Asszad Archives Page 3 of 3 › Független Hírügynökség

Újabb vezető távozik a Pentagonból

FüHü

-

2019-01-06

Kevin Sweeney ellentengernagy búcsú levélben megköszönte mindenkinek az együttműködést, de nem tett említést Donald Trumpról. Ugyanígy búcsúzott hivatalától Jim Mattis hadügyminiszter is. Lemondott a Pentagon szóvivője is.

A lemondás sorozat oka az, hogy Trump radikálisan megváltoztatta közel-keleti politikáját. Az USA elnöke bejelentette: kivonják az amerikai erőket Szíriából! Ez bombaként robbant a Pentagonban, ahol éveken keresztül azt képviselték, hogy Izrael és Szaúd Arábia támogatásával megpróbálják megbuktatni Asszad elnököt. Akit viszont az oroszok és Irán támogatott. Asszad elnök legyőzte ellenfeleit – hála az oroszok és Irán támogatásának. A kurdok, akiket Amerika fegyverzett fel, és akik amerikai légi támogatása nélkül vereségre vannak ítélve, feladták az önálló állam igényét és lepaktáltak Asszad elnökkel.

Mike Pompeo külügyminiszter kedden indul körútra a Közel Keleten, hogy elmagyarázza a szövetségeseinek Trump új politikáját. Mind Izraelben mind pedig Szaúd Arábiában megdöbbenést keltett Trump döntése, mellyel az amerikai katonai vezetők többsége sem ért egyet. Ezért távoznak egymás után a Pentagonból. Trumpnak pedig gondot jelent, hogy olyan hadügyminisztert találjon magának, akiben tökéletesen megbízhat és akit a katonák is elfogadnak. Az Egyesült Államok elnöke egyben a hadsereg főparancsnoka is, de mivel Trumpnak semmilyen korábbi tapasztalata sincs ezen a téren, ezért számára is fontos, hogy mielőbb megfelelő hadügyminisztert találjon.

Trump nemcsak azt jelentette be, hogy kivonja csapatait Szíriából hanem azt is, hogy az USA nem lehet a világ csendőre! Ez új nemzetbiztonsági politikát jelent, melyet az új hadügyminiszternek kell majd megvalósítania. Egyelőre az új nemzetbiztonsági politika is meglehetősen homályos, ezért az új hadügyminiszter személye különösen fontos, mert neki kell kitalálnia valójában mire is gondolt Donald Trump amikor kijelentette,hogy az Egyesült Államok többé már nem lehet a világ csendőre?!…

Szíria csúcs Isztambulban

FüHü

-

2018-10-27

0

Franciaország, Németország, Oroszország és Törökország vezetői tárgyalnak a politikai rendezésről Szíriában. Elsősorban Idlib tartományra koncentrálnak, mely határos Törökországgal. Asszad elnök nyerésre áll ugyan a polgárháborúban, de nagyon meggyengült, mert csak Oroszország és Irán támogatásával tudta megmenteni rendszerét. Franciaország és Németország vezetőit elsősorban az érdekli: ne induljon meg újabb menekült hullám Európa felé! Az Egyesült Államokat egyszerűen meg sem hívták meg az isztambuli csúcsra.

Jim Mattis amerikai hadügyminiszter viszont Bahreinben közölte: Oroszország nem léphet az USA helyébe a Közel Keleten! Mattis a szövetséges államok vezetőivel találkozott. Az Egyesült Államok hadügyminisztere két dologra célzott Moszkvával kapcsolatban. Egyrészt Szíriára: mondván senki se képzelje azt, hogy Asszad elnök katonai sikerei alapvetően módosíthatják a térség erőviszonyait. A hét éve tartó polgárháborúban Asszad elnök Oroszország és Irán támogatásával érte el rendszere megmentését.

A szaúdi újságíró meggyilkolása felboríthatja az erőviszonyokat a Közel Keleten. Erre figyelmeztetett a hadügyminiszter. Szembekerült egymással az USA két szövetségese Szaúd Arábia és Törökország. Szaúd Arábia trónörököse még odáig is elment, hogy egy bizalmas hívén keresztül megfenyegette Amerikát: ha nagyon forszírozza a Kashoggi ügyet, akkor átáll Oroszország oldalára! Katonai támaszpontot ad Putyin elnöknek! Erről szó sem lehet! – hangsúlyozta az Egyesült Államok hadügyminisztere hiszen az USA és Szaúd Arábia között stratégiai szövetség áll fenn évtizedek óta. Végül Jim Mattis sürgette Szaúd Arábiát: vessen véget az ellentéteknek Katarral! Az Egyesült Államok legnagyobb támaszpontja a Közel Keleten Katarban van, melynek emírjével összekapott Szaúd Arábia trónörököse. Katar emírje ugyanis együttműködik Iránnal a közös földgáz mező kiaknázásában. Törökország Katart támogatja a konfliktusban. Minthogy mindegyik állam az USA szövetségese, ezért Jim Mattis arra szólította fel őket: rendezzék ellentéteiket, mert különben felborulhat a helyzet a Közel Keleten.

Pompeo: Szíria egyetlen centet sem kap amíg iráni katonák vannak a területén

FüHü

-

2018-10-13

0

Pompeo: Szíria egyetlen centet sem kap amíg iráni katonák vannak a területén

Az Egyesült Államok mindenképp korlátozni kívánja Irán befolyását a Közel Keleten – hangsúlyozta Mike Pompeo amerikai külügyminiszter az Egyesült Államokban élő zsidók egyik szervezete előtt. Az amerikai diplomácia vezetője elmondta, hogy Szíria csakis abban az esetben számíthat újjáépítési támogatásra az Egyesült Államoktól, hogyha ráveszi Iránt vonja ki a csapatait az ország területéről. Ez lényegében Izrael álláspontjának teljes támogatását jelenti. Novemberben választásokat tartanak az Egyesült Államokban, és Trump elnöknek nagyon fontos, hogy megmaradjon az őt támogató republikánusok többsége a kongresszusban. Ellenkező esetben ugyanis megnőne az impeachment lehetősége, vagyis az ellenzékben levő demokraták többséghez jutva jogi eszközökkel eltávolíthatnák Donald Trumpot a Fehér Házból.

Minden bizonnyal ez motiválta Trumpot akkor is amikor kiléptette az Egyesült Államokat az iráni atomalkuból. Iránnak kulcsszerepe volt abban, hogy Asszad elnök győztesen került ki a polgárháborúból Szíriában. Ezért aligha valószínű, hogy Asszad elnök felkéri Iránt a távozásra. Asszad a nagyhatalmak közül Oroszországra és Kínára számít. Pénzügyi támogatás tekintetében pedig az Európai Unióra is hiszen az EU érintett tagállamai nem léptek ki az iráni atomalkuból /Nagy Britannia, Franciaország és Németország/.

Szíriát szörnyen megviselte a polgárháború, több mint ötmillió állampolgára menekült el. Az ország nagyrésze romokban. Hatalmas összegre lenne szükség az újjáépítéshez. Asszad fő támogatói : Oroszország és Irán katonai segítséget tudnak adni, de pénzük az nincsen. Ezért Pompeo amerikai külügyminiszter fenyegetése húsbavágó, de nem lepheti meg igazán Asszad elnököt, aki tisztában van vele, hogy az USA egyértelműen Izrael álláspontját támogatja a Közel Keleten. Márpedig Benjamin Netanjahu miniszterelnök többször is megerősítette: Izrael semmiképp sem tűri el, hogy a szomszédos Szíriában Irán katonailag berendezkedjen!…

Teheránban járt Oroszország főrabbija

FüHü

-

2018-09-02

0

Iránban nem akarták fogadni, de Vlagyimir Putyin elnök ragaszkodott ahhoz, hogy Berel Lazar főrabbi is a hivatalos orosz küldöttség tagja legyen. Az orosz Duma delegációja áprilisban járt Teheránban, de az izraeli portál, az ynetnews csak most tette közzé a hírt.

Irán esküdt ellensége Izraelnek. Ezért nem is akarták fogadni a főrabbit Teheránban. Putyin elnök viszont közölte: akkor nem utazik orosz küldöttség Teheránba.

Iránban egykor igen népes zsidó közösség élt, de Izrael megalakulása után a létszámuk erőteljesen csökkent. A kivándorlás a hetvenes évek végén felgyorsult, azt követően, hogy Teheránban Khomeini ajatollah iszlamista rendszere került hatalomba. Irán nem ismeri el Izrael létét sem.

Az orosz főrabbi felkereste hitsorsostársait Teheránban. Ők beszámoltak nem épp könnyű helyzetükről.

A zsidó intézmények falán is ott kell díszelegnie Khomeini utódjának, Ali Khamenei ajatollahnak a portréja. Ő éppoly elszánt ellenfele Izraelnek, mint a rendszer alapítója volt.

Irán és Oroszország jelenleg éppen szövetségesek a Közel-Keleten, mindketten szemben állnak az Egyesült Államok által támogatott Szaúd-Arábia-Izrael koalíciójával. A helyzet persze ennél bonyolultabb: Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök kiváló kapcsolatot ápol Vlagyimir Putyinnal. Netanjahu többször megpróbálta meggyőzni Putyint, hogy beszélje rá Iránt a távozásra Szíriából. Az orosz elnök erre azt válaszolta: ha megkérné őket, akkor sem vonná vissza Irán a katonáit Szíriából, ahol Aszad elnök Irán és Oroszország támogatásával élte túl a hétéves polgárháborút.

Aszad szerint közel volt egy amerikai-orosz háború

FüHü

-

2018-05-31

0

Aszad szerint közel volt egy amerikai-orosz háború

Közel álltunk egy amerikai-orosz háborúhoz Szíriában – mondta Bassár el-Aszad szír elnök Damaszkuszban. Az orosz propagandacsatornának, az Rt.com-nak nyilatkozva kifejtette, hogy a szír kormány egy éven belül legyőzte volna hazai ellenségeit, ha őket a Nyugat és mindenekelőtt az Egyesült Államok nem támogatta volna.

A hét éve tartó polgárháború kapcsán arról is beszélt, hogy az oroszok közbelépésének köszönhetően álltak el a nyugati hatalmak attól a tervtől, hogy nagyszabású légi offenzívát indítsanak Damaszkusz ellen. Az oroszok ugyanis bejelentették: ha ilyen légitámadás indul Szíria ellen, akkor az orosz légierő válaszcsapást mér azokra a támaszpontokra, ahonnan a az akciókat indították. Ugyan nyugati légitámadások ezután is voltak, de sokkal visszafogottabbak, olyannyira, hogy azok nem változtattak a háború menetén.

Asszad szerint egyébként a hadserege azon a ponton van, hogy megnyerheti a polgárháborút.

Kényes kérdésekről nem nyilatkozott a szír elnök, a többi között arról sem, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter figyelmeztette Szíriát és Iránt: a Golán fennsíkon csakis hazai csapatok tartózkodjanak. Az elmúlt napokban ugyanis Hezbollah milicisták és iráni katonák támadták Izraelt a Golán fennsíkról. Avigdor Lieberman izraeli hadügyminiszter emiatt személyesen tiltakozott Moszkvában. Korábban Benjamin Netanjahu miniszterelnök pedig arra kérte Putyin elnököt: ne szállítsák le az S 300-as rakétavédelmi rendszert Szíriának – erre pozitív visszajelzést kapott.

Ám Asszad mindennek ellenére továbbra is számíthat Oroszország támogatására, ami létfontosságúnak bizonyult a hétéves polgárháborúban Szíriában.

Orosz-amerikai katonai egyeztetés Szíriáról

FüHü

-

2018-03-23

0

Orosz-amerikai katonai egyeztetés Szíriáról

Donald Trump amerikai elnök a közelmúltban gratulált Putyin elnöknek az újraválasztásához, és közölte: hamarosan csúcstalálkozó lehet a két ország között. Ez a békülékeny gesztus lehetővé tette azt is, hogy a két állam vezérkari főnöke telefonon egyeztessen egymással arról: miképp lehet elkerülni a fegyveres szembenállást Szíriában.

Valerij Geraszimov tábornok, az orosz fegyveres erők főnöke hívta fel amerikai kollégáját, John Dunford tábornokot. Moszkvában csak szűkszavúan ismertették a beszélgetés tartalmát, de az azért kiderült, hogy Szíriáról tárgyaltak.

A cél nyilvánvalóan az volt, hogy elkerüljék a fegyveres konfliktust az Egyesült Államok és Oroszország között.

Pedig alig pár napja, a hónap közepén Niki Haley, amerikai ENSZ-nagykövet arról beszélt, hogy ha más megoldás nincs, az Egyesült Államok készen áll akár a katonai beavatkozásra is Szíriában. Az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke akkor keményen figyelmeztette az USA-t: megvédi katonáit Szíriában. Mindez közvetlen katonai konfliktussal fenyegetett a két ország között Szíriában.

Moszkva Asszad elnököt támogatja, míg az USA a szír államfő ellenfeleit. Még bonyolultabbá teszi a helyzetet Törökország fegyveres beavatkozása Szíriában. A törökök a kurd milíciák által elfoglalt területeken törnek előre. Törökország a NATO tagja, tehát elvben az USA szövetségese, de a Közel-Keleten inkább Oroszországgal működik együtt. A török fegyveres erők vezérkari főnöke rendszeresen egyeztet az orosz és az iráni katonai vezetőkkel.

Oroszország szembeáll Amerikával Európában is. Az orosz hadügyminisztérium közölte: Valerij Geraszimov hamarosan találkozik az Európában állomásozó amerikai csapatok főparancsnokával, Curtis Scaparrotti tábornokkal, aki egyben a NATO európai erőinek a parancsnoka is, tehát a magyar fegyveres erők is az ő irányítása alá tartoznak.

Amióta Oroszország 2014-ben annektálta a Krímet, feszültté vált a NATO és Moszkva viszonya.

A két katonai vezető találkozása enyhülést hozhat, de nyilvánvaló, hogy komolyabb áttörést csak egy Trump-Putyin tárgyalás hozhat. Ennek időpontjáról és helyszínéről még nincs döntés, de Trump és Putyin is jelezte: szívesen tárgyalnának egymással.

Miről tárgyal Moszkvában Erdogan?

FüHü

-

2017-11-13

0

„Ha nincs katonai megoldás Szíriában, akkor az érintett államok vonják ki a csapataikat onnan” – ez Recep Tayyip Erdogan álláspontja. A török elnök oroszországi látogatása előtt azt is kijelentette, hogy nem érti a legutóbbi, Szíriával foglalkozó amerikai-orosz közös közleményt.

A Donald Trump és Vlagyimir Putyin által aláírt dokumentum leszögezi: ha nincs katonai megoldás, akkor a szembeálló feleknek tárgyalniuk kell. Mint ismert, Oroszország Bassar el-Asszad szír elnököt támogatja, az USA viszont a szíriai elnök ellenfeleit. Törökország is Asszad bukását kívánja, de az utóbbi időben már egyezteti az elképzeléseit Oroszországgal. A törökök vezérkari főnöke rendszeresen tanácskozik hármasban az orosz és az iráni fegyveres erők vezérkari főnökével.

Törökország a NATO tagja, de rakétavédelmi rendszert vásárolt Oroszországtól, amely nem kompatibilis az észak-atlanti szervezet rendszereivel. Erről is tárgyal majd Oroszországban Erdogan és Putyin. Az orosz rakétavédelmi rendszer ki van építve Szíriában, a főbb stratégiai központok körül. Emiatt minden állam légierejének kétszeresen is fontolóra kell vennie, hogy küldjön-e harci repülőgépet Szíria légterébe. Lesz tehát miről tárgyalnia Erdogan török elnöknek Oroszországban Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Címke: Asszad

Kevin Sweeney ellentengernagy búcsú levélben megköszönte mindenkinek az együttműködést, de nem tett említést Donald Trumpról. Ugyanígy búcsúzott hivatalától Jim Mattis hadügyminiszter is. Lemondott a Pentagon szóvivője is.

Iránban nem akarták fogadni, de Vlagyimir Putyin elnök ragaszkodott ahhoz, hogy Berel Lazar főrabbi is a hivatalos orosz küldöttség tagja legyen. Az orosz Duma delegációja áprilisban járt Teheránban, de az izraeli portál, az ynetnews csak most tette közzé a hírt.

A zsidó intézmények falán is ott kell díszelegnie Khomeini utódjának, Ali Khamenei ajatollahnak a portréja. Ő éppoly elszánt ellenfele Izraelnek, mint a rendszer alapítója volt.

Ám Asszad mindennek ellenére továbbra is számíthat Oroszország támogatására, ami létfontosságúnak bizonyult a hétéves polgárháborúban Szíriában.

A cél nyilvánvalóan az volt, hogy elkerüljék a fegyveres konfliktust az Egyesült Államok és Oroszország között.

Amióta Oroszország 2014-ben annektálta a Krímet, feszültté vált a NATO és Moszkva viszonya.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA