Kezdőlap Címkék Autógyártás

Címke: autógyártás

“Három gyárat akar bezárni a Volkswagen Németországban”

A német autóóriás üzemi tanácsának elnöke bejelentette, hogy három németországi gyárát bezárja. A bezárás puszta tényén túl hatalmas jelentősége van a lépésnek az egész német gazdaság szempontjából.

“Minden német gyárat érintenek ezek a tervek. Leépítés ugyanis mindenütt lesz. Több tízezer munkahely kerülhet veszélybe”  – hangsúlyozta Daniela Cavallo.

“A Volkswagen teljes részlegeket szervezne ki külföldre” – tette hozzá az üzemi tanács elnöke, aki szerint:

”senki sem érezheti magát biztonságban, mert azok, akik megúszhatják a leépítést, átlagosan 10%-os bércsökkenést lesznek kénytelenek elfogadni.”

A Volkswagen vezetése egyúttal azt tervezi, hogy a bónuszok jórészét is megszünteti illetve az összegeket csökkenti. A jövőben nem jár például jutalom 25 vagy 30 éves munkaviszony után.

Mit mond a Volkswagen?

“A cél az, hogy a vállalatot versenyképessé tegyük hosszú távon is. Olyan digitális fenntartható technológiát akarunk alkalmazni, amellyel kiváló minőségű termékeket tudunk majd vinni a világpiacra. Mindezt úgy, hogy az árak vonzóak legyenek a vásárlóknak és a Volkswagen nyereséges legyen.”

Keserű konklúzió a végén:

”az európai autós piac stagnál, és ez a közeli jövőben nem is változik meg” – jósolja Európa legnagyobb autós cége, a Volkswagen, amely a világháború óta nem volt ilyen nehéz helyzetben.

120 ezer embert foglalkoztat a Volkswagen Németországban

Ennek körülbelül a felét a központban Wolfsburgban, ahol minden a Volkswagenről szól. Mi lesz velük? 10 gyár állítja elő a Volkswagen autókat Németországban: hat Alsó Szászországban, három Szászországban és egy Hessenben. Osnabrückben zárnák be az egyik Volkswagen gyárat, ott 2300 ember dolgozik.

A Volkswagen külföldön is foglalkozik a gyár bezárásának gondolatával: Brüsszelben nem találtak új befektetőt, ezért valószínűleg elkerülhetetlen az üzem felszámolása. Brüsszelben az Audi Q8 e-tront gyártják, a termelést áthelyezik Mexikóba, ahol alacsonyabbak a munkabérek, lazábbak a környezetvédelmi szabályok és közelebb van az Egyesült Államok, melynek piacán dinamikusan növekszik az elektromos autók iránti igény. A brüsszeli gyár bezárása 3000 embert érinthet.

Kína és az USA a felelős?

Sokan a kínai elektromos autók konkurrenciáját illetve az USA protekcionista politikáját hibáztatják a Volkswagen nehézségeiért, de a pekingi Global Times szerint az európai autóipar saját gyenge teljesítményének köszönheti, hogy lemarad a globális versenyben:

”A nagy párizsi autószalon azt mutatta, hogy a kínai elektromos autókra kivetett vámok nem riasztják el a kínai cégeket attól, hogy az európai piacon árusítsanak. A kínai cégek új autókkal és új technológiákkal voltak jelen.”

A kínaiak párizsi jelenlétének már a címe is az új fejlesztési irányt jelzett: ”intelligent manufacturing in China” – vagyis a mesterséges intelligencia felhasználása az autók előállításában.

Peking együttműködést kínál Európának:

”A globális újítási versenyben Európa és az USA túlreagálta a kínai konkurenciát.

Franciaországhoz hasonlóan minden ország kezd rájönni arra, hogy a technológia fejlesztését elsősorban saját magának kell megoldania, de az újítás nem zárt folyamat. Szükség van versenyre és együttműködésre ezen a téren is. A kínai autóipar épp így érte el az eredményeit” – hangsúlyozza a pekingi Global Times.

Amely persze arról nem ír, hogy Kínában a munkabérek még mindig sokkal alacsonyabbak mint Európában vagy az Egyesült Államokban, és a környezetvédelmi előírások sokkal lazábbak mint a vetélytársaknál.

Ezért gyárt több autót a Volkswagen Kínában mint Európában, ezért működteti legnagyobb gyárát a Tesla is Sanghajban. A kínaiak immár világszínvonalú termékeket tudnak előállítani lényegesen alacsonyabb munkabérekkel mint a vetélytársak, ezzel a versenyelőnnyel nemcsak a Volkswagen nem tud mit kezdeni.

Le akarják nyomni a kínai elektromos autógyárak a vetélytársakat

Évtizedeken keresztül a külföldi autógyárak – európaiak, amerikaiak és japánok, dél-koreaiak – uralták a hatalmas kínai autópiacot.

Peking offenzívát tervez: meg akarja hódítani az elektromos autók világpiacát. Elon Musk, a Tesla ura Sanghajban úgy nyilatkozott, hogy rajtuk kívül csakis a kínaiaknak van esélye a világpiacon.

Három kínai óriás – BYD, Chery és a Great Wall Motor – több mint húsz elektromos járművel akarja elárasztani a világpiacot – írja a Reuters, amelynek tudósítói 18 kínai menedzserrel készítettek interjút erről a témáról, amely azóta különösen érzékennyé vált, hogy Biden elnök 100%-os büntetővámot vetett ki a kínai elektromos járművekre. Igaz, hogy Kína ezeket még nem exportálja az USA-ba, de ilyen magas vám mellett nem is érné meg. Az Európai Unió szintén büntetővámokat fontolgat saját termelőinek érdekében.

Jelenleg még a kínai elektromos autó eladások igencsak szerények Európában: egyrészt azért, mert a kínai márkákat nemigen ismerik külföldön másrészt pedig az elektromos autók drágák csakis akkor fogynak igazán jól, ha az állam vagy az önkormányzat jelentős összeggel támogatja a vásárlást.

A BYD mindenesetre exponenciálisan növekedésre számít az exportban, és ezenkívül autógyárat is épít Magyarországon Szegeden. 2023-ban a BYD 15 ezer elektromos járművet adott el az Európai Unióban, és ezzel megháromszorozta eladásait. A Great Wall minden évben egy új modellt dob piacra míg a BYD egyszerre hattal kísérletezik kezdetben – írja a Reuters. A hírügynökség hozzáteszi: a Teslanak ebben az árkategóriában csak két modellje van a 3-as és az Y.

A kínaiak hosszú távra terveznek

“Megcsináltuk a házifeladatot, felmértük az európai piacot“

– nyilatkozta a Reutersnek a Chery menedzsere. A kínaiak nemcsak az Európai Unióban nyomulnak hanem fontos piacnak tekintik Nagy Britanniát, Norvégiát és Svájcot is. Norvégia az élen jár az elektromos járművek bevezetésében, és a kínaiak ezért tesztmodellnek tekintik a skandináv országot Európában. A norvég elektromos autó tulajdonosok szövetségének elnökasszonya elmondta, hogy a kínai cégek igen alapos munkát végeztek: évekig tanulmányozták a piacot mielőtt megindult volna az export offenzíva. Norvégiában már 150 ezer tagja van az elektromos autó tulajdonosok szövetségének, mert az állam sokat áldoz a vásárlók támogatására.

A kínaiak arra alapozzák a terveiket, hogy árelőnyük van a vetélytársakkal szemben: részben az alacsonyabb munkabérek részben pedig amiatt, hogy Peking bőkezűen támogatja ezt a szektort.

A kínai állam már azóta készül a zöld offenzívára, hogy Párizsban elfogadták a nemzetközi klíma egyezményt. Ennek a zöld offenzívának az előfutára volt az olcsó kínai napelem, amely learatta a globális piacot. A kínaiak ugyanezt akarják elérni az elektromos járművek piacán: az árversenyt lemeccselték otthon, a BYD 10 és 30 ezer dollár között kínálja elektromos járműveit külföldön. A kínaiak ár stratégiája viszonylag egyszerű: alákínalnak a Teslanak és az európai gyáraknak, de nem túlságosan, hogy maradjon profit is bőven. A kínaiak ugyanis óriási pénzeket fektettek be az elektromos autózásba, és most aratni akarnak.

A vetélytársak érzik a nyomást:

”Az ablak bezárul. Még két vagy három évünk van”

– nyilatkozta a Reutersnek a Volkswagen igazgató tanácsának egyik tagja.

A kínaiak a japán export stratégiát követik, amellyel a távol-keleti szigetország meghódította a nyugati autós világot, minden részletre nagyon odafigyelnek. Rájöttek, hogy kulcsfontosságú az alkatrészek gyors cseréje: a Great Wall elektromos autók alkatrészeit 24 órán belül ki tudják cserélni az Egyesült Királyságban.

A lízingre is nagyon odafigyelnek a kínaiak: a BYD és a Geely már partner szerződést kötött a legnagyobb európai lízing céggel.

“A kereskedelmi háború arról szól, hogy elveszítenünk valamit, amit nem nyerhetünk meg”

– Lindner német pénzügyminiszter.

Németország óvja Európát a kereskedelmi háborútól Kínával, mert nagyon sok a vesztenivalója: ezért járt Scholz kancellár nemrég Pekingben, és ezért foglalt állást Lindner pénzügyminiszter az amerikai kereskedelmi háborús tervekkel szemben a G7 pénzügyminiszterek legutóbbi tanácskozásán.

“A politikusok jelenleg büntető vámokat akarnak a kínai elektromos autókra. Ez abszurd” – nyilatkozta Oliver Zipse, a BMW főnöke a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak.

A Mercedes elnök vezérigazgatója ugyanezt hangsúlyozta Sanghajban:

”a protekcionizmus elkényelmesít. Ha védővámokkal elzárkózunk a világ elől, akkor lemaradunk a globális versenyben.”

A Wirtschaftwoche című üzleti lapban egy autós szakértő így nyilatkozott:

”A német polgároknak fontos, hogy legyen 15-20 ezer eurós autó a piacon.”

Június 5. az uniós bejelentés napja

A kínaiak elszántan küzdenek gyakran a németek támogatásával azért, hogy ne legyenek büntető vámok az elektromos autók ellen, de a Reuters értesülései szerint június 5-én Brüsszel mégiscsak bejelent valamilyen védővámot, csak az a kérdés, hogy mekkorát. Jelenleg 10%-os adó sújtja a kínai elektromos járműveket az Európai Unióban, ha ezt megemelik 10%-kal, akkor ez körülbelül 1 milliárd dolláros veszteséget okozna a kínai exportőröknek.

Peking válaszcsapást ígér: az Európai Unióban működő kínai cégek kereskedelmi kamarája azt pedzegette, hogy az európai autók export vámját 25%-ra emelik a jelenlegi 10%-ról.

Az Európai Uniónak azt is figyelembe kell vennie, hogy a Tesla is jelentős részben Kínából hozza be autóit Európába. Nem véletlen, hogy Elon Musk elítélte Biden elnök 100%-os büntetővámját, és bírálja az EU tervezett vám emelését is.

A Stellantis főnöke is bírálta a tervezett védővámokat, és ehelyett azt javasolta, hogy “legyünk mi is kínaiak! Ne csak védekezzünk a kínai offenzíva ellen hanem váljunk a részévé ennek az offenzívának” – mondta Tavares elnök vezérigazgató. A Stellantis már közös vállalkozásba kezdett a Leapmotorral, és együtt árusítják a kínai elektromos járműveket külföldön.

A kínai CATL debreceni beruházása aggasztja az USA-t

A kínai óriás technológiája jobb mint az amerikai, ezért szállíthat akkumulátorokat a Teslának, a Volkswagennek és a BMW-nek – mondják szakértők, akik a londoni Guardiannek nyilatkoztak.

Csaknem 40%-át adja a világon eladott elektromos járművek akkumulátorainak a kínai Contemporary Amperex Technology Co Limited – CATL -, amelyet a nyugati világban eddig szinte senki sem ismert. Washingtont azonban zavarja, hogy a kínaiak ily nagy befolyáshoz jutottak e téren: a Duke Energy, amely több mint 8 millió amerikai polgárt lát el energiával bejelentette, hogy megszakítja kapcsolatait a CATL-al, mert

“Hazai szállítót keres, vagy hogyha nem talál ilyet, akkor szövetséges országból importál akkumulátorokat.”

A döntés előzménye az, hogy Washingtonban a törvényhozásban néhány honatya felvetette: miért használnak CATL akkumulátorokat a haditengerészet Camp Lejeune támaszpontján Észak Karolinában? A Duke ennek a támaszpontnak az energia ellátója , és a washingtoni figyelmeztetés nyomán már decemberben leállította a CATL akkumulátorok használatát a haditengerészet támaszpontján, most pedig a tilalmat kiterjesztette a cég egész tevékenységére.

A Fordot is kemény bírálatok érik Washingtonból, mert szerződést kötött CATL lítium-vas- foszfát  akkumulátorok közös gyártására Michigan államban. Marco Rubio szenátor, a szenátus hírszerzési bizottságának alelnöke ezzel kapcsolatban kijelentette: ”A Ford ezzel a döntéssel behozza az USA legnagyobb geopolitikai ellenfelét az ország szívébe.”

A Ford rögtön reagált is mondván 40%-kal csökkenti az akkumulátorgyár kapacitását

“Ez teljesen új jelenség, az amerikai kormányzat eddig nem mutatott semmifajta érdeklődést a kínai akkumulátorok gyártása iránt” – közölte a Sino Auto Insight kutatóintézet szakértője. Tu Le hozzátette:

”Jelenleg nagy nyomás nehezedik minden amerikai cégre, hogy ne használjanak semmiféle kínai akkumulátort sem. Csakhogy, ha az USA versenyképes elektromos járműveket akar előállítani, akkor azokhoz kínai akkumulátorokat kell használnia.”

A kínai akkumulátorok bírálói nem állítják, hogy azok ne lennének jó minőségűek hanem arra hívják fel a figyelmet, hogyha elmérgesedik az Egyesült Államok és Kína viszonya, akkor pórul járhatnak a kínai akkumulátorokat használó amerikai autógyárak, ha leáll a szállítás. Washingtonban, ahol 2021-ben elsőszámú stratégiai ellenféllé nyilvánították Kínát, attól tartanak, hogy az elektromos autógyártás függővé válik a kínai akkumulátoroktól.

Lehetséges-e zöld átmenet kínai akkumulátorok nélkül az USA-ban?

A szakértők zöme erre nemmel válaszol. Miért? “Az elektromos autókhoz szükséges akkumulátorok technológiájában az Egyesült Államok évekkel el van maradva a kínaiak mögött. Üres a mi poharunk, mert nemcsak a technológia hiányzik, de a fő nyersanyag, a lítium is” – mondja Michael Dunne, a Dunne Insights alapítója. A cég az elektromos autógyártás egyik legfőbb szakértője az Egyesült Államokban.

Teng Hsziao-ping, a kínai reformok atyja már évtizedekkel korábban felhívta a pekingi vezetők figyelmét arra, hogy a ritka földfémek terén Kínának szinte monopol helyzete van a világon. Nemcsak azért, mert Kínának vannak a legnagyobb készletei a világon hanem, mert a kínaiak hajlandók elviselni a környezetvédelmi károkat, melyeket a ritka földfémek bányászata jelent.

Ha tehát az USA fel akar zárkózni Kínához az akkumulátorok gyártásában, akkor komoly pénzeket kell ebbe beleölni beleszámítva a környezetvédelmi kiadásokat is. Hány év kell ehhez?

“5-10 évre lenne szüksége az Egyesült Államoknak a felzárkózáshoz, de még így se jutna olcsó akkumulátorokhoz. Márpedig Biden elnöknek az a terve, hogy a zöld átmenet eredményeképp 2032-ben már az új autók kétharmada elektromos legyen”

– nyilatkozta Dunne szakértő a Guardiannek.

A dilemmával a Biden kormányzat nagyonis tisztában van: Jennifer Granholm energiaügyi miniszter így vázolta fel a helyzetet nemrégiben egy szakmai tanácskozáson:

”Nagyon nagy mértékben foglalkoztat bennünket, hogy a kínaiak erőteljesen nyomulnak előre az amerikai iparban éppen akkor amikor meg akarjuk azt jelentős mértékben újítani. Csakhogy azt is figyelembe kell vennünk, hogyha azt akarjuk, hogy az emberek tömegesen elektromos járműveket vásároljanak, akkor azoknak az autóknak viszonylag olcsóknak kell lenniük.”

Mi a helyzet most? Pekingben a kormány óriási támogatással ösztönzi az elektromos járművek exportját illetve akkumulátor és autógyárak építését külföldön. Trump elnök kereskedelmi háborút indított Kína ellen, és ezt a Biden kormányzat nemcsak, hogy folytatta, de szigorította is a szankciókat. Ezért az elektromos autógyártással kapcsolatos közvetlen kínai beruházások értéke az utóbbi években jelentős mértékben csökkent. 2022-ben még 4,8 milliárd dollár volt, 2023-ban már csak 2,7 milliárd dollár. Trump a Kína elleni szankciók szigorításával kampányol vagyis nemigen lehet arra számítani, hogy az USA-Kína feszültség jelentős csökkenne a közeljövőben. Elon Musk, a Tesla főnöke a maga részéről levonta a tanulságot, és állítólag új CATL akkumulátor gyár építését támogatja Nevadában. A Tesla a legnagyobb gyárat Sanghajban működteti, és Elon Musk amikor legutóbb ottjárt  akkor bejelentette, hogy kétszeresére bővítik a kapacitást Kína legnagyobb városában. A világ leggazdagabb emberét akkor fogadta Li Csiang miniszterelnök is – ahogy erről a kínai sajtó bőségesen beszámolt.

Hatodik hete tart az USA autószerelő munkások sztrájkja, melyet Biden elnök is támogat

Hatodik hete állnak le az autógyárak egymás után az Egyesült Államokban, ahol a szakszervezet jelentős béremelést követel az infláció miatt. Heti 200 millió dollárba fáj a sztrájk a General Motorsnak.

Több mint 45 ezer munkás sztrájkol, és nemcsak a General Motors néhány gyárában, de a Ford és a Stellantis is célpont. A szakszervezet most először szervezett olyan munkabeszüntetést az Egyesült Államokban, ahol egyszerre mind a három nagy autógyárban  részlegesen leáll a munka. A United Auto Workers szakszervezet egyre inkább kiterjeszti a sztrájkot, hogy nyomatékot adjon a követeléseinek: legutóbb Texasban függesztették fel a munkát egy General Motors gyárban, mely a többi között az igen népszerű Chevy Tahoe SUV-ot állítja elő.

Hogy reagált a General Motors vezetősége?

“Ez az akció fölösleges és felelőtlen, mert kockára teszi a dolgozók megélhetését, és gondot okoz a kereskedőknek, akik nem kapják meg az autókat. Itt az idő a sztrájk befejezésére.”

A cég vezetése egyidejűleg közölte, hogy heti 200 millió dollárt veszítenek a sztrájk miatt, és ezért az éves profit is veszélybe kerülhet.

A General Motors vezérkara megismételte ajánlatát a szakszervezetnek, melynek eredményeképp 23%-os béremelést kapna egy átlagos munkavállaló a General Motors autógyáraiban. Ez a gyakorlatban annyit jelentene, hogy egy négyéves munkaszerződés utolsó évében egy átlagos dolgozó 84 ezer dolláros éves fizetést kapna.

Mary Barra, a General Motors főnökasszonya közölte, hogy ennél magasabb munkabérköltséget a tulajdonosok nem tudnak vállalni. A szakszervezetek viszont arra utalnak, hogy a főnökasszony tavaly csekély 28 millió dollárt vitt haza.

Mary Barra vezérigazgató hangsúlyozta: a Covid járvány után elindult infláció miatt nyilvánvaló, hogy a béreket emelni kell, de nem olyan mértékben, hogy az veszélyeztesse a cég működését és a dolgozók megélhetését.”

Biden elnök: megérdemlitek a béremelést

A United Auto Workers szakszervezetnek több mint 140 ezer tagja van a három nagy autógyárban. Shawn Fain, a szakszervezet vezetője, keményen tárgyal. Kijelentette:

”Többet akarunk elérni! Vannak még olyan kártyáink, melyeket még nem játszottunk ki, az autógyáraknak pedig még maradt pénzük arra, hogy többet adjanak.”

A General Motors üzleti forgalma egyelőre nem szenvedte meg annyira a sztrájkot mint ahogy azt sokan jósolták: meghaladta a 44 milliárd dollárt a General Motorsnál a harmadik negyedévben, és ez 5%-kal több mint tavaly. Igaz, a profit 7%-kal csökkent ugyanebben az időszakban.

A General Motors nagy költségcsökkentési programban van: 2 milliárd dollárral akarják mérsékelni a kiadásokat, hogy fel tudják venni a harcot a vetélytársakkal a piacon.

Biden az első olyan amerikai elnök, aki elment a sztrájkoló munkások közé a gyárba: szeptember végén a Ford egyik gyárát kereste fel Michigan államban.

“Megérdemlitek a béremelést” – hangsúlyozta az USA elnöke, aki újra pályázik a Fehér Házra.

Rövid beszédében az USA elnöke emlékeztetett arra, hogy

“az állam megmentette a nagy autógyárakat a pandémia idején. Most itt az idő, hogy visszaadják a támogatást.”

A sztrájkoló munkások lelkesen fogadták az elnök rövid beszédét:

”Itt volt az ideje annak, hogy egy elnök végre kiálljon a munkások mellett, és ne a dollármilliárdosokat támogassa!” – mondta egy munkás a CNN gazdasági rovatának arra célozva, hogy Trump dollár milliárdos. 2016-ban Donald Trump nyerte az elnökválasztást Michigan államban, az amerikai autóipar fellegvárában.

Az energiaválság az akkumulátorgyártás jövőjét is veszélyezteti

Túlságosan magas az elektromos áram és a földgáz ára , Európa emiatt több területen versenyképtelen, ide tartozik az akkumulátorgyártás is. Ha semmi sem változik, akkor a Volkswagen fontolóra veszi, hogy Európában gyártson akkumulátort.

“Ha nem tudjuk gyorsan lejjebb vinni az energiaárakat Németországban és egész Európában, akkor a beruházások az olyan energia-intenzív szektorokban mint az akkumulátorgyártás, nem lesznek lehetségesek sem Németországban sem pedig az Európai Unió területén”

– írta társas oldalon a Volkswagen brand menedzsere.

Thomas Schäfer ezzel megkérdőjelezte azt az egész óriási programot, amelyet a Volkswagen kidolgozott az átállásra a hagyományos motorokról az új környezetkímélő autókra.

Az Európai Unió azt tervezi, hogy 2035 után csakis olyan új autókat lehet majd eladni, melyek környezetszennyező mutatója zéró.

Schäfer arra mutatott rá, hogy a vetélytársak elhúznak Európa mellett: ”Az Egyesült Államok, Kanada, Kína, Délkelet Ázsia és még olyan régió is mint Észak Afrika beletapostak a gázba.“ A Volkswagen menedzser ezért jelentős mértékű állami illetve uniós támogatást sürget az autóiparnak. Utal arra a 369 milliárd dolláros csomagra, amellyel Biden elnök támogatni akarja a hazai ipart. Az USA adókedvezményt ad a zöld átálláshoz a hazai vállalkozóknak, és ezzel elszipkázza a tőkét az európai és más vetélytársak elől.

A Volkswagen menedzser bírálja az uniós gazdaság támogató programokat: azt írja azokról, hogy “elavultak”. Levonja a következtetést:

”Az Európai Uniónak sürgősen új eszközök kellenek ahhoz, hogy megakadályozzuk az ipar leépülését, és újra vonzóvá kell tenni az egész régiót a jövő technológiái számára, mert csak így tudjuk megőrizni a munkahelyeket.”

Buy European!

Vegyél európai árut! – ez Macron francia elnök elképzelése, aki erről mindinkább meggyőzte Scholz kancellárt is. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az Európai Unió is hatalmas összegekkel támogatná a saját iparát éppúgy mint Biden elnök az amerikait. A két elnök most erről is eszmét cserél az amerikai-francia csúcstalálkozón során hiszen a hazai vállalkozók támogatása értelemszerűen fenyegeti a világkereskedelmet, ahol a WTO szabályai szerint nem szabad diszkriminációt alkalmazni a vetélytársakkal szemben.

22%-al csökkentek az autóeladások az Európai Unióban

December már a hatodik rossz hónapja volt az autókereskedőknek, akik csakis a chip hiány enyhülésétől remélhetnek javulást – írja a Bloomberg.

1,5%-al kevesebb autót adtak el az Európai Unióban tavaly mint a megelőző évben. Ez a legrosszabb eredmény azóta, hogy a European Automobile Manufecturers’ Association mérni kezdte az eladásokat a kilencvenes években.

Tavaly az autógyártók abban bíztak, hogy fokozatosan enyhül majd a chip hiány, de ehelyett romlott a helyzet. A második félév eladásai katasztrofálisak voltak.

A Renault, amely 500 ezer autóval kevesebbet gyártott a chip hiány miatt, azt közölte, hogy idén az első félévben marad a hiány, amely csak lassan kezd el enyhülni a második félévben. Nemcsak a chip hiány, de az Omicron vírus is komoly csapást jelent az autókereskedőknek.

„Az autó eladások éppoly nagy kihívást jelentenek az idén mint tavaly” – hangsúlyozta az EY autós részlegének partnere. Peter Fuss a Bloombergnek elmondta, hogy „még mindig globális fenyegetést jelent a pandémia, Európában különösen az Omicron vírusmutáns korlátozza a keresletet.”

Mindez azért jelent különösen nagy problémát, mert már a viszonyítási év, 2020 is katasztrófát jelentett az autó kereskedelemben.

Németország bajban

Az Európai Unió legnagyobb autós piaca 27%-os csökkenést produkált decemberben. A kormány ugyanis újabb szigorításokat volt kénytelen bevezetni az Omicron gyors terjedése miatt. Emiatt a negyedik negyedév a GDP egy százalékos csökkenését produkálta.

Hogy próbálták meg átvészelni a nagy autógyárak a nehéz időket ? Úgy, hogy a termelést átirányították a drágább autók piacára, ahol magasabb a profit.

A nagy uniós autógyárak így teljesítettek decemberben illetve az egész évben:

Volkswagen           -30%    -3,7%
Stellantis               -24%    -1,6%
Renault                  -11%   -10,9%
BMW                     -22%       1,3%
Mercedes              -15%    -11,0%

Az autógyárak nem tudják kielégíteni a keresletet a chip hiány miatt: „Az autóipar ellátási gondjai, mindenekelőtt a chip hiány miatt a kereslet és az eladások közötti kapcsolat továbbra is szakadozott marad 2022-ben is noha ez lassan javulni fog ahogy előrehaladunk az évben” – foglalták össze a helyzetet a Bloomberg számára az LMC Automotive elemzői.

A német autógyárak mindenképp indulni akarnak

A termelési láncok az egész globális gazdaságban végzetesen károsodhatnak, ha sokáig tart a leállás – nyilatkozta a Der Spiegelnek a Continental vezérigazgatója.

A világ autóiparának ez az egyik legnagyobb beszállító cége, amely „az elmúlt 50 év legnagyobb válságával néz szembe” – mondja a 61 éves Elmar Degenhart. Aki most Darmstadtból – házába zárva – irányítja cégét, melynek 249 gyára van az egész világon.

Kurzarbeit a dolgozók többségének – ezt a megoldást választották, hogy a 60 ezer Continental munkavállaló megtarthassa az állását az elzárás idején is. „Ha nem indul be az autóipar, akkor sok kis beszállító cég egész egyszerűen csődbe megy! Ezért a leállás nem tarthat tovább!”- hangsúlyozza a vezérigazgató.

Az újrakezdés hónapokig eltarthat

A leállás pillanatok alatt megtörtént, de a termelés újraindítása hetekben sőt hónapokban mérhető. A Continental főnöke szerint neki legalább egy éve rámegy arra, hogy az újrakezdést hatékonyan végrehajtsa.

A határokat újra meg kell nyitni

Az uniós tagállamok támogatására mindenképp szükség van, mert a németek autóipara nemcsak az ő gazdaságuk számára meghatározó tényező. A nagy német autógyárak Merkel kancellártól várják a megoldást arra hivatkozva, hogyha azt akarják, hogy Németország húzza ki egész Európát a válságból, akkor véget kell vetni az elzárásnak, és meg kell nyitni az uniós határokat!

Csúcstalálkozó Merkellel

A Volkswagen, a BMW és a Daimler-Benz vezérkarai időpontot kértek a kancellár asszonytól: mikor kezdhetik újra a termelést? Nem kaptak konkrét dátumot. Merkel kancellár arra hivatkozott, hogy a koronavírus járványnak még csak a közepe táján vannak: a gyors nyitás súlyos kockázatokkal járna! Németország lassan, fokozatosan oldja fel az elzárást és az európai határok megnyitása érdekében sem lép fel. A járvány szempontjából ez tökéletesen érthető, de a nagy német autógyárak nem tudnak várni! Hihetetlenül nagyok ugyanis a veszteségeik.

500 milliárd euró

Kéthónapos leállás ilyen nagy veszteséggel járna. Legalábbis ezt számolta ki a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet főnöke. Ennyi idő alatt sok kis beszállító csődbe megy , és az egész termelési lánc megszakadhat. De a válságnak lehet jótékony hatása is: a Volkswagen vezérkara végiggondolta a cég fejlesztési terveit és radikális struktúra váltást határozott el. 100 pontos tervet dolgoztak ki arra, hogy milyen is legyen az új Volkswagen a válság után. A terv a cég mind a 630 ezer dolgozóját érinti. Azokat is, akik Kínában már dolgoznak. A németországi gyárakban elsőként ott kezdik meg a munkát, ahol Kínába szállítanak alkatrészeket.

A globalizált termelési rendszer nem állhat le, mert mindenképp versenyképesek akarnak maradni a konkurenciával.

Mi van Európával?

Olaszország az egyik legfőbb beszállítója a nagy német autógyáraknak – ugyanakkor Itália a járvány által leginkább sújtott uniós tagállam. A német autógyárak sürgetésére a római kormány azt válaszolta: április 27 előtt szó sem lehet az alkatrész gyártó üzemek beindításáról! Ez azt jelenti, hogy május előtt a németek sem indulhatnak be igazán. Márpedig az idő sürget.

Európa lemarad Kína és az USA mögött?

„Katasztrofális lenne, ha a válság miatt Európa elvesztené a belső mobilitását és versenyképességét, és így lemaradna vetélytársai: Kína és az Egyesült Államok mögött” – nyilatkozta a Spiegelnek Degenhart vezérigazgató, a Continental főnöke.
Herbert Diess, a Volkswagen főnöke szerint javítani kellene az európai együttműködést. Kiállt az európai szolidaritás mellett: sürgette a német kormányt, hogy fogadja el a korona kötvényt, amely jelentős segítség lenne Olaszországnak és Spanyolországnak, melyek a német autóipar legfőbb beszállítói. Ugyanezen az állásponton van Degenhart vezérigazgató is. Mindez persze nem érdekmentes – állapítja meg a Spiegel – Olaszország és Spanyolország nemcsak mint beszállító, de mint piac is fontos a németek autóipara számára. De mi van, ha nem lesz vevő ?

A nagy német autógyárak roncsautó programot szeretnének

2009-ben ez már kihúzta az autóipart a kátyúból. Az autók életkora tíz év körül jár Németországban, tehát indokolt lenne az új autóvásárláshoz kötött állami támogatás. Merkel kancellár nyitott erre hiszen tudja: az autóipar 1,6 millió embernek ad munkát Németországban. Nélküle aligha játszhatja el a lokomotív szerepét a német gazdaság Európában.

Segítségre várva

Az Európai Unióban a számítások szerint körülbelül-belül 1,2 millió autót jelent az autóipar termeléskiesése. 1,1 millió munkavállalót érint közvetlenül az autógyárak előzetesen kalkulálható termeléskiesése.

Magyarországon mintegy 30 ezer embert érintenek közvetlenül a gyárleállások, de a beszállítói hálózattal együttesen összesen mintegy 175 ezer embert foglalkoztatnak az autógyártók. A leállások a tervezettnél kb. 35 ezer járművel kevesebb legyártását eredményezi. Amennyiben a járvány kezelése, a termelés újraindítása időben elhúzódik, akkor akár lényegesen nagyobb is lehet a kiesés.

A különféle számítások egybehangzóan azt jelzik, hogy az autógyárak maximum egy-két hónapra elegendő pénzügyi tartalékkal rendelkeznek. A járvány elhúzódása – az egészségügyi kapacitások végessége miatt – szinte minden ország elsődleges érdeke ugyanakkor az autóipar túlélési esélyeit a tömeges csődök  és az ezzel járó tömeges elbocsátások elkerülését csak akkor teszik lehetővé ha sürgős állami segítséget kapnak a túléléshez.

Az autóipart is váratlanul és felkészületlenül érte a világjárvány. A hosszú beszállítói lánc, az alacsony alkatrész raktárkészlet az állami beavatkozással együtt is nehézzé teszi a termelés újraindítását.

Ha ehhez hozzávesszük a járvány elmúlta utáni helyzetet biztosan tájkép csata utáni állapotot mutat majd, azaz a gazdasági visszaesést és az ennek nyomán kialakuló munkanélküliséget a gyártás beindítása után még hosszú ideig a kereslet hiánya fogja meghatározni, nehezíteni. A gyártás és kereslet a járvány előtti egyensúlyára csak hosszú távon lehet számítani.

A gyártás beindításához az állami munkahely megőrző programok mellett fel kell mérni  a beszállítók helyzetét, hiszen a teljes lánc működése nélkül lehetetlen az újraindítás. És még emellett is csak lassan, fokozatosan lehet beindítani  a termelést míg a járvány előtti állapot elérésére  csak évek múltával számíthatunk.

Vésztjósló szavak a VW-től

A klasszikus autógyártók ideje lejárt – mondta vezetőtársai előtt a VW vezetője egy német lap szerint. Herbert Diess a Nokia sorsával példálózott. A jövő nem egymaga az elektromos hajtásé, a digitális technológiával legalább annyira számolni kell. Magyar szemmel nem jó a helyzet.

Vezetőtársait akarta felrázni a Volkswagen-csoport elnök-vezérigazgatója, amikor a Die Welt írása szerint múlt csütörtökön arról beszélt, hogyan látja az autóipar helyzetét és jövőjét. A nemrég óta a világ egyik legnagyobb autókonszernjét irányító Herbert Diess az amerikai Teslát hozta fel példaként általában a gazdaság és különösen az autóipar mély válságát érzékeltetve – írta a német lap.

Vihar előtt állunk

A Volkswagen a két legnagyobb átalakítási folyamat viharának közepén van – mondta. Ezek az éghajlatváltozás és az ahhoz kapcsolódó innovációs nyomás a kibocsátásmentes autózás érdekében. Továbbá a digitalizálás, amely alapvetően megváltoztatja az autóipari terméket. „A vihar csak most kezdődik” – mondta Diess.

A német mérnök-üzletember szerint

az autótermék újbóli feltalálása nemcsak a gyártás folyamatait, hanem teljes technológiai és logisztikai beágyazását is megváltoztatja.

A VW-t úgy értékelik, mint egy autóipari társaságot, a Teslát pedig mint egy tech-társaságot – fogalmazott Diess. A jövőben az autó lesz a legbonyolultabb, legértékesebb tömegközlekedési eszköz, a csatlakoztatott autó majdnem megduplázza a felhasználók internetezési idejét. Volkswagenként pontosan oda akarunk érni, ahová a Tesla – szögezte le Diess. A nagy kérdés: elég gyorsak vagyunk-e – fűzte hozzá. „A becsületes válasz: talán, de ez egyre kritikusabbá válik”. Értékelése szerint a jelenlegi ütemű fejlesztéssel nagyon „szoros” lesz a helyzet.

A Nokia intő példája

A VW-vezér a Nokiát hozta fel példaként. A finn cég – a világ vezető mobilgyártója – az évtized elején emlékezetes módon szinte pillanatok alatt tűnt el a semmiben, noha pár évvel korábban a mobilpiac nagyjából negyven százalékát mondhatta magáénak, és addig megszabta a technológia irányát. Diess szerint a finneknek volt a legerősebb mobiltelefonjuk a legjobb akkumulátorral, de fogalmuk se volt arról, mit lehet tenni egy mobiltelefonnal. Ezt az Apple vezérigazgatója, Steve Jobs 2007-ben mutatta be az első iPhone bevezetésével – egy mobiltelefon formájú számítógéppel.

Ez most

„pontosan az a helyzet, amely megismétlődik az autóiparban”

– figyelmeztetett Diess. Vagyis az autó már nem csak közlekedési eszköz, és ez azt is jelenti, hogy

a klasszikus autógyártók ideje lejárt.

A Volkswagen jövője a digitális tech-csoportban rejlik – és csak ott.

Az „összeszerelő országok” ideje is lejárhat

Ha igaza van a VW-vezérnek (még úgy is, hogy az akkumulátoros energiatárolás körül nagyon sok a kérdőjel), amely véleményt sokan mások is osztják, akkor ez az egész autóiparon keresztül

Magyarország fölé is sötét fellegek érkeztét jósolja.

Az elektromos hajtás – bármilyen energiatárolással – töredéke alkatrészt igényel a mai belsőégésűnél, és lényegesen kevesebb embert az összeszereléshez. Ami

szinte eltünteti az alacsony bérű országok ma még meglévő, de már amúgy is fogyatkozó előnyét.

A német lap írása is utal arra, hogy a jövőben kevesebb munkahelyre lesz szükség az autógyártásban. Egy német autóipari kutatóközpont igazgatója szerint a Volkswagennek a lehető legnagyobb mértékben márkáira kell koncentrálnia, „a járművekre és a digitális hálózatukra”, „ez elengedhetetlen”.

S nemcsak a munkavállalók képesítésében, hanem a fejlesztési osztályok és a gyártás testre szabásában is messzemenő változások merülnek fel. A jövőben lényegesen kevesebb gépész- és autóipari mérnökre lesz szükség, és sok villamosmérnökre és informatikusra. (Vagyis elsősorban mérnöki tudásra, olyanra, amiben Magyarországon óriási a hiány.)

A szakértő szerint mindkét tudományágban a gépjárműgyártók a jövőben nem csak egymással versenyeznek, hanem egyre inkább más technológiai vállalatokkal is, akár az IT-ágazatban, akár a megújuló energiákkal. Ez a gazdaságot és az ipart

„az ipari forradalom dimenziója korának fordulópontjára helyezi”.

Más szóval ez azt jelenti, hogy nem csupán a hagyományos autógyártás órái vannak megszámlálva, hanem a sok embert (sok szakmunkást) igénylő összeszerelő technológiáié is, amelyet nálunk ráadásul csak egyre nagyobb állami szubvencióval tud bővíteni a kormány. És amelyben éppen a német gyártók kezében van az egész térség. Ez nálunk közvetlenül bő százezer, közvetetten nagyjából 170 ezer munkahelyet veszélyeztet, és a magyar GDP öt százalékát sodorhatja veszélybe, ha az autógyártók inkább odahaza állítják elő a jövőben a high tech négykerekűeket.

Miért rossz hír az autógyártók satufékezése? – 2019. május

Az ipar csaknem harmadát a járműgyártás adja nálunk, ezen belül elsöprő a külföldi (és német) cégek súlya. Ebben a szektorban vizsgálják felül itteni működésüket a BMW-nél és a Mercedesnél. Sokan régóta kongatják a vészharangot.

„A magyar ipari szerkezet túl koncentrált és érdemes lenne diverzifikálni, hogy egy esetleges autóipari ’sokk’ esetén a gazdaság nagyobb veszteség nélkül maradjon versenyképes.” Ez csak egy mondat a figyelmeztetések hosszú sorában, amelyek évek óta arról szólnak: túl nagyra nőtt az autógyártás súlya a magyar gazdaságban.

Amint arról reggel írtunk, a Handelsblatt német üzleti lap megszellőztette: nehezedő piaci helyzetük miatt a két nagy német autóipari óriás felülvizsgálja üzletpolitikáját, ahogyan a cikkből kiderül, elsősorban magyarországi terveit.

A Mercedes már döntött, és legalább egy évvel elhalasztja újabb kecskeméti üzemének felépítését, a BMW esetében nem egyértelmű a helyzet. Legrosszabb esetben akár a teljes debreceni gyáralapítás elmaradhat, a cégből származó információk alapján valószínűbb a nagyra törő beruházás összébb szorítása.

Fejnehézzé vált ipar

Néhány adat megmutatja, hogy mekkora súlya van az autógyártásnak, amely egy globális szektorális sokk esetén nagyot üthet a magyar gazdaságon. A bruttó hazai termék (GDP) nagyjából 5 százaléka származik ebből az ágazatból, a közvetlenül foglalkoztatottak száma nem sokkal több százezernél, a beszállítókkal együtt mintegy 180 ezer.

Az autógyártók részesedése a teljes ipari termelés 27-28 százalékát adja,

ez ma már messze a legnagyobb hányad. Tíz évvel ezelőtt ez 17 százalék körül volt, vagyis mostanra „fejnehézzé” vált az ipari termelés.

A már felhozott idézet szerzői tanulmányukban, A magyar autóipar helyzete nemzetközi tükörben a sokféle megállapítás között kifejtik, hogy a munkatermelékenységben az EU egészében hatékonyabb az autóipar a nemzetgazdaság egészének termelékenységénél, de ennek aránya Magyarország esetében a legmagasabb a megvizsgált országok körében. Számokba foglalva: az EU-ban 125 százalék, a legnagyobb tőkeexportőr németeknél 174 százalék, Csehországban 158, Lengyelországban 138, Szlovákiában 129, hazánkban viszont 218 százalék.

A hazaiak termelékenysége padlón

Ebből következik Magyarország kitüntetett helyzete, amely befektetési és újraberuházási döntéseknél mérlegelési szempont. Ám ez a nagy termelékenységi előny mutat rá az idézett túlzott iparági koncentrációjára, és

erős érzékenységére egy esetleges sokkban.

Mindezek mellett a V4-ek között Magyarországon a legalacsonyabb a belföldi többségi tulajdonú autóipari vállalkozások termelékenysége: a külföldi autóipari cégek munkatermelékenységének mindössze 36 százalékát adják a belföldiek. Ezzel szemben Szlovákiában a külföldi társaságok munkatermelékenységének 67 százalékát érik el a belföldiek.

A hozzáadott érték előállításában szintén meglehetősen nagy a külföldi tulajdonú autós cégek aránya, jellemzően 90 százalék körüli vagy efeletti. Magyarországon azonban ez a hányad 94 százalék.

Ezek a számok mind azt mutatják, hogy

a kiugró autóipari termelékenység a nagy méretű és külföldi tulajdonban álló cégeknek köszönhető.

A hazai kézben lévők és kisebb méretűek – ahogyan mondani szokás – a kanyarban sincsenek.

A szerzők is megállapítják, amit minden elemző említeni szokott. Azt, hogy ezek az autógyártó leányvállalatok jellemzően alacsonyabb hozzáadott értékű, összeszerelő tevékenységeket végeznek, a fejlesztési funkciók pedig az anyavállalat hatáskörében maradnak. Az ide település oka az olcsó munkaerő, valamint a felvevőpiacok közelsége volt, mindemellett pedig a rugalmas munkaerőpiac és munkaerőpiaci szabályozás, az olcsó ipari telephely (ingatlan), továbbá a kedvező adózás. Ezek legfeljebb kisebb mértékben változtak az eltelt években.

A számokból kiolvashatóan a V4-térségben az autóipar termelékenysége mélyen az uniós átlag és főleg a centrum területek (Németország, Ausztria) produktivitása alatt van. Az ebből levont következtetés pedig nem lehet más, mint hogy ezek az országok útelágazáshoz értek.

A rossz utat választottuk

Egyik lehetőségként az ágazat extenzív fejlesztésével az eddig betelepített összeszerelő üzemek száma és termelési volumene bővíthető. Ezek a gyárak azonban továbbra is alacsony hozzáadott értékű funkciók ellátásával és a fejlesztési tevékenységek hiányával járnak együtt, amelyhez a jövőben az alacsony bérszínvonalú munkaerő biztosítása egyre nagyobb kihívások elé állítja a fogadó régiókat. Ennek vagyunk tanúi az elmúlt egy-két évben.

Másik irány az iparág intenzív fejlesztése, amely az összeszerelés helyett a hazai beszállítói bázis megerősítésével, illetve a fejlesztési funkciók integrálásával járna együtt. Az intenzív irány a kvalifikált munkaerő alkalmazása irányába tereli a vállalatokat, illetve fejlesztési tevékenységek ellátására serkenti az ágazati szereplőket. Mindehhez nélkülözhetetlen a kutatás-fejlesztési infrastruktúra fejlesztése és a fejlesztésekben résztvevő humán erőforrás képzése.

Vajon a magyar kormány melyik útra lépett? A válasz egyértelmű: nem az intenzív, nagyobb termelékenységet eredményező termelés lehetőségét választotta.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK