Kezdőlap Címkék Auschwitz

Címke: Auschwitz

Merkel Auschwitzba látogat

A kancellár asszony először keresi fel a nácik haláltáborát Lengyelországban. Auschwitzban több mint egymillió embert gyilkoltak meg a holokauszt idején, a magyarországi zsidók jelentős része is itt végezte az életét.

Itt volt fogoly Wladislaw Bartoszewski, aki később a demokratikus Lengyelország külügyminisztere lett. Ő 2009-ben alapítványt hozott létre. A tizedik évforduló alkalmából az Auschwitz-Birkenau alapítvány meghívta Németország kancelláriát is a rendezvényre, és Angela Merkel a meghívást elfogadta – tudósít a Süddeutsche Zeitung.

December hatodikán kerül sor a látogatásra Auschwitzban. Angela Merkel a harmadik német kancellár, aki ellátogat a legnagyobb náci haláltáborba. Előtte Helmut Schmidt szociáldemokrata és Helmut Kohl kereszténydemokrata kancellár járt már. Merkel kancellár a németországi náci lágereket többször is felkereste Dachauban és Buchenwaldban, és mindenütt hangsúlyozta a németek felelősségét. Járt a Jad Vasem holokauszt emlékmúzeumban is Izraelben. Most a kancellár minden bizonnyal azért döntött Auschwitz meglátogatása mellett, mert Németországban újra felütötte fejét az antiszemitizmus, mellyel szemben Angela Merkel mindig határozottan fellépett.

Német nemzeti díjat kapott az Auchswitz túlélő csellista

A 94 éves Anita Wallfisch-Lasker hangszerének köszönheti az életét. Amikor 18 éves korában a haláltáborba került, akkor minden bizonnyal rá is halál várt volna mint a szüleire, akiket korábban deportáltak Auschwitzba. Ám kiderült , hogy a fiatal lány jó csellista.

Erre volt szüksége a rabokból álló zenekarnak melyet Alma Rose, Gustav Mahler unokahúga vezetett. A zenekar a hétköznapokon indulókat játszott a munkába induló illetve az onnan visszatérő raboknak. Vasárnap pedig a tábort irányító SS ünnepségeken zenéltek. “Sosem lehettünk biztosak a sorsunkban. Mindennap eltűnt valaki. Én biztos voltam benne – miképp a többiek is a zenekarban -, hogy csak a kéményen át távozunk Auschwitzból!”

De azután nem így történt: az előrenyomuló orosz csapatok miatt a haláltábort kiürítették. A zenekart átszállították Bergen-Belsenbe. Ez nem haláltábor volt. “Itt az embereket nem ölték meg, egyszerűen csak éhenhaltak!”

A zenekar tagjai kiemelt fejadagot kaptak. Így túlélték ezt is. A tábort brit csapatok szabadították fel. Így nem csoda, ha Anita Wallfisch-Lasker Nagy Britanniában csinált zenész karriert. Ott ismerkedett meg zsidó férjével, akivel egy városban, Breslauban születtek  (ez ma Wroclaw Lengyelországban). “50 évig nem akartam emlékezni ” – idézi fel a múltat a csellista, aki aztán mégiscsak megírta az emlékiratait: Örökölni az igazságot címmel. Tavaly a Bundestagban ő beszélt Auschwitz felszabadulásának az évfordulóján. Most pedig megkapta a Német Nemzeti Díjat, mely az erkölcsi elismerésen túl 30 ezer eurót jelent. Rendszeresen előadást tart  a német iskolákban a személyes emlékeiről. “Tudom, hogy világszerte újra fokozódik az antiszemitizmus. Ellene harcolni olyan mint hogyha egy hangya akarna felmászni a Mount Everestre. De én mégiscsak megpróbálom” – mondta a 94 éves csellista, aki Auschwitzban játszott a halálra hajszolt zsidó raboknak…

Meghalt, aki túlélte a halál angyalát

0

Auschwitz közelében halt meg Mózes Éva, aki túlélte Mengele doktor iker kísérleteit. 85 éves korában Krakkóban egy szállodában hunyt el Eva Kor, aki minden évben ellátogatott Auschwitzba, hogy tanúságot tegyen arról , hogy mi is történt a haláltáborban a magyar zsidókkal 1944-ben.

Mózes Éva ikertestvérével együtt Erdélyben született, mely a bécsi döntés értelmében részben visszakerült Magyarországhoz. A Mózes családot azonnal gettóba terelték 1940-ben, majd pedig Auschwitzba deportálták őket 1944-ben. Az őrök már a pályaudvaron megkérdezték az édesanyját, hogy a lányai ikrek-e? Amikor igennel válaszolt, akkor a két lányt kiválasztották Mengele doktor iker kísérleteihez. Mindketten túlélték a lágert, de Miriam viszonylag fiatalon meghalt – valószínűleg a kísérletek következtében. Mózes Éva, aki férjhez ment a lágerben megismert Korhoz, akinek a nevét fel is vette, megírta emlékeit ezzel a címmel: Aki túlélte a halál angyalát – így hívták Mengele doktort, aki foglyokon, köztük gyerekeken kísérletezett Auschwitzban.

A szabadulás után Mózes Éva – Eva Kor az Egyesült Államokban és Izraelben élt. 1984-ben megalapította a CANDLES (gyertyák) alapítványt azoknak a gyerekeknek az emlékére, akik átestek Mengele doktor kísérletein Auschwitzban.

Idős kora ellenére Mózes Éva – Eva Kor rendszeresen visszatért a náci holokauszt legszörnyűbb táborába tanúságot tenni arról, hogy mi is történt az oda deportált foglyokkal, akiknek mindössze annyi “bűnük” volt, hogy zsidónak születtek …

Magyar holokauszt túlélő Ausztrália leggazdagabb embere volt

“Apámat Auschwitzban verték agyon az őrök, mert nem volt hajlandó lemondani az imádkozásról”- meséli el könyvben és filmen Frank Lowy, akit a holokauszt idején még Pinchas Lowynek hívtak.

Ő maga gettóba került Budapesten, de édesapját Hugo Lewyt – sok magyar zsidóval együtt Auschwitzba vitték 1944 tavaszán. Ennek emlékére Frank Lowy helyreállíttatott egy marhavagont, amelyben a magyar zsidókat a haláltáborba szállították 1944-ben.

Hála leleményességének a kis Pinchas Lowy túlélte a vészkorszakot és Palesztinába ment, ahol az elit Golani alakulatban szolgált 1948-ban. Miután megalakult Izrael állam, egy darabig ott élt , majd családjával együtt Ausztráliába költözött. Kiskereskedelmi hálózatot hozott létre az ötvenes években, mely azután a legnagyobb áruházlánc lett Ausztráliában. Vagyonát ma 4,6 milliárd dollárra teszi a Forbes magazin. Sokáig Ausztrália leggazdagabb embere volt, de tavaly visszaköltözött Izraelbe, ahol egy új könyvben és filmben mesél rendkívüli életéről, mely a budapesti gettóból indult és a Buckingham palotáig jutott, ahol Erzsébet királynő avatta lovaggá Sir Frank Lowyt.

Aktivisták terjesztik a holokauszt túlélők visszaemlékezéseit az iskolákban

0

Erna de Vriesnek nem kellett volna Auschwitzba kerülnie hiszen csak félzsidónak minősült a náci faji törvények szerint. Csakhogy özvegy édesanyja zsidó volt, és a lánya nem akarta őt magára hagyni. Így együtt deportáltak őket abba a haláltáborba, ahol a nácik több mint egymillió embert öltek meg – döntő többségükben zsidókat.

“Tudtam, hogy az édesanyám sohasem jut ki élve Auschwitzból”- mondja Erna de Vries azon a videón, melyet szorgos fiatal német aktivisták ma iskolákban terjesztenek. Erna de Vries ugyanis ma már 95 éves. Korábban maga ment el a fiatalokhoz, hogy személyesen számoljon be arról, hogy milyen is volt a holokauszt életközelben. Édesanyja biztatta erre:
”Neked Erna, túl kell ezt élned! Be kell számolnod arról, hogy mit tettek velünk!”- hangsúlyozta az anya, aki tudta: neki már nincsen sok hátra.

“A legnehezebb ez volt: elbúcsúzni az édesanyámtól abban a biztos tudatban, hogy soha többet nem látom őt!”- vallja a ma 95 éves Erna de Vries. Aki a kiszabadulása után újra kezdte az életét. Bár orvos szeretett volna lenni, de az auschwitzi évek miatt erről lemaradt. Így is ápolónő lett, sok emberen tudott segíteni. Boldog anya és nagyanya, aki Németország északi részén él.

A 29 éves Vanessa Eisenhardt holokauszt történész, aki a közszolgálati Deutsche Welle portálnak elmondta: rádöbbent arra, hogy a szemtanúk lassan kihalnak. Vagy annyira elgyengülnek, hogy már nem képesek tanúságot tenni. Ezért aktivista köröket szervezett, melyek összegyűjtik a még élők vallomásait. Ezeket a videókat azután bemutatják az iskolákban, ahol nagy hatást tesznek a diákokra, akik fogékonyak az emberi részletekre. Bayreuth-ban az iskolában sok középiskolás lány sírvafakadt amikor látta Erna de Vries videóját és azon búcsúját édesanyjától Auschwitzban. A lelkes német aktivista csoport most arra készül, hogy 30 olyan holokauszt túlélőt interjúvoljon meg, akik jelenleg Izraelben élnek. Ezeket a videókat is német iskolákban kívánják terjeszteni. A 95 éves Erna de Vries postaládájában pedig sok a köszönő levél a diákoktól, akik hálásak azért, hogy megosztotta velük tapasztalatait arról, hogy milyen is volt Auschwitzban élni és túlélni a holokauszt idején.

“Ne féljetek! Ebédre visszajövök!”

1

“Ne féljetek! Ebédre visszajövök!”- mondta a zsidó diáklányoknak a skót tanárnő, akit  meggyilkoltak Auschwitzban.

1944 áprilisában tartóztatták le a skót Jane Haininget zsidók rejtegetése miatt Budapesten. Auschwitzba vitték, ahol 47 éves korában meghalt. A brit kormány Holocaust érdemrenddel tüntette ki 2010-ben. A Life of Love and Courage címmel új könyv jelent meg a skót tanárnőről, aki zsidó gyerekeket mentett Budapesten a holokauszt idején. Mary Miller, a könyv szerzője elmondja hősnőjéről, hogy teljesen átlagos ember volt, aki azonban a rendkívüli körülmények között példás bátorságot tanúsított és ezért az életével fizetett. Pedig dönthetett volna másképp is: 1939-ben munkaadói hazahívták Budapestről, ahol 1932 óta tanított a skót missziós iskolában. Ahol a diáklányok nagyrésze zsidó volt. A végzetteket hozzásegítette ahhoz, hogy állást találjanak Nagy Britanniában. Ez akkoriban életmentő akciónak számított. “Ha a lányoknak szükségük volt rám a jó időkben, akkor a rossz időkben méginkább így van ez!” Ezt válaszolta brit munkaadóinak és maradt Budapesten, ahol 1944 márciusáig viszonylag biztonságban érezhette magát. A németek bejövetele után minden megváltozott. A zsidók rejtegetése súlyos bűncselekménynek minősült. Ezért letartóztatták a skót missziós iskola tanárnőjét, aki így búcsúzott a rettegő diáklányoktól: ” ne féljetek! Ebédre már visszajövök!” Soha nem tért vissza! Két hónap múlva meghalt Auschwitzban, ahol a nácik több mint egymillió embert öltek meg.

Mi lesz a következő állomás Trianon és Auschwitz után?

A radikális antimigrációs politika (narratíva) logikája erősen emlékeztet a Trianon és Auschwitz közös gyökerét jelentő kismagyar xenofób politikáéra. Nem egyszerűen arról van szó tehát, hogy xenofób a mai magyar politika, hanem ezen túl a xenofóbia – a politika túlsúlyos vezérmotívuma lévén – olyan logikát is ad neki, amely miatt (a termékeny ellensúlyokat nélkülöző politika) nem tud megállapodni egyetlen ponton sem és folyamatosan radikalizálódik.

Trianon és Auschwitz egyetlen trendvonalba illeszkedik, amelyeknek ugyan nem egyedüli oka a xenofób etnicizmus, de ez terelte kényszerpályájára a kismagyar külpolitikát. Már ma is látszik ugyanennek a logikának az ismétlődése szlovák, szlovén, román, ukrán, osztrák irányban, a néppárti fiaskóban, illetve a Gulágot újranyitni és oda magyarokat deportálni akaró (!) Mi Hazánk nevű náci mozgalom szárnybontogatásában is. Orbán végül Horthy hasonmása lehet az eredményeiben, a kérdés csak az, hogy miként fog kinézni az új Trianon-Auschwitz.

Továbbá, ceterum censeo, az ellenzék a kollaboráns tagjait is leszámítva azért nem lesz sikeres, mert a magyar politikai kultúrában nincs hova visszanyúlnia. Mivel az egyetlen potens politikai hagyományunk a nemzeti szocializmus, semmilyen más narratívát nem lehet megértetni és természetes könnyedséggel megélni ebben az országban. Az ellenzék alapvetően nem érti a helyzetet és minden lényegi ponton tévesen politizál. Ha netán növelni is tudná a részhatalmát 2019-ben – nem fogja -, az sem változtat ezen semmit.

Trianon és Auschwitz után a következő állomásra várunk, amelyet a magyar politikai logika diktál. Ez a keretrendszer az, amelyben a magyar történelem utóbbi másfélszáz éve – a korábbi genetikus trend alapján – értelmezendő.

Látogatói rekord Auschwitzban

0

Kétmillió százötvenezer ember kereste fel az egykori haláltábor múzeumát tavaly Lengyelországban. Ez ötvenezerrel több mint a megelőző évben, mely szintén rekordot döntött. Legtöbben a hazai látogatók voltak: 405 ezer fővel, őket követték a britek 281 ezerrel, majd az USA következett 136 ezer fővel.

Auschwitzban működött a nácik legnagyobb haláltábora a holokauszt idején:több mint 1,1 millió embert öltek meg itt – döntő többségükben európai zsidókat. A magyar zsidók jórésze is itt végezte az életét 1944-ben. A haláltábort a szovjet csapatok szabadították fel 1945 elején. A haláltábor parancsnokát arra az akasztófára akasztották fel – bírósági ítélet alapján – mely a láger közepén állt. Auschwitz 1947 óta múzeum. Kertész Imre, aki rövid ideig maga is a haláltáborban raboskodott, Sorstalanság címmel írta meg emlékeit. Elsősorban ezért a könyvért kapta meg a Nobel díjat 2002-ben.

A holland államvasutak kártérítést fizet az elhurcolt zsidók hozzátartozóinak

0

Ezt jelentette be a Nederlandse Spoorvegen elnöke a közszolgálati televízióban Hollandiában. Erről komoly vita bontakozott ki az elmúlt időszakban, mert az Ajax Amsterdam klub egyik masszőrje beperelte az államvasutakat amiatt, hogy hasznot húztak a zsidók elhurcolásából a holokauszt idején. Salo Mullernek mind az édesapját mind az édesanyját Auschwitzban ölték meg a világháború idején.

Hollandia 140 ezer zsidó polgárából csak 30 ezer élte túl a holokausztot

A nácik 1940 májusában rohanták le Hollandiát. Az SS azonnal megkezdte a zsidók összegyűjtését és elszállítását a kelet-európai lágerekbe. Westerbork vasútállomása mellett volt a tranzit láger. 107 ezer fogoly zsidót gyűjtöttek itt össze majd Auschwitzba illetve Sobiborba szállították őket, ahol a döntő többségük meghalt.

Anna Frank volt a leghíresebb áldozat

A 14 éves Anna Frankot is ezen az úton szállították a haláltáborba. A lány naplója megrázta az egész világot, mert a zsidók üldözésének a hétköznapjait mutatta be egy civilizált országban, mely korábban a tolerancia mintaképének számított. Korábban sok spanyol és portugál zsidó menekült Hollandiába az inkvizíció elől. Ők is éppúgy az áldozatok közé kerültek éppúgy mint azok a német zsidók, akik a nácik elől Hollandiában próbáltak menedéket keresni.

Mi volt az államvasutak szerepe?

A nácikkal a holland állam kollaborált és ennek megfelelően az államvasutak készségesen biztosították a szerelvényeket a zsidók elhurcolására. A nácik játszották az úriembert és fizettek a szállítmányokért. Mai áron 2,5 millió eurót zsebelt be ezen a címen a vasút társaság. Ezért most a társaság elnöke bocsánatot kért és egyben megígérte az áldozatok hozzátartozói kárpótlást kapnak. Összeget nem közölt. Az egész botrány kirobbantója, az Ajax Amsterdam klub masszőrje elégedetten nyilatkozott mondván – oly sok év után az államvasút társaság végre elismerte a felelősségét, és ezzel tisztelgett a szülei emléke előtt, akiket a nácik Auschwitzban kivégeztek.

Túlélte Auschwitzot, de többé nem tudott bízni az emberekben

0

15 éves volt, amikor beterelték az Auschwitz-Birkenau táborba a 90 éves korában elhunyt Marceline Loridan-Ivens filmrendező és írónőt. Együtt érkezett a haláltáborba Simone Veil későbbi miniszterrel, aki szintén nemrégiben halt meg. A Panteonban temették el, temetésén Macron köztársasági elnök mondott beszédet.

76500 francia zsidót vittek Auschwitzba a nácik, közülük csak 2500 jött haza. Már csak kétszázan élünk – nyilatkozta nem sokkal halála előtt az írónő a párizsi Le Figaronak.

Megírta az emlékiratait is a haláltáborról. A könyv címe: Te nem jöttél haza és a főszereplő az írónő édesapja.

Édesapja realista volt. Amikor a francia csendőrök begyűjtötték, és a nácik a haláltáborba szállították őket, azt mondta lányának: Te még fiatal vagy, túléled! Én nem! Auschwitzban egyetlenegyszer találkoztak – véletlenül. Kiléptek a sorból és egymás nyakába borultak. Mindkettőjüket megbüntették, de boldogok voltak, mert látták, hogy a másik él!

Arról, hogy az apja meghalt, csak a tábor felszabadítása után értesült. Hazatérve azt vette észre, hogy a rokonai és a barátai felejteni akarnak. Ő is fiatal volt, neki sem hiányoztak a rémes emlékek, de azt vette észre, hogy képtelen megbízni az emberekben. És a szerelemre is képtelen volt, mert egyetlen partnernek sem hitt! Erről is könyvet írt, hogy megmutassa, hogy a túlélők milyen lelki traumákkal szembesültek Auschwitz után.

Ha iskolában tartottam előadást a holokausztról, mindig ragaszkodtam ahhoz, hogy legyen film is!- nyilatkozta a Le Figaronak. A mai francia gyerekeknek látniuk kell, hogy a zsidó gyerekeket hogy terelték be a gázkamrába! A gyerekek és az öregek voltak az első áldozatok – emlékezett vissza a holokausztra Marceline Loridan-Ivens.

FRISS HÍREK

Törött tükör...

Színház-beda...

Teljes front...

Mit akar Put...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK