Kezdőlap Címkék Azeri botrány

Címke: azeri botrány

Kiderülhet, meddig nyúlnak az azeri pénzmosás szálai?

0

Azeriek fizették le az Európai Parlament és Európai Tanács tagjait, hogy minél pozitívabb képet fessenek a kaukázusi országról – derül ki egyebek között a több mint tíz hónapon át tartó nyomozás eredményét közzétevő jelentés. A mai testületi vita fő tárgya is ez lesz. 

 

Tíz nappal az azeri elnökválasztást követően az EU korrupcióellenes vizsgálócsoportja közzétette egy jelentést, miszerint

az Európai Tanács parlamenti közgyűlésének több egykori és jelenlegi tagjai az elmúlt években azeri érdekeket képviseltek.

Ezért egyes uniós tisztségviselők 2 millió eurót kaptak, mások drága ajándékokban (kaviárt, nyaralásokat, régiségeket) részesültek. Cserébe pozitív színben kellett feltüntetni Ilham Alijev elnököt és rendszerét, illetve “elbagatellizálni” az emberjogi problémákat és az ellenzék üldöztetését. A hatóságok mintegy ötven tanút hallgattak meg, több mint kétszáz oldalas dokumentumot készítettek, amelynek végkövetkeztetése az volt, hogy egyes uniós politikusok a

„lobbitevékenységükkel megsértették az intézmény etikai normáit”

Michele Nicoletti, a parlamenti közgyűlés elnöke tevékenységük felfüggesztésére szólította fel az érintett képviselőket, amíg le nem zárul a vizsgálat az ügyben. A feltételezett vétkesek közül Karin Strenzt és Eduard Lintnert, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU), illetve a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) egykori politikusait emelték ki. Már tavaly felmerült, hogy Luca Volontè, az Európa Tanács olasz képviselője és az Európai Néppárt parlamenti közgyűlési csoportjának az elnöke szintén kenőpénzt kapott azért, hogy megtorpedózta az Azerbajdzsánról szóló kritikus ET-jelentést. 

2017-ben nagy botrányt okozott, amikor kiderült, hogy az Alijev-család 2,5 milliárd eurót (mintegy 775 milliárd forintot) költött 2012 és 2014 között külföldi tisztségviselők és szervezetek, sőt, az Európa Tanács támogatására és befolyásolására. Üzletembereket, újságírókat és uniós képviselőket vesztegettek meg, hogy pozitív színben tüntessék fel az azeri rendszert vagy megakadályozzák a kaukázusi országot elítélő nyilatkozatok, határozatok elfogadását. Az oknyomozó újságírók mintegy 16 ezer azeri tranzakciót derítettek fel.

Magyarország szintén érintett volt az ügyben, mivel Azerbajdzsán lefizetésekre használt céghálózata Magyarországra is küldött 7,6 millió dollárt. Ráadásul pont akkor, amikor Budapest kiadta Bakunak Ramil Safarovot, azt az azeri katonatisztet, aki 2004-ben egy baltával meggyilkolta az örmény katonatársát. Szeptember elején összehívták az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságát, mivel a feltételezések szerint 

összefüggések lehettek a baltás gyilkos kiadatása és az azeri kifizetések között

A Független Hírügynökség korábban elsőként számolt be róla, hogy a Legfőbb Ügyészség a vesztegetés gyanúja kapcsán a Központi Nyomozó Főügyészséghez, a pénzmosás gyanúja miatt pedig a Fővárosi Főügyészséghez továbbította az iratokat. Ugyanakkor azóta az MNB, a NAV és az ügyészség sem volt hajlandó érdemben foglalkozni a “rejtélyes” azeri számlák ügyével, nem indítottak vizsgálatot az ügyben.

Ez volt ma – 2017. október 30.

0

Vádat emeltek Trump volt kampányfőnöke ellen, fejlemény az azeri pénzmosás magyarországi nyomozásában, interjút adott Paul Lendvai, megszólalt a miniszterelnök veje, és kiderült, ki lesz a fociválogatott új szövetségi kapitánya. Összefoglaljuk a nap legfontosabb híreit.

Vádemelés Trump volt kampányemberei ellen

Paul Manafort
Fotó: MTI/EPA/Justin Lane

A vádirat 12 pontból áll Paul Manafort és társa ellen. Egyebek között az Egyesült Államok elleni összeesküvéssel vádolja őket a bizottság, amely az oroszok tavalyi választásba való beavatkozását vizsgálja. Trump Manafortról a Twitteren azt állította: szerinte ezek az ügyekkel „évekkel azelőtt” történtek, hogy a kampánycsapat tagja lett.

Manafort feladta magát a rendőrségen, mielőtt bevitték volna. Korábbi üzleti partnerének, Rick Gatesnek is bíróság elé kell állnia. Később pedig az is kiderült, hogy

vádat emelnek a Trump-kampány volt külpolitikai tanácsadója, George Papadopoulos ellen is.

Ő korábban bevallotta, hogy hamisan tanúskodott az FBI-nak. Róla egyelőre nem tudni, hol van.

Azeri pénzmosás: fejlemény a magyarországi nyomozásban

Feljelentés-kiegészítést rendelt el a Fővárosi Főügyészség a Magyarországot is érintő azeri pénzmosási botrány kapcsán – értesült a Független Hírügynökség. A Fővárosi Főügyészség megerősítette értesülésünket, pénzmosás gyanúja miatt rendelték el a feljelentés-kiegészítést, amelyet a BRFK folytat le.

Büntetőeljárás indul katalán vezetők ellen, többen Brüsszelbe mentek

Lázadás, zendülés, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények miatt

büntetőeljárás megindítását kezdeményezi a spanyol állami főügyész

a volt katalán kormány, valamint a katalán parlament elnökségének tagjai ellen. Carles Puigdemont leváltott katalán elnök és feloszlatott kormányának néhány tagja Brüsszelbe utazott, ahol ügyvédekkel is találkoznak. Pártjaik azt is bejelentették, hogy indulnak a december 21-ei előrehozott autonóm parlamenti választásokon.

Georges Leekens az új szövetségi kapitány

Csányi Sándor és Georges Leekens
MTI Fotó: Illyés Tibor

A Magyar Labdarúgó Szövetség elnökségének döntése értelmében a játékosként és edzőként egyaránt nemzetközi hírnevet szerzett belga Georges Leekens lesz az új szövetségi kapitány.

Leekens a válogatott novemberi két mérkőzése után veszi át a nemzeti csapat irányítását, ezekért a találkozókért – az elnökség korábbi döntése értelmében – Szélesi Zoltán lesz a felelős.

Paul Lendvai Orbán Viktorról

Az Ausztriában élő író, újságíró könyvében egészen 2017-ig elemzi a magyar politikai életet, amelyről lesújtó a véleménye. Úgy látja: Orbán Viktor ugyan ügyesen játszik a nacionalizmus kártyájával, de a kontroll nélküli hatalom előbb-utóbb veszélyessé válhat; a magyar történelem – például 1956 is – megmutatta: kiszámíthatatlan, mi történik holnap.

„Borzasztó fájdalmat érzek, hová jutott ez az ország”

– mondta a FüHü-nek adott interjúban. Orbánról azt mondja, hatalma nem attól függ, hogy milyen erős az ellenzék, hanem hogy mennyire fog elhízni.

Kéményseprők tüntettek Budapesten

A kéményseprés kötelező elvégzésének eltörlése ellen tüntettek reggel a Kossuth téren kéményseprők. Szakszervezeti vezetőjük “gyilkossági kísérletnek” nevezte a törvénymódosítást, és “radikális” akciókat is kilátásba helyezett.

Megszólalt Tiborcz István

A miniszterelnök veje az Origónak adott interjút. Ebben elmondta, hogy

meghatározó része van a tulajdonosi körének titkolásáról hírhedté vált, ingatlanfejlesztéssel foglalkozó BDPST Zrt-ben.

Azt is elpanaszolta, hogy eddig senki nem akart utánajárni, kik a valódi tulajdonosok, pedig bárki betekinthetett volna a részvénykönyvbe.

Az Együtt választmányi elnöke, Szigetvári Viktor szerint az interjúból az derült ki, hogy Tiborcz is retteg a valódi kérdésektől, és „nem több Orbán egyik strómanjánál”.

10-15 százalékkal drágulhat a biztosítás

Általános szakemberhiány és bérrobbanás közepette az autós szakma partnerséget vár a biztosítóktól. A nettó javítói óradíjak és a költségek közt 50 százalék rés tátong, és még nem látni a végét – mondta a FüHü-nek Gablini Gábor, a Gémosz elnöke. Egy biztosítási alkusz szerint 10-15 százalékkal drágulhat a kgfb a javítói fizetések emelkedése miatt.

Elüldözné a bulinegyedet egy csoport

Fotó: FüHü

Az Élhető Erzsébetváros nevű, a kerületben lakók egy részét képviselő csoport nyílt levéllel fordult Budapest főpolgármesteréhez, Tarlós Istvánhoz. Azt írják: a főpolgármester segítsen a VII. kerületi önkormányzat képviselő testületének megoldani a bulinegyeddel kapcsolatban kialakult, szerintük tarthatatlanná vált állapotokat, méghozzá úgy, hogy

a város egy erre alkalmasabb pontján jelöli ki az új bulinegyed helyszínét.

A negyed kedvelt célpontja külföldi turistáknak, évi hatmilliárd forintnál több adóbevételt hoz a költségvetésnek. Az ott lakók egy részét viszont zavarja a zaj és a rengeteg szemét.

Komoly károkat okozott a viharos szél

3700-szor hívták a tűzoltókat, többen meg is sérültek. Többségében leszakadt faágak, kidőlt fák okoztak gondot. Két esetben autóra dőlt fa okozott sérülést a benne ülőknek.

145 millió amerikai adatait lopták el

Egy olyan cégtől lopták el az adatokat, amely az emberek hiteltörténetét tartja nyilván. Az adatok birtokában az identitástolvajok például

hitelkártyát igényelhetnek, elkölthetik az egész hitelkeretet,

és a végén az áldozatot zaklatja a hitelkártyacég, hogy már ideje lenne fizetni.

Hihetetlen fordulatok az év egyik legjobb meccsén

Több fordulatos meccs is volt az NFL nyolcadik játékhetének vasárnapi meccsein. A leglátványosabb a Seahawks-Texans meccs lett, ahol pedig a legtöbben a védelmek párbajára számítottak, de mindkét irányító fantasztikusan játszott. A szezon feléhez közeledve, ha matematikailag még nem is vesztették el az esélyt, de a realitást nézve több csapat kezdhet lemondani a rájátszásról.

Azeri pénzmosás: fejlemény a magyarországi nyomozásban – Megerősítve!

0

A FüHü információi szerint feljelentés-kiegészítést rendelt el az ügyészség. A Fővárosi Főügyészség megerősítette értesülésünket.

Feljelentés-kiegészítést rendelt el a Fővárosi Főügyészség az azeri botrány kapcsán – értesült a Független Hírügynökség. A Központi Nyomozó Főügyészségtől ezt a választ kaptuk:

„Tájékoztatom, hogy a feljelentés elbírálásáról elsődlegesen a feljelentőt tájékoztatjuk.”

Az azeri pénzek ügyében a jobbikos Staudt Gábor tett feljelentést a Legfőbb Ügyészségen. Ő most a FüHü-nek azt mondta: egyelőre nem kapott értesítést a fejleményről.

A Független Hírügynökség korábban elsőként számolt be róla, hogy a Legfőbb Ügyészség a vesztegetés gyanúja kapcsán a Központi Nyomozó Főügyészséghez, a pénzmosás gyanúja miatt pedig a Fővárosi Főügyészséghez továbbította az iratokat.

FRISSÍTÉS:

A Fővárosi Főügyészség is válaszolt, azt írják:

“pénzmosás bűntettének gyanúja miatt a Fővárosi Főügyészség feljelentés-kiegészítést rendelt el, amelynek teljesítésével a Budapesti Rendőr-főkapitányság Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztályát bízta meg.”

Azt is írják, hogy a pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztására vonatkozó feljelentést elutasították.

Előzmények

Az Organized Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP) nevű, szervezett bűnözés és korrupció feltárásával foglalkozó nemzetközi újságíró szervezet leplezte le, hogy Azerbajdzsán 2,5 milliárd eurót (mintegy 775 milliárd forintot) költött 2012 és 2014 között külföldi tisztségviselők és szervezetek befolyásolására. Az atlatszo.hu írta meg, hogy

a lefizetésekre használt céghálózat Magyarországra is küldött 7,6 millió dollárt,

éppen akkor, amikor a magyar kormány kiadta az azeri baltás gyilkost, aki egy örmény katonatársát ölte meg. A budapesti bankszámla névleges tulajdonosát, egy offshore céget 2015-ben felszámolták; azt egyelőre nem tudni, mi lett az ideküldött pénz sorsa.

Molnár Zsolt, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának MSZP-s tagja korábban azt mondta a FüHü-nek, hogy a titkosszolgálatok is nyomoznak az azeri pénzek ügyében, amelyről a bizottság is tárgyalt. Az ügyben az Európai Parlament is vizsgálatot sürgetett.

Feljelentés-kiegészítést akkor szoktak elrendelni, ha a feljelentés alapján a nyomozás elrendeléséről, vagy a feljelentés elutasításáról nem lehet egyértelműen dönteni.

Sokszor a nyomozás elrendelésére hagyott három nap túl rövid, erre szolgál a feljelentés-kiegészítés, amely további adatok beszerzésére hagy időt és eszközöket.

A feljelentés-kiegészítés 15 napig tart, melyet egyszer újabb 15 nappal meg lehet hosszabbítani. Ez idő alatt kell dönteni, hogy van-e bűncselekményre utaló gyanú.

Miért kapott adományokat Azerbajdzsántól a legnagyobb német kormánypárt a CDU?

0

A magyar vezetők a baltás gyilkosért pénzt kaptak Azerbajdzsántól, de vajon a CDU német kormánypártnak miért fizettek? A válasz egyszerű: egy nagy gázvezetékért. 

Angela Merkel kancellárnak amúgy is sok baja van a kormányalakítással, de most egy újabb dolog miatt fájhat a feje. A Süddeutsche Zeitung napilap, amely korábban bőségesen beszámolt Azerbajdzsán többmilliárd dolláros európai “adományairól”, most megírta: a CDU egyik frankfurti szervezete szintén részesült egy 28 ezer eurós azeri támogatásból. Ez nem nagy pénz, de a német törvény ebben a tekintetben nagyon szigorú, mert kimondja azt, hogy

egy politikai párt nem kaphat pénzügyi támogatást olyan országból, mely nem tagja az Európai Uniónak. 

A német lap megkérdezte az adományozó céget, az azerbajdzsáni Socart, hogy miért is volt ily nagylelkű a CDU-val szemben? A németországi főnök azt nyilatkozta, hogy olyan stratégiai beruházás folyik jelenleg is Azerbajdzsán és Németország között, amely indokolja az ilyen adományokat. Mi ez a nagyberuházás? Egy gázvezeték létrehozása Azerbajdzsán és Németország között, amely mintegy hét államon keresztül ívelne át. Volt persze egy vetélytárs is: a Nabucco. Ezt azonban megfúrták. Kik? Többek között Günther Oettinger, az EU energiaügyi biztosa, a CDU vezető politikusa.

Nem ő az egyetlen CDU politikus, aki Azerbajdzsánból pénzt kapott. Karin Strenz honanya is szerepel a fizetési listán. Ő mivel hálálta meg a nagylelkű adományokat? Amikor a Strasbourgban ülésező Európa Tanács határozatban kérte Azerbajdzsántól az összes politikai fogoly szabadon bocsátását, akkor egyvalaki szavazott nemmel a németek közül: Karin Strenz.

A CDU bajor testvérpártja, a CSU is érintett az azeri botrányban. Több jeles politikusa komoly pénzeket kapott, sőt, az azeri cégekkel együtt indítottak közös vállalkozásokat. Az Európai Unió Ilham Alijev Azerbajdzsán elnököt az emberi jogok szisztematikus megsértésével vádolja. Ez nem akadályozza meg a tagállamok egyik vagy másik politikusát abban, hogy pénzt fogadjon el Azerbajdzsántól. Most kiderült: Angela Merkel kormányzó pártja, a CDU sem kivétel …

Ez volt ma – 2017. október 19.

0

Tovább dagad a színházi botrány: Sárosdi Lilla az egyre nagyobb nyomásra hivatkozva nyilvánosságra hozta, hogy ki zaklatta, Marton László rendező, egyetemi tanár viszont tagadja a vádakat. Új részletek derültek ki az azeri ügyről is, a spanyol kormány pedig közölte, hogy felfüggesztik Katalónia autonómiáját. Összeállításunkból kiderül, hogy mik voltak a legfontosabb hírek csütörtökön.

Sárosdi Lilla a bíróságon is hajlandó kiállni magáért

Több cikket is írtunk ma Sárosdi Lilla által kirobbantott zaklatási ügy kapcsán. A színésznő ugyanis, miután korábban csak név nélkül tette közzé a történetet, ma reggel egy videóüzenetben megnevezte, hogy 18 éves korában melyik rendező zaklatta őt. Marton László rágalomnak nevezte a vádakat, és közleményében arról írt, hogy megteszi a megfelelő lépéseket. Sárosdi Lilla ennek kapcsán este arról beszélt a FüHü-nek, hogy nem lenne ellenére, hogy bírósági tárgyalásra kerüljön sor, ha ezt akarja a rendező.

Orbánt politikai fogollyá kell tenni

Még mindig lát esélyt az Orbánt legyőzni képes együttműködés kialakítására – erről beszélt Horn Gábor, hajdani SZDSZ-es politikus, ma a Republikon Alapítvány elemző műhely kuratóriumi elnöke a FüHü-nek adott interjújában. Szeritne a legreálisabb cél az lenne, ha koalícióra kényszeríthetnék a Fideszt, az ugyanis politikai fogollyá tenné Orbán Viktort, és egy ilyen eredmény után biztos, hogy nem ő lenne Magyarország miniszterelnöke.

Kétezer buszsofőr bérét kellene megemelni

A BKV-nál dolgozó 2100 buszvezető többségének bérét kellene felemelni, ha a társaság 400 ezer forintot ad a most szórólapon toborzott új sofőröknek – mondta a FüHü-nek Nemes Gábor szakszervezeti elnök. Óriási a feszültség a BKV-ban, sokan felmondanának.

Az ügyészség kezében az azeri pénzek sorsa

Németh Szilárd, a nemzetbiztonsági bizottság fideszes alelnöke a Független Hírügynökség megkeresésére azt válaszolta, hogy az azeri ügyben nem nyilatkozhat, mivel az ügyészség foglalkozik vele. Október elején viszont Polt Péter legfőbb ügyész még arról beszélt, hogy nem indított vizsgálatot az ügyészség az azeri pénzmosási ügy magyarországi vonatkozásaival kapcsolatban. A FüHü informátora azt mondta, közben Staudt Gábor jobbikos politikus azeri ügyben tett feljelentése megérkezett a Legfőbb Ügyészséghez.

A spanyol kormány élesítette a jogi atombombát a katalánok ellen

A spanyol kormány csütörtök délelőtt közölte, hogy “közvetlenül fogják irányítani Katalóniát”, vagyis felfüggesztik a tartomány autonómiáját, ha a katalán vezetés szombatig nem változtat az álláspontján.

Az ügyészség kezében az azeri pénzek sorsa

0

Németh Szilárd, a nemzetbiztonsági bizottság fideszes alelnöke a Független Hírügynökség megkeresésére azt válaszolta, hogy az azeri ügyben nem nyilatkozhat, mivel ügyészségen folyamatban lévő ügyben nem teheti. Október elején Polt Péter legfőbb ügyész még arról beszélt, hogy nem indított vizsgálatot az ügyészség az azeri pénzmosási ügy magyarországi vonatkozásaival kapcsolatban. Az ellentmondást tisztázandó fordult a FüHü informátorunkhoz, aki  szerint Staudt Gábor jobbikos politikus azeri ügyben tett feljelentése megérkezett a Legfőbb Ügyészséghez.

A Legfőbb Ügyészség a vesztegetés gyanúja kapcsán a Központi Nyomozó Főügyészséghez, a pénzmosás gyanúja kapcsán pedig a Fővárosi Főügyészséghez továbbította az iratokat. Döntés egyik ügyészségen sem született még, így egyelőre háromesélyes a dolog:

  1. egyik vagy mindkét ügyészség elrendelheti a nyomozást, amennyiben felmerül valamilyen bűncselekmény gyanúja,
  2. elutasítja a feljelentést bűncselekmény hiányában,
  3. feljelentés kiegészítést rendel el, hogy kiderítse, történhetett-e bűncselekmény.

A Független Hírügynökség megkérdezte Molnár Zsoltot is, a nemzetbiztonsági bizottság MSZP-s elnökét, hogy tud-e az ügyészségi eljárásról. Azt válaszolta, hogy nem tudja, Németh Szilárdnak milyen értesülései vannak a folyamatban lévő ügyről, neki csak arról volt tudomása, hogy a titkosszolgálatok nyomozást folytatnak az azeri pénzek ügyében. Nem tartja kizártnak, hogy a máltai oknyomozó újságírónő meggyilkolása katalizálni fogja a magyarországi nyomozást is.

Arról mindenesetre csak a FüHü-től értesült, hogy az ügyészség mégiscsak megmozdult, bár nem kizárt, hogy megint a Fidesz kedve szerint jár el, és félreteszi az aktákat.

Október elején Polt Péter legfőbb ügyész még arról beszélt, hogy nem illetékes az ügyészség az azeri pénzmosási ügy magyarországi vonatkozásaival kapcsolatban.

EP: Ki kell vizsgálni az azeri pénzmosodát

0

Az azeri korrupciós botrány felgöngyölítését sürgette állásfoglalásában az Európai Parlament.

Az MTI által idézett állásfoglalás szerint az Európai Parlament képviselői elítélték, hogy Azerbajdzsán és más tekintélyelvű rezsimek megpróbálnak

törvénytelen módszerekkel befolyást szerezni az európai döntéshozók között.

Azt írják, a parlamentnek ki kell vizsgálnia az ügyet és határozott intézkedéseket hozni az ilyen korrupciós esetek megelőzésére. Azt javasolták, szerepeljen antikorrupciós záradék az unión kívüli országokkal kötött megállapodásokban, szorosan és folyamatosan figyeljék az uniós pénzből finanszírozott projekteket az adott helyi hatóságokkal együttműködve.

Szükség esetén vezessenek be szankciókat vagy függesszenek fel megállapodásokat

az emberi jogok sérelmét okozó rendszerszintű korrupció esetén.

Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök
Fotó: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij

Nemrég derült ki, hogy Azerbajdzsán 2,5 milliárd eurót (mintegy 775 milliárd forintot) költött 2012 és 2014 között külföldi tisztségviselők és szervezetek, a többi között az Európa Tanács támogatására és befolyásolására.

A pénzből Magyarországra is jutott, épp akkortájt, amikor a kormány kiadta az azeri baltás gyilkost.

Az Organized Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP) nevű, szervezett bűnözés és korrupció feltárásával foglalkozó nemzetközi oknyomozó szervezet és több európai lap jelentésében több mint 16 ezer azeri tranzakciót leplezett le. Az ügyről a magyar parlament nemzetbiztonsági bizottsága is tárgyalt.

Az EP képviselői kiemelték, hogy

az Európai Unió mindenütt támogassa és védelmezze a média függetlenségét, a civileket

és mindazokat, akik az esetleges veszély ellenére feltárják az ilyen eseteket.

Azt is szeretnék, hogy kerüljön minél hamarabb az Európai Unió Tanácsa elé a Szergej Magnyitszkij orosz ügyvéd 2009-es meggyilkolásáért felelős 32 orosz állami hivatalnok nevét tartalmazó szankciós lista és léptessenek életbe korlátozó intézkedéseket ellenük. Magnyitszkijt azután vették őrizetbe, hogy orosz rendőröket, hivatalnokokat, bankárokat és adóhatósági tisztviselőket vádolt meg korrupcióval. Rejtélyes körülmények között halt meg egy orosz börtönben.

Az azeri botrányról és az állítólagos zavargásokról is tárgyaltak

0

A pártok képviselői még abban sem értettek egyet, hogy mi hangzott el az ülésen.

Molnár Zsolt, a testület szocialista elnöke azt mondta: Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter nem jelent meg az ülésen. Molnár azt mondta:

a titkosszolgálatok, rendvédelmi szervek semmilyen konkrét információval nem rendelkeznek a Rogán Antal és más kormánytagok által is emlegetett utcai zavargásokról.

Szerinte egyébként a jogállamnak része a tüntetés, utcai megmozdulás is.

Németh Szilárd, a bizottság fideszes alelnöke arról beszélt, hogy az ülés legfontosabb témája az Európa és Magyarország biztonságát érintő, szerinte az „illegális bevándorlással összekapcsolható bűncselekményhullám, és terrorizmus” volt. Azt mondta, hogy Papp Károly országos rendőrfőkapitány megerősítette a sajtókban megjelent 11 ezer hamis szír útlevél ügyét. Ez azt jelenti, hogy a korábbi 9 ezren felül további 11 ezer hamis útlevél került fel a schengeni listára, így “óriási kockázatot” kell kiszűrniük a határőrizeti szerveknek.

Az azeri botrányról azt mondta, hogy az örmény nemzetiségi szószóló szerint a hírekben megjelent számláknak, offshore-ügyeknek és a baltás gyilkos kiadatásának nincs köze egymáshoz.

A szolgálatok viszont még információkat gyűjtenek,

a két hét múlva tervezett bizottsági ülésen adnak tájékoztatást.

Mirkóczki Ádám, a testület jobbikos tagja azt mondta: számára

úgy tűnik, mintha Németh Szilárd más ülésen vett volna részt.

Jelenleg ugyanis az azeri ügyekkel kapcsolatban még a vizsgálatok elején tartanak a szervek, ezért nem is zárhatók ki az összefüggések.

Szerinte semmilyen konkrét információ nincs arról, hogy bárki tervezne az ország területén Magyarország alkotmányos rendjét megzavaró akciót. Ezzel kapcsolatban Mirkóczki szerint riogatás zajlik.

Az LMP-s Szél Bernadett szerint a választásokhoz közeledve egyre inkább kampányfórumként kezelik a bizottságot a politikusok. Azt mondta:

„Az, hogy Rogán Antal fél megjelenni a bizottság előtt, azt jelenti, hogy félnivalója van (…) titkolózni akar.”

Elfogadhatatlannak nevezte, hogy Rogán Antal utcai zavargások előkészítésével vádolta meg az ellenzéket, holott erre semmilyen konkrét bizonyíték nincs.

A Néppárt fontos embere is kapott azeri pénzt

0

Az Európa Tanács meglehetősen kritikus jelentést készített Azerbajdzsánról, ahol a demokrácia szabályainak betartása vagy az emberi jogok respektálása távolról sem felel meg az európai normáknak. Az Európa Tanács olasz képviselője és az Európai Néppárt parlamenti közgyűlési csoportjának az elnöke, az olasz Luca Volontè megfúrta ezt a kritikus jelentést.

Az Európa Tanács nem ítélte el Ilham Alijev elnök rendszerét. Cserébe a szolgálatkész olasz politikus nejének cége 2,39 millió eurót kapott tanácsadás címén Azerbajdzsántól. Ugyancsak tanácsadás címen átutaltak egy kisebb összeget a CSU akkori képviselőjének, Eduard Lintnernek is. Minderről a Süddeutsche Zeitung számol be, mely annak próbált utánajárni, hogy Azerbajdzsán 2,5 milliárd eurós megvesztegetési keretét mire is használták fel.

A hírhedt kaviárdiplomácia, avagy hogy vásárol barátokat Azerbajdzsán?

Négy, Nagy-Britanniában bejegyzett cég, mely szoros kapcsolatban állt az egykori szovjet tagköztársasággal, 2,5 milliárd eurót költött az azerbajdzsáni elit, mindenekelőtt Ilham Alijev és családja céljaira. Ezt állapította meg az Organized Crime and Reporting Project és tíz európai újság közös vizsgálata, melyet

hónapokon át folytattak azért, hogy napvilágra hozzák Azerbajdzsán furcsa rendszerének külföldi pénzügyi rendszerét.

A négy cég Nagy Britanniában ugyanis csak a jéghegy csúcsa, az azeri pénzek ugyanis megtalálhatók Észak-Amerikában éppúgy mint a kontinentális Európában. Laundromat, vagyis mosógép volt az oknyomozó újságírók elnevezése Azerbajdzsán elitjének leleményes pénzügyi rendszeréről, amely egyaránt irányult off-shore számlák ezreinek a létrehozására adóparadicsomokban, és fedőcégek működtetésére az Európai Unióban és másutt.

Ezeket a fedőcégeket Alijev utasítására a titkosszolgálat működtetette és működteti,

mely még a szovjet időkből maradt meg Azerbajdzsánban. Nem véletlenül: Alijev édesapja annak idején úgy kezdte pályafutását a nagy Szovjetunióban, hogy a KGB tisztje volt.

Ilham Alijev
Forrás: Wikimedia Commons

Már életében szobrot kapott Hejdar Alijev Bakuban azon a címen, hogy kétszer is megkapta a Szovjetunió Hőse kitüntetést. Először azért, mert eredményesen vezette a titkosszolgálatot, a KGB-t, másodszor pedig azért, mert nem kevésbé volt eredményes Azerbajdzsán Kommunista Pártjának élén. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Politikai Bizottságának póttagja lett. Ebben a minőségben pályázott az első számú vezető tisztére Mihail Gorbacsovval szemben. Veszített, mert a szovjet elit Sztálin halála után elhatározta, hogy még egyszer nem jön első számú vezető a Kaukázuson túlról. Sztálinnak Dzsingisz kán volt a beceneve a bolsevik pártban…

Alijev elvtárs beletörődött a vereségbe és hozzálátott a túlélő program kidolgozásához. Teljes sikerrel: a nagy Szovjetunió bukása után is megőrizte hatalmát és hamarosan

első számú vezető lett újra Azerbajdzsánban.

Most már nem Moszkvában hanem Washingtonban kereste a felső kapcsolatot.

Eredményesen: a CIA kebelére ölelte az egykori KGB generálist, aki a stratégiai pozícióban levő és olajban gazdag Azerbajdzsán első embereként Amerika barátságát kereste. Az idősebb Alijev az USA-ban halt meg egy katonai kórházban. Trónját fia, Ilham Alijev örökölte.

Tizennégy éve van hatalmon. A moszkvai diplomáciai főiskolán végzett, az ő ötlete a “kaviárdiplomácia”. Azok a külföldi vezetők és diplomaták, akik valamilyen szempontból fontosak lehetnek Azerbajdzsán számára, csodálatos kaviárküldeményt kapnak a kapcsolat megalapozására. Később aztán más is érkezhet…

Nem kell mindig kaviár 

Magyarországon a baltás gyilkos ügye tette igazán ismertté Azerbajdzsán teljhatalmú urát. Aki azzal bízta meg budapesti nagykövetét, hogy bármi áron, de szabadítsa ki börtönéből azt az azeri tisztet, aki korábban megölt egy örmény tisztet Magyarországon.

A baltás gyilkos kiszabadult és nemzeti hős lett hazájában.

Ki és mit kapott cserébe ezért a magyar döntéshozók közül? Ez a kaviárdiplomácia rejtelmei közé tartozik. Tény, hogy Magyarország vállalta azt is, hogy Örményország megszakítsa vele a kapcsolatait.

Miért ez az évtizedes vita Azerbajdzsán és Örményország között? Sztálin grúz volt és jól ismerte a Kaukázus nemzetiségi problémáit. Ezért, amikor a Szovjetunió megalakult, akkor a török nyelvet beszélő muszlim Azerbajdzsánhoz csatolta a Hegyi Karabahot, ahol a lakosság döntő többsége örmény volt és keresztény, akik az első világháborús török népirtás óta gyűlölettel tekintettek a törökül beszélő muszlim népekre.

Oszd meg és uralkodj rajtuk!- mondta a grúz Sztálin, aki egyaránt utálta az azeriket és az örményeket. A Szovjetunió bukása után (1991) háború robbant ki Azerbajdzsán és Örményország között. A tét a Hegyi Karabah volt. Az örmények győztek- jelentős részben a diaszpóra támogatása miatt. Azerbajdzsán azóta sem ismeri el a veszteséget.

A kaviárdiplomácia egyik fő célja az, hogy támogatókat szerezzen ebben a történelmi vitában. A másik cél a pénzmosás.

Az olajban gazdag állam költségvetése átláthatatlan. Az elnök magánvagyona és a közpénzek között nincs kínai fal. Az Alijev-család gondol a jövőre is: bár esze ágában sincs lemondani a trónról Azerbajdzsánban, de azért látott már egy-két nagy bukást. Amerika szó nélkül cserbenhagyta szövetségeseit: Mubarakot Egyiptomban vagy Ben Alit Tunéziában. Mindkét bukott diktátor családja milliárdos volt dollárban is. Az Alijev családnak sem kell szégyenkeznie, már ők is dollármilliárdosnak számítanak.

Az azeri pénzből Magyarországra is jutott, erről itt olvashat bővebben.

Összehívják a nemzetbiztonsági bizottságot az azeri ügy miatt

0

A fuhu.hu információi szerint Molnár Zsolt, a bizottság MSZP-s elnöke kezdeményezte a testület összehívását.

Molnár Zsolt a fuhu.hu-nak azt mondta: mindenféleképpen szükség van arra, hogy a bizottság tájékozódjon, mert sok gyanús ügy van, ami arra utal, hogy

lehetnek összefüggések a baltás gyilkos kiadatása és a pénz magyarországi landolása között.

Molnár Zsolt magyarázatot vár a kormánytól, és mindenképp szükségesnek látja az alapos vizsgálatot.

Az atlatszo.hu írta meg, hogy Azerbajdzsán lefizetésekre használt céghálózata

Magyarországra is küldött 7,6 millió dollárt,

éppen akkor, amikor a magyar kormány kiadta az azeri baltás gyilkost, aki egy örmény katonatársát ölte meg. A budapesti bankszámla névleges tulajdonosát, egy offshore céget 2015-ben felszámolták; azt egyelőre nem tudni, mi lett az ideküldött pénz sorsa.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK