A fekete lovag mindig győz. Még ha megőszült a haja, akkor is. Most például, mint azt nekünk, szájtátiaknak elmesélte, a nyolcvankilences Tienanmen tér pártállami tankjaihoz hasonlító, 26 darab rettenetes miniszterelnökkel/elnökkel állott szemben az Európa Tanács ülésén, és mégis egyetlen laza mozdulattal úgy megfúrta… oppardon, úgy megvétózta az Ukrajnával elkezdendő EU tárgyalásokat, mint a pinty!
Ezúttal már könnyű dolga volt, mert eddig két esetben egyedül állta el a szörnyek útját, ahogy a tankok útját anno az az egy szál kínai, de most a VOKS/2025 jóvoltából több mint kétmillió hős magyar áll Orbán mögött a női Brezsnyev vezette Fenevad ellenében (női Brezsnyev: von der Leyen jelzője O.V. szíves közlése nyomán; Fenevad: Brüsszel bibliai neve).
Közelebbről megvizsgálva, amit Orbán Viktor mondott, még részleteiben sem stimmel, hát még így együtt, de nem mondanám, hogy tőle ez szokatlan megnyilvánulás. Tegye föl a kezét, aki meglepődött! … Ez volt várható.
A Daily Telegraph 1989. májusi címlapfotóján szereplő kínai férfiről („Tank Man”) máig nem tudjuk, hogy mi történt vele, ám mivel a sorsa ismeretlen, ennek alapján megbecsülhető. Ha rendelkezésre tudott volna állni, a kínai vezetés fűnek-fának mutogatta volna, hogy íme, milyen toleránsak ők a néppel, de hogy ezt nem tette meg, sőt a cenzúra erőteljes működése révén a fenti híres képet a fiatal kínaiak kétharmada nem is ismeri, erősen utal arra, hogy hosszú börtönévek nélkül nem úszta meg… ha ugyan csak börtön volt a juss.
Aki szerint Orbán („Ukrajna man”) ugyanolyan kockázatot vállalva állta útját Brüsszelben az Ukrajna EU felvételét jelentő szörnyűségnek, mint az a hős kínai a Mennyei Béke terén a tankoknak, az… khm… téved. A kétfajta kockázat nem azonos, sőt a magyar miniszterelnök esetében semmiféle kockázatról nem beszélhetünk. A megítélése az Európa Tanácsban úgysem süllyedhet tovább, mert annál lejjebb nem létezik, a fizikai büntetések pedig arrafelé nem szokásosak, még az enyhébb, saller/koki jellegűek sem. Ezt a „Milyen bátor faszagyerek vagyok én, hogy egyedül kiálltam” című miniszterelnöki önfényezést nyugodtan felejtsük el, mert nem bátorság kellett hozzá, hanem valami egészen más.
Mint azt Orbán úrtól tudjuk, a helyzet mára megváltozott. Két egyéni hőstett után nem kell tovább magányosan vitézkednie, mert a VOKS/2025 révén több mint kétmillió magyar ember hangján mondhatja majd a tárgyaláskor, hogy Magyarország nem támogatja Ukrajna európai uniós csatlakozását. Eddig csak a saját hangján mondta, hogy Ukrajnának coki, mostanra viszont már a fideszes szavazók egy része is vele együtt küldi el a francba az ukránokat. Az ott élő magyarokkal együtt természetesen. Mi már bévül vagyunk, az a lényeg, több éhes száj nem kívántatik! Elenné előlünk az ingyenfalatot. Hogy az együttműködésből haszon is származhat, az Orbánéknak ismeretlen terep. Nemzetállam meg együttműködés… ugyan már…
A választásra jogosultak száma Magyarországon a legutóbbi adat szerint 8 215 304 fő, ebből a visszaküldött kérdőíveken 2 168 431 polgár nyilvánította ki, hogy nem kér Ukrajna EU-hoz való csatlakozásából, azaz a magyar választópolgárok 26,4 százalékának van Orbánéknak tetsző véleménye. Ez nemhogy kétharmad, de még a fele se. Hogy a magyar választópolgárok negyedéből hogy lesz mégis „Magyarország”, arról inkább nem nyilatkozom. Na persze arról sem, hogy milyen propagandisztikus módszerekkel sikerült legalább a FIDESZ szavazók egy részét belerángatni a voksolásba. Ismerjük már a technikát. Érdekes lehetett volna egy további kérdés, hogy a választók miért nem akarják Ukrajnát az EU-n belül látni, de hamar rájön az ember arra, hogy ez kérdésnek nem érdekes, hanem fölösleges, mert a visszaküldők úgyis Orbán sablonszövegével válaszoltak volna (lásd pl. itt).
„A magyar nép megkérdezése” színháznak azért jó volt, ahogy a színházi plakátok is a három főördöggel, meg a „Ne hagyjuk, hogy a fejünk felett döntsenek” szövegű hülyeséggel (Zelenszkij ugyan miben tudna a magyarok feje felett dönteni?). Az előadás hatásos, sokan hitték, illetve sokakkal elhitették azt, hogy a VOKS/2025-nek valamiféle jelentősége van. Pedig nincs neki. Egy szemernyi se. Aki ugyanis belegondol, hogy Orbán már kétszer nem írta alá a tervezett EU dokumentumot, és most is elég lett volna ennyi, bármifajta voksolás, plakátok, meg az erről való folyamatos hablaty nélkül, rögtön rájön, hogy itt a nép pénzéből hülyítik a népet. Ezzel a gondosan kimunkált és megrendezett előadással mutatják be, hogy a jóságos miniszterelnök úr nem csak úgy szavazgat jobbra meg balra az EU-ban, hanem egyrészt felvilágosítja a népet, hogy mely rosszemberek akarnak a feje felett dönteni, ráadásul meg is kérdezi a népét, hogy az mit akar. Rogán csapata nem véletlenül kap évente(!) 50 milliárdot plakátozgatásra, népkérdezgetésre, kormányhirdetésre. A nép jó része örül annak, hogy ilyen rendes, becsületes, jószívű miniszterelnöke van neki.
Egyetlen módon lehetne kibabrálni fideszékkel: ha a legközelebb a választópolgárok azon tömege, akinek Orbánéval ellenkező a véleménye, nem kidobná a szavazócédulát, hanem az ellenvéleménnyel beikszelve beküldené, akkor ugyanis könnyen előfordulhatna, hogy az ellenvélemények száma felülmúlja a fideszes vélemények számát, azaz a nép mást akar, mint amit Orbán szeretne. Szívesen megnézném Orbánt, hogy ilyen esetben milyen képet vág az EU szavazáskor, de erre sajnos nem látok sok reményt. Túl nagy szervező munka kellene.
A fentiekből az is látható, hogy az EU egyes kérdések eldöntésekor nem demokratikusan, hanem fekete-fehér alapon működik. Itt van például a mostani, amelyben 1:26 arányban az Orbán féle álláspont győzött, azaz 3,85 százalék legyőzte a 96,15 százalékot, és ez továbbra is így lesz, azaz Ukrajna meg az EU Orbánon kívüli része semmit sem tehet ellene. Elvileg csak akkor változik a helyzet, ha egy olyan miniszterelnöke lesz Magyarországnak, aki támogatja Ukrajna felvételét.
Van is nálunk ilyen. A Tisza Párt jelöltje. Ők minden kérdésben az okos lány technikáját alkalmazzák, például a jelenlegi kérdésben támogatják Ukrajna felvételét, de a gyorsított felvételt már nem. A fideszes propagandagépezet viszont hatékony, már ennyi is elegendő ahhoz, hogy megpróbálja a Tiszát mindenféle, sokszor már röhejes eszközökkel Ukrajna által lefizetett pártnak beállítani. A nem vakhitűek persze rögtön látják, hogy a Tisza nem azért támadja a FIDESZ-t, mert valakik megfizetik, hanem mert a FIDESZ választási ellenfele, és ő szeretne győzni, Orbánék viszont soha nem a normálisokra hegyezték ki a kampányukat. Így aztán sokszor győztek is. Mindig kétharmaddal ráadásul.
Ma még nem látható, hogy Ukrajnát fő kampánytémának kinevezve mi lesz a végeredmény, de az kegyetlenül bosszant, hogy ebbe a Tisza elleni harcba az állambiztonsági szerveket is gátlás nélkül belerángatják. Mint a gyerekek, akik a játékban vesztésre állva előkapják apjuk pisztolyát. Valószínűleg fogalmuk sincs arról, hogy ez veszélyes. Már így sincs sok bizalma bennünk a szövetségeseinknek, ráadásul még ez is, ami tényleg röhej, ráadásul óriási hülyeség.
És ezek kapnak nálunk állandóan kétharmadot?