Vlagymir Putyin december 11-én nemcsak Szíriában járt: az orosz elnök a közel-keleti útja során meglátogatta Egyiptomot, amely az elmúlt években ismét nagyon jó viszonyt alakított ki Oroszországgal. A két ország együttműködése már-már az ötvenes és hatvanas éveket idézi, és rendkívül széleskörű.
A kép forrása: MTI/EPA/AP pool/Alekszandr Zemlianicsenko
Ahogyan romlanak az amerikai-egyiptomi kapcsolatok, úgy közeledik egymáshoz Egyiptom és Oroszország. Ezt a közeledést elsősorban az idézte elő, hogy augusztusban Donald Trump törölte az Egyiptomnak szánt 95 millió dollárnyi gazdasági (főleg élelmiszer-) segélyt, és visszatartott 195 millió dollár értékű katonai támogatást. Az elmúlt hetekben Abdel Fattah asz-Szíszi egyiptomi elnök
több olyan lépést is tett, amellyel ismét szorosabbá fűzte az egyiptomi-orosz viszonyt:
például egy olyan szerződést kötöttek a felek, amely értelmében Oroszország használhatja az arab ország légibázisait a saját légi hadműveleteihez.
A december 11-i Putyin-Szíszi találkozó, amely már az ötödik az egyiptomi elnök 2014-es hatalomra kerülése óta, ismét új dimenziókat nyitott meg az egyiptomi-orosz kapcsolatokban. Először is Oroszország megállapodást írt alá Egyiptommal arról, hogy hozzálát az észak-afrikai ország első atomerőművének építéséhez ed-Dabaa régióban. Erről már 2015 novemberében kormányközi megállapodást kötöttek, amelyben meghatározták az atomermőmű-építés gazdasági és technikai feltételeit.
Ezek pedig a magyarországi Paks beruházáshoz voltak hasonlóak: Az orosz Roszatom atomenergetikai vállalat építené meg az erőművet, amelyhez Oroszország 21 milliárd dollárnyi kölcsönt biztosít. Az orosz hitel a beszerzésekkel és az építkezésekkel kapcsolatos szerződések 85 százalékát teszi ki, a fennmaradó költségek 15 százalékát az egyiptomi félnek kell állnia. Az orosz kölcsönt az egyiptomi kormány 2016 és 2028 között használhatja fel, éves kamata 3 százalék.
A törlesztés 2029. október 15-től veszi kezdetét, és 22 évig tart.
Az előzetes számítások szerint 2024-ben áll üzembe az első reaktor,
és amennyiben mind a négy elkészül, akkor a létesítmény 4800 MW elektromos áramot lesz képes előállítani. Ez akár 50 évre elegendő árammal is képes lenne ellátni az országot, amely már egy ideje szenved a nem elegendő energiahordozóktól, az áramkimaradásoktól és szabotázsakcióktól, amelyek a csővezetékek vagy villanyvezetékek ellen hajtanak végre.
A nukleáris energetikai kérdéseken kívül más fontos dolgokról is tárgyaltak. Az egyiptomi Al-Ahram szerint szóba kerültek a Szuezi-csatorna térségében lévő különleges gazdasági övezetekbe való orosz befektetések és egy szabadkereskedelmi-övezet létrehozása Oroszországgal.
„Az elmúlt kilenc hónapban a két ország kereskedelmi forgalmának nagysága több mint négy milliárd dollárt tett ki”
Mindkét elnök kiemelte a terrorizmus elleni harcban való aktívabb együttműködés fontosságát, különösen a november 24-ei, a Sínai-félszigeten végrehajtott, több mint háromszáz halálos áldozatot követelő szúfi mecset elleni támadást követően.
Ezzel kapcsolatban Putyin még mindig nem engedélyezte a korábban megszakadt egyiptomi-orosz légijáratok újraindítását, amely nem kevés csalódottságot váltott ki a házigazdából és az egyiptomi sajtóból. Ezeket azért törölték, mert 2015. október 31-én felrobbant egy utasszállító, amelynek fedélzeten 212 orosz állampolgár utazott. A gép elleni merényletet az Iszlám Állam Sínai-félszigeten tevékenykedő csoportja vállalta magára. A merénylet után Oroszország szinte azonnal hozzálátott a mintegy nyolcvanezer orosz turista hazamenekítéséhez. A Vörös-tenger térségében lévő üdülők szinte teljesen kiürültek, mivel az ott nyaralók több mint 70 százalékát oroszok tették ki.
Az Egyesült Államoknak van türelme, de ha Észak Korea közvetlenül fenyegeti őt vagy szövetségeseit, akkor eltöröljük ezt a gengszter államot a föld színéről!- mondta Trump az ENSZ közgyűlés előtt kedden.
Újságírók megkérdezték Észak Korea külügyminiszterét, aki szintén az ENSZ közgyűlésre érkezett New Yorkba. Ri Yong Ho azzal a régi arab közmondással válaszolt, hogy „a kutya ugat, a karaván halad!”
Donald Trump rakéta-embernek nevezte Észak Korea első emberét, Kim Dzsongunt.
Hogy látják ezt Phenjanban? „Sajnálom Trumpot, hogy ilyen gyenge tanácsadói vannak!”- válaszolta a kérdésre Észak Korea külügyminisztere.
Trump már többször megfenyegette katonai megelőző csapással Észak Koreát, ha a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszer nem hagy fel nukleáris és rakéta kísérleteivel. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa minden korábbinál szigorúbb szankciókat hozott. Észak Korea ennek ellenére tovább folytatja a kísérleteket és már egészen közel jutott ahhoz, hogy
teljes értékű atomhatalommá váljon.
Észak Korea egykori barátai, Kína és Oroszország – miközben elítélik a kísérleteket- arra ösztönzik az Egyesült Államokat, hogy tárgyaljon az ifjú diktátorral. Donald Trump egyelőre erre nem hajlandó …
Szeptember 5-én az egyiptomi kormány bejelentette, hogy elfogadta Moszkva feltételeit és zöld jelzést adtak az első atomerőmű megépítéséhez. Ezzel párhuzamosan Abdel Fattáh al-Szíszí egyiptomi elnök meghívta Vlagyimir Putyin orosz elnököt is, hogy vegyen részt azon az ünnepségen, amelyen lerakják a létesítmény alapjait. Ezzel lényegében pont került a 2015 óta zajló egyiptomi-orosz tárgyalások végére, amelyeknek a tétje az volt, hogy Kairótól 130 kilométerre fekvő és a Földközi-tenger partvidékén elhelyezkedő ed-Dabaa régióban egy orosz atomerőművet építsenek.
A finanszírozás módja hasonlatos a magyarországi Paks-2 projekthez:
az orosz Roszatom atomenergetikai vállalat építené meg az atomerőművet, amelyhez Oroszország 25 milliárd dollárnyi kölcsönt biztosít. Az orosz hitel a beszerzésekkel és az építkezésekkel kapcsolatos szerződések 85 százalékát teszi ki, a fennmaradó költségek 15 százalékát az egyiptomi félnek kell állnia. Az orosz kölcsönt az egyiptomi kormány 2016 és 2028 használhatja fel, amelynek éves kamata 3 százalék. A törlesztés 2029. október 15-től veszi kezdetét, és az arab országnak mintegy 22 éven át kell törlesztenie. Az előzetes számítások szerint 2024-ben áll üzembe az első reaktor és amennyiben mind a négy reaktor elkészül, akkor a létesítmény 4800 MW elektromos áramot lesz képes előállítani. Ez akár 50 évre elegendő árammal is képes lenne ellátni az országot, amely már egy ideje szenved a nem elegendő energiahordozókból, az áramkimaradásoktól és szabotázsakcióktól, amelyek a csővezetékek vagy villanyvezetékek ellen hajtanak végre.
Több évtizedes álom
Az egyiptomi kormányok már a hidegháború első évei óta vágytak egy saját atomerőműre. Gamal Abden Nasszer egyiptomi elnök 1955-ben elrendelte az Egyiptomi Atomenergetikai Bizottság (későbbi nevén: Egyiptomi Atomenergetikai Hatóság, EAEA) felállítását. Nasszert elsősorban a békés célú felhasználás érdekelte, s ezen a téren nem kis mértékben támaszkodott az akkori szövetségére, a Szovjetunióra. A szovjet mérnökök és atomtudósok segítségével 1958-ban egy kísérleti reaktort építettek meg Insászban. Az évtized végén egy 150 megawatt teljesítőképességű reaktort kezdtek el építeni Alexandria mellett, de azt a 1967-es hatnapos háborúban elszenvedett vereség miatt végül nem fejezték be.
Egy korai elképzelés a dabaai atomerőműről. A kép forrása: meobserver.com
Anvár Szadat, Nasszer utódját, már kevésbé érdekelte a nukleáris energia, és az akkori fő szövetségesnek számító Egyesült Államok sem rajongott túlságosan az ötletért, ezért igyekezett visszafogni Egyiptom minden ilyen jellegű próbálkozását. Hoszni Mubárak már sokkal nagyobb érdeklődést mutatott az atomenergetika iránt, aki 1981-ben újraindította az atomprogramot, de végül a csernobili katasztrófa miatt ezt leállították és inkább nem kértek a szovjet fejlesztésű reaktorokból.
Mubárak egyiptomi elnök 2006-ban, miután Amr Músza, az Arab Liga akkori főtitkára felszólította az arab államokat, hogy – mivel nem képesek elérni Izrael nukleáris arzenáljának a leszerelését – kezdjenek békés célú nukleáris programokba, Egyiptom más arab országokkal (Szaúd-Arábiával, az Egyesült Arab Emírségekkel, Jordániával) együtt bejelentette atomerőműépítési szándékát. Kairó elképzelése az volt, hogy a következő években tíz atomreaktort fognak megépíteni: ha nem amerikai–francia segítséggel, akkor argentin, kínai vagy orosz hozzájárulással. 2010-ben ismét az oroszokkal kezdtek el tárgyalni, de ezek a 2011-es események és Mubarák bukása miatt elakadtak. 2013-ban Abdel Fattáh al-Szíszí államcsínye után a hatalomra kerülő egyiptomi vezetés bejelentette a nukleáris programjának a folytatását. Végül Egyiptom és Oroszország 2015.november 19-én kötött megállapodást az első egyiptomi atomerőmű megépítéséről.
Medve a piramisoknál
Az egyiptomi kormány úgy jellemezte az döntését, mint egy hatalmas előrelépést az egyiptomi-orosz kapcsolatokban, amely már 2013 óta látványos javuláson ment keresztül, annyira, hogy sok elemző
Kairó és Moszkva együttműködését már az ötvenes és hatvanas évekhez hasonlítja
Putyin és Szíszi együtt szemlézik meg az orosz fegyvereket. A kép forrása: wikimedia.
Kétségtelen, hogy ebben van igazság, főleg ha részletesen megvizsgáljuk a két ország kapcsolatának egyes területeit. Egyiptom legelőször fegyvervásárlási ügyben kereste meg Oroszországot még 2013 novemberében: 2 milliárd dollár értékben szeretett volna orosz légvédelmi és tankelhárító eszközöket vásárolni. Egy évvel később a fegyverüzlet 3,5 milliárd dollárra bővült, amely MiG-29M/M2 vadászbombázókat, Mi-35M harci helikoptert, továbbá Mi-8/17-es szállítóhelikoptereket és K-300P-es föld–víz rakétákat tartalmazott. Ezzel párhuzamosan a két ország közös hadgyakorlatokat is tart, legutóbb 2016. októberében zajlott ejtőernyős gyakorlat, amelyen 500 egyiptomi-orosz légideszantos vett részt.
A katonai szektoron kívül gazdasági területen is komoly sikereket értek el a felek. A két ország kereskedelmi volumene 2016-ban 3,5 milliárd dollárt tett ki. Oroszország leginkább gabonát (2015-ben az Egyiptomban elfogyasztott gabona 40 százaléka a kelet-európai országból származott) és energiahordozókat (cseppfolyós földgáz – LNG) szállít Cserébe Kairó egy év alatt 30 százalékkal (460 millió dollárral) növelte az Oroszországba irányuló mezőgazdasági termékexportját, főleg narancsot, burgonyát, hagymát és fokhagymát szállítottak az orosz piacra. Az orosz vállalatok eddig mintegy 1,5 milliárd dollárt fektettek be az egyiptomi energetikai iparba, valamint Moszkva bejelentette, hogy egy 4,6 milliárd dolláros beruházást eszközöl egy saját ipari park létrehozására a Szuezi-csatorna térségében.
Egyiptomi katonák vizsgálják a 2015. október 31-én Sarm es-Sejkből felszállt Metrojet Flight 9268-as repülőgépnek roncsait. A terrortámadásban 212 orosz állampolgár vesztette életét, és miatt Oroszország felfüggesztette az Egyiptomba tartó légijáratokat, amelyek azóta sem álltak helyre a két ország között. Ez súlyos következményekkel járt az egyiptomi turizmusra nézve, hiszen 2014-ben hárommillió orosz turista kereste fel Egyiptomot. A kép forrása: wikimedia
Továbbá nem szabad figyelmen kívül a politikai dimenziót sem: a két ország nagyon sok közel-keleti kérdésben nemcsak egyetért, hanem aktívan együttműködik egymással. 2014 óta Putyin és Szíszi legalább hatszor találkozott egymással, legutóbb a kínai Xiamenben tartott BRICS (Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság) államfőinek találkozóján folytattak beszélgetést.
Kairó kiemelten támogatja Moszkva közel-keleti szíriai hadműveleteit, valamint évek óta közvetítő szerepet tölt be a szíriai kormány és az ellenzék között, ami azt jelenti, hogy gyakran sikerül fogolycseréket, szabad elvonulásokat és tűszüneti megállapodásokat tető alá hoznia. Ugyanúgy szoros együttműködés van Egyiptom és Oroszország között Líbia terén is, többek közt pár hónapja felröppent az a hír, hogy az egyiptomi Sidi Barrani légitámaszponton állítólag orosz drónokat és speciális alakulatokat állomásoztattak, felkészítve őket egy líbiai beavatkozásra.
Geopolitikai pofon
Korántsem a véletlen műve, hogy az egyiptomi kormány a múlt hétre időzítette a bejelentését az orosz atomerőműprojekt megvalósításáról. Kétségtelen, hogy ehhez közrejátszottak a jó egyiptomi-orosz kapcsolatok, vagy Oroszország részéről tapasztalt intenzív „nukleáris diplomácia„:
2015 óta Iránnak, Jordániának és Törökországnak épít atomerőművet, de még az olyan országok is érdeklődnek az atomenergetikai együttműködés után, mint Szaúd-Arábia.
Ennek hátterében a hirtelen hűvössé váló amerikai-egyiptomi kapcsolatok állnak. Kairót teljes mértékben felkészületlenül érte, hogy augusztus 23-án a Trump-adminisztráció törölte az Egyiptomnak szánt 95 millió dollárnyi gazdasági (főleg élelmiszer) segélyt, és visszatartott 195 millió dollár értékű katonai támogatást. A Fehér Ház hivatalos közlése szerint erre azért került sor, mert Egyiptomban komoly emberjogi aggályok merültek fel és az ország demokratikussága is rengeteg kívánnivalót hagy maga után. Egyiptom addig ugyanis átlagosan 1,3 milliárd dollárnyi katonai segélyt és 250 millió gazdasági támogatást kapott az Egyesült Államoktól.
Ez azért volt sokkoló az egyiptomi vezetés számára, mert úgy tűnt, hogy Donald Trump megválasztásával helyreállnak a két ország közötti kapcsolatok. Még a második Obama elnökségének idején megvétózták az országnak szánt katonai segélyeket, mert több száz egykori Muszlim Testvériség tagot halálra ítéltek. Az egyiptomi vezetés ekkor úgy érezte, hogy Washington „cserbenhagyta őt”, pont akkor, amikor az egyiptomi hadseregnek a leginkább szüksége lett volna az amerikai fegyverekre, hiszen harcolt az Iszlám Állam (ISIS) nevű terrorista szervezet Sínai-félszigeten lévő szövetségesei ellen. Később ugyan ezt a tilalmat részlegesen feloldotta a Fehér Ház, de Obama elnökségének végéig nem álltak helyre az amerikai-egyiptomi kapcsolatok.
A 2017 májusi találkozó egyik leghírhedtebb képe: az előtérben Szalman, Szaúd-Arábia uralkodója, Szíszi és Trump, amikor megfogják a Gömböt. A kép forrása: tumblr.
Donald Trump megválasztásával viszont úgy tűnt, hogy új időszámítás veheti kezdetét Kairó és Washington kapcsolatában és Egyiptom ismét az Egyesült Államok legfontosabb arab szövetségesévé válhat. Trump még az elnökválasztás előtt találkozott Szíszivel, és a beszámolók szerint nagyon jó hangulatban telt és főleg terrorizmus elleni harc fontosságáról beszéltek, miközben – ellentétben Hillary Clintonnal – kerülték az olyan kényes kérdéseket, mint az emberjogi helyzet Egyiptomban. 2017 áprilisában Szíszi Washingtonba utazott és találkozott Trumppal. Az amerikai elnök ismét dicsérte és támogatásáról biztosította az egyiptomi kormányt, kerülve az emberjogi problémákat. Sőt, a májusi rijádi találkozón, úgy tűnt, hogy az Egyesült Államoknak sikerült Egyiptomot és Szaúd-Arábiát teljesen maga mellé állítania a közel-keleti kérdésekben és ez a három ország szorosan fog egymással együttműködni a térségben.
Csakhogy a gazdasági és a katonai segély felfüggesztése véget vethet az ilyenfajta elképzeléseknek. Ugyanis Egyiptom nem fog az Egyesült Államoknál könyörögni a tilalom feloldásáért vagy fog változtatni az országban uralkodó belpolitikai helyzeten. Helyette még inkább Oroszország felé fog közeledni, hiszen Moszkvától megkaphatja a gazdaság számára fontos nyersanyagokat és terrorizmus elleni harchoz szükséges fegyvereket, miközben Putyin aligha szól majd bele egy közel-keleti ország emberjogi helyzetébe. Ezért az orosz atomerőmű megépítésének híre már lényegében csak hab a tortán, amely Egyiptom részéről legalább olyan fontos geopolitikai üzenet, mint amennyire energetikai szükségszerűség.
A kormány rendelettel törné le a sztrájkot, a tudósok viszont arra mutatnak rá: a viszonylag alacsony bérek azt eredményezik, hogy a legkiválóbb elmék emigrálnak Izraelből, és ez az igazi nemzetbiztonsági kockázat!
Munkalassító sztrájkot tartanak február óta a tudósok két atomerőműben Izraelben (Dimona és Soreq). Nem kezdenek új kutatásokba és nem állítják ki a biztonsági ellenőrzés okmányait. A sztrájkkal munkabér emelést akarnak elérni. Netanjahu kormánya viszont a nemzetbiztonságra hivatkozva rendeletileg kívánja letörni a sztrájkot. A rendelet felhatalmazza arra az Atomenergia Bizottság főnökét illetve az atomerőművek vezetőit, hogy rúgják ki azt a tudóst, aki részt vesz a munkalassító sztrájkban. Enyhébb szankcióként a felfüggesztés is felmerül, de erre az időszakra a tudós nem kap fizetést! A miniszterelnök jogi tanácsadója, aki a Haaretz című ellenzéki lapnak nyilatkozott, elismerte, hogy rendkívüli intézkedésről van szó, de a nemzetbiztonsággal indokolta az új rendeletet.
A tudósok szervezete persze másképp látja a dolgot. Egyrészt közlik, hogy az atomerőművek biztonsága semmiképp sem került eddig sem veszélybe. Másrészt pedig arra emlékeztetik a kormányt, hogy
már nyolc éve várnak a kollektív szerződésre!
Izraelben létfontosságúnak tekintik a nukleáris kutatásokat, mert ezt az egyik legfőbb biztonsági garanciának tartják az ország léte szempontjából. Csakhogy a tudósok arra mutatnak rá: a viszonylag alacsony bérek azt eredményezik, hogy a legkiválóbb elmék emigrálnak Izraelből, és ez az igazi nemzetbiztonsági kockázat! A kormány szerint viszont a tudósok egyszerűen csak több pénzt akarnak, és ezért az új rendelet választás elé állítja őket: vagy abbahagyják a munkalassító sztrájkot vagy vállalják a kockázatot, hogy kirúgják őket az Izrael számára oly fontos atomerőművekből.
Automatikus villamosvédelmi teljesítménycsökkenés volt kedden a paksi atomerőműben, amely azonban nem okozott veszélyhelyzetet – tudatta az Országos Atomenergia Hivatal (OAH). Az okokat vizsgálják. A blokk jelenlegi teljesítménye körülbelül 240 megawatt, derül ki az OAH közléséből.
Az MVM Paksi Atomerőmű 1. blokkjában kedden automatikus, 100 megawattot meghaladó teljesítménycsökkenés történt.
A blokk biztonsága nem volt és nincs veszélyben, az eseménynek környezetre gyakorolt hatása nincs
– áll az OAH közleményében.
A teljesítmény csökkenését egy automatikusan generálódott villamosvédelmi működés okozta az 1-es blokki turbinánál, „a védelmi működés a tervekben meghatározott módon zajlott le”. A blokk teljesítménye jelenleg körülbelül 50 százalék, 240 megawatt. A leterhelést kiváltó okot vizsgálják. Az OAH az atomerőmű biztonságos működését és – bár a védelmi működés a biztonsági rendszereket nem érintette – a blokk állapotát folyamatosan felügyeli.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
