Az ukrán külügyminiszter azt mondta, „termékeny megbeszélést” folytatott az amerikai külügyminiszterrel a lengyel határ mentén. Gesztus értékű, hogy Blinken belépett Ukrajna területére. – olvasható a CNN portálon.
Dmytro Kuleba ukrán külügyminiszter „termékeny megbeszélést” folytatott Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel az Ukrajna támogatására tett további lépésekről az orosz invázió nyomán.
Kuleba szombati televíziós üzenetében elmondta, hogy éppen most tért vissza az ukrán-lengyel határról, ahol a semleges zóna mentén tárgyalt Blinkennel, mielőtt átkelt Ukrajnába, amit Kuleba a „támogatás jelképének” nevezett.
„Hatékony megbeszélést folytattunk az Oroszországgal szemben a már bevezetett szankciók hatékonyságáról és a meghozott intézkedésekről, de ami még fontosabb, a jövőbeni lépéseinkről Ukrajna szükséges fegyverekkel való ellátása és Oroszország elleni további szankciók bevezetése terén” – jelentette be Kuleba angolul.
Hozzátette: „biztos” abban, hogy Ukrajna és az Egyesült Államok az elkövetkező napokban végrehajtja a tárgyalások eredményét, és hozzátette, hogy az Egyesült Államok egyesíteni fogja erőfeszítéseit európai szövetségeseivel.
A háború tizedik napjára megmerevedtek a frontvonalak. Sem az oroszok nem léptek hátra, sem az USA és a NATO előre, Zelenszkij készül a keresztre feszítésre. A hétvégén tartják az ukrán-orosz béketárgyalások harmadik fordulóját, ahol valószínűleg ismét megállapodás születik valamiről, az oroszoknak eszük ágában sincsen betartani.
13:20 – Az orosz erők megölték Ukrajna hősét, Chybineiev kapitányt. Valerij Csibineijev harmincnégy éves ukrán kapitány március 3-án, születésnapján meghalt a Kijev szélén fekvő Hosztomel város melletti csatában.
12:25 – Zelenszkij a nemzethez intézett legutóbbi beszédében megköszönte Lengyelországnak a háború elől menekülő ukránok százezreit.
11:55 – Hersoni polgárok felvonulnak az orosz megszállók ellen. Az Ukrajinszka Pravda értesülései szerint a várost megszálló orosz erőket megpróbálják megállítani a tüntetők, hogy ne tudjanak betörni a városvezetés épületébe.
11:40 – Az ukrán hatóságok szerint Oroszország nem tartja be a két városban megkötött ideiglenes tűzszünetet.
11:35 – Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnök közölte, hogy az Oroszországgal folytatott tárgyalások további menetéről csak a civilek március 5-i evakuálása után lehet dönteni.
11:20 – A belügyminisztérium egy ukrán tisztviselője azt állítja, hogy a zaporizzsjai atomerőmű ismét ukrán ellenőrzés alá került szombaton, miután pénteken az orosz erők elfoglalták.
11:00 – Az orosz csapatok Kijev bekerítésére koncentrálnak. Tegnap többször is hallatszott a városban robbanás. A véres házról-házra való harcoktól való félelem más ukrán városokban is erősödik.
10:20 – Több mint 66 000 ember tér vissza Ukrajnába az orosz háború közepette. Oleksii Reznikov védelmi miniszter szerint a háború kitörése óta már 66.224 férfi tért vissza Ukrajnába külföldről. Úgy értelmezte, hogy visszatérnek, hogy fegyvert ragadjanak és „megvédjék az országot” az orosz erőktől.
10:10 – Oroszország megszigorította stratégiáját az ukrajnai háborúban, és polgári célpontokat támad. A Kijevért folyó csata kegyetlen lehet. Claudia Major védelmi szakértő a nemzetközi jogot sértő fegyverekre is figyelmeztet.
09:20 – „Ha Moszkvának az a szándéka, hogy megpróbálja valahogy megdönteni a kormányt és beállítani a saját bábrendszerét, az ukránok ezt így vagy úgy vissza fogják utasítani” – mondta Antony Blinken amerikai külügyminiszter a BBC-nek. A háború még mindig nem úgy zajlott, ahogyan azt Vlagyimir Putyin orosz elnök elképzelte – tette hozzá.
07:55 – Oroszország részleges tűzszünetet hirdetett szombaton, hogy humanitárius folyosókat engedjen ki az ukrán Mariupol és Volnovakha városokból – közölte az orosz védelmi minisztérium.
06:00 – Moszkva szigorúbb felhatalmazást adott a független újságírás visszaszorítására, ami arra késztette a BBC-t, a Bloomberget és más külföldi médiát, hogy felfüggesztette a tudósításokat az országban.
05:25 – Az amerikai és az orosz fegyveres erők közvetlen telefonvonalat aktiváltak, hogy megakadályozzák az esetleges félreértéseket és az ebből következő összecsapásokat a két ország katonái között – közölte tegnap John Kirby, a Pentagon szóvivője. „Azt akarjuk, hogy operatív szinten közvetlenül beszélhessünk az orosz védelmi minisztériummal.”
05:00 – Oroszország ukrajnai különleges hadműveletének célja nem Ukrajna megosztása, mivel Oroszország csak saját biztonságát igyekszik biztosítani – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a Sky News Arabiának.
04:30 – A Sky News fő tudósítója, Stuart Ramsay és négy kollégája az ukrán főváros felé tartottak, amikor rálőttek autójukra. Amint megpróbáltak kiszökni az autóból, egy golyó találta el Ramsayt a hátának alsó részén, miközben Richie Mockler operatőr két golyót vett a páncéljához. Azt mondták nekik, hogy egy orosz felderítő egység áll a támadás mögött.
03:10 –Ukrajna második legnagyobb atomerőművét is megközelítették az orosz csapatok.
02:25 – Ukrajna nemzetközi közvetítést kért az Oroszországgal folytatott tárgyalásain az ellenségeskedés megszüntetése érdekében. „Egyáltalán nem bízunk az Orosz Föderációban, ezért felelős nemzetközi közvetítőt akarunk” – mondta Mikhajlo Podoliak ukrán elnöki tanácsadó tegnap a nyugat-ukrajnai Lvivben az UNIAN ügynökség szerint.
01:50 – Súlyos stratégiai hibák jelezték Ukrajna orosz inváziójának kezdetét. Most Putyin hadserege ostromgyűrűket rak a nagyvárosok körül. Ed Arnold katonai szakértő véres házról házra való harcra figyelmeztet -írja a Spiegel.
01:00 – A Reuters szerint Ukrajna katonai repülőgépeinek „jelentős többsége” még mindig rendelkezésre áll kilenc nappal azután, hogy az orosz erők megkezdték teljes körű invázióját az ország ellen.
00:35 – Zelenszkij elítéli a NATO azon döntését, hogy nem zárja be az eget Ukrajna felett. „A szövetség vezetése ma zöld utat adott az ukrán városok és falvak további bombázásának, megtagadva egy repüléstilalmi övezet létrehozását (Ukrajna felett)” – mondta Volodimir Zelenszkij elnök legutóbbi videóbeszédében.
00:10 – Macron rendkívüli ülés összehívását kéri az ENSZ Biztonsági Tanácsában a nukleáris biztonságról. Emmanuel Macron francia elnök felszólította Oroszországot, hogy „azonnal hagyjon fel illegális és veszélyes katonai akcióival, hogy lehetővé tegye az ukrán hatóságok teljes ellenőrzését minden nukleáris létesítmény felett Ukrajna nemzetközileg elismert határain belül”.
2022. március 05.
23:35 – Az USA az orosz olajimport csökkentését fontolgatja. Cecilia Rouse, az Egyesült Államok Gazdasági Tanácsadói Tanácsának elnöke szerint a Fehér Ház vizsgálja az orosz olajimport leállításának lehetséges hatásait. „De ami igazán fontos, az az, hogy folyamatosan biztosítsuk a globális energiaellátást” – mondta.
22:45 – Oroszország elfoglalja Trostyanecset, Szumi megyét. A város humanitárius katasztrófa küszöbén áll Dmitro Zsivickij, a Szumi Regionális Államigazgatás vezetője szerint.
22:00 – Az orosz csapatok öt napja könyörtelenül ágyúzzák Mariupolt, tönkreteszik infrastruktúráját – a város hő-, víz- és áram nélkül maradt, háromszázan megsebesültek a kórházakban, de kórházakat is ágyúznak.
20:00 – Legkevesebb hét ember, köztük két gyerek meghalt pénteken egy orosz légicsapás Kijev régió egyik vidéki lakónegyedében – közölte közleményében az ukrán állami rendőrség.
19:30 – Miközben délen folytatódnak a harcok, a hírek szerint az orosz erőket kiűzték az ukrajnai Mikolajiv városból, miután pénteken megtámadták azt, bár a harcok a város szélén folytatódtak – mondta Vitalij Kim regionális kormányzó.
19:15 – Meggondolatlanság volt az orosz támadás Európa legnagyobb atomerőműve ellen – hangoztatta az Egyesült Államok az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülésén.
18:00 – A Microsoft az ukrajnai helyzetre tekintettel döntött az oroszországi áruértékesítés felfüggesztéséről – áll a cég honlapján pénteken megjelent közleményben.
17:20 – Egy uniós munkacsoport feladata az ukrajnai háborút finanszírozó orosz és fehérorosz oligarchák vagyonának felkutatása. Didier Reynders, az EU igazságügyi biztosa ma az uniós igazságügyi miniszterek brüsszeli találkozója után kijelentette, hogy az egységnek az amerikai modell mintájára le kell fagyasztania és elkoboznia kell a vagyont. Az EU-ban illegálisan tevékenykedő oligarchákat is fel kell kutatni.
16:15 – A megszálló Oroszországgal folytatott béketárgyalások második fordulója után Ukrajna a Nemzetközi Vöröskereszt segítségét kérte a civilek menekülési folyosóinak kialakításához. „Az idősek, a nők és a gyerekek nem részesülnek orvosi ellátásban, a csecsemők pincében születnek, és az első dolog, amit életükben hallanak, az a robbanások hangja” – mondta Olha Stefanishchyna miniszterelnök-helyettes mai nyilatkozatában.
15:35 – Oroszország blokkolja területén a Facebookot.
15:00 – A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov orosz híroldalak szerint Oroszország továbbra is tárgyalni kíván az ukrán delegációval. Volodimir Zelenszkij elnök március 3-án felszólította Putyint, hogy „üljön le és beszéljen” vele.
13:40 – A Panasonic csoport felfüggeszti tranzakcióit Oroszországgal. Első lépésként mintegy 20 millió jent adományozunk a Lengyel Vöröskeresztnek, amely támogatja azokat, akik Ukrajnából a szomszédos Lengyelországba menekültek, valamint a Peace Winds Japan nevű civil szervezetnek, amely Ukrajnának segít.
13:00 – Az ukrán fővárosban az emberek a metróállomásokon töltik az éjszakákat, félve az orosz hadseregtől – mégis napról napra nő az ország védelmére irányuló akaratuk.
12:40 – Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára szerint bizonyíték van arra, hogy Oroszország kazettás bombákat használ inváziójában -mondta egy sajtótájékoztatón, hozzátette. „Láttunk kazettás bombák használatát, és láttunk olyan jelentéseket, amelyek más típusú fegyverek használatáról szólnak, amelyek sértenék a nemzetközi jogot.
12:30 – A NATO határozottan visszautasította az Ukrajna feletti repüléstilalmi zóna bevezetésére irányuló felhívásokat. A NATO nem avatkozik be a háborúba, sem szárazföldön, sem levegőben – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, miután egyeztetett a szövetség külügyminisztereivel Brüsszelben.
11:40 – Alekszej Meshkov franciaországi orosz nagykövet bejelentette három orosz hajó és egy jacht feltartóztatását Franciaországban.
10:55 – Az Intel bejelentette termékeinek Oroszországba és Fehéroroszországba történő szállításának felfüggesztését. Ez áll a társaság csütörtöki közleményében.
10:05 – Ellentmondásos hírek és a tegnapi leállítás majd újraindítás után ma reggelre az Északi-sarkvidéki Jamal-félszigetről elnevezett Jamal-Európa gázvezetéken leállt a nyugatra irányuló földgázáramlás.
10:00 – A napok óta ostromlott Mariupol alpolgármestere megrázó üzenetben kérte a NATO beavatkozását.
09:40 – Volodimir Zelenszkij 3 merényletet él túl a napokban. A Times forrásai szerint két különböző csoportot küldtek megölésére, de mindkettőt meghiúsították az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat háborúellenes elemei.
09:00 – Szergej Kuprijanov szóvivő újságíróknak nyilatkozva a Gazprom továbbra is a szokásos módon szállít orosz gázt Európába tranzitként Ukrajna területén keresztül.
08:25 –Negyvenhét ember vesztette életét az ukrán Csernyihiv város egyik lakónegyedében csütörtökön végrehajtott orosz légicsapásokban – közölték a regionális hatóságok.
08:00 – Az orosz erők elfoglalták Európa legnagyobb atomerőművét – közölték az ukrán hatóságok
Vlagyimir Putyin orosz elnök „különleges hadművelet”-nek nevezte azt az Ukrajna ellen elkövetett agressziót, amely ellen a civilizált világ néhány nap alatt soha nem látott egységbe forrva támogatja az ukránokat függetlenségük, szabadságuk megvédésében.
20:00 – Legkevesebb hét ember, köztük két gyerek meghalt pénteken egy orosz légicsapás Kijev régió egyik vidéki lakónegyedében – közölte közleményében az ukrán állami rendőrség.
19:30 – Miközben délen folytatódnak a harcok, a hírek szerint az orosz erőket kiűzték az ukrajnai Mikolajiv városból, miután pénteken megtámadták azt, bár a harcok a város szélén folytatódtak – mondta Vitalij Kim regionális kormányzó.
19:15 – Meggondolatlanság volt az orosz támadás Európa legnagyobb atomerőműve ellen – hangoztatta az Egyesült Államok az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülésén.
18:00 – A Microsoft az ukrajnai helyzetre tekintettel döntött az oroszországi áruértékesítés felfüggesztéséről – áll a cég honlapján pénteken megjelent közleményben.
17:20 – Egy uniós munkacsoport feladata az ukrajnai háborút finanszírozó orosz és fehérorosz oligarchák vagyonának felkutatása. Didier Reynders, az EU igazságügyi biztosa ma az uniós igazságügyi miniszterek brüsszeli találkozója után kijelentette, hogy az egységnek az amerikai modell mintájára le kell fagyasztania és elkoboznia kell a vagyont. Az EU-ban illegálisan tevékenykedő oligarchákat is fel kell kutatni.
16:15 – A megszálló Oroszországgal folytatott béketárgyalások második fordulója után Ukrajna a Nemzetközi Vöröskereszt segítségét kérte a civilek menekülési folyosóinak kialakításához. „Az idősek, a nők és a gyerekek nem részesülnek orvosi ellátásban, a csecsemők pincében születnek, és az első dolog, amit életükben hallanak, az a robbanások hangja” – mondta Olha Stefanishchyna miniszterelnök-helyettes mai nyilatkozatában.
15:35 – Oroszország blokkolja területén a Facebookot.
15:00 – A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov orosz híroldalak szerint Oroszország továbbra is tárgyalni kíván az ukrán delegációval. Volodimir Zelenszkij elnök március 3-án felszólította Putyint, hogy „üljön le és beszéljen” vele.
13:40 – A Panasonic csoport felfüggeszti tranzakcióit Oroszországgal. Első lépésként mintegy 20 millió jent adományozunk a Lengyel Vöröskeresztnek, amely támogatja azokat, akik Ukrajnából a szomszédos Lengyelországba menekültek, valamint a Peace Winds Japan nevű civil szervezetnek, amely Ukrajnának segít.
13:00 – Az ukrán fővárosban az emberek a metróállomásokon töltik az éjszakákat, félve az orosz hadseregtől – mégis napról napra nő az ország védelmére irányuló akaratuk.
12:40 – Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára szerint bizonyíték van arra, hogy Oroszország kazettás bombákat használ inváziójában -mondta egy sajtótájékoztatón, hozzátette. „Láttunk kazettás bombák használatát, és láttunk olyan jelentéseket, amelyek más típusú fegyverek használatáról szólnak, amelyek sértenék a nemzetközi jogot.
12:30 – A NATO határozottan visszautasította az Ukrajna feletti repüléstilalmi zóna bevezetésére irányuló felhívásokat. A NATO nem avatkozik be a háborúba, sem szárazföldön, sem levegőben – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, miután egyeztetett a szövetség külügyminisztereivel Brüsszelben.
11:40 – Alekszej Meshkov franciaországi orosz nagykövet bejelentette három orosz hajó és egy jacht feltartóztatását Franciaországban.
10:55 – Az Intel bejelentette termékeinek Oroszországba és Fehéroroszországba történő szállításának felfüggesztését. Ez áll a társaság csütörtöki közleményében.
10:05 – Ellentmondásos hírek és a tegnapi leállítás majd újraindítás után ma reggelre az Északi-sarkvidéki Jamal-félszigetről elnevezett Jamal-Európa gázvezetéken leállt a nyugatra irányuló földgázáramlás.
10:00 – A napok óta ostromlott Mariupol alpolgármestere megrázó üzenetben kérte a NATO beavatkozását.
09:40 – Volodimir Zelenszkij 3 merényletet él túl a napokban. A Times forrásai szerint két különböző csoportot küldtek megölésére, de mindkettőt meghiúsították az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat háborúellenes elemei.
09:00 – Szergej Kuprijanov szóvivő újságíróknak nyilatkozva a Gazprom továbbra is a szokásos módon szállít orosz gázt Európába tranzitként Ukrajna területén keresztül.
08:25 –Negyvenhét ember vesztette életét az ukrán Csernyihiv város egyik lakónegyedében csütörtökön végrehajtott orosz légicsapásokban – közölték a regionális hatóságok.
08:00 – Az orosz erők elfoglalták Európa legnagyobb atomerőművét – közölték az ukrán hatóságok
06:50 – Az Ukrán Állami Sürgősségi Szolgálat jelentése szerint kijevi idő szerint reggel 6 óra 20 perckor eloltották a tüzet az enerhodari Zaporizzsja atomerőműben. Áldozatokról nincs hír.
05:30 – Az orosz hadsereg lefoglalt egy tévéadó tornyot Herszonban. Ennek eredményeként aggodalomra ad okot, hogy téves információk terjesztésére fogják használni a városban.
03:20 – Pentagon: Az ukrajnai határokon felvonuló orosz harci erő 90%-a már belépett Ukrajnába.
02:20 – Az orosz erők bombázták az enerhodari Zaporizzsja atomerőművet.
A Dnyipro folyó mellett, amely Ukrajna energiatermelésének körülbelül egynegyedét adja. A város polgármestere, Dmitro Orlov elmondta, hogy az atomerőmű most lángokban áll, és az erőmű élő táplálása azt mutatja, hogy füst jön ki az épületből. Az orosz tankok és gyalogság március 3-án behatolt Enerhodarba.
01:20 – Dalia Grybauskaitė volt litván elnök 2022. március 2-i levelében vetett fel a NATO-nak: „Ha nem állítjuk meg Putyint Ukrajnában, akkor is háborút kell vívnunk, de országainkban. […] Csak egy már elindított háború állíthat meg egy újabb háborút. Nem kell úgy tenni, mintha úgy próbálnánk megnyugtatni a lelkiismeretünket, hogy Ukrajnát csak fegyverrel látjuk el, és ehhez már túl későn. Ukrajna népe megvívja értünk a háborút, Ukrajna gyermekei pedig megvédenek minket Putyin őrületétől.”
Vlagyimir Putyin orosz elnök „különleges hadművelet”-nek nevezte azt az Ukrajna ellen elkövetett agressziót, mely ellen a civilizált világ néhány nap alatt soha nem látott egységbe forrva segíti az ukránokat függetlenségük szabadságuk megvédelmezésében.
(Folyamatosan frissítjük)
22:05 – Irakli Kobakhidze grúz kormánypártelnök szerint a kormány sürgősen előkészíti az EU-tagjelölti státusz iránti kérelmet, amelyet holnap nyújtanak be Brüsszelbe.
21:40 – Két amerikai tisztviselő szerint Oroszország Ukrajnán belül tankjainak, repülőgépeinek, tüzérségeinek és egyéb katonai eszközeinek nagyjából 3-5%-át veszítette el – ehhez képest Ukrajna kapacitásának nagyjából 10%-át veszítette el.
19:40 – A kijeviek metrókban rejtőznek, miközben az orosz erők bombázzák a fővárost.
18:30 – A Chelsea labdarúgó klub tulajdonosa, az orosz Roman Abramovics megerősítette, hogy eladja a londoni egyesületet. A Chelsea eladásából származó, leadózott bevételt egy újonnan létrehozott alapítványának akarja adni. Az alapítvány az ukrajnai háború valamennyi áldozatának segíteni szándékozik.
17:55 – Az orosz fegyveres erők a hadművelet kezdete óta több mint 1500 katonai célpontot semmisítettek meg Ukrajnában, köztük 13 repülőgépet és 47 drónt – mondta szerdán újságíróknak Igor Konasenkov, a védelmi minisztérium szóvivője.
17:20 – Az ukránok 200 millió dollárt adományoztak a hadsereg támogatására. A Nemzeti Bank az összeget a február 24-én létrehozott speciális számlájára kapta az ukrán fegyveres erők támogatására a folyamatban lévő orosz invázió közepette.
16:45 – Az orosz erők elfoglalták a stratégiailag fontos Herszon központját – közölték ukrán tisztviselők. Ez az első olyan nagyváros, amelyet Putyin elnök erői az invázió múlt csütörtöki kezdete óta legyőztek.
16:00 Oroszország több mint 2000 civil ukránt ölt meg.Mióta Vlagyimir Putyin orosz diktátor hadat üzent Ukrajna ellen, Oroszország több száz közlekedési infrastruktúra létesítményt, otthont, kórházat és óvodát semmisített meg, több mint 2000 ember halálát okozva állítja az ukrán Állami Sürgősségi Szolgálat szerint.
15:50 – Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kijelentette, hogy az orosz kormány „de facto barátságtalannak” tekint minden olyan országot, amely szankciókat vezet be Oroszországgal szemben – írja a CNN.
14:35 – Boris Johnson brit miniszterelnök szerdán kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai tettei háborús bűnnek minősülnek.
13:10 – Teljes a káosz az ukrán és orosz fél tárgyalásainak mai folytatása körül. Míg a Al Jazzeera hírügynökség Lavrov külügyminiszterre hivatkozva azt írta, hogy az ukrán fél kérésére elnapolják a tárgyalások második fordulójának megtartását, más hírügynökségek semmiféle halasztásról nem értesültek.
13:00 – Az orosz erők bombázzák Ukrajna vasúthálózatának egyes részeit, megnehezítve a konfliktus elől menekülni próbáló emberek százezreinek evakuálását.
12:45 – Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács alelnöke úgy vélekedett, hogy Oroszország államosíthatja az Egyesült Államokban, az EU-ban és más barátságtalan joghatóságokban bejegyzett személyek tulajdonát az új oroszellenes szankciókra válaszolva.
11:30 – Az ENSZ Menekültügyi Ügynöksége (UNHCR) szerint mostanra csaknem 836 ezren menekültek el Ukrajnából, mióta Oroszország elindította invázióját.
11:15 – Elnapolták az orosz-ukrán tárgyalások szerdára kitűzött második fordulóját. „Készen állunk a tárgyalások második fordulójára, de az ukrán fél késlelteti [a folyamatot] az amerikaiak parancsára” – mondta Lavrov az Al Jazeera szerint.
10:45 – A világ két legnagyobb konténerszállító-hajótársasága, a Maersk és az MSC ideiglenesen felfüggesztette az Oroszországba tartó és az onnan induló hajóforgalmat az oroszok elleni gazdasági szankciók részeként– írja a Reuters.
10:35 – A Gazprom a szokásos módon, az európai fogyasztók kérésének megfelelően szállít Európába tranzit orosz gázt Ukrajna területén keresztül – március 2-án 109,4 millió köbmétert” – mondta Szergej Kuprijanov szóvivő.
09:45 – Ukrajna képviselőivel folytatandó szerdai tárgyalásra késő délután kerül sor – közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságírókkal.
08:55 – Híradások szerint találat érte a harkovi Karazin Nemzeti Egyetemet. Lángokban áll a majdnek kétszáz éves épület.
08:10 – A hajnalban leszállt orosz légi egységek Harkivban azonnal és heves harcokba keveredtek az ukrán erőkkel. Az ukránok állítások szerint az orosz katonák megtámadták egy katonai központ kórházát is.
08:00 – Az orosz csapatok az fokozzák támadásaikat Ukrajna második legnagyobb városa ellen. Harkovban kedden több tucat civilt öltek meg bombamerényletekben.
07:00 – Az ukrán elnöki adminisztráció egyik alkalmazottja azt szerint Ukrajna bízik abban, hogy meg tudja tartani a nagyobb városokat, és az idő Ukrajna javára dolgozik.
06:25 – Orosz információk szerint a dél-ukrajnai Herson városát orosz csapatok foglalták el.
06:00 – Az Európai Unió nem áll háborúban Oroszországgal, de támogatja Ukrajnát a jelenlegi helyzetben – mondta Josep Borrell külügyi és biztonságpolitikai főképviselő.
04:00 – Az amerikai közlekedési minisztérium közleménye szerint szerdán életbe lép az orosz repülési tilalom az Egyesült Államok légterében. A tilalom minden olyan repülőgépre vonatkozik, amelyet Oroszország állampolgárságú személy birtokol, igazolt, üzemeltet, bejegyzett, bérelt, lízingel vagy ellenőrzik egy orosz állampolgár számára.
2022. március 02.
23:55 – Oroszországnak „fel kell hagynia az ukrán városok bombázásával”, hogy értelmes tárgyalásokat lehessen folytatni – mondta Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnök a Reutersnek adott interjújában.
23:50 – Az ukrán erők még szombaton megölték Magomed Tusajev csecsen tábornokot a Kijevtől északnyugatra fekvő Antonov nemzetközi repülőtéren (GML). Tushajev felelős az LMBTQ+ személyek kínzásáért és meggyilkolásáért az oroszországi csecsenföldi nagyrészt muszlim régióban.
22:25 – Oroszország csapást mért a Babyn Yar holokauszt emlékhelyére Ukrajnában.
21:05 – Jelenleg a kelet-ukrajnai Mariupol és a második legnagyobb város, Harkiv környékén zajló csatákról számolnak be. Ukrán tisztviselők szerint több tucat civil vesztette életét az orosz tüzérségi csapások következtében.
20:45 – Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök az ország Biztonsági Tanácsának keddi ülésén közölte, hogy felkérte az orosz vezetést, hogy szállítsanak további S-400-as légvédelmi rakétarendszereket országába, szerinte Minszk védelme miatt van szükség további fegyverekre.
20:00 – Az ENSZ menekültügyi szervezete szerint jelenleg több mint félmillió ember menekült el Ukrajnából. Hivatalos lengyel források szerint csak az elmúlt 24 órában 100 ezren lépték át a határt Lengyelországba. Nagyobb menekültmozgozgást érzékelnek Magyarországra, a Moldovai Köztársaságba, Romániába és Szlovákiába is.
19:30 – Putyin háborújának gazdasági következményei is vannak: egyre több nyugati olajtársaság szünteti meg üzleti kapcsolatait Oroszországgal. Eközben a Kreml megpróbálja megfékezni a tőke menekülését.
18:50 – Szijjártó Péter, magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint azért nem engedélyezi a magyar kormány fegyverek átszállítását Magyarországon keresztül, mert a fegyverszállítmányt hazánk területén megsemmisíthetik az oroszok. Ez sem életszerűbb magyarázat, mint Orbán Viktor hétfői indoklása.
17:20 – A Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál egyelőre megtiltja az orosz delegációk részvételét májusban rendezendő fesztiválon – jelentette be ma a fesztivál vezetősége.
16:55 – Vlagyimir Putyin orosz elnök megismételte feltételét az ukrajnai „katonai hadművelet” befejezéséhez – közölte a Kreml. A kijevi kormánynak el kell ismernie a luhanszki és donyecki „népköztársaságot”, valamint Oroszország szuverenitását a Fekete-tengeri Krím-félsziget felett – jelentette be ma este a Kreml. Emellett Ukrajnát „demilitarizálni” kell, és „semleges státuszt” kell adni – derül ki Putyin és Nicolas Maduro venezuelai elnök telefonbeszélgetéséből.
16:20 – Olaf Scholz német kancellár bejelentette, hogy az EU kész új szankciócsomagokat elfogadni Oroszország ellen. Ezt Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatón mondta kedden.
15:50 – Az Európai Unió végül nem bocsát Ukrajna rendelkezésére nem küld vadászrepülőgépeket.
14:45 – Ha megvédjük Kijevet, megvédjük az államot is. Ez országunk szíve, és ennek tovább kell dobognia” – mondta Zelenszkij.
14:05 -Több mint 500 ezer menekült menekült el Ukrajnából az orosz invázió alatt – közölte hétfőn az ENSZ.
13:30 – Volodimir Zelenszkij ukrán elnök katonai parancsnokot nevezett ki kedden Kijev védelmének vezetésére, miközben az oroszok vezette páncélososzlopok előrenyomultak a főváros felé. „Fővárosunk védelme most a legfontosabb prioritásunk” – mondta Zelenszkij a Telegram csatornáján közzétett videobeszédében .
13:00 – Az Ukrajnával való szolidaritásból a Norvég Síszövetség megtagadta Oroszország és Fehéroroszország sportolóinak részvételét a héten Norvégiában zajló világkupa-versenyeken.
12:15 – Tiltott termobárikus fegyvert használt az ukrajnai elleni háborúban hétfőn Moszkva. Mindezt Ukrajna amerikai nagykövete mondta el egy kongresszusi eligazítást követő sajtótájékoztatón.
11:35 – Oroszország elfogadhatatlannak tartja az amerikai nukleáris fegyverek jelenlétét számos európai államban – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a genfi leszerelési konferencián tartott videobeszédében.
11:30 – Nem sokkal azután, hogy a fehérorosz elnök Lukasenko bejelentette, hogy nem vesz részt az Ukrajna elleni háborúban helyijelentések szerint egy 33 egységből álló fehérorosz hadoszlop lépett be a Kijevtől északra található régióba, ahol a mobilkommunikáció is megszakadt.
11:12 – Médiainformációk szerint Gerhard Schröder (SPD) volt német kancellár elveszíti régi irodavezetőjét és beszédíróját, Albrecht Funkot. Több mint 20 év után Funk hátat fordít főnökének. Funk állítólag azt javasolta főnökének, hogy gyorsan és egyértelműen távolodjon el Vlagyimir Putyin Kreml főnökétől, és mondjon le minden orosz vállalatok felügyelőbizottsági mandátumáról. – jelentette ma a „The Pioneer” hírportál.
11:10 – Lukasenko kijelentette, hogy Fehéroroszország nem csatlakozik az ukrajna elleni háborúhoz -állítja a Tassz hírügynökség.
10:40 – Szijjártó bejelentését, miszerint Magyarország nem engedi át a fegyvereket Magyarországon, megdöbbenéssel fogadták a biztonsági szakértők. „A háborúnak a NATO-országokat támadó Oroszország szintjére történő eszkalációja esetén Magyarország köteles csatlakozni a NATO-erőkhöz, és mindenképpen kitenni magát az orosz támadásoknak” – mondta egy volt magyar tisztségviselő. „Ha hagyjuk, hogy Putyin elérje a célját, akkor Magyarország és Európa biztonságát messzemenően kockáztatjuk azon a szinten, amelyet az agresszió leküzdéséhez való minimális hozzájárulással teszünk.” – nyilatkozta a tisztségviselő a Politiconak.
10:25 – Ukrán pilóták érkeztek Lengyelországba, hogy átvegyék az európai országoktól kapott vadászgépeket – mondta a POLITICO-nak egy ukrán kormánytisztviselő.
09:55 – Az amerikai kormány szerint az Ukrajna elleni orosz támadás a NATO-n és más nyugati szövetségeseken belüli sorok összezárásához vezetett. Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője tegnap Vlagyimir Putyin orosz elnököt „a NATO modern történelem egyik legnagyobb egyesítőjének” nevezte.
09:35 – Számos nemzetközi sportági szövetség felfüggeszti az orosz és fehérorosz sportolók nemzetközi versenyzési jogát. Legutóbb az Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség (ISU) hozott ilyen tartalmú határozatot.
09:15 – Irán vallási vezetője szerint ukrajna áldozatul esik az USA által „kitalált” válságnak.
09:05 – A harkovi régió vezetője, Oleg Szinegubov kedden azt mondta, hogy Oroszország GRAD- és cirkálórakétákat lőtt Harkovra. Az orosz rakétatámadás érte a város központját, beleértve a lakónegyedeket és a városi közigazgatás épületét is.
09:00 – Kanada meg kívánja szüntetni az orosz kőolajexportot.
08:50 – Az Európai Unió Ukrajnát segítő lépései nem maradnak kemény válasz nélkül, megfenyegették azokat az országokat melyek halált okozó fegyverekkel segítik Ukrajnát – közölte az orosz külügyminisztérium.
08:45 – Japán részben betiltja az általános célú termékek Oroszországba irányuló exportját. Különösen vonatkozik ez a félvezetők szállítására.
09:02 – Légicsapás érte Harkov kormányzati épületét. A támadásról a Twitteren tettek közzé felvételt.
BREAKING: Russian airstrike hits Kharkiv government headquarters in eastern Ukraine pic.twitter.com/cB8aKvkGL9
08:25 – Legalább 70 ukrán katona életét vesztette egy orosz tüzérségi csapásban Okhtyrka északkeleti városára.
08:20 – A Nemzetközi Büntetőbíróság ügyésze azt mondta, hogy lehetséges háborús bűnök miatt akar nyomozni Oroszország ellen.
08:00 – Bulgária, Lengyelország és Szlovákia 70 harci repülőgépet ad át Ukrajnának, amelyek a lengyelországi repülőtereken állomásozhatnak – közölte az ukrán haditengerészet sajtószolgálata hivatalos Facebook-oldalán – állítja a Tassz, orosz hírügynökség.
06:00 – Ausztrália 50 millió dollárt értékű fegyvert biztosít Ukrajna számára –jelentette be Scott Morrison miniszterelnök kedden. „Rakétákról, lőszerekről beszélünk, arról beszélünk, hogy támogatjuk őket saját hazájuk védelmében” – mondta.
05:40 – Civilek tucatjai haltak meg hétfőn az Ukrajna második városát, Harkovot ért orosz rakétacsapásokban – közölte au ukrán belügyminisztérium.
05:10 – Az ukrán vezérkar figyelmeztetett az Ukrajna felé tartó fehérorosz csapatokra .”A fehérorosz fegyveres erők legharcképesebb alakulatainak egyes egységei megkezdték az ukrajnai államhatár felé haladást Volhínia irányába” – írta az ukrán vezérkar a Facebookon. Ezt az információt nem lehetett függetlenül ellenőrizni.
05:05 – Az éjszaka folyamán Kijevben hangos robbanásokat lehetett hallani. Sokan újabb orosz támadásra készültek, és ideiglenes barikádokat emeltek az utcákon.
05:00 – Az új műholdfelvételek azt a félelmet keltik, hogy a közeljövőben jelentős orosz invázió várható Kijevben. Hatalmas orosz katonai konvoj tankokból és egyéb járművekből gurul Kijev felé. A műholdképek tanusága szerint a konvoj 64 km hosszú.
2022. március 01.
23:00 – Alekszej Navalnij a Kreml-kritikus bebörtönzött ellenzéki vezető és hívei tiltakozásra szólították fel az orosz lakosságot. Ukrajnát nem minden orosz támadta meg – bár Putyin szeretné, ha ezt elhiggye a világ.
22:10 – A Royal Dutch Shell hétfőn bejelentette, hogy az ukrajnai fejlemények miatt kilép minden Oroszországgal közös projektből.
21:55 – Az európaiak és szövetségeseik készek további szankciókra Oroszország ellen Ukrajna inváziója miatt. Ezt a párizsi Elysée-palota jelentette be hétfő este Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Olaszország, Lengyelország, Románia, az USA, Kanada és Japán állam- és kormányfőinek, valamint az EU képviselőinek videokonferenciája után.
21:20: A bebörtönzött orosz ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij támogatói polgári engedetlenségi kampányra szólítottak fel, hogy tiltakozzanak az ukrajnai orosz invázió ellen.
20:45 – Az ukrajnai háború hátterében Törökország megtiltotta a hadihajók áthaladását a Boszporusz és a Dardanellák-szoroson. Törökország, amely Oroszországhoz és Ukrajnához hasonlóan határos a Fekete-tengerrel, a múlt héten élesen elítélte Oroszország ukrajnai agressziós háborúját.
20:30 – Újra légiriadó-szirénák hallatszanak Ukrajna fővárosában, Kijevben, és a hírek szerint orosz csapást mért a város szélére.
20:25 – Az ukrán belügyminisztérium szerint civilek tucatjai haltak meg ma az Ukrajna második városát, Harkovot ért orosz rakétacsapásokban.
20:20 – A norvég olaj- és gázipari cég, az Equinor (korábban Statoil) úgy döntött, hogy kilép az oroszországi vegyesvállalatokból, és leállítja az új befektetéseket az országban – áll a társaság hétfői közleményében.
20:10 – Az orosz védelmi minisztérium felháborodással reagált a német kormány irányváltására az ukrajnai fegyverszállításokkal kapcsolatban.
19:15– Az Európai Labdarúgó Szövetség befejezte együttműködését az orosz szponzorral, a Gazprommal. „A döntés azonnal hatályba lép” – közölte hétfőn az UEFA. A szerződés eredetileg 2024-ig szólt volna, és állítólag körülbelül 40 millió eurót hozott évente.
18:08 – Három tárgyalási forduló tartottak, de nem volt áttörés: eredmény nélkül zárultak a béketárgyalások Ukrajna és Oroszország képviselői között az ukrán-fehérorosz határon. Abban sikerült megállapodni, hogy a napokban folytatják a tárgyalásokat.
17:00 – Macron elnök telefonon ismét beszélt Vlagyimir Putyinnal. „Putyin hangsúlyozta, hogy egy ilyen megállapodás csak akkor lehetséges, ha Oroszország jogos biztonsági érdekeit feltétel nélkül figyelembe veszik.” Ide tartozik például a Fekete-tengeri Krím-félsziget szuverenitásának elismerése. és Ukrajna demilitarizálása.
16:15 – A Béketárgyaláson a tárgyalófelek szünetet tartottak, majd négy órkor folytatódtak a megbeszélések az ukrán és orosz tárgyalók között. Erről több orosz és fehérorosz sajtó egybehangzóan számolt be, valamint Mikhailo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó is megerősítette a Twitteren.
16:10 – A NOB akarata szerint az orosz és fehérorosz sportolók és hivatalos személyek többé nem vehetnek részt nemzetközi versenyeken. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság vezetője ezt az ajánlást tette hétfőn minden világszövetségnek és sportesemény-szervezőnek. Az igényhez a Német Olimpiai Sportszövetség (DOSB) is csatlakozott.
15:24 – „Minden olyan orosz személyt azonosítottunk, akinek van tulajdona Franciaországban, és akiket kormányközeliségük miatt az EU-szankciók alá vonhatnak” – mondta Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter hétfőn Párizsban. Franciaország ingatlanokat, jachtokat és luxusautókat akar elkobozni a kormányhoz közel álló oroszoktól. „Jogi eszközökkel elkobozzuk ezeket az árukat” – mondta.
14:55 – Az ukrajnai háború miatt több ország légterén már nem haladhatnak át orosz repülőgépek. Most a Kreml reagált – és blokkolja az orosz légteret a Németországból és más országokból érkező repülőgépek számára.
12:30 – A információk szerint aukrá és orosz fél közötti tárgyaláson az ukránok közölték követelésüket: miszerint azonnali tűzszünetet és az orosz csapatok kivonását kérik.
12:25 – Ukrajna esetében a Google Térkép már nem mutatja meg, hol akadnak el a járművek, vagy hol gyülekeznek sokan. Az intézkedést a helyi hatóságokkal egyeztették.
11:57 – Ukrajna népirtás miatt indított pert Oroszország ellen az ENSZ legfelsőbb bíróságán. Ukrajna azonnali fellépést követel Oroszországgal szemben – jelentette be a Nemzetközi Bíróság vasárnap este Hágában.
11:45 – A Mariupoltól délnyugatra, az Azovi-tenger partja mentén fekvő Berdjanszki körzetet hétfőn délelőtt foglalták el orosz csapatok az Ukrinform állami hírügynökség szerint.
11:40 – Kijevben hosszú sorok állnak az élelmiszerüzleteknél, mindenki igyekszik felhalmozni az élelmiszert a várható ostromra tekintettel.
11:30 – A másodosztályú FC Schalke 04 labdarúgó-klub Ukrajna orosz inváziója miatt idő előtt felmondja együttműködését az orosz szponzor Gazprommal . Ezt a klub bejelentette.
11.05 – Az orosz agressziós való tekintettel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ragaszkodik országa EU-csatlakozásához. „Az EU-hoz fordulunk Ukrajna azonnali felvétele érdekében egy új különleges eljárást kér” – mondta Zelenszkij. – Biztos vagyok benne, hogy ez jogos kérés és meggyőződésem, hogy megérdemeljük.”
10:05 – Hétfőn tíz órakor kezdődtek meg a tárgyalások Oroszország és Ukrajna között Fehéroroszországban, miközben az oroszok Ukrajna elleni inváziójának ötödik napján is folytatódtak a harcok.
08:45 – „Nem hiszek túlságosan az eredményben”, de „meg kell próbálni” – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
8:09 – Az ukrán hadsereg az orosz előrenyomulás lelassulásáról számolt be Ukrajnában . „Az orosz megszállók csökkentették az offenzíva ütemét, de egyes területeken továbbra is igyekeznek sikereket elérni” – közölte hétfőn az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
08:10 –A kelet-ukrajnai szeparatisták egyik „Népköztársasága” felfüggeszti a mozgósítást, a másik viszont továbbra is érvénybe marad.
7:50 – Hackerek támadták meg több ukrajnai közéleti személyiség Facebook – fiókját. Ezt a Facebook tulajdonosa , Meta jelentette be hétfőn. A Meta egyúttal bejelentette, hogy az elmúlt 48 órában eltávolított egy mintegy 40 hamis fiókból álló hálózatot a Facebookról, valamint az Instagram kép- és videóhírekkel foglalkozó leányvállalatától, amely hamis információkat terjesztett Oroszországból és Ukrajnából.
07:25 – A rendőrök őrizetbe vették a Pussy Riot csoport egyik tagját, Maria Aljohinát moszkvai otthona közelében.
05:30 – A vizes sportágakat tömörítő nemzetközi szövetség (FINA) elvette Oroszországtól az augusztusi kazanyi junior úszó-világbajnokság rendezési jogát az Ukrajna ellen folyó hadművelet miatt.
22:20 – Hétfőn délelőtt megkezdődnek a tárgyalások az orosz és az ukrán delegáció között – közölték hivatalos orosz források
20:15 – Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője közölte: „Az orosz fegyveres erők a különleges katonai művelet kezdete óta 1067 katonai létesítményt csaptak le Ukrajnában.”
18:50 – Csehország felszólítja az összes többi EU-tagországot, hogy hagyják abba a schengeni vízumok kiadását az oroszoknak az ukrajnai hadművelet megtorlásaként.
18:10 – Putyin fokozott készültségbe helyezi az orosz nukleáris erőket.
17:00 – A nemzetközileg koordinált harmadik szankciócsomag három részből áll: jelentős számú orosz bank kizárása a SWIFT nemzetközi banki fizetési hálózatból, az orosz jegybank nemzetközi tartalékainak zárolása, valamint az oligarchák, családjaik és partnereik elleni további lépések.
15:40 – A béke felé vezető első lépésnek nevezte az Oroszország és Ukrajna közötti tárgyalásokat.
13:20 – Oleg Sinegubov szerint a második legnagyobb ukrán város: Harkov ismét teljesen az ukránok ellenőrzése alatt van.
13:00 – Gyakorlatilag kitiltották egész Európa területéről az orosz légiforgalmat.
12:45 – Orosz és Fehérorosz források szerint Lukasenko telefonon tárgyalt Zelenszkij ukrán elnökkel és az ukrán küldöttség már el is indult a tárgyalásokra Gomelbe.
12:00 – „Aki háborúzik, az megfeledkezik az emberiségről, nem az emberekre gondol, hanem a hatalom érdekeit helyezi előtérbe, a fegyverek logikájára támaszkodik, a legtávolabb álló Isten akaratától” – mondta Ferenc pápa a Szent Péter téren tartott hagyományos vasárnapi prédikációjában utalva az ukrán háborúra. Az ukrán néppel való szolidaritásra szólította fel, valamint a háború befejezésére.
11:00 – Everton – Manchester City 0:1 Mindkét csapat játékosai között található ukrán származású labdarúgó. nem csak nekik, de egész Ukrajna előtt tisztelegtek ezzel az aktussal.
https://twitter.com/i/status/1497853244697194497
10:20 – Oroszország garantálta az ukrán delegáció biztonságát a gomeli tárgyalásokon.
twitter.com
10:00 – A Kreml szóvívóje szerint Gomel városát az ukrán fél javasolta tárgyalási helyszínnek. Oroszország nem függeszti fel az ukrajnai hadműveletet az ukrán féllel folytatott tárgyalások során – tájékoztatott Peszkov. „Részünkről figyelmeztették az ukrán felet, hogy ezúttal nem függesztik fel a hadművelet menetében előirányzott tevékenységeket – ahogyan azt tegnap tették” – mondta a Kreml szóvivője.
09:40 – Lengyelországba 156 ezer, Magyarországra 62 ezer, Romániába 46 ezer menekült érkezett a háború kitörése óta.
09:10 – Harkiv, Ukrajna második legnagyobb városának utcáin harcok törtek ki, miután orosz erők behatoltak a városba és már belváros utcáin folyik a lövöldözés – közölte Oleh Szinehubov, a harkovi regionális államigazgatás vezetője.
08:40 – Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elutasította az oroszok minszki tárgyalási ajánlatát, de nyitva hagyja a lehetőséget a tárgyalások előtt más helyszíneken.
08:14 – Orosz delegáció érkezik Fehéroroszországba, hogy az ukránokkal tárgyaljon – jelenti a TASSZ hírügynökség.
06:30 – Az orosz egységek blokkolták Herszon és Berdjanszk városát, átvették az irányítást Genicsek felett, a Herszon melletti Csernobajevka repülőteret – mondta Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője egy vasárnapi tájékoztatón.
06:15 – Az ausztrál miniszterelnök bejelentette, hogy NATO-partnerein keresztül fegyvereket kíván szállítani Ukrajnának.
06:00 – Az intenzív utcai harcok folytatódtak vasárnap szerte a fővárosban. A legfrissebb nyugati hírszerzési jelentések szerint – ha csak pillanatnyilag is – az orosz előrenyomulás lelassult.
05:20 – Egy ENSZ-tisztviselő szerint több mint 150 000 ukrán menekült menekült el.
05:11 – Az orosz erők legalább 198 embert, köztük három gyereket megöltek, és 1115 embert, köztük 33 gyereket megsebesítettek az ukrán nemzeti gárda szerint.
4:38 – Vaszilkov városában egy orosz támadás után tűz ütött ki egy olajraktárban – a város mintegy 40 kilométerre délre fekszik Kijevtől. A folyamatos harcok miatt a tűzoltók nem tudtak előrehaladni a tüzet eloltani. Vasylkiv polgármestere, Natalia Balasinovics egy videóban beszélt a robbanásról, és azt mondta: „Az ellenség mindent el akar pusztítani körülöttük.”
03:39 – Sajtóértesülések szerint egy radioaktív hulladékot tároló raktárt találtak el Ukrajna fővárosában, Kijevben. A Radon Union cég hulladéklerakóját több orosz gránáttalálat érte – közölte többek között a 24-es csatorna. Az első mérések szerint a lakosságot a védelmi övezeten kívül nem fenyegeti veszély. Az információkat független módon nem lehetett ellenőrizni.
01:10 – Annak ellenére, hogy az iráni rezsim betiltotta a Putyin elleni tüntetéseket, az irániak csoportja „Halál Putyinra” kiáltotta ki, ami talán példátlan lépés a Putyin-ellenes irániak részéről.
00:50 – Egyelőre egyetlen nagyobb város sem került a megszálló erők kezébe, mivel a Javelin páncélelhárító rakétákkal felfegyverzett ukrán csapatoknak sikerült átmenetileg tompítaniuk az oroszok lépését Harkov keleti felé, és több kitörést is sikerült elérniük Kijev felé. A heves ellenállás és a gyorscsapású gerillataktika elrontotta a reményeket, amelyeket Moszkva egy gyors, viszonylag vértelen küzdelemhez táplált.
00:10 – A nyugati országok hatóságai fontolgatják további korlátozó intézkedések meghozatalának lehetőségét az Orosz Föderáció Központi Bankjával szemben, ezek a hétvégén véglegesítésre kerülnek. Ezt szombaton jelentette be újságíróknak a washingtoni kormányzat egyik magas rangú képviselője az Oroszország elleni szankciókról tartott külön tájékoztatón.
Elhivatott pacifistaként és hatgyermekes családapaként leginkább szétfeszítő tehetetlenséggel figyelem az Ukrajnában zajló eseményeket: a híreket falva egyik pillanatban cselekvésre szorul össze az öklöm, a másik pillanatban ugyanez a kéz már inkább csak öleli a gyermekeimet és nyugtatja őket, hogy nem lesz semmi baj. Pedig baj van. És nem csak Ukrajnában. Sokak fejében is, sajnos.
Putyin támadása nem nevezhető semmi másnak, mint háborús bűnnek; egy szuverén állam ellen, valós indok nélkül megindított, vérontó agressziónak. Nincs más szempont, nincs más nézet, nincs olyan gazdasági érdek, amely miatt óvatosabban kellene fogalmazni.
Egy nettó erőszaktevőt nem ültetünk le a fehérabroszos családi vacsorához, csak azért, mert olcsón hozta a szalonnát. Ahogy baltás gyilkost sem engedünk szabadon néhány jól fizető (magán)bizniszért cserébe. Egyszerűen vannak helyzetek, amikor fel sem merül az érték- és oldalválasztás kérdése. Putyin háborúja pontosan ez a helyzet. Azok a dilemmák pedig, amelyek az elmúlt órákban engem is feszítettek, pontosan jól mutatják, hogy milyen végtelenül kiszolgáltatott és legyengített pozícióba kormányozta Orbán a hazánkat.
Kezdjük onnan, hogy
a magyar kormány az elmúlt időszakban legalább féltucat alkalommal feküdt keresztbe annak, hogy Ukrajna közelebb kerüljön a védelmet jelentő NATO-hoz; az Orbán-kormány volt ugyanis mindannyiszor az egyetlen, amelyik vétóval élt.
Hivatkozásként a nyelvtörvényt és a kárpátaljai magyarok érdekeinek – egyébként jogos – védelmét hozták fel, de tudhatóan orosz érdeket is kiszolgáltak ezekkel a lépésekkel. Csak egyetlen kitérő: a Fidesz képviselői az elmúlt időszakban többször is követelték az EU határozott fellépését, a Velencei Bizottság útmutatásainak betartását az ukrajnai magyarokat sértő nyelvtörvény kapcsán; az egyetlen probléma, hogy közben épp a Fidesz agyament politikája gyengítette ezeket a követeléseket, hiszen közben folyamatosan aláásták az Unió hitelességét, a Velencei Bizottságot pedig több alkalommal is „soros-ügynökökből álló szervezetnek” nevezték, amikor az Orbánéknak nem tetsző állásfoglalásokat tett közzé.
Ha a Fidesz az elmúlt évtizedben nem az Európai Unió gyengítésén, hanem megerősítésén dolgozott volna, akkor nyilvánvalóan sokkal hatékonyabb fellépést és mint így, eredményt tudott volna ebben is elérni.
Az ukrán-orosz háború végleg bizonyította, hogy Magyarország helye az Európai Unióban és a NATO-szövetségben van, ez tudja egyedül garantálni a biztonságunkat. Aki tehát az EU vagy a NATO bármilyen gyengítésén ügyködik, akadályozza annak működését és repeszti szét annak egységét, az konkrétan Magyarország és a magyar emberek biztonsága ellen cselekszik.
Nem véletlen, hogy Orbán is – a kezdeti pávatáncolás után – kénytelen volt összekapni magát és az európai egységgel tartani, ha ugyanis ismét csak kuruckodott volna az orosz érdekek mentén (ahogyan nem egyszer tette már), azzal nemcsak Magyarországot árulta volna el, hanem egész Európát és az EU-Atlanti szövetséget. Ez pedig most nem játék, nagyon nem.
Hiába ugyanakkor a lájkvadász posztok a kormányfő oldalán az oroszok elleni szankciók támogatásáról, ha egyébként a rendelkezésére álló egyéb eszközökhöz láthatóan már nem mer hozzányúlni. Vajh, miért. Ha igazán elkötelezett a béke kikényszerítése és az orosz agresszió megfékezése mellett (bár utóbbit, ilyen élesen még egyszer sem mondta ki), akkor például haladéktalanul felülvizsgálja a Paks2-projektet és azonnali hatállyal felfüggeszti a Budapestre hozott orosz (kém)bank diplomáciai mentességét. Ezek érdemi és jelentős lépések lennének, egyértelmű bizonyítékai annak, hogy a magyar kormány komolyan gondolja, amikor az egységes európai álláspontot támogatja.
Az elmúlt napokban félrecsúszott és már kormányzati, hazug propagandába hajlott a vita az indok nélkül megtámadott Ukrajna esetleges támogatása kapcsán. A Fidesz a lehető legaljasabb módon ezt a helyzetet is saját politikai céljaira használta fel és azt a hazugságot próbálja elültetni a magyar nyilvánosságban, hogy az ellenzék katonákat és fegyvereket küldene ukrán területre, ezzel „belesodorva hazánkat” a háborúba. Az elmúlt tíz év legaljasabb kampányát folytató Fidesz már több példával is bizonyította, hogy képes az ellenzéki jelöltek kijelentéseit megcsonkítva, azok jelentését és értelmét megmásítva hamis állításokat kreálni. Ez történt most is: senki nem akar háborút, végképp nem magyar részvétellel.
Háborút jelenleg egyedül Orbán Viktor barátja és szövetségese, Vlagyimir Putyin akar, aki – ne felejtsük el – ehhez megkapta Orbán Viktor másik barátja és szövetségese, a belarusz Lukasenka támogatását is.
Az ellenzéki oldal megszólalásai mindig világosak és egyenesek voltak: a NATO-szövetség tagjaként, annak döntései és lépései mentén kell nekünk is cselekednünk. Milyen végtelenül undorító egyébként, hogy pont azok a politikusok és fizetett megmondó-celebek terjesztik ezt a hazugságot, akik egyébként reszketve igyekeztek az utolsó pillanatig kiszolgálni az orosz propagandát és tagadni a várható támadás tényét.
Azok a senkik posztolgatnak most arról, hogy „maradjunk ki ebből”, akik korábban nyenyerészve viccelődtek az orosz inváziótól tartó nyilatkozatokon. És igen, azok a senkik posztolgatnak most arról, hogy ez „orosz belügy”, meg hogy „nekünk semmi közünk hozzá”, akik mélymagyarkodva fotózkodnak a békemeneteken, de most elfelejtik, hogy épp ott zörögnek az orosz tankok, ahol az elszakított magyar testvéreink élnek. Hát, mikor lenne több közünk ehhez a háborúhoz, ha nem most, ti szerencsétlenek?!
Értem én, hogy rohadt nehéz lehet egyszerre éltetni a Putyin-pólóban grasszáló Salvinit és gyűjtést szervezni a Putyin elől menekülő magyarok megsegítésére. Értem én, hogy rohadt nehéz lehet – egyébként kéretlenül és hamisan – ’56 bátor hőseinek szellemi örököseként öndefiniálni magatokat és közben azt nézni élő adásban, ahogy a kormánypropagandának megfelelően dicsőített Putyin tankjai dúlnak az ukrán utcákon. Gerincroppantó déjà vu.
Orbán Viktor azt mondta az Astoriánál 2007-ben, hogy „a nyugati világ számára a történelmi kihívást a keleti új rend gyarapodó erői jelentik, melynek leheletét, jelenlétét, kisugárzását már a bőrünkön érezhetjük (…)” Ha Ukrajna az EU vagy a NATO tagországa lenne, többet is tehetnénk a vele szembeni háborús agresszió ellen. Azt azonban mindenképpen el kell kerülni, hogy ez a konfliktus újabb fizikai határokat lépjen át. Az Európai Unió és a NATO tagjaként ezért minden közös és egyénileg rendelkezésre álló eszközzel arra kell rászorítani az agresszort, hogy fejezze be a vérontást és a háborút.
Önigazoló fideszes reklámposztok és facebook-videók nem állítják meg Putyint, egységes és határozott fellépés talán. Utóbbiból egyelőre még kevesebb van kormányzati oldalon.
Áprilisban arról kell dönteni, hogy milyen Magyarországot akarunk: amely pávatáncolva kiteszi magát agresszor nagyhatalmak szorító ölelésének, vagy amely az egységes, erős és biztonságot nyújtó európai közösség megbízható tagjaként védi állampolgárai és az Unió érdekeit. Orbánisztán vagy Európa?! Ez lesz a kérdés.
Az elmúlt napok eseményei még egyértelműbbé tették, hogy csak egyetlen józan és bölcs válasz létezik.
Angela Merkel volt német kancellár (CDU) elítélte az Ukrajna elleni orosz támadást, és támogatta az SPD utódjának, Olaf Scholznak az erőfeszítéseit Vlagyimir Putyin elnök megállítására.
„Az oroszországi agressziós háború mélyreható fordulópontot jelent Európa történelmében a hidegháború vége után” – mondta Angela Merkel pénteken Berlinben, a német hírügynökség kérésére.
„Semmi sem indokolja a nemzetközi jog nyilvánvaló megsértését, a lehető leghatározottabban elítélem.”
„Gondolataim és szolidaritásom az ukrán néppel és a Volodimir Zelenszkij elnök vezette kormánnyal ezekben a szörnyű órákban és napokban” – mondta Angela Merkel.
Teljes mértékben támogatom a német kormány, valamint az Európai Unió, az Egyesült Államok és Németország partnereinek minden erőfeszítését a vezető gazdasági nemzetek G7 csoportjában, a NATO-ban és az ENSZ-ben, hogy „a lehető leggyorsabban véget vessenek ennek az agressziós háborúnak”.
„A legnagyobb aggodalommal és együttérzéssel” követem a fejleményeket – mondta a volt kancellár. Merkel külön kitért arra, hogy Oroszország „ennek a független államnak a területi integritása és szuverenitása” elleni újabb támadása ezúttal egész Ukrajnát érinti. Oroszország már 2014-ben elfoglalta az ukrán Fekete-tengeri Krím-félszigetet.
Hivatali ideje alatt Merkel nagy jelentőséget tulajdonított a Putyinnal való kommunikációs csatornák nyitva tartásának.
Amikor a török csapatok 2019. október 6-án benyomultak Szíriába, Európa rémülettel fogadta. Ezt „törvénytelen agresszió”-nak nevezték, a médiák „Erdogan kurdok elleni háborújáról” írtak – legalább a főcímekben nem tettek különbséget az olyan szervezetek között, mint az YPG és a kurdok nép között. Sőt, válaszul több európai ország fegyverembargót vezetett be Törökországgal szemben.
A török társadalom viszont félretette megosztottságát, és dacosan összezárt: a labdarúgók tisztelegnek a nemzetközi meccseken, a popsztárok pedig szolidaritásukat deklarálják. Még a keresztény és a zsidó közösség képviselői együtt imádkoztak a szíriai török katonákért: „Imádkozunk és támogatjuk katonáinkat, miközben nemzetünket ügyét viszik előre” – mondta Yusuf Cetin, az isztambuli szír ortodox egyház pátriárkája. A szunnita mecsetek támogatására már eleve számíthatott Erdogan. Az utóbbi években nemigen volt olyan ügy amellyel lakosságának jelentős többsége egyetértett Törökországban. A Szíria elleni támadás ilyen ügy..
Túl könnyű azt mondani, hogy ez a kormányzó AKP propagandájának tulajdonítható csupán. Nem. Valójában ez a gondolkodásmód nagy múltra tekint vissza Törökországban. Erdogan csak megérinti és felhasználja saját politikai céljaira.
A „mi mindenki ellen” értelme a Török Köztársaság alapító mítoszához vezet. Az első világháború vereségét követően az Oszmán Birodalom maradványait faragni kellett. Kis-Ázsia partjainak hatalmas részét Görögországnak és Olaszországnak kellett átadni, míg Franciaországot délkeletre kapott részt. Az összes török tanulónak azt tanították, hogy Kemal Atatürk megtámadta a megszállókat és négyéves háborúskodás után végül 1923-ban létrehozott egy modern, világi államot. Ezt követően a szigorú központosítás célja a szecessziós mozgalmak megakadályozása volt.
A Nyugat és a PKK
A régiót formáló idegen hatalmak mélyen gyökerező bizalmatlansága szintén ebből a korszakból származik. Különösen az amerika-ellenesség mélyen gyökerezik a török társadalomban, és bármikor mozgósítható. A tavaly februárjában az Isztambulban levő Kadir Has Egyetem felmérése szerint a törökök 81 százaléka az Egyesült Államokat fenyegetésnek tekinti, és a török lakosságnak csak fele gondolja úgy, hogy az ország NATO-tagsága hasznos az ország számára.
Évtizedek óta elsősorban Törökország világi uralkodói támogatták a szigorú kurdellenes politikát, és brutálisan elnyomták a kurd önrendelkezési kísérleteket.
Sokan úgy látják, hogy Trump elnök, aki 2018 nyarán néhány tweettel okozta a pénzügyi válságot Törökországban, további bizonyítékul szolgál arra, hogy valamiféle titkos erők célja Törökország gyengítése.
Ezenkívül sok török úgy érzi, hogy félreértik a „Kurdisztáni Munkáspárt” (PKK) elleni hosszú távú küzdelmet. Míg az Európában baloldalon néhányan együttéreznek a PKK-val, amelyet a törökök hivatalosan terrorista szervezetnek minősítenek, a társadalom szinte minden része egyetért azzal, hogy a PKK-t le kell győzni – szükség esetén akár katonai eszközökkel is.
Sok török úgy érzi, hogy a Nyugat nem határolódott el a PKK-tól. A nyugati média általánosan empatikus hangnemben számol be a kurdok önrendelkezésért vívott küzdelméről, a politikusok szimpátiája is egyértelműen az önálló államért küzdő kurdoké.
Pártok közötti konszenzus
Törökország legnagyobb ellenzéki pártja, a Republikánus Népi Párt (CHP) nem vitatja ezt az megközelítést. Bár vezetője, Kemal Kilicdaroglu kritikussá teszi Erdogan Szíria politikáját, és régóta szorgalmazza Asszad elnök megközelítésének nagyobb megértését ezzel a katonai műveleteket a terroristák elleni szükséges fellépésnek tekinti.
Évtizedek óta elsősorban Törökország világi uralkodói támogatták a szigorú kurdellenes politikát, és brutálisan elnyomták a kurd önrendelkezési kísérleteket. Ironikus módon az Erdogan uralkodó elnök korai éveiben igyekezett javítani a kapcsolatokat a kurdokkal.
Törökországnak nyilvános vitára van szüksége, amely magában foglalja a Köztársaság alapító éveinek kritikai újraértékelését és az alkotmányos állam közelmúltbeli lebontását is.
Ezzel szemben az ultranacionalista Nacionalista Mozgalom Pártja (MHP) és annak székhelye, az Iyi párt minden erőfeszítést megtett Erdogan jobboldalon történő kiszorításáért. Például Meral Aksener, az Iyi Párt vezetője Trumpnak írott levelében Erdogant „egyenesen a szemétbe valónak nevezte”.
A gazdasági szankcióknak vagy a Volkswagen Csoport bejelentésének, miszerint felülvizsgálja Izmir közelében lévő új gyár építésének terveit, általában nincs hatása. Éppen ellenkezőleg, megerősítik azt az elképzelést, hogy Törökországot ellenségek veszik körül.
A civil társadalom megerősítése
Az ilyen narratívák megváltoztatásának egyetlen reménye a török társadalomban rejlik. Ennek ellenére a kurdpárti Népi Demokrata Párt (HDP) az egyetlen létrehozott párt, amely ellenzi a katonai akciót Szíriában. De Erdogan AKP-ja állandóan vádolja a HDP-t a PKK-vel fennálló kapcsolatok fenntartásában.
Canan Kaftancıoğlu, aki szintén Isztambul új polgármesterének, Ekrem Imamoglunak a választási kampányát vezette, az önmagában kihirdetett szociáldemokrata CHP egyetlen hangja panaszkodik a támadók kritikájának kezelésében. „Hogyan lehet, hogy azokat, akik a békét védelmezik, árulónak nevezik ?” – kérdezte a pártját támogató Cumhurriyet újságban. Körülbelül 190 embert tartóztattak le rövid időre az utóbbi napokban – részben azért, mert a támadást a populista média „háborújának” írták le.
Törökországnak nyilvános vitára van szüksége, amely magában foglalja a Köztársaság alapító éveinek kritikai újraértékelését és az alkotmányos állam közelmúltbeli lebontását is.
A törökországi háborús lelkesedés valószínűleg legtragikusabb aspektusa az, hogy ez a diskurzus már nem lehetséges, mivel a sajtó szinte teljes egészében a kormány vonalát uralja.
Az elmúlt években a kormány olyan környezetet alakított ki, amelyben az összeesküvés-elméletek és a bináris gondolkodásmód virágzik.
Tehát mit tehet az EU e folyamat támogatása érdekében? Legalább annak tudatában kellene lennie, hogy a szankciók általában nem eredményesek. Ahogy a külső nyomás erősödik a – részben az egyoldalú média hatására – a törökök meggyőződése is nő abban a hitben, hogy országukat ellenségek veszik körül.
Sokkal inkább a török civil társadalom támogatása és a különféle társadalmi csoportok közötti párbeszéd előmozdítása vezetne hosszú távon hatékonyabb megközelítés lesz.
Elég a fideszesek gyermeteg magyarázkodásából és pávatáncából: a magyar választók megérdemlik, hogy tisztában legyenek a Fidesz valós értékrendjével. Az elmúlt héten a kormánypártiak megint megpróbáltak mindenkit hülyére venni, majd elkenni a saját felelősségüket. Ennek teszünk most pontot a végére.
Orbán Viktor az elmúlt hetekben csúcsra járatta az elmebajt, előbb kipcsak vérszerződést kötött a keleti diktátorokkal, majd bokáig hajolt a katonai agresszor török elnök előtt és támogatásáról biztosította a szíriai akcióit.
A magyar kormány ráadásul a hónap elején először még azt is megpróbálta megakadályozni, hogy az Európai Unió kiadjon egy nyilatkozatot a hadműveletek elítéléséről. A Fidesz vállalhatatlan mozgása miatt már az európai jobboldal legmagasabb vezetői szintjén is megszólaltak: eddig és ne tovább! Feltehetően a saját pártcsaládjukból érkező nyomás – vagy nevezhetjük politikai zsarolásnak is – miatt a fideszes EP-képviselők végül megszavazták az Európai Parlament eheti plenáris ülésén a török agressziót elítélő állásfoglalást.
Az ebben foglaltak a leghatározottabban szembemennek az elvtelen, törökbarát orbáni hozzáállással és kőkemény megállapításokat tesznek az ügyben. A Fidesz EP-delegációját vezető Deutsch Tamás ma már azzal magyarázza az orbáni törökbarát politikával való éles szembenállásukat, hogy a néppárti frakció egységes álláspontot kért az ügyben és végül a frakciófegyelem miatt szavazták meg a dokumentumot.
Az elvtelenséget kiválóan mutatja, hogy Orbán Viktor a fideszesek által elfogadott EP-határozat után alig 24 órával máris újra a török akció mellett érvelt az állami rádióban,
az Origo címet viselő állami propaganda-portál pedig olyan migránstömegekkel riogat, akiket a „képmutató brüsszeli vezetők” miatt ereszt majd rá Európára a török államfő. A Fidesz játéka egyszerre álságos és veszélyes: mint a profi szélhámosok próbálnak mindenki felé megfelelni és azt mondani, illetve mutatni, ami adott helyzetben elvárhatónak tűnik.
Ez a fajta elvtelenség azonban előbb kisebb pofonokhoz, majd hosszan tartó károkozáshoz vezet.
Különösen az európai és a nemzetközi politikában, ahol a kurucos finesz persze hatékony tud lenni, a csakis üzleti alapon működő, elvtelen illiberalizmus azonban egy egész nemzetnek okoz súlyos sérüléseket.
Éppen ezért, hogy véget vessünk ennek a pávatáncnak, a következő hetekben az MSZP parlamenti frakciójával benyújtjuk a magyar Országgyűlésnek az EP által ezekben a napokban – fideszes támogatással – elfogadott állásfoglalását a török-szíriai konfliktussal kapcsolatban. Váljon hát egyértelművé a magyar választók és az európai partnerek számára is, hogy mit is képvisel a Fidesz valójában. Ha valóban az európai és így a magyar értékek mellett állnak, akkor megszavazzák a parlamenti elfogadását. Ha napirendre sem veszik, vagy leszavazzák, akkor egyértelművé teszik, hogy nekik nem Magyarország, hanem kizárólag Orbán Viktor és a sötét családi üzelmek számítanak.
A Prágai Nyilatkozat 7 lépéses javaslatot tesz a nyugati liberális demokráciák számára. A kiáltványban szerepel többek közt a veszély felismerésének, a kérdésről hasonlóan gondolkodó EU és NATO tagországok együttműködésének és a fenyegetés súlyosságának minél szélesebb körben való megismertetésének fontossága.
A Prágai Nyilatkozat kezdeményezője és szervezője a Europen Values (Európai Értékek) nevű cseh agytröszt, amely a liberális demokrácia értékeit kívánja védeni munkája során. A nyilatkozat felhívja a figyelmet az egyre erősödő orosz agresszióra, ami számos formát ölt, a katonai megszállástól, a pénzügyi és információs befolyásoláson át, a demokratikus választások eredményeibe történő beavatkozásig. Az euro-atlanti közöség megosztását választotta maga számára megoldásként Vlagyimir Putyin, és még mindig úgy tűnik, hogy a nyugati, liberális demokráciák nem észlelték megfelelő mértékben az ezzel járó veszélyeket.
A nyilatkozat az alábbi 7 lépésre tesz javaslatot.
A politikai vezetőknek fel kell ismerniük a veszélyt.
Nemzeti kereteken belül ki kell nyomozni és be kell mutatni mindezen ellenséges tevékenységeket.
Kutatni kell az orosz agresszió eredményességét.
Meg kell erősíteni az EU egyetlen, a területen szakértelemmel bíró szervezetét az Európai Külügyi Szolgálaton belül.
Fel kell vállalni a politikai konfliktust az agresszorral.
Ki kell alakítani a kérdésről hasonlóan gondolkodó EU és NATO tagországok együttműködését a cél érdekében.
A szakértői körnél szélesebb körrel is meg kell értetni a fenyegetés súlyosságát.
Ezt a javaslatcsomagot írta első magyar politikusként Szigetvári Viktor, az Együtt választmányi elnöke írta alá.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
