Aki már nem miniszter, az őszintébben beszélhet? Balog Zoltán szerint gőgösen hangzik, ha valaki azt mondja, majd ő megvédi a keresztény Európát. A volt miniszter azt is elárulta, hogy túl sok volt neki a migránsozás.
„Miniszterként is próbáltam nem konkrét politikai szlogeneket alkalmazni, hanem az értékrendemből levezetni, hogy miért támogatom a kormány munkáját. Néha még az újságírók is felfigyeltek rá, hogy például a migrációval, a kerítéssel kapcsolatban cizelláltabb álláspontot képviseltem, mint a kormányzati kommunikáció. Ezt elfogadták a minisztertársaim, elfogadta a miniszterelnök, miközben lojális maradtam ahhoz a kormányállásponthoz, amitől az elején, őszintén megmondom, megrettentem. Kerítést fogunk építeni, hát hogy?” – mondta Balog Zoltán a SZEMlélek blognak adott interjúban.
Miután lemondott parlamenti mandátumáról is, Balog Zoltán már újra a Hold utcai református gyülekezet lelkésze. Viszont továbbra is Orbán Viktor romaügyi biztosa, és a Fidesz pártalapítványának az elnöke.
A kerítéssel kapcsolatos aggályairól az interjúban azt mondta: „komoly, éjszakáig menő vita volt a kormányülésen, ahol a keresztény erkölcsi kérdés is felmerült”. Ma már ezt sokkal kevésbé érzi megdöbbentőnek.
„Kell a kerítés. De azért nem volt olyan alkalom a választási kampányban, hogy ne mondtam volna el: mi nem migránsokat gyűlölünk, hanem a migrációra mondunk nemet. Mert a migránsok emberek, Isten teremtényei, így kell viszonyulni hozzájuk, a migráció világfolyamata viszont káros Magyarország, Európa számára, ezért meg kell állítani.
Meg kell tudni ezt különböztetni. Nem olvastam ezt a tudósításokban. Jellemző”.
Balogot zavarja, ha a politikusok mondanák meg, mi a kereszténység
A kormányzati propagandáról feltett kérdésre azt válaszolta: „azt mondani, hogy Magyarország egy keresztény ország, ez így félreérthető és vitatható dolog. Ha azonban azt mondjuk, hogy Magyarország egy keresztény kultúrájú ország, azt már aláírnám, és akkor különbséget teszek a kultúra és a hitvallás között. A miniszterelnök ezt folyamatosan megteszi, mert ő is érzékelte ezt a félreértést. Megmondom őszintén, ha egyházi ember lennék – most már az vagyok –, engem zavarna, ha a politikusok mondanák meg helyettünk, mi a kereszténység. Hát hogy jönnének ehhez? A kereszténységnek van egy közösségi letéteményese. Ezek pedig a vallási közösségek, és itt nem tennék különbséget, hogy katolikus vagy protestáns. És azt kicsit sértőnek is érzem, hogy az egyházak csöndben vannak, hallgatnak, és akkor a politikusok kiállnak és kardot csörtetnek, hogy majd mi megvédjük a keresztény hitet.”
Azt is kifejtette, hogy szerinte túl sok terület tartozik a korábban általa vezetett minisztériumhoz. „Felmértem a lehetőségeimet a jelenlegi kormányzati konstrukcióban, s arra jutottam, hogy ebben a struktúrában nem tudnám jobban végezni ezt a feladatot. Azt gondolom, hogy minden olyan területet, amely rám volt bízva, jobb állapotban adtam tovább, mint ahogy átvettem, de messze nem vittem végig mindazt, amit el szerettem volna érni. Úgy éreztem, egy ilyen hatalmas minisztériummal nincs is esélyem erre. Márpedig a miniszterelnök választás elé állított, így ez elsősorban az ő döntése volt.”
