Kezdőlap Szerzők Írta Polonius

Polonius

1788 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Orbán a lányát látogatta államköltségen Firenzében

A miniszterelnök Egyiptomban tárgyalt, majd hazatérőben nem egyenesen Budapestre repült hanem megállt Olaszországban. Magánprogramot bonyolított le – közölte Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtóirodájának vezetője.

Stefano Bottoni történész, aki Olaszországban könyvet adott ki Orbán Viktor rendszeréről, jelenleg Firenzében tanít, és kiderítette: a miniszterelnök Róza lánya ott tanul az Erasmus program keretében. Orbán Viktor és Lévai Anikó őt látogatta meg. Az egyórás látogatás minimum 3-4 millió forintjába került a magyar adófizetőknek. Korábban előfordult, hogy hasonló esetekben ezt az összeget Orbán Viktor befizette az államkasszába.

Egy despota Európában

Ezzel a címmel adott ki könyvet Orbán Viktorról Stefano Bottoni történész Olaszországban. Magyarul egyetlen könyvkiadó sem merte megjelentetni, de a Magyar Hang olvasói összegyűjtöttek 2,5 millió forintot erre a célra. Így a könyv hamarosan megjelenik. Az eredeti olasz kiadáshoz képest új fejezetet is tartalmaz, mely az elmúlt három év eseményeiről számol be.

Orbán csalódott Meloniban

A magyar miniszterelnök igen intenzív kapcsolatot ápolt a jobboldali-szélsőjobboldali olasz vezetőkkel. Silvio Berlusconi az egyik mentora volt hiszen nemcsak a háború utáni Itália leghosszabb ideig hatalmon levő miniszterelnöke volt, de egyben az ország leggazdagabb embere – dollár milliárdos. A Hajrá Magyarország, hajrá magyarok jelszó Berlusconi Forza Italia mintájára született.

Matteo Salvini egykori belügyminiszter, a Lega vezetője is fontos politikai szövetségese Orbánnak éppúgy mint Giorgia Meloni. Itália első női kormányfője azonban csalódást okozott Orbánnak, mert az Európai Néppárttal paktál, amelyből a magyar miniszterelnök kilépett mielőtt kirúgták volna.

Magyarország akkumulátor nagyhatalom, de kinek és mire jó ez?

Kína és az Egyesült Államok után Magyarország rendelkezett a harmadik legnagyobb akkumulátor kapacitással a világon 2021-ben, és ehhez adódik majd a kínai CATL gyár termelése – írja Győrffy Dóra egyetemi tanár a Közgazdasági Szemle márciusi számában. 

A járműiparba és az akkumulátor gyártásba érkezett a külföldi működő tőkeberuházások csaknem háromnegyede – 73% – az elmúlt két évben. Ez elsősorban a kormány iparpolitikájának az eredménye.

Az állam iparpolitikája lehet sikeres mint Kelet Ázsiában – Japán, Kína, Tajvan, Dél Korea, Szingapúr -, és lehet sikertelen mint a kelet-európai szocialista országokban a második világháború után.

Kína domináns szerepet játszik az akkumulátor gyártásában, és az Európai Unió mindinkább mérsékelni szeretné ezt saját kapacitásai kiépítésével. Ezért fejleszti akkumulátor gyártását Németország, Svédország  és Magyarország. 2027-ben a világon ez lesz a sorrend az akkumulátor gyártásában: 1-Kína 2-USA 3-Németország 4-Magyarország 5-Svédország

Hol lehetnek problémák?

Az akkumulátorgyártás rendkívül energia- és vízigényes, ezenkívül környezet károsító folyamat lehet. Itt az első paradoxon:

az elektromos autók kímélik a környezetet, ehhez kellenek az akkumulátorok, amelyek viszont csak akkor környezetkímélőek, ha az energia megújuló energia forrásból származik.

Magyarországon nyilvánvalóan nem erről van szó vagyis óriási plusz energia kell, melyet jórészt a hagyományos környezetszennyező energia forrásokból kapnak majd az akkumulátor gyárak. Magyarország jelenleg az energia 59%-át importálja, ez az arány feltehetően növekedni fog.

Gödön a Samsung akkumulátor gyár 21 ezer köbméter vizet használ el naponta és 11 ezer köbméter szennyvizet bocsát ki. Ez megfelel egy 87 ezer lakosú város vízfogyasztásának.

Mi lesz Debrecen vízellátásával? Ezt egyelőre senki sem tudja.

Munkaerő problémák is felléphetnek. Legutóbb Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter azt mondta a kereskedelmi kamarában, hogy 500 ezer új munkavállalóra lesz szükség a közeli jövőben, és miután a hazai munkaerőforrások kimerültek, ezért külföldről kell vendégmunkásokat behozni.

Az ázsiai akkumulátorgyárakban nincs kutatás és fejlesztés csakis termelés folyik, ezért Magyarország ebben a tekintetben nem lép előre hiszen külföldi technológiához ad olcsó munkaerőt és áldozza fel a környezetet.

Győrffy Dóra professzor ezt nem hangsúlyozza, de ez a korai kínai iparfejlesztési  modell, amelyet épp maguk mögött akarnak hagyni Pekingben.

A svédek másképp csinálják

Svédország Magyarország mögött az ötödik akkumulátor gyártó nagyhatalom lesz, de más iparpolitikát alkalmaznak, mert Skandináviában a környezetvédelem abszolút prioritás. Jellemző, hogy évekkel ezelőtt már kérvényt adott be egy kanadai cég Európa legnagyobb lítium bányájának megnyitására, de mindeddig nem kapott működési engedélyt, mert a környék lakói féltik a környezetet a lítium bányászattól, amely Kínában holdbéli tájat teremt az egész vidéken.

A svédek teljes mértékben a megújuló energia forrásokra alapozva fejlesztik az akkumulátorgyártást, melyet az északi területekre koncentrálnak, ahol nagy vízkészletek vannak, és ahol viszonylag kevés ember él.

További előny a svédeknél az az, hogy saját akkumulátorukat gyártják, melyet otthon fejlesztettek ki. Vagyis az egész termelési lánc sokkal hatékonyabb Svédországban mint nálunk.

Félő tehát, hogy a Svédország és Magyarország közötti különbség a jövőben az ipar területén is növekedni fog ahelyett, hogy csökkenne. A balti országok, melyek a skandináv modellt utánozzák sokkal sikeresebbek a felzárkózásban mint Magyarország, ahol iparpolitika címen kísértenek az ötvenes évek amikor a Rákosi rendszer a vas és acél országát akarta megteremteni ott, ahol erre nem voltak meg a megfelelő adottságok – hangsúlyozza Győrffy Dóra professzor a Közgazdasági szemlében.

A fellázadt jobbkéz: Matolcsy az Orbán kormány gazdaságpolitikáját bírálta

A magyar kormánynak nincsen gazdaságpolitikai célja a következő tíz évre pedig korábban volt ilyen – hangsúlyozta a Nemzeti Bank elnöke, aki a parlamentben bírálta a miniszterelnök gazdaságpolitikáját. Matolcsy, akit korábban Orbán a jobbkezének nevezett, az elmúlt időszakban többször is nyíltan kritizálta a kormány gazdaságpolitikáját.

“Azt kell mondanunk, hogy 2021-ben tévesztettünk utat” – mondta Matolcsy, aki rámutatott, hogy előre lehetett látni az energiaválságot, az inflációt és a recessziót. A Magyar Nemzeti Bank ezért is kezdte meg a kamatláb emelését.

Amíg a jegybank a fékre lépett addig a kormány a gázra.

“Itt történt egy törés a Nemzeti Bank és a kormány között.”

A kormány maga gerjeszti az inflációt, a költségvetés tervezett 3,9%-os hiánya is ebben az irányban hat.

Tovább nőnek a kamatkiadások, amelyek jövőre elérhetik a GDP 4,6%-át. “Ez pedig csapdahelyzetet teremthet” – jelentette ki Matolcsy, aki nyilvánvalóan arra utalt, hogy új kölcsönöket kell felvenni a régiek visszafizetésére, és így Magyarország adósság spirálba kerülhet ahogy korábban Görögország.

Matolcsy személyesen Orbánt bírálta

Ha a miniszterelnök 2010-ben elfogadta volna, hogy Magyarország indítson egy 2000 megawattos megújuló energia programot, akkor ma kifejezetten “jól állnánk az energia fronton.”

Az energia csapda és a hitel csapda miatt ma Magyarország pénzügyi csapdába eshet.

“Sértődött a jegybank elnök? Összeveszett a miniszterelnökkel? Nem, Isten őrizz! Elvi ellentét van a jegybank és a kormány között” – mondta a parlamentben Matolcsy György. Aki úgy tesz mintha nem tudná: azért engedte el a költségvetést a 2022-es választások előtt Orbán Viktor, hogy megvásárolja a győzelemhez szükséges szavazatokat.

Van-e válság vagy nincs?

Matolcsy szerint igen, de egyik elődje, a liberális Surányi György azt állítja, hogy nincs. Miért dramatizálja a helyzetet a Nemzeti Bank elnöke? Mert sejti, hogy Orbán Viktor a leváltását készíti elő. Ehhez nem kell a parlament, elég elé tenni a Matolcsy család gazdagodásának dossziéját.

Ki lehet az utód? Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter már réges régen bejelentkezett. Amikor a Nemzeti Bank alelnökeként elrendezte a deviza hitelesek ügyét, akkor Orbán azt mondta: ezért cserébe kérhetsz tőlem valamit! Nagy Márton nem volt szemérmes: Matolcsy székét kérte. Arra még várni kell – válaszolta akkor Orbán Viktor. Ezt követően Matolcsy kirúgta Nagy Mártont, aki először Orbán gazdaságpolitikai tanácsadója lett, majd pedig gazdaságfejlesztési miniszter. Még mindig csak 46 éves.

A másik jelölt: Rogán Antal, aki a Nemzeti Bankban kezdte karrierjét. Hamar rádöbbent, hogy Magyarországon az igazi karrier a politikában van:

”itt negyven éves koromra főosztályvezető helyettes lehetek, de ha elmegyek a Nemzeti Bankból a Fidelitas és a Fidesz politikus ígéretének, akkor miniszter lehetek még negyven előtt.”

Rogán ma Orbán bizalmasa, aki egymás után nyeri a választásokat. Pótolhatatlan?

Másrészt meg kell gondolnia: Matolcsy nem a levegőbe beszélt amikor nemrég azt mondta, hogy

“Magyarország a világ négy-öt pénzügyileg legsérülékenyebb országa között van!”

Akar ezzel a problémával szembenézni Rogán Antal?

Búcsú a jobbkéztől?

Orbán az infláció fő felelősének akarja beállítani Matolcsyt, aki most visszavágott: nem én hanem te hoztad nyakunkra a 25%-os inflációt! Ebben Matolcsynak igaza van, de

a politikai kényszer a választások megnyerése, felülírja a gazdasági logikát.

Különben is a magas áfával Orbán vissza tudja venni azt, amit kiadott a választók megvásárlása érdekében. Az infláció miatt nem őt szidják.

Matolcsynak abban is igaza van, hogy az Orbán kormány elveszítette a perspektíváját. Orbán viszont erre azt válaszolhatja: mindenki ebben a cipőben jár az egész világon. Kinek lehetnek ma 10 éves tervei, melyeket Matolcsy sürget? Orbán a ködben kormányozza a hajót, és közben úgy kell tennie mint aki tudja, hogy hova megy pedig halvány fogalma sincs. Azt viszont épp Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter ismerte el, hogy megélhetési válság van ma Magyarországon. Vagyis nem tízéves tervre van szükség hanem pragmatikus túlélő programra. Matolcsy “látnoki víziói “ fölött végképp eljárt az idő.

Csendes kínaiak

Kína gazdaságilag együttműködik Moszkvával, de nincs katonai szövetség.  Ezt hangsúlyozta a kínai külügyminiszter a pekingi parlament előtt. Csin Kang megerősítette: nem szállítanak fegyvert Oroszországnak.

Kína háromféleképp támogatja az orosz gazdaságot, melyet meggyengítettek a nyugati szankciók – állítja a CIA.

Hszi Csin-ping kínai elnök Moszkvába látogat – jelentette be büszkén Putyin, akit már Orbán Viktor sem keres fel. Blinken amerikai külügyminiszter arra figyelmeztette Pekinget: ne szállítson kamikaze drónokat az orosz hadseregnek, mert akkor súlyos nyugati szankciókkal kell számolnia.

“Az orosz-kínai partnerség a kétségbeesés szülötte, Putyin kapkod, hogy támogatókra találjon, Hszi Csin-ping elnök pedig lecsap az alkalomra” – nyilatkozta a CNN hírtelevíziónak az USA egykori energia államtitkárhelyettese. Keith Krach rámutatott arra, hogy rekordot döntött Kína és Oroszország kereskedelme, amely meghaladta a 190 milliárd dollárt 2022- ben. Tegyük hozzá gyorsan, hogy a pandémia utáni újrakezdés idején az USA-Kína kereskedelem is rekordot döntött, mert felülmúlta a 690 milliárd dollárt.

Kína kihasználja Oroszország szorult helyzetét, és olcsón vásárolja meg az energiahordozókat, melyeket a nyugati államok szankciókkal sújtanak Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt. Az ukrajnai háború kitörése után az év végéig 45%-kal nőtt az olajimport Oroszországból Kínába meghaladva az 50 milliárd dollárt. A szén import ugyanebben az időszakban 54%-kal nőtt és elérte a 10 milliárd dollárt.

A Gazprom hosszútávú 25 éves földgáz szállítási szerződést kötött a CNPC kínai óriással.

Mindez nagy segítség Oroszországnak, amely nehezen talál vásárlót energiahordozóinak a világpiacon.

A kínaiak elfoglalják a nyugatiak helyét az orosz piacon

Ez a második számú segítség hiszen a nyugati cégek távozása komoly érvágást jelent az orosz gazdaságnak.

“Kína nem támogatja közvetlenül Oroszország háborúját , de kihasználja a helyzetet. Így várható , hogy tovább bővülnek a kínai – orosz gazdasági kapcsolatok”- nyilatkozta a CNN hír televíziónak Neil Thomas, az Eurasia Group vezető elemzője.

A washingtoni kongresszus kutató csoportja már tavaly jelezte, hogy Oroszország jelentős mértékben megnövelte gépek és berendezések vásárlását Kínától, ily módon pótolta részben a kieső nyugati importot. Blinken amerikai külügyminiszter többször is figyelmeztette kínai tárgyaló partnereit: ne szállítsanak olyan chipeket Oroszországnak, melyek nyugati szankciók alá esnek. Ha ezt megteszik, akkor Peking is szankciókra számíthat – hangsúlyozta Antony Blinken, aki elhalasztotta pekingi látogatását a kém léggömbök miatt.

Mit jelent a kínai nyomulás az orosz autós piacon? Az ukrajnai háború kitörése óta a kínaiak részesedése 10%-ról 38%-ra növekedett az orosz piacon, és ez az arány idén valószínűleg tovább növekszik.

Az okostelefon piacon tarolnak a kínaiak: a háború előtt 40% volt a részesedésük, mára ez elérte a 95%-ot!

Dollár helyett jüan

A kínai támogatás harmadik formája pénzügyi: a dollárhiánnyal küszködő oroszok mindinkább áttérhetnek a rubel-jüan fizetésre. Itt is óriási változást hozott az ukrajnai háború: januárban még csak minimális volt a jüan fizetések aránya (1%), november végén már 48%!

Az orosz szuverén alap 60%-ra emelte a jüan részesedését. Anton Sziluanov pénzügyminiszter ki is jelentette, hogy elsősorban azért vesznek jüant, hogy feltöltsék a szuverén alapot. A nyugati szövetségesek 300 milliárd dollár értékű nemzeti bank és szuverén alap követelést fagyasztottak be Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően.

Mire kell Moszkvának a jüan tartalék?

Elsősorban a rubel védelmére hiszen az orosz fizetőeszköz leértékelődött a dollárhoz és az euróhoz képest. A pénzügyminisztérium be is jelentette, hogy idén jüant ad el, hogy rubelt vásároljon belőle.

Peking vékony jégen táncol, mert az USA árgus szemekkel figyeli a két állam kapcsolatát. A UnionPay nevű kínai fizetési rendszer ezért immár nem fogad el Oroszországban kibocsátott bankkártyákat, mert a kínaiak tartanak az amerikai szankcióktól – írta meg a moszkvai Kommerszant.

97 éves korában boldog szerelemben él az Auchswitzot megjárt írónő

19 évesen a Zeneakadémia helyett Auschwitzba vitték, ez sötét árnyékként kísérte egész életében. 97 évesen szerelmes és boldog.

“19 éves voltam, éppen felvettek a Zeneakadémiára, de az akadémia helyett elhurcoltak a debreceni gettóba, majd pedig onnan Auchswitzba.

Negyven kilenc családtagomat ölték meg ott.

A 11 éves kishúgomat is gázkamrába küldték. Gyönyörű kislány volt, imádtam. Attól kezdve, hogy elhurcoltak a debreceni gettóba, búskomor volt. Nem beszélt senkivel, csak nézett ránk. Feledhetetlen a tekintete, nincs nap, hogy ne gondolnék rá.”

youtube.com

Mi volt a legrosszabb?

“Folyton fáztam, nekem ez volt a legrosszabb. A fülem meg is fagyott, ez még ma is látszik.”

Fahidi Éva kilencven évesen társra talált: “Bandival távolról ismertük egymást. Kilencven évesen amikor súlyosan beteg lettem, akkor ő eljött hozzám, segített, ápolt, nem hagyott magamra. Bandi hozzám képest fiatalember, “csak” kilencven éves. Fut és síel. Mi Bandival szerelmesek vagyunk egymásba” – mondta a Story magazinnak Fahidi Éva, aki úgy érzi, hogy teljes életet él, ha már fiatalkorában ezt nem mondhatta el magáról.

Per Putyin pénzéről Svájcban

Azzal vádolják a Gazprombank négy vezetőjét, hogy több millió svájci frankot helyeztek el Putyin számláira.

“Közismert, hogy hivatalosan Putyin elnök nem gazdag ember mindössze 100 ezer svájci frank a jövedelme. A valóságban viszont hozzá közelálló emberek számláin hatalmas vagyont halmozott fel. Szergej Roldugin volt az egyik ilyen stróman” – írja a vádirat Zürichben, ahol a Gazprombank négy svájci vezetőjének kell felelnie azért, mert Putyin pénzét kezelték. Szergej Roldugin ugyanis amellett, hogy híres cselló művész, Putyin egyik lányának a keresztapja.

A londoni Financial Times tudósítója megkérdezte a Svájcban működő Gazprombankot is a perről, és azt a választ kapta, hogy a négy vádlott, köztük a leánybank igazgatója ártatlannak vallja magát, de az orosz bank beszüntette a működését a szankciók miatt.

A Tages Anzeiger című svájci lap megírta, hogy egészen pontosan azzal vádolják a négy bankárt, hogy elmulasztották a kötelező óvatosságot amikor nem nézték utána, hogy kicsoda is Roldugin valójában. Nyilvánvaló, hogy a Gazprombank nagyon is jól tudta, hogy kiről van szó.

50 millió dollár

Ennyit találtak Roldugin számláin, melyekre évente körülbelül 10 millió dolláros utalás érkezett.

A svájci ügyész ezzel kapcsolatban megállapította:

“elképzelhetetlen, hogy ez a pénz valóban Rolduginé lett volna”.

A Bank Rossiya-n keresztül intézték Roldugin pénzügyeit.

A vádirat szerint a “Bank Rossiya” az orosz elit házi bankja, melyet Jurij Kovalcsuk irányít. Ő jelenleg Putyin pénztárnoka.”

Ahogy korábban a hvg.hu is megírta (Putyin oligarchái…): a Kovalcsuk fivérek Putyin legbenső köréhez tartoznak, akik a leningrádi-szentpétervári idők óta támogatják a KGB egykori alezredesét. Jurij Kovalcsuk 1996-ban Szentpéterváron egy dácsában futott össze Putyinnal, aki akkoriban az FSZB – a titkosszolgálat átszervezésére készülődött.

2016-ban már lebukott Roldugin a Panama papírok botrány idején amikor kiderült, hogy rengeteg off-shore számlája van, és a rajta levő pénz nem az övé hanem minden valószínűség szerint Vlagyimir Vlagyimirovics Putyiné. A pénzügyi felügyelet Svájcban erre a leleplezésre hivatkozva kezdte meg a vizsgálatot ebben az ügyben még 2018-ban tehát jóval a szankciók előtt. A Gazprombank svájci leánybankját keményen megbüntették “pénzmosás és a kötelező gondosság elmulasztása miatt.”  Ezekután kezdte meg a vizsgálatot a svájci rendőrség.

Az ügyész mind a négy vádlottra börtönbüntetést kér. A Gazprom per március 8-án kezdődik meg Zürichben.

Élelmiszer-ársapka – francia módra

Antiinflációs élelmiszerkosarat szeretne a kormány Franciaországban. Egy évvel ezelőtt a gyártók és a forgalmazók  körülbelül 3,5%-os átlagos áremelésről tárgyaltak. A hónapok során a valók emelkedés folyamatosan felmászott a szupermarketek polcaira ami mára elérte 14,5%-os szintet. 

Bruno LeMaire, aki elnök szeretne lenni Macron után, felkereste a mezőgazdasági vásárt Párizsban, ahol elmondta: meg kell védeni a fogyasztókat az élelmiszerárak gyors emelkedésétől.

14%-os volt az éves élelmiszer infláció februárban Franciaországban vagyis jóval elmaradt a magyartól, de a vásárlók ezt is sokallják.

“Olyan megoldást akarok, amely minden honfitársunkat érinti, az egész középosztályt “ – hangsúlyozta a pénzügyminiszter, aki ki is tűzte a határidőt az élelmiszer infláció elleni akció kezdetére: az érintett feleknek március 15-ig kellene egyetértésre jutniuk valamiféle ársapka rendszerről. Bruno LeMaire őszintén megmondta, hogy az államnak nincs elég pénze ahhoz, hogy teljes mértékben magára vállalja az élelmiszer-áremelkedés kompenzálását. A pénzügyminiszter abban bízik, hogy a nagy agrár termelők és kereskedők megértőek lesznek.

“A nagykereskedők hajlandók lépni ebben az ügyben, a termelők is megértik a problémát. Meg vagyok győződve arról, hogy együtt megtaláljuk a megoldást az élelmiszer-infláció megfékezésére.”

Infláció ellenes kosár

Ezt javasolja a kereskedelmi miniszter. Olivia Grégoire szerint ebbe a kosárba kerülnének bele a legfontosabb élelmiszerek, melyeket ársapka védene az infláció ellen. A  miniszterasszony hangsúlyozta, hogy nem arról van szó: befagyasztják az élelmiszerárakat. Sokkal inkább arról, hogy a szegényebb társadalmi csoportok, amelyek kasszájában jelentős tételt képeznek az élelmiszerek, találjanak maguknak olcsó árut a piacokon és  a boltokban. A baj az, hogy újabb élelmiszer-áremelkedés várható, mert a termelők és a nagykereskedők ebben állapodtak meg szerda este – írja a párizsi Le Point.

Az élelmiszer-infláció egyre gyorsul

A kormány lépéskényszerben van, mert az  élelmiszer infláció januárban még “csak” 13,3% volt, februárban már 14,5%-ot mértek miközben a kormány  népszerűsége a mélyponton a népszerűtlen nyugdíj reform miatt.

Mi kerüljön az infláció ellenes kosárba? Még vita van a kormányon belül is, de körülbelül 50 terméket szeretne a többség. Ebben nemcsak élelmiszerek lennének hanem higiénához szükséges szerek is.

Mit szólnak mindehhez a nagy kereskedelmi láncok?

A Lidl és a Système U elfogadja az infláció ellenes kosár ötletet, de a Carrefour nem.

“Ez egy technokrata elképzelés. Mi már megtettük az infláció ellen, amit lehetett, és ezt jeleztük is a polcokon”

– mondta Alexandre Bompard, a Carrefour elnök – vezérigazgatója  a Le Figaro tudósítójának pár nappal ezelőtt amikor Macron elnök felszólította a nagykereskedőket, hogy mondjanak le a profit egy részéről annak érdekében, hogy a vásárlókat megkíméljék az inflációtól.

A szerdán véget ért tárgyalás a nagykereskedők és a termelők között 10%-os áremelésről szólt. A három hónapig tartó tárgyalások késhegyre menő vitákat hoztak, mert a termelők arra hivatkoztak, hogy nagyon megnőttek a költségeik az ukrajnai háború miatt. Nemcsak az energia lett drágább hanem a műtrágya is, amelyből mind Ukrajna mind pedig Oroszország jelentős exportőr volt.

Ezért azután Bruno LeMaire pénzügyminiszter óvakodott attól, hogy konkrét számokat mondjon a tervezett infláció ellenes kosárról a mezőgazdasági vásáron Párizsban.

Az európai nagyhatalmak másképp ítélik meg az ukrajnai háború esélyeit mint Biden

Franciaország, Németország és Nagy Britannia arra ösztönzi Ukrajnát, hogy keresse a megegyezés útját Oroszországgal, és ennek érdekében mondjon le területének egy részéről – írja a Wall Street Journal.

“Mi azt ismételgetjük, hogy Oroszország nem győzhet, de hát mit jelent ez? Ha sokáig ilyen intenzitással folyik a háború Ukrajnában, akkor az ukránok veszteségei elviselhetetlenek lesznek. Senki sem hiheti el, hogy Ukrajna valaha is képes lesz a Krím félsziget visszafoglalására” – mondta egy magát megnevezni nemkívánó magasrangú francia diplomata a Wall Street Journal tudósítójának.

Mit mondott Biden Kijevben és Varsóban? A nyugati világ egységét dicsérte az orosz agresszióval szemben. A béketárgyalásokról egy kukkot sem szólt. Amikor Macron elnök és Scholz kancellár Párizsban Volodimir Zelenszkij elnökkel találkozott, akkor mielőbbi béketárgyalásokra akarták rávenni Ukrajna államfőjét.

Macron elnök például ezt mondta: nekünk franciáknak is sikerült kibékülnünk a németekkel. Talán Oroszország és Ukrajna között is fennállhat ez a lehetőség. Macron elnök Münchenben a biztonságpolitikai világkonferencián kijelentette: egyik fél sem győzhet a harctéren Ukrajnában!

Zelenszkij azt válaszolja a békefelhívásokra, hogy a háború előtt az ő kérésére tárgyalásokat javasoltak a nyugati hatalmak Putyinnak, de az orosz elnök nemet mondott.

“Most mi mondunk nemet, mert nincs kivel tárgyalnunk”

– így az ukrán elnök.

Van-e amerikai béketerv?

Korábban a Washington Post kiszivárogtatta azt a Blinken tervet, amely valamiféle cordon sanitaire-t hozna létre Oroszország nyugati határainál. Ez Finnországtól Bulgáriáig tartana. Mi lenne Ukrajna szerepe? Ukrajna nem lenne a NATO tagja, de védelmi egyezményt kötne Lengyelországgal. A két állam katonai ereje – mögötte a NATO garanciájával elegendő elrettentő erő lehetne Oroszországgal szemben.

Biden elnök az oroszokkal folyó titkos tárgyalásokon Ukrajna területének mintegy 20%-át állítólag felajánlotta Putyinnak. Ez a Krím félszigetet és a Donbaszt jelentené. Jelen körülmények között Zelenszkij elnöknek ezt nemigen lehetne elfogadtatnia a közvéleménnyel Ukrajnában. A patthelyzet további elhúzódó vérfürdőt jelent.

Vang Ji államtanácsos, a kínai diplomácia vezetője Münchenben azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy megszakította a titkos tárgyalásokat Oroszországgal. Ezért álltak elő a kínaiak a saját béketervükkel. Amelyet Zelenszkij elnök érdekesnek talált. Biden viszont így nyilatkozott:

„Putyinnak tetszett, akkor mi lehet a jó benne?”

Ferenc pápa április végén jön Budapestre

Erdő Péter bíboros jelentette be a hírt, hogy április 28-30-án Ferenc pápa Budapesten tartózkodik majd. “Szeretettel várjuk a hazai és a határokon túli papokat és hívőket” – hangsúlyozta Erdő Péter bíboros.

Ferenc pápa Magyarországon találkozni fog menekültekkel és szegényekkel. Ezenkívül ellátogat a Batthyány-Strattmann Gyermekgondozó Intézetbe – tudatta a Vatikán szóvivője. Aki elmondta, hogy a háború kezdete óta csaknem egymillió menekült érkezett Ukrajnából Magyarországra, akik aztán tovább is utaztak.

Ferenc pápa legutóbb 2021-ben járt Magyarországon amikor részt vett az eucharisztikus kongresszuson. Korábban Csíksomlyón is találkozott magyar hívőkkel Romániában – hangsúlyozta a Vatikán szóvivője, aki ismertette Ferenc pápa programját is.

A Szentatya megérkezése után találkozik a köztársasági elnökkel, majd pedig a miniszterelnökkel a Karmelita kolostorban. Búcsúzóul Ferenc pápa misét pontifikál a Kossuth Lajos téren.

Orbán: csak Ferenc pápa és én állunk a béke mellett

A magyar miniszterelnök ezt többször is megismételte. Ferenc pápa valóban gyakran jelezte, hogy kész lenne elutazni Kijevbe és Moszkvába a béke érdekében. A Vatikán szóvivője nem véletlenül említette azt, hogy csaknem egymillióan érkeztek Ukrajnából Magyarországra. Igaz, hogy hozzátette: a döntő többségük tovább is utazott. (Információink szerint körülbelül 28 ezer menekült maradt Magyarországon.) Ukrajnában a görög katolikusok Ferenc pápa fennhatósága alá tartoznak. Ők azokon a területeken élnek, melyek egykor a Habsburg monarchiához tartoztak. A görög katolikus vallást Kaunitz kancellár találta ki, akit nagyon zavart, hogy a Habsburg uralkodók szláv és román alattvalói vallási szempontból keletre figyelnek. Sztálin parancsára a görög katolikus egyházat beolvasztották az ortodoxiába. Csak a Szovjetunió bukása után nyerték vissza függetlenségüket. Ukrajnában a nemzeti érzés jóval erősebb az ország nyugati részein, ahol sokan a görög katolikus vallás hívei mint a keleti tartományokban.

Van-e Ferenc pápának béketerve Ukrajna számára?

Nemrég a kínaiak álltak elő egy béketervvel, melyet Volodimir Zelenszkij elnök éppúgy pozitívan fogadott mint Vlagyimir Putyin.

A pápa látogatása Magyarországon lépést jelenthet a béke irányában.

A magyar püspöki kar kereszttűzben Ferenc pápa és Orbán Viktor között

A veszprémi vita mutatta meg, hogy a magyar püspöki karon belül is vita dúl arról, hogy Ferenc pápa vonalát kövessék-e, például a migráns kérdésben vagy Orbán Viktorét, aki élesen szembeáll ebben az ügyben  a Vatikánnal? Veszprém nemrég nyugdíjba vonult érseke szentelte fel annak idején a Karmelita kolostort, ahol most Orbán Viktor fogadja majd Ferenc pápát. Az érsek markáns támogatója volt Orbán Viktor migráns ellenes politikájának. Így nem csoda, hogy amint elérte a nyugdíj korhatárt, a Vatikán búcsút vett tőle. Utódával is összekülönbözött, ezért el kellett hagynia a főegyházmegyét. A püspökök meg vannak fogva: előmenetelük a pápától, pénzük Orbán Viktortól függ. Jól látszott ez akkor amikor megválasztották a püspöki kar új elnökét. A régi elnök, Veres András nem akart indulni, mert érsek szeretett volna lenni. A pápai nuncius viszont közölte vele: minthogy Orbán politikáját támogatja, erről ne is álmodjon. Veres András erre vissza akart lépni, de ekkor Orbán Viktor bizalmi embere közölte vele: ha nem ő lesz a püspöki kar elnöke, akkor kevesebb kormányzati  pénzre számíthat a katolikus egyház. Veres András kapitulált, és újra elvállalta a püspöki kar elnöki tisztét.

Ebbe a világba érkezik meg Magyarországra Ferenc pápa, aki sejti: sok ellenfele számít rá, hogy már nem sokáig ül Szent Péter trónján. Ferenc pápa 1936-ban született és 2013-ban választották meg. Ő az első latin-amerikai, és első jezsuita pápa is. A Szentatya Budapesten külön találkozik a jezsuitákkal is április végén.

Bajban a kémbank

Fizetésképtelenség fenyegetheti a Budapesten működő Nemzetközi Beruházási Bankot, melyben a főrészvényes Oroszország, a tagok között pedig már csak Magyarország, Mongólia, Kuba és Vietnam maradt meg.

Az Európai Unióból ugyanis csakis Magyarország tart ki miután Bulgária is kilépett Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt. Szankciók sújtják a pénzintézetet, mert szoros kapcsolatban állhat az orosz hírszerzéssel. Belgium is befagyasztott egy tisztes összeget. Az első nagy pénzügyi szankció során csak az orosz nemzeti banktól több mint 300 milliárd dollárt koboztak el a nyugati világban. Ezt a hatalmas pénzösszeget az USA-ban részben a szeptember 11-i merénylet áldozatainak akarta juttatni a Biden kormány, de ezt a bíróság megakadályozta. A pénz nagy része Ukrajnának juthat, de ennek még számtalan jogi akadálya van.

Nagy Márton levele

A magyar gazdaságfejlesztési miniszter levélben kérte a Nemzetközi Beruházási Bank Belgiumban lefoglalt értékeinek kiadását, de nem járt eredménnyel – írja a hvg.hu. A bank szerint a levél hamisítvány, de a hvg.hu szerint nagyon is valódi: a magyar gazdaság fejlesztési miniszter megpróbálta megfúrni az Oroszország elleni pénzügyi szankciót, de nem járt sikerrel.

Szijjártó Péter külügyminiszter korábban úgy nyilatkozott, hogy miután az uniós tagállamok többsége kilépett a Nemzetközi Beruházási Bankból, Magyarország részesedése növekedhet. Arról is szó van, hogy Orbán és Putyin barátja, Vucsics szerb elnök is csatlakozna a Nemzetközi Beruházási Bankhoz. Csakhogy az Egyesült Államok és az Európai Unió szemében mindez azt jelentené, hogy a magyar kormány erőteljesen támogat egy orosz többségű pénzintézetet, amely megpróbálja kijátszani azokat a pénzügyi szankciókat, melyekkel Oroszországot Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt sújtják.

Matolcsy Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank elnökét már amúgy sem látják szívesen az Egyesült Államokban túlságosan szoros kínai kapcsolatai miatt. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, aki Matolcsy helyettese volt egykor, és az utóda szeretne lenni, könnyen fekete listára kerülhet, ha a kétes nemzetközi bank mellett lobbizik. Putyin barátsága olyan mint piszkos Fredé: könnyen öl!

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK