A Pentagon közölte: Trump elnök utasítására az amerikai hadügyminisztérium védelmi fegyvereket küld Ukrajnába. Egy hete Trump maga jelentette be a fegyverszállítás leállítását Ukrajnába. Most a Pentagon azt közölte: a cél az, hogy az ukránok meg tudják magukat védeni. Az oroszok minden eddiginél nagyobb légicsapásokat mérnek Ukrajnára.
Rubio – Lavrov: Trump kétkulacsos játszmája
Az amerikai és az orosz külügyminiszter Malajziában találkozik, az ASEAN értekezletének szünetében. Trump mindennap másképp nyilatkozik Putyinról és az ukrajnai háborúról.
“Putyin túlságosan sok embert öl meg”
– jelentette ki Donald Trump kedden. Az amerikai elnök hozzátette: ”ezért védelmi fegyvereket küldünk Ukrajnának.”
Trump nem takarékoskodott a bírálattal: ”Putyin ajánlatai lószart sem érnek, teljesen értelmetlenek!”
Oroszország minden eddiginél nagyobb dróntámadást intézett Ukrajna ellen – Kijevet sem kímélve. Mit változtathat ezen egy külügyminiszteri találkozó? Rubio és Lavrov másodszor találkoznak, az első alkalom Szaúd Arábiában volt nem sokkal azután, hogy a külügyekben újonc egykori floridai szenátor átvette az amerikai diplomácia irányítását. Lavrov 2003 óta irányítja a külügyet Moszkvában. Putyin egyáltalán nem akarja befejezni a háborút, Trump az ellenkezőjét állítja, de egyáltalán nem biztos, hogy nincs ellenére a háború elhúzódása Ukrajnában.
A háború nagy üzlet : Trump félúton Kijev és Moszkva között
Az amerikai elnök csalódott Putyinban, és 10 Patriot légvédelmi üteg szállítását ígérte meg Zelenszkij ukrán elnöknek. Trump 24 óra alatt akarta befejezni a háborút Ukrajnában, amely már több mint három éve tart, de senki sem látja a végét. Lehet, hogy az amerikai fegyvergyáraknak nem is oly fontos a háborúk befejezése?
“Putyin azt látja, amit mindenki lát, az Egyesült Államok lassan átáll a másik oldalra” – így vélekedik Anne Applebaum a The Atlanticben. A lengyel külügyminiszter amerikai neje szerint egyáltalán nem az a fontos, amit Trump mond hanem az, amit az emberei csendben tesznek: ”lehet, hogy Donald Trump szidja Putyint és együttérzését fejezi ki az ukránok háborús szenvedései iránt, de az Egyesült Államok diplomáciájának átrendeződése egyre inkább gyorsuló ütemben tovább tart Oroszország, Ukrajna és egyáltalán Európa irányában. Ez nem retorika, ez a valóság.”
Katonai szakértők szerint Trump valóban pácban van, mert mind az ukrajnai mind a közel-keleti háborúban létfontosságúak az amerikai fegyverek a légvédelemben, de ezekből nincsen elég bár az amerikai fegyvergyárak teljesítménye a csúcsra jár. A Wall Street Journalben egy neves katonai szakértő azt írta, hogy négy évbe is beletelhet amíg az USA feltölti raktárait a légvédelmi fegyverekből.
“Az Egyesült Államok még sohasem lőtt ki oly sok Patriot légvédelmi rakétát mint legnagyobb közel-keleti támaszpontjának megvédésére Katarban. Figyelembevéve azt, hogy a konfliktus a Közel Keleten bármikor kiújulhat, és a kínaiakkal kapcsolatos növekvő aggodalmakat – Kínának sokkal fejlettebb fegyverei vannak mint Iránnak, amely megtámadta a katari támaszpontot, de előre jelezte ezt Washingtonnak -, ostobaság lenne, ha az Egyesült Államok több ilyen légvédelmi rendszert kiadna”
– írta Dan Caldwell a Wall Street Journalben.
A katonai szakértő szerint több mint négy évbe telhet amíg az USA teljesen feltölti a készleteit. Arról nem is beszélve, hogy Ukrajna több mint 3000 Stinger rakétát és több millió tüzérségi lövedéket kapott eddig az Egyesült Államoktól. Ezt is pótolni kell.
A Pentagon az egyetlen minisztérium, amely növeli idén a kiadásait
Trump miközben megszüntette az oktatási minisztériumot és sok más kormányzati intézményt, emeli a hadügyminisztérium költségvetését: idén először meghaladja az 1000 milliárd dollárt – 1,06 milliárd. Ebből 167,5 milliárd dollárt irányoztak elő a fegyvergyártásra. Csaknem biztos, hogy ezt felülmúlja majd a Pentagon hiszen a fegyverek árát meglehetősen nagyvonalúan állapítják meg a fegyvergyárak különösen akkor amikor nagy a kereslet. A Pentagon költségvetését már évek óta nem auditálták – részben emiatt. Elon Musk emberei nagyon is keresték a Starlink szerződések dokumentumait, mert állítólag jelentős kickback pénzekre is fény derült volna. A Pentagon és a bankok finanszírozták a Starlink fejlesztést, amelynek óriási szerepe van a hírszerzésben mind Ukrajnában mind pedig a Közel Keleten. Idén a Pentagon 25 milliárd dollárt szán a digitális fejlesztésekre.
A katonai kiadások létfontosságúak az amerikai óriások számára: a sok problémával küszködő Boeing 20 milliárd dolláros szerződést kapott az F 47-es vadászgépek kifejlesztésére. Jelenleg az F-35-ösök biztosítottak légi fölényt Izraelnek és az Egyesült Államoknak Irán fölött. Az F 47-es másodpilótája a mesterséges intelligencia lesz.
A katonai-ipari komplexumra először Eisenhower elnök hívta fel a figyelmet amikor búcsúzott a nyolcéves elnökségtől 1961-ben. Eisenhower tábornok, aki az USA hadseregének európai főparancsnoka volt a második világháború idején, tudta, hogy miről beszél: a military-industrial complex jelentős mértékben befolyásolni igyekszik az amerikai külpolitikát.
2021-ben az USA stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot, 2022-ben Putyin megtámadta Ukrajnát, 2023-ban kitört az újabb háború a Közel Keleten.
Trump szavakban mindig bírálja a katonai-ipari komplexumot, de valójában csak azt akarja, hogy az USA ne folytasson külföldön háborúkat, mások viszont igen! A háborúkat ugyanis általában amerikai fegyverekkel vívják. Mégis nem maga a háború, hanem a háborús fenyegetésre való hivatkozás és felkészülés a legnagyobb üzlet az amerikai fegyvergyáraknak: ezért követeli a GDP 5%-át a NATO tagállamoktól Donald Trump.
Európa saját vagy amerikai fegyverekre költ el 150 milliárd eurót?
“Két irányzat van: az egyik a francia, melyet Brüsszel is támogat, az az, hogy európai fegyvereket kell vásárolni a 150 milliárd eurós uniós védelmi alapból, és amerikait csak akkor, ha nincsen más megoldás. A másik irányzat az az, hogy vásároljunk továbbra is amerikai fegyvereket, mert így tudunk továbbra is NATO kompatibilisek maradni. Ehhez az irányzathoz tartozik Lengyelország, a balti és a skandináv államok”
– nyilatkozta a New York Timesnak Charles Grant, a Center for European Reform igazgatója.
Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter szerint “Franciaország kivételével minden európai NATO tagállam továbbra is az Egyesült Államokból szerzi be fegyvereit.”
A 150 milliárd eurós európai védelmi alapból 35% lehet az Európán kívüli fegyverek beszerzésének aránya. A franciák csak 15%- ot akartak, de a többiek nyomására elfogadták a 35%- ot. Képes lesz-e Európa versenyezni az USA-val a fegyverkezésben? Rövid távon semmiképp sem, de közép és hosszú távon van erre esély:
”A hátrány csökkentése lehetséges, de természetesen nem egyetlen pillanat alatt. Közép távon Európa versenyképessége ezen a téren is javulhat. Öt év múlva már lehet eredmény a fegyverkezés terén is”
– bizakodik Guntram Wolff, a Bruegel kutatóintézet vezetője, az Université Libre de Bruxelles professzora.
