Kezdőlap Címkék 7. cikkely

Címke: 7. cikkely

Die Presse: Budapest és Varsó elszigetelődik

0

A Magyarország és Lengyelország ellen indított jogállamisági eljárások jogilag egy helyben állnak, de politikailag nagyon is hatásosak – írta az osztrák konzervatív lap.

Mindkét eljárás olyan benyomást kelthet, mintha csütörtököt mondana. Kedden újra szerepelt mindkettő az Európa-ügyi miniszterek ülésének napirendjén. A résztvevők ezúttal sem mentek túl azon, hogy az EU Bizottsága és az érintett két ország képviselői megvitatták a kérdéseket. Szó sem esett arról, hogy szavazás következne az eljárás soron következő lépéséről az egyik, vagy a másik ország ügyében. Mindenki tisztában van azzal, hogy Budapest és Varsó kölcsönösen „falazna” egymásnak, vagyis vétójogukkal élve a mindenkori másikat érintő eljárásban a Tanácsban megakadályoznák a szankciók kivetését, illetve a szavazati jog felfüggesztését. Szigorúan jogi oldalról szemlélve tehát a 7. cikkely halva született.

Politikai téren azonban növekvő jelentőséggel bír ez a rendelkezés, amely a tíz éve létrejött Lisszaboni Szerződés útján került be az uniós jogba. Ez pedig a pénzzel függ össze. A tagállamok ugyanis hónapok óta tárgyalnak a 2022-2027 közötti időszakra vonatkozó új költségvetésről a brexit, az Amerikával folyó kereskedelmi viszály, és más nagy, válságos témák háttere előtt. Ez a költségvetés a második legnagyobb nettó befizető, Nagy-Britannia kilépésével több, mint egytizeddel csökken. Nem feltételezhető, hogy a többi nettó befizető több pénzt utal át Brüsszelnek a keletkező lyuk betömésére, de ha mégis, akkor az eddiginél jobban megnézik majd, mi történik ezekkel az uniós pénzekkel. Ebben a vonatozásban a 7. cikkely szerinti eljárások nyomásgyakorló eszközként és virgácsként szolgálnak a nettó befizetők kezében, akik a menekültügyben tanúsított szolidaritás hiánya miatt nem kicsit dühösek Lengyelországra és Magyarországra.

A Die Pressének több uniós diplomata is megerősítette, hogy az EU-költségvetés finanszírozóinak érdekében áll, hogy minél tovább hagyják lassan fortyogni ezeket az eljárásokat a két nagy nettó kedvezményezett állammal szemben – írta a lap. A cikk rámutatott: úgy tűnik, Magyarország kormánya nincs tudatában annak, hogy milyen öngólt lő a Brüsszellel szembeni provokációival, és ismertette a legújabb kampányt.

Bréking nyúz, június 25. – Tudósítás a másik valóságból

0

Soros hajóiról, a Soros migránsbetelepítő akció elleni harcról éppen úgy olvashatunk körképet az alternatív valóság médiájában, mint a kormány legújabb mantrájáról, mely szerint a V 4-eknek köszönhető az EU gazdasági sikere. Jut néhány keresetlen szó az uniós szocialista, illetve liberális politikusokra is.

Origo – Bemutatjuk, hogyan dolgoznak Soros György hajói

Több kapcsolódási pont van Soros György és azon álcivil szervezetek között, amelyek illegálisan hajózzák be a migránsokat a Földközi-tengeren keresztül Európába – írja az Origo. Az érintett „civilek” forrásai nagyrészt a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványtól érkeznek, de van olyan adományozó, aki korábban a csúfosan megbukott Hillary Clinton kampányát támogatta.

Az új olasz kormány megálljt parancsolt az illegális bevándorlók beutaztatásának, és egyre több Soros által finanszírozott hajót zárolnak.

Az elmúlt években döbbenetes sok, közel kétmillió illegális bevándorlót jutattak be a kontinensre az amerikai tőzsdespekuláns által finanszírozott szervezetek.

A portál körképet közöl a földközi-tengeri káoszról, az illegális migráció és az embercsempészet elleni harcról, a Soros György migránsbetelepítő szervezeti elleni küzdelemről.

888 – Verhofstadt ismét Magyarország ellen hergel

A belga liberális EP-képviselő, Soros György egyik legmegbízhatóbb uniós szövetségese a Twitteren uszít Magyarország ellen, és a Sargentini-jelentés elfogadása mellett a 7-es cikkely megindítását követeli Magyarországgal szemben – írja a 888, amely leközli a liberális politikus Twitter-üzenetét, amely szerint a jelentés elfogadása után az Európai Parlamentben el kell indítani a 7-es cikkely szerinti eljárást, amely akár Magyarország szavazati jogának korlátozásához is vezethet.

„Verhofstadt amiatt sivalkodik, hogy a magyar parlament a napokban megszavazta a Stop Soros törvénycsomagot, amely kriminalizálja az illegális bevándorlást és annak segítését,  azaz a Soros-szervezetek általános tevékenységét. Emellett a belga liberális politikus kiemelten aggódik a CEU jövőjéért is.

Abba természetesen nem is gondol bele, hogy már régóta Magyarország kb. az egyetlen uniós ország, amelyik betartja az uniós alapértékeket és egyezményeket, például a schengeni egyezményt.”

Magyar Idők/MTI – Szijjártó Péter: Az EU legsikeresebb térsége Közép-Európa

Az Európai Unió legsikeresebb térsége Közép-Európa – mondta Londonban Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter, aki a visegrádi országok (V4) tőzsdei vezetőinek bemutatkozó fórumán vett részt a Londoni Értéktőzsdén (LSE), a rendezvényen kijelentette:

Közép-Európa teljesítményét a V4-gazdaságok teljesítménye alapozza meg.

Ma már nem túlzás azt mondani, hogy az Európai Unió növekedésének motorjává egyre inkább Közép-Európa, azon belül a V4-együttműködésben részes országok válnak – tette hozzá. Németország és a V4-csoport kereskedelmének éves értéke tavaly 65 százalékkal meghaladta a két legnagyobb euróövezeti gazdaság: Németország és Franciaország kétoldalú kereskedelmének éves értékét.

Ez világosan mutatja, hogy az európai gazdaság, az európai versenyképesség tengelye Nyugat-Európából Európa közepe felé mozdult el – mondta a külgazdasági és külügyminiszter.

(A Független Hírügynökség elemzése ennél árnyaltabb képet mutat.)

Pesti Srácok – Az Európa Tanács új vezetője egy vérbeli szoci

Szélsőség, terjedő erőszak és elnyomás, a gyülekezési-, és sajtószabadság elnyomása Európa egyes országaiban, szuverenista különutasság – nagyjából ezeket a jól ismert kliséket visszhangozta Liliane Maury-Pasquier svájci szocialista politikus beszédében, miután egyedüli jelöltként demokratikusan megválasztották az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnökévé.

Felszólalásában Maury-Pasquier hangoztatta: a szélsőségek, az erőszak és az elnyomás térnyerése ebben a rendkívül feszült migrációs és biztonsági kontextusban megköveteli, hogy határozottan és tisztán megerősítsük azt, amely összeköt bennünket.

Ezt abszolút szükségessé teszik azon aggasztó fejlemények, mint a több európai országban is tapasztalt nagyobb támadások a véleménynyilvánítás, a sajtó és a gyülekezés szabadsága, illetve a kisebbségek egyenlősége és védelme ellen.

Az igazságnak, a szolidaritásnak, a kohéziónak kell lennie a válaszunknak a kirekesztésre, a gyűlöletre és a ki-ki gondoskodjék magáról-ideológiára.

 

Roth: Még nem tudni alkalmazni kell-e a 7. cikkelyt Magyarországgal szemben

0

„2010 óta csak Magyarországról mintegy 600 ezer, többnyire fiatal ember vándorolt ki. Különösen a mobilis, és Európa-párti emberek hagyták el milliószámra Közép-Kelet-Európát. Ez fájdalmas veszteség szomszédjaink számára, és ezt nem szabad elfelejtenünk.”

Michael Roth, a német külügyminisztérium Európa-ügyi államminisztere (SPD) a Der Tagesspiegelnek adott interjúban többek között kifejtette véleményét Orbán Viktor demokrácia-felfogásáról.

„Orbán Viktor olyan miniszterelnök, akit természetesen demokratikus úton választottak meg. Ennek ellenére nagyon aggaszt engem, hogy a többségi demokráciáról alkotott elképzelésével úgy látja, nem szükséges kellően tekintettel lenni a kisebbségekre és az övétől eltérő felfogásokra. Furcsa a »Stop Soros« törvénycsomag, amellyel korlátozni akarja Soros György magyarországi civil társadalomnak nyújtott támogatását és a menekültüggyel foglalkozó szervezetek tevékenységét. Úgy látjuk, hogy Magyarországon a Soros elleni kampányban állami támogatással veszélyes kliséket alkalmaznak.

Sorost »zsidó finánckapitalistaként« és a menekültek illegális segítőjeként démonizálják.

Mindenkinek jogában áll bírálni Soros Györgyöt, de veszélyesnek tartom azt a démonizálást, amely jelenleg Magyarországon folyik”.

Arra a kérdésre, hogy vajon Orbán ezzel azt az igyekezetét viszi-e túlzásba, hogy áprilisban hatalmon tudjon maradni, Roth államminiszter kijelentette: „Minden választási kampánynak része, hogy az ember igyekszik magának előnyös induló pozíciót biztosítani. Ennek ellenére érvényesülnie kell néhány elvnek. Így például nem elfogadható, hogy egy uniós tagállam ennyire megvetően szóljon alapvető európai értékeinkről, ahogyan ezt időnként a magyar kormány teszi. Az EU ugyanis több egy közös piacnál. Az unió értékközösség, amely kötelez minden tagállamot. A német szövetségi kormánynak nem áll érdekében kétoldalú viszályba szállni Magyarországgal, éppen ellenkezőleg. Ám nem szabad szemet hunyni afelett, ha valahol az EU-ban nem tartják tiszteletben a közösség alapvető értékeit. Az EU már alkalmaz bizonyos eszközöket Magyarország ellen, és ebben teljes mértékben támogatjuk a bizottságot. Jelenleg még nem tudom megítélni, hogy alkalmazni kell-e a 7. cikkely szerinti eljárást. […[

Sokat jelentene, ha Budapest véget vetne annak a propagandának,

amely szerint a migráció »veszélyes a biztonságunkra, életmódunkra és keresztény kultúránkra«. Magyarországon jelenleg mintegy 400 menekült van. Torzítás azt állítani, hogy az országot lerohanják a menekültek. Mi is úgy látjuk, ahogyan Magyarország: a külső határokat meg kell erősíteni. Nem egy »európai erőd« kiépítéséről van szó, hanem arról, hogy minden uniós polgárnak joga van tudni, hogy ki jön az Európai Unióba”.

Arra a kérdésre, hogy Roth szerint újra többségi döntést kell-e hozni, és le kell-e szavazni Magyarországot, amennyiben a kormány továbbra is keményen elutasítja a kvótákat, az államminiszter így válaszolt: „Majd meglátjuk. Az EU-ban nem kell bocsánatot kérni azért, ha alkalmazzuk a szokásos törvényhozási eljárásokat. Egyértelműen nem jogsértés, ha ezzel a többségi döntéssel élünk. Néhány országban még viszonylag új a migráció és az integrálás kérdése, kevesebb tapasztalatot szereztek ezzel, mint Németország. Ezt megértem. Éppen ezért olyan fontos, hogy az olyan országok, mint Németország jó példát mutassanak, és egyértelművé tegyék:

a vallások, kultúrák és etnikumok sokszínűsége ugyan néha nem könnyű, de erősebbé tesz és gazdagít bennünket.”

Angela Merkel azon felvetésével kapcsolatban, hogy a támogatásokat a jövőben kössék a menekültek befogadásához, Roth úgy vélekedett: „Az új költségvetésről szóló vitától teljesen el kellene választani a magyarországi és lengyelországi fejleményektől. Mind a 27 tagállamot érinti az, amiről meg akarunk állapodni. Két megfontolást támogatunk:

  1. Pénzügyi hatásokkal jár, ha egyes tagországok teljesítik, vagy nem teljesítik a tőlük megkövetelt strukturális reformokat.
  2. Az uniós pénzek kifizetését alapvetően függővé akarjuk tenni a jogállamiság elveinek tiszteletben tartásától.

Nem szabad azonban csak szankciókról és a támogatások csökkentéséről beszélni. Amellett vagyok, hogy a jövőben hozzunk létre alapot az alapvető értékek és a jogállamiság támogatására. Ebből támogatni lehetne a civil társadalmat mindenütt, ahol nyomás alá kerül a jogállamiság. Egy ilyen alapot esetleg létre lehetne hozni a stratégiai befektetések számára kialakított, meglévő alap keretében” – mondta Roth, aki végül megállapította: „Önkritikusan be kell látnunk, hogy a régi és az új tagállamok a keleti bővítés után 14 évvel is nagyon idegenek egymásnak.

Még nem nőtt össze jól az, ami valójában összetartozik.

Túl keveset foglalkozunk a kelet- és közép-európai helyzettel. […] Nyugaton gyakran alábecsülik, hogy milyen hatalmas gazdasági és társadalmi átalakulási folyamatot csináltak végig az emberek ebben a térségben 1989 óta. Már amennyiben a hazájukban maradtak. 2010 óta csak Magyarországról mintegy 600 ezer, többnyire fiatal ember vándorolt ki. Különösen a mobilis, és Európa-párti emberek hagyták el milliószámra Közép-Kelet-Európát. Ez fájdalmas veszteség szomszédjaink számára, és ezt nem szabad elfelejtenünk”.

Az Európai Parlament egyetért a lengyelek elleni “jogi atombombával”

0

Következő fázisába lépett a Lengyelország elleni uniós eljárás: Az Európai Parlament üdvözölte az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását Varsóval szemben. 

Az EP március 1-jén tartott plenáris ülésén Lengyelország és a jogállamiság helyzete volt a fő téma. Még 2017 novemberében elfogadott állásfoglalásukban a parlamenti képviselők azt jelezték, hogy szerintük veszélyben vannak az alapvető demokratikus és európai értékek a közép-európai országban. Ezért aztán a 7. cikk alkalmazását kérték, hogy így akadályozzák meg a helyzet továbbromlását. Tavaly decemberben az Európai Bizottság pedig egyetértett az EP álláspontjával, és “kilőtték az uniós atombombát Varsó ellen”.

Lényegében az EP csütörtöki plenáris ülése arról szólt, hogy az európai törvényhozók elfogadják-e az EB által indított eljárást és milyen véleményt fogalmaznak meg ezzel kapcsolatban.  A képviselők ismét megerősítették, hogy a lengyel belpolitikai intézkedések a jogállamiság, az értékek súlyos megsértését jelentik. 422-en támogatták a határozatot, 147-en ellene szavaztak, 48-an pedig tartózkodtak.Az állásfoglalás nem kötelező érvényű, de elemzők szerint tovább fokozza majd a nyomást az Európai Unió tagállamain.

A lengyelországi Jog és Igazságosság (PiS) párt az elmúlt két évben 13 olyan törvényt vezetett be, amellyel az EB szerint a lengyel állam beavatkozik a szabad igazságszolgáltatásba. Az egyik legaggasztóbb reformnak azt tartja, hogy a lengyel kormány kinevezheti a Legfelsőbb Bíróság tagjait. Négy ajánlást adott ki az elmúlt időszakban, amelyek célja, hogy megakadályozzák a helyzet romlását, de egyelőre nem elégedett a lengyel kormány reakciójával.

Infografika a 7-es cikkről. (Forrás: Európai Parlament oldala)

Mit tehet az EU a lengyelekkel és a magyarokkal? (elemzés)

0

A végső megoldás azonban a magyarok és lengyelek százezreinek kezében van, akik tiltakoznak országaik Európától történő elfordulása ellen: érezniük kell a többi európai támogatását abban, hogy országaikban védik a demokráciát és a jogállamiságot, mert ez mindenki számára fontos.

Az európai értékek válsága közel jutott a forrponthoz, lassan politikai krízist okoz, hogy a varsói és a budapesti kormány szembeszegül az alapvető európai értékekkel. Az EU Bizottsága jogi lépéseket tett, és kilátásba helyezte, hogy Lengyelországot illetően tovább is megy. Az Európai Parlament ezt támogatja és Magyarország elleni további lépésekre készül. De a lengyel és a magyar vezetők csak akkor fogják érezni a nyomást, ha abban aktívan részt vállalnak a többi uniós tagállam vezetői is. Az unió szabályozásai figyelemre méltóan rugalmasnak bizonyultak a legutóbbi válságokkor, de most belülről támadják az EU alapjait, és a nemzeti politikai vezetőknek segíteniük kell az EU intézményeit abban, hogy többet tegyenek az unió alapvető értékeinek védelmére.

Amikor 2004-ben és 2007-ben új tagállamokat vettek fel, azok nem nagyon akarták feladni újonnan – vagyis 1989 után – megszerzett szuverenitásukat, és a 7. cikkely célpontjainak látták magukat. Így aztán az EU Alapvető Jogok Chartája, amely a Lisszaboni Szerződéssel lépett életbe, teli volt megkötésekkel a benne foglalt rendelkezések végrehajtását szolgáló jogi mechanizmusok terén.

A szuverenitási reflex felerősödött 2008 után,

amikor a válságok gyengítették az unió szerepét, amelyet a stabilitás és a prosperitás pilléreként töltött be, és megmutatkoztak a kölcsönös függőség árnyoldalai.

Az EU munkája a kölcsönös bizalmon nyugszik, és

a tagállamok annak érdekében, hogy megőrizzék a haladás lehetőségét, hajlamosak szemet hunyni az egyes kormányok problematikus magatartása felett,

azt remélve, hogy ezek a partnerek majd korrigálják önmagukat, és visszatérnek azokhoz a szabályokhoz, amelyek lehetővé teszik az EU működését. Az alapvető értékek megsértése miatti vádaskodások és az elszigeteléssel és szankciókkal való fenyegetés aláásná az együttműködés kultúráját, és a kormányok ezért csak egészen rendkívüli esetekben lesznek hajlandók vállalni a nyílt konfrontációt.

A 7. cikkelyt azért nevezik „nukleáris opciónak”, mert mindenki fél alkalmazni azt. Nagyobb az esély, hogy visszalő a potenciális támogatókra, mint amennyire megfegyelmezi a célba vett államokat.

Ha kellő támogatás híján nem sikerül bevetni, akkor a célba vett kormány ezt magatartása jóváhagyásaként értelmezi majd, ha sikerül, akkor olyan eszkalációt válthat ki, amely nacionalista érzelmeket szít az EU ellen, sőt, meg is erősítheti a tekintélyelvű rendszereket. Nem valószínű, hogy egy az EU értékeit folyamatosan sértő kormány alárendelje magát társai ellenőrzésének és visszatérjen az erény útjára, különösen, ha ettől az elit túlélése függ. És kárt is okozhat az uniónak azzal, ha külső hatalmakhoz, például Oroszországhoz vagy Törökországhoz fordul, vagy valamilyen módon akadályozza a procedúrát. Arra pedig nincs mechanizmus, hogy egy tagállamot akarata ellenére kitegyenek az unióból.

Mindezek miatt a kormányok előbb próbálják ignorálni a támadó magatartást. Aztán a Bizottságra, a Parlamentre és az Európai Tanácsra testálják a megfigyelést és a bírálatot. Ha ez nem hoz eredményt, megpróbálják kivárni a problematikus kormány végét, azt remélve, hogy az illető pártot majd leváltják a saját választói. Mindezek a stratégiák azonban kifutnak idén Lengyelország és Magyarország vonatkozásában. Az EU kormányai túl sokáig kellemetlen hazai illiberalizmusnak tekintették azt, amit a Fidesz és a PiS csinál Magyarországon, illetve Lengyelországban.

Mostanra a demokratikus gyakorlat feszegetése sok független állami intézmény tönkretételébe torkollt, és ez aláássa az uniós jog alkalmazását is.

A Bizottság és a Parlament most lépett, de a tagállamok kormányai túl sokáig tekintették magukat külső szemlélőnek. A cikk a továbbiakban ismertette a demokrácia magyarországi és lengyelországi aláásásának lépéseit, és hozzátette, hogy mindkét kormányzó párt saját frakciójának védelmét élvezte eddig az Európai Parlamentben, de az Európai Néppártban (EPP) már sokaknak elfogyott a türelme.

A magyar és a lengyel kormány pedig semmi jelét nem mutatja annak, hogy változtatna a kurzusán:

a PiS saját ideológiája miatt, a Fidesz pedig – egyebek mellett – a közelgő parlamenti választások miatt. Hozzáteszi: Orbán eddig engedett a nyomásnak, és rendszerint összhangba hozta intézkedéseit az EU-jogszabályok betűjével, ha szellemével nem is.

Ám a kockázat az egész unió számára fokozódik, mert az unió működése romlik, ha a jog uralma nem működik megfelelően minden egyes tagállamban. A bíróságokra gyakorolt politikai befolyás számos tekintetben káros, egyebek között megrendítheti a schengeni rendszert, amelyben a tagállamok megbíznak egymásban, egymás határőrizeti és vámszerveiben, hogy azok tisztességesen alkalmazzák a jogot.

Ugyanakkor Magyarországon és Lengyelországban nem csupán a jogállamiság megsértéséről van szó, hanem jogilag kötelező döntések végrehajtásának megtagadásáról is, például a menekültek ügyében.

Ez a járvány veszélyét hordozza: az EU elveszti kohézióját, ha tagállamai nem bízhatnak egymásban; abban, hogy mindenki végrehajtja a közösen hozott döntéseket. Mi több, gyengül az EU külső befolyása is. A Bizottság helyesen lépett, de most szüksége van arra, hogy támogatást kapjon a miniszterek tanácsától, amikor az szeptemberben visszatér a kérdésre.

A kormányoknak két szinten kellene erősíteni kétoldalú diplomáciájukat. Négyszemközt nem szabad kételyeket hagyni afelől, hogy támogatják a Bizottság lépéseit. Orbán számára még mindig fontos a néppárti tagság, és ezért az Európai Néppárt különös felelősséget visel a kérdésben. Nyilvánosan az európai vezetőknek félreérthetetlen nyilatkozatokat kell tenniük.

Nem szabad hagyniuk, hogy Varsóban Donald Trumpé legyen az utolsó szó. Merkel és Macron legutóbbi megnyilatkozásai biztatóak.

Az igazságügyi minisztereknek is szót kell emelniük, különösen, amikor Budapest és Varsó azt állítja, hogy gyakorlatuk megegyezik más tagállamok gyakorlatával. És a tagállamoknak nagykövetségeik útján is határozottabban fel kell tenniük a kérdéseiket. Amennyiben a Fidesz és a PiS nem hátrál meg, az EU Bizottságának és az Európai Parlamentnek el kell dönteni, hogy tovább megy-e a 7. cikkely alkalmazása felé. A többi tagállam kormányának magatartása döntő lesz.

Amennyiben a Bizottság előterjeszti a szükséges dokumentumokat, de nem kapja meg ahhoz a többséget a Tanácsban, az az egész EU arcvesztésével jár, és véget vet a 7. cikkely jövőbeli hatékonyságának.

Ha viszont a Bizottság csak azért nem lép tovább, mert tart attól, hogy nem kapja meg a szükséges többséget, akkor Orbán és Kaczyński mondhatja el, hogy győzelmet aratott. Ha viszont sikeresen elindítják a 7. cikkely alkalmazását, az erőteljes jelzés lesz még akkor is, ha Varsó és Budapest kölcsönös védelme lehetetlenné teszi a szükséges konszenzust. Minden uniós intézkedést nagyon alaposan át kell gondolni, nehogy azok a nacionalizmust táplálják. A lengyel és a magyar kormány állításaival szemben az uniós szereplőknek gondosan indokolni kell, hogy miért kell megvédeniük az uniós normákat.

A pénznek is van szerepe: jogilag és politikailag egyaránt nehéz lenne keresztül vinni azt, hogy a jogállamisághoz kössék az uniós támogatásokat, de erőteljes elrettentő hatása lenne e kártya kijátszásának is. Addig is azonban növelné az EU támogatottságát a polgárok körében, ha az eddiginél szigorúbban alkalmaznák a támogatásokkal való visszaélésekre vonatkozó, már létező szabályokat. Nem utolsó sorban az EU-nak aktívabban kell fellépnie a hamis állítások ellen. Az EU intézményei a liberális értékek védelmével az illiberalizmus és a nacionalizmus általános trendjével szemben lép fel. Nincs azonban más választása, mert súlyos veszély fenyegeti jogi és normatív kereteit, amelyek nélkülözhetetlenek a mély politikai és gazdasági integrációhoz.

Ha az unió hagyja, hogy két tagállam megússza az alapvető értékek megtagadását, fennáll a veszély, hogy ez járványként elterjed.

Az EU-nak nem feladata, hogy belekeveredjen a tagállamain belüli politikai harcokba, de intézményeinek meg kell védeni a közös normákat és az alapvető kötelezettségeket, amelyek lehetővé teszik a kölcsönös bizalmat, és ebben a jog uralma alapvető. A tagállamok vezetőinek tartós, célzott és koordinált kampányára van szükségük két szinten:

  1. Meg kell győzni a budapesti és varsói vezetőket, hogy változtassanak a kurzusokon. A két ország vezetőinek erős szavakat kell hallaniuk a többi fővárosból arról, hogy azok teljes mértékben támogatják a Bizottság lépéseit. És tudniuk kell, hogy nagy ára lesz annak, ha nem hátrálnak meg.
  2. Ugyanakkor az EU intézményeinek és a többi tagállam kormányainak nyilvánosan meg kell magyarázni, hogy miért olyan nagy jelentőségűek az értékek egy olyan politikához, amely az európai polgárok javát szolgálja. A végső megoldás azonban a magyarok és lengyelek százezreinek kezében van, akik tiltakoznak országaik Európától történő elfordulása ellen: érezniük kell a többi európai támogatását abban, hogy országaikban védik a demokráciát és a jogállamiságot, mert ez mindenki számára fontos.

(Carnegie Europe)

Fokozódik a helyzet a lengyelek körül

0

Németország nem hagyhatja szó nélkül a jogállamisággal kapcsolatos lengyelországi folyamatokat – jelentette ki Angela Merkel kedden Berlinben. Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök keresztül akarja vinni a szavazati jog megfosztását. Ismét előkerülhet a lehetséges megoldás a magyar blokk kivédésére.

Angela Merkel német kancellár hagyományos nyári sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a jogállamiság lengyelországi állapota „komoly téma”, mert az Európai Unión belüli együttműködés alapját a jogállami elvek alkotják. Mint mondta, Németország „nagyon komolyan” veszi az Európai Bizottság erre vonatkozó megállapításait, amelyekről részletesen tárgyal szerdán Jean-Claude Juncker bizottsági elnökkel.

A Spiegel legutóbbi számában azt írta, hogy

Juncker meg akarja fosztani Lengyelországot szavazati jogától az Európai Tanácsban

– az EU vezető testületében, az állam-, illetve kormányfőket, valamint a bizottság elnökét összefogó intézményben -, ha a varsói vezetés nem vonja vissza az unió szerint a jogállamiságot sértő igazságügyi reformot. Ezért Juncker a nyári szünet előtti utolsó bizottsági ülésen arra utasította az uniós biztosokat, hogy igyekezzenek hazájukban támogatást szerezni a szavazati jog megvonására irányuló, úgynevezett hetedik cikkely szerinti eljáráshoz.

Az eljárás megindításához a tagállamok négyötödének támogatása szükséges,

a szavazati jog megvonásához viszont teljes egyetértés.

A szociáldemokrata Sigmar Gabriel külügyminiszter Berlin szerint a németek támogatják ebben az uniót, de Merkel szerint nem lenne helyes tovább mélyíteni a konfliktust. A kancellár Magyarország várható vétójától tart a szavazati jog megvonásáról szóló döntésnél – írta a Spiegel.

Ezzel kapcsolatban határozott véleményt fogalmazott meg a Princeton Egyetem ismert alkotmányjog-professzora, Kim Lane Scheppele, aki szerint a magyar (fordított esetben pedig a lengyel) vétót úgy lehet kivédeni, hogy

a két országgal szemben egyszerre indítják el a 7. cikkely szerinti eljárást.

Ebben az esetben az érintett állam – amelynek képviselője saját ügyében nem szavazhat – egyidejűleg lenne mindkettő, elesve a kölcsönös vétó lehetőségétől.

MTI/FüHü

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK