Kezdőlap Címkék áfa

Címke: áfa

Sokat kockáztat Orbán a Vodafone megvásárlásával

715 milliárd forintért szerzi meg a kormányhoz közelálló cég és a magyar állam a Vodafone-t, vagyis a magyar költségvetést több mint 350 milliárd forint mínusz terheli egy olyan válságos időszakban amikor a lakosság szembesül az első felemelt rezsi számlákkal.

Az uniós euró milliárdok nem érkeztek meg vagyis a pénzügyi egyensúly igencsak bizonytalan. Miért vágott bele mégiscsak ebbe a nagy üzletbe Orbán Viktor? Amint arra Nagy Márton fejlesztési miniszter is utalt, a kormánynak régi célja, hogy ebben a kulcsfontosságú szektorban magyar érdekeltség is legyen a nagy piaci szereplők között. A szándék a korábbi idők törhetetlen optimizmusát tükrözte amikor Orbán Viktor abban bízhatott, hogy erős politikai hátországgal komoly pénzügyi kockázatot is felvállalhat. Csakhogy időközben megkezdődött a kamatlábak emelése és a magyar forint a költségvetéssel együtt ugyancsak szorongatott helyzetbe került. Erre hivatkozva csökkentette a kormány a rezsicsökkentést. A világpiaci árat ráengedte a magyar fogyasztókra – jelentős politikai kockázatot vállalva ezzel.

Az ellenzék bírálta is a Vodafone vásárlást, amelynek háttere továbbra sem tisztázott.

Miből?

Az infláció bőségesen feltölti az államkasszát hiszen a 27%-os ÁFA minden korábbinál több pénzt hoz. Jellemző, hogy míg Németországban csökkentik az energia hordozók és az alapvető élelmiszerek ÁFA-ját addig a magyar kormánynak ez eszébe sem jut pedig a magyar jövedelmekhez képest a rezsinek és az élelmiszereknek jóval nagyobb súlya van a családi költségvetésben mint Németországban. Orbán viszont úgy gondolja, hogy megengedheti magának ezt a luxust a fölényesen megnyert választások után.

Sokat segít ebben az ellenzék szellemi impotenciája, amely lényegében alternatíva nélkül hagyja a magyar közvéleményt.

Körülbelül 700 milliárd forintot hoz a konyhára az infláció miatt magasabb ÁFA. A megnövelt rezsi idén mintegy 500 milliárd pluszt jelent. A Kata szigorítás 50-300 milliárdot, a MOL különadója 80 milliárdos plusz bevételt jelent.

A nagy mínuszok között a Vodafone üzlet (350 milliárd) és az orosz plusz földgáz szerepel. Ez utóbbi persze nagy üzlet is lehet. Ha ugyanis enyhe a tél, és a magyar fogyasztók szorgosan spórolnak a földgázzal, akkor a mintegy 736 milliárd forintba kerülő plusz orosz földgázt nem kell itthon felhasználni. Ehelyett el lehet adni külföldön – jó pénzért. A Gazprom 60%-os áremelkedést jósol a fűtési szezon idejére.

Fiskális alkoholizmus

Erről ír a Portfolió portál a Vodafone ügylet kapcsán. A kormány a választások előtt is szórta a pénzt – politikai okból. Aztán jött a megszorítás: búcsú a csodafegyvertől, a rezsicsökkentéstől. Bár Orbánt mindenki óvta a fiskális alkoholizmustól mindaddig amíg meg nem jönnek az uniós eurómilliárdok, a magyar miniszterelnök ismét nem ortodox megoldást választott: ő másokat spórolásra buzdít, de saját maga költekezik. Ez a török út: Orbán nagy barátja, Erdogan halad ezen az úton. Az infláció ott hivatalosan 80, a valóságban több mint 100%. Erdogan utasítására a jegybank mégis csökkenti a kamatlábat. Magyarázat: jövőre választások lesznek Törökországban és Erdogan szénája rosszul áll. A három legnagyobb várost: Isztambult, Ankarát és Izmirt már elveszítette.

Erdogan fiskális alkoholizmusa érthető, de mi a magyarázat Orbán esetében?

A magyar miniszterelnök reménykedik az európai pénzek megérkezésében? Vagy jóbarátja Putyin esetleg a kínaiak nagyvonalú támogatásában? Csak találgatni tudunk. Orbán Gáspár viszont megfenyegette azokat, akik esetleg lázongásra gondolnak a magas rezsiszámlák miatt. A katonák és a rendőrök fizetését emelték. Vagyis Orbán fél, de igyekszik magabiztosságot mutatni és előre menekül.

Már csak azt kellene tudni, hogy a nemzeti együttműködés rendszerében merre van előre?

Csökken a földgáz ÁFA-ja

19%-ról 7%-ra csökken a földgáz ÁFA-ja – jelentették be, és az is közölték, hogy szigorúan ellenőrzik a szolgáltató cégeket vagyis azok nem nyelhetik le az ÁFA csökkentését. Ja, azt majdnem elfelejtettük mondani, hogy nem nálunk, hanem Németországban.

A németek komolyan készülődnek a télre, és ez csak fokozódott azóta, hogy a Gazprom jelezte: télen további 60%-os gázáremelés várható!

Németország aktívan igyekszik csökkenteni a függését az orosz földgáztól, már Norvégia az első számú szállító. Csakhogy Norvégia miniszterelnöke közölte: elérték a kitermelés felső határát, ezért nem tudják tovább fokozni az exportot.

Olaf Scholz kancellár azzal is tisztában van, hogy sok családnak okoz gondot a megemelt rezsi. A kancellár úgy fogalmazott, hogy

“időzített bombán üldögélünk”.

És nálunk?

A Gazprom 60%-os tervezett áremelése méginkább érinti Magyarországot mint Németországot. Lehet, hogy a magyar kormány emiatt nem lesz képes megőrizni a rezsicsökkentés maradékát sem. Mindez szinte megoldhatatlan feladata elé állítja a magyar családok jórészét hiszen a magyar jövedelemben jóval nagyobb helyet foglal el a rezsi mint Németországban.

A berlini kormány megmutatta az utat: ÁFA csökkentés.

Magyarországon az ÁFA 27%, a legmagasabb az Európai Unióban. Ebből az államnak óriási bevételei vannak. Azt is mondhatjuk, hogy nyer az infláción. Ha viszont csökkentenék a földgáz ÁFA-ját, akkor sok magyar család és cég gondjai enyhülnének. Kérdés, hogy miképp dönt erről Orbán Viktor: hajlandó-e tanulni a német kormánytól, mellyel politikailag szembenáll?!…

Magyarországon is nyomozott ÁFA csalás miatt az Európai Ügyészség

Bár a magyar kormány óvatosságból nem lépett be az Európai Ügyészségbe, de ahhoz hozzájárult, hogy uniós akció esetében Magyarországon is kutakodhatnak. Ez most meg is történt.

Szerda reggel Magyarországon, Németországban, Hollandiában, Bulgáriában és Szlovákiában egyidejűleg tartottak házkutatásokat az Európai Ügyészség emberei. A nyomozás egy 14 millió eurós ÁFA csalás miatt indult meg. Marcus Paintinger müncheni ügyész szerint régebben hónapokba került volna egy közös akció megszervezése, most azonban hetek alatt összejött – hála az Európai Ügyészségnek.

Forog a körhinta

Miután az ÁFA minden uniós tagállamban más és más – Magyarországon a legmagasabb: 27%! – ezért fiktív számlázással jelentős bevételhez lehet jutni úgy, hogy az áru el sem hagyja a raktárt, de papíron több országot is megjárt.

Magyarországon a magas ÁFA miatt az ilyen csalások elég gyakoriak, de az Európai Ügyészség elvben nem vizsgálhatná őket, mert az Orbán kormány nem lépett be az Európai ügyészségbe. Annak vezetője, Laura Codruta Kövesi viszont aláírt egy megállapodást Polt Péter főügyésszel, hogy amennyiben átfogó uniós vizsgálatról van szó, akkor Magyarországra is ellátogathatnak az Európai ügyészség emberei.

Ez nem jó jel Orbán Viktornak, aki különösen tart Laura Codruta Kövesitől. A Sepsiszentgyörgyön született román ügyésznő ugyanis a román elit sok tagját lebuktatta, és börtönbe küldte. Nemrég szabadult például a szociáldemokraták (ez Ceausescu utódpártja) erős embere, akit Laura Codruta Kövesi juttatott börtönbe – akkor még mint Románia korrupcióellenes főügyésze.

Miért tart Orbán Laura Codruta Kövesitől?

Mert tudja, hogy az ügyésznő mögött ott áll nemcsak Brüsszel, de Washington is.

Bukarestben az amerikai nagykövetség látta el információkkal a korrupció ellenes ügyésznőt. Az amerikaiak a korrupcióra hivatkozva akarták megtisztítani a román elitet. Nem erkölcsi kifogásuk volt hanem az oroszok embereit akarták levenni a sakktábláról.

Biden nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan utalt rá, hogy ez nagyon hatékony módszer lehet az autokrata rendszerek meggyengítésére másutt is. Orbán érti a finom célzást: Bayer Zsolt a következő békemenetet úgy kívánja megszervezni, hogy az amerikai nagykövetség elől induljanak október 23-án.

A magyar elit korrupciójának hősies védelme erkölcsileg kissé kétes célnak tűnhet a legelszántabb hívők számára is.

Ezért is találta ki Orbán Viktor a nevezetes pedofil törvényt, hogy emögé rejtőzhessen a kínos korrupciós kérdések elől.

Az igazságos L. Simon és a kultúrharc

Méltánytalan, ha bizonyos kiadványok, zenei rendezvények, színházi előadások az 5 százalékos áfa körbe tartoznak, amíg más kulturális események adója viszont 27 százalékos! – erről a közelmúltban beszélt L Simon László. Az egykori kulturális államtitkár szerint a helyzeten változtatni kell, ahogy szerinte szükség van arra is, hogy az úgynevezett tao-pénzeket az állam ne engedje ellopni, hanem szedje össze, és ossza szét az arra érdemesek között. L Simon tagadja, hogy ez a kultúrharc része lenne.

 

Újabb, hibásnak tartott adónem alkalmazásának üzent hadat L Simon László. A kormányzati tisztséggel jelenleg nem rendelkező egykori kulturális államtitkár a napokban egy zárkörű rendezvényen azt mondta: méltatlan, ha bizonyos zenés, táncos rendezvények az alacsony, 5 százalékos áfa-körbe tartoznak, amíg más, színvonalas szabadtéri szórakoztató rendezvények, komolyzenei koncertek, előadóestek, vagy színházi előadások után 27 százalékos forgalmi adót fizettetnek.

L Simon szerint az sem helyes, ha a Habony-féle Lokál, vagy a Blikk című bulvárlap ugyancsak az 5 százalékos, míg színvonalas kiadványok pedig a 27 százalékos áfa-körbe tartoznak. Mindez árt a kultúrának, mert értelemszerűen emeli a jegyárakat, hiszen a magas áfa beépül – szögezte az egykori kulturális államtitkár, utalva arra, hogy így bizonyos sajtótermékek, rendezvények közel 30 százalékkal drágábbak lehetnek.

A kijelentést síri csend fogadta, hisz L Simon – ha zárt körben is – kritizálta a kormányt, ami a legritkábban fordul elő a Fidesz berkeiben. Ráadásul még valami olyasmit is hozzátett, hogy ezért felemás a besorolásért Rogán, illetve a miniszterelnökség a felelős, de nehéz a szöveghű fogalmazás, mert a jelenlévők zajosan kommentálták a bírálatot. Akkor viszont újra csend lett, amikor L Simon kiszólt a jelenlévő újságíróknak, hogy a kulturális áfa ügyéről elhangzott szavainak a nyilvánosságra hozatalához hozzájárul.

Ezt követően szerettünk volna a témáról interjút kérni az egykori kulturális államtitkártól, de csupán a már elhangzott kijelentéseinek ismertetéséhez adott engedélyt. Magyarázatul hozzátette, hogy a kulturális áfa okozta probléma a kormányon belüli harc eredménye, hiszen ennek révén kedvezőbb áfa-besorolást kaphat az a tevékenység, amelynek művelője jó kapcsolatokat ápol egyes kormánypárti politikusokkal, amíg mások nem jutnak ebbe a körbe.

Mindez annak fényében különösen érdekes, hogy L Simon László több nyilatkozata után átalakítják, vagy talán meg is szüntetik a kultúrába áramló tao-pénzeket. A Fideszes politikus szerint azért van erre szükség, mert a támogatások jelentős részét ellopják, az elmúlt évben a begyűjtött 37 milliárdnak a fele, vagy a harmada magánzsebekbe vándorolt. A Független Hírügynökségnek nyilatkozó adószakértő szerint könnyen hasonló sorsra juthat a futballra befizetett 200 milliárdos tao pénz is, hisz annak jórészét bizonyítottan fizetésekre fordították, amit egyébként a törvényt tilt. Semmi garancia nincs tehát arra, hogy a sportra, pontosabban a focira befizetett százmilliárdokat – csakúgy, mint a kultúra tao-ját – nem lopják el. Mindenesetre Orbán Viktor kedvenc sportját L Simon László nem merte gyanúba keverni, ámbár az adószakértők szerint a befizetett pénzek ellenőrzése ezen a területen is totálisan hiányos.

Ha igaz az, hogy a jövőben a vállalkozók nem dönthetik el, hogy mely intézményeket, hangversenyeket, vagy színházakat támogatnak, hanem az erre szánt összeget az Emberi Erőforrás Minisztérium számlájára fizetik be, akkor az egész tao-rendszer elveszti eredeti rendeltetését. Ugyanis a cél az lenne, hogy a nyereséges vállalati szektor közvetlenül támogathassa a kulturális szereplőket.

Ha az adóforintjaikat a vállalkozók immár a szaktárcának fizetik be, akkor már nem a versenyszféra, hanem a minisztérium támogatja majd a kultúrát. Az állam pedig elfogult mecénás, ahogy azt a kulturális áfáról szó történet is bizonyítja. Így könnyen előfordulhat, hogy bizonyos kormánynak nem tetsző színházak, előadóművészek, zenészek totálisan kimaradnak majd a kulturális támogatásokból, sőt, a fennmaradásuk is veszélybe kerül. Mások pedig mindent visznek. De lehet, hogy ez a cél, hiszen a kormányfő által meghirdetett kultúrharc idejét éljük.  L Simon ugyan azt is nyilatkozta, hogy a sokszínűséget betiltani képtelenség. De lehet törekedni rá…

Igenis lenne tere áfa-csökkentésnek

A számok nem igazolják a pénzügyi államtitkár állítását, miszerint az uniós tervre, a maximálisan 25 százalékos áfára nincs fedezet. A valóságban a kis keresetűeket legjobban sújtó forgalmi adókból finanszírozzák a külföldi cégeknek adott lényegében adóparadicsomi környezetet.

Semmilyen észérv se hozható fel amellett, hogy csökkenteni kelljen a világrekorder magyar felső áfakulcsot 27-ről 25 százalékra, ahogyan azt az Európai Unióban tervezik – mondta lapinterjúban Tállai András, a Pénzügyminisztérium (PM) államtitkára. A közösségben egységesen maximum 25 százalék lenne az általános áfa-kulcs, ami ilyen módon aktuálisan kifejezetten a magyar szabályra van szabva. (A kedvezményes ráták maradnának, nálunk az 5 és a 18 százalékos kulcs.)

Tíz napja fogadta el az Európai Parlament ezt az előterjesztést, amely az Európai Bizottság elé kerül. A bevezetésről ez a testület dönthet.

Azt is mondta Tállai, hogy a különféle adócsökkentések fedezetét vonná el részben az uniós elképzelés végrehajtása, a költségvetést több száz milliárd forint bevételkiesés érné, amelynek legnagyobb része a lakosság helyett a kereskedőknél landolna.

Egyedül a legutolsó megállapítással lehet maradéktalanul egyetérteni, az eddigi áfacsökkentések tapasztalatai alátámasztják:

pár hónapon belül az árak visszakúsznak a korábbiak közelébe

(vagy el is érik azokat), mint az legutóbb történt, amikor egyes hústermékek és halak adója mérséklődött.

Abban is van valami igazság, hogy „azért van idehaza magasabb áfa, hogy a lehető legkisebbre csökkenhessen az szja és a cégek adója, és hogy támogatni lehessen a családokat és a munkahelyteremtést”, valamint hogy az unióban

erős adóverseny zajlik,

nagy a rivalizálás a befektetőkért és a munkaerő megszerzéséért.

A kormány 2012-ben belelavírozta magát abba az utcába, ahonnan nagyon nehéz kijjebb farolni, mert a forgalmi adó alapját képező árak alakulásába csak igen kis részben van módja beleszólni. Ezért a mérték lejjebb szállítása után a piac szereplőinek „jófejségén” (meg a versenyen) múlik, mennyit nyelnek el ebből.

Az általánosságban igaz, hogy az áfa „igazságos”: aki többet vásárol, az többet fizet, de az ilyen magas általános kulcs melegágya az adócsalásnak, amit végső soron mindenki megfizet. És legnagyobb mértékben

az alapcikkeket vásárló szegényeket sújtja.

Az Orbán-kormány 2012-es áfakulcs-emelése mögött azonban mélyebb társadalompolitikai célok húzódnak meg, noha első pillanatban a bevételnövelés volt a cél.

Először ugyan „rárontott” a multikra, például bankadó, távközlési különadó kivetésével, ezzel párhuzamosan azonban hozzálátott a társasági adó általános csökkentéséhez.

A vállalatok nyeresége utáni társasági adó (tao) már évek óta bevételtől függetlenül 9 százalék, a legnagyobb cégek, különösen a multiláncokhoz tartozók tényleges terhelése azonban 3-5 százalék, amivel Magyarország

lényegében véve adóparadicsomnak tekinthető.

Sőt, az évek óta megkötött titkos kétoldalú különmegállapodások a kormány és világcégek itteni érdekeltségei között is tartalmazhatnak további előnyöket.

Azt viszont tudjuk nyilvános adatokból, hogy – amiként ezzel foglalkoztunk nemrégiben – a kormány egyre nagyobb támogatásokkal kénytelen idevonzani a nyugati tőkét az ország mindinkább romló megítélése miatt is (bár nem mindig igaz ez, a német cégeket például inkább hidegen nagyja a közélet állapota, csak a megfelelő nyereségszint számít). Már nem ritka, hogy egy-egy új üzem szinte teljes költségeit évekig a magyar állam fizeti, ahogyan az a BMW esetében is valószínűsíthető.

Ezt támasztják alá a korábbi évek adóbevételi számai is. A tao-ból 2010-ben mintegy 320 milliárd folyt be, az idei terv 370 milliárd, ami alig 15 százalék növekedés – lényegesen kisebb, mint az összesített infláció nyolc év alatt. (Igaz, ebben benne vannak a főleg sportcélra átláthatatlanul „elirányított” tao-k sok százmilliárdjai is.)

Nagy kérdés, hogyan alakul a tao idén. A féléves adatok ugyanis arról tanúskodnak, hogy a hat havi kereken 100 milliárd forint 180 milliárddal kevesebb a 2017-es azonos időszakinál, miközben az összes fő adónemben (áfa, szja) jelentős a növekedés.

A már említett

társadalompolitika perverz jellegét mutatja

az szja átalakítása is, az előbb 16, majd 15 százalékos egységes kulcs bevezetése, ezzel együtt a minimálbér adómentességének megszüntetése. A kevesek számára jelentős adócsökkenés összességében azt eredményezte, hogy (a béremelkedéseknek köszönhetően) szja-ból most nagyjából 20 százalékkal több folyik be a kasszába, mint 2010-ben, ami reálértéken veszteség a kincstárnak, de nagy veszteség a kis keresetűeknek is.

Apróság, de szimbolikus változás: az idén néhány tízmilliárdos játékadó-bevétel éppen fele a nyolc évvel ezelőttinek. S nem a kisemberek lottószelvényeinek terhelése lett kisebb, hanem az időközben „közeli” kezekbe privatizált kaszinók mentesültek befizetéseik jelentős része alól.

A tényleg jómódúakat és a nagyvállalatokat támogató rendszer

finanszírozója a fogyasztáshoz kapcsolt adók temérdek ezermilliárdja. Áfából idén 3800 milliárdot meghaladó összeget remél a PM – ami azt is mutatja, hogy az általános kulcs két százalékos lefaragásaként a Tállai által említett „több százmilliós bevételkiesés” pénzügyestől meglehetősen elnagyolt számolás eredménye.

A fogyasztáshoz kapcsolt összes bevétel (a távközlési és a csipszadóig bezárólag) nagyjából 5300 milliárd lehet idén.

Mindkét fogyasztási típusú főösszeg 65 százalékkal több, mint 2010-ben volt.

A teljes adó- és járulékbevétel pedig hozzávetőleg 45 százalékkal nő nyolc év alatt.

Vagyis egyáltalán nem igaz, hogy az alig két százalékpontnyi felső áfakulcs-csökkentésnek ne lenne tere, sőt, akár nagyobb mértéknek is. (Ilyen kicsi mérséklésnek valóban nem lenne sok értelme, ha a hasznosság felől közelítjük meg a kérdést).

Az áfában amúgy mindenekelőtt rendet tenni kellene. A leginkább tűzoltásjellegűnek látszó ilyen-olyan belenyúlások következtében mára áttekinthetetlenné vált egyes termékcsoportokon belül az eltérő adókulcsok rendszere (például a húsáruknál, vagy az éttermi szolgáltatásnál ott fogyasztás és elvitel esetén). Ez még drágábbá teszik a vállalkozások gazdálkodását, ráadásul sok helyen be se tartják az eltérő kulcsok használatát.

Kiirtják a cafeteria zömét, utolsó éve jön az evának

Az átlagembert leginkább érintő változás egyike lesz 2019-ben, hogy egy kivételével megszűnik a béren kívül adható cafeteria, és már csak egy évig lesz mód evázva adózni. Öt százalékos áfakulcsot kap viszont a tej, de nő a csipszadó.

Bért adjanak a munkáltatók, ne pedig utalványokat – ezzel az indokkal a kormány megszüntetné szinte az összes cafeteria-elemet. A parlamentnek beterjesztett adócsomag alapján megmaradna a SZÉP-kártya, de a munkaadók nem kedveskedhetnének alkalmazottaiknak az adómentes lakáscélú támogatással, és utazási hozzájárulással. Megszűnhet a kiegészítő biztosítás adókedvezménye, továbbá a most szintén adómentesen adható kulturális utalvány, sportrendezvény belépője és a diákhitel törlesztéséhez adható hozzájárulás. Eltörölni tervezik a százezer forint készpénzig kifizethető készpénzes juttatás adókedvezményét is.

Lejjebb megy viszont a munkaadók szociális hozzájárulása 19,5-ről 17,5 százalékra, ami

sok cégnél fog megjelenni a bérben.

A foglalkoztatást érintő fontos változás, hogy a nyugdíjasoknak jövő évtől már csak a 15 százalékos szja-t kell fizetniük. (Ez persze azzal jár, hogy – tb-befizetés nem lévén – nem nő a – saját jogú – nyugdíj a szolgálati idő emelkedésének beszámítása nélkül, csak az évenkénti kötelező mértékű inflációkövető emelkedés marad.)

Nem teljesen érthető, hogy miért vonják meg a 25 év alattiak és az 55 évnél idősebbek foglalkoztatása utáni adókedvezményt. Mindkét társadalmi csoportban

az átlagnál rosszabbak a foglalkoztatási mutatók.

Drágább lesz a pálinka, amelyet eddig mentesítettek a népegészségügyi termékadó alól, de az EU kifogásolta a különbségtételt. Jelentősen, 20 százalékkal drágulhatnak a csipszadó hatálya alá tartozó termékek (például a sós snackek, szörpök, kólafélék, energiaitalok, sörök, borok), ennyivel emelnék meg a közterhet.

Utolsó évébe lép az egyszerűsített vállalkozási adó (eva), 2019. után megszüntetik ezt a lehetőséget.

Mint arról már írtunk, pár ezer forinttal 20 ezerre nő a kétgyerekesek számára igényelhető adókedvezmény, vagyis összesen 40 ezer lesz a leírható összeg. Már ha van akkora jövedelem, ami lehetővé teszi ezt.

Kiegyenlítik a tejnél tavaly kialakult egyenlőtlenséget. Az ESL és az UHT típus is egységesen öt százalékos áfát kap.

Nem volt szó róla, de a kormány enyhít a lakossági pénzhasználatot sújtó terhen,

csökkentik az átutalásokra jutó pénzügyi tranzakciós adót,

egészen pontosan ügyletenként 20 ezer forintig adómentessé téve ezt.

A mikrocégeknél nagyobb vállalkozásoknak jó hír, hogy félmilliárdról egymilliárdra nő az a bevételi határ, amelyig választható a kisvállalati adó.

Költségvetés 2019: elvetették a „tündérmese 2.0”-t

Semmi se látszik az egy hónapja felvázolt – 2022-ig szóló – nagyívű gazdaságpolitikai tervből a 2019-es költségvetés tervezetében. Varga Mihály bejelentette: vannak válságra utaló jelek az eurózónában. Jövőre marad a 15 százalékos szja, tovább tolják a csok-ot, a nyugdíjak 2,7 százalékkal nőhetnek.

A jelek szerint a kormány már nem számol azzal, amit pár hete „négyéves terv” keretében átnyújtottak az Európai Bizottságnak hatalmas beruházásokkal, folyamatosan magas növekedési kilátással. A 2019-es költségvetés tervezetének ismertetésekor a parlamentben Varga Mihály az Orbán Viktor által másfél hete hirtelenjében bevezetett „válság-kommunikációval” kezdett. (A korábban felfestett fényes jövőt a pénzügyminiszter már egy ideje lényegében eltörölte.)

Eszerint minket kedvezőtlenül érinthető folyamatok zajlanak a világban, ezért óvatosan készítették el a költségvetést. A magyar gazdaság kilátásai jók, de az eurózónában tapasztalhatók válságra utaló jelek – mondta a pénzügyminiszter.

Erre figyelemmel – ugyancsak a miniszterelnöki bejelentéssel összhangban – az általános tartalék és az országvédelmi alap összegét az idei évhez képest megtoldják 50 százalékkal.

S ha bárkinek kétsége lenne, marad a szigorú gazdálkodás:

a működési költségvetés nullás, hiányt csak a beruházások állíthatnak elő.

Kiszámítható adórendszert ígér Varga, s szavaiból kiderült, hogy lényeges változásokat nem akarnak. Vagyis marad az egykulcsos, 15 százalékos szja, és a célzott áfacsökkentés eddigi mértéke. Tehát a rekordmagas 27 százalékos főkulcshoz nem nyúl hozzá a kormány.

Az lakásépítőket izgató kérdésre egyelőre nincs válasz, csak 2019-ben évközben döntenek arról, mi legyen a jelenleg a kedvezményes, 5 százalékos újlakás-áfával, ami 2020-ra kifutna, és visszaállna a 27 százalék. A bizonytalanság miatt leálltak az éven túli fejlesztések.

Folytatják a szociális hozzájárulási adó csökkentését, jövőre 17,5 százalékra mérséklődik. Ezzel 100 milliárd forintot spórolnak a vállalkozások.

Varga szavaiból kiderült, hogy a nyugdíjasok foglalkoztatását úgy segítenék, hogy ezt semmilyen közteher se sújtsa.

A családtámogatások körében nagyon újat nem jelentett be a pénzügyminiszter. Az otthonteremtést támogató csok-ot folytatják, 2019-ben 242 milliárd forintot költenek el erre. Marad a gyed és gyed extra, a családi adókedvezmény gyerekenként 20 ezer forintra emelkedik, vagyis a kétgyerekeseknek 40 ezer jár 2019-ben. Ez 350 ezer családot érint – mondta.

Az inflációt 2,7 százalékra tervezik, tehát ennyivel emelkednek a nyugdíjak.

A konvergenciaprogramban leírtaknak megfelelően folytatják a közszféra béremelését. Bár ebben némi bizonytalanság volt kihallható Varga szavaiból, amikor arról beszélt, hogy tartalékot képeznek e célra, a béremelés fedezetére. A mértékről zajlanak az egyeztetések.

Időközben be is terjesztették a költségvetést az Országgyűlésnek.

Mire számítsunk: merre terjeszkedik tovább Orbán?

A migránsozás után valamit cselekedni is kell. Milyen gazdasági és politikai intézkedések várhatók például adókban, merre terjeszkedik tovább az Orbán vezette gazdasági birodalom? Megpróbáltuk összeszedni.

Megnyerték a választást, nagyobb arányban, mint várták, a kampány egyetlen üzenete ezzel alighanem leszállóágra kerül. A kormányzást gyakran helyettesítő pr bizonyára zavartalanul folytatható, de vannak területek, amelyeken valószínűleg akarnak tovább lépni, másokon pedig muszáj.

Az egyik legvalószínűbb változás lehet – 2019-től –

az szja egy számjegyűvé tétele.

Nem is olyan régen nyilatkozott többször is Varga Mihály, hogy a 15 százalékos egyetlen kulcs tovább mérséklődhet. Valószínűleg 9 százalékra. Megállapodás alapján minden bizonnyal idén is folytatódik a munkaadói terhek csökkentése.

Nem olyan határozottan, mint az szja esetében, de többször esett szó az áfa 27 százalékos általános kulcsának lejjebb szállításáról. A legutóbbi intézkedések (csirke és sertéshús, a hal, a tojás és a tej áfájának mérséklése) azonban azt mutatja, hogy mivel a kereskedők legalább 80-90 százalékban „lenyelték” a tehermérséklődést, népszerűség-növekedés híján a költségvetés tovább apasztását valószínűleg nem fogja vállalni a kormány.

Én magam nem hiszek abban, hogy komolyabb félnivalója lenne a kormánynak az Európai Uniótól, az eddigi nem cselekvés folytatására ürügyül szolgálhat a nagy fölényű választási győzelem. Ez fenntarthatóvá teszi a kényelmes költségvetést, a laza kamatpolitikát.

A migránsozásból és sorosozásból azonban nem lesz pénz,

márpedig nagyon sok hiányzik például az egészségügyből, és ezt bizonyára a Fideszben is tudják. A kormánynak szembe kell néznie azzal, hogy inkább előbb, mint utóbb évente legalább 700 milliárddal meg kell fejelni ezt a kiadási tételt. Ennek leghatékonyabb módja a magántőke eddiginél is nagyobb térnyerése (éppen most nyílt meg az Emineo Magánkórház, egy új, 18 ágyas intézmény). Ez még nagyobb érvágás lenne a lakosság széles rétegének, amelynek 74 százaléka számára gondot okoz ezeknek a kiadásoknak a fedezése.

Erre már csak azért is szükség lenne, mert a magyar gazdaság versenyképessége minden mérés szerint folyamatosan romlik évek óta, legutóbb egy hónapja állított ki bizonyítványt az Európai Bizottság. S egy nappal korábban egy rendezvényen az orbáni gazdaságpolitika „atyja” és tényleges háttérirányítója, Matolcsy György is az idei év feladatának nevezte

a „versenyképességi fordulat” végrehajtását.

Várható a közmunkában résztvevők számának tovább apasztása, amelyre azonban csak alig mérhető hátteret nyújt az amúgy krónikus munkaerőhiány.

A növekvő pénzhiány a szociális rendszerben is változások után kiált. Ennek egyik lehetséges módja a „szülőtartás” beélesítése. Azaz a nem egészen két éve törvénybe iktatott rendelkezések (a nagykorú gyerekek tartási kötelezettsége, illetve a szociális intézmények és a segítő személyek tartás iránti perek indítása) általános bevezetése.

Már a jelenlegi négy évben is többször jutott el a konkrét lépések küszöbéig a kiskereskedelem „megregulázása”, elsősorban

a két nagy német diszkontlánc kiszorítása.

Ennek nehézségeiről tavaly írtunk, ennek ellenére alig két hónapja Lázár János ismét arról beszélt, hogy „amíg ezt nem tudjuk megtörni, és ebben csak részsikereket tudtunk elérni, addig Magyarországon csak félmegoldásokat tudunk biztosítani”.

Megerősített háttérinformáció szerint Orbán valószínűleg tovább akar lépni a bankok piacán is. Azután, hogy két éve vállalta, fokozatosan mérséklik a különadót, s ennek (is) jegyében az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal közösen a kormány 15-15 százalékkal bevásárolta magát a magyar Erste Bankba. Most újabb kísérletet tehetnek a teljes itteni leány megvételére (a 15 százalékkal tényleges beleszólást nem kapott az állam a bank ügyeibe.)

Már csak azért is, mert eddig tisztázatlan okból Orbán összerúgta a port korábbi egyik kedvencével, Spéder Zoltánnal, az FHB vezérével, akinek elképzelése és irányítása mellett előbb még elvégezték a takarékszövetkezetek feletti uralom átvételét, és a hálózat összeolvasztását az FHB-val. Ez akkor az „ellen OTP” kialakítása jegyében kezdődött, de a legnagyobb magyar pénzintézet „saját kézbe” vétele a szükséges tőke hiánya miatt sem sikerülhetett. Ehelyett Orbán kiegyezett Csányi Sándorral, aki ezután gondtalanul bővíthette birodalmát, elsősorban mezőgazdasági érdekeltségeit. (Az alku keretében elvállalta az MLSZ elnökségét, és folyamatosan nagy összeggel vesz részt a foci finanszírozásában.)

Az agrárium azonban Mészáros Lőrinc egyik érdekeltségi terepe, tavalyi nagy éve során itt is bővítette jelenlétét. Üzleti körökben járja a szóbeszéd az elmúlt időben, hogy újabb, sőt, nagyarányú választási győzelem után nekilátnak

a Csányi-féle agrárportfólió legalább részbeni megszerzésének.

Az ekkora méretben roppant jövedelmező mezőgazdasági nagyvállalkozások közül szinte alig van olyan, amely ne a Fidesz-holdudvarába tartozna. (Egy kivételével, Simcska Lajos agrárcégeivel. Az Orbán megbuktatásában elvérzett hajdani barát mindenesetre éppen ma rapid gyorsasággal jelentette be médiaérdekeltségei zömének bezárását-eladását.)

Korábbi alku felrúgása nem lenne példa nélküli: a 2010 előtt az MSZP-hez közel álló Leisztinger Tamás 2010 után megtarthatta kiterjedt pozícióit cserébe azért, hogy megvette a diósgyőri fociklubot. 2016 decemberében aztán mégis „önként” eladta a Hunguest szállodalánc nagyját, 14 hotelt Mészáros Lőrincnek, aki ezzel ebben az ágazatban is a legnagyobb szereplő lett.

Adózás 2018: hideg is, meleg is

0

A magánszemélyek és a cégek munkát terhelő adója csökken, az áfában néhány tétel lemegy 5 százalékra, a családi adókedvezmény a kétgyerekeseknek lesz kedvezőbb. A legfontosabb adóváltozások 2018-ban.

A munkáltatókat érintő szociális hozzájárulás (szocho), az alkalmazottak közterhe (eho) és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) egyaránt 19,5 százalékra csökkent január 1-jétől. Várható, hogy a munkaadók költségeinek mérséklődése részben megjelenik a bérekben, de valamely hányada a fizetéseknek azt a részét tisztíthatja, amelyet korábban zsebbe adtak.

A szochóval összefüggően kisebb lesz a cafeteria közterhe is, 43,66 helyett 40,71 százalék, bár a legjobb „buli” ezután is a sportbérlet lesz: ingyen és korlát nélkül adható.

Kis mértékben változik a családi adókedvezmény, de csak egynél több gyerek esetén. Az egy gyereket nevelő szülők változatlanul havi 10 ezer forintot írhatnak le közterheikből (szja és a járulékok), két gyerek után fejenként 15 ezer helyett 17 ezer 500 forintot. E két kör szülői esetében már egyikük minimálbére is elegendő a leírás érvényesítéséhez. Három (és ennél több) gyerek idén nem ad újabb spórolási lehetőséget, marad az eddig is kiugróan magas 33 ezer minden gyerek után. Ebből az is következik, hogy – bár szűkül a rés –

változatlanul a magas jövedelműek élvezhetik

a leírást teljes körűen, mert jóval 300 ezer forint havi jövedelem kell ehhez.

Az áfa – éppen ma hangos ettől a nyilvánosság – legjelentősebb módosulása az internet után fizetendő teher leszállása 18-ról 5 százalékra. Ugyanennyire csökken az éttermi fogyasztás áfája is, ám az elviteles rendelésé marad 27 százalék, miként az alkoholoké is. A legkisebb kulcs számolandó fel mostantól a hal- és disznóbelsőségekre.

A két kisvállalkozói adó közül a kata mértéke marad a tavalyi, de a beszámítandó ellátási alap kis mértékben emelkedik. A kiva azonban kisebb lesz, igaz, csak egy százalékponttal.

Igyekszik valamennyire tisztítani a lakáskiadást a kormány. Ennek reményében a bérleti díjból származó jövedelem egymillió forint feletti része után (ami már egy kisebb lakás 90 ezres havi összegéből simán összejön) nem kell megfizetni a 14 százalékos eho-t, csak a 15 százalék szja-t. A lakáshotelezők (Airbnb és társai) pedig már három lakás után lehetnek tételes átalányadózók.

Sokan a tavasszal fognak értesülni arról, hogy 2018-tól a munkaadók nem készíthetik el az szja-bevallást,

már mindenki a NAV-tól kap bevallás-tervezetet.

Akiknek bármely okból nincs tb-bejelentésük, azok változatlanul maguk fizetik a havi közterhet, de 7110 forint helyett 7320-at.

És a végére egy igazán örömteli hír: ebben az évben a röplabda bekerült a látványsportok közé, vagyis a cégek – a közkassza helyett – már ide is befizethetik társasági adójukat. Ezzel párhuzamosan a sportolók kedvezményes adózásának bevételi határa megduplázódik, a sportvállalkozások pedig iparűzési adó nélkül érhetnek el egy sor bevételt.

Lapszem – 2017. november 28.

0

3-8 fok közötti nappali hőmérséklet, és eleine napos idő, Budapesten pedig forgalomkorlátozások várhatók kedden, amikor a Stefániák ünneplik névnapjukat. A lapszemle pedig már megérkezett:

Magyar Nemzet: Rendőrség: Soros György nem készül erőszakra

Miközben a kormányzati kommunikáció jó ideje másról sem szól, mint a veszélyes „Soros-tervről”, a rendőrség mégsem érzékel akkora kockázatot, hogy nyomozást indítson az ügyben – tudta meg a Magyar Nemzet. Egy hónapig vizsgálták, hogy egyáltalán megkezdjenek-e egy eljárást, végül a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) arra jutott, hogy nincs szükség erre – írja a lap. A jobbikos Mirkóczki Ádám fordult a rendőrséghez arra hivatkozva, hogy vezető fideszes politikusok és kormánytagok kijelentései alapján „Soros György a magyar állami szuverenitásra kiemelten veszélyes személy”. Meg is jelölt több bűncselekményt, amelynek gyanúja szerinte mind felvetődik a kormánypárti nyilatkozatok alapján. Az NNI azonban a feljelentést elutasította pontról pontra cáfolva, hogy Soros György ilyenekre készülne.

Népszava: Mr. tíz százalék – Az elnök kerete után nyomoznak

Jogsértéseket állapítottak meg az Országos Roma Önkormányzatnál – írja a Népszava. Az egyik homályos tétel az elnöki keret, amelyből Farkas Flórián több százmillió forintot osztott szét. Az ORÖ 2011 és 2014 között mintegy 2 milliárd 873 millió forint támogatást kapott, Farkas Flórián saját hatáskörben ennek tíz százalékáról, 287 millió forint felhasználásáról dönthetett. Ellenzéki roma politikusok kifogásolták, hogy a közgyűlésnek semmilyen tudomása nem volt arról, mire költi Farkas Flórián pénzt. Szerintük az ÖRO akkori elnöke a legkülönbözőbb jogcímeken osztogatta a pénzt: ezek között volt a temetési vagy például a szociális segély is – írja a lap.

Magyar Idők: A multinacionális nagyvállalatok is érdeklődnek a nyugdíjas szövetkezetek megalakítása iránt

Hetven fölé is emelkedett a nyugdíjas szövetkezetek száma, és még több lehet, mivel ezzel jelentős munkaerőköltséget takarítanak meg a cégek – írja Magyar Idők érdekképviseletek illetékeseire hivatkozva. Július óta már több mint 70 érdekközösség alakult, ami arra utal, népszerű a konstrukció, de a munkaadók az egyénileg munkát vállaló nyugdíjasok kedvezményes járulékfizetésének bevezetését is javasolják – írják. A dolgozónak is megéri a konstrukció, mivel rugalmas időbeosztásban dolgozhatnak, ráadásul a szövetkezetek munkaerő-közvetítő szerepének köszönhetően egyszerűbben találnak állást.

Magyar Hírlap: Áfacsökkentéssel a halfogyasztás népszerűsítéséért

Bár a karácsonyi ünnepekkor jelentősen megugrik, ez egy főre eső éves halfogyasztás még mindig messze elmarad az uniós átlagtól, ezen segíthet a halhús áfájának 2017-es csökkentése. Az éves fogyasztási világátlag 18-19 kilogramm halhús fejenként, az unión belül ez a szám eléri a huszonöt kilogrammot is, ehhez képest a hazai öt és fél kilogrammos éves átlag messze elmarad. Januártól a halhús áfáját 27 százalékról öt százalékra csökkentik, és becslések szerint ez a nagykereskedelemben tíz-tizenöt százalékkal csökkenti majd a halak árát – írja Magyar Hírlap.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK