Az aszály az új pandémia, és a globális helyzet egyre rosszabb, mert erre nincsen gyógyszer. A vízhiány immár komoly társadalmi, gazdasági sőt olykor politikai kérdés is, mert az aszály migrációt és háborút is okozhat.
A londoni Guardian ismerteti a stockholmi Water Institute drámai számait, és hozzáteszi: egyelőre nem sokat tesznek az aszály ellen, amely a klímaváltozás miatt egyre nagyobb területet és egyre több embert érint a világon.
4 milliárd embernek kell azzal számolnia, hogy az év legkevesebb egy hónapja idején aszály lesz, ezt nevezi komoly vízhiánynak a tudomány, amely már régóta figyelmeztet arra, hogy a Föld mind nagyobb része válhat lakhatatlanná a vízhiány miatt. Közben viszont az emberiség létszáma meghaladta a 8 milliárdot vagyis egyre többen akarnak ugyanakkora vízmennyiséget felhasználni. Az eredmény: olyan nagy folyók mint a Sárga folyó Kínában vagy a Colorado az Egyesült Államokban nem érik el a tengert! A vizet kiszippantják belőlük a gyárak, a mezőgazdasági területek és a falvak és városok. A tavakkal ugyanez történik: az Aral tó vagy Urmia tó Iránban szinte már eltűnt. A Garda tóban immár gyalogszerrel is lehet közlekedni egyes részeken. A stockholmi International Water Institute drámai számokat közöl: ha minden így megy tovább, akkor globálisan 50%-kal több vízre lenne szükség mint az ezredfordulón “ – mondja Torgny Holmgren igazgató. Aki gyorsan közli a rossz hírt is:
“Ekkora emelkedés lehetetlen, mert a víz készletek korlátozottak.”
Mi lesz akkor, ha a világ jelentős részén az emberek nem tudnak majd kezet mosni? A higiénia drasztikusan romolhat.
Az ENSZ egyik főtitkárhelyettese, Mami Mizutori ezt így fogalmazta meg:
”Az aszály lehet az új pandémia, de ez abban különbözik a Covid járványtól, hogy nincsen rá gyógyszer!”
Egyáltalán nemcsak a déli félteke problémájáról van szó:
Nagy Britanniában 2034-től krónikus vízhiány lehet
A Számvevőszék előrejelzése szerint
2034-ben haladja majd meg először a kereslet a kínálatot, és attól fogva egyre csak romlik majd a vízhelyzet.
Mit jelent ez a gyakorlatban? Például azt, hogy 2045-ben már 480 millió liter vizet kell megspórolni az Egyesült Királyságban, enélkül ugyanis megkezdődne a földalatti víztartalék felélése.
Változtatni kell, de ez nem lesz könnyű, mert a nagy vízszolgáltatók szépen keresnek ugyan, de nem foglalkoznak az utánpótlással. A privatizáció óta 56 milliárd fonttal lettek gazdagabbak a részvényesek a nagy vízszolgáltató cégeknél, ahol a vezérigazgatók nem ritkán évi 2 millió fontot keresnek. Az ellenzéki Munkáspárt már javasolta a vízszolgáltató cégek államosítását. Egy ausztrál cégé volt a Thames Water víz szolgáltató 2007 és 2017 között: minden pénzt kivettek, és végül 2 milliárd fontos veszteséggel szálltak ki. Mi most a helyzet? Londonnak például csak 90 napos víz tartaléka van. A szakértők szerint ez nagyon kevés. A 2012 es olimpia idején már annak a határán járt az angol főváros, hogy korlátozni kelljen a családok vízfogyasztását. A Thames Water előrejelzése szerint napi 350 millió liter plusz vizet kell találni Londonnak 2045-re. Honnan? Óriási víztároló építését tervezik már 2006 óta, de eddig nem volt rá pénz.
Egyre kevesebb az eső
A klímaváltozás egyre jobban érezhető Nagy Britanniában is, például úgy, hogy eltűnnek az évszakok: ”Az elmúlt három évben csak száraz és nedves napok váltogatták egymást. Télen egy kicsit hidegebb van, de nem annyira mint régen. Két télen sok csapadék volt, de esni csak hat hétig esett. Megszűntek az évszakok” – vonja le a tanulságot James Alexander parasztgazda.
A klímaválság csak a felszínre hozta a problémát: túl magas a vízfogyasztás és nagy a pazarlás. A régi vezetékrendszerekben rengeteg víz folyik el hiába. Nincs más megoldás: Nagy Britanniában éppúgy mint Afrikában vagy Ázsiában nagy víztárolókat kell építeni, amelyek megőrzik az egyre ritkábban hulló esőt, hogy ne álljon elő krónikus vízhiány a közeljövőben – írja a londoni Guardian.
