Kezdőlap Címkék 24.hu

Címke: 24.hu

Orbán fel akarja számolni az ellenzéki sajtót

A New York-i Bloomberg tudósítójának Varga Zoltán nyilatkozott, aki egy kis média birodalom tulajdonosa. Nemrég vásárlási ajánlatot kapott, amely véleménye szerint kormányközeli vállalkozóktól érkezett. Ezt visszautasította, de azóta azt tapasztalja, hogy a titkosszolgálat rajta tartja a szemét.

Varga Zoltán birtokában van a 24.hu portál, amelynek népszerűsége jelentősen megnőtt azt követően, hogy kormányközeli hatalomátvétel történt az Indexnél.

A nyár folyamán két kéretlen ajánlatot kapott – egyet magyar, másikat külföldi befektető – cége megvásárlására. Varga úgy vélte, hogy a két férfi Orbán Viktor miniszterelnök közvetítője, bár nem akarta azonosítani őket.

Varga szorongása a koronavírus-járvány idején kopott idegeket tükrözheti, amely rekord recesszióba taszította a magyar gazdaságot. Varga aggodalma, hogy a megfélemlítés célpontja, sokat elmond az országról egy olyan vezető alatt, aki a bíróságok, a jegybank, az oktatás és a média felett befolyását kibővítheti, a kommunista korszak óta nem látott támadással. Elmondta, hogy mostanság két férfit is látott párszor a háza előtt sötétített ablakú autóban ülni.

A Varga által 2014 óta vezetett Centrál Média Group 25 nyomtatott magazint és 19 online kiadványt üzemeltet, összesen 650 embert foglalkoztatva. A társaság szerint elérik Magyarország 10 milliós lakosságának felét.

Állítja, hogy ez fontos emberré teszi őt egy olyan országban, amelyet az Európai Unió a jogállamiság és a demokrácia aláásása miatt vizsgál.

A Bloomberg 2017-es interjújában Varga némi bravúrral beszélt titkáról, mely szerint Orbán indulásakor boldogulni tudott mint mondta akkor „afféle naiv” lélek volt. Miután találkozóra hívta, egyszer személyesen találkozott Orbánnal, és Orbánt félelmetes politikusnak nevezte, aki mélyen megérti és tiszteli a hatalmat.

Abban az évben a versenyhatóság blokkolta azt az egyezményt, amelynek eredményeként a független sajtó megerősödött volna a Bertelsmann SE RTL-jében – a legnézettebb kereskedelmi tévécsatornában -, és részesedést vásárolt volna a Varga online média üzletágában.

“Határozottan alábecsültem, hogy a kormány hogyan fog nyomulni a média túlsúly megszerzéséért” – mondta Varga. Azt mondta, mostanra egyértelmű, hogy “mindenképpen szeretnének egyfajta orosz stílusú, ellenőrzött médiatájt.”

Ez a nyár különösen nehéz volt a független média számára Magyarországon.

Az Index, az ország legolvasottabb, 1999-ben létrehozott hírportálja ellen a kormányzat júliusban lépett fel, előbb főszerkesztőjét kirúgták, mert azt állította, hogy a portál függetlensége veszélyben van. Ezt egy szervezeti átalakítás követett, miután a kormánypárti vezetők befolyást szereztek a portálon. Az Index teljes szerkesztősége tiltakozásul kilépett.

Szeptember 11-én az állami médiaszabályozó – teljes egészében Orbán fideszes pártjának kinevezettjei vezetésével – a múltbeli szabálytalanságokra hivatkozva nem akarja meghosszabbítani Magyarország egyetlen ellenzéki rádiójának, a Klubrádió frekvencia engedélyét. A Klubrádió elleni a döntés a média pluralizmusa elleni támadás volt.

“A média kormányzati ellenőrzésének mértéke Magyarországot egyedülállóvá teszi Európában” – mondta Polyák Gábor, a dél-magyarországi Pécsi Tudományegyetem kommunikációs és médiatudományi osztályának vezetője.

Magyarország a World Press Freedom Index 89. helyére esett az idén a 2010. évi 23. helyről, amikor Orbán egy nacionalista menetrenddel tért vissza a hatalomra, ami arra késztette Donald Trump amerikai elnököt, hogy Orbánt  „ikertestvérének” nevezze.

A kormány „szisztematikusan felszámolta a média függetlenségét, szabadságát és pluralizmusát, eltorzította a médiapiacot és megosztotta az ország újságírói közösségét” – áll a legfrissebb civil egyesületek jelentése szerint, köztük a Riporterek Határok Nélkül és az Újságírók Védelmével foglalkozó Bizottság részéről. Decemberben jelent meg egy magyarországi misszió után.

Orbán politikája az Európát uraló „liberális” erők visszaszorítására irányul. Az EU, amely évente dollármilliárdokat terjeszt Magyarországra, hogy segítse a gazdagabb nyugati tagok felzárkóztatásában, azzal fenyegetett, hogy csökkenti a finanszírozást, de semmi sem vált be.

Varga szerint az EU nem tett eleget Orbán politikájának megállítása érdekében, és azzal bátorította, hogy nem lépett fel határozottan.

Orbán hatalmi központosításának kulcsa Európa legnagyobb propagandagépezetének felépítése volt, amelyet 2018-ban pecsételtek meg, amikor közel 500 sajtóorgánumot – nyomtatott, digitális, televíziós és rádiót – egyesítettek egy alapítvány alá azzal a céllal, hogy elterjesszék Orbán politikai márkáját.

Bár Varga istállójában megtalálhatók a női életmódnak, lakberendezésnek és a National Geographic magyar nyelvű változatának szentelt kiadványok, a 24.hu-t is tartalmazza. Az Index bekebelezése után ez a legolvasottabb politikai híroldal, amely naponta csaknem egymillió olvasót vonz.

Világos, hogy Varga most tövisként áll a vezetés oldalán. A kormánypárti üzletek az elmúlt hetekben olyan cikkeket kezdtek megjelentetni, amelyek Vargát egy „tipikus vörös báróhoz” hasonlították. Ezt a kifejezést Orbán korábban az ellenzéki pártokhoz kötődő üzletemberek, például a szocialisták kifejezésére használta.

A 24.hu újságírói nem voltak nyugtalanok, és folytatták a kormánykritikus tudósításokat, ideértve az uralkodó elit körében folyó részrehajlást és a korrupció feltárását.

Orbán számára ez azért különösen veszélyes, mert a koronavírus-járvány újbóli fellendülésével és a recesszióval küzd, és ennek közvetlen kihatása lehet a 2022-ben, amikor negyedik egymást követő ciklust kívánja megnyerni. Az ellenzéki pártok megfogadták, hogy közös jelölteket állítanak be, miután a tavalyi helyi választásokon kötött szövetség Orbánnak több addig vezetett város elvesztését okozta.

Varga szerint most elvi kérdés, hogy kitartson-e az üzlet mellett. Nem fogakarja eladni.

“Erkölcsi kötelességem, hogy ezt ne tegyem”

– mondta Varga. Sikeres üzletember vagyok, és megengedhetem magamnak.

A kormányszóvivői iroda nem volt hajlandó válaszolni Varga állításaira. “A kormány nem foglalkozik a médiapiaccal kapcsolatos kérdésekkel” – mondta e-mailben. Havasi Bertalan, Orbán szóvivője nem válaszolt az e-mailre, amelyben választ kért.
A Bloomberg sem tudot hitelt érdemlő választ kapni arra, hogy a kormány megkörnyékezte e Varga cégét.

Putyin a példakép

Orbán Viktor olyan médiát akar mint az orosz elnök – hangsúlyozza Varga Zoltán. Oroszországban a független sajtó gyakorlatilag megszűnt: egyetlen központból irányítják a médiát éppúgy mint a szovjet időkben. A renitens újságírókat kirúgják vagy néha még meg is gyilkolják. Putyin bírálata elképzelhetetlen, a rendszer iránti lojalitás a fennmaradás alapfeltétele. A titkosszolgálat emberei mindenütt ott vannak a médiában – éppúgy mint a szovjet időkben.

2022 közel van

A magyar miniszterelnök brutális nyomulását a média teljes átvételére az motiválhatja, hogy a Covid-19 vírus járványt követő gazdasági válság akár a 2022-es választásokig is elhúzódhat. Akkor pedig Orbán Viktornak aligha lesz módja, hogy megvásárolja a szavazópolgárok millióinak jóindulatát mint korábban. Ebben a légkörben a korrupciós ügyek bírálata sokkal nagyobb negatív visszhangot váltana ki hiszen a szavazópolgárok döntő többségének megélhetési problémái vannak. A kormányzati karmester által vezérelt média erről terelheti el a figyelmet, mert különben fennáll a veszély a miniszterelnök számára, hogy az elégedetlen szavazók az ellenzékre voksolnak annak ellenére, hogy életképes alternatívát ott sem látnak.

Vásárhelyen még kevéssé téma az Elios-ügy

A titokban betelepített „migránsok” és a Lázár-kastély ügye még jobban érdekli az embereket, az Elios-ügy egyelőre nem akkora kampánytéma – mondta a Független Hírügynökségnek Márky-Zay Péter. Az ellenzék zömének támogatását élvező polgármester-jelölt szerint ez változni fog.

Noha valóban „igazi” kampánytéma, eddig mégse került elegendő mértékben az érdeklődés homlokterébe az Elios-ügy Hódmezővásárhelyen a polgármester-választás előtt szűk két héttel – derül ki Márky-Zay Péter szavaiból.

Február 25-én lesz a szavazás a megüresedett városvezetői tisztség betöltésére, az ellenzék nagy része a magát kiábrándult ex-fideszesként jellemző Márky-Zayt támogatja a kormánypárti jelölttel szemben.

Az Elios villámkarrierje Hódmezővásárhelyen indult,

akkor, amikor még Lázár János volt a polgármester.

Egy novemberi Kormányinfón – még jóval az OLAF-jelentés kiszivárgása előtt – beszélt a kancelláriaminiszter az Eliosról és Tiborcz Istvánról.

„Tiborcz Istvánt ismerem polgármester koromból. Közösen találtuk ki, hogy Hódmezővásárhelyen hogy fogjuk a közvilágítást modernizálni, ami nagyszerű program volt”

– mondta.

Az Elios Hódmezővásárhelyen szerezte meg az első megrendelést, a 940 millió forintos lámpacsere lett aztán a „beugró” a továbbiakhoz, az egyedül e cég által teljesíthető feltételekkel kiírt tenderek megnyeréséhez. Hódmezővásárhelyen dolgozták ki a később országosan alkalmazott modellt.

Márky-Zay Péter elmondta, hogy ő személy szerint eddig nem forszírozta az Elios-ügyet, az tőle függetlenül pattant ki, de úgy látja, hogy sokakat nem kellően érdekli ez a botrány. Nem látja azt a sok manipulált embert, aki most kezd el felháborodni.

Az országos médiafigyelem hatására azonban valószínűleg erősebb témává fog válni az ügy, de a Fidesz-híveket ez se győzi meg – mondta Márky-Zay. A reakciókat elnézve viszont ő is fog beszélni a miniszterelnök vejének közbeszerzéseiről – fűzte hozzá.

Annak ellenére, hogy sokkal jobban foglalkoztatja a vásárhelyieket a titokban az országba telepített több, mint 20 ezer „migráns” ügye és Lázár János kastélya.

Utóbbiról a Magyar Narancs írt legutóbb. Ebből kiderül, hogy Hódmezővásárhely közelében egy luxuskastély épült. A földhivatali dokumentumok szerint egy olyan 3054 négyzetméteres területen fekszik, amelyet teljes egészében Lázár János édesanyjának 1,8 hektáros földje vesz körbe. A miniszter édesanyjához ugyanabban az évben került a föld, amikor egy Kulik Jenő nevű ember megvette a vadászkastély területét. Az épületek környezetében további két olyan földrészlet van, amely Lázár édesanyjáé; ezek 2015-ben és 2016-ban kerültek a nevére. Lázár Jánosnak is van olyan földbirtoka, amely majdnem szomszédos a kastéllyal, mi több, a két fia nevén is van ott egy földrészlet. Ezek összesen 40,45 hektárt tesznek ki. Korábban Lázár János azt állította, neki semmi köze sincs a vadászkastélyhoz.

Márky-Zay Péter szerint

mintegy 20 százalékra becsülhető azon vásárhelyiek aránya, akik megalkuvásból szavaztak a Fideszre,

és akik életképes alternatívát látva megmozdulhatnak. Az ő körükben hasznos téma lehet a korrupció.

A kormánymédia most megpróbálja Simicska Lajosra, a három éve kegyvesztetté vált oligarcha nyakába varrni az Elios-ügyet, mondván éveken át ő volt a tulajdonosa az Eliosnak. Ez valóban így van, bár a 24.hu eddigi írásaiból kiderül, hogy a 35 LED-lámpás városi tenderből

mindössze három zajlott Simicska idején, Tiborcz István pedig mindvégig igazgatósági tag volt

a cégben.

A 24.hu legújabb ismertetése pedig feltárja, hogy Simicska (aki cégén keresztül 2010 és 2013 júniusa között birtokolta az Elios többségét) idején, 2011-12-ben összesen 300 millió osztalékot fizetett a cég a tulajdonosoknak, az utolsó évben a nyereséget áttették a 2014-es évre tartalékba. Simicska úgy szállt ki az Eliosból, hogy a 21 milliós adózott nyereséggel együtt

120 milliót benn hagyott a társaságban,

amelyet Tiborcz és régi barátja, Erdei Bálint vett át (cégeiken keresztül).

A „szüret” ezután indult: 2014-ben 471, a rákövetkező évben már 972 milliós osztalékot vettek ki a tulajdonosok az Eliosból. Ekkor Tiborcz eladta az Eliosban lévő cégét egy másik nagy tendernyertesnek, a Várkert Bazárt is felújító West Hungária Baunak.

A FüHü által is ismertetett szolnoki lámpa-ügylet közel egymilliárdos szerződéseit is Simicska távozása után, 2013 őszén és végén írták alá.

Érdekes, és Simicska Eliosból való nagyvonalú kiszállását kérdésekkel övező körülmény, hogy a 2013 közepi tulajdonoscsere után néhány héttel volt Tiborcz és az Orbán-lány esküvője. Sokan ezt

Simicska nászajándékának tartják.

Ezzel kapcsolatban Pető Péter, a 24.hu felelős szerkesztője a Független Hírügynökségnek úgy fogalmazott, hogy meglehetősen vicces, ami a kormánypárti sajtóban megy arról, ki nyerte a többet, mekkora a része az Elios ügyeiben a korábban hozzájuk tartozó Simicska Lajosnak. „Ezt én belső elszámolási vitának tekintem” – mondta.

Szintén a kormányzati elhárítás részévé vált, amit Lázár jelentett ki, hogy az OLAF a választásokra időzítette a jelentést. Pető szerint Lázár politikai kinyilatkoztatásaival nehéz mit kezdeni: a jelentés elkészülte és nyilvánosságra kerülésének időpontja vajon milyen viszonyban van azzal, hogy megtörténtek-e ezek a bűncselekmény-gyanús ügyek? Ha májusban, a választások után, vagy egy éve válnak ismertté, attól ártatlanabbak-e a résztvevők.

Az Elios-ügy általános hatásait ma még nehéz felmérni – mondta Pető Péter. Az OLAF nagyon részletesen körüljárta a történetet, alaposan földolgozta a részleteket, s erre a magyar hatóságok is képesek lettek volna. (Három éve már vizsgálódtak, de aztán törvénysértést nem találva lezárták.) Az eset társadalmi hatásai is attól függenek, hogy a hazai hatóságok tesznek-e valamit. Mi ismertetjük az eseményeket, a továbbiak a hivatalos szerveken múlnak – mondta Pető Péter.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság levele

0

Az NMHH Kommunikációs Igazgatósága levélben szólította fel a Független Hírügynökséget, hogy az Andy Vajna vidéki médiabirodalmának újabb gyarapodásáról szóló cikkünket helyesbítsük. A levelet teljes egészében közöljük.

Tisztelt Szerkesztőség!

Az Andy Vajna birodalma ezúttal Debrecenben nyelt el egy rádiót című cikkükben (https://fuhu.hu/andy-vajna-birodalma-ezuttal-debrecenben-nyelt-el-egy-radiot/ a 24.hu portálra hivatkozva azt írják: „a debreceni Best FM-et kebelezte be nagy titokban a kaszinóguru.”

A valóság ezzel szemben az, hogy a Médiatanács teljes transzparencia mellett működik: üléseinek napirendi pontjai, az ülések jegyzőkönyvei és döntései – a törvény adta keretekközött – nyilvánosak, mindenki számára hozzáférhetőek, és forrásul, illetve tájékozódásul ugyanúgy felhasználhatók minden állampolgár, mint újságíró számára.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a Médiatanács-ülésekről készült heti közleményekben – a törvényi előírásokat szigorúan figyelembe véve – minden esetben a hírértékkel rendelkező kommunikálásra váró döntéseket emeli ki, és minden közleményében is linkelhető módon közzéteszi hivatkozásait. A törvény szerint a napirendi pontok, a jegyzőkönyvek és határozatok minden esetben megtalálhatók a hatóság honlapján. A közlemények nem helyettesíthetik és nem is helyettesítik a határozatok, azaz a döntések törvény szerinti közreadását és megismerhetőségét, az ülések teljességéhez tartozó összes ügy részletes kifejtését, nem váltják fel az elmélyült újságírói vagy a részletes tudományos munkát.

Általánosságban: a közleményben a vidéki, országos hallgatóközönséget nem érintő rádiók médiaszolgáltatási jogosultságnak meghosszabbítása nem kerül bele, például legutóbb a július 25-én napirendre vett, az ajkai és várpalotai vételkörzetben egyaránt fogható Mária Rádió Bakony frekvenciahosszabbítása esetében sem tett így, és nem írta bele közleményébe a kifogásolt napon azt, hogy a nyíregyházi Zenebolygó Kft. kérelmét is pozitívan bírálta el a testület, és a rádió még öt évig szólhat a 91,1 MHz-en.

Kérjük a fent leírtak alapján cikkük helyesbítését.

NMHH, Kommunikációs Igazgatóság

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK