Kezdőlap Címkék Adóreform

Címke: adóreform

Trump számíthat a Big Business támogatására

Adócsökkentést ígért az amerikai nagyvállalatok főnökeinek a 78-ik születésnapját ünneplő Trump a washingtoni Business Roundtable keretében, ahol Biden kabinetfőnöke a nemzetközi együttműködés fontosságát hangsúlyozta. Biden Olaszországban a G7 csúcson vesz részt.

A több mint kétszáz nagyfőnök kiállt amellett, hogy meg kell őrizni azt az adócsökkentést, melyet Trump írt alá 2017-ben. Biden elnök adóemelésekkel finanszírozná részben a költségvetési hiányt míg Donald Trump újabb adócsökkentést ígért. Az AP hírügynökségnek egy magát megnevezni nem kívánó elnök vezérigazgató elmondta, hogy Trump 20%-os társasági adót vezetne be, hogyha visszakerülne a Fehér Házba. Abban is eltér Trump gazdaságpolitikai elképzelése Biden elnöktől, hogy fokozná az olajkitermelést a környezetvédelmi aggodalmak ellenére. Trump elnöksége idején kiléptette az Egyesült Államokat a párizsi klímavédelmi egyezményből, majd Biden újra felvállalta annak előírásait. Jeffrey Zients, Biden kabinetfőnöke ezzel szemben a nemzetközi együttműködés hasznosságát hangsúlyozta. Hozzátette azt is, hogy a Federal Reserve Board függetlensége fontos az USA világgazdasági vezető szerepe miatt. Trump csökkenteni akarja a Federal Reserve Board önállóságát.

Biden kampányfőnöke kiemelte: Trump kereskedelmi háborúba sodorná az Egyesült Államokat több országgal mindenekelőtt Kínával szemben, diplomáciai konfliktus sorozatot indíthatna el azzal, ha az illegális bevándorlókat megpróbálná visszatoloncolni szülőhazájukba.

A Big Business alacsony társasági adót akar

A Business Roundtable legkevesebb 10 millió dollárt költ el arra, hogy a társasági adó megmaradjon a jelenlegi 21%-os szinten. Trumpnak ez az adócsökkentése jövőre lejár, a Biden adminisztráció pedig adóemelést szeretne elérni. A demokraták és a republikánusok adófilozófiája szembemegy egymással.

Abban mind a két nagy párt egyetért, hogy meg kell őrizni a 21%-os társasági adó kulcsot a kisvállalkozások számára, melyek üzleti forgalma nem haladja meg a 400 ezer dollárt évente.

Magát a társasági adót Biden elnök 28%-ra emelné míg Trump 20%-ra csökkentené.

A 2017-es adócsökkentés jól jött a cégeknek, de növelte a költségvetési hiányt. Trump akkor azzal indokolta meg az adócsökkentést, hogy az majd beindítja a gazdaságot, és így végülis több adó érkezik majd az államkincstárba, de ez nem jött be. Ennek ellenére Trump és a Big Business továbbra a neoliberális elképzelés híve: minél kisebb az adó annál jobb, mert az állam nem jó gazda, a privát szféra viszont igen. Mit mutatnak a számok? A kongresszusi költségvetési hivatal szerint, hogyha meghosszabbítanák Trump 21%-os társasági adóját, akkor így tíz év alatt 4,9 ezer milliárd dollártól esne el az állam. A szövetségi kormány adóssága jelenleg 27,6 ezer milliárd dollár.

Mire hivatkozik a Big Business?

Arra, hogy az alacsony adók versenyképesebbé teszik az amerikai cégeket a világban, mert több pénzük marad arra,  hogy új munkaerőt alkalmazzanak és fejlesszék a technológiát. Arra az apróságra nem térnek ki, hogy az ő zsebükben is több marad.

Jon Moller, a Procter&Gamble elnök vezérigazgatója újságíróknak elmondta Washingtonban, hogy az adóemelést a cégek minden valószínűség szerint áthárítanák az amerikai fogyasztókra oly módon, hogy emelnék az árakat, és ez újra beindíthatná az inflációt.

Biden adóreformja 2,2 ezer milliárd dolláros pluszt jelentene az államkincstárnak 10 év alatt. Az adóreform hívei arra hivatkoznak, hogy ily módon csökkenhetne a költségvetés hiánya, és a 28%-os társasági adó még mindig kisebb lenne mint a Trump adócsökkentése előtti 35%.

Donald Trump a választási kampány során erről azt mondta, hogy “Biden adóemelése megszünteti a munkahelyeket és lerombolja az országot!”

A Business Roundtable elnöke már márciusban úgy nyilatkozott a Fortune magazinnak, hogy

“mi elnök-vezérigazgatók együttműködünk bárkivel, aki a Fehér Házban van.”

Nem szüntetik meg a szupergazdagok 45%-os adókulcsát Nagy Britanniában 

A konzervatív kormánypárt fellázadt, és Liz Truss miniszterelnök visszavonulót fújt. A gazdagoknak kedvező adóreform megbukott.

Megkaptuk az üzenetet és odafigyelünk rá – írta Twitteren az adóreform atyja, Nagy Britannia pénzügyminisztere.

“Ezennel bejelentem, hogy nem szüntetjük meg a 45%-os adókulcsot”

– közölte Kwasi Kwarteng pénzügyminiszter. A 45%-os jövedelemadó azokat sújtja Nagy Britanniában, akiknek az éves jövedelme meghaladja a 150 ezer fontot.

A pénzügyminiszter mindennek ellenére tagadta, hogy az a mini költségvetés, melynek keretében az adócsökkentést bejelentették, kudarc lenne. Pedig az IMF és az USA is figyelmeztette emiatt Nagy Britanniát. A font árafolyama történelmi mélységekbe süllyedt a dollárhoz képest, a brit államadósság jelentősen növekedett.

A 45 milliárd fontos adócsomagnak a legnagyobb baja az, hogy semmivel sem ellensúlyozták vagyis lehúzza a költségvetést. A BBC 4 műsorvezetője meg is kérdezte ezt a pénzügyminisztertől, aki így válaszolt:

“nem ismerem el, hogy ez hiba volt. Nagyon gyorsan kellett cselekednünk.”

Kwarteng pénzügyminiszter a kedvezőtlen nemzetközi körülményekre hivatkozott, de végül annyit mondott, hogy “boldogan magamra vállalom a megaláztatást az adócsomaggal kapcsolatban.”

Miért lépett vissza az utolsó pillanatban Liz Truss miniszterelnök asszony és pénzügyminisztere?

Azért, mert rájöttek arra, hogy olyan sok konzervatív képviselő ellenzi az adócsomagot, hogy a törvényjavaslat megbukott volna a parlamentben – írja a londoni Guardian.

Kwarteng pénzügyminiszter elmondta, hogy a hétvégén megvitatták a helyzetet Liz Truss kormányfővel, és ekkor döntöttek a visszavonásról.

“Úgy láttuk, hogy a 45%-os adókulcs megszüntetése elsüllyesztene egy erős adócsomagot, egy olyan törvényjavaslatot, mely hat az energiaárakra is.”

Több újságíró megkérdezte a pénzügyminisztert, aki alig három hete ül a székében, és első törvényjavaslata ilyen látványos kudarcot szenvedett, hogy nem akar-e lemondani? Kwarteng brit pénzügyminiszter mindenkinek úgy nyilatkozott, hogy nem.

“100%-ig a növekedési tervre koncentrálok”

– jelentette ki Kwasi Kwarteng brit pénzügyminiszter.

Trump magát és a milliárdosokat segíti

A hozzá hasonló milliárdosokat jutalmazza Donald Trump adócsomagja. A közel negyven éve tartó elképesztő vagyoni egyenlőtlenség tovább fog nőni az Egyesült Államokban. A vesztesek azok lesznek, aki Trumpra szavaztak nagy számban.

Noha mindenki tud(hat)ta, mi várható, mégis nagy számban szavaztak tavaly Donald Trumpra azok az alsó középosztálybeli amerikaiak, akik már eddig is vesztesei voltak a 80-as évek eleje óta növekvő jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségnek. Trump első elnöki sikere, a nagy arányú adócsomag most rátesz egy lapáttal erre. A vállalati és a személyi jövedelem adójának megvágása ismét a felső jövedelmi ezreléknek kedvez.

Trump megígérte és megcsinálta.(Az adócsomag egyéb részei komoly vitákat gerjesztenek Európával is.) A becslések szerint másfélezer milliárd dollár költségvetési bevételkiesést eredményező adócsökkentés jövedelmekre vonatkozó részének főbb tételei:

a cégek nyeresége után 35 helyett 21 százalékot kell fizetni, az ottani szja legfelső kulcsa pedig 39,6-ról 37 százalékra csökken.

Előbbitől azt várják, hogy sok amerikai cég külföldön, alacsony adójú országokban tartott nyeresége hazavándorol. Ezt a sok elemző kétli, de idővel kiderül, kiknek lesz igazuk.

Az szja-kulcs változása pedig együtt jár a jövedelmi határ emelésével: a maximális ráta az eddigi 418 ezer helyett 500 ezer dollárnál lép be.

Számítások szerint a szűk legfelső jövedelmi réteg akár 200 ezer dollárt is nyerhet évente, az alsó 50 százalék ennek csak negyedét. Vagyis a megmaradó jövedelem eloszlása ismét a milliárdosok felé tereli a nagyobb tételt. Emellett az örökösödési adó mentességi küszöbét is megemelte a törvény duplájára. Ennek azért van jelentősége, mert az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb a súlya az öröklésnek a vagyonok növekedésében, nem mindegy tehát, hogy 11 vagy 22 millió dollárig adómentes.

Az egyenlőtlenség eddig is az USA-ban volt a legnagyobb. A Ronald Reagan elnökké választása után elkezdődött folyamat oda vezetett, hogy 1980 és 2010 között

a nemzeti jövedelem 15 százaléka az alsó 90 százaléktól a felső tizedhez vándorolt,

a növekedés háromnegyede került a felső tízhez, ezen belül az egy ezrelékhez 60 százaléka – olvasható a világhírű közgazdász, Thomas Piketty A tőke a 21. században című bestsellerré vált könyvében. Az adatsorokat vizsgálva a francia tudós azt is kimutatta, hogy ebben a harminc évben az alsó 90 százalék jövedelme évente alig fél százalékkal, három évtized alatt kumuláltan mindössze 20 százalékkal nőtt.

Ennek következtében a felső 1 százalék és az alsó 50 százalék részesedése a jövedelmekből elképesztő mértékben távolodott el egymástól az Egyesült Államokban.

Forrás: http://wir2018.wid.world/

Ugyanez Nyugat-Európában nagyon másképpen alakult.

Forrás: http://wir2018.wid.world/

A látványos különbség magyarázata az lehet, hogy – Piketty következtetése szerint – a valódi középosztály létrejötte Nyugat-Európában a jövedelmi top 10 (és ezen belül a top 1) százalék vagyonának „újraosztásával” történt meg a második világháború után, ahol sok helyütt megmaradtak a viszonylag magas adókulcsok, ezzel szemben az USA-ban a korábban szintén nagy (80 százalék körüli!) elvonás a csúcsjövedelmekre és öröklésre fokozatosan esett. Vagyis ott a közép- és alsó réteg jövedelmét áramoltatták felfelé. (Ha valakinek ez nálunk ismerős mostanában, az nem téved.)

A komoly lecsúszást elszenvedő közép- és alsó középosztály elégedetlensége az elnökválasztás idején abban csúcsosodott ki, hogy a „hagyományos” elitet kiszavazva Trumpba helyezték bizalmukat. Aki eddig is a nagy nyertesek közé tartozott, és ez a jövőben is így lesz.

Ma megszavazták, de még egyszer szavaznak Trump adóreformjáról

0

Az amerikai szenátus 51-48 arányban megszavazta szerda hajnalban a Donald Trump elnök kormánya által javasolt adóreformot. A száztagú szenátusban minden republikánus párti igennel és minden demokrata párti nemmel szavazott.

A szavazást a szenátus galériáján tartózkodó látogatók hangos tiltakozással megzavarták. Mike Pence alelnöknek többször arra kellett kérnie a terembiztosokat, hogy állítsák helyre a rendet. Közben a Capitolium előtt a rendőrség nagy létszámban volt jelen, mert arra számítottak, hogy az utcán is heves tüntetések lesznek.

A képviselőháznak ismét szavaznia kell a tervezetről – valószínűleg ez szerdán megtörténik -, mert a szenátus, amikor órákkal korábban áttekintette azt, apróbb szabálytalanságokat talált a szövegben, amelyeket törölnie kellett belőle, s így a jogszabály megváltozott.

A mintegy 500 oldalas törvényjavaslat három pontja ellentétes volt a szenátus szabályaival,

és egyszerű többséggel ebben a formában nem, csak háromötödös szavazással lehetett volna elfogadni. A republikánusok nem rendelkeznek ennyi mandátummal a kongresszus felsőházában.

Ha a képviselőház szerdán elfogadja a tervezetet, akkor Trump elnök azonnal alá is írhatja.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK