Kezdőlap Címkék Asszad

Címke: Asszad

Asszad: az USA kihasználja az iszlám fanatizmust!

Szíria elnöke erős kétségeit fejezte ki Trump hivatalos bejelentésével kapcsolatban, mely szerint Abu Bakr al-Bagdadit az amerikaiak megölték és a hamvait a tengerbe szórták. Ez ugyanaz a verzió, melyet Oszama bin Laden halála alkalmával közzétettek, de nagyon kevés a valós bizonyíték – érvel Asszad elnök, aki a szíriai közszolgálati médiának nyilatkozott.

Szíria államfője közölte: semmi közük sem volt Abu Bakr al-Bagdadi halálához, ha az valóban bekövetkezett. Korábban ugyanezt közölte a hadügyminisztérium Moszkvában.

Abu Bakr al-Bagdadit az amerikaiak találták ki

A szélsőséges wahabbita iszlám ideológia már évszázadok óta létezik: ennek alapján használták fel Oszama bin Ladent és Abu Bakr al-Bagdadit az amerikaiak. Ők találták ki ezeket a vezéreket és bármikor hozhatnak egy hozzájuk hasonlót vagy “fel is támaszthatják őket!” – gúnyolódott Asszad elnök. Aki hangsúlyozta: ők valójában harcolnak a terrorizmus ellen! Nem úgy mint az amerikaiak, akik kihasználják a fanatikus iszlamista áramlatokat a saját céljaikra – mondta Asszad szír államfő, aki nyerésre áll a nyolc éve tartó polgárháborúban Szíriában.

Trump szankciókkal akarja megállítani a törökök offenzíváját

“Trump nem adott szabad jelzést Erdogannak Szíriában!” – közölte Mike Pence alelnök, aki arról is beszámolt, hogy Trump felhívta a török elnököt. Határozottan kérte: állítsa le az offenzívát a kurd milícia ellen, melyet a hétvége óta Asszad hadserege is támogat!

A törökök és a szírek összecsapnak, akkor egy NATO állam kerül szembe egy olyan országgal, melyet az oroszok támogatnak! Ezt a kényes szituációt szeretné elkerülni Trump elnök, akit erre az oroszok is figyelmeztettek. A Szaúd Arábiában vendégeskedő Putyin üzent vendéglátóin keresztül Washingtonnak. Ahol értették a finom célzást.

100 milliárd dolláros szabadkereskedelmi szerződés

Ettől fosztja meg magát Törökország, ha nem állítja le az offenzívát. Legalábbis Trump elnök ezzel fenyegette meg Erdogan török elnököt. Steven Mnuchin pénzügyminiszter egyelőre csak kisebb konkrét szankciókat jelentett be mindenekelőtt a hadügyminisztérium és az energia minisztérium ellen Törökországban. Egy szankció viszont máris fájdalmat okozhat: az acél büntető vámját  megduplázták az amerikaiak. Ezentúl ez 50% lesz. Az igazi szankció persze a fegyver export korlátozása lenne, de erre aligha kerülhet sor.

Erősen meg van kötve az amerikaiak keze, mert Törökország már így is orosz rakétavédelmi rendszert vásárolt – amerikai helyett. Az Sz 400-as rakétavédelmi rendszer igen hatékony az F 35-ös amerikai harci gépek ellen, melyekkel sok légierő rendelkezik a Közel Keleten. Ez az orosz rendszer a drónok ellen is hatékony. Ezért Putyin ezt ajánlotta Szaúd Arábia figyelemébe amikor a világ legnagyobb olaj feldolgozó üzemét drón támadás érte. Az USA rögtön jelezte: képes megvédeni Szaúd Arábiát. Trump fegyverek és katonák  küldését hagyta jóvá Szaúd Arábia védelmének erősítése érdekében. Csakhogy Putyin mindennek ellenére Szalman király vendége volt. 2 milliárd dolláros befektetést ígért, és egyeztette a világ két legnagyobb olajexportáló államának érdekeit. Egyáltalán nem mellesleg megjegyezte

Az orosz vezérkar folyamatosan egyeztet a törökökkel

Moszkva semmiképp sem szeretne katonai konfliktust Törökországgal, mellyel az elmúlt években jó kapcsolatot alakított ki. Csakhogy Asszad elnökkel Szíriában még régebbi kapcsolat. Ezért a törökök és Szíria fegyveres erőinek összecsapását nemcsak Trump, de Putyin is mindenáron el akarja kerülni.

Az EU elítéli a törökök offenzíváját, de tart egy újabb migráns hullámtól

Erdogan elnök 3,5 millió szír migránssal fenyegette meg az Európai Uniót. A török külügyminiszter megerősítette a Deutsche Wellenek: Ankara ezt komolyan is gondolja! Horst Seehofer német belügyminiszter , aki nemrég a helyszínen járt francia kollégája és az uniós migrációs biztos társaságában, úgy nyilatkozott a német közszolgálati portálnak  , hogy mindenképp el kell kerülni egy olyan migráns hullámot mint amilyen 2015-ben bekövetkezett. Angela Merkel kancellár ezért is kötött 6 milliárd eurós megállapodást Erdogannal. Aki Szíriába akarja visszaküldeni a menekülteket. Csakhogy épp ellenségeinek, a kurdoknak a településeire. Akik elszántan küzdenek ez ellen, most már Szíria támogatásával.

Erdogan magára maradt, de Orbán Viktor kiállt mellette. A török elnök megköszönte a magyar kormányfőnek Bakuban – ahol mindketten a Türk Tanács ülésén vettek részt -, hogy megakadályozta Luxemburgban a külügyminiszterek értekezletén: az EU szigorúan elítélő nyilatkozatát. Heiko Maas német külügyminiszter mindenesetre kijelentette: a legfontosabb az, hogy fennmaradjon a párbeszéd az Európai Unió és Törökország között.

Erdogan pávatánca Trump és Putyin között

Moszkvában tárgyalt Erdogan elnök, aki Szíriában az amerikaiakkal működik együtt Asszad elnökkel szemben. Akit viszont Oroszország és Irán támogat. Idleb tartományról volt szó az orosz-török csúcstalálkozón, ahol az iszlamista terroristákkal szemben Asszad elnök csapatai előrenyomultak – Oroszország és Irán támogatásával. Törökország viszont az Egyesült Államokkal működik együtt ebben a térségben. Cserében Trump elnök egyelőre elhalasztotta szankciók alkalmazását Törökországgal szemben.

A NATO tagállam orosz rakétavédelmi rendszert vásárolt

Az Sz 400-as rendszer képes arra, hogy leszedje az amerikai vadászgépeket is. Ezért az amerikaiak ragaszkodnak ahhoz, hogy véletlenül se állomásoztassanak ugyanazon a reptéren F 35-ös amerikai vadászgépeket és az orosz rakétavédelmi rendszer tanácsadóit. Azok ugyanis kiszúrhatnák az amerikai vadászgépek gyenge pontjait.

Amerikai és izraeli kérésre Oroszország nem adott el Sz 400-as rakétavédelmi rendszert Iránnak, mely a háború szélére sodródott az Egyesült Államokkal. Irán külügyminisztere jelen volt a G7 csúcstalálkozón- Macron elnök meghívására. Később Macron úgy nyilatkozott, hogy lát lehetőséget egy USA – iráni csúcsra. Trump ezt megerősítette, de Rohani iráni elnök úgy nyilatkozott, hogy a csúcstalálkozó csakis azután lehetséges, hogy az Egyesült Államok visszavonta a szankciókat Iránnal szemben.

Putyin és Erdogan moszkvai tárgyalásait követően Moszkvában bejelentették: a jövő hónapban hármas csúcs lesz Oroszország, Törökország és Irán vezetői között. Mit szólnak mindehhez Trump tábornokai Washingtonban? És vajon mit gondol erről Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, akinek a kedvéért Trump kilépett az iráni atomalkuból ?!

Moszad főnök: Irán 100 milliárd dollárral támogatta a terrorizmust

0

Irán az elmúlt két évben jelentős összeggel támogatta a Hezbollah szervezetet Libanonban, a Hamaszt és az Iszlám dzsihádot a gázai övezetben. Ezt közölte Yossi Cohen a Moszad főnöke. Az izraeli hírszerzés főnöke szerint jelenleg egyedülállóan jó lehetőség kínálkozik a békére a Közel Keleten, egyedül Irán akadályozza ezt. Yossi Cohen szerint egyértelmű bizonyítékok vannak arra, hogy az irániak támadtak meg két olajszállító hajót a Perzsa Öbölben.

Az ajatollah 200 milliárd dollárja

“Megpróbálom rábeszélni Trump elnököt, hogy kezdje újra a tárgyalásokat Iránnal! Próbáljon meg következetes lenni egyszer: ha tárgyal Kim Dzsong un-nal, akinek már van atombombája, akkor miért nem áll szóba Iránnal , amelyiknek nincsen?!” – így nyilatkozott Emmanuel Macron elnök Japánban még a G20 csúcs előtt. Bécsben az atomalkut aláíró nagyhatalmak kétségbeesett kísérletet tettek pénteken , hogy megmentsék az egyezményt, melyet amerikai részről még Obama elnök írt alá 2015-ben. Csakhogy közben már Teherán jelezte: az urándúsításban már elérte az atomalkuban rögzített határt. “Akkor is meg kell próbálni az iráni atomalku megmentését, ha fennáll a kudarc lehetősége” – mondta Federica Mogherini az Európai Unió külügyi főképviselője a bécsi tanácskozás előtt.

Nem az iráni atombomba izgatja igazán Amerikát

Trump elnök Európába küldte iráni ügyekkel megbízott emberét, hogy elmesélje az európai szövetségeseknek: mit akar valójában Amerika?! Miért lépett ki Trump az atomalkuból? Brian Hook Párizsban francia, brit és német diplomatákkal találkozott, hogy meggyőzze őket: semmiképp sem menthetik meg az atomalkut! “Egyáltalán nemcsak a nukleáris fegyverekről van szó hanem arról , hogy 2015 óta Irán továbbfejlesztette ballisztikus rakétáit és támogatta szövetségeseit fegyverrel és pénzzel a Közel Keleten. Ha megkérdezik Izraelt, ha megkérdezik Szaúd Arábiát, akkor ugyanezt mondják” – nyilatkozta Trump embere Párizsban az RFI közszolgálati rádiónak. Válaszul Zarif iráni külügyminiszter azzal vádolta Izraelt, Szaúd Arábiát és az Egyesült Arab Emirátusokat, hogy háborúba akarják sodorni az Egyesült Államokat Irán ellen. Trump elnök közölte: legyőzhetik úgy is Iránt, hogy egyetlen amerikai katona sem lép az ország földjére. De addig is új gazdasági szankciókkal próbálkoznak.

Khamenei ajatollah 200 milliárd dollárja

Steve Mnuchin pénzügyminiszter ilyen nagy összeget szeretne megtalálni és befagyasztani. A CIA és a Moszad szerint ugyanis ekkora pénzt halmozhatott fel Irán vallási vezetője a nehéz időkre. Ebből a pénzből Irán akár át is vészelheti a válságot egy ideig – írja az izraeli Haaretz. De hol a pénz? Iránnak óriási tapasztalata van az amerikai szankciók kijátszásában azóta, hogy az iszlamista forradalom idején 1979-ben Teheránban elfoglalták az amerikai nagykövetséget. Hetekig fogva tartottak amerikai diplomatákat. Az amerikai szankciók akkor kezdődtek és csak 2015 után értek véget. Az iráni pénzekkel kapcsolatban több feltételezés is érvényben van. Az első az arany! A Közel Keleten nagy hagyománya van a nemesfém készletek felhalmozásának. Ennek az az óriási előnye is megvan, hogy külföldön nem sújthatják szankciók. A pénz másik részének elhelyezésében pedig baráti bankok segíthetnek például Libanonban és Oroszországban vagy épp Kínában, amely az iráni olaj legfőbb vásárlója. Libanonban a siita Hezbollah milícia Irán legfőbb szövetségese, amely állandóan részesül Irán nagyvonalú támogatásában: pénzben és fegyverben egyaránt. Cserébe a Hezbollah fegyveresek Iránnal együtt védelmezték Asszad elnök rendszerét. persze Oroszországgal együtt. “Irán a szövetségesünk!” – hangsúlyozta Putyin Japánban, ahol pénteken találkozott Trumppal. Az oroszok – amerikai és izraeli kérésre – megtagadták az Sz 400-as rakétavédelmi rendszer eladását Iránnak. Nyikolaj Patrusev, az orosz védelmi tanács titkára Izraelben tárgyalt John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadóval és Netanjahu miniszterelnök emberével Iránról és Szíriáról. “Ezután megváltoznak az erőviszonyok a Közel Keleten” – jelentette ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök. Vagyis Oroszország cserbenhagyhatja iráni szövetségesét. Csak az a kérdés: mit kap ezért Putyin elnök cserébe Donald Trumptól?

Netanjahu: együttműködésünk megváltoztatta a viszonyokat a Közel Keleten

0

Ezt hangsúlyozta Benjamin Netanjahu miniszterelnök, aki közös sajtóértekezletet tartott Jeruzsálemben Nyikolaj Patrusevvel, az orosz védelmi tanács titkárával. Putyin az elnöke a védelmi tanácsnak Oroszországban. Nyikolaj Patrusev azon a háromoldalú tanácskozáson vesz részt, melyet az USA, Oroszország és Izrael nemzetbiztonsági vezetői tartanak – ezúttal első ízben. Netanjahu miniszterelnök kifejezte a reményét, hogy a trió több hasonló tanácskozást is tart majd.

A Haaretz értesülései szerint Szíria és Irán szerepelt a napirenden. Izrael azt szeretné elérni , hogy Irán legkésőbb 2021-ig vonja ki a katonáit Szíriából. Moszkva álláspontja az, hogy az irániak katonai jelenléte jogos Szíriában hiszen Asszad elnök hívta be őket oda, hogy megvédjék a hatalmát. Netanjahu személyesen kérte meg Putyin elnököt arra, hogy érje el Irán kivonulását az Izraellel határos Szíriából. Putyin a kérésre azt válaszolta, hogy nincs módjában annak eleget tenni. Sem Asszadot sem pedig az iráni vezetőket nem tudja rávenni erre. Irán Izraelnek még a létjogosultságát sem ismeri el, ezért a zsidó állam szeretné a határaitól minél messzebb tudni az iráni forradalmi gárdát.

John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó Jeruzsálemben kijelentette: nyitott ajtó várja Iránt, ha tárgyalni akar. Ebben Teheránban kételkednek, mert épp hétfőn jelentett be Trump újabb szankciókat Irán vallási vezetőjével, Ali Khamenei-el kapcsolatban. Az amerikai elnök a szankciókat azzal indokolta, hogy az irániak lelőttek egy amerikai drónt a nemzetközi légtérben. Nyikolaj Patrusev ezzel kapcsolatban Jeruzsálemben úgy nyilatkozott, hogy az amerikai drón berepült az irániak légterébe vagyis Irán jogos önvédelemből lőtte le az amerikai drónt.

Amerikai-izraeli-orosz hármas szövetség Irán ellen?

Izrael miniszterelnökének nemzetbiztonsági tanácsadója két fontos vendéget fogad egyidőben júniusban: Trump és Putyin nemzetbiztonsági tanácsadóját. Kialakulóban a hármas szövetség Iránnal szemben – értesült a Haaretz című ellenzéki lap Izraelben. Ha valóban megalakul a hármas szövetség, akkor új időszámítás kezdődik a Közel Keleten.

Eddig ugyanis két blokk állt egymással szemben. Az egyiket az Egyesült Államok vezette és a két fő szövetséges Izrael és Szaúd Arábia volt. Velük szemben állt egy másik hármas szövetség, melyet Oroszország vezetett és két fő szövetségese Irán és Törökország volt. Szíriában Asszad elnök Oroszországra és Iránra támaszkodva nyerte meg a polgárháborút.

Miért váltott tábort Putyin ?

Az oroszok rossz szemmel nézték, hogy Irán katonailag berendezkedik Szíriában, mely határos Izraellel. Azzal az állammal, melynek a létjogosultságát sem ismerik el Teheránban. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök gyakori oroszországi látogatásai idején állandóan kérte Putyint: érje el, hogy az irániak vonuljanak ki Szíriából. Putyin széttárta a karját és állítólag azt mondta Netanjahunak: ha kérném Irántól a kivonulást, akkor sem tennék meg! Mi változott azóta?

Trump valamit ígérhetett Putyinnak

Biztosat senki sem tud, de azt mindenki sejti: Washington fő célja az, hogy széttörje az orosz-iráni-török hármas szövetséget és elszigetelje Iránt. Eddig a három állam /Oroszország, Irán és Törökország/ fegyveres erőinek vezérkari főnökei rendszeresen egyeztettek egymással. Ha sikerül tető alá hozni az amerikai-izraeli-orosz hármas szövetséget, akkor a jövőben Geraszimov tábornok másokkal egyeztet majd a Közel Keleten.

Trump valószínűleg a szankciók mérséklését vagy megszüntetését ígérte meg Putyinnak, akivel a G20 csúcstalálkozón találkozni akar Japánban. A szankciók fojtogatják az orosz gazdaságot és destabilizálják Putyin elnök rendszerét, mely az átlagos életszínvonal javítására épült eddig. A másik haszna az orosz átállásnak az lehet, hogy az olaj világpiaci árát immár az USA, Oroszország és Szaúd Arábia együtt határozhatja meg. Irán pedig, amelyet az amerikaiak megpróbálnak megfojtani, végzetesen elszigetelődhet. Az orosz átállás nem döbbentheti meg nagyon az iráni vezetést hiszen Zarif külügyminiszternek megmondták Moszkvában: nem kap az Sz 400-as rakétavédelmi rendszerből! Ha létrejön az amerikai-izraeli-orosz hármas szövetség, akkor mindenki jól járhat – kivéve Iránt és szövetségeseit. Mindehhez persze az kell, hogy Meir Ben-Shabbat nemzetbiztonsági tanácsadó  meg is tudjon állapodni minden részletben amerikai és orosz vendégével a titkos tárgyalásokon. Melyekről egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy Izraelben lesznek valamikor júniusban …

Az USA, Izrael és Oroszország a Közel-keletről egyeztet

0

John Bolton, Trump nemzetbiztonsági tanácsadója Izraelbe érkezik, hogy találkozzon fontos izraeli és orosz nemzetbiztonsági vezetőkkel- közölte egy magát megnevezni nem kívánó amerikai diplomata újságírókkal Izraelben.

A Yediot Ahronot beszámolója szerint az amerikaiak abban bíznak, hogy Putyin képes nyomást gyakorolni Iránra. Az USA és Irán viszonya rendkívüli mértékben elmérgesedett azóta, hogy Trump kilépett az atomalkuból, melyet hat nagyhatalom kötött meg a teheráni vezetéssel. Amerikai hadihajók cirkálnak a Perzsa öbölben. Irán pedig fogadkozik: újrakezdi nukleáris programját. Trump elnök hangsúlyozta: semmiképp sem fogadják el, hogy Irán nukleáris hatalom legyen. Irán ugyanis Izraelnek még a létjogosultságát is tagadja.

Netanjahu miniszterelnök arra ösztönzi Trumpot, hogy katonai akcióval akadályozza meg Irán nukleáris terveit. Oroszország viszont együttműködik Iránnal és Törökországgal a Közel Keleten. A három állam fegyveres erőinek vezérkari főnökei rendszeresen találkoznak egymással, hogy egyeztessék az elképzeléseiket a közel-keleti helyzetről.

Az USA, Izrael és Oroszország nemzetbiztonsági vezetői Iránon kívül megvitatják a szíriai helyzetet is – mondta a magát megnevezni nem kívánó amerikai diplomata Izraelben. Szíriában az Egyesült Államok és Izrael Asszad elnök bukását akarta elérni míg Oroszország és Irán a damaszkuszi kormány legfőbb támogatója volt. Moszkva ugyanakkor nem helyesli, hogy Irán katonailag be akar rendezkedni Szíriában. Ezért az oroszok elutasították azt az iráni kérést, hogy szállítsanak Sz 400-as rakétavédelmi rendszert Iránnak. Izrael harci gépei rendszeresen támadják az iráni támaszpontokat Szíriában. Irán ezek védelmére is felhasználhatná az orosz rakétavédelmi rendszert. Az elutasítás ellentétekhez vezetett Moszkva és Teherán között. Ezért az oroszok kiutasították támaszpontjukról Tartuszban az ott állomásozó Irán barát milíciát. Tartuszban az oroszok fontos flotta támaszpontot tartanak fenn, melyet Izrael nem támad mivel meg kívánja őrizni a jó viszonyt Putyin elnök Oroszországával.

Keménykedés Moszkvában

0

Mike Pompeo Brüsszelben kijelentette: az oroszoknak ki kell vonulniuk Venezuelából! Ez az egyik vitatott kérdés az USA és Oroszország között.

Rjabkov külügyminiszter-helyettes szerint Moszkva és Washington pontosan ellentétesen ítéli meg a helyzetet Venezuelában. Az oroszok arra hivatkoznak, hogy katonai együttműködési szerződésük van Maduro elnök rendszerével. Az amerikaiak a Monroe elvet vették elő: az USA elnöke a XIX-ik században kiadta a jelszót: Amerika az amerikaiaké! Moszkva viszont arra mutat rá: ez a huszonegyedik század!

Rjabkov külügyminiszter-helyettes arról faggatná az amerikaiakat, hogy vajon a Krím félsziget hovatartozásához mi közük van? Oroszország 2014-ben annektálta a Krím félszigetet és ezt az USA – a világ legtöbb államához hasonlóan – Ukrajna területi szuverenitásának megsértésének tekinti.

A harmadik vitás pont: Irán. Moszkva együttműködik Iránnal a Közel Keleten. Együtt védték meg Asszad elnököt Szíriában, akit az USA és szövetségesei meg akartak buktatni. Trump elnök kilépett az iráni atomalkuból, melyet Oroszország és négy másik nagyhatalom mindmáig érvényesnek tart. “Kemény vagyok Oroszországgal szemben, de mégiscsak jó a kapcsolatom Putyin elnökkel!” – mondta washingtoni sajtóértekezletén Donald Trump. Bjelentette azt is, hogy június végén a G 20 csúcson találkozik Putyin elnökkel Japánban. Alig hangzott el Trump bejelentése máris megjött a cáfolat Moszkvából. Dmitrij Peskov, Putyin elnök szóvivője közölte: nem volt meghívás, ezért nem is született megegyezés a találkozóról Putyin és Trump között.

A két elnök tavaly Helsinkiben találkozott utoljára egymással. Most Mike Pompeo külügyminiszternek kell előkészítenie az új csúcstalálkozót Trump és Putyin között. Helsinkiben kiderült: az orosz elnök sokkal jobban ért a világpolitikához mint Donald Trump. Azóta persze eltelt majdnem egy év, Trump sokat fejlődhetett. Azonkívül mögötte az USA áll, melynek GDP-je több mint a tízszerese Oroszországénak! Vagyis Putyin csak egy nagyhatalmat képvisel míg Donald Trump egy szuperhatalmat.

Falak és helyőrségek – Déli kávé Szele Tamással

A mai kávé mellé vegyünk elő egy érdekes, kérdéses, mi több, ellentmondásos témát: beszélgessünk kicsit a szíriai helyzetről. Állítólag van valahol, egy vidéki elmegyógyintézetben egy házmester, akit kizárólag azért tartanak a zárt osztályon, mert makacsul ragaszkodik hozzá, hogy érti, mi történik a Közel-Keleten. Minket ez a veszély csak érintőlegesen fenyeget: mi csak próbáljuk érteni.

Mondjuk arra sem vennék mérget, hogy a helyzet alakítói értik, mit tesznek: Donald Trump nyilatkozatai és az azokban tapasztalható ellentmondások arra utalnak, hogy az Egyesült Államok elnökének fogalma sincs arról, mit művel, de nagyon határozottan cselekszik… A többi érintett félnek, Erdogannak, Putyinnak, Asszadnak és a kurdoknak már pontosabb fogalmaik vannak arról, mi folyik arrafelé, csak éppen ők – Trump kiszámíthatatlansága miatt – egy mérhetetlenül bonyolult, halálos sakkjátszmába keveredtek, amiből nem lehet már kiszállni, de nem várható egyhamar az sem, hogy eldőljön valamiképpen az állás. Trump barátai mindeközben a kapkodó, kiszámíthatatlan húzásokat igyekszenek valamiféle zseniális, komplikált politikai koncepció részeinek feltüntetni – elég nehéz a dolguk, ugyanis mindig Trump adogatja a labdát, nekik kell utána szaladni, leütni, megmagyarázni, mi miért volt bölcs lépés: egy idő után már nem is fog menni.

De lássuk a tényeket, szép sorban.

Donald Trump még decemberben közölte, hogy ki akarja vonni az amerikai katonákat Szíriából, méghozzá szoros határidőn belül. A váratlan döntés sokkolta az Egyesült Államok szövetségeseit és az amerikai katonai és biztonságpolitikai szakembereket. A lépésre reagálva lemondott James Mattis védelmi miniszter.

Az is kiderült, hogy erre egy, Erdogan elnökkel folytatott telefonbeszélgetés során határozta el magát a POTUS. Erdogan természetesen nem tétovázott: azonnal bejelentette, hogy hadműveletet indít, benyomul Szíriába, konkrétan Manbidzs térségébe, melyet a kurd erők ellenőriznek. Ez gyakorlatilag nem pusztán a független Kurdisztán ellehetetlenülésével járt volna, de tömeggyilkosságokkal is. Nem csoda tehát, hogy a kurd erők egy váratlan fordulattal kiegyeztek a szír kormánycsapatokkal, kissé megátkozták Trumpot és az Egyesült Államokat az árulás miatt, átadták Asszadnak a helyőrséget és most együtt járőröznek a szír kormányerőkkel. Független Kurdisztán ezáltal egyelőre nem lesz, de legalább a mészárlás elmaradt.

Időközben Trump is rájött, hogy furcsa dolgot művelt, váratlanul – és hívatlanul – látogatást tett a nyugat-iraki al-Aszad légitámaszponton, katonákkal találkozott és megpróbálta megvédeni az álláspontját. Karácsony másnapján még ott tartott, hogy az Iszlám Államot igenis legyőzték, és ezért nincs sok értelme az amerikai jelenlétnek a térségben.

Aztán január 2-án módosította bejelentését. Akkor arról beszélt a sajtó előtt, hogy „nincs menetrend és nincs határidő az amerikai katonák kivonására”, előbb le kell győzni az Iszlám Állam maradványait. Ebben a harcban a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű szíriai kurd milícia az Egyesült Államok fő szövetségese.

Egy héttel korábban még le volt győzve az IS, úgy látszik, sokat változott ennyi idő alatt a hadi helyzet… És a mostani helyzetben a YPG hűségére sem számíthat  már.

Tegnap pedig John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó bejelentette: a kivonulást Északkelet-Szíriából ahhoz kötik, hogy az Iszlám Állam vereséget szenvedjen, és hogy Törökország vállaljon kötelezettséget az Egyesült Államok kurd szövetségeseinek a biztonságáért. Megerősítette, hogy a kivonulásra nem szabtak határidőt, de nem is akarnak hosszú ideig Szíriában maradni.

„Törökországnak egyeztetnie kell szíriai katonai akcióit az Egyesült Államokkal. Az a minimum, hogy ne sodorja veszélybe a katonáinkat, de az (amerikai) elnöknek azt az elvárását is figyelembe kell vennie, hogy ne kerüljenek veszélybe azok a szíriai ellenzéki erők, amelyek az oldalunkon harcoltak” – mondta Bolton.

Ez lényegében véve azt jelentené, hogy Törökországnak garanciát kell adnia, miszerint megvédi az Egyesült Államok kurd szövetségeseit. Ahogy Erdogan elnököt ismerjük, ad az olyan garanciát, amilyent csak kérnek tőle, más kérdés, hogy utána egészen pontosan azt fogja tenni, amit akar. És nem akar ő jót a kurdoknak. Nagyon nem.

Mármost, ha a tegnapi Bolton-nyilatkozat a Trump-Erdogan telefonbeszélgetés előtt hangzik el, akkor sem lett volna nagyon sok praktikus haszna, de mégis, legalább megőrizte volna az Egyesült Államok méltóságát a Közel-Keleten – annak dacára, hogy a kurd erők természetesen tudták volna, mit gondoljanak a „garanciákról”, de legalább nem történt volna nyílt árulás. Azzal azonban, hogy Trump minden tárgyalás és diplomáciai előkészítés nélkül döntött egy világpolitikai kulcskérdésben, egyrészt elveszítette leghűségesebb kurd szövetségeseit, másrészt teljesen komolytalanná tette az amerikai diplomáciát. Ez az egész művelet mintha fordítva zajlana: a vége kellett volna történjen az elején, az eleje a végén, és a közepe sincs a helyén.

Persze, ha valaki nagyon meg akarja magyarázni, lehetséges: csak se haszna, se értelme nem volna, ha az átgondolatlan kapkodást túlértékelnénk.

De miért ragadtatta magát ilyen meglepő lépésre a Fehér Ház ura?

Azért, mert nagyon kellemetlen helyzetben van. Éspedig otthon, Amerikában kellemetlen a helyzet.

Az amerikai törvényhozók ugyanis hosszas tárgyalások után sem tudtak megegyezni a kormányzat működését biztosító költségvetésben, így december 22-e éjféltől leállt az amerikai kormányhivatalok egy részének működése. Ilyenkor a nem létfontosságú hivatalok dolgozóit átmeneti időre fizetés nélküli szabadságra küldhetik, a létfontosságú intézmények – például a rendfenntartó erők vagy a nemzetbiztonsági szervek – alkalmazottai viszont továbbra is dolgoznak, és munkahelytől függő majd, hogy ezért ki kap fizetést és ki nem.

Ez a helyzet azért alakult ki, mert az elnök már korábban bejelentette, hogy ha a képviselők nem szavaznak meg 5 milliárd dollárt a választási kampányában megígért mexikói határfal megépítésére, akkor nem írja alá a költségvetést. Az elnök pénteken újra megerősítette, hogy amíg nem kap pénzt a falra, addig nem fog működni az állam.

És nem kapott. Három hete tart a részleges leállás, amire pont Trumpnak kellett a leginkább számítania, hiszen ő volt az, aki megzsarolta a demokratákat. Ebben a helyzetben volt szüksége valamilyen pozitív, jó hangulatot keltő hírre – és mi lenne kellemesebb annál, hogy hazajönnek a katonák a világ másik feléről? Szíriából teljesen, Afganisztánból is sokan.

Csak hát Manbidzs nem Vietnam, és az ottani alakulatok nem is szenvedtek komoly veszteségeket: általában véve a körülbelül kétezer amerikai katonának csak az volt a dolga, hogy ott legyen és a lehetőségekhez képest ne csináljon semmit.

Ez tehát nem növelte lényegesen Trump népszerűségét, amely most szó szerint mélyrepülésbe kezdett: az elnök nem hajlandó kompromisszumra a demokratákkal, tegnapi jelentések szerint azt nyilatkozta: „Fel kell építenünk a falat, ez a biztonságról szól, országunk biztonságáról. Ezt a csatát meg kell nyerni.” Sőt, Megismételte azt a pénteken a kongresszusi vezetőkkel tartott megbeszélése után hangoztatott álláspontját, miszerint szükségállapotot is elrendelhet a déli határ mentén. Vasárnapi állásfoglalása szerint ez akár napokon belül is megtörténhet. Az amerikai törvények értelmében a szükségállapot elrendelése a határ teljes lezárására és katonai jellegű építkezésre is feljogosítja az elnököt. Donald Trump ismét leszögezte ugyanakkor: elfogadhatónak tart „acélból készülő” falat is.

Tehát akkor, végső soron mi történt?

Az Egyesült Államokban nem szavazták meg a költségvetést az értelmetlen falépítkezés miatt, minek következtében az elnök megkötötte magát: mint egy elkényeztetett gyermek, úgy ragaszkodik a falához, inkább vállalja a bizonyos mértékű belpolitikai válsághelyzet kialakulását is, sőt. Ennek enyhítését szolgálta volna az a csapatkivonási utasítás, amely végső soron védtelenül hagyta a kurdokat és Asszad karjaiba kergette őket.

Ha belegondolunk, hogy ezt mind meg lehetett volna spórolni, ha Trump elnöknek gyermekkorában jut elég építőkocka és legó… ha hatévesen elég falat építhetett volna, talán most nem ragaszkodna ennyire ehhez a rögeszméhez.

De akár így lett fixa ideája a fal, akár másként, most már mindenképpen meg akarja építeni. Ha a kormányzat megszűnik, ha rendkívüli állapotot kell elrendeljen, akkor is.

Makacs egy ember ez a Donald.

És meg merném kockáztatni: nem is túlzottan meggondolt.

Reméljük, a holnapi kávé mellé vidámabb témánk lesz.

Újabb vezető távozik a Pentagonból

0

Kevin Sweeney ellentengernagy búcsú levélben megköszönte mindenkinek az együttműködést, de nem tett említést Donald Trumpról. Ugyanígy búcsúzott hivatalától Jim Mattis hadügyminiszter is. Lemondott a Pentagon szóvivője is.

A lemondás sorozat oka az, hogy Trump radikálisan megváltoztatta közel-keleti politikáját. Az USA elnöke bejelentette: kivonják az amerikai erőket Szíriából! Ez bombaként robbant a Pentagonban, ahol éveken keresztül azt képviselték, hogy Izrael és Szaúd Arábia támogatásával megpróbálják megbuktatni Asszad elnököt. Akit viszont az oroszok és Irán támogatott. Asszad elnök legyőzte ellenfeleit – hála az oroszok és Irán támogatásának. A kurdok, akiket Amerika fegyverzett fel, és akik amerikai légi támogatása nélkül vereségre vannak ítélve, feladták az önálló állam igényét és lepaktáltak Asszad elnökkel.

Mike Pompeo külügyminiszter kedden indul körútra a Közel Keleten, hogy elmagyarázza a szövetségeseinek Trump új politikáját. Mind Izraelben mind pedig Szaúd Arábiában megdöbbenést keltett Trump döntése, mellyel az amerikai katonai vezetők többsége sem ért egyet. Ezért távoznak egymás után a Pentagonból. Trumpnak pedig gondot jelent, hogy olyan hadügyminisztert találjon magának, akiben tökéletesen megbízhat és akit a katonák is elfogadnak. Az Egyesült Államok elnöke egyben a hadsereg főparancsnoka is, de mivel Trumpnak semmilyen korábbi tapasztalata sincs ezen a téren, ezért számára is fontos, hogy mielőbb megfelelő hadügyminisztert találjon.

Trump nemcsak azt jelentette be, hogy kivonja csapatait Szíriából hanem azt is, hogy az USA nem lehet a világ csendőre! Ez új nemzetbiztonsági politikát jelent, melyet az új hadügyminiszternek kell majd megvalósítania. Egyelőre az új nemzetbiztonsági politika is meglehetősen homályos, ezért az új hadügyminiszter személye különösen fontos, mert neki kell kitalálnia valójában mire is gondolt Donald Trump amikor kijelentette,hogy az Egyesült Államok többé már nem lehet a világ csendőre?!…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK