Kezdőlap Címkék árfolyam

Címke: árfolyam

Csányi Sándor élete legnagyobb bankvásárlására készül, ő támogatná Magyar Pétert?

0

Emelkedett az OTP papírok árfolyama a közgyűlésen bejelentett kedvező hírek hatására, de még mindig nem éri el a 2022 februári szintet vagyis Putyin agressziója Ukrajna ellen nem tett jót a legnagyobb magyar pénzintézetnek sem.

Története legnagyobb felvásárlását hajthatja végre az OTP, mely egy uniós pénzintézetet vásárolna meg. Ezenkívül terjeszkedik Ukrajnában, de nem számolta még föl oroszországi jelenlétét sem.

990 milliárd forintos eredmény – 150 milliárdos osztalék – ez a 2023-as teljesítménye, amely azt mutatja, hogy nemcsak Mészáros Lőrincnek volt jó éve tavaly amikor 150 milliárd forinttal gyarapodott, és megelőzte Csányi Sándort a leggazdagabb magyar szerepében. Nyomul Mészáros bankja is, melyet Orbán Viktor az OTP vetélytársának szán.

A miniszterelnök és Csányi Sándor, a Labdarúgó Szövetség elnöke, egymás mellett ülnek a VIP helyeken a futball mérkőzéseken, de az érdekeik nem biztos, hogy megegyeznek egymással. Ezért elterjedt a hír:

Magyar Péter támogatója az USA nagykövetsége mellett nem más mint Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója.

Rogán kontra Pintér

A belügyminiszter régi partnere Csányi Sándornak, a kapcsolat már a Kádár korszak óta fennáll a törekvő főrendőr és az ambiciózus bankár között, akik mindketten nagy túlélők. Évtizedek óta a magyar elit kulcsfigurái, akik nem igazán függenek a mindenkori első számú vezetőtől így Orbán Viktortól sem. Abban a hatalmi piramisban viszont, melynek fő építőmestere Rogán Antal, nemigen jut hely erős független figuráknak. Ezért Orbán Viktor folyamatosan gyengíti Pintér Sándor pozícióját, de kitenni nem meri a kormányból. Egyszer már megpróbálta, de akkor az USA figyelmeztette: nagyon megbízik a veterán magyar belügyminiszterben. Pintér maradt, a kiszemelt utód, Bakondi tábornok Orbán főtanácsadója lett. A 2022-es választások után Orbán elvette Pintér Sándortól a titkosszolgálatok felügyeletét, átadta azt Rogán Antalnak, megajándékozta viszont a belügyminisztert a kezelhetetlenné vált egészségüggyel és az oktatással, melyek pénz híján dögrováson vannak.

Csakhogy Pintér Sándor előre megorrontotta a dolgot, és szép csendben megindította a Völner – Schadl korrupciós ügyet, mely elvezethet Rogán Antalig.

Tóni, Barbara és Ádám szerepel a hivatalos iratokban. Rogán Tóni úgy vélte, hogy kínosan korán lenne így megbukni, ezért maga helyett Varga Juditot ajánlotta Orbán Viktor figyelmébe. A miniszterelnök el is fogadta az ajánlatot, mert sokkal nagyobb szüksége volt Rogán Antalra mint Varga Juditra. A lemondásra kényszerített igazságügyi minisztert nem rakta lapátra a miniszterelnök hanem Brüsszelbe akarta kiküldeni. Csakhogy a Varga – Magyar páros megsértődött, és akcióba fogott Rogán Antal ellen. A hangfelvételekkel őt akarták és akarják megbuktatni. Az, hogy Bárándy Péter, egykori igazságügyi miniszter ingyen vállalta Magyar Péter képviseletét, azt mutatja, hogy jogilag fennáll a lehetőség Rogán Antal megbuktatására.

Miért érdeke Csányi Sándornak Magyar Péter támogatása?

Az OTP vezére nem megbuktatni hanem figyelmeztetni kívánja Orbánt: eddig és ne tovább!

A nyílt szembenállás Brüsszellel és Washingtonnal árt az üzletnek. Csányi Sándor, Pintér Sándor és szövetségesük, Hernádi Zsolt, a MOL vezére, igencsak komoly haszonélvezői a nemzeti együttműködés rendszerének, de realisták: látják, hogy Orbánnak elfogyott a pénze. Anélkül pedig semmi se megy:

a politikai támogatottság csökken Magyarországon, a külső támogatóktól mint Donald Trump szép szavakat kaphat a magyar miniszterelnök, de pénzt azt nem.

Brüsszelben nemigen jöhet olyan vezetés, amely keblére ölelné Orbán Viktort. Közben viszont az Európai Unió megindulhat az Európai Egyesült Államok felé hiszen sem az ukrajnai háborút, sem a fegyverkezést sem pedig a zöld átmenetet nem tudja senki sem finanszírozni, ezért újabb közös kölcsönökre lesz szükség.

Jöhet a Hamilton effektus, amely a 13 felszabadult gyarmatból létrehozta az Egyesült Államokat.

Ebben a kontextusban Orbán szuverenista politikája nem más mint rossz vicc.

Az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb államának vezére nem más mint siralmas udvari bohóc az Európai Unióban és a NATO – ban, akinek a viccein senki sem nevet…

Erdogan megnyerte a választást, de a török líra folytatja mélyrepülését 

Feszült a hangulat Isztambul nagy bazárjában, ahol jól ki lehet tapintani a török gazdaság pulzusát: a líra árfolyama Erdogan megválasztása után tovább gyengélkedik annak ellenére, hogy az államfő megbecsült szakembereket állított a pénzügyminiszter és a Nemzeti Bank elnöki posztjára.

177 milliárd dollárt költött eddig a Nemzeti Bank Törökországban a líra védelmére azóta, hogy a török pénz megindult a lejtőn 2021 decemberében – írta a Bloomberg.

Erdogan a választások előtt nem ortodox gazdaságpolitikát alkalmazott: az infláció ellenére csökkentette a Nemzeti Bank kamatlábát. Az inflációt nem sikerült megfékeznie, és a líra iránti bizalom a mélypontra süllyedt. Hivatalosan 39% az infláció, de valójában 100% – állapítja meg a Guardian tudósítója Isztambulban. Ki vesz ilyen körülmények között török lírát? A választások idején egy dollárért még 20 lírát adtak. Mennyi most az árfolyam: 23, de a bazárban már 25-öt is adnak érte.

A Nemzeti Bank 5 milliárd lírát  juttatott el a nagy bazárba, hogy megpróbálja enyhíteni a nyomást – közölte egy helyi pénzügyi lap.

A pénzváltók szkeptikusak:

”A választások előtt, amikor 18-19 volt a dollár árfolyama, akkor vettük a dollárt, ha majd 30 lesz az árfolyam, akkor eladom.”

Csütörtökre várva

A Nemzeti Bank igazgató tanácsa akkor tartja első ülését az új főnökasszony vezetésével. Mindenki arra vár, hogy mit döntenek. Tőle és az új pénzügyminisztertől Mehmet Şimşek – korábbi Nemzeti Bank elnöktől – aki kincstári és pénzügyminiszter lett – Erdogan a csodát vár tőlük: a gazdaság stabilizálását.

Hafize Gaye Erkan asszony, a Nemzeti Bank első női elnöke arról győzködi Erdogan elnököt, hogy emelni kell a bank kamatlábat, ha le akarja szorítani az inflációt.

Az államfő ezt maga is sejti csakhogy az őt támogató vállalkozói réteg a kamatláb emeléssel nehéz helyzetbe kerülhet, akár csődbe is juthat.

A bazárban hatalmas kamatláb emelésre számítanak: 5%-ra. A JP Morgan helyi szakértői szerint még ennél is nagyobb kamatláb emelés kellene az infláció letörésére.

Mit mond Erdogan? A Szultán – ahogy hívei nevezik – már kiváló közgazdásznak is képzeli magát – legalábbis a CNN-nek így nyilatkozott. Most megerősítette álláspontját: kitart a nem ortodox gazdaságpolitika mellett. Na és az új pénzügyminiszter, akit ő maga nevezett ki a választási győzelem után?

“A jelenlegi helyzetben támogatom azokat az intézkedéseket, melyeket a pénzügyminiszter és a Nemzeti Bank elnöke tervez az infláció letörésére.

Célunk az egyszámjegyű infláció”

– hangsúlyozta minden törökök ura.

Mit gondolnak erről a bazárban? Az új gazdasági vezetők nem tehetnek csodákat, hosszabb távon érhetnek el kedvező változást, de rövid távon marad a bizonytalanság – ez az általános vélemény.

Erdogan szemmel láthatóan kapkod: 2018-ban kezdődött meg a gazdasági válság, és azóta most nevezte ki az ötödik elnököt a Nemzeti Bank élére.

Miben reménykednek a bazárban Isztambulban? A külföldi turistákban  hiszen nekik jó az olcsó török líra. Egyelőre azonban nem jön sok külföldi turista, pang a pénzváltás: van olyan nap, hogy egy üzletet sem kötök panaszkodott a londoni Guardian tudósítójának egy pénzváltó a nagy bazárban Isztambulban.

A zero-Covid-politika végéhez fűződő remény inspirálja a részvénypiacokat

Gyakorlatilag minden újabb Covid járvány Kínában hatalmas bezáráshoz vezet – és megterheli a gazdaságot. Most találgatások zajlanak: vajon a Politikai Hivatal jelzése véget vet ennek a politikának? A tőzsdék már reagálnak – írta meg a Spiegel.

A merev kínai Covid politika enyhüléséről szóló találgatások élénkítik a részvénypiacokat. Hongkongi Hang Sengtől  a vezető német  Dax indexig pozitívan reagáltak a hírra a tőzsdék.

Mi hozza ilyen jó hangulatba a befektetőket? Az alkalomról egy feljegyzés terjedt el a közösségi médiában, amit a befolyásos közgazdász, Hao Hong is tweetelt. Eszerint a Politikai Hivatal állandó tagja, Wang Huning állítólag „újranyitó bizottságot” alakított. Ez a külföldről származó Covid adatokat vizsgálja, hogy különböző forgatókönyveket értékeljen azzal a céllal, hogy enyhítse a márciusi kínai Covid intézkedéseket.

A Külügyminisztérium azonban nem erősítette meg az információt. – Nem tudom, honnan szerezted ezt az információt. Valójában semmit sem tudok róla” – mondta a külügyminisztérium szóvivője, amikor egy ilyen bizottságról kérdezték.

Hszi Csin-ping kínai államfő a Kommunista Párt október közepén tartott kongresszusán megerősítette kormánya szigorú nulla Covid-politikáját. Ennek célja a nagyobb járványok minden áron történő megfékezése.

A körzeteket ismét bezárták

A koronavírus-számok emelkedése a közelmúltban a bezárások új hullámához vezetett a Népköztársaságban. A közép-kínai Vuhantól az északnyugati Hsziningig több millió lakosú városrészeket zártak le, hogy megállítsák a vírus terjedését.

A szigorú bezárások a kínai gazdaságot is súlyosan megterhelték. Globálisan is nagy bizonytalanságot okoznak, mert Kínában minden Covid-zárlat az alkatrészek szállításának késését jelentheti. Például a német ipar nagymértékben függ a kínai beszállítóktól a számítógépes chipek és az akkumulátortechnológia terén.

A Dax jelenlegi pozitív fejleményét egy sikeres hónap előzte meg. Októberben az index a történelem egyik legjobb októberi eredményét érte el, 9,4 százalékos erősödéssel.

Hasznos volt többek között az is, hogy az importárak szeptemberi emelkedése valamivel jobban gyengült, mint azt a szakértők gondolták. A Németországba importált áruk ára továbbra is igen jelentős mértékben, 29,8 százalékkal emelkedett, de az elemzők az előző havi 32,7 százalék után magasabb, 31 százalékos éves rátát feltételeztek. A némileg gyengébb árdinamikához különösen az importált villamos energia költségei járultak hozzá.

Békesi: a Nemzeti Banknak nincsenek eszközei a forint megvédésére

Új mélypontra süllyedt a forint az euróhoz képest miközben a közös európai valuta sem dicsekedhet az árfolyamával. Immár 425 forintot ér egyetlen euró, és egyáltalán nem kizárt, hogy van még lejjebb is.

Békesi László egykori pénzügyminiszter szerint a nemzeti bank lényegében kapitulált amikor Matolcsy György bejelentette: 13%-on leállítják az alapkamat emelését. Az ex pénzügyminiszter joggal mutat rá arra, hogy a szigorítás nem hozta meg a kívánt eredményt: a forint árfolyama megállíthatatlanul csökken.

Infláció 20% fölött

Békesi László arra is rámutatott, hogy a maginfláció már szeptemberben is 20% körül járt. Az energiaárak ugrásszerűen emelkednek éppúgy mint az élelmiszerek árai. Ennek következtében az éves infláció meghaladhatja a 20%-ot. Varga Mihály pénzügyminiszter 20%-os inflációról beszélt, a Nemzeti Bank már 22%-ról. Mikor lesz ennek vége? A nemzeti bank abban reménykedik, hogy a jövő év közepén megindulhat a csökkenés. Mitől? Talán attól, hogy véget ér a fűtési szezon.

Megélhetési válság

Nagy Márton gazdaság fejlesztési miniszter már ezt jósolta – teljes joggal. Míg a rezsi az uniós jóléti államokban csak a jövedelmek maximum 20%-át jelenti addíg Magyarországon ez jóval magasabb az alacsony bérszínvonal miatt. Családok milliói kerülhetnek egzisztenciális válságba miközben a kormánynak nincsen pénze a támogatásra. Miért nincs?

Vodafone vásárlásra miből van?

Orbán Viktor hét szűk esztendőt jósol. Eddigi politikai sikerei elsősorban azon alapultak, hogy volt elég pénze a választópolgárok megvásárlására. A vezérnek most üres a zsebe.

Egyelőre nem fenyeget államcsőd – hangsúlyozza Békesi László.

Pénz nélkül azonban nem üzemel sokáig a nemzeti együttműködés rendszere.

Honnan szerez pénzt és milyen feltételekkel Orbán Viktor? Egyelőre Brüsszel a cél, a magyar kormány által lankadatlanul bírált Európai Unió. Az uniós euromilliárdok nemcsak a pénzügyi válság miatt fontosak hanem amiatt is, hogy a világ ennek alapján ítéli meg Magyarországot. Brüsszel sem érdekelt Magyarország csődjében, de miért finanszírozzon egy rendszert, melynek vezetője az ő bírálatára építi a politikai karrierjét?

Beszakadt a forint – hol a végállomás?

Kedden még visszaverte a 410-es szintet az euróval szemben a forint, mára már a dollár is és a többi vezető valuta is csúcsokat dönt, vagyis mélyponton az árfolyam.

Folytatódik a forintgyengülés, a magyar deviza még mindig nem ért véget lefelé ívelő pályája. Szakértők szerint mivel átlépte a 410-es szintet is a következő megálló 416 fölött lehet. Mivel ez ma délelőtt meg is történt, vagyis 415 forint fölé mehet az euró ára.

Recessziós félelmek táplálják a befektetői pesszimizmust, persze a mostani mélypont nem csak ennek  köszönhető. Nagy a bizonytalanság a nemzetközi piacokon és ez leginkább a  legstabilabb eszközök felé fordítják a piaci szereplőket. Pontosan

ezért tudott a dollár jelentős mértékben az euróval szemben is erősödni.

Az MNB a múlt heti kamatemeléssel határozott üzenetet szándékozott küldeni a piacnak, jelezve, hogy minden lépést megtesz az infláció leszorításáért, de ez egyelőre édeskevésnek bizonyult. Leginkább költségvetés és a folyó fizetési mérleg hiánya miatt tartják kockázatosnak a magyar gazdaság helyzetét.

Elsődleges fontosságúvá vált, hogy mikorra tud a kormány megegyezésre jutni Brüsszellel. Csak az uniós pénzek folyósítása lenne képes megfordítani a forint további lejtnmenetét. Ha a befektetői hangulat is kedvezőbbé válna ismét több befektető fordulna a kockázatosabb piacok felé.

Az arany árát is rekord szintre emeli a vírus járvány

Hétéves csúcson az arany árfolyama miközben a piacokon konjunktúra van – állapítja meg a Bloomberg. Még további aranyár emelés várható – állítja a Saxo bank szakértője  – megemlítve, hogy ellenszélben megy fel az árfolyam, mert a dollár erős és a tőzsdék általában jól tartják magukat. De akkor miért menekül a pénz az aranyhoz?

Elsősorban a korona vírus járvány miatt, mert a nemzeti bankok valószínűleg további lazítással akarják elkerülni a várható visszaesést. A CNBC gazdasági televízió ezzel kapcsolatban megemlíti az Apple bejelentését: az amerikai óriás közölte, hogy nem teljesülnek a profit elvárások a korona vírus járvány miatt. Ez egyrészt lelassítja a gyártást Kínában hiszen az I Phone-ok jórésze ott készül, másrészt pedig kedvezőtlenül hat a keresletre is. Kína az egyik legnagyobb piac és a vírus veszély miatt több mint 780 millió kínai mozgását korlátozza valamilyen formában a pekingi hatalom a járvány leküzdése érdekében.

Japán már visszaesett, az USA és az EU mindenképp el akarja kerülni ezt

Egy, de lehet, hogy két kamat csökkentést jósolnak az Egyesült Államokban a piaci elemzők. Választási év van, és a választók hangulatát elsősorban a pénztárcájuk állapota határozza meg az Egyesült Államokban. Jól tudja ezt Donald Trump is, aki minden eszközzel a kamatlábak további csökkentésére noszogatja a Federal Reserve Boardot.

1650 dollárt is elérhet egy uncia arany ára

Legalábbis ezt jósolja Ole Hansen, a Saxo bank szakértője. Aki meg is indokolja, hogy nem kell ahhoz válságnak jönnie, hogy az arany ára további magaslatokat hódítson meg. „Hiába van ellenszél a többi piacon, nehéz lenne megindokolni, hogy miért ne emelkedjen tovább az arany árfolyama. Mi abban hiszünk, hogy a várható további kamatláb csökkentések, a kormányok konjunktúra ösztönző lépései, a negatív reálkamatok az USA-ban és a tőzsdék további szárnyalása mind mind odavezet, hogy növeli a keresletet az arany iránt.”

Ismét negatív rekord a forinttól – FRISS Matolcsy lökdösi fölfelé?

Az elmúlt percekben 334 fölé gyengült a forint az euróval szemben, ami új negatív csúcs az árfolyamban. Bő egy hét alatt ez a negyedik gyengülési hullám.

Alig több, mint egy hét alatt egymást érik a forint csúcsdöntései. Ma először késő délelőtt 333,52 lett egy euró, ami kis mértékben haladta túl az eddigi 333,45-ös értéket. Ahogyan arról öt napja írtunk, kezdetben a külföldi hatások domináltak a forint értékvesztésében, de aztán megjelent hazai ok is: a jelek szerint a befektetők nem díjazták a Matolcsy-Varga-pengeváltást a gazdaságpolitikai meghatározásának posztjáért.

Most ismét a külvilág játssza a főszerepet. A hétvégi szaúd-arábiai olajlétesítmények elleni dróntámadások már amerikai-iráni feszültségnövekedésbe mennek át. Az olaj drágulása, s ennek világpiaci hatása a forinthoz hasonló valutákat erősen sújthatja.

FRISSÍTVE: Már 334,3 közelében járt az eurókurzus kora délután. Ebben szerepe lehet annak, hogy Matolcsy György MNB-elnök rövid szösszenetet tett közzé „házi újságában”, az MNB által szponzorált Növekedés.hu-n angol nyelven, Miért maradnak alacsonyan a kamatok? címmel. Ebben a Bloomberg amerikai gazdasági hírügynökség egy nyári cikkét idézi, miszerint „az alacsony kamatok valóban mindent megváltoztattak az elmúlt évtizedben”. Hozzátéve, hogy és ezek velünk is maradnak hosszú időn át.

Majd arról értekezik, hogy a korábbi „normális” kamatok és hozamok nem fognak visszatérni, a mostani helyzet nem abnormális. Szerinte a Fed (az amerikai központi bank) rákényszerült U-alakban megfordulni (vagyis ismét lazítani a kamaton), az Európai Központi Bank pedig még mélyebbre ment a negatív tartományba. Miért? – teszi fel a kérdést Matolcsy. Szerinte ennek két oka van.

Sokkal több pénz van a világban a szükségesnél, az infláció pedig a fejlett világban ennek ellenére a nulla szint alatt van. Emiatt az alacsony, néha negatív piaci hozamok még mindig pozitív reálhozamot kínálnak.

Ebből levonható az a következtetés, hogy az MNB is hosszú időn át az alacsony, esetleg a mainál is mélyebb kamatra készül. A szokatlan üzengetés tovább lökhetett a forinton.

Törökország: az illiberális állam a vesztébe fut

Egyelőre nem rántotta magával a forintot a török líra mélyrepülése, de a török eset „szép” példája annak, amikor a féke(t)vesztett hatalom egymaga intéz el egy országot. Törökország az összeomlás szélén táncol.

Az elhibázott kormányzati gazdaságpolitika klasszikus példájának is nevezhetjük, ami Törökországban történik immár nagyjából öt éve. Ami elrontható volt, azt Recep Tayyip Erdogan szinte maradéktalanul megtette. Az illiberális berendezkedéssel kacérkodó más országok számára is szolgál tanulságul, ahogyan Törökország láthatóan megállíthatatlanul rohan a szakadék felé.

A török líra az elmúlt egy-két hétben nagyjából egyharmadot veszített értékéből, egy év alatt több, mint 80 (!) százalékot, az infláció megugrott, most 15 százalék körül van, a jegybanki alapkamatot emelni kellene, de ennek 16,5 százalékos szintje már önmagában is a finanszírozhatatlansággal egyenértékű.

Néhány fő csomópont, ami a török eseményeket jellemzi:

  • erőltetett gazdasági növekedés
  • a vállalatok és a lakosság nagy mértékű eladósodása
  • mindez jelentős részben dollárban
  • alacsony megtakarítási hajlandóság
  • a folyó fizetési mérleg és a költségvetés egyidejű hiánya, az úgynevezett ikerdeficit
  • folyamatos ellenségkeresés otthon és külföldön
  • egyre erőteljesebb politikai beavatkozás a gazdaságba
  • és végül: lényegében ellensúly nélküli egyszemélyes vezetés, amely ráadásul közgazdaságilag teljesen ostoba

Az erdogani Törökország az elmúlt másfél-két évtized nagy részében maga volt a gazdasági csoda: száguldó növekedés, rohamosan növekvő jövedelmek és fogyasztás. Erdogan azonban beleájult ebbe a sikerbe, és

az elmúlt években mesterséges eszközökkel tartotta fenn a gyarapodást:

a hiányzó belső megtakarítást külső, elsősorban dollár-forrásból pótolták, ráadásul hatalmas állami fejlesztéseket indítottak. (A török gazdaság 2017-es állapotáról szóló IMF-jelentés itt olvasható részletes adatokkal.)

Ezzel – szaknyelven – túlhevült a gazdaság, amitől megugrott az infláció, a külső hitelek visszafizetése egyre nagyobb terhet rótt az országra. Amikor pedig a bajok láttán mind kevesebb tőke érkezett az országba, a hitelek ára érthetően magasabbra és magasabbra hágott.

Ezzel kialakult az államcsőd klasszikus állapota,

az úgynevezett ikerdeficit. Amikor az ország költségvetése is hiánnyal küzd, és a folyó fizetési mérlege is negatív egyenlegű (vagyis többet költenek dollárra, mint amennyi bevételük ebből a forrásból származik). Az ország devizatartaléka kevesebb, mint 100 milliárd dollár, a külső finanszírozási igény (vagyis a bevonandó friss kölcsön) idén meghaladja a 200 milliárdot.

Ezek a folyamatok indították el a líra erősödő értékvesztését, ami elképesztő mértéket öltött az elmúlt hetekben. A mögöttünk álló két hétben nagyjából egyharmados árfolyamesést mértek, az elmúlt körülbelül egy évben 80 százalékot meghaladó a líra romlása a dollárral szemben.

Erre az egyik klasszikus orvosság a jegybanki kamat megemelése, ami vonzóvá teszi az országot és annak pénzét, a megnövekedett külső állampapír-vásárlás pedig segít helyrebillenteni a hiányt. A török nemzeti bank május végén (Erdogan tiltakozása ellenére) meg is tette ezt, ám az egyszeri nagyobb tétellel 16,5 százalékra feltolt ráta már egymagában is kétségessé teszi az adósság finanszírozhatóságát: ekkora kamatot képtelenség kitermelni hosszabb távon. (Tíz éve a magyar állam 12,5 százalékos alapkamaton le is állította a kötvények kibocsátását ugyanezen felismerésből.)

Irgalmatlan összegekről van szó. Csak két szám az amerikai Politico összeállításából: a török nem pénzügyi vállalatok eladósodottsága 340 milliárd dollár, és egyedül az uniós bankok (részben ottani érdekeltségein keresztül) 166 milliárd dollárral úsznak a török pácban. Ez összesen nagyjából 141 500 milliárd forint, több, mint Magyarország három teljes évi GDP-je.

És ahogyan esik a líra árfolyama, ez az adóssághegy egyre csak gyarapodik a hazai fizetőeszközt használó ország cégei és lakosai számára.

Mindeközben

Erdogan lényegében teljhatalmat kapott, ha kis többséggel is,

a nyári elnökválasztáson. (Amihez az elsők között Orbán Viktor gratulált.) Ezután saját embereit, sőt, családtagjait tette gazdasági csúcspozíciókba, pénzügyi-gazdasági miniszternek például vejét.

Erdogan az alapvető közgazdasági összefüggésekkel sincs tisztában, rögeszméje például az, hogy a mostaninál mélyebbre kellene nyomni az alapkamatot, mert az csökkentené az inflációt. Aminek éppen az ellenkezője az igaz, egy esetleges kamatcsökkentés pedig csak további tőkevesztést indítana el.

Mindezeket a bajokat tetézte a kurd-szíriai háborúba bekapcsolódás óriási költsége. Nem beszélve arról, hogy a NATO-n belül az amerikai után a török hadsereg a második legnagyobb, hatalmas összeget elvíve a mindenkori költségvetésből. És ha ez nem lett volna elég, teljesen fölösleges politikai háborúba kezdett az USA-val. Támadta az amerikai kormányt, mert nem adja ki Fethullah Gülen hitszónokot (aki nagyjából olyan szerepet tölt be Erdogannál, mint a magyar kormánynál Soros György), majd egy vagy két évtizede ott élő amerikai lelkipásztort két éve a 2016 júliusi puccskísérlet támogatásának vádjával börtönbe csukott – és ráadásul Németországgal is kiéleződött a viszony. Az Erdogannal amúgy sok politikai rokonságot mutató Donald Trump emiatt most gazdasági büntetőintézkedéseket léptetett életbe Törökországgal szemben.

A török tanulság tehát az, hogy a népszerűséghajhászásban mesterségesen túlpörgetett növekedés és a korlátlan egyszemélyi hatalom egymagában képes padlóra küldeni korábban jó gazdasági alapokon fejlődő országot.

A saját sorain belül is minden ellensúlyát leépített, ellenzéktől nem nagyon háborgatott Erdogan mostanra elszabadult hajóágyúként elérte azt, ahogyan az idézett Politico-elemzés megfogalmazza: a török gazdaság közeledik ahhoz a ponthoz, ahonnan nincs visszaút.

Törökország az úgynevezett feltörekvő piacok része, Oroszországtól Dél-Afrikáig. Vagyis ha Pretoriában eltüsszentik magukat, attól Moszkváig törhet ki a nátha. Ennek a láncnak része Magyarország és a térség kisebb államai.

A forint ennek ellenére az elmúlt napok líra-összeomlását viszonylag jól viselte, az euróval szembeni ráta mindössze kicsivel 323 fölé emelkedett. Ennél sokkal rosszabb eredményt produkált júniusban, amikor „saját erejéből” ment többször 330 fölé.

A kilátások azonban nem biztatók.

Az európai bankok jelentős összegű értékvesztésének árnyékában a hagyományos koreográfia az, hogy a nagyobb kockázatú feltörekvő piacról vonják ki a tőkét, amikor nagy a baj valahol. Erre tesz rá egy lapáttal a Magyar Nemzeti Bank, amikor változatlanul a térség legalacsonyabb, 0,9 százalékán tartja az alapkamatot, önmagában is veszélyzónában hagyva pénzünket.

Degeszre keresi magát az állam és az MNB a gyenge forinton

Miközben a forint gyengülése növekvően inflálja el a jövedelmeket, az állam és az árfolyamra nem reagáló jegybank százmilliárdokat keres. A gyenge forint emellett a hitelkamatokat is láthatóan nyomja felfelé.

A forint jelentős és rendkívül rapid gyengülését tapasztaltuk meg áprilistól kezdődően, az euróval szembeni árfolyam többször is rekordot állított be 330 feletti értéken. Az év elejétől számolva július végéig 6 százalék volt az értékvesztés – a dollárral szemben, annak „saját jogú” erősödése miatt, ennek majdnem duplája.

Az ennek következtében meglódult infláció hatásait mindenki megérzi a bolti árakban, a benzinkutakon (a héten ismét átlépte a 400 forintot a benzin literje), a nyaralási költségekben, a korábban lekötött szervezett utak egy része is megdrágult. A kurzus az elmúlt pár hétben némileg lejjebb szállt, de most is négy százalék feletti az euróval szembeni leértékelődés januárhoz képest.

Az ábra azt szemlélteti, hogy a térségben messze a forint szenvedte el a legnagyobb romlást az euróhoz viszonyítva. (Feltűnő a lej stabilitása.)

Forrás: Eurostat/GKI

Ennek egyetlen jelentős oka van: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) – a nagyjából egységes piaci állásponttal szemben – kitart a 0,9 százalékos alapkamat mellett, miközben a térség többi országában már ezt meghaladó az irányadó ráta. Ennek következtében komoly tőkekivonás indult el, a mélybe taszítva az árfolyamot.

Azt tehát látjuk, hogy ki veszít. Vannak azonban nyertesek is. Röviden: maga a költségvetés és a devizatartalékot kezelő MNB. A GKI Gazdaságkutató hívja fel a figyelmet arra, hogy

elsősorban a jegybank a haszonélvezője a forint kókadozásának,

mert minden 1 százalékos leértékelődés 70-80 milliárd forint nyereséget hoz neki azzal, hogy a korábban felvett külföldi hitel forint értéke ennyit emelkedik. A csúcsértéken átértékelt pénztömeggel tehát 420-480 milliárd forint marad az MNB-nél.

Marad, mert az Orbán-kormány felszámolta az MNB-nek azt a korábbi kötelezettségét, hogy ha többlete támad az árfolyamműveleteken, azt köteles befizetni a költségvetésbe – és persze, fordított esetben megkapja a veszteséget a kincstártól.

Ezekből a nyereségekből korábban már rengeteg pénzt keresett az MNB, és ebből hozta létre alapítványait és finanszírozza a monetáris politikától teljesen idegen programokat (műkincsvásárlás, felsőoktatás, műemléki épületek megvétele, irodaház bérbeadása).

A másik nyertes maga a költségvetés, amelyet valószínűleg inkább semlegesen (kiegyenlítetten) érint az árfolyam alakulása, vagyis nem kell újraírni a büdzsét. Ám a kincstárnak jelentős kintlevősége van Brüsszellel szemben. Az unió ugyanis – valószínűleg a rengeteg kifogás miatt is – egy csomó pénzt nem utalt át ebben az évben.

A Pénzügyminisztérium tájékoztatása alapján június végén ezermilliárd forint volt az uniós pályázatok nyertesei számára kifizetett előleg és a megérkezett alig 160 milliárd különbözeteként keletkezett hiány. Attól függően, hogy az euróban utalt pénzt milyen kurzuson váltják át, keletkezhet kisebb vagy nagyobb nyeresége a költségvetésnek, amely 311 forinttal számolt az idei büdzsében. A GKI 320-as árfolyamnál 300-350 milliárdos többlettel számol.

Vagyis 720-830 milliárd forintra is rúghat az állam nyeresége azon, amin a többség inkább veszít.

Csak összehasonlításképpen: idén például az összes jövedéki adóból ezermilliárdot tervez beszedni az állam.

Lesznek más vesztesek is, például azzal, hogy a forint leértékelődése következtében elkezdett felfelé kúszni az államkötvények hozama, ami pedig irányadó a bankok kamatgyakorlatára nézve. Ennek egyértelmű következménye, hogy júniusban elkezdtek drágulni hitelek, illetve a törlesztőrészletek, ami elsősorban a nagy összegű lakáskölcsönöket érinti kedvezőtlenül.

A sokmillió spekuláns országa

Rekordgyenge árfolyam – jegybanki közlemény – kormányszóvivő vélemény a külföldi spekulációs szerepéről – ezek voltak a forinttal kapcsolatos legfontosabb mai fejlemények. Bod Péter Ákos egyetemi tanár, volt jegybank-elnököt kértük arra, hogy segítsen eligazodni a kérdésben. Az egyik legfontosabb tanulságnak ő azt tartja, hogy „az euróövezeti tagság védelmet kínálna, ám a jelenlegi kormányzat még a belépést sem hajlandó megfontolni”. Arról is beszélt, hogy a jelek szerint  spekulánsok millió élnek Magyarországon.

„Nem a spekulánsokat kell ostorozni, hanem fel kell tenni önmagunknak a kérdést, hogy rendben mennek-e dolgok, s ha arra jutunk, hogy nem, akkor lépni kell” – reagált a forint gyengülése kapcsán elhangzott kormányzati kommunikációra Bod Péter Ákos, aki azonban leszögezte: arról nem kíván véleményt nyilvánítani, hogy konkrétan mit és mikor kellene csinálni a forint mostani gyengülésével kapcsolatban, mert „az esetleges beavatkozás időzítésének és mértékének helyes felbecsléséhez ott kellene ülni a tanácsteremben a legfrissebb információkkal ellátva”.

Újabb történelmi mélypontra esett a forint árfolyama a bankközi piacon csütörtökön az euróval szemben, a szerdai 328,07 forintos – szintén történelmi – mélypont után csütörtökön 329,02 forintot ért el az európai fizetőeszköz jegyzése – áll az MTI esti összefoglalójában.
Az euró jegyzése 328,89 forintra emelkedett este fél hétre a reggel nyolckor jegyzett 327,71 forintról.
Napközben 327,60 és 329,02 forint között adtak egy euróért.
A dollárral és a svájci frankkal szemben is gyengült a forint: a svájci frank árfolyama 284,24 forintról 284,74 forintra, a dolláré pedig 283,53 forintról 284,00 forintra emelkedett.

Kovács Zoltán kormányszóvivő mai tájékoztatóján egy kérdésre válaszolva elképzelhetőnek mondta, hogy spekuláció van a forint ellen.

Fotó: Wikipedia

Bod Péter Ákos a következőt reagálta erre: abban van némi igazság, hogy spekuláció folyik – hiszen minden olyan magyar vállalat és magánszemély is spekulál, amely és aki elgondolkodik azon, érdemes-e forintban tartani a megtakarításait akkor, amikor nulla közeli kamat mellett 3 százalék fölé kúszik az infláció. Azok is „spekulánsok”, akik egyszerűen nem akarnak rosszul járni a forint folytatódó gyengülése miatt, mint azok, akik az utóbbi napokban sorra állították őt meg az utcán, hogy mikor vegyenek a nyaralásukhoz kunát vagy eurót.

„S az biztos, hogy a magyar cégek, családok, és mindenki, aki valamifajta döntési helyzetben van, észrevette, hogy nem jár jól a forint tartásával”. Ilyen értelemben sok millió spekuláns van Magyarországon.

Ugyanakkor azt feltételezni, hogy külföldön valakik a magyar forint ellen játszanak, nem igazán reális:

„aligha a magyar piac mérete mozgatja meg a világ pénzügyi spílereinek a fantáziáját”

– szögezte le Bod Péter Ákos.

Nem lehetséges-e, hogy valakik – értve ez alatt a tűzhöz közel állókat – nagyon is jól járnak idehaza a forint rángatásával, s esetleg egy valamikori jegybanki beavatkozás hatásaival? – kérdeztük. Bod Péter Ákos igen diplomatikusan annyit reagált: „Nem akarok ilyet feltételezni. De azt azért tudjuk, hogy

a kialakult különleges furcsa szabályozási konstrukciók mellett a központ banknak nagy papírnyeresége támad a forint gyengülésekor, amiből nem nehéz tényleges nyereségre szert tenni, ám abból kell elvileg kiindulnunk, hogy egy közintézmény a közjót szolgálja, és nem az intézmény érdekét követi”.

S hogy most mi megy éppen végbe? A volt MNB-elnök szerint új pozíciók nyitásának és  korábbiaknak a zárása folyik felfokozottan. Meg kell érteni a piacot: először a hírek gerjesztik a mozgást, de egy ponton túl már mozgások gerjesztik a mozgásokat”.

Ami pedig azokat az érveket illeti, hogy a forint gyengülését külső hatások okozzák, erre Bod Péter Ákos válasza: előre lehetett tudni, hogy egy rendkívüli időszak – a nulla vagy akörüli állampapírhozamok és betéti kamatok periódusa – lezárult a világban,

„ez csak azok számára okozhatott meglepetést, akik meg akartak lepődni vagy akik átszunyókálták az elmúlt másfél évet”.

A változó helyzetben természetes dolog a pozíciók újragondolása. S hogy mi a tanulság? Hát az, hogy a kis terjedelmű nemzetgazdaságok csak kivételes esetben tudnak kívül maradni a külső rángatásokon; az euróövezeti tagság ugyanakkor védelmet kínálna, ám a jelenlegi kormányzat még a belépést sem hajlandó megfontolni.

Most valóban elérkezett a monetáris politizálás időszaka

– húzta alá Bod Péter Ákos. Ennek van egy verbális része – szerencsére legalább az már elhangzott, hogy a központi bank figyel, s úgy véli, nem tart öröké az extrém monetáris lazaság állapota. De e jelek szerint ennyi szóbeli intervenció a jegybank részéről nem volt elegendő. Intézkedéshez több eszköz is rendelkezésre áll az alapkamat emelésén túl vagy annak híján is: lehet kamatfolyosót változtatni, tartalékolási szabályokon állítani, stb. – természetesen ezt jól tudják az az MNB-ben is. (A volt jegybankelnökkel folytatott ma délutáni beszélgetés után adta ki a jegybank a közleményét, amelyről keretes írásunkban olvashatnak bővebben.)

S van az egész dolognak még egy eleme, az infláció, amivel kapcsolatban Bod Péter Ákos megjegyezte: gyorsuló inflációs időszakban különösen abszurd a megtakarítók masszív büntetése. „Nulla körüli betéti kamat és 3 százalék körüli vagy azt immár meghaladó infláció mellett érezhető a jövedelemátcsoportosítás azoktól, akik etikusan és bölcsen eljárva megtakarítanak a jövedelmükből” – fejtette ki.

Ami a forint esetleges további gyengülését illeti, Bod Péter Ákos emlékeztetett arra, hogy a J. P. Morgan szerint az euró árfolyama akár a 340 forintos szintet is elérheti. De mindig nagy kockázatnak van kitéve az olyan kis valuta, mint a forint, amely mögött olyan állam áll, amelynek nemzetközi kockázati besorolása éppen csak egy szinttel jobb a bóvli fokozatnál. A mostani nemzetközi turbulenciák közepette egy ilyen kisméretű („egzóta”) fizetőeszköz árfolyamában nagy kilengések lehetnek. Ez persze azt is jelenti, hogy a mostani gyengülés után visszaerősödhet a kurzus, különösen egy esetleges jegybanki piaci intervenció után, vagy a kedélyek lecsillapodásával és egy nagyobb uniós pénzügyi tétel beáramlása után visszaállhat a korábbi szint környékére. Egyet nem szabad elfelejteni – szögezte le az egyik tanulságként:

„Minél kisebb egy pénznem terjedelme, annál jobban mozgatják a hírek és a napi események. Ez kicsit olyan, mint amikor feltámad a szél: a nagy hajó csak meginog, a kis bárkát viszont erősen dobálja a hullám, s ez utóbbi utasainak jobban kell kapaszkodniuk, hogy ki  ne boruljanak”.

Késő délután közleményt adott ki a Magyar Nemzeti Bank, amelyben leszögezi: elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Azt is hozzáteszi: „Nem osztva Kovács Zoltán kormányszóvivő véleményét, az MNB sem most, sem a jövőben nem kíván napi árfolyammozgásokat kommentálni”.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK