Kezdőlap Szerzők Írta Polonius

Polonius

1779 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Lölő, mint jelenség?

Nem jó, ha a kirakatban lopunk, csalunk, hazudunk és zsarolunk – mondta Pesty László, Orbán régi barátja Tusnádfürdőn, ahol kétperces kihallgatást kért a miniszterelnöktől, de nem kapott. Ekkor állt elő a Lölő jelenség bírálatával. Mire is gondolt tulajdonképp?

“Én valóban egy jelenségről beszéltem nem egy személyről. Naponta hallok történeteket arról, hogy bizonyos emberek a klánból rámutatnak egy szép családi házra, egy panzióra, rámutatnak egy cégre, és kacsintanak, a tulajdonos fülébe súgják:

”barátom nem ártana neked egy tulajdonos társ, hogy továbbra is jól menjenek a dolgaid.”

És az áldozat megijed, pár fillérért beengedi cégébe a klán tagot, aztán mire felnéz, kívül kerül a saját szorgalmából felépített vállalkozásán, családi házán, panzióján, egyebén.

Mák István egy mélyépítésben, csatornázásban  tevékenykedő vállalkozó, aki a nulláról építette fel magát. Nemrég gyanús körülmények között töredékáron vált meg a vállalkozásától. Tessenek utánanézni az ügynek!” – mondta Pesty László a 24.hu portálnak. Amelyik fel is hívta Mák Istvánt, aki megerősítette a dokumentumfilmes állítását:

”zsarolás hatására a becsült piaci érték egyharmadáért adtuk el cégünket vállalkozó társammal együtt egy oligarcha strómanjának.”

Kinek? Vagy egy név is, de a jelenség érdekesebb hiszen a miniszterelnök környezetében is vannak hasonló jelenségek.

Például Tiborcz István, aki villámgyorsan gazdagodik, ma már az ország egyik leggazdagabb embere, az ingatlanpiac királya. Pár év alatt vagyona 45-ről 70 milliárd forintra nőtt.

Mégis miből? Tán csak nem azért, mert ő Orbán Viktor veje?

“A miniszterelnök vejének ügyében nem vagyok naprakész, de azt el kell ismernem, hogy a történtek nemcsak a radikálisok, de a gondolkodó néprétegek körében is adhatnak okot csodálkozásra, kétkedésre”

– válaszolta Pesty László.

Mészáros Lőrinc vagyona mögött állhat Orbán Viktor miniszterelnök?

“Mindenki mögött állhat valaki.” Orbán Viktor mögött is állhat valaki? “Az ilyen fajsúlyú kérdésekről a magunkfajta mezei ember semmit nem tud, és nem is tudhat” – nyilatkozta Pesty László a 24.hu-nak.

Ellenzéki szereposztás a Fideszben?

Pesty László jelképes helyszínen tette meg leleplező kijelentését akkor amikor Tusnádfürdőn maga Orbán Viktor meglepően defenzív volt. Öreg bokszolóról beszélt, aki már nemigen akar visszamenni a ringbe. Olyan benyomást keltett mint aki a legszívesebben venné a kalapját, és menne. Ha tehetné. Mi lesz akkor a rendszerrel? Mi lesz a családi vagyonnal? A nemzeti együttműködés rendszere pénz hiányában a csőd szélén táncol. A családi vagyon csak addig van biztonságban amíg Orbán Viktor hatalmon van. Utódjának első gondja lenne, hogy kivizsgálja a vagyonosodását hiszen mást nemigen tudna adni az életszínvonal csökkenéssel küszködő meglehetősen morózus magyar társadalomnak. Tusnádfürdőn a csődöt ismerte be Orbán Viktor, aki bízhat az ellenzékben, amely képtelen ezt kihasználni. Tovább az orbáni úton még hogyha az nem is vezet sehova – ezt erősítette meg Tusnádfürdő és Pesty László mostani interjúja, amely a Fideszért haragszik nem ellene. Csakhogy a Fidesz már nincs, csak a klán van, ahogy azt Pesty László is pontosan leírta.

“Tiéd az ország, magadnak építed” – Orbán Rákosi nyomában

Tiborcz István és neje, Orbán Ráhel 36 luxus ingatlan boldog tulajdonosa az ország legszebb részein. A finanszírozásról Orbán Viktor strómanja Mészáros Lőrinc gondoskodik. Persze a kormány is kiveszi a részét a programból hiszen a kormányfő lányának és vejének gazdagodása közérdek.

36 luxus ingatlant számolt össze valasz.hu, amely megemlíti, hogy a házastársak vagyona közös vagyis Orbán Ráhel sem panaszkodhat. Ahhoz képest, hogy a választások előtt még Spanyolországba menekültek, mostanra kiderült: vezető szerepet játszanak immár a luxus ingatlan piacon is. Íme a 36-os lista leglátványosabb épületei:

  • Hotel Dorothea Budapest – Több mint   40 milliárd forintos bank kölcsön személyesen Mészáros Lőrinctől.
  • Sofitel Budapest – A hotel nemzetgazdaságilag kiemelt beruházás.
    Ki dönt erről? Orbán Viktor, a gondos pater familias.
  • D 8 Hotel – a D a Dorottya utcát jelenti Budapesten – 18 millió eurós jelzálog Mészáros Lőrinc bankjától – MBH
  • Dürer Park – A Sacré Coeur zárda helyén a budapesti Városligetben – szintén nemzetgazdaságilag fontos beruházás
  • 05 Gellért szálló Budapest – Felújítás az állami MFB bank 10 milliárd forintos hitelével.

Még sokkal több van Budapesten, de ezek a leglátványosabbak, mert a Dunapart illetve a Városliget közelében vannak. Ám a Fidesz a vidék pártja, így az sincs elhanyagolva:

  • Hilton Garden Inn Debrecen City Center – 3,66 milliárd forinttal járul hozzá a kormányzat az első vidéki Hilton Hotel felépítéséhez
  • Botaniq Turai Kastély – 2,31 milliárd forintos kölcsön a Gránit banktól, amely jórészt Tiborcz István tulajdona
  • Mövenpick Balaland Resort Lake Balaton Szántód – 6,9 milliárd forintot adott a kormány, és láss csodát: a Nemzetközi Beruházási Bank 10 milliárd forinttal járult hozzá a sikerhez. Ez az egykori KGST bank, mely jórészt orosz tulajdon, távozott Budapestről miután Orbán – amerikai figyelmeztetésre – megszüntette a magyar részvételt
  • Port Hotel Medical&Spa Hévíz – 8 milliárd forintos támogatás a kormánytól és 16,8 milliárd forintos kölcsön Mészáros Lőrinc bankjától

(Gulyás Gergely kancellária miniszter nem véletlenül mondta, hogy még 30-40 Mészáros Lőrincre lenne szükség Magyarországon. Az Orbán Viktorhoz hasonlóan jogi végzettségű Gulyás Gergely ezt azzal kapcsolatban említette meg, hogy Pesty László dokumentum filmes Tusnádfürdőn a “Lölő jelenségről beszélt,  amely árt a Fidesznek.”)

  • Grand Hotel Galya Mátraszentimre-Galyatető – 3,9 milliárd forintos visszanemtérítendő állami támogatás
  • Modero Health Concept Hotel Sárvár – 2,5 milliárd forintos állami támogatás

Külföldön is terjeszkedik a kormányfő veje:

  • Hotel Atrio del Mar – a Costa del Solon áll a 84 szobás szálloda, finanszírozása üzleti titok

Amint a többi esetben is homályba vész: honnan van a törekvő ifjú párnak ennyi pénze?! Ezt nem is kérdezi senki hiszen mindenki tudja: akinek a miniszterelnök a papája annak bőven telik luxus ingatlanra is!

A hatalmon kívül nincsen számodra hely

Orbán Viktor jól tudja ezt hiszen távozása esetén rögtön megindulhatna a korrupciós vizsgálat. Malajzia miniszterelnöke mihelyt megbukott a választáson máris a főügyész vizsgálatának alanya lett, és 12 éves börtönre ítélték korrupció miatt. A kormányfő sejtette, hogy mi vár rá, mert ötven bőrönddel és nejével a repülőtérre tartott, de lefülelték. Orbán Viktor aligha akarja így végezni pályafutását. Ezért az az öreg bokszoló, akiről Tusnádfürdőn beszélt, hiába tudja, hogy perspektívája siralmas, mégiscsak maradni kényszerül, és újra ringbe szállni. A tét ezúttal már nem a győzelem hanem az olyan vereség, amely után nem kell börtönbe menni, és főként nem kell leadni a lopott holmit.

Orbán, a spindiktátor

Orbán Viktor Vlagyimir Putyint követi, és ily módon kínál politikai példaképet a populistáknak Nyugaton – állítja Daniel Treisman, akinek könyve nemrég magyarul is megjelent. A spindiktátorok című könyv olyan egymástól nagyon különböző rendszereket elemez mint amilyen Szingapúr, Venezuela, Törökország és természetesen Oroszország s nem utolsósorban Magyarország.

“E rendszerek alapfeltétele, hogy a politikai mozgalom vezetője valós népszerűségre tegyen szert, és utána ezt a támogatást meg is őrizze. Döntéseivel pedig anyagi előnyöket nyújtson a táborának” – hangsúlyozza a Kaliforniai Egyetem politológia professzora, aki a hvg.hu-nak nyilatkozott.

“Orbán Viktor átvette Putyin szerepét. Az orosz elnök éveken keresztül kínált egy vezetői mintát a szélsőjobboldalnak Európában és a Trump hívőknek az Egyesült Államokban.
A spindiktátorok megpróbálnak befolyást szerezni a Nyugat velük szimpatizáló részében. Csakhogy Trumpot – egyelőre még – nem a belső indíttatása  szorítja demokratikus keretek közé hanem a társadalom, melynek egyes csoportjai korlátozzák a végrehajtó hatalmat.

A spindiktatúrák integrálódni akarnak a nemzetközi szervezetekbe, hogy aztán befelé vagy kifelé manipulációkra használják fel azokat. Ezeknek a rendszereknek a kizárólagos célja a hatalom, a pénz és az ellenőrzés. A modernizáció és a globalizáció hozta el ennek a rendszernek a térnyerését. Politikai vezetők egymástól függetlenül jutottak ugyanarra a következtetésre: nincsen szükség erőre és megfélemlítésre a hatalom monopolizálásához. Ha valóban csökken majd a globalizáció, akkor megnövekszik a nyers erő.”

A jövőt illetően a szerző optimista: ”a demokrácia vonzereje tovább nő ahogy más berendezkedések a hitelüket veszítik, gazdasági válságba sodródnak. A spindiktátorok is ezért maszkírozzák magukat demokratáknak. Egyre nehezebb ugyanis kontrollálni a társadalmakat“ – hangsúlyozza a kaliforniai egyetem professzora.

A gazdasági gondok nem a demokrácia megerősödését szolgálják

Jelenleg mind Észak Amerikában mind Európában a recesszió szélén egyensúlyoznak a gazdaságok, a növekedési kilátások igencsak borúsak. Ez a proteszt szavazatokat segíti mindenütt, és Orbán Viktor azért bírálja a Nyugatot, hogy a bírálat ne őt hanem Brüsszelt és Washingtont érje. Orbán egyáltalán nem Putyint követi hiszen nem akar csődbe menni. Neki Oroszország és méginkább Kína  csak ellensúly a Nyugattal szemben. Kezére játszik Orbánnak, hogy a felzárkózás a Nyugathoz egyáltalán nem mondható sikeresnek az egész régióban, ahol megmaradt a jóléti határ éppúgy mint az USA és Mexikó között. Az amerikai politológus azt nem veszi figyelembe, hogy az emberek a lábukkal szavaznak: oda mennek, ahol jobban élnek az átlagpolgárok. Márpedig ebben a tekintetben Európa egykori szocialista államai egyaránt leszerepeltek: tömeges a kivándorlás nyugati irányban. Ebben a régióban ugyanis a demokrácia három évtizede nem teremtett jóléti államot márpedig az emberek többsége ezt remélte a rendszerváltáskor. Az Egyesült Államok a Marshall segéllyel ezt teremtette meg a második világháború után Nyugat Európában. 1990 után ilyen segély nem volt, és a közép-kelet-európai államok maradtak a szegényházban. Ott pedig nem könnyű demokratának lenni hiszen a szavazó polgárok többségét meg lehet vásárolni rezsi csökkentéssel vagy tizenharmadik havi nyugdíjjal.

Az európai harmadosztályon nem a demokrácia a többség fő gondja hanem a megélhetés. Ezt Orbán Viktor jól felmérte, és ezért tervezhet hosszú távra, mert sikeres demokráciát nem lehet felépíteni nulla forint nulla fillérből.

Niger: az oroszok már a spájzban vannak!

Mint a „Tizedes és a többiek”-ben mondta Szása: az oroszok már a spájzban vannak! Erre figyelmeztette a világot a koldusszegény afrikai állam puccsal megbuktatott elnöke. Mohamed Bazoum a puccsisták őrizetében van, de sikerült eljuttatnia írását a Washington Postnak.

“A Szahel övezet orosz befolyás alá kerülhet, mert a Wagner hadsereg igen aktív a térségben“

– hangsúlyozza a demokratikusan megválasztott elnök.

Az elnök arra célzott, hogy a szomszédos Maliban ugyanilyen forgatókönyv szerint zajlottak az események: megbuktatták a nyugatbarát kormányzatot, és az új hatalom a Wagner hadseregre bízta magát. A franciák ki, az oroszok bevonultak Maliba. Niger fővárosában a puccsista rendszer támogatói jelenleg azzal a jelszóval tüntetnek, hogy: éljen Putyin! Le Franciaországgal!

Prigozsin, a Wagner hadsereg vezére máris közölte:

“A nép a régi gyarmatosítók, a franciák ellen lépett fel Nigerben.”

Miért fontos a világ harmadik legszegényebb állama Putyinnak?

Niger a világ hetedik legnagyobb urán termelője

Alig kevesebb uránt termel ki mint a hatodik helyen álló Oroszország. Ha ehhez hozzávesszük, hogy Kazahsztán a világ legnagyobb urán termelője és Üzbegisztán is az élvonalban van, akkor érthető, hogy a Washington Post is aggódik amiatt, hogy Putyin lenyúlhatja a globális urán piacot. Az USA jelenleg is Oroszországból importálja a nukleáris fűtőelemek egyharmadát. Ez az ukrajnai háború idején sem változott meg noha az Egyesült Államok sok szankcióval sújtotta Oroszországot, de jelenleg nem tud meglenni az orosz nukleáris fűtőelemek nélkül. Putyin viszont megmutatta: kész fegyverként használni az orosz exportot. Európa megtapasztalhatta ezt a földgáz esetében. A világ gabona piacain hiány alakult ki, mert Putyin felmondta az Ukrajnával megkötött gabona egyezményt, melyet az ENSZ és Törökország is garantált. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa emiatt válság tanácskozást tartott, melyen részt vett Tony Blinken amerikai külügyminiszter is. Aki felhívta a figyelmet arra, hogy Putyin fegyverként használja az éhezést. Nigerben a tüntetők azt skandálják: a franciák miatt éheztünk most majd Putyin ad nekünk enni! Az orosz elnök kedvezményes áron kínált gabona szállítást a szegény afrikai országoknak miután a gabona egyezmény felmondása után az árak jócskán megemelkedtek a világpiacon.

Új oltási kampány Kínában a Covid ellen, vajon miért?

Ismét kampányt indítottak Kínában a Covid elleni oltás felvételének fontosságára. Elsősorban az idős korosztályt akarják beoltani – írja a pekingi Global Times, amely ismerteti az Államtanács közleményét.

A Covid vírus Omicron XBB variánsa jelentheti jelenleg a legnagyobb  veszélyt, ezért az erre kifejlesztett speciális oltást javasolja a kínai állam a 60 év fölötti polgároknak, és a fiatalabb korosztályokból azoknak, akiknek az immunrendszere valamilyen okból leromlott. Az oltás nem kötelező, de igencsak ajánlott. Kínában márciusban engedélyezték az első hazai fejlesztésű mRNA típusú oltást, amelyet azóta alkalmaznak az 1,4 milliárd lakosú országban.

Olaf Scholz német kancellár pekingi látogatása során javasolta, hogy a BionTech mRNA gyógyszerét gyártsák Kínában is. Felmerült egy BionTech üzem építése is Kínában, de az egészből nem lett semmi, mert a hírek szerint az árban nem tudtak megegyezni a felek. Pekingben nem is nagyon akartak egy ilyen stratégiai fontosságú ágazatot átengedni külföldieknek egy olyan periódusban amikor Kína és a Nyugat egyre inkább szembekerül egymással.

A kínaiak a saját fejlesztésű oltóanyagban bíztak, és a Global Times szerint meg is találták a megoldást. A pekingi angol nyelvű portál emlékeztet arra, hogy a Westvac Biopharma és

a Szecsuáni Egyetem olyan oltóanyagot hozott létre, amely a Covid három variánsa ellen is hatékony: a jelenleg leginkább veszélyes XBB illetve Ba.5 és Delta variáns.

Ezt az oltóanyagot villámgyorsan engedélyezték júniusban tekintettel az XBB járvány veszélyre. A világon ez az első olyan oltóanyag, amely hatékony ellenszer a Covid XBB variánsára – büszkélkedik a Global Times, amely eddig nemigen sietett beszámolni arról, hogy ez a XBB variáns hány megbetegedést okozott Kínában, és hányan haltak bele ebbe a járványba. Korábban amerikai tudósítók azt jelentették Kínából, hogy az Omicron XBB vírus 40 millió megbetegedést okozott hetenként a hatalmas országban. Idézték a pekingi országos légzési betegségeket kutató intézet igazgatóját, aki szerint

a járvány csúcspontján heti 65 millióra is felmehet a Covid XBB variáns fertőzöttek száma.

Kantonban a kínai kommunista párt helyi lapja arról írt, hogy komoly járványt okoz az XBB variáns, de számokat nem közölt.

Az mindenesetre komoly járvány veszélyre utal, hogy az üggyel most az Államtanács foglalkozik, amely a kormány elnöksége, ahol a legfontosabb állami döntéseket hozzák. Persze csak azután, hogy a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt erre utasítást adott.

Mesterséges intelligencia a Covid járvány ellen

Múlt decemberben ért véget hivatalosan a pandémia Kínában, ahol a Covid járvány elkezdődött 2019 őszén. Akkor a járvány csúcspontján heti 37 millió megbetegedést regisztráltak. Hszi Csin-ping elnök meghirdette a zéró tolerancia politikáját a járvánnyal szemben , és ezért hatalmas városokat is teljesen lezártak. Ilyen volt például a 11 milliós közép kínai Vuhan ahonnan a járvány elindult. Kína legnagyobb városát, Sanghajt is részlegesen lezárták -, de itt a lakosság egy része fellázadt. Pekingben ezért is döntöttek úgy, hogy hivatalosan véget vetnek a lezárások politikájának, de ez nem zárja ki azt, hogy egyes helyeken továbbra is alkalmazzák azt.

A WHO tavasszal közölte, hogy véget ért a Covid pandémia a világon. Az Egészségügyi Világszervezetet több bírálat is érte a pandémia idején, mert etióp vezetőjét Kína erőteljes támogatásával választották meg, ezért részrehajlással vádolták.

A kínaiak most a mesterséges intelligenciát is bevetik a járvány ellen – írja a Hszinhua – Új Kína hírügynökség. Egy nemzetközi kutató csoport a Makaoi Egyetemen olyan mesterséges intelligencia programot fejlesztett ki, amely képes megállapítani, hogy a pácienst melyik Covid variáns fertőzte meg. Zsang Kang professzor, a kutatás vezetője elmondta a kínai hírügynökségnek, hogy az ő mesterséges intelligencia szoftverjük sokféle vizsgálati anyag elemzését tudja elvégezni  nemcsak egy típusét, ezért jelen pillanatban a leghatékonyabbnak számít a piacon.

Ez a mesterséges intelligencia arra is képes, hogy megjósolja: mennyire fertőző a szóban forgó variáns, kikre veszélyes igazán és milyen erős járványt okozhat – mondta a Makaoi Egyetem kutató csoportjának vezetője az Új Kína hírügynökségnek.

Ferenc pápa is kéri Putyint: állítsa vissza a gabonaegyezményt Ukrajnával

Pénzügyi és politikai problémák nehezítik az ukrán gabona exportját, melyet Putyin mindenképp akadályozni szeretne, és ezért nem hosszabbította meg a gabona egyezményt. Ferenc pápa is arra kérte az orosz elnököt, hogy gondolja meg magát, és vonja vissza a tilalmat.

“Készen állunk arra, hogy Ukrajna mezőgazdasági kivitelét új utakon oldjuk meg”

– hangsúlyozta Valdis Dombrovskis, az Európai Unió alelnöke.

Csakhogy az oroszok támadják Renit, a román határ közelében levő kikötőt , az első számú alternatív útvonal kiindulópontját. A NATO főtitkára rögtön el is ítélte az orosz akciót mondván “Oroszország fegyverként használja az éhséget. ”Elítélte a támadást Klaus Johannis, Románia elnöke is. Az ukrán mezőgazdasági export 65%-a ezen az útvonalon jut el külföldre azóta, hogy Putyin elnök felfüggesztette a gabonaegyezményt Ukrajnával. Oroszországnak ezzel kettős célja van: meggyengíteni Ukrajnát, amelynek komoly bevételt hoz a mezőgazdasági export, és párhuzamosan mesterséges hiányt kialakítani a gabona piacon, ahol az oroszok át akarják venni Ukrajna helyét.

Az Európai Unió tagállamai támogatni akarják Ukrajnát, ezért Litvánia külügyminisztere felajánlotta a balti kikötőket a mezőgazdasági export számára. A három balti állam kormány levelet írt az Európai Bizottságnak, melyben felajánlják, hogy 25 millió tonna ukrán gabonát tudnának exportálni a kikötőikből – írja a brüsszeli Politico. Ez a gyakorlatban olyan új zöld folyosó kialakítását jelentené, amely az ukrán gabona ellenőrzését megszüntetné Ukrajna és Lengyelország határán. Ukrajna mezőgazdasági minisztere támogatásáról biztosította a balti javaslatot: Mikola Solsky szerint nemcsak a balti kikötőket lehetne kihasználni ily módon hanem Hamburgot, Rotterdamot és Triesztet is. A Valdis Dombrovskis uniós biztosnak küldött levélben ezenkívül szerepel még Rijeka is Horvátországban illetve Koper Szlovéniában.

Ezek a zöld folyosók már ki vannak próbálva: 2022 májusa és 2023 júniusa között 32 millió tonna ukrán gabona jutott el ily módon a világpiacra.

Csakhogy ez jóval drágább mint a tengeri szállítás, ily módon az ukrán gabona hátrányba kerül a vetélytársaihoz mindenekelőtt az orosz exporthoz képest. Tonnánként 30-40 euró a plusz költség, amelyet valakinek fel kell vállalnia. Ukrajna és Litvánia máris kért támogatást Brüsszeltől erre a célra.

Magyarország, Lengyelország és Románia szintén támogatásra vár. Románia máris sokat költött arra, hogy megnövelje a kikötői kapacitást Constantában. Lengyelország 100 millió euróból felújította vasúthálózatát, és új határ átkelőt létesített az ukrán határon. A baj az, hogy ez csepp a tengerben. Ahhoz, hogy ezek a szolidaritási zöld folyosók hatékonyan működhessenek több milliárd eurós beruházásokra lenne szükség. Ki nyúl a zsebébe? Mindenki Brüsszeltől várja a megoldást, de ott azt válaszolják, hogy az Európai Unió infrastruktúra fejlesztő alapjában nincs pénz, mert már eddig is 250 millió eurót költöttek ezekre a szolidaritási zöld útvonalakra, és egymilliárd euró jut a közös finanszírozású programokra, melyek elősegítik az ukrán gabona exportját.

Nemcsak pénzügyi, de politikai probléma is az ukrán gabona

Öten az uniós tagállamok közül: Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Bulgária kifogásolják, hogy az olcsó ukrán gabona konkurenciát jelent számukra az Európai Unióban, ahol csökkenti az árakat. Ezek az országok azt szeretnék, ha az ukrán gabona Afrikába és a Közel Keletre jutna nem pedig az Európai Unió piacára kihasználva azt, hogy Brüsszel felfüggesztette a vámokat a háborúra hivatkozva, mert ily módon is támogatni szeretné Ukrajnát. Brüsszel úgy döntött, hogy a tiltakozó öt uniós tagállamban nem juthat piacra az ukrán gabona, de a többi tagállamban igen.

“Amióta él ez a tilalom, azóta megkétszereződött az ukrán gabona tranzit Lengyelországon keresztül“

– nyilatkozta az ország mezőgazdasági minisztere. Robert Telus hangsúlyozta, hogy a tranzitot támogatják, de ugyanakkor azt szeretnék, hogy a tilalmat, amely szeptember 15-ig érvényes, Brüsszel meghosszabbítaná egészen az év végéig.

Ukrajna másképp érzékeli a helyzetet: Kijev szerint a lengyel hatóságok szándékosan nyújtják meg az ellenőrzés idejét a határon, és ezért csak kevesebb ukrán gabona jut el rajtuk keresztül a világpiacra. Májusban ezért csak 336 ezer tonna ukrán gabona haladt át Lengyelországon, ez pedig még a felét sem éri el a múlt novemberi rekordnak.

Ferenc pápa kérte Oroszországot az embargó megszüntetésére

“Barátaimhoz fordulok, az Orosz Föderáció hatóságaihoz, és kérem őket, hogy állítsák vissza a Fekete tengeri egyezményt, mely lehetővé tette az ukrán gabona exportját”

– mondta Ferenc pápa vasárnapi Angelus üzenetében. A katolikus egyház feje felszólította az egybegyűlteket a Szent Péter téren, hogy

“imádkozzanak a mártír Ukrajnáért, ahol a háború mindent elpusztít még a gabonát is.”

Ferenc pápa arra is felhívta a figyelmet, hogy “a világban éhezők milliói várják a táplálékot.”

Zelenszkij ukrán elnök a Twitter utódján, az X-en köszönte meg a pápai kiállást Ukrajna mellett: ”a világ vallási vezetői elítélték az orosz rakétatámadásokat, melyek a gabona szállítmányokat fenyegetik.”

Putyin orosz elnök a múlt héten azt ígérte az afrikai államok vezetőinek Szentpéterváron, hogy ellátják gabonával Afrikát.

Kétségeit fejezte ki ezzel kapcsolatban az Afrikai Egységszervezet elnöke mondván “nem biztos, hogy a kieső szállítmányokat teljes mértékben pótolni tudnák.” Ezenkívül felhívta a figyelmet az árak emelkedésére is, ez pedig komoly kihívás a koldusszegény afrikai országoknak.

A Vatikán aktív diplomáciát folytat az ukrajnai háború befejezésére. A pápa megbízásából az olasz püspöki kar elnöke próbál közvetíteni Moszkva és Kijev között. Matteo Zuppi bíboros nemcsak Oroszországban és Ukrajnában járt ebben az ügyben, de Washingtonban is – írja a Reuters. A bíboros máris elért annyit, hogy az Ukrajnából Oroszországba elhurcolt gyerekek egy kis része visszatérhetett családjához. Putyin orosz elnököt épp a gyerekek elhurcolása miatt nyilvánították háborús bűnösnek, és emiatt nem vesz részt a BRICS csúcstalálkozón, melyet idén Dél Afrikában Johannesburgban rendeznek meg.

A magyar kormány amerikai egyetemet venne

A többi között arról beszélt Orbán Balázs, a miniszterelnökség politikai igazgatója egy erősen jobboldali amerikai vélemény vezérrel Budapesten, hogy a magyar kormány megvenne egy amerikai egyetemet.

Christopher Rufo Magyarországon körülnézett, majd megírta tapasztalatait – elemezve Orbán Viktor stratégiáját a hatalom megszerzésére és megtartására. Külön kiemeli a média, az oktatási és kulturális szféra fontosságát, ahol

“Orbán Viktor legjelentősebb tette az volt, hogy újraformálta a köz és magán intézményeket, hogy azzal konzervatív ellen hegemónia jöjjön létre. Ez kiterjedt az iskolákra, egyetemekre, civil szervezetekre, a médiára, a kormányzatra egyaránt.”

Erre épül fel azután a Mathias Corvinus Collegium.

“Ennek célja egy új nemzeti elit megteremtése.”

Christopher Rufo így összegzi tapasztalatait a nemzeti együttműködés rendszeréről:

”Orbán nem kér bocsánatot. Ha van egy állam, akkor a konzervatívoknak tudniuk kell kormányozniuk azt, és még inkább a saját értékeik felé orientálni. Máskülönben az ellenségük rendszerének az ügyintézői lesznek.”

Na és a korrupció? Christopher Russo megírta, hogy azok a Fidesz politikusok, akikkel találkozott elismerték ugyan ennek létét, de csak magánemberként, mert világosan látják: ez a rendszer meghatározó eleme!

Azzal indokolták, hogy a baloldal oligarchái helyett a Fidesz létrehozta a maga oligarchiáját.

“Magyarország nem modell mindenben: kevés az innováció, az állam túlságosan ellenőrzi a médiát, a korrupció tartós probléma, de a Fidesz család politikáját érdemes megfontolni. Magyarország progresszív  eszközöket használ konzervatív céljai elérésére” – vonja le a tanulságot Christopher Russo.

A modell a kommunista Kína?

Orbán Viktor nyíltan célzott erre Tusnádfürdőn, ahol a nyugati világ problémáit ecsetelte. Némi gondot okozhat neki, hogy Magyarország nem Kína. Peking ugyanis sikeres gazdasági modellt valósít meg, amely kihívója lehet az Egyesült Államoknak is. A magyar gazdaság teljesítménye a demokrácia 33 éve alatt szánalmasan gyenge. Orbán Viktor 17 évig miniszterelnökként állt az ország élén, és még folytatni szeretné. Kínában a diktatúrát gyakorló kommunista párt kiváló gazdasági eredményeket és emelkedő életszínvonalat tud felmutatni. Hát Orbán Viktor?

A magyar miniszterelnök “eredményei” ebben a tekintetben sokkal inkább Vlagyimir Putyin csődbejutott rendszerét idézik: gyenge gazdasági növekedése, stagnáló életszínvonal

– miközben egy törpe kisebbség, a hatalomhű “oligarcha elit” villámgyorsan gyarapszik.

Lopni sokan tudnak, de cserébe gazdasági eredményt produkálni kevesen.

Magyarország népessége csökken, a gazdaság stagnál, az infláció rekordokat döntöget. Perspektíva nulla! A megfáradt bokszoló, aki már nem akar visszamenni a ringbe, az Orbán Viktor szerint az Európai Unió. Valójában a magyar miniszterelnök belenézett a tükörbe, és ott önmagát látta mint kiégett bokszolót. A politika ugyanis nem boksz: nem elég az ellenfél kiütése. Produkálni is kell valamit: emelkedő gazdaságot, életszínvonalat, oktatást és egészségügyet. Orbán Viktor több mint harminc éve van a pályán, politikusi tehetségét nem vitatja senki.

Csak épp az ország, az nem ment előre…

A mesterséges intelligencia 7 óriása 8 szabályban állapodott meg a Fehér Házzal

Felelősségteljesen fejlesztik a mesterséges intelligenciát – ígérték  az Amazon, az Anthropic, a Google, az Inflection, a Meta, a Microsoft és az Open AI vezetői. A megállapodás nem kötelező érvényű, de a cégek vezetői ígérték, hogy betartják azokat a közjó érdekében.

“Ez a megállapodás lehet a szabályozó rendszer alapja” – üdvözölte az eredményt a Szoftver Szövetség /BSA/.

A Fehér Ház szóvivője annyit mondott, hogy Biden elnöki rendeletet készül kiadni a mesterséges intelligencia fejlesztésének jogi normáiról, de azt nem közölte, hogy erre mikor kerülhet sor. A washingtoni kongresszus is foglalkozik a mesterséges intelligencia fejlesztésének jogi és társadalmi problémáival, de még ott sem tudja senki sem megmondani, hogy mikor lehet ebből törvény – írja a Politico tudósítója.

A techcrunch portál ismerteti, hogy miben is állapodott meg a hét cég a Fehér Házzal. Mindjárt a bevezetőben megemlítik, hogy az óriások nem az elsőszámú vezetőikkel voltak jelen, és a megállapodás nem kötelező érvényű, csak irányelveket jelent. Mik ezek?

  • a mesterséges intelligenciát fejlesztő cégek vállalják, hogy csak alapos tesztelés után dobják piacra az új szoftvert. A tesztelést nemcsak maga a cég végzi hanem külső ellenőrzés is szükséges.
  • meg kell osztani az információkat a kockázatokról a kormányzattal és a társadalommal
  • komoly pénzeket kell fordítani a mesterséges intelligencia fejlesztésének biztonságára, figyelni kell arra is, hogy a cégen belülről is érkezhet hekker támadás
  • meg kell könnyíteni azt, hogy kívülről is bele lehessen látni a mesterséges intelligencia fejlesztésébe
  • a tartalom fejlesztést nagyon erős korláttal kell ellátni
  • állandóan jelezni kell a mesterséges intelligencia határait
  • prioritást kell adni az olyan kutatásoknak , amelyek a társadalmi hatásokkal foglalkoznak, a magánélet szentségével stb.
  • a mesterséges intelligenciát abban az irányban kell fejleszteni, amely a társadalom legfőbb kihívásait érintik: a rák gyógyítása vagy a klímaváltozás elleni küzdelem. A Fehér Ház nem szeretne úgy járni a mesterséges intelligenciával mint a Facebook-kal és a többi társas oldallal amikor meglehetősen lemaradtak a jogi szabályozással.

Mind az elnök mind pedig az alelnök asszony ezért is forszírozza a találkozást a mesterséges intelligencia fejlesztő cégekkel, hogy mielőbb megtalálják a megfelelő szabályozást hiszen a törvény a mesterséges intelligenciáról még jó messze van az Egyesült Államokban – állapítja meg a techcrunch portál.

Mégsem épül akkumulátorgyár Fóton

Érzékelve a lakosság felháborodását, a város fideszes polgármestere megakadályozta, hogy a kínai BYD vállalat akkumulátor összeszerelő üzemet építsen Fóton. 10 milliárd forintos beruházást jelentett be a kínai cég központjában, Sencsenben júniusban Szijjártó Péter külügyminiszter mondván: a haladást nem lehet megállítani.

A jövő az elektromos autózásé, ehhez pedig kellenek az akkumulátorok, melyeket a kínaiak hatékonyan tudnak előállítani. A BYD elektromos autóbuszokat is gyárt Komáromban. Az új magyar elektromos buszok 42%-át ők készítik. A magyar állam egymilliárd forintot ígért a kínai cégnek az akkumulátor gyár telepítéséhez.

A baj csak az, hogy a vegyi üzem károsíthatja a környezetet, elsősorban a vízellátást.

Emiatt a lakosság tiltakozott Debrecenben, de ott eredménytelenül. Most Vass György polgármester a Facebookon azt közölte, hogy nem lesz akkumulátor összeszerelő üzem Fóton.

A döntésben nyilvánvalóan szerepe van annak, hogy jövőre önkormányzati választásokat tartanak, és a polgármester aligha őrizhette volna meg tisztségét, ha rábólint az akkumulátor üzemre, amely szennyezheti a környezetet.

Jó -e, ha akkumulátor nagyhatalom leszünk?

A kínaiak rámentek az elektromos autógyártásra, hogy ily módon törjenek be erre a piacra. Az akkumulátorgyártást világszínvonalra fejlesztették csakhogy a kínai környezetvédelmi normák szerint, amelyek jóval kevésbé szigorúak mint amelyeket Európában vagy az Egyesült Államokban alkalmaznak.

Orbán Viktornak állítólag az a véleménye, hogy a környezetvédelem a gazdag országok luxusa, a szegényeknek a jó oldalát kell nézni az iparfejlesztésnek: az új munkahelyeket, a növekvő export kapacitást.

Szijjártó Péter külügyminiszter ki is jelentette, hogyha minden bejelentett akkumulátor beruházás elkészül, akkor Magyarország a második helyre kerülhet a világranglistán.

A 444 portál összeállítása szerint összesen 36 olyan gyár épül Magyarországon, mely az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódik, ebből 25 kifejezetten akkumulátorokat gyárt. Egy kis országban ez több mint sok. Ráadásul olyan nagyvárosok is szerepelnek a listán, ahol nagyon sok ember vízellátását veszélyeztetheti a gyártás: Debrecen, Miskolc, Tatabánya. Mindenütt ott vannak a hatalom hűséges oligarchái: Garancsi István és Mészáros Lőrinc cégei, amelyek szép pénzt szakítanak az építkezés és a környezet rendezés során. A kormány azt ígéri, hogy nagyon ügyel a vízminőségre, például Debrecen vízellátásának javítására jelentős összeget ígérnek.

A kínai kapcsolat az akkumulátorgyártásban azért is fontos, mert a lítium Kínából érkezik. Ennek bányászata rendkívüli mértékben szennyezi a környezetet. Európában a legnagyobb lítium készlet Svédországban van, de a környezetvédők tiltakozása miatt a kanadai tulajdonos nem kezdheti meg a kitermelést.

Az akkumulátorgyártás igen energiaigényes is, ezért Orbán Viktor miniszterelnök két új földgázerőmű építését jelentette be. Ez is környezet károsító.

Nem kisebb probléma a munkaerő sem: a magyar kormány külföldön is toboroz munkaerőt például a Fülöp szigeteken. Ezek szerződéses munkavállalók, akik általában nem hozzák magukkal a családjukat. A kormány migránsellenes politikája és propagandája miatt sokan mégis megütköznek amikor látják a színesbőrű munkavállalókat.

A magyar kormány elképzelése az, hogy a Magyarországon működő autógyárak az itteni kínai akkumulátorokat használják fel a jövőben. Debrecenben a BMW állítólag már meg is állapodott a kínaiakkal, akik ugyanitt gyártanak majd akkumulátorokat.

A kínaiak és a németek természetesen csak a gyártást hozzák Magyarországra az olcsó munkaerő, a kevéssé környezettudatos és könnyen megvesztegethető kormányzat miatt,

a fejlesztést megtartják maguknak. Ily módon Magyarország megrekedhet a közepes fejlettségi szinten, de Európának ebben a részében ez a szabály nem pedig a kivétel.

Jelent-e fizetésemelést a mesterséges intelligencia?

Valószínűleg nem-ez derül ki a BBC összeállításából, amely azt vizsgálja, hogy milyen hatása lesz a munkahelyekre a mesterséges intelligenciának, amely villámgyorsan változtathat a munkavállalók helyzetén amint azt a színészek és forgatókönyvírók sztrájkja is mutatja Hollywoodban.

A cégek lenyelik a nyereséget, melyet a mesterséges intelligencia alkalmazása hozhat, és a munkavállalóknak csak csöpögtetnek egy keveset – jósolta Daren Acemoglu professzor, aki tanulmányt publikált erről Pascual Restrepoval a Massachusetts Institute of Technology egyetemen. “A béremelés, ha lesz is, nem áll arányban a termelékenység növekedésével, mert ennek hasznát a munkaadók lenyelhetik.” Ugyanerre a következtetésre jutott Biden elnök közgazdász tanácsadói testülete, mely az európai példákat vizsgálta. Az automatizálás komoly pénzt hozott a vállalatok részvényeseinek, de nem a dolgozóknak Németországban, Franciaországban, Hollandiában és Spanyolországban. A kék galléros munkásosztály munkahelyeit fenyegetheti az automatizálás vagyis kirúghatják őket illetve csökkenhet a munkaidejük, amely természetesen fizetés csökkentéssel is jár.

Minél gyorsabban fejlődik a mesterséges intelligencia annál nagyobb a veszély – fejtegeti Acemoglu professzor a MIT-ről. Már önmagában az is veszélyt jelent, hogy sok munkahelyen a mesterséges intelligencia ellenőrzi az embereket: nem lazítanak-e? Kidolgozzák-e a teljes munkaidőt? Sok helyen már a mesterséges intelligencia ellenőrzi a termelékenységet, és meg is határozza a teljesítmény bérezést.

Lehet, hogy a mesterséges intelligencia nem mindenben pótolja az embert, de a cégek mégiscsak ezt fogják választani, mert kevesebb vele a gond. Nincsenek HR problémák.

Veena Dubal, a University of California egyetem professzora egy tanulmányban kimutatta, hogy a mesterséges intelligencia ellenőrző funkciója miatt csökkent a munkavállalók bére. Tovább nőtt az egyenlőtlenség a munkavállalók között, mert minél feljebb állt valaki a munkahelyi piramisban annál könnyebben védhette ki a mesterséges intelligencia ellenőrzését. Aki irányítja az egész mesterséges intelligencia hálózatot az természetesen jól is járhat hiszen növelheti a fizetését mondván: munkája pótolhatatlan.

Mások viszont úgy vélik: veszélybe kerül a hagyományos elit a munkahelyeken, mert kevésbé lesz rá szükség hiszen a mesterséges intelligencia elvégzi a munkája jelentős részét.

David Autor, a MIT egy másik professzora úgy véli, hogy nem lesz szükség egyetemi végzettségre a munkahelyi piramis felső részében, mert a mesterséges intelligencia segítségével a kevésbé iskolázott munkaerő is képes lesz betölteni a feladatot.

“A mesterséges intelligencia csökkentheti a szakértők hiányát a felső szinten” – érvel a MIT professzora. Aki úgy gondolja, hogy “jelenleg hiány van az USA-ban orvosokból, informatikusokból, jogászokból, akik értenek a mesterséges intelligenciához, ezekre az állásokra eddig csak diplomások jelentkezhettek, de a jövőben – hála a mesterséges intelligenciának – növekedhet a jelöltek száma. Ha bejön ez a forgatókönyv, akkor azok a szakmák, amelyek eddig profitáltak a hiányból, megtelhetnek, és ennek következtében csökkenhetnek ott a bérek.

“Minden attól függ, hogy végül is ki hozza meg a döntést“

– hangsúlyozza Acemoglu professzor.

Duval professzor asszony azt javasolja, hogy a munkások képviseletében a szakszervezetek próbáljanak meg beleszólni a döntésekbe – ahogy az Európában sok helyen szokás.

A mesterséges intelligencia miatt minden munkahely veszélyben van: a csúcs szakértőket éppúgy érhetik kínos meglepetések mint a segédmunkásokat.

“Senki sincs biztonságban, senki sem úszhatja meg” – hangsúlyozta Mark Muro, a Brookings Institute szakértője, aki a BBC-nek nyilatkozott.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!