek, a skandinávok és a balti államok, de Sebastian Kurz is erről beszélt egy interjúban, igaz, ő Macron ötleteit is jónak nevezte.
A két fő téma mellett várhatóan szóba kerül még a Brexit és az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi háború. Utóbbival kapcsolatban Donald Tusk a cikk elején idézett levelében azt írta: hatalmas nyomás alatt vannak a transzatlanti kapcsolatok Donald Trump amerikai elnök politikája miatt, és nem csak a kereskedelmi kérdésekben nagyok a nézeteltérések. Szerinte „fel kell készülni a legrosszabb forgatókönyvekre”.
Az ellentétek tehát nagyok, több törésvonal is húzódik az uniós tagállamok között, nem véletlen, hogy Tusk az elmúlt néhány nap alap alatt személyesen látogatott meg több mint féltucatnyi európai vezetőt, másokkal meg telefonon tárgyalt. A legfontosabb ügyekben így sem várható átfogó megállapodás a csúcstalálkozón.
Holnap kezdődik az európai uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozója Brüsszelben. Megnéztük, hogy a nagy európai lapok mit várnak tőle.
A Financial Times szerint Angela Merkel kancellár otthoni vitái és migrációval kapcsolatos nézeteltérések határozzák meg a találkozót. Ők úgy értékelik, hogy soha nem volt még ilyen gyenge Merkel pozíciója, a mozgásterét ráadásul populisták is korlátozzák. A brit lap forrásai szerint viszont Merkel kemény tárgyalásra készül.
A lapnak nyilatkozó elemzők szerint, bár sokan érezhetik úgy, hogy közel a kancellár bukása, több szövetségesre is számíthat, és
nem szabad lebecsülni Angela Merkel túlélési képességeit,
hiszen többször is kivágta már magát nehéz helyzetből. Az otthoni viták rendezéséhez elsősorban az olaszokkal kell megállapodnia.
Azokkal az olaszokkal, akik előkészítettek egy tervet a migrációs válság megoldására, erről itt írtunk.
A lap azt írja, még mindig a 2015-ös menekültválságra adott elkésett válaszról lehet beszélni. Az olaszok azt akarják, hogy más országok is vállaljanak részt a rájuk háruló teherből, Angela Merkelnek pedig szembe kell néznie az otthoni koalíciós válsággal is.
A lap szerint komolyak az ellentétek az olaszok és a visegrádi országok elképzelései között. Ausztria ugyanakkor egy olyan tervvel készül, amely szerint a menedékkérelmek nagy részén az EU határain kívül bírálnák el.
A lap azt írja:
mindenki egyetért abban, hogy szigorítani kell a szabályokat,
és meg kell erősíteni az uniós határvédelmi szervet, a Frontexet. A menekültek elosztásáról viszont komoly vita várható, legfeljebb két- vagy háromoldalú egyezményekre lehet számítani.
Az olasz La Stampa szerint Giuseppe Conte miniszterelnök külön egyeztetett Angela Merkellel és Emmanuel Macronnal, és állítólag alkut ajánlott: több pénzügyi támogatásért cserébe hajlandó rugalmasabb hozzáállásra.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is támogatja az ötletet, hogy az Unió határain kívül létesítsenek befogadóközpontokat a menedékkérőknek. Szerinte a Földközi-tengerből kimentett embereket ilyen észak-afrikai központokba kellene vinni, és ott döntenének arról, jogosultak-e menekültstátuszra.
A németek, az olaszok és a görögök továbbra is
ragaszkodnak ahhoz, hogy minden tagállam vállaljon arányos részt a menekültek befogadásában.
Ezt azonban a visegrádi országok mereven elutasítják.
A Deutsche Welle szerint az is probléma, hogy hiába támogatja több tagállam, hogy az uniós határokon kívül hozzanak létre befogadóközpontokat, ezt az érintett országok eddig mindig elutasították. Most Líbiát akarják rábírni erre, azzal, hogy jelentős összeggel támogatnák cserébe. Az is szóba került, hogy ezek a központok a Földközi-tenger lakatlan szigetein legyenek.
A franciák, spanyolok és olaszok azt is el tudnák képzelni, hogy
az uniós kikötőkben legyenek ilyen befogadóközpontok,
Az olasz kormányfő tett tízpontos javaslatot. A magyar kormánynak ennek több eleme nem fog tetszeni.
Minden korábbinál több menekült szétosztását javasolja Olaszország kormánya, amely átfogó tervet terjesztett erről a minicsúcs elé Brüsszelben. Giuseppe Conte miniszterelnök szerint véget kell annak vetni, hogy Olaszország és Spanyolország viseli a bevándorlás fő terhét, és
szét kell osztani a menedékkérőket a többi állam között.
Az olasz kormány néhány napja minden olyan hajót kitiltott a kikötőkből, amelyen menedékkérők vannak. Az első ilyen hajó az Aquarius volt, több száz emberrel a fedélzetén. Ezt a hajót végül a spanyolok fogadták be, de Pedro Sanchez miniszterelnök azt mondta: ebből nem lehet rendszert csinálni.
Giuseppe Conte rendkívül elégedetten nyilatkozott most a minicsúcs után, és azt mondta: a vita során sikerült megtalálni a helyes irányt a migrációs kérdések megoldása érdekében.
Giuseppe Conte olasz miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök a minicsúcson. Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet
Az olaszok elképzelése szerint az előterjesztett tervük a dublini egyezmény helyére lépne. Az ugyanis a menedékkérők ügyét azokra a tagállamokra hárította, ahova először megérkeztek.
Az olaszok szerint kvótákat kellene bevezetni,
emellett szerintük minden tagállamnak fel kellene állítani bevándorlókat fogadó központokat.
A visegrádi országok ugyanakkor elutasítják, hogy akár csak egy menedékkérőt is átvegyenek. Csütörtökön kezdődik az uniós csúcstalálkozó, ahol már az összes tagállam vezetője ott lesz, várhatóan nagy viták lesznek a kérdésről. Az viszont már jól látszik, hogy
populista egységfrontot nem sikerült kialakítani,
hiába bízott ebben a magyar kormány.
A minicsúcs után Angela Merkel német kancellár azt mondta: európai megoldást szeretnének azokban a migrációs kérdésekben, ahol az lehetséges és az egyes tagállamok közötti megoldást azokon a területeken, ahol nem. Ugyanakkor ismételten kijelentette:
mindenkinek egyformán ki kell vennie a részét a migrációs válság megoldását célzó erőfeszítésekből.
Abban is egyetért a legtöbb ország, hogy a menedékkérők nem választhatják meg azt, hogy melyik országban folyamodnak menedékjogért, és hogy meg kell erősíteni az unió határvédelmi ügynökségét, a Frontexet.
Emmanuel Macron francia elnök a találkozó után kijelentette, van az európai megoldás, ugyanakkor egyes országokban politikai nyomás mutatkozik a migrációs kérdésekkel kapcsolatban. Szerinte az olasz miniszterelnökkel sokan egyetértettek a minicsúcson.
A Jobbikból kiszakadó szélsőjobboldaliak párttá alakulása mellett leginkább a külpolitika uralja az alternatív valóságot: a kormánypropagandától többek között Emmanuel Macron is megkapja a magáét.
A Ripost mintha az új szélsőjobboldali mozgalom pártlapjává vált volna
„Ásotthalmon eltemették a Jobbikot. Új párt lett a MI HAZÁNK MOZGALOM. Vona Gábor buta pávatánca, a muszlim haverkodás, a piszkos zsidózástól a hanuka-hódolatig terjedő összevisszaság megtette a hatását. Szombaton a párt tömegei kihátráltak a „lélekrablóknak” gúnyolt árulók mögül és felsorakoztak Toroczkai László zászlaja alatt. (…)
Mára a korábbi pártvezetésből csak neki és az ugyancsak kizárt Dúró Dórának maradt politikai hitele. (…)
A jobb sorsra érdemes nemzeti radikálisok már nem tűrhettek tovább. Az utolsó hűséges harcos, Toroczkai kizárását Vonáék még megtetézték azzal, hogy a mindvégig fegyelmezetten kitartó, a pártegységet mint oltáriszentséget őrző Dúró Dórát is kihajították, mint egy rossz cselédet. Pedig ő még férje korábbi kiszorítását is összeszorított foggal tűrte. (…)
A régi eszmékhez ragaszkodó jobbikosok árulóként, Simicska-csicskaként, a párt tönkretevőiként beszélnek Vona Gábor vert seregéről. (…)
A bukott pártelnök most feltűnő módon lapít. A máskor oly aktív politikus egy árva szót sem szólni arról, hogy pártja lényegében halott. Apák napja óta meg sem mert mukkanni a Facebookon legfeljebb szokásos önimádó, „gyönyörű” képeket posztol magáról a szokásos érzelgős „Vona-duma” kíséretében. Sajnáltatja magát, lényegében sírdogál. Mintha csak egy zavaros fejű pap szövegét hallanánk. (…)
Szó szerint kussol a Vona-báb pártelnök Sneider Tamás, ő is gyáván a homokba dugta a fejét. Inkább arról posztolgat, hogy néhány maradék jobbikossal Kartalon, hogyan is főzik a bográcsgulyást.”
Toroczkai László, Dúró Dóra és Novák Előd Ásotthalmon. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely
Dicshimnusz a Magyar Időkben Orbán külpolitikájáról
„A közép-európai térség növekszik az unión belül a leggyorsabban, és a most véget ért magyar elnökség alatt valóban motorjává vált az egész kontinensen beindult fejlődésnek.
Ráadásul Orbán Viktor víziói Közép-Európáról olyan konkrét energiapolitikai és infrastrukturális elképzelésekben öltöttek testet, mint a Budapest–Varsó autópálya terve vagy a tagországok gáz- és villamos hálózatainak észak–déli összekötése. Ezek megvalósulása valóban az öreg kontinens legfejlettebb régiójává teheti Közép-Európát.
De nem tévedünk nagyot, ha arra gondolunk, ennél is többet nyom a latban az egységes elutasító álláspont a migránskvótákkal szemben, és az a következetes kiállás az unió külső határainak megvédése érdekében, amihez mára Ausztria és Olaszország is csatlakozott. (…)
ez állhat annak a csúcsra járatott támadássorozatnak is a hátterében, amellyel a valóságtól teljesen elrugaszkodott módon, nyilvánvaló hazugságoktól, torzításoktól sem visszariadva le akarják járatni hazánkat az unió különféle szervezetei, sőt el akarják venni szavazati jogunkat, nem utolsósorban megkurtítanák a nekünk járó pénzkeretet.”
Az Origo nevét nem vállaló munkatársának most épp Emmanuel Macron a főellenség
„Magyarországot is fenyegeti Emmanuel Macron francia elnök, egykori bukott szocialista gazdasági miniszter. Az új, baloldali spanyol miniszterelnököt fogadta Párizsban, aki újabb migránshajót enged kikötni. Erről Macron elismeréssel beszélt, ugyanakkor újabb zavaros tervvel állt elő: most Európán belüli, speciális hotspot-okat akar, viszont börtönszerűen bezárná oda a migránsokat.”
A Pesti Srácok sokakat „kitakarítana” Európából
„Az életösztön nagy úr, úgy látszik, hogy a megrettent választók által hatalomra juttatott új politikai elit Olaszországban, a bajorok és úgy általában a németek iránti kötelességeit felfedező CSU Németországban, elkezdte védeni a hazáját. Egyre-másra változtatják meg álláspontjukat a nagy és erőszakos európai népkeveredést idáig csendben tűrő politikusok, na nem azért, mert bármit tanultak volna, hanem azért, mert a közvélemény-kutatások szerint a politikai túlélésük van már közvetlen veszélyben. (…)
A Nyugat elkezdett végre menekülni a saját hülyesége elöl, de tudnunk kell, hogy nem a legjobb megoldást fogja választani, hanem alapvető jellege szerint a lehető legundorítóbbat. Ezt azonban nem engedhetjük meg neki, mert ez az undorító megoldás ostoba is lesz, mint az első és a második világháborúkat lezáró békék, mint a gyarmatosítás minden mozzanata, mint minden európai megoldás a világ bajaira. Mert benne lesz az a hübrisz és bírvágy, amelynek eltanulása éppen tönkreteszi a föld többi részét is.
Az történik ugyanis, hogy Európa árulói, opportunistái, a liberális fősodortól megrettenő, a lazacos szendviccsel járó meghívásokról lemondani nem akaró senkijei, hirtelen elkezdtek leszakadni a szélsőliberális elmebetegek genocídiumának támogatásáról és már nem várják el az államuk eredeti polgáraitól, hogy azok mindenüket, a lányaiktól a földjükig, önként fiatal muszlim férfiaknak adják át. Hirtelen újra fontos lesz a határok megvédése, esetleg az illegálisan Európában tartózkodók kitoloncolása. Néhány hónap és a bajorokon kívül mások is elkezdenek majd a keresztény gyökereikről beszélni és esetleg némelyek még azt a gesztust is megteszik majd, hogy a kereszténységet egyenrangúnak ismerik el az iszlámmal. Ezen azért ne hatódjunk meg. Mert még ezeket az apróságokat is hazudják és csak azért mondják, hogy elhitessék már mást akarnak, nem a legrosszabb megoldást választják, hanem a legjobbat. Ha hiszünk nekik, mi magunk választjuk a legundorítóbb megoldást, amely egyúttal a legrosszabb is, mert csak lelassítja és láthatatlanná teszi azt, amit a szélsőliberálisok a zöld, szociáldemokrata, néppárti és egyéb mindenféle baloldali színekben műveltek Európával az elmúlt években.
A legundorítóbb megoldás ugyanis az, hogy az árulók elárulják gyorsan az árulást és hozzánk csatlakoznak, hogy elhitessék velünk, győztünk.
Pedig csak akkor győzünk majd, ha az utolsó liberális az utolsó muszlimmal együtt takarodik ki Európából.”
Sarah Huckabee Sanders a férjével és hat barátjával akart vacsorázni egy étteremben, de a tulajdonos közölte vele, hogy nem látják szívesen.
Egy kis, mindössze 26 férőhelyes étteremről, a Red Henről van szó, Lexingtonban, Washington közelében. Ide sétált be egyik este Trump szóvivője, Sarah Huckabee Sanders.
Lexington, ahogy a Washington Post írja, kifejezetten Trump-ellenes környék. A tulajdonos azt mondta, abban hisz, hogy
az embernek ki kell állnia saját elvei mellett.
Mint mondta, megbeszélte az alkalmazottakkal, és ezután kérte meg a szóvivőt, hogy távozzon, mert nem akarnak kiszolgálni senkit, aki ennek a kormánynak dolgozik. Összesen nyolcan voltak a szóvivő asztaltársaságában, ők is vele tartottak – az addigi fogyasztást nem kellett kifizetniük.
Nem ez volt az első hasonló eset az elmúlt hetekben. Nemrég Trump bevándorlásügyi tanácsadóját, Stephen Millert nem szolgálták ki egy mexikói étteremben: ő egyébként egyetlen bevándorlót sem lát szívesen Amerikában.
Az elmúlt időszakban a bevándorlás kérdése miatt egyre feszültebb a helyzet Amerikában, leginkább a bevándorlócsaládok szétszakítása miatt. Miután ugyanis Trump elrendelte, hogy az illegális bevándorlókat azonnal le kell tartóztatni,
2300 gyereket választottak el a családjától és vittek táborba.
Az óriási felháborodás miatt Trump végül elrendelte a családegyesítést.
A rendelet miatt feleségével is vitái lehettek, Melania Trump ugyanis ellátogatott egy ilyen táborba, a gyerekekhez. Ráadásul egy olyan kabátban látogatta meg őket, amelyet sokan üzenetértékűnek véltek, ugyanis ez volt ráírva: I really don’t care, do U? (Engem tényleg nem érdekel, és téged?) Kommunikációs vezetője ugyan azt mondta, nem akart ezzel üzenni, de ezt kevesen hiszik el, hiszen a szlovén születésű First Lady híres arról, hogy mennyire odafigyel az öltözködésére.
„Bevándorlást segítő szervezet” matricákat ragasztott több irodára nemrég a KNDP, köztük olyan házakra, amelyeket sárga csillaggal jelöltek a holokauszt idején. Amikor Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő erről levelet küldött az Európai Parlament képviselőinek, válaszul Holvényi György KDNP-s képviselő álhírről írt. Ujhelyi a Független Hírügynökségnek émelyítőnek nevezte a dolgot.
Néhány nappal ezelőtt Hollik István KDNP-s képviselő az Amnesty International, Tisóczki Flóra, az ifjú kereszténydemokraták egyik vezetője pedig a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesült irodájára ragasztott „Bevándorlást támogató szervezet” feliratú matricát.
Ez utóbbi matrica egy olyan házra került, amely csillagos házként is ismert – ezek voltak azok, amelyekben a holokauszt idején a sárga csillag viselésére kötelezett zsidóknak lakniuk kellett, és
magukat a házakat is hasonlóképp jelölték.
Éppen ezért, egy tatabányai férfi, akinek a családja érintett volt a holokausztban, levelet írt Ujhelyi Istvánnak, az MSZP európai parlamenti képviselőjének, aki lefordította azt angolra, majd elküldte az összes EP-képviselőnek.
Ahogy Ujhelyi a Független Hírügynökségnek elmondta: nem ő verte nagy dobra a történetet, hiszen már előtte is írt róla a nemzetközi sajtó.
Holvényi György KDNP-s EP-képviselő viszont, a 24.hu szerint szintén mindenkinek elküldve, válaszolt a levélre. Méghozzá azt írta:
óvatosan kell fogadni Ujhelyi álhíreit,
mert gyakran állít valótlanságokat, ami szerinte a politikai kudarc és az ebből fakadó frusztráció megnyilvánulása.
Tisóczki Flóra, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség alelnöke is matricázott. MTI Fotó: Máthé Zoltán
Vagyis Holvényi gyakorlatilag
álhírnek nevezte azt, amiről pártja több sajtótájékoztatót is tartott.
Amikor Ujhelyi Istvánt megkérdeztük, mit gondol erről, ad-e bármilyen választ, azt mondta: „először megpróbálom a gyomromat lenyugtatni”. A képviselő émelyítőnek nevezte Holvényi válaszát, amire válaszul egyébként, ahogy elmondta, ő tucatnyi levelet kapott más EP-képviselőktől, akik szintén „kiakadtak” rajta.
Ujhelyi szerint Holvényinek valójában nem is vele van vitája, hanem a tatabányai választóval, akitől ő az eredeti levelet kapta, amelyet aztán lefordított. Szerinte egyébként Holvényi és a kormánypártok „magukat járatták le”, ahogy fogalmazott:
„Nem értem, hogy lehet ekkora öngólt rúgni.”
De, mint mondta, más lépést már nem tervez, ennek ugyanis nincsenek parlamenti keretei.
A francia elnök szerint az Unió határain kívül hozna létre olyan központokat, ahol a menedékkérők beadhatják kérvényüket. Azokat a tagállamokat viszont, amelyek egyáltalán nem akarnak befogadni senkit, büntetni kellene szerinte, hiszen így a többiekre nagyobb teher hárul.
Emmanuel Macron Párizsban tárgyalt Pedro Sánchez spanyol miniszterelnökkel, egy nappal a brüsszeli mini csúcs előtt. A Le Figaro szerint ezen Macron azt javasolja majd, hogy
az Európai Unió a határain kívül hozzon létre olyan befogadóközpontokat, ahol elbírálják a menedékkérelmeket.
Ezzel egyébként az Európai Bizottság is egyetért, Albániával már tárgyalások is folynak.
A két vezető között természetesen szóba került az Aquarius menekülthajó ügye, amelyet a populista olasz kormány nem engedett be olasz kikötőkbe, végül Spanyolország fogadta őket. A hajó több mint 300 utasa azt jelezte, hogy Franciaországban kérne menedékjogot. Macron erre most azt mondta: amennyiben valóban jogosultak rá, akkor megkapják.
Macron szerint most a frontállamok viselik a migráció súlyát, több tagállam viszont szinte teljesen elzárkózik attól, hogy felelősséget vállaljon – ebbe a folyamatba illeszkedik az is Macron szerint, hogy a visegrádi országok nem vesznek részt a mini csúcson.
A francia elnök szerint szankciókkal kellene sújtani azokat, akik nem hajlandóak osztozni a terhen,
vagyis, egyáltalán nem akarnak menedékkérőket befogadni.
Ebben a kérdésben várhatóan nagy viták lesznek majd a jövő heti, rendes uniós csúcstalálkozón is, ráadásul a bevándorlást elutasító országok között is vannak törésvonalak: az olaszok például kötelező elosztási rendszert szeretnének, ami ellen például a magyarok tiltakoznak.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
