Kezdőlap Címkék Atlétika

Címke: atlétika

Mai kérdés – Ön szerint megéri Budapestnek több, mint 100 milliárdért atlétikai vb-t rendezni?

This poll is no longer accepting votes

Ön szerint megéri Budapestnek több, mint 100 milliárdért atlétikai vb-t rendezni?

Magyarország atlétikai világbajnokságot rendezhet

0

Fürjes Balázs államtitkár üdvözölte a Nemzetközi Atlétikai Szövetség bejelentését, mely szerint Budapestet javasolják a 2023-as világbajnokság megrendezésére.

 

„Nagy elismerés számunkra, hogy az IAAF komolyan gondolja, hogy 2023-ban Magyarországon legyen a világbajnokság”, mondta. „Biztosak vagyunk benne, hogy képesek vagyunk megfelelni várakozásoknak.

A bejelentést Sebastian Coe a nemzetközi szövetség elnöke tettette az IAAF tegnap befejeződött kétnapos Buenos Aires-i ülésén. Gyulai Marton, a Magyar Atlétikai Szövetség főtitkára és a budapesti megjegyezte, hogy

Magyarország 1912-ben alapító tagja volt a nemzetközi atlétikai szövetségnek,

és Budapest az a hely, ahol az Európai Atlétikai Szövetség közel 90 évvel ezelőtt létrejött.

Gyulai hozzátette: „Az atlétika mindig is különleges helyet foglal el a szívünkben, és a 2023-os világbajnokság olyan dolog, amit az egész ország és az egész régió magáénak érez. A Magyar Atlétikai Szövetség nagyon büszke arra, hogy ebben a folyamatban idáig eljutottunk. Célunk, hogy minél több néző lássa a versenyeket, és az atlétikai történetének legjobb világbajnokságát rendezzük meg!”

Budapest tehát a világbajnokság megrendrezésének első számú várományosa, végleges döntés decemberben születik.

Biztonsági őr lökdöste a legendás sportolót

0

A szomáliai származású brit Mo Farah-t, minden idők egyik legjobb hosszútávfutóját a müncheni repülőtér egyik őre lökdöste. A sportoló szerint rasszista okból.

Mo Farah évekig verhetetlen volt, négy olimpiát is nyert, két éve lovaggá ütötték Nagy-Britanniában. Most Londonból Münchenen keresztül ment az etiópiai edzőtáborba, ahol a londoni maratonra készül. A müncheni reptéren lökdöste az őr. Erről Farah az Instagramon posztolt.

https://www.instagram.com/p/Bf_HhmHBpOX/?taken-by=gomofarah

Farah szerint rasszista zaklatás érte,

az őr az indulási oldal felé lökdöste,

miközben azt mondta neki, hogy ehhez joga van.

A német rendőrség szerint rutineljárás, ami történt, és az őr azért lökdöshette a sportolót, mert olyan helyen videózott, ahol nem szabad.

Óriási siker atlétikában: az első világbajnoki aranyunk

0

Márton Anita a magyar atlétika első világbajnoki címét szerezte meg: 19,62 méteres országos csúccsal megnyerte a női súlylökést a birminghami fedettpályás vb-n.

 

A békéscsabai színekben versenyző nehézatléta világranglista-másodikként érkezett a brit városba, ahol egyértelműen az aranyesélyesek között tartották számon. A 29 éves klasszis immár évek óta a nemzetközi elit tagja, fedettpályán a legutóbbi két Európa-bajnokságot megnyerte, míg a 2016-os portlandi vb-n második volt. Az amerikai versenyen két éve országos csúcsot lökött, s most egyértelműen azzal a céllal lépett dobókörbe, hogy javít az akkori 19,33 méteres eredményén –emlékeztet az MTI.

Márton Anita az M4 Sportnak a helyszínen úgy nyilatkozott, hogy az éremszerzés volt a célja, illetve az, hogy megjavítsa az országos csúcsot, és ez mind sikerült.

A riói olimpián harmadik, a tavalyi, londoni szabadtéri vb-n második helyezett, kétszeres fedett Eb-győztes Márton a magyar atlétika ötödik érmét nyerte fedett vb-n, előzőleg egy ezüst és három bronz volt a mérleg.

Az 1987-es első, indianapolisi fedett vb-n Forgács Judit (400 m), majd 1999-ben, Maebasiban Szabó Zsuzsa (rúdugrás) és Czingler Zsolt (hármasugrás) a harmadik helyen végzett. Czingler csak utólag vehette át a bronzérmet, miután az eredetileg harmadik bolgár Dimitrovot doppingolás miatt kizárták. Két éve Márton Anita nyert Portlandben ezüstérmet – írja a magyar hírügynökség.

Sérüléssel búcsúzott Usain Bolt

0

A 4X100 méteres váltófutás volt Usain Bolt utolsó versenye. Ő volt a váltó utolsó embere, de meghúzódott, nem ért célba. Bolt mellett utoljára lehetett látni stadionban világversenyen a szintén legendás Mo Farah-t is – ezüstérmes lett 5000 méteren, 2011 óta most először verték meg.

Az atlétika történetének egyik legnagyobb egyénisége, Usain Bolt már korábban bejelentette, hogy a londoni világbajnokság lesz élete utolsó versenye.

100 méteren néhány nappal ezelőtt harmadik lett, a két doppingeltiltás után visszatért (a londoni közönség által kifütyült) amerikai Justin Gatlin és Christian Coleman mögött.

A váltónak ő volt az utolsó embere, amikor megkapta a botot, a harmadik-negyedik helyen álltak, de nem sokkal lemaradva az első helytől, tehát Boltnak még arra is esélye volt, hogy akár aranyéremmel zárja hihetetlen pályafutását.

Azonban 30-40 méter után megsérült.

Meghúzódott vagy begörcsölt a lába, fájdalmas arccal a földre rogyott, nem tudta befejezni élete utolsó versenyét. Még a búcsúzó tiszteletkört sem tudta lesétálni.

https://twitter.com/NickHopeTV/status/896478085276733440

A 31 éves Usain Bolt nyolcszoros olimpiai és tizenegyszeres világbajnok,

a 100 és 200 méteren, valamint a jamaicai 4×100-as váltóval is világcsúcstartó.

Olimpiát amúgy a pályán kilencszer nyert, de az egyik váltóaranyat később elvették, a váltó egyik tagjának, Nesta Carternek a doppingügye miatt. Bolt a pályán 10 éve nem kapott ki világversenyen – egyszer, a 2011-es vb-n egy elsietett rajt miatt kizárták 100-on.

Színes egyénisége miatt az egyik legnépszerűbb sportolónak számít, sok szakértő szerint ezzel segített az atlétikának túljutni a doppingbotrányok okozta mély válságon.

Már csak azért is, mert bár persze őt is megvádolták néha,

soha nem keveredett doppingbotrányba.

Ez még inkább kiemeli zsenialitását. Minden idők 30 legjobb 100-as eredménye között mellette csak olyanok szerepelnek, akiket valamikor eltiltottak doppingolás miatt:

Minden idők legjobb sprintere mellett utoljára indult pályaversenyen

minden idők talán legjobb hosszútávfutója, a szomáliai származású brit Mo Farah

is. Neki azért egy búcsúversenye még valószínűleg lesz, utána viszont már csak maratonfutásban fog indulni.

Így ünnepelte Farah a tízezres győzelmet
Fotó: MTI/EPA/Srdjan Suki

A hat éve verhetetlen, hatszoros világbajnok és négyszeres olimpiai bajnok Farah Londonban megnyerte már a 10 ezer métert, ötezer méteren azonban most nem tudott nyerni, második lett az etióp Edris mögött.

A két legenda egymástól is elköszönt:

Ma búcsúzik minden idők legnagyobb sprintere

0

Usain Bolt ma áll utoljára rajthoz, a 4X100 méteres váltóban az atlétikai vb-n.

Karrierje utolsó futását mutatja be a jamaicai Usain Bolt az esti döntőben. A számot egyébként az előző négy vb-n mindig a jamaicaiak nyerték, most viszont nehéz dolguk lesz a döntőben. Az amerikaiak között ugyanis ott lesz Justin Gatlin és Christian Coleman –

ők ketten előzték meg Boltot élete utolsó egyéni futásán, a 100 méteres döntőben.

Usain Bolt nyolcszoros olimpiai és tizenegyszeres világbajnok, a 100 és 200 méteren, valamint a jamaicai 4×100-as váltóval is világcsúcstartó. Olimpiát amúgy a pályán kilencszer nyert, de az egyik váltóaranyat később elvették, egyik csapattársa doppingügye miatt.

Győzelme és rekordjai mellett színes egyénisége miatt is tartják minden egyik legnagyobb sprinterének,

sőt, egyik legnagyobb atlétájának, aki nélkül az atlétika nem jutott volna a doppingbotrányok okozta mély válságon.

A 31 éves Usain Bolt már korábban bejelentette: a londoni atlétikai vb az utolsó versenye.

Ezüstérmes lett Márton Anita az atlétikai vb-n

0

Megszületett a második magyar érem a londoni atlétikai világbajnokságon: Márton Anita második lett súlylökésben.

Nehéz körülmények között, szakadó esőben rendezték meg a női súlylökés döntőjét. Az olimpiai bronzérmes Márton Anitát éremesélyesnek tartották a verseny előtt, ennek megfelelően szinte végig a 3-4. helyen állt.

Az utolsó dobása előtt 4. volt, ekkor azonban jelentősen, több mint fél métert javítva korábbi eredményén

19 méter 49 centit dobott, ezzel ezüstérmes lett.

A győztes a kínai Kung Li-csiao lett, 19,94-gyel.

Ez a második magyar érem az idei atlétikai vb-n, hétfőn Baji Balázs szerzett bronzérmet 110 méteres gátfutásban.

Márton Anita fantasztikus eredményeket produkált az elmúlt években: 2014-ben bronzérmet szerzett a zürichi Eb-n, 2015-ben megnyerte a prágai fedettpályás Eb-t, a pekingi vb-n pedig 4. lett. Tavaly ezüstérmes volt az Eb-n és a fedettpályás vb-n is, majd bronzérmet nyert a riói olimpián – ahol szintén az utolsó dobásával lépett fel a dobogóra. Idén pedig újra megnyerte a fedettpályás Eb-t.

Az Universiadén sem indulnak az orosz atléták

0

Távol maradnak az orosz atléták az idei nyári Universiadétól, vagyis az egyetemisták és főiskolások “olimpiájától”, mert az orosz doppingbotrány miatt semleges zászló alatt kellene versenyezniük.

Az idei Universiadét augusztus 19. és 30. között rendezik Tajvanon. A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) az orosz versenyzőknek semleges zászló használatát írta elő, ahogy a londoni atlétikai vb-n is.

Az IAAF a múlt héten úgy szavazott, hogy változatlanul fenntartja orosz tagszövetsége felfüggesztését, amelyet 2015 novemberében azért rendelt el, mert a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) vizsgálata során azt állapította meg:

Oroszországban szisztematikus doppingolás zajlott, állami támogatással.

Ugyanakkor a Nemzetközi Olimpiai Bizottság nem tiltotta meg az orosz zászló használatát a július végi győri Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválon, ahol hivatalos orosz színekben indulhattak az érintett atléták, miután erről az Európai Olimpiai Bizottság és az IAAF megállapodást kötött.

MTI/FüHü

Szenzáció: bronzérmes lett Baji Balázs az atlétikai vb-n

0

Óriási meglepetésre bronzérmes lett 110 méteres gátfutásban Baji Balázs a londoni világbajnokságon.

30 év után először szerepelt magyar sprinter döntőben atlétikai vb-n,

az utolsó 1987-ben Kovács Attila volt, 100 méteres síkfutásban. 110 gáton pedig korábban egyszer volt magyar vb-döntős: Bakos György 1983-ban, ő akkor hatodik lett.

Baji Balázs az elõdöntõben
Fotó: MTI/EPA/Srdjan Suki

Baji Balázs az első körben 13.35-ös idővel magabiztosan jutott tovább, majd az elődöntőben 13.23-mal megnyerte saját futamát, többek között a világcsúcstartó, 2012-es olimpiai bajnok Aries Merrittet megelőzve, és a negyedik legjobb idővel került döntőbe. Ezután azt mondta:

“egy álom vált valóra.”

Azt is mondta, a döntőben már csak nyerhet, nem szabad elgörcsölnie.

Nem is görcsölt: nagyszerűen rajtolt, a második gátat ugyan felrúgta, de utána együtt haladt a mezőnnyel, az utolsó 15-20 méteren pedig még hajrázni is tudott, így végül a harmadik helyen ért célba, 13.28-as idővel.

A célba érkezés
Fotó: MTI/EPA/Srdjan Suki

Magyar futó eddig még soha nem szerzett érmet világbajnokságon.

A győztes a riói olimpiai bajnok jamaicai Omar McLeod lett, a második pedig a vb-címvédő orosz Szergej Subenkov (aki az orosz atléták doppingbotránya miatt “független indulóként” vesz részt a versenyen).

Baji Balázs egyébként hosszú ideje nagyszerű formában versenyez, tavaly Eb-ezüstérmes lett, idén pedig többször is megjavította a magyar országos csúcsot (utoljára 13.15-re).

McLeod és Baji Balázs a döntő után
Fotó: MTI/EPA/Franck Robichon

Az MTI összeállítása szerint Baji Balázs a magyar atlétika 12. érmét szerezte világbajnokságon:

  • 1991, Tokió: 2. Bagyula István (rúdugrás), 3. Horváth Attila (diszkosz)
  • 1993, Stuttgart: 3. Gécsek Tibor (kalapács)
  • 1995, Göteborg: 3. Gécsek, 3. Ináncsi Rita (hétpróba)
  • 1999, Sevilla: 2. Németh Zsolt (kalapács)
  • 2003, Párizs: 2. Annus Adrián (kalapács), 2. Fazekas Róbert (diszkosz)
  • 2005, Helsinki: 3. Zsivoczky Attila (tízpróba)
  • 2011, Tegu: 2. Pars Krisztián (kalapács)
  • 2013, Moszkva: 2. Pars
  • 2017, London: 3. Baji Balázs (110 m gát)

Tizenhatmilliárd máris ugrott, de hova?

0

Még nem csitult el a Duna Aréna üzemeltetése körül kialakult polémia – nevezhetjük talán botránynak is , de máris látótávolságba került egy újabb túlárazott, nehezen értelmezhető állami sportberuházás.

Még mielőtt erre rátérnénk, néhány szó a Duna Arénáról. A világbajnokságnak helyet adó új létesítmény, több, mint negyvenmilliárdba került – az egész projektet 170 milliárdra teszik –, és egyelőre nem tudni, hogy a továbbiakban ki fogja üzemeltetni; az állam, amely vizes vb idejére birtokolta a komplexumot, visszaadná a fővárosnak, amely azonban hallani sem akar róla, ugyanígy a helyszínt biztosító XIII. kerület is mereven elutasítja az uszoda működtetését.

Többen írtak már a Csepel-sziget mellett létesítendő objektumról, amelyet a kormányzat, még az olimpiai rendezés reményében, olimpiai falunak képzelt el, és atlétikai stadiont tervezett mellette,

abban is bízva, hogy Magyarország majd atlétikai világbajnokságot rendezhetne ezen a helyen.

(Orbán Viktor nyilatkozta: hazánk bebizonyította, hogy a labdarúgó világbajnokságon kívül bármilyen sporteseményt meg tud rendezni.)  A kijelölt, vagy inkább kiszemelt területre az állam több, mint 16 milliárdot költött el. A kiadás felelőtlennek és észszerűtlennek is tűnhet, olyannyira, hogy máris politikai üggyé vált. Az LMP folyamatos kérdésekkel bombázza a kormányzatot, szeretné megtudni, hogy miért és kinek az érdekében történik a pénzköltés, eddig azonban meglehetősen szerény, tartalmilag értelmezhetetlen válaszokat kapott.

Érdemi válaszok híján nyilván csak feltételezéseket lehet megfogalmazni, de ezek a feltételezések aligha állnak távol a valóságtól.

A terület állami felvásárlása ugyanis olyan horribilis összegű, amely semmilyen szakmai érvvel nem hitelesíthető.

Vagyis: már most látszik, hogy olyan ügyletek húzódhatnak meg a háttérben, amelyek valakiket jó üzleti lehetőséghez juttatnak, vagy éppen valakiket ezen a vásárláson keresztül fizet ki a kormány.

A FüHü betekintést nyert egy sor dokumentumba és ezek a dokumentumok arra utalnak, hogy a csepeli tervezett beruházás – elvileg atlétikai stadion –, egy hosszabb tranzakció fedőtörténete. Hogy pontosan minek, azt ma még nem lehet tudni, de az általunk, hamarosan, az olvasók elé tárt tényekből bizonyos következtetések levonhatók. Hogy ezeket ki fogja levonni, az bűnüldözés megfelelő szervei, vagy csak a választók, netán senki, az előbb-utóbb kiderül.

Most még maradjunk meg annál a kérdésnél, hogy vajon

mi szüksége az államnak az uszoda után egy olyan atlétikai stadionra, amelyet képtelen bárki gazdaságosan üzemeltetni.

Erre szokták mondani: ez most egy 16 milliárdos kérdés. És még annyit hozzá: ez a 16 milliárd még csak a területért – illetve, mint a későbbiekben kiderül: egy cégért –  kifizetett összeg. És akkor még hol vannak az esetleges stadion várható költségei?

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK