bevándorlás Archives » Oldal 5 a 8-ből » Független Hírügynökség

Kezdőlap Címkék Bevándorlás

Angela Merkelért tartanak uniós minicsúcsot, a magyarok nélkül

2018-06-22

Maga a német kancellár kezdeményezhette a migráció ügyében a vasárnapi találkozót, amelyet Jean-Claude Juncker hívott össze. A visegrádi országok ezen nem vesznek részt, de a Független Hírügynökségnek nyilatkozó szakértő, Gálik Zoltán azt mondta: a valódi döntéseket úgyis a jövő heti csúcstalálkozón lehet meghozni. Az olaszok egyébként máris tiltakoznak a minicsúcs tervezett javaslatai ellen.

Informális migrációs találkozót hívott össze vasárnapra Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. A hivatalos bejelentés szerint az egyeztetésnek az a célja, hogy

európai megoldásokat keressenek a migráció kérdésére,

előkészítve a jövő heti uniós csúcstalálkozót.

Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense a Független Hírügynökségnek azt mondta, két fontos téma vár döntésre az unióban: az eurózóna, valamint a dublini rendszer, vagyis a bevándorlás szabályozásának reformja.

Különböző lapértesülések szerint a találkozóra az EU mostani és következő soros elnöke, vagyis Bulgária és Ausztria mellett a bevándorlási frontországok, Görögország, Olaszország, Spanyolország és Málta, valamint Németország vezetői kaptak meghívást, később pedig jelentkezett Belgium és Hollandia, majd Dánia és Szlovénia, hogy ők is szeretnének ott lenni. Az uniós ügyekben általában jól értesült EUObserver szerint Franciaország is részt vesz a csúcson.

Az éppen Budapesten találkozó visegrádi országok vezetői viszont azt jelentették be, hogy nem mennek el a találkozóra. Orbán Viktor azt mondta erről: a csúcstalálkozók szervezése nem a bizottság feladata, a legfontosabb ügyekben a miniszterelnökök tanácsa dönthet. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök pedig egyenesen azt mondta, hogy a „Juncker-féle” csúcstalálkozó értelmetlen, a jövő heti találkozón kell megoldani a problémákat.

Gálik Zoltán szerint egyébként nem jelent hátrányt ezeknek az országoknak, hogy nem vesznek részt a minicsúcson, hiszen

a nagy döntéseket valóban a jövő héten, az uniós tagországok vezetőinek találkozóján kell meghozni.

Ott pedig, ha a döntések gyakorlatba ültetéséhez az alapszerződések módosítására lesz szükség, akkor konszenzust kell elérni, vagyis az országok ott tudják igazán érdekeiket érvényesíteni.

Ahogy Gálik Zoltán mondta, olyankor is meg szoktak egyébként mindenkit hallgatni, amikor nem kell konszenzusra jutni a döntéshez, ennek ugyanis üzenetértéke van.

Abban a visegrádi országok egyetértettek, hogy kötelező kvótákat továbbra sem támogatnak, az uniós határvédelmi ügynökség, a Frontex megerősítését viszont igen. Ebben egyetért velük Sebastian Kurz osztrák kancellár is, aki szintén részt vett a budapesti megbeszélésen.

Ez egyébként Juncker tervei között is szerepel. Ő ugyanis azt mondta, hogy van néhány ötlete, amelyet be fog mutatni, és német lapok szerint ezek között szerepel az is, hogy 2020 végéig növeljék 10 ezer főre a Frontex létszámát a mostani 1500-ról.

Juncker egyébként arról is beszélt, hogy szó sincs arról, hogy diktálni akarnak majd azoknak, akik ezen a találkozón nem vesznek részt. Azt is mondta, hogy az egyeztetést nem ő kezdeményezte, hanem „bizonyos tagállamokból” megkeresték.

Ez a kifejezés német lapok szerint Angela Merkelt jelenti. A Handelsblatt egyenesen azt írta:

a találkozót azért tartják, hogy megsegítsék a német kancellárt.

Ha ugyanis nem történik semmilyen előrelépés a bevándorlás ügyében, akkor a német koalíció könnyen összeomolhat, a CDU bajor testvérpártjának, a CSU-nak a lázadása miatt. Állítólag Merkel azt is felajánlotta, hogy legyen Berlinben a találkozó, de ezt több meghívott elutasította.

A lap úgy tudja, hogy a Frontex megerősítése mellett Juncker javaslatai között az is szerepel, hogy figyelmeztessék a tagállamokat: azok, amelyek egyoldalú lépéseket tesznek, hogy csökkentsék a menedékkérők számát, veszélyeztetik az Unió egységét.

Ez a figyelmeztetés egyértelműen Olaszországnak szól.

Emellett várhatóan szigorúbb fellépést sürgetnek majd a menedékkérők EU-tagállamok közötti másodlagos mozgása ellen. Vagyis büntetnék azokat, akik másik tagállamba utaznak, és szigorítanák ennek ellenőrzését is. Azt is kijelentenék, hogy a menedékkérőknek nincs joguk szabadon megválasztani, melyik tagországban nyújtják be kérelmüket.

Juncker a kiszivárgott hírek szerint azt is szeretné, hogy az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) több jogkört kapjon, és az uniós külső határoknál bírálnák el a menedékkérelmeket – egyébként

ez is egy olyan javaslat, amelyet korábban a visegrádi országok is támogattak.

Ehhez a terv szerint az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának a segítségét is igénybe vennék.

A Politico információi szerint az új olasz kormány máris dühösen reagált a tervre. Még az is felmerült, hogy Giuseppe Conte miniszterelnök el se megy a találkozóra, de aztán bejelentette, hogy ott lesz. Az olaszok szerint ugyanis a javaslat túlságosan arra koncentrál, hogy Angela Merkel problémáit megoldja, és kevésbé veszi figyelembe az olasz igényeket.

Gálik Zoltán szerint egyébként nincsenek kibékíthetetlen ellentétek az olaszok és a németek között. A bevándorlás ügyében ugyanis mindkét országnak közös az érdeke: meg kell egyezni a szolidaritási mechanizmusról. Hogy ez hogyan nézzen ki, abban kereshetnek kompromisszumot.

Mindenesetre, ahogy a szakértő a Független Hírügynökségnek fogalmazott: az igazi nagy döntések amúgy is a jövő héten várhatók.

Bréking nyúz, június 20. – Tudósítás a másik valóságból

FüHü

2018-06-20

Bréking nyúz, június 20. – Tudósítás a másik valóságból

Mindent meg lehet tudni a Ripostból Vajna Tímea terhességéről, ezen kívül főleg a Stop Soros és a bevándorlás a téma az alternatív valóságban – a Pesti Srácok szerint például Macedóniának is ezért kell nevet változtatni, nem a görögökkel való vita miatt.

A Ripost szinte percről percre tudósít Vajna Tímea esetleges terhességéről

„Még a héten megfoganhat Andy Vajna gyereke

Timi folyamatosan posztol, elkezdte a lombikprogramot!

Eddig csak tervben volt, de Vajna Timi most váratlanul bejelentette: elkezdte a lombikprogramot, és már kapja a hormonkezelést. A héten egy műtétet is végrehajtanak rajta, így ha szerencséjük van, ebben az időszakban megfoganhat a gyerekük. (…)

A 35 éves feleség korábban lapunknak mesélt arról, hogy a számmisztika szerint a 2018-as év lenne számára optimális a gyermekvállalásra. Bár néhány évvel ezelőtt még örökbefogadáson is gondolkoztak, úgy tűnik, végül a lombikprogram mellett döntöttek.”

Az Origo hithű módon kiáll a Stop Soros mellett

„A parlament a napirendi pontok alakulásától függetlenül délután 15 órától tartja határozathozatalait, vagyis a szavazás akkor sem kezdődik el, ha korábban véget érnek az addigi viták, illetve szükség szerint azokat megszakítják ebben az időpontban.

A ház a kabinet javaslatára ekkor dönt az alaptörvény hetedik módosításról, amelynek célja, hogy védje a nemzeti szuverenitást, és tiltsa idegen népesség Magyarországra telepítését. Szavaznak továbbá a jogellenes bevándorlás elleni intézkedésekkel kapcsolatos törvénymódosításokról is. A kormány a „Stop Soros” néven ismertté vált csomaggal azt akarja megakadályozni, hogy Magyarországból is bevándorlóország legyen.”

A Pesti Srácok szerint nem a korrupció és az illegális lehallgatások miatt bukott a kormány Macedóniában, hanem Soros

„Az ellenzék és a haladók természetesen ki vannak borulva a Stop Soros törvénycsomagon, amely gyakorlatilag ellehetetlenítené a civil szervezetek illegális migrációt támogató tevékenységét. Holott egy közeli példán keresztül érzékelhető, hogy mi történhet akkor, ha egy kormány nem harcol a “független” civil szervezetek által szisztematikusan támogatott bevándorlás ellen, amelyet kizárólag politikai célokra használnak fel. Macedóniának ugyanis éppen ez lett a veszte, a bukás pedig olyan mély, hogy már az ország nevét is meg kell változtatni, az etnikai feszültség pedig soha nem látott méreteket öltött.”

A Figyelő munkatársát szokás szerint meghívta az állami tévé

„A június végi uniós csúcs előtt a szokásosnál is erősebb nyomás nehezedik Magyarországra. A kötelező betelepítési kvóta hívei és a Soros-hálózat tagjai most éppen a Fidesz Európai Néppártból való kizárását akarják elérni. Erre azonban – már csak a jövő évi európai parlamenti választások miatt is – kevés esély mutatkozik. Deák Dániel szerint egy összehangolt támadássorozatnak vagyunk a részesei, azt szeretnék elérni, hogy Magyarország egy politikai karanténba kerüljön.

Deák Dániel politológus, a Figyelő munkatársa az M1 aktuális csatornán elmondta: több eszközt is bevetnek Soros György megbízható szövetségesei az Európai Unión belül, az egyik a nemzetközi sajtón keresztül érkező támadás.”

A 888 a Fidesz kedvenc „szakértőjét” szólaltatta meg

„Nem növeli Angela Merkel esélyeit a CDU/CSU kormánykoalíció megmentésére, hogy a migránsok okozta válsághelyzet ügyében most két hét alatt kellene megoldást találnia annak a kancellárnak, aki ugyanerre a problémára már három éve nem talál megoldást – mondta el a 888.hu-nak a németországi belpolitikai válságról nyilatkozó Nógrádi György. A biztonságpolitikai szakértő szerint az, hogy Merkel meghívta Berlinbe Orbán Viktort, a magyar miniszterelnök európai népszerűségnövekedésének és a Fidesz kétharmados választási győzelmének az elismerése.”

A nap kérdése: Egyetért Ön a Stop Sorossal?

FüHü

2018-06-20

A nap kérdése: Egyetért Ön a Stop Sorossal?

Elfogadta az Országgyűlés szerdán a kormány „Stop Soros” törvénycsomagját, amely alapján büntető törvénykönyvi tényállás lesz „az illegális bevándorlás elősegítése, támogatása.” A javaslatot 160 igen szavazattal, 18 nem ellenében fogadta el a parlament. A Fidesz, a KDNP, a Jobbik, a független (volt jobbikos) Dúró Dóra és Ritter Imre nemzetiségi képviselő szavazott igennel, míg az MSZP, a Párbeszéd, a független (liberális) Bősz Anett, valamint az LMP-ből kilépését jelző Hadházy Ákos nemmel voksolt. A többi képviselő nem vett részt a szavazáson.

Ön mit gondol a törvényről?

This poll is no longer accepting votes

A Fidesz és a Néppárt kölcsönösen sakkban tartja egymást

Kenderessy Milán

2018-06-20

A Fidesz és a Néppárt kölcsönösen sakkban tartja egymást

Boros Tamás, a Policy Solutions stratégiai igazgatója a Független Hírügynökségnek azt mondta: az Európai Néppártnak szüksége van a Fideszre, de a Fidesznek is szüksége van a Néppártra. Törésvonalak nem csak a bevándorlás kérdése miatt vannak.

„Az Európai Néppárt vezetői által a mi rovásunkra elkövetett hibák ellenére úgy döntöttünk, hogy kitartunk az európai pártcsalád mellett. Most könnyű lenne tekintettel a 2019-es európai parlamenti választásokra létrehozni, mondjuk, egy új formációt a közép-európai országok hasonszőrű pártjaiból vagy éppen egy bevándorlásellenes összeurópai formációt. Nem kétséges,

nagyot hasítanánk a 2019-es európai választáson.

De azt javaslom, álljunk ellen a kísértésnek” – ezt mondta Orbán Viktor néhány napja a Helmut Kohl emlékére rendezett konferencián.

Boros Tamás, a Policy Solutions stratégiai igazgatója a Független Hírügynökségnek azt mondta: ez a kijelentés egy üzenet volt az Európai Néppártnak (EPP), méghozzá arról, hogy Orbán Viktornak is van fegyvere, ha az EPP bele akarna szólni abba, hogy ő mit csinál és feltételeket támasztana. Szerinte

ez viszonylag hatékony fegyver lehet,

hiszen ugyan jól látszik, hogy ismét az EPP lehet a legerősebb párt a jövő évi európai parlamenti választáson, de a többsége várhatóan csak relatív és elég kicsi lesz. Vagyis az EPP-nek szüksége van a Fideszre, hiszen ha kilépnek, akkor ez a többség akár el is tűnhet.

Ugyanakkor ez a függés kölcsönös: a néppárti tagság fontos a Fidesznek, legalábbis addig, amíg az EPP ennyire erős az európai döntéshozatalban. Így ugyanis egyfajta védelmet tud nyújtani: a magyar kormányt a lengyeleknél jóval kevésbé fenyegeti a veszély, hogy elveszik a szavazati jogát. A lengyel kormánypárt ugyanis nem tagja a Néppártnak.

Tehát az elemző szerint

kölcsönös sakkban tartásról van szó.

Ugyanakkor van egy kölcsönös félelem is: Orbán Viktor attól fél, hogy az EPP valóban fellép a Fidesz ellen, a Néppárt pedig attól, hogy a Fidesz (vagy más pártok) kilépnek a szövetségből.

Boros Tamás szerint, ha összeállna az összes bevándorlásellenes párt, akkor várhatóan a második legerősebb frakciót alkothatnák az Európai Parlamentben. Ugyanakkor fontos, hogy

nem csak a bevándorlás ügyében vannak törésvonalak.

Mint mondta, nem csak a Néppártban, az egész EU-n belül megfigyelhető egy eltolódás a migráció ügyében, de a fő kérdés a demokratikus intézményrendszer állapota lehet. Példaként az Osztrák Néppártot hozta fel, amely most a Fideszhez hasonló nézeteket vall a bevándorlásról, ugyanakkor a médiaszabadságnak és a bíróságok függetlenségének a kérdésében Európa semmit nem változott – ahogy erre egyébként Sebastian Kurz kancellár is utalt egy hétvégi interjúban.

A letelepedési kötvényeket forgalmazó cégek is fizetnek majd különadót?

FüHü

2018-06-20

A letelepedési kötvényeket forgalmazó cégek is fizetnek majd különadót?

Mirkóczki Ádám jobbikos képviselő kérdezte ezt a parlamentben, a bevándorlást támogató szervezetekre kivetni tervezett különadóval kapcsolatban. Dömötör Csaba államtitkár nem válaszolt a kérdésre.

Mirkóczki Ádám szerint a Fidesz a Stop Soros csomagot tette az április 8-ai választás tétjének, utána viszont benyújtottak egy új csomagot, amely „már nyomokban sem tartalmazza azokat az elemeket, azokat a civil szervezetek megregulázására irányuló passzusokat, amelyeket még februárban kifejezetten fontosnak tartottak”.

Szerinte nincs benne szó például nemzetbiztonsági átvilágításról, de van „salátajelleggel” több minden másról. Azt mondta: nyilvánvalóan nem az volt a változtatások célja, hogy konszenzus legyen róluk, hiszen az alaptörvény-módosítás minden eleme megérne egy-egy általános vitát. Szerinte

csak az a céljuk, hogy a Fideszen kívül ezt senki más ne szavazza meg.

A menedékkérőkkel kapcsolatban azt mondta: a módosításban szerepel, hogy biztonságos országból érkező, harmadik országból származó kérelmező nem kaphat menekültstátuszt, de „a mi alaptörvényünk nem fogja felülírni a genfi konvenciót”. Vagyis a módosítás szerint csak olyan kaphatna menedékjogot, aki repülővel jön. Így viszont nem érti, hogy kaptak 3500-an mégis oltalmazotti vagy menekült státuszt.

Kitért az adótörvény tervezett változtatására is, amely szerint különadót vetnek ki a bevándorlást segítő szervezetekre. Ezzel kapcsolatban azt kérdezte a kormánytól:

a letelepedési kötvényeket forgalmazók is fognak ilyen különadót fizetni?

Mivel szerinte ők támogatják a leginkább a bevándorlást.

A kormány nevében Dömötör Csaba államtitkár válaszolt, aki leginkább a Jobbikot szidta, többek között azzal, hogy összevissza beszél, „ahány nap, annyiféle álláspont”. Szerinte, aki nem szavazza meg a módosításokat, az a bevándorlást támogatja.

Mirkóczki Ádám kérdésére valójában nem válaszolt, inkább hosszan beszélt arról, hogy szerinte az Európai Unió továbbra is erőlteti a bevándorlást.

Miért hívta meg Merkel Orbánt?

N. Vadász Zsuzsa

2018-06-19

„Orbán Viktor április 8-án biztosította (túl)hatalmát belpolitikai téren, a reálpolitika pedig azt diktálja a nemzetközi partnereknek, hogy ezt el kell fogadni; szeretni ugyan nem kell a magyar miniszterelnököt, de együtt kell vele működni” – kommentálta Jeszenszky Géza történész, volt külügyminiszter a Népszava értesülését, hogy Orbán meghívót kapott Angela Merkeltől. Orbán pragmatikus politikus, s amíg tud, igyekszik lavírozni Oroszország és a nyugati partnerei között, ám mi az egyik tábor része vagyunk, s komoly határai vannak, hogy merre és meddig lehet kacsingatni – szögezte le.

A Népszava Fideszes és kormányzati forrásból értesült arról, hogy Angela Merkel nyitottságát nyilvánította ki egy kétoldalú találkozóra Orbán Viktorral (bár a hétvégén váratlanul kitört német koalíciós válság miatt egyelőre bizonytalan a magyar miniszterelnök látogatásának az időpontja).

A Független Hírügynökség megkeresésére Jeszenszky Géza pozitívan nyilatkozott a fejleményről, mert – mint mondta –,történészként és külpolitikusként szilárd meggyőződése, hogy a tárgyalásoknak nincs alternatívája, a vitákat így kell rendezni. A magyar-német kapcsolatokban pedig vannak nézeteltérések, és sokan bírálták is Merkelt amiatt, hogy nem állt a sarkára és nem teremtette le Orbánt – nyilvánosan legalább is nem –, de azért az érzékelhető volt, hogy feszültség van a két politikus között. Sőt,

nem csak a német kancellárnak, de az Európai uniós számos vezetőjének sem tetszik az, ami Magyarországon folyik.

Ugyanakkor látható módon a kemény szavak lepattantak Orbánról, s Merkel most azt az utat látszik választani, hogy inkább a barátkozást erősíti, s Orbán megszelídítésének nem a bírálat, esetleg az Európai Néppártból történő kizárás útját választja, hanem szót próbál inkább érteni vele – véli az Antall-kormány volt külügyminisztere, aki szerint azért

vélhetően nem bájos, semmitmondó csevegés lesz Merkel és Orbán találkozóján.

Jeszenszky szerint a felszínen Orbánnak igaza volt a bevándorlással kapcsolatban, hiszen nem csak Magyarországon, de a nemzetközi szintéren és az európai közvélemény szemében is nagyobb megértést és egyetértést váltott ki – az már más kérdés, hogy ez azért ennél sokkal bonyolultabb problematika.

Szerinte egyébként szét kell választani a bevándorlás kérdését és az Orbán-rezsim autoriter vonásainak az erősödését – e kettő nem függ össze.

Mindazonáltal Jeszenszky szerint Orbán joggal érzi úgy, hogy nem csak itthoni, hanem nemzetközi pozíciója is erősödött, ám Jeszenszky szerint inkább az történt, hogy

Európában romlás következett be, s Magyarország ebben a közegben bizonyos értelemben szebb képet mutat, mint korábban.

Erről a történész Jeszenszkynek két példa jutott az eszébe. Az egyik, hogy a II. Világháború idején, Európa német megszállása alatt a Horthy rendszer a maga szabad sajtójával és parlamentáris berendezkedésével ha rövid ideig is, de pozitívabban jelent meg, mint sok más ország. De akár a Kádár-korszak vége tájt, amikor némileg enyhült a rendszer, Magyarország szebb képet mutatott, mint a szocialista táborhoz tartozó többi ország.

Kérdésünkre, hogy nem tűnik-e számára úgy, mintha Orbán maga is valamifajta finomhangolásként némileg távolodna Putyin Oroszországától, s közeledne az Európai Unióhoz és az Egyesült Államokhoz, Jeszenkszky leszögezte:

„Orbán pragmatikus politikus, ha sikert lát benne, manőverezik a két tábor között”

– véli a volt külügyminiszter, hozzáfűzve: egyet nem szabad elfelejteni, nevezetesen, hogy Magyarország az egyik tábor tagja, s ez komolyan behatárolja, hogy merre kacsingathat”. Magyarországtól elvárható lenne, hogy erősítse a nyugati, NATO-beli szerepvállalását, beleértve a költségvetési hozzájárulást és bizonyos, Oroszországnak szánt figyelmeztető akciókban való részvételét. Jeszenszky egyébként Paks 2-őt tartja vízválasztónak, de – mint mondja – kevésbé észlelhető nyomás az EU részéről ennek visszamondására. Pedig ez a magyar-orosz viszonyban kulcskérdés.

Konzultációnak álcázott kormánypropaganda

N. Vadász Zsuzsa

2018-05-25

Konzultációnak álcázott kormánypropaganda

Egyrészt az információátadás célját szolgálják, másrészt legitimáló szerepet játszanak az Orbán-kormány nemzeti konzultációi. A konzultáció önmagában nem lenne problémás politikán kívüli/feletti eszköz – véli Böcskei Balázs, politológus, politikai elemző, az IDEA Intézet igazgatója. Hamarosan a családokról és a demográfiai helyzetről kérdezik ki – eléggé determinált módon – a véleményünket.

„A kormányzati politikának közvéleményellenőrző jellege van, ami kevésbé mondhatni konzultatívnak; a nemzeti konzultáció keretében összeállított kérdések és a válaszok tartalma pedig egyértelműen mindig a kormány politikai, szakpolitikai, közpolitikai álláspontját tükrözi az aktuális területen, kérdésben” – válaszolta megkeresésünkre Böcskei Balázs. Arra kerestük a választ, hogy mi helyett vannak, mit pótolnak az Orbán-kormány által favorizált nemzeti konzultációk. 2010 óta hat ilyen, sok-sok milliárd forintot felemésztő kampányt folytattak le, s a kérdés azért vált ismét aktuálissá, mert Rogán Antal, Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter a minap bejelentette, hogy hamarosan újabb nemzeti konzultációt indítanak a családokról és a demográfiai helyzetről, majd még a jövő évi európai parlamenti választások előtt az Európai Unióval kapcsolatos kérdésekről.

Az, hogy nemsokára ismét „kikérik a véleményünket” a családokról és a demográfiai helyzetről azt mutatja, hogy a kormány prioritási területei közé emelte ezeket a témákat.

Legalábbis erre lehet következteti abból, hogy Böcskei Balázs szerint ezeknek a kampányoknak az egyik célja az információátadás: tájékoztatja a lakosságot arról, hogy mire készül a kormány, s mit gondol arról a területről, amelyről konzultál. Igaz, ebben az értelemben majd akkor tudjuk meg, hogy pontosan mire számíthatunk az elkövetkező években a családpolitikai és demográfiai helyzetről, amikor majd látjuk magukat a kérdéseket és az azokra adható válaszokat. E kormányzati eszköz egy további célja legitimációs jelleget adni magának a kormánynak: a visszaküldött, kitöltött kérdőívek mennyiségének és jellegéből következően – mondja a politikai elemző.

Az nem egyedülállóan magyar dolog, hogy egy kormány megkérdezi az emberek véleményét bizonyos kérdésekről; ennek a legélesebb formája a népszavazás – mutat rá Böcskei Balázs. Van arra is példa, hogy a kormányok közvetlen módon is tudakolják a véleményeket,

de jellemzően azokra sokkal heterogénebb válaszok adhatók, mint amilyeneket az Orbán-kormány nemzeti konzultációin megszoktunk.

Orbán Viktor 2005 februárjában – még ellenzéki pártvezérként – tartott évértékelő beszédében vezette be a magyar politikai köztudatba a „nemzeti konzultáció” kifejezést, amikor is bejelentette, hogy azt az évet a konzultáció esztendejévé szeretné tenni,

„hogy a közélet újra az emberekről szóljon”.

Ennek nyomán alakult meg a Nemzeti Konzultációs Testület, amelynek – ahogy Schöpfin György Fideszes európai parlamenti képvisel honlapján olvasható

– „Orbán Viktor hangsúlyozta civil és világnézetek felett álló jellegét”.

A testület tagja volt Finta József építész, Dr. Hofmann Rózsa pedagógus, Dr. Iván László, gerontológus, egyetemi tanár, Jókai Anna író, Náray-Szabó Gábor, egyetemi tanár, a Professzorok Batthyány Körének elnöke, Pozsgay Imre, Dr. Schöpflin György európai parlamenti képviselő, Dr. Tulassay Tivadar.

Országjáró rendezvénysorozatot indítottak, s ezeken szóban, kérdőíveken, illetve postai úton kérdezték ki a választók véleményét politikai és közéleti kérdésekben.

S ami a lényeg, 1,6 millió emberrel létesített kapcsolatot akkor így a Fidesz.

2010 után kormányzati szintre emelte és rendszersítette a nemzeti konzultációkat Orbán. A kérdőíveket 2015-ig a Miniszterelnökség felügyelte, s postán küldték ki; a kiértékelést pedig a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) végezte. 2015. októberétől az újonnan alakult Miniszterelnöki Kabinetiroda vette át a nemzeti konzultációkkal kapcsolatos feladatokat.

A nemzeti konzultációk költségeiről, illetve a visszaérkezett, kitöltött kérdőívek kiértékeléséről a kormány nem szívesen ad ki dokumentumokat, van, amit legfeljebb kiperelni sikerül.

Így jószerivel csak bemondásra tudhatjuk például azt is, hogy az eddigi legutolsó ilyen, a Soros-tervről szóló nemzeti konzultáció egyes kérdéseire milyen válaszok születtek, s hogy 2,3 millióan elutasították a tervet (amely amúgy nem is létezik, de ez már egy más kérdés), s csak nem egészen 20 ezren támogatták azt (s volt mintegy 16 ezer érvénytelen válasz is – a kormány kommunikációja szerint).

Eddigi kormányzati nemzeti konzultációk

2010. szeptember: Konzultáció a nyugdíjakról (nyugdíjakról és támogatásokról). 2,8 millió nyugdíjas kapta meg postai úton, mintegy 200 ezer kitöltött kérdőív érkezett vissza. A Miniszterelnökség közlése szerint az elkészítés és kiküldés 220-230 millió forintba került. Állítólag a Fidesz fizette a cechet.
2011. február: „Állampolgári kérdőív az Alaptörvényről” (jogok és kötelezettségek, család, otthon, munka és támogatás). A kormány tájékoztatása szerint 920 000-en válaszoltak rá. 750-800 millió forint volt a költsége, amelyet a Miniszterelnökség központi forrásokból fedezett.
2011. május: „Szociális konzultáció” indult, amely az idősekkel, a devizahitelesekkel, a közműszolgáltatókkal, az oktatási támogatásokkal foglalkozott. Több mint egymillióan küldték vissza a kérdőívet. Az összköltsége750-800 millió forint között mozgott. A kormányzati kommunikáció szerint a válaszadók 97 százaléka egyetértett a segélyezés helyett munka elvvel. (Ezután futtatták fel a közmunkaprogramot.)
2012. szeptember: „Gazdasági konzultáció” néven futott a kérdőív, amely az adózással, a járulékokkal, a nagyvállalatokkal és a közműcégekkel, a minimálbérrel és a nyugdíjakkal, valamint a devizahitelesekkel kapcsolatos kérdéseket tartalmazott. Közel 700 ezret küldtek vissza. A konzultációra 976 millió forintot csoportosítottak át.
2015. május: „A bevándorlásról és a terrorizmusról szóló nemzeti konzultáció”, a kérdőívet több mint 8 millió példányban küldték ki, s egymilliót küldtek vissza, ezek zöme a terrorizmussal, a menekültekkel, a bevándorlókkal és az Európai Unióval kapcsolatos kérdésekre a kormány szája íze szerint válaszolt. Erre egymilliárd forintot szántak.
2017. április: „Állítsuk meg Brüsszelt!”; a konzultáció költsége durván nettó 950 millió forint volt (amit azonban – sajtójelentések szerint –utólag másfél milliárddal egészítettek ki). A kormány közlése szerint 1 millió 680 ezren mondták el véleményüket ennek keretében.
2017. október: „A Soros-tervről szóló nemzeti konzultáció” keretében feltett hét kérdésre nem csak postai úton lehetett válaszolni, online is kitölthető volt. A kormány tájékoztatása szerint közel 2,4 millióan juttatták vissza a válaszaikat (többségében, közel 2,2 millióan postán). Ennek árát 700-900 millió forintra lőtték be.

Mai kérdésünk – Szavazzon!

FüHü

2018-05-24

A szigorodó Stop Soros törvénycsomag elfogadása után büntető törvénykönyvi tényállás lesz a törvénytelen bevándorlás szervezése – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az új kabinet megalakulása után tartott első kormányinfón.

Kifejtette: a kormány első érdemi ülésén megtárgyalta a Stop Soros törvénycsomagot, valamint a hozzá kapcsolódó alkotmánymódosítási javaslatot, amelyek – a Stop Soros esetében a módosított új előterjesztés – jövő héten kerülhetnek az Országgyűlés elé, tárgyalásuk pedig az azt követő héten kezdődhet a parlamentben. Erre kaptak felhatalmazást a választáson – jelezte, úgy fogalmazva: szeretnék megóvni Magyarországot a bevándorlástól és annak szervezőitől.

This poll is no longer accepting votes

Melania Trump és az Einstein vízum

FüHü

2018-03-03

Hogy kapott a First Lady Einstein vízumot? Ezt firtatja a Washington Post annak kapcsán, hogy Donald Trump most a bevándorlók ellen mennydörög. Csakhogy első neje, Ivana Csehszlovákiában született míg a harmadik, a jelenlegi feleség Szlovéniában.

Ráadásul Melania már az Egyesült Államokban élő szüleinek is amerikai állampolgárságot kíván szerezni. És ehhez minden joga meg is van, hiszen ő maga már 2006-ban megszerezte az amerikai állampolgárságot. Kérdés persze, hogyan.

Melania Knauss 1996-ban érkezett először az USA-ba, mégpedig turistavízummal. 1998-ban ismerkedett meg Donald Trumppal, aki akkoriban az USA egyik leggazdagabb ingatlanvállalkozója volt. Melania 2000-ben folyamodott EB-1-es, úgynevezett Einstein vízumért, amelyet elvben olyan kiváló embereknek adnak, akik nagy hasznára lehetnek Amerikának.

Persze nem kell ahhoz Nobel-díjasnak lenni, hogy valaki Einstein vízumot kapjon, ahogy Melania példája is mutatja, elég egy befolyásos amerikai polgár, aki szorgalmazza az ügyet.

Ez egyébként ma is így van. Ám Donald Trump éppen ezért mennydörög, mert szerinte túl sok a bevándorló az USA-ban. Ellenfelei persze rámutatnak: az Egyesült Államok bevándorlóország. Maga Trump is két feleséget hozott be külföldről. Trump vejének, Jared Kushnernek a családja Lengyelországból érkezett az Egyesült Államokba, miután túlélte a holokausztot.

Az érvek keveset számítanak, az érdekek a döntők. Amerika elit ágazatai, mint az informatika, elszántan küzdenek a bevándorlásért. Külföldi tehetségekre ugyanis különösen nagy szükség van olyan helyen, ahol a kreativitás fontos. Trump viszont azokban az államokban nyert, ahol a hagyományos munkásosztály vetélytársakat lát a bevándorlókban. Azok ugyanis túlkínálatot teremthetnek a munkaerőpiacon, és így lenyomhatják a béreket. A nagy bevándorlás vita tehát a forrponton van: Donald Trump vezeti a bezárkózás párti frontot.

S mit tesz a First Lady, aki maga is a nem épp megérdemelt Einstein vízummal érkezett Amerikába? Hallgat, és várja, hogy Szlovéniából érkezett szülei is megkapják az amerikai állampolgárságot.

Lapszem 2018. február 20.

FüHü

2018-02-19

Ma a Zsuzsannák ünneplik a névnapjukat. Délutántól jön az erősebb felhősödés, s indul a havazás, másutt esőzés. A legmagasabb nappali hőmérséklet 3 és 7 fok között várható. Késő estére -3 és +3 fok közé hűl le a levegő. Erről (is) írnak a lapok. A csapadékos tél kitart az egész héten

Népszava – Megnémult a belügy

A fideszes kormány energiáit teljesen leköti a civil jogvédők elleni küzdelem, a neonáci csoportokkal szembeni fellépésre már nem marad ereje – írja a lap az úgynevezett „becsület napján” rendezett szélsőjobboldali demonstráció kapcsán, amelyen bőrfejű és neonáci szerveződések is megjelentek a budai Várban. A Betyársereg, a 64 vármegyések, a Magyar Önvédelmi Mozgalom vagy a Skins4Skins (S4S) mellett felbukkant például egy társaság, amelynek tagjai „Blood C18 Honour, Hungary” feliratú zászlóval érkeztek. A C18 a Combat 18 rövidítése. A „combat” csatát jelent, a „18” az ábécé első és nyolcadik betűjét jelöli: „a” és „h”, azaz Adolf Hitler. A Combat 18-at a neonáci – nevét a Hitlerjugend jelmondatából származtató – Vér és Becsület (Blood & Honour) katonai szárnyaként emlegetik. A nemzetközi hálózat helyi csoportjait Angliától Oroszországig többfelé összefüggésbe hozták már gyilkosságokkal és merényletekkel. A Combat 18-at régebben még a magyar szélsőjobboldal is vállalhatatlannak tartotta, tagjait többször felkérték, hogy maradjanak távol rendezvényeiktől.

Pedig tavaly ilyenkor, Orbán Viktor kormányfő és Heisler András, a Mazsihisz elnöke találkozója után Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője közölte: a felek megállapodtak abban, hogy

„a Belügyminisztérium megtalálja a törvényes megoldást az ilyen események megakadályozására”. Néhány héttel később lapnak a tárca csak annyit árult el, hogy „megtette vonatkozó javaslatait”. Történni azonban semmi nem történt.

Az ügyészségnek mindenképpen akadna dolga. A TASZ munkatársa arra is felhívta a figyelmet, hogy a párizsi békeszerződések értelmében Magyarországon nem működhetnének neonáci, újnyilas szervezetek – írja a lap.

Magyar Nemzet – Utolsó vitaalkalom – ott lesz-e Orbán?

„Ahhoz képest, hogy választások előtt vagyunk, Orbán Viktor keveset foglalkozott a választással és a mozgósítással, a korábbi választási években elmondott beszédeihez képest” – így értékelte a Political Capital vezető elemzője Orbán évértékelőjét a lapnak, amely minteg összegzését adja annak, mi vár ránk ezen a héten.

A többi között arra emlékeztet, hogy idei első és a választásokig vélhetően az utolsó ülését tartja az Országgyűlés hétfőn és kedden. Hagyományosan a miniszterelnök beszédével kezdődnek az ülésszakok, Orbán Viktor azonban kétnapos szófiai látogatásra indul.

Ha nem lesz ott a parlamentben, akkor úgy kerül majd sor az április 8-i országgyűlési választásra, hogy a kormányfő már négy hónapja nem került senkivel vitaszituációba (miniszterelnök-jelölti vitát Orbán Viktor nagyon nem akar).

Magyar Idők – Államférfi meg a hógolyó

Ahogy megszokhattuk, keményen odamondott az ellenzéknek, a kormányt ellenzőinek Bayer Zsolt. Publicisztikájában a többi között azt írja: Orbán nem a világnak üzent hadat, hanem a világ elmebeteg részének, a kreténeknek, a „politikai korrektség” szájkosarának – és azoknak, akik szerint nincs szükség sem európai kultúrára és civilizációra, sem nemzetre, sem kereszténységre.

Jól tette, hogy ezeknek hadat üzent.

Orbán azokkal az uniós politikusokkal mondta fel a szolidaritást, akik a fentieket képviselik, ráadásul elviselhetetlenül agresszív, aljas módon. Naná, hogy Orbán Berlusconinak szurkol, minden normális ember Berlusconinak szurkol, és ő meg is fogja nyerni a választást, másképpen az olaszoknak is harangoztak.

Orbán eléggé pontosan leírta az ellenzék állapotát, és ezekről a szegény hülyékről kifejezetten korrektül beszélt.

(Amúgy gyalázkodni kizárólag ez az ellenzék szokott, ugyanis az esélytelenség tényleg gyűlöletet szül – Orbán ezt is elmondta. Jól tette.)

Az ellenzékről pedig mindent elmond, ami odakint történt. Nagyjából tizenkét szerencsétlen tüntetett az utcán, Szigetvári Viktor vezetésével. Egyiküket megdobták hógolyóval, Szigetvári pedig emiatt feljelentést tett.

E helyről is felszólítom a rendőrséget, hogy csoportosítsanak át minden nyomozót erre az ügyre, és váltott műszakban melózzanak a hógolyóbotrány miatt, mert ilyen bűn nem maradhat megtorlatlanul! És ha ezzel végeztek, ne pihenjenek, mert biztos helyről tudom, hogy Szigetvári Viktor körteformáit valaki ellopta a homokozóból.

Ha megvan a hógolyózó terrorista, tessék ráállni a körteformákra! Hogy az ellenzékkel is történjen valami – írja Bayer.

Magyar Hírlap – Századvég: A többség elutasítja az ENSZ migrációs tervezetének főbb pontjait

A magyarok jelentős többsége elutasítja az ENSZ migrációs egyezményének tervezett főbb megállapításait, pontjait a Századvég legfrissebb, reprezentatív közvélemény-kutatása szerint. A lap írása szerint a felnőtt lakosság 68-87 százaléka elutasítóan nyilatkozott.

A megkérdezettek 80 százaléka nem ért egyet az ENSZ véleményével, miszerint a bevándorlás és annak elősegítése kedvezően járul hozzá a gazdasági növekedéshez és jóléthez, míg ezt az állítást csak a lakosság 14 százaléka támogatja.

A válaszadók több mint kétharmada (68 százaléka) elutasítja a biztonságos és szabályozott bevándorlási útvonalak létrehozását Európa irányába és csak 29 százalékuk ért vele egyet.

Az ENSZ álláspontjával, miszerint minden országnak letelepedési programokkal lenne kötelessége segíteni a hozzájuk érkező bevándorlókat a letelepedésben és munkavállalásban, a megkérdezettek több mint háromnegyede (76 százaléka) nem ért egyet és csak 19 százaléka támogatja a szervezet erre irányuló törekvését – olvasható a közleményben.

A magyar lakosság körében az utolsó két állítás elutasítottsága a legnagyobb mértékű. Az emberek 87 százaléka gondolja úgy, hogy nem lenne helyes megszüntetni azokat a jogi és fizikai akadályokat, amelyek gátolják a bevándorlók átkelését a határokon, 86 százaléka pedig ellenzi a gazdasági bevándorlás legálissá tételét, tehát hogy az országoknak szervezetté és folyamatossá kellene tenniük a gazdasági bevándorlás támogatását és a migránsok befogadását.

1...456...8 5. oldal a 8-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

Címke: bevándorlás

európai megoldásokat keressenek a migráció kérdésére,

a nagy döntéseket valóban a jövő héten, az uniós tagországok vezetőinek találkozóján kell meghozni.

a találkozót azért tartják, hogy megsegítsék a német kancellárt.

Ez a figyelmeztetés egyértelműen Olaszországnak szól.

ez is egy olyan javaslat, amelyet korábban a visegrádi országok is támogattak.

Mindent meg lehet tudni a Ripostból Vajna Tímea terhességéről, ezen kívül főleg a Stop Soros és a bevándorlás a téma az alternatív valóságban – a Pesti Srácok szerint például Macedóniának is ezért kell nevet változtatni, nem a görögökkel való vita miatt.

Ön egyetért a Stop Sorossal, vagyis hogy büntetőjogi kategória lesz "az illegális bevándorlás támogatása"?

Boros Tamás, a Policy Solutions stratégiai igazgatója a Független Hírügynökségnek azt mondta: az Európai Néppártnak szüksége van a Fideszre, de a Fidesznek is szüksége van a Néppártra. Törésvonalak nem csak a bevándorlás kérdése miatt vannak.

ez viszonylag hatékony fegyver lehet,

kölcsönös sakkban tartásról van szó.

nem csak a bevándorlás ügyében vannak törésvonalak.

Mirkóczki Ádám jobbikos képviselő kérdezte ezt a parlamentben, a bevándorlást támogató szervezetekre kivetni tervezett különadóval kapcsolatban. Dömötör Csaba államtitkár nem válaszolt a kérdésre.

csak az a céljuk, hogy a Fideszen kívül ezt senki más ne szavazza meg.

a letelepedési kötvényeket forgalmazók is fognak ilyen különadót fizetni?

Szerinte egyébként szét kell választani a bevándorlás kérdését és az Orbán-rezsim autoriter vonásainak az erősödését – e kettő nem függ össze.

Az, hogy nemsokára ismét „kikérik a véleményünket” a családokról és a demográfiai helyzetről azt mutatja, hogy a kormány prioritási területei közé emelte ezeket a témákat.

de jellemzően azokra sokkal heterogénebb válaszok adhatók, mint amilyeneket az Orbán-kormány nemzeti konzultációin megszoktunk.

S ami a lényeg, 1,6 millió emberrel létesített kapcsolatot akkor így a Fidesz.

A nemzeti konzultációk költségeiről, illetve a visszaérkezett, kitöltött kérdőívek kiértékeléséről a kormány nem szívesen ad ki dokumentumokat, van, amit legfeljebb kiperelni sikerül.

Eddigi kormányzati nemzeti konzultációk

Ön szerint a kormánynegyed terve miatt nem indul a jövő évi főpolgármester-választáson Tarlós István?

Hogy kapott a First Lady Einstein vízumot? Ezt firtatja a Washington Post annak kapcsán, hogy Donald Trump most a bevándorlók ellen mennydörög. Csakhogy első neje, Ivana Csehszlovákiában született míg a harmadik, a jelenlegi feleség Szlovéniában.

Persze nem kell ahhoz Nobel-díjasnak lenni, hogy valaki Einstein vízumot kapjon, ahogy Melania példája is mutatja, elég egy befolyásos amerikai polgár, aki szorgalmazza az ügyet.

S mit tesz a First Lady, aki maga is a nem épp megérdemelt Einstein vízummal érkezett Amerikába? Hallgat, és várja, hogy Szlovéniából érkezett szülei is megkapják az amerikai állampolgárságot.

Népszava – Megnémult a belügy

„a Belügyminisztérium megtalálja a törvényes megoldást az ilyen események megakadályozására”. Néhány héttel később lapnak a tárca csak annyit árult el, hogy „megtette vonatkozó javaslatait”. Történni azonban semmi nem történt.

Magyar Nemzet – Utolsó vitaalkalom – ott lesz-e Orbán?

Ha nem lesz ott a parlamentben, akkor úgy kerül majd sor az április 8-i országgyűlési választásra, hogy a kormányfő már négy hónapja nem került senkivel vitaszituációba (miniszterelnök-jelölti vitát Orbán Viktor nagyon nem akar).

Magyar Idők – Államférfi meg a hógolyó

Magyar Hírlap – Századvég: A többség elutasítja az ENSZ migrációs tervezetének főbb pontjait

A válaszadók több mint kétharmada (68 százaléka) elutasítja a biztonságos és szabályozott bevándorlási útvonalak létrehozását Európa irányába és csak 29 százalékuk ért vele egyet.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA