„Továbbra is magas a korrupciós kockázat Magyarországon, ezért az anti-korrupciós kereteket meg kell erősíteni” – többek között ez áll abban a levélben, amelyet Corina Creţu regionális fejlesztésért felelős uniós biztos küldött a néhány héttel ezelőtti Ujhelyi István, szocialista EP képviselő által hivatalosan feltett kérdésre.
Ujhelyi azért fordult a szakpolitikáért felelős biztoshoz és Jean-Claude Juncker bizottsági elnökhöz, mert szerinte a kormányzat legfelsőbb szintjéig érő korrupciós ügyek felvetették a további uniós kifizetések felfüggesztésének lehetőségét a visszaélések teljes feltárásáig.
Az elmúlt hónapokban nem pusztán az Orbán Viktor miniszterelnök közvetlen környezetét is érintő – az OLAF szerint bűnszervezetben elkövetett csalás gyanúja – okozott botrányt, de
súlyos visszaéléseket tárt fel a sajtó a több mint ezermilliárd forintnyi forrást szétosztó Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) kapcsán is.
Tudható, hogy ezen források jelentős részét politikai és nem szakmai vagy rászorultsági alapon osztották ki. Többek között Heves, Békés, Bács-Kiskun, Nógrád, Baranya, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Somogy és Tolna megyében is konkrét esetek alapozzák meg a gyanút: a helyi Fidesz-vezetők az uniós előírásokkal és a hatályos törvényekkel szemben saját potentátjaiknak osztották szét az európai közpénzeket. Árulkodó bizonyítékot maga az uniós pénzekért felelős – azóta visszavonult – miniszter, Lázár János is szolgáltatott, amikor nyilvánosan elismerte: azért nyertek teljesen egyforma pályázatokkal bizonyos fideszes települések, mert „politikai megegyezés” alapján osztották szét a pénzeket a megyei önkormányzatok, a formális pályázatok pedig csak a „megegyezések dokumentálásai”.
Corina Creţu uniós biztos Ujhelyinek megküldött levelében közli: a regionális fejlesztési pénzek kapcsán a Bizottság ellenőrző vizsgálatot folytatott Magyarországon, amelynek jelentését tavaly évvégén el is küldték a kormánynak. Creţu hozzátette, hogy az ügyeket jelenleg is vizsgálják, a legnagyobb „igyekezet és figyelem” mellett. Az uniós biztos arra is rámutatott:
a 2020 utáni pénzügyi keret kapcsán épp azért van szükség bizonyos szigorításokra,
hogy megerősítsék az átláthatóságot és garantálható legyen az európai adófizetők pénzének megfelelő felhasználása.
Ezúton szólítom fel a kormányt, hogy hozza teljes terjedelmében nyilvánosságra a Bizottság által megküldött vizsgálati dokumentumot és garantálja a TOP-pénzek körüli visszaélések teljes és objektív feltárását!
