Nem tudom, hányan emlékeznek még a „Budapest, Budapest, te csodás…”, az „Egy boldog nyár Budapesten…”, a „Nékem csak Budapest kell…”, a „Pest megér egy estet…” meg a többi hasonló témájú régi slágerre, amelyekből látható, hogy bizony létezett olyan korszak, mikor Budapesttel még volt semmi baj. Ekkor alakult ki a „Felmegyek” ige használata, és a fiatalok még a Kékestetőről is „felmentek” Pestre, hogy ott csináljanak karriert. A mezőgazdaságban a gépesítésnek hála, nem kellett már annyi ember, mint korábban.
Akkortájt minden fontos és jó dolog Budapesthez kötődött, még a mezőgazdasági termékek is, amelyek szülőhazája pedig jellegzetesen a vidék, de a válogatott, legszebb gyümölcshalmok a fővárosban voltak megtalálhatók. Azóta akadt néhány kisebb megbicsaklás Budapest életében, de mindig megtartotta vezető helyét, annál is inkább, mert a XIX. században kialakult mérete egy háromszor nagyobb országhoz igazodott. Ebből következően ma is jelentős részt vállal a GDP-ből, sőt többet is, mint arányosan kellene. A lakosságszám ugyanis az ország népességének egyötöde (pontosan valamivel kisebb), ugyanakkor az általa megtermelt GDP az országénak egyharmada (pontosan valamivel nagyobb).
Az ország GDP-je a Centre for Economics and Business Research szerint 220 milliárd USD, ami 355 HUF/USD esetén 78 100 milliárd HUF. Ebből Budapest 36,7 %-ot, azaz 28 700 milliárd HUF értéket termel. Az ember azt gondolná, hogy ennyi pénzből a főváros robbanásszerű fejlődése garantálható, de a költségvetési számokból kiderül, hogy nem. A főváros költségvetési főösszege ugyanis nem 14 350 milliárd, de még csak nem is 2870 milliárd, hanem körülbelül 425 milliárd HUF. Nem ötven százalék. Nem tíz százalék. Hanem az általa megtermelt érték egy egész negyvennyolc százaléka.
Ha ezt kettő százalékra megemelnék (az se sok, de legalább valami), a főváros máris 149 milliárddal több pénzből gazdálkodhatna, azaz a többletből kijöhetne az idén már 89 milliárdos, úgynevezett „szolidaritási adó”, melyet a kormány maga helyett a nem szeretett önkormányzatokkal fizettet a szegényebb önkormányzatoknak, a fővárosnak feltétlenül szükséges CAF villamosok megvásárlására fordítandó 54 milliárd, na meg még a kormány által a Lánchíd felújítására megígért, de Orbánék által egy ócska trükkel visszatartott 6 milliárd is. Szóval kijöhetne. De nem jön ki.
Ha jól olvastam, Berlin esetében az összeg, amelyből a német főváros gazdálkodhat az általa megtermelt GDP 10 %-a, az meg még a 2 %-nak is az ötszöröse, nemhogy az 1,48 %-nak. Ebből következően legalább 2 százalékot megérdemelne Budapest, de az Orbán kormány regnálása alatt még egy ilyen apró változásnak sincs semmi reménye, így aztán nyugodtan felejtsük el.
Ezért mondhatja Orbán, hogy „A magyar kormány több pénzt költ a nemzet fővárosára, mint maga a főváros”, mert ő intézte és intézi el, hogy a fővárosnak ne legyen pénze fejlesztésre. Lehetőleg egy vasa se, azaz mindenre tőle kelljen Karácsonynak pénzt kunyerálnia. Például a CAF villamosok vásárlására is.
A BKK eredetileg úgy számolt, hogy a villamosok árának csupán 0,56 százalékát kell fedeznie, a többit uniós (IKOP) forrásból finanszírozzák majd, ám a kormány döntése értelmében az új HÉV-szerelvények beszerzését is IKOP-forrásokból fedezik, ezért a CAF-villamosok finanszírozását áthelyezték a helyreállítási alapba (RRF). Mit tesz a sors, az Európai Bizottság a jogállamisági eljárás miatt felfüggesztette az RRF-pénzek kifizetését (ha valaki nem tudná, Orbánék jóvoltából függesztette fel), és a BKK ugyan próbálta visszaterelni a projektet az IKOP-ba, de nem járt sikerrel, mert a kormány olyan sokáig nem hívta le az opciós tételeket, hogy a korábbi uniós finanszírozási ciklus a várakozás közben véget ért.
A fenti fidesztrükkök által a villamosok beszerzése komoly veszélybe került. Végül a május 26-i Magyar Közlönyben megjelent egy kormányhatározat, amely már beilleszti az 51 szerelvény beszerzését az IKOP Pluszba, egy másik határozatban pedig 54,15 milliárd forinttal megemelte a „tiszta üzemű városi-elővárosi közlekedés erősítése Budapesten és agglomerációs településein” program keretösszegét, azaz Orbán nagy kegyesen engedélyezte, hogy a tisztán EU támogatáshoz hozzájuthasson Budapest. De ez még semmi, mert ezek után Orbán Viktornak van képe arról pofázni, a kormány sokkal több pénzt tesz bele Budapest fejlesztésébe, mint maga a főváros, holott ez a fejlesztési pénz nem a kormány, hanem az EU támogatása, az pedig, hogy az utolsó pillanatig vigyorogva hagyta fuldokolni a BKK-t és vele a fővárosi önkormányzatot, akiket saját kezűleg lökött a vízbe, tényleg elképesztő. Van ebben valami riasztóan embertelen. És ezzel még nem mondtam sokat.
A vicc-, illetve hivatalosan NER lapok persze lelkesen közlik a budapesti szörnyűségeket. Ilyen például a Metropol, amelyet ingyen osztogatnak (nem kérdés, miből), miközben komoly újságok még a hálón is csak előfizetéssel olvashatók. Példa:
Karácsony Gergely és csapata szerint a kormány kivérezteti Budapestet, és ez az oka annak, hogy csőd szélére sodródott a város. A számok azonban mást mutatnak. Míg a főváros bevételei, mint például az iparűzési adó, évről évre nőttek, a kiadások is kontrollálatlanul elszabadultak.”
A Metropol sajnos hazudik. A főváros bevételei, például az iparűzési adó, névleges értéküket tekintve valóban évről évre nőttek, mégpedig a hatalmas infláció miatt, ugyanakkor a kiadások is nőttek, láss csodát, ugyanazon okból (ki hitte volna, emberek?). A számok tehát nem mást mutatnak, hanem pont azt mutatják, amit kell nekik. A kontrollálatlan elszabadulás stimmel, mivel az inflációt a kormány elfelejtette kontrollálni (az ugyanis az ő feladata), ezért szabadult el, és pörgette föl, persze csak látszólag a kiadásokat meg a bevételeket.
Az újság megy tovább, és fokozza a borzalmakat:
„A következő lista jól mutatja, milyen döntések vezettek a város pénzügyi csődjéhez.
- Rákosrendező – 50 milliárdos költség egy válság közepén”
Mivel a főváros önkormányzata úgy gondolta, hogy Budapestnek nem kell mini Dubaj, valamint hogy ő bizony nem fogja finanszírozni a kormányt, ezért szolidaritási adóból 50 milliárddal kevesebbet fizet, a kettő együtt azt eredményezte, hogy a főváros élt elővásárlási jogával. Jelenleg folyik a per a szolidaritási adó (harács) összegéről. Ha az önkormányzat megnyeri, lesz 50 milliárdja, és akkor nem gond Rákosrendező vételárának a kifizetése.
- „Tanácsadói aranycsapat
A bérköltségek brutálisak: havi szinten 33,8 millió forint, éves szinten 406 millió. A legjobban fizetett tanácsadó 3,18 millió forintot visz haza havonta.”
Kissé meglepő, hogy a FIDESZ úgy tesz, mintha a „tanácsadó” valami fölösleges luxus lenne, holott ha valahol sűrűn lébecolnak, illetve inkább nyüzsögnek a tanácsadók, az a fideszes szervek és szervezetek környéke. Egyébként a tanácsadóknak kifizetett „brutális” összeg Budapest éves költségvetésének 1 ezreléke sincs, aki szerint ez okozza a csődhelyzet, azt inkább nem is minősíteném.
- „Gerikarók
A város közterületei tele vannak oszlopokkal, pollerekkel és korlátokkal. Ezek a hírhedt „gerikarók”, amikre száz milliókat költöttek el, a kerékpársávok mellé. A főváros legújabb közbeszerzése szerint júniusban újabb 120 millió forintért telepítenek karókat.”
Tényleg valami baj lehet azzal, aki ezt a Metropolnál írta, ugyanis egyrészt a „gerikaróknak” határozott közlekedésrendészeti céljuk van, azaz nem játékból vannak ott, másrészt a város költségvetéséhez képest fillérekbe kerülnek.
- „LMBTQ-projektek és Pride-támogatás”
Aszta! Minő pazarlás! Támogatni? Ezeket?
Ide már nem mert Szerző összegeket írni, mert félt, hogy még az elfogult olvasók is kiröhögik.
- „Karácsony Gergely folyószámlahitelt is felvett a fővárosnak
A 2025-ös évre a főváros 40 milliárd forintos folyószámlahitelt vett fel, amivel Budapest gyakorlatilag az év nagy részében mínuszban működik. A csőd szélén billegő önkormányzat szeptemberig 60 milliárdos mínuszt jósol, amit legfeljebb az őszi iparűzési adóbevétel csökkenthet majd.”
Mindig így csinálják, ugyanis az iparűzési adó csak ősszel érkezik, ám a várost addig is működtetni kell.
Mint a fentiekből látható, szó sincs arról, hogy az önkormányzat miatt került volna bajba Budapest, sokkal inkább mondható, hogy a jelenlegi helyzetbe nem sodródott, hanem sodorták, és az sem kérdés, hogy kicsoda. Hogy pedig erről a papagájkórus a miniszterelnök vezetésével hogyan hazudozik, és miket, az komoly pszichológiai tanulmányok témája lehet, mind a népátverésre szakosodott bandát, mind a megcélzott szavazóréteget illetően.
Egyébként kezdem sajnálni a Metropolt. Ennyire szerény képességű munkatársakkal nehéz lehet. Vagy az olvasókat nézik teljesen hülyének?
