Nem sokkal Macron francia államfő után látogatott az Egyesült Államokba Angela Merkel német kancellár, akinek egyetlenegy kérdésben sem sikerült nézeteit elfogadtatnia Donald Trumppal.
Viták pedig vannak bőven Washington és Berlin között: a kereskedelmi háború, melyet Trump meghirdetett nem elsősorban Európa ellen irányul, de kedvezőtlen hatással van az egész világkereskedelemre. A katonai kiadások növelése Európában: Németország – Magyarországhoz és sok más EU tagállamhoz hasonlóan – nem teljesíti a NATO előírásait, mely szerint a GDP 2%-át kell a hadseregre fordítani. Ezt Trump most nyomatékosan sürgette Washingtonban, külügyminisztere Mike Pompeo pedig Brüsszelben. Elsősorban azért forszírozzák ezt, mert tudják: az európaiak fegyver vásárlásainak célpontja elsősorban Amerika lesz!
Vita van még ezen kívül az USA és Európa között az Iránnal kötött hathatalmi egyezményről. Ezt Trump fel akarja mondani, a másik öt nagyhatalom viszont nem. Trump szerint az egyezmény „rettentően rossz”. Macron és Merkel szerint még mindig jobb egy rossz egyezmény mintha semmi sem akadályozza az atomfegyver megszerzését Irán esetében.
Mind Merkel mind Macron azt hangsúlyozta Washingtonban, hogy szövetségesek között nem szokás háborúzni. Márpedig Trump kereskedelmi háborúja ezt jelentheti. Az amerikai elnök viszont az America First jegyében cselekszik, és fütyül szövetségeseinek az érdekeire. Ezzel viszont azt érheti el, hogy az EU megpróbál Kínához közeledni hiszen az érdekei a kereskedelmi háborúban sokban közel állnak egymáshoz. A baráti egyet nem értés Washingtonban azt mutatja, hogy Trump hosszabb távon is folytatni akarja az olyan diplomáciáját, mely semmibe veszi a szövetségesek érdekeit. Ebben a helyzetben kell megtalálnia a választ a jövő kihívásaira az Európai Uniónak.