Kezdőlap Címkék 15 év az EU-ban

Címke: 15 év az EU-ban

Putyin-Orbán egyet akar: új határokat!?

0

Boris Kolar szerint Putyin felrúgta a párizsi békerendszer határait az Ukrajna elleni háborúval, Orbán Viktor pedig ebből arra következtethet, hogy új határok lehetnek Magyarország és Szlovákia között.

Magyarország profitált Csehszlovákia felosztásából: megszerezte Kelet-Szlovákiát és Kárpátalját. Horthy Miklós, Magyarország kormányzója Kassán ünnepelte az új határokat fehér lovon. A történelmi Magyarország határainak a helyreállításáról beszélt. Csehszlovákia felosztását Hitler kezdeményezte, de a nyugati nagyhatalmak is elfogadták. Ezt állítja a szlovák parlament elnöke.

A náci Németország nemcsak ott rajzolta át Európa térképét: visszakerült Magyarországhoz a Vajdaság és Észak Erdély. Teleki Pál miniszterelnök öngyilkos lett, mert jól látta: ha Hitler veszít a háborúban, akkor Magyarország nem tarthatja meg a visszaszerzett területeket. Amikor Magyarország hadat üzent a Szovjetuniónak 1941-ben Molotov külügyminiszter felajánlotta, hogy elismerik Észak Erdélyt Magyarország részének, ha a magyar csapatok nem csatlakoznak a nácik támadásához. Magyarország akkori vezetői bíztak Hitler győzelmében, és ez lett a vesztük. A második világháború után visszaállt – kis korrekciókkal – a trianoni béke határozat.

Putyin-Orbán: együtt Ukrajna ellen?

Az orosz elnök évek óta tervezgeti Ukrajna felosztását. Eszerint Kijev körül a jelenleginél jóval kisebb államot neveznék Ukrajnának. A keleti és déli részek Oroszországhoz csatlakoznának, a nyugatiak Lengyelországhoz. Kárpátalján Magyarország és Szlovákia osztozhatna míg délnyugat Ukrajna – az egykori Bukovina – Romániához kerülne. Ez emlékeztetne az 1940-es állapotra. Putyin elképzelését Lengyelország visszautasította. Orbán Viktor álláspontjáról nincs hiteles információ. A magyar miniszterelnök pragmatikusan kihasznál minden lehetőséget, de tisztában van a realitásokkal. Kárpátalján a lakosságnak csak a 10%-a magyar, és a számuk a háborúval tovább csökken. A nyugati nagyhatalmak egyertelműen támogatják Ukrajnát Putyinnal szemben. Magyarország a NATO tagja vagyis az USA jóváhagyása nélkül nem tehet semmit.

Visegrád kampec?

Pozsony már korábban tiltakozott amiatt, hogy a magyar kormány titkos alapot hozott létre földek és ingatlanok vásárlására Szlovákiában. A két miniszterelnök tárgyalt egymással, és a magyar kormány megszüntette a titkos alapot. Akkor még Orbán Viktor bízhatott a visegrádi négyes közös fellépésében Brüsszelben. A szlovák nemzetgyűlés elnökének mostani megszólalása azt mutatja, jegy ennek jó időre vége. Szlovákia és Csehország már korábban szakított a visegrádi négyek Brüsszel ellenes fellépésével. Meg is kapták az uniós pénzeket. Lengyelország és Magyarország nem, de Putyin háborúja Ukrajna ellen ezt a két korábbi szövetségest is szétválasztotta. A jogállamiság vizsgálat csak Magyarország ellen indult meg. Lengyelország immár a NATO és az EU legfontosabb front állama az Ukrajnában folyó háború idején. A magyar diplomácia magára maradt. Orbán Viktor immár nem számíthat a visegrádi együttműködésre Brüsszelben pedig nagy szükség lenne rá hiszen az uniós euro milliárdok nélkül hosszú távon nem üzemeltetheti a nemzeti együttműködés rendszerét. Magányos harcosként kell az uniós pénzeket kiharcolnia miután a választásokon nagyon megerősödött Magyaroszágon, de elszigetelődött az Európai Unióban.

A magyar kormány számára katasztrófa  lehet Biden

Legalábbis ez a véleménye Slawomir Sierakowskinak, a Krytyka Polityczna mozgalom alapítójának,  aki a Project Syndicate portálon fejtette ki a véleményét.

A független globális hatalmak mint Oroszország, Brazília vagy Törökország számára nem jelent feltétlenül tragédiát Biden megválasztása, de Lengyelország, Magyarország és Szerbia vezetői számára ez valóságos katasztrófa!

„Az Obama korszakban a magyar kormány folyamatosan kioktatások, vádak és támadások célpontja volt” – mondta Szijjártó Péter, aki nyilvánvalóan attól tart, hogy Obama egykori alelnöke folytatja ezt az irányvonalat. Ezért támogatta Orbán Viktor miniszterelnök Trump megválasztását már 2016-ban is – szemben az európai vezetők többségével.

Vucsics szerb elnök nyíltan meg is fogalmazta: „nem jöttem ki jól Bidennel amikor Szerbiába látogatott mint Obama alelnöke. Most se jövök ki jól vele, de azért gratuláltam a megválasztásához.” Vucsicsnak marad Putyin…

Orbán persona non grata volt

Washingtonban a demokraták nem fogadták a magyar miniszterelnököt, akit többször is bíráltak. Trump mindezen változtatott: nemcsak, hogy fogadta Orbán Viktort, de jó kapcsolatot épített ki a magyar miniszterelnökkel. Akinek nemcsak, hogy elnézte a CEU kipaterolását Budapestről hanem azt is, hogy a magyar kormány jó kapcsolatokat ápol Kínával és Oroszországgal is.

Tegyük hozzá, hogy ezt a magyar miniszterelnök Németország jóváhagyásával tette hiszen Európa legnagyobb exportőre így is meg tudta kerülni az amerikai szankciókat Kína és Oroszország ellen. Ezért is maradhatott meg a Fidesz az Európai Néppártban, ahol a németeknek döntő szavuk van.

Kaczynski a legfőbb vesztes

Az USA és Lengyelország olyan védelmi egyezményt írt alá, amely Trump számára biztosított egy sziklaszilárd európai szövetségest és nagy fegyver eladásokat míg Kaczynski erőteljes támogtaást kapott nemcsak Putyin Oroszországa, de az EU ellen is! Trump távozása után felértékelődik a német kapcsolat. Ezt kockáztatja a lengyel kormány azzal, hogy vétóval fenyegeti az uniós költségvetést. A 750 milliárd eurós válságkezelő alap nem igényel 100%-os támogatást vagyis ott a vétózás lehetősége nem áll fenn! Az uniós pénzek azonban nagyon kellenek Lengyelországnak éppúgy mint Magyarországnak. Ha szövetséges nélkül maradnak a nemzetközi színtéren, akkor legfeljebb csak egymásra számíthatnak, de nagy kérdés , hogy meddig …

Másfél évtized az EU-ban egyetlen grafikában

Nem sok kommentárt igényel az az infografika, amelyet a KSH közölt. Ez mindazokat – talán – meggyőzi arról, hogy nincs visszaút, sőt, a „nemzeti internacionalizmus” egyre gyarapodó táborát is elgondolkodtathatja.

Sokféle megközelítésben írtak mostanában abból az alkalomból, hogy 15 éve lettünk az EU tagjai. Mi is vontunk egyfajta mérleget, elsősorban arra összpontosítva, ahol elmaradtunk a kínálkozó lehetőség(ek)től. Arra, hogy a pénzeső ellenére az egy főre jutó gazdasági teljesítményben a térség végére zuhantunk, a termelékenység lényegében nem javult, s a szavakkal szemben változatlanul az olcsó bérű ország a hivatalos stratégia, amelynek egyre inkább hátrányai ütköznek ki.

De azért számos alapvető változást hozott 2004. május elseje. Ezt szemlélteti a Központi Statisztikai Hivatal infografikája, amely önmagáért beszél.

Másfél évtized az EU-ban: részben elfecsérelt időszak

A temérdek pénz ellenére Magyarország nem aknázta ki az EU-tagságban rejlő lehetőségeket. Az összesített növekedésben sereghajtók vagyunk, más mutatókban maradtunk, ahol 2004-2005-ben voltunk. A jogállam lerombolása megmutatkozik a számokban is.

Mintegy százezer (!) fejlesztés valósulhatott meg Magyarországon a 2020-as cikluszárásig az EU-támogatásával, amelyek nagyjából kétharmada 2013-ig zajlott le. Az Európai Bizottság magyarországi képviseletének kimutatása 2007 és 2013 között 63 ezer, a magyar kormány adatai alapján 2014-2020 között a támogatott projektek száma 31 305.

Pénzesőben leszakadás

A 2018-at még nem tartalmazó összesítés szerint 51,8 milliárd euró érkezett hazánkba, a saját hozzájárulást beszámítva a nyereség 40,4 milliárd euró. Az egyes évek árfolyamán kiszámolva

a nettó nyereség csaknem 12 ezer milliárd forint volt 2018-ig

(azóta ez tovább növekedett). A fejlesztési hozzájárulás uniós aránya 90-100 százalék.

Ennek a rengeteg felzárkózási támogatásnak köszönhetően évente átlagosan a bruttó hazai termék (GDP) négy százaléka körüli összegek érkeztek Magyarországra. Ez az egész EU-ban (a nettó támogatott országok körében) a második legnagyobb hozzájárulás a lengyelek után.

Ez GDP-arányosan kumulálva 40 százalék körüli tétel. Ami azonban ebből „kijött”, az igen elszomorító. A magyar gazdaság ebben az időszakban összesítve nagyjából 17 százalékkal nőtt, tehát a GDP-hez mért támogatásnak körülbelül a felével. Ennél is nagyobb baj, hogy ezzel

tökutolsók vagyunk a térség országainak sorában.

A már idézett Lengyelország csaknem 60 százalékkal, Szlovákia több, mint 50 százalékkal gyarapította gazdaságát; a hozzánk képest sokkal magasabb fejlettségi szintről induló Szlovénia is 22 százalékkal növekedett. A balti országok 25-35 százalékot teljesítettek.

Megmutatkozik a leszakadó fejlődési tempó az egy főre jutó GDP-ben. Egy közelmúltbeli konferenciára készült tanulmányból kiderül, hogy a rendkívül dinamikus 2010 utáni években ez 11 ezerről 22 ezer euróra ment fel.

Csakhogy míg 15 éve Szlovénia és Csehország mögött hazánk következett ebben a mutatóban, addig mostanra már csak Bulgária és Románia van mögöttünk a közvetlen környéken.

Nem lettünk hatékonyabbak

A sok mindent megalapozó, illetve determináló adatok egyike az, amely azt méri, hogy a termelékenység (egy munkaórára jutó érték) az EU átlagához mérten hogyan alakult. Nos, ebben lényegében ott vagyunk, ahol másfél évtizede voltunk: 66,8 százalékról 67,3 százalékra „emelkedtünk”, amivel szintén a sor végén állunk.

És változatlanul olcsók vagyunk…

Vagyis a magyar gazdaság hozzáadott értéket előállító képessége érdemben nem javult (legfeljebb az itt működő multinacionális cégeké). Ez természetesen megmutatkozik az egy munkaórára jutó munkáltatói kiadásban is. Sok örömre nem lehet okunk, az EU-28-ak átlagában 20-ról 27,4 euróra nőtt az óránkénti teljes munkaerőköltség, a magyar adat 6 euró helyett tavaly 9,2 euró. Ez egyszerűen fogalmazva azt jelenti, hogy most éppúgy körülbelül egyharmadannyiba kerül átlagosan a munkáltatóknak egy magyarországi munkaóra, mint 2004-ben.

Ez megmagyarázza azt is, hogy az elmúlt évek dinamikus béremelkedése miért annyira féloldalasan, nagyrészt a külföldi tulajdonú cégeknél valósult meg. Ezeknél a költségeken belül a bér aránya általában alacsony, még van „tartalék”.

…meg korruptak

Sokat elárul a Transparency International Magyarország által készített grafikon arról, milyen összefüggés mutatható ki a jogállam állapota és a beruházások változása között.

Forrás: TI

Az ábra azt szemlélteti, hogy a jogállam leromlásának, vagyis a korrupció növekedésével párhuzamosan csökkent a beruházási ráta a magyar gazdaságban. Ennek számos összetevője van. Kimagaslóan magas (uniós összevetésben) az egyindulós közbeszerzések aránya (körülbelül 30 százalék), sok a „lezsírozott”, testre szabott kiírás, a több ajánlatos tenderek között is jelentős a súlyuk a vélhetően „leosztott” pályázatoknak, és a legnagyobb összegű fejlesztések zöme egy szűk körben csapódik le.

Nagyjából 25 százalékra becsülhető ezekben a túlárazás

az állami közreműködéssel elirányított tenderekben (A Korrupciókutató Központ Budapest tavalyi tanulmányai – itt és itt mindezt részletezik.).

Mindezek mögött olyan kormányzati stratégia húzódik meg, amely szinte predesztinál a pazarlásra. A 2010 utáni eurómilliárdok felhasználásakor megfogalmazott cél az volt, hogy legalább 60 százalékot közvetlen gazdaságfejlesztésre kell fordítani, ennyi pénzt azonban nem képes hatékonyan felszívni a magyar gazdaság. Az emiatti leszakadás pedig csak növekedni fog, mert a kormány már ez év tavaszára lekötötte a 2020-ig tartó EU-s támogatási ciklus teljes keretét. Ugyanebben a szellemben.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!