Kezdőlap Címkék Ausztria

Címke: Ausztria

Facebook-kampány az osztrák külügyminiszter ellen

0

“Soros György támogatja Sebastian Kurzot, hogy még több migránst engedjen be Ausztriába!”

Ezzel a címmel indult Facebook-kampány a népszerű osztrák külügyminiszter ellen, aki várhatóan Ausztria kancellárja lesz a választások után. Ez abszolút választási fake news-álhír vagy nevezhetjük egész egyszerűen tudatos hazugságnak is. Sebastian Kurz épp azzal szerzett népszerűséget, hogy határozottan kiállt a migráns invázió ellen! Honnan ez a furcsa vádaskodás? Együttműködés Soros Györggyel, akit a szélsőjobb vörös posztónak tekint?

Mindenki azt hitte Ausztriában, hogy a szélső jobboldali Szabadságpárt áll a Facebook kampány mögött. De kiderült, hogy nem.

A szocialisták kampány ötletéről van szó, melyet ráadásul egy izraeli választási guru, Tal Silberstein talált ki.

A szocialisták rögtön közölték:már megszakították a kapcsolatot a kétes hírű választási tanácsadóval, akit időközben ráadásul átmenetileg le is csuktak Izraelben – pénzmosás miatt. Csakhogy az általa kitalált Facebook kampány vígan ment tovább!

A hétvégén a szocialisták ellentámadásba lendültek: közölték, hogy Kurz szóvivője meg akarta vásárolni Silberstein utódját a szocik kampány stábjából. A Néppárt természetesen cáfolt, de a szocialisták közzétették a dokumentumot, melyben 100 ezer eurót ígértek az árulásért. Mit szólt mindehhez maga Sebastian Kurz, Ausztria leendő kancellárja? Nem szeretem, ha külföldiek beavatkoznak az osztrák választási kampányba!- mondta a rádióban.

Mindez aligha változtat az esélyeken vagyis

a 31 éves Sebastian Kurz jelenlegi külügyminiszter hamarosan kancellár lesz.

Bécsben biztosra veszik, hogy a Szabadságpárttal alakít majd kormányt. Korábban Ausztriát komoly bírálatok érték az EU központjában és néhány tagállamban amikor a szélsőjobb Szabadságpárt bekerült a kormányba Hitler hazájában, de ma aligha kell ettől tartania Sebastian Kurznak. A német választások megmutatták, hogy a szélsőjobb komolyan megerősödött jelentős részben a migráns invázió miatt.

Az Alternative für Deutschland bekerülése a parlamentbe és a kormánypártok viszonylag gyenge választási szereplése figyelmeztetés volt Angela Merkel számára is. Egyúttal pedig zöld utat adott Sebastian Kurz néppárti vezérnek, hogy a szélsőjobboldali Szabadságpárttal alakítson kormányt Ausztriában.

Kurz megkurtítaná a migránsoknak járó juttatásokat

0

“Ha Kurz jön, akkor nagy baj lesz!”- nyilatkozta egy migráns a Reuters munkatársának.

Sebastian Kurz szóvivője pedig megerősítette: csökkenteni akarják a migránsoknak járó juttatásokat. Jelenleg Ausztriában három tartományban élnek lényegesen kevesebb pénzből a migránsok mint korábban: Alsó és Felső Ausztriában valamint Burgenlandban.

A migránsok úgy védekeznek, hogy

Bécsbe költöznek, ahol még nem csökkentették a juttatásokat.

Így cselekedett Ali is, aki Szíriából érkezett családjával a nagy migráns invázió idején 2015-ben. Tanárember, de a szakmáját nem tudja gyakorolni hiszen nem nagyon tud németül. Ahol élt ott csökkent a szociális juttatás, így Bécsbe költözött. A lakbére 1100 euró. Talált volna olcsóbbat is, de ott a tulaj nem akart migráns bérlőt. A csökkentett szociális juttatásból nem tudna megélni, mert az csak 1500 eurót jelent a családnak egy hónapban. Ha egyedülálló lenne, akkor 570 euróból kellene kijönnie havonta. Ez egyelőre csak a három tartományra – Alsó és Felső Ausztriára valamint Burgenlandra- igaz.

Sebastian Kurz a Néppárt vezetője viszont azt szeretné, ha országos lenne a csökkentés.

Ő messze a legesélyesebb jelölt a kancellári posztra. Október 15-én rendezik meg a választásokat Ausztriában. Az egyik fő téma a migráns kérdés. A leginkább elutasító állásponton a Szabadságpárt van, de Kurz Néppártja sem sokkal mérsékeltebb. Ráadásul lehet, hogy a két párt koalíciót köt és együtt kormányozza majd Ausztriát. Ebben az esetben a migránsok nem sok jóra számíthatnak hiszen ha egyedülállóak, akkor 570 euróból kell kijönniük Ausztriában, ahol a szegénységi küszöb 1200 euró …

Burka tilalom Ausztriában

0

A rendőrök október elsejétől felszólíthatják a muzulmán nőket, hogy mutassák meg az arcukat! A teljes arcot elfedő burka ugyanis illegális Ausztriában. “Meg akarjuk őrizni a társadalom kohézióját” – hangsúlyozta a törvény elfogadásának idején  szociáldemokrata kancellár.

Ausztriában október 15-én választásokat tartanak, amelynek a menekültkérdés az egyik legfőbb témája. Eredetileg ez a szélsőjobboldali Szabadságpárt vesszőparipája volt, és ők kívánták begyűjteni az iszlámellenes tiltakozó szavazatokat.

Sebastian Kurz, a Néppárt fiatal vezetője azonban elébük vágott: a 31 éves politikus a választások nagy esélyese lett azzal, hogy meglehetősen határozottan hallatta a hangját menekültügyben.

Az osztrák társadalom megváltozott, mégpedig negatívan a migránsok beáramlása óta – nyilatkozta Sebastian Kurz az egyik német televíziónak. A választások után valószínűleg ő alakíthat kormányt Ausztriában, és nem kizárt, hogy koalícióra lép a Szabadságpárttal.

A burka tilalom egész Európában vitás kérdés. Évekkel ezelőtt Franciaországban vezették be, komoly tiltakozást váltva ki. Emberi jogi szervezetek is tiltakoztak mondván: mindenkinek joga, hogy úgy öltözön, ahogy akar. Csakhogy a rendőrség arra hivatkozott, hogy ilyen módon nem lehet felismerni a burka viselőjét. A nők jogait képviselő szervezetek pedig arra mutattak rá: nem biztos, hogy a burkát a nők a saját akaratukból viselik.

Mindenesetre Ausztriában október elsejétől bevezették a tilalmat. Ha valaki rendőri felszólításra sem mutatja meg az arcát, akkor 150 eurós bírsággal sújtható.

Hosszú távra tervez? Vegyen osztrák államkötvényt!

0

Százéves államkötvényt bocsátott ki Ausztria 3,5 milliárd euró értékben. A Bank of America Merrill Lynch, az Erste-csoport, a Goldman Sachs, a NatWest Markets és a Société Générale alkotta bankcsoporton keresztül értékesítik a kötvényt, hogy minél szélesebb befektetői körhöz jusson el.

Az érdeklődés magas volt, 10,8 milliárd euró értékben tettek ajánlatot befektetők, de az osztrák pénzügyminisztérium végül 3,5 milliárd euró értékben fogadott el ajánlatokat – tudósít Béscből az MTI. Az államkötvény hozama 2,11 százalék. A kötvény megtérülési ideje körülbelül 44 év, így ez a leghosszabb megtérülési idejű szindikált kötvény az eurózóna államadósság piacán.

Volt már százéves kötvény

Az eurózóna országai közül eddig csak Írország és Belgium adott el százéves kötvényt, de ők zártkörű jegyzés keretében egy maroknyi vagy akár egyetlen befektetőnek értékesítették azokat. Ezek az ügyletek sokkal kisebb értékűek is voltak, egyenként 50-100 millió eurósak.

Divat és ésszerűség

Az eurózóna több országa hosszú lejáratú kötvények eladásával fordította előnyére az utóbbi években az alacsony hozamú környezetet, amelyet az Európai Központi Bank (EKB) gazdaságélénkítő intézkedései teremtettek meg.

Miután az EKB várhatóan elkezdi szigorítani rendkívül laza monetáris politikáját, elméletileg gyengülnie kellene a keresletnek a nagyobb hozamú, hosszabb lejáratú kötvények iránt.

A befektetők nem igazán mutatják jelét annak, hogy elrettennének ezektől a kockázatosabb adósságpapíroktól.

MTI/FüHü

 

Macron: Európának meg kell védenie polgárait

0

Ezt mondta a francia elnök Salzburgban, miután találkozott Christian Kern osztrák kancellárral.

Emmanuel Macron a szociális dömping elleni küzdelem, az adóharmonizáció, valamint az euróövezet saját költségvetésének fontosságáról is beszélt az MTI tudósítása szerint. A két politikus közösen állt ki amellett, hogy

egy országban ugyanazon munkáért mindenkinek megegyező bért kell adni, különben “elárulják Európa szellemét”.

Macron a a terrorizmus elleni küzdelem és az európai biztonsági szolgálatok szorosabb együttműködésének fontosságáról is beszélt. Továbbá gratulált Kernnek, hogy két évvel ezelőtti menekülthullám idején nem élt a demagógia eszközeivel, amely Macron szerint a legegyszerűbb megoldás lett volna.

“Nem szabad szítanunk mások aggodalmát és gyűlöletét”

– fogalmazott.

A francia államfő az úgynevezett slavkovi hármas – vagyis Ausztria, Csehország és Szlovákia – kormányfőivel is egyeztetett. Vagyis, a visegrádi országok közül kettővel is – a magyar és lengyel miniszterelnökökkel viszont nem. Ezután Romániába és Bulgáriába is ellátogat majd.

Bohuslav Sobotka cseh és Robert Fico szlovák miniszterelnök támogatta az osztrák kancellár és a francia elnök közös felvetését, miszerint a munkáért azonos bérezés jár. Fico nyilatkozata szerint mindegyik visegrádi ország egyetért ezzel a javaslattal, azonban meglátása szerint üdvözlendő lenne, ha a szállítmányozási szektorra nem vonatkozna. Sobotka az mondta: támogatná, hogy a nyugati cégek Csehországban a helyi munkaerőt jobban megfizetnék. Szerinte “a francia és osztrák vállalkozások 30-40 százalékkal kevesebbet fizetnek itt, mint a saját országukban”.

Csúcson a magyar munkavállalók száma Ausztriában

0

Egy év alatt 7600-zal több magyar munkavállalót tartottak nyilván Ausztriában, a 87 816 fő meghaladja az eddigi rekordot, a januárban mért 84 258-at – derül ki a Privátbankár összeállításából. Osztrák források szerint ugyanakkor a nyáron megszaporodó mezőgazdasági idénymunkások a kollektív szerződésekben rögzített 370 ezer forintnak megfelelő minimálbér helyett alig 130-230 ezret fizetnek a munkaadók.

Tovább nő a magyarok ausztriai munkavállalása, júniusban több mint 3500 fővel többen dolgoztak Ausztriában, mint előtte bármikor. Magyarországról 87 816 munkavállalót tartott nyilván az osztrák társadalombiztosítás június végén, ami jóval több, mint az eddigi, januári rekord, 84 258 fő. Közel 3600 fővel dőlt meg tehát az akkori csúcs. A nyári és téli csúcsot főleg a turizmus munkaerő-igénye okozza, bár nyáron a mezőgazdaságnak is lehet szerepe.

Egy hónap alatt a magyarok száma 5059 fővel nőtt, ez sokkal több, mint bármely más ország esetében.

A második helyezett Szlovákia is csak 2150 fővel többet adott az osztrák munkaerőpiacra. Egy év alatt, júniustól júniusig a magyarok száma 7600 fővel gyarapodott, a román állampolgároké 6200, a németeké 3700 fővel.

A Kleine Zeitung osztrák lap arról írt kedden, hogy a mezőgazdasági idénymunkások Stájerországban éhbérért vagy dömping-bérért dolgoznak – legalábbis ausztriai fogalmak szerint. A Pro Ge szakszervezet azt állítja, a kollektív szerződésekben szereplő 7,5 eurós (mintegy 2300 forintos) bérminimum töredékét fizetik a gazdák a főleg kelet-európai vendégmunkásoknak. (Ausztriában nincs minimálbér, de a szakszervezetek által kialkudott, a kollektív szerződésekben szereplő bérminimum sokszor betölti ezt a szerepet.)

Az ORF televízióra hivatkozva azt írják,

a szakszervezet 2,5 és 4,5 euró (765 és 1380 forint) közötti órabérekről is tud.

Valamint arról, hogy a kialkudottnál többet vonnak le a munkásoktól szállásra, és a túlórákat is alig fizetik ki. A Magyarországról, Romániából és Bulgáriából érkező vendégmunkások ezt csendben tudomásul veszik, mert nem akarják elveszíteni munkájukat.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK