Kezdőlap Szerzők Írta Polonius

Polonius

1771 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Hőhullám: “Nem akarok belehalni a nyaralásba”

A hőhullám Európa déli részén sok turistát elijeszt különösen miután Észak Olaszországban hőgutát kapott és meghalt egy munkás, aki a napon dolgozott a 40 fokos hőségben.

“Általában Nagy Britanniában nyaralunk, de most valami másra vágytunk, ezért befizettünk egy hajós körutazásra a Földközi tengeren. Olyan dögmeleg van, hogy állandóan a hajón kuksolunk, mert nem merünk partra szállni a hőség miatt. Jövőre csak Húsvét tájban tervezünk hasonló körutat és nem nyáron“ – nyilatkozta a londoni Guardian-nek egy 61 éves brit asszony. A lap szerint a hőhullám miatt sokan lemondták a nyaralást Európa déli részén, ahol jócskán 40 fok felett van tartósan a hőmérséklet.

“Görögországba fizettem be, de inkább Barcelonába megyek, mert ott nincs akkora hőség. Félek attól, hogy rosszul leszek az utcán a melegben”

– mondja egy másik brit turista.

Korfun nyaral egy négyszemélyes család, amely el sem mozdul a strandról: “szörnyű unalmas egész nap a strandon ülni vagy feküdni, de nem tehetünk mást. Minden városi túrát lemondtunk. Azt ígérték, hogy 31 fok lesz, ehelyett inkább 37 van vagy ennél is több”-  mondja a családanya.

Megdőlhet a 49 fokos hőség rekord Olaszországban és Görögországban

Erre figyelmezteti a turistákat a brit külügy. Szardínia szigetén 49 fok is lehet a héten. Olaszországban 16 városban hirdették ki a legmagasabb fokozatú vörös hőségriadót.

Erdőtüzeket is okoz a hőség a Földközi tenger medencéjében: Spanyolországban és Törökországban sokezer embert kellett kitelepíteni, mert a tűzoltók csak nehezen tudják megfékezni a lángokat.

Az előző anticiklont Cerberusról, az Alvilág őréről nevezték el, a mostanit pedig Kháronról, aki ladikján a túlvilágra szállítja a halottak lelkét. Nem is túlságosan finom célzás ez arra, hogy a hőség életveszélyes.

Olaszország egészségügyi minisztere arra szólította fel a turistákat, hogy készüljenek fel a nagy hőségre, mert különben kínos meglepetések érhetik őket.

“Kedves turisták! Ne látogassátok a Colosseumot Rómában, ha a hőmérő 43 fokot mutat! Inkább maradjatok otthon 11 és este 6 óra között”

– tanácsolta az olasz egészségügyi miniszter, aki az Il Messageronak nyilatkozott.

Bariban, Firenzében és Palermóban éppúgy hőség riadó van mint Rómában – írja a londoni Daily Mail. Amely hozzáteszi: Spanyolországban hétfőre 44 fokot jósolnak a Guadalquivir völgyében Sevilla közelében. A Kanári-szigeteken 4000 embert kellett kitelepíteni az erdőtüzek miatt.

Európa hőségrekordját, 48,8 fokot Szicíliában mérték két évvel ezelőtt, de ezen a héten megdőlhet ez a rekord.

A Földközi tenger keleti medencéjében sem jobb a helyzet: a hőség miatt kiszáradt izraeli miniszterelnököt kórházba kellett vinni. A 74 éves kormányfőt vasárnap már kiengedték, de mindenkit figyelmeztettek Izraelben is, hogy a szokatlanul magas hőség nagyon megviseli a szervezetet különösen az idősebbeknek kell vigyázniuk.

“Minél kevesebb időt töltsetek a napon és igyatok sok vizet, akkor jó hetünk lehet”

– intette honfitársait Benjamin Netanjahu.

A Nature Medicine szaklap közölte, hogy tavaly volt a legmelegebb nyár Európában, és ez legkevesebb 61 ezer halottal járt.

Orbán kétségbeesetten próbálja meg elterelni a figyelmet a romló életszínvonalról

Miközben a magyar infláció és a magyar reálbér csökkenés rekorder nemcsak a 27 tagú Európai Unióban, de a 38 tagállamból álló OECD-ben is, mi a magyar miniszterelnök három népámító jelszava? No migration, no war, no gender vagyis a migráció, az ukrajnai háború és az LMBTQ ügyek, melyekben a magyar közvélemény többsége mögötte áll.

A lakosság legfőbb gondja távolról sem a „no migration, no war, no gender”, hanem a megélhetés, amely mélységesen mély válságban van Magyarországon, ahol a reálbérek több mint 15%-kal csökkentek egyetlen év alatt!

Orbán az etnikai nacionalista és a xenofób kártyát játssza ki – írja a Social Europe folyóiratban Gabriela Greilinger, aki az egykori Habsburg monarchia államaival foglalkozik.

Orbán – Lengyelországgal együtt – megkontrázta az Európai Unió migrációs csomagtervét. A szélsőjobboldal sok más uniós tagállamban is hasonló elveket vall mint Orbán – hangsúlyozza a szerző, ezért a baloldali és liberális erőknek  valamiféle hatékony ellen narratívát kellene kidolgozniuk a közelgő uniós parlamenti választásokra.

Lássunk át Orbán ködfüggönyén!

Ezt javasolja Kováts Eszter ugyancsak a Social Europe portálon. Arra a nyilvánvaló igyekezetre mutat rá, hogy

“miközben az infláció rekordokat döntöget, a magyar kormány igyekszik elterelni erről a figyelmet, és a Nyugaton folyó kulturális háborúkról beszélni.”

A szerző hangsúlyozza, hogy az Orbán kormány “a hanyatló Nyugatról beszél.”

Ondrej Slacalek cseh politológus felidézte Vaclav Belohradsky cseh-olasz filozófus gondolatát “a metropolisz provincializmusáról”. Mit ért ezen? Azt, hogy az Egyesült Államok a saját pillanatnyi normáit univerzális érvényűnek tekinti, és terjeszteni próbálja meg mindenütt.

“Az észak amerikai és nyugat európai értelmiségieknek és politikusoknak erőfeszítéseket kellene tenniük, hogy megértsék Kelet Európát. Így nem eshetnek bele abba a csapdába, melyet számukra állítanak az autokraták Kelet Európában”

– írja Kováts Eszter.

Kovács megfeledkezik arról, hogy megélhetési válság nemcsak Kelet Európában van. Bár az infláció jóval alacsonyabb az Egyesült Államokban és Nyugat Európában, az elégedetlenség ott is nagyon komoly politikai tényező. Olaszországban, Finnországban és Svédországban már kormányra jutott a jobboldali-szélsőjobboldali koalíció, nagy valószínűséggel ez következik be Spanyolországban is. Hollandiában megbukott Orbán ellenfele, Rutte miniszterelnök kiszáll a politikából. Németországban a kormánykoalíció népszerűsége a mélyponton, nyomul előre az Alternative für Deutschland. Ausztriában erősödik a Szabadságpárt. Lengyelországban a konzervatív koalíció, amely Orbán ideológiai szövetségese, és csak az ukrajnai háború miatt bírálja a magyar kormányt, jó eséllyel a választások után tovább folytathatja a kormányzást.

Orbán Viktor abban bízik, hogy Donald Trump visszatér a Fehér Házba, az Európai Parlamentben pedig megerősödnek a szélsőjobboldali pártok. Az uniós tagállamokban hatalomra jutó kormányok pedig olyan uniós biztosokat jelölnek majd, akik elnézőbbek lesznek a magyar kormány illiberális gyakorlata iránt. Orbánnak ugyanis szüksége van az uniós eurómilliárdokra, mert azok nélkül hosszú távon nem tudja működtetni rendszerét.

Orbán mindenáron meg akarja szerezni az uniós eurómilliárdokat, és számára a kultúrharc csak ködfüggöny, amely eltakarja a mohó pénzvágyat. Jelenleg ugyanis egyre kevesebbet lehet lopni, mert nincs miből. A kultúrharc mint fügefalevél nem sokáig takargathatja az általános pénzhiányt. Orbánnak a semmiből egy új világot kellene teremtenie, de a politikában eddig ez senkinek sem sikerült …

Yellen: az ukrajnai háború befejezése lenne a legjobb a világgazdaságnak

Az amerikai pénzügyminiszter szemével a világgazdaságnak szempontjából a háború mielőbbi befejezése lenne előnyös, ugyanakkor azt is hozzátette: meg kellen duplázni az Ukrajnának adott támogatást, így hamarabb véget lehetne vetni a háborúnak.

Az amerikai pénzügyminiszter asszony Indiában beszélt erről, ahol részt vett a G20 hatalmak konferenciáján. Janet Yellen hangsúlyozta: “morális kötelesség az ukrajnai háború mielőbbi befejezése, de gazdasági szempontból is ez lenne a legjobb a globális gazdaságnak.” Az amerikai pénzügyminiszter, aki nemrég Pekingben járt, ugyanezt a véleményt fejtette ki a kínai vezetőknek, akik siettek egyetérteni vele. Janet Yellen azt is elmondta, hogy addig amíg a háború tart Ukrajnában, meg kellene duplázni a támogatást.

“Jártam Kijevben, és ott azt tapasztaltam, hogy mind a hadseregnek mind pedig a gazdaságnak nagy szüksége van a külföldi segélyre.”

Miért tenne jót a világgazdaságnak az ukrajnai háború befejezése?

Csökkenésnek indulnának az élelmiszer és energia árak, melyek az infláció legfontosabb felhajtó erői a világgazdaságban.

Oroszország és Ukrajna együtt a világ gabonaexportjának több mint a negyedét jelentik. Július 18-án lejár az az egyezmény, mely lehetővé teszi az ukrán gabona exportját a kikötőkből, melyeket blokkol az orosz haditengerészet. Putyin elnök korábban azzal fenyegetőzött, hogy nem hosszabbítja meg az egyezményt, de legutóbb Erdogan török elnök már úgy nyilatkozott: Putyin neki személyesen megígérte a hosszabbítást.

Miből támogatja a nyugati világ Ukrajnát?

Yellen pénzügyminiszter diplomatikusan a támogatás megkétszerezéséről beszélt, de arra nem utalt, hogy a támogatás oroszlánrésze a szereposztás szerint az Európai Unióra vár. Biden elnök, akinek a népszerűsége a mélyponton, nem tudja növelni a támogatást Ukrajnának, mert vetélytársai felvetik: inkább az Egyesült Államokban kellene elkölteni a pénzt és nem Ukrajnában.

Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság vezetője, akinek az USA megígérte a NATO főtitkár posztját, 50 milliárd eurós támogatást ígért Ukrajnának, de az a mai napig nem derült ki, hogy miből. Lindner, német pénzügyminiszter kapásból közölte, hogy a német költségvetésben erre nincs plusz pénz. Ha a legnagyobb uniós befizető így áll, akkor mindenki előtt világos: a tagállamok nem tudják és valószínűleg jórészük nem is akarja vállalni a többlet támogatás költségeit. Akkor honnan lesz pénz, amelynek hiányában az ukrán állam nem tudná kihúzni az év végéig sem? Minden valószínűség szerint hitelből. Az Európai Unió egyszer már felvett közös hitelt, hogy a pandémia utáni helyreállítás költségeit fedezze. Ezt minden tagállam meg is kapta – kivéve Magyarországot és Lengyelországot.

A német kormány korábban közölte: még egy közös hitel felvételt nem vállal! Csakhogy másként kicsit nehéz lenne előteremteni a megígért 50 milliárd eurót. A közös hitel felvételéhez konszenzus kellene a tagállamok vezetői között. Orbán Viktor valószínűleg vétózna abban a reményben, hogy zsarolással kikényszerítheti az uniós pénzek egy részének kiutalását. Persze a konszenzust meg is lehet kerülni: kölcsönt vehet fel az EU-1 csoport is, ahol a mínusz egyet Magyarország jelenti.

Abban viszont valószínűleg konszenzus van az Európai Unió tagállamai között, amit Yellen asszony úgy fogalmazott meg, hogy

“a világgazdaságnak javára válna a háború gyors befejezése Ukrajnában.”

Az Európai Unió rossz bőrben van, és a gazdasági perspektívái sem jók. A háború befejezéséről azonban Washingtonban döntenek. Ahogy Zelenszkij elnök megfogalmazta:

”Biden elnök öt perc alatt véget vethetne a háborúnak, ha elfogadná a területért békét elvet.”

Washingtonban épp erről vitatkoznak hiszen látják: a nagy ukrán offenzíva eddig képtelen volt elérni célját. A távozó amerikai vezérkari főnök meg is mondta, hogy nem reális elképzelés az, hogy az ukrán hadsereg kiszorítsa az oroszokat az ország területéről. Patthelyzet áll fenn a hadseregek között Ukrajnában, ezért most már a diplomatákon a sor – hangsúlyozta az USA fegyveres erőinek távozó vezérkari főnöke.

Sem Biden, sem Zelenszkij pillanatnyilag nem látja alkalmasnak a hadihelyzetet és az időpontot erre.

Emirátusok kontra Katar

Az Európai Parlament korrupciós botrányában szerepet játszott a katari pénz is, a Der Spiegel összeállításából kiderül: Abu Dhabi egy svájci céget fizet azért, hogy mószerolja Katart. Egyesült Arab Emirátusok kontra Katar – az emírek egymást áztatják miközben befolyást akarnak szerezni Európában.

5,7 millió eurót kapott eddig az Alp Services Svájcban az Egyesült Arab Emirátusoktól azért, hogy lejárassák Katart – írja a hamburgi Der Spiegel. Katar emírje támogatta a Muzulmán Testvériséget, amely Egyiptomban egy rövid időre át is vette a hatalmat miután megnyerte a választásokat. Aztán jött Sziszi tábornok, és “helyreállt a rend” Egyiptomban.

Európában Katar mesteri húzása a futball világbajnokság megszerzése volt Sarkozy francia elnök és Platini, az UEFA akkori elnöke és a FIFA alelnöke segítségével.

Platini belebukott az ügybe, Sarkozy ex elnök ellen folyik a vizsgálat, de Katar emírje vígan szövögeti a szálakat. A futball világbajnokságon kibékült ősi ellenfelével, Mohamed bin Szalman szaúdi trónörökössel, az olaj monarchia irányítójával. A mindössze 200 ezer lakosú Katar látványos nemzetközi szereplése fölöttébb zavarja az Egyesült Arab Emirátusokat, melyek sok mindent megmozgatnak annak érdekében, hogy Katarnak az orrára koppintsanak. Ezért fizetnek a svájci szervezetnek, mely készséggel egyengeti az útjukat elsősorban Németországban, az Európai Unió legfontosabb államában, ahol sok muzulmán él.

Terrorista szervezet-e az iszlám segély szolgálat?

2019-ben az Islamic Relief Worldwide nemkormányzati szervezet 2,5 millió eurót kapott a német államtól és még 2,3 milliót az Aktion Deutschland Hilft-től.

Az Egyesült Arab Emirátusok megbízták a svájci Alp Service-t, hogy járassa le az Iszlám Segélyszolgálatot mondván: az kapcsolatban áll a Muzulmán Testvériség terrorista szervezettel, melyet Katar támogat.

A szorgos svájciak kutakodtak, és rátaláltak arra, hogy az Iszlám Segélyszolgálat németországi vezetője korábban a londoni Times-ban dicsőítette a Kasszam Brigádokat, akik a Hamász fegyveresei a Gázai övezetben és Ciszjordániában. A leleplezés hatására a szervezet vezetője gyorsan lemondott.

Az Alp Services közvetítők útján rávett egy CDU képviselőt, hogy lépjen fel az Iszlám Segélyszervezet ellen. A CDU akkoriban kormánypárt volt Németországban. 2020-ban a német kormány be is jelentette, hogy felfüggeszti az Iszlám Segély támogatását.

Az Alp Services az Egyesült Arab Emirátusok 400 ellenfeléről készített listát Európában. Feladat: az ő kikészítésük. Az Alp Services-nek 2025-ig élő szerződése van az Egyesült Arab Emirátusokkal vagyis még szép pénzt vághat zsebre – írja a hamburgi Der Spiegel.

Egymilliárd dollár a mesterséges intelligencia megtanulására

Egymilliárd dollárból akarja a Wipro indiai cég összes alkalmazottját megtanítani a mesterséges intelligencia profi kezelésére. India másik nagy informatikai cége, a Tata Consultancy Services 25 ezer informatikusát akarja átképezni a mesterséges intelligencia profi használatára.

A Wipro arra számít, hogy az egész informatikai szektorban sőt azon túl is nagy fordulat következik:

”A mesterséges intelligencia minden ágazatban alapvető változásokat indíthat el”

– hangsúlyozza Thierry Delaporte. A Wipro főnöke azt is közölte, hogy felgyorsítják a beruházásokat olyan startup vállalkozásokban, melyek a mesterséges intelligencián alapulnak.

Elon Musk Kínát is bevonná a nemzetközi együttműködésbe

A Bloomberg emlékeztet arra, hogy a Tesla alapítója a mesterséges intelligencia első támogatói közé tartozott. Elon Musk nemrég Kínában járt, ahol a Tesla legnagyobb gyára működik Sanghajban. Kína legnagyobb városában egy konferencián Musk hangsúlyozta: ellenzi az USA és Kína gazdaságának szétválását, épp ellenkezőleg

a két nagyhatalomnak együtt kellene működnie a mesterséges intelligencia fejlesztésének terén.

Az “Emberiség közös házában” közösen kellene szabályozni a mesterséges intelligencia működését – hangsúlyozta Elon Musk. Hozzátette: a kínai vezetőkben megvan a hajlandóság erre – írja a Bloomberg, amely utal arra, hogy Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter a hétvégén fejezte be látogatását Kínában.

Fóton sem akarnak akkumulátor gyárat

„Vigyétek a kínai szemetet Felcsútra!” – ezt a táblát emelték magasba Fóton, ahol lakossági fórumot tartottak a tervezett akkumulátor gyárról.

Vass György, a város fideszes polgármestere azt állította, hogy őt se kérdezték meg az akkumulátor gyárról:

”Derült égből lórugásként ért a hír, amelynek magam sem örültem” – mondta Vass György, aki azt ígérte Fót polgárainak:

”Ha a mérgezés veszélye akárcsak egy százalékban is fennáll, akkor a város keresztbe fog feküdni a beruházásnak, mert nincs az az adóbevétel,  amiért hajlandó lennék az emberek egészségét kockára tenni.”

Két beruházásról is szó van: az egyik egy akkumulátor összeszerelő üzem, a másik pedig egy raktár, amely az akkumulátor gyártáshoz felhasznált veszélyes anyagok őrzésére szolgál Fótligeten. Jelenleg mindkét beruházás áll, mert környezetvédők megtámadták a bíróságon a beruházásokat.

Csakhogy Szijjártó Péter külügyminiszter Kínában a BYD autógyárban bejelentette: 10 milliárdos beruházással új akkumulátor összeszerelő üzem épül Fóton.

A polgármester a fórumon azt mondta, hogy

“Mindent megtettünk azért, hogy mind a két beruházás biztonságosan működhessen.”

A jelenlevők többsége kétkedik abban, hogy elég-e ez a minden. Néhányan utaltak arra, hogy a polgármester 6 milliós bónuszt vett fel tavaly vagyis érdekében állhat a két új beruházás.

“Miért nem tudott a lakosság arról, hogy maga milyen egyezséget kötött Orbán Viktorral és a NER lovagokkal?” – szegezte a polgármesternek a kérdést egy dühös helyi lakos.

“Köszönöm a véleményét, de teszek rá”

– válaszolta a polgármester.

Sok jelenlevő felvetette, hogy Tuzson Bencéhez kellene fordulni, a választókerület fideszes képviselőjéhez. Csakhogy őt épp most nevezte ki Orbán Viktor igazságügyi miniszternek, tehát aligha valószínű, hogy szembeszállna a kormány álláspontjával.

Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője is jelen volt a lakossági fórumon, ahol a többi között kijelentette:

”A polgármester hülyének nézi a lakosságot amikor azt állítja, hogy könnyűipari beruházásokról van szó holott ezek vegyipari létesítmények lennének.”

Hogy működik e téren a nemzeti együttműködés rendszere?

“Szijjártó Péter külügyminiszter portyázik Keleten, ahol 10%-os állami támogatás fejében megállapodik egy akkumulátor gyárról. Felajánlja a beruházó partnernek, hogy az infrastruktúra fejlesztését a magyar állam fizeti, majd pedig a megállapodás után, elkezdik keresgélni a megfelelő helyszínt. Ahol találnak egy meggyőzhető polgármestert, oda telepítik az akkumulátor gyárat.”

Vass György polgármester a fórum zárásaként azt ígérte a résztvevőknek, hogy tájékoztatni fogja a felsőbb hatóságokat az elhangzott bírálatokról.

Tordai Bence azt ajánlotta a polgármesternek, hogy lépjen ki a Fideszből, és láncolják magukat a kamionok elé, ha megkezdődik az akkumulátor üzem illetve raktár építése.

Debrecenben lejátszódott már hasonló dráma, de ez mit sem változtatott a hatalom döntésén: megépül az óriási kínai akkumulátor gyár, amelynek a vízellátása fenyegetheti a második legnagyobb magyar város vízkészletét is.

Az Orbán kormány szándéka találkozik az elektromos autózásra áttérő német gyárak és kínai akkumulátor üzemek elképzeléseivel, amelyek szerint az Európai Unión belül olcsón lehet akkumulátort előállítani hiszen a munkásoknak sem kell annyit fizetni mint Németországban, a környezeti bírság is könnyebben kifizethető. Végül pedig

a nemzeti együttműködés rendszerének emberei is jóval olcsóbbak mint a döntéshozók más uniós államokban.

Ukrajnáról tárgyalt a CIA főnökével az orosz hírszerzés vezetője

Még a múlt hónapban telefonon került sor a CIA és az orosz hírszerzés vezetője közötti megbeszélésre, de egyáltalán nem véletlenül a NATO csúcs idején tették közzé az erről szóló hírt Moszkvában.

A Washington Post és a New York Times korábban jelezte a beszélgetés tényét, de azt nem, hogy Ukrajna jövőjéről tárgyalt Szergej Nariskin, az SZVR főnöke William Burns-szel, aki korábban az Egyesült Államok moszkvai nagykövete volt. A CIA főnöke volt az utolsó magasrangú vezető, aki Moszkvában tárgyalt 2021 őszén mielőtt Putyin 2022 februárjában megindította a háborút Ukrajnában.

Moszkvai hírek szerint Szergej Nariskin annak idején ellenezte a háborút Ukrajnában éppúgy mint Geraszimov vezérkari főnök. Az orosz hírszerzés csúfos kudarcot szenvedett Ukrajnában, ahol Putyin háromnapos villámháborúra készült, mert alábecsültek Moszkvában az ukrán hadsereg szervezettségét és a társadalom ellenálló képességét.

“A háborúk tárgyalással érnek véget”

Ezt a sejtelmes mondatot közölte a TASZSZ hírügynökség Szergej Nariskintól. Az SZVR vezetője arról semmit sem mondott, hogy konkrétan miről is tárgyaltak William Burns-szel. Korábban Zelenszkij elnök az ABC amerikai televíziónak úgy nyilatkozott, hogy Biden elnök öt perc alatt békét tudna teremteni Ukrajnában, ha elfogadná a területért békét elvet. Ezt azonban mi nem fogadnánk el – hangsúlyozta Ukrajna elnöke, akinek csalódnia kellett a NATO közgyűlésen, mert Ukrajna nem kapott határidőt a tagságra. Korábban a Washington Post olyan amerikai béketervet szivárogtatott ki, mely fegyverszünetet hirdetne a jelenlegi helyzetben, majd pedig olyan béketárgyalást készítene elő, mely összekötné a területért békét elvet Ukrajna NATO tagságával. Nem kizárt, hogy erről egyeztetett az orosz és az amerikai titkosszolgálat vezetője amikor “megvitatták Ukrajna jövőjét.”

Megkérdezték erről Zelenszkij elnök tanácsadóját is, aki ezt válaszolta:

“Szergej Nariskinnak már nincs befolyása Ukrajna jövőjére”.

Mihajlo Podoljak szerint “Ukrajna megnyeri a háborút, ezért olyan emberekkel nem lehet tárgyalni mint Szergej Nariskin.

“Zelenszkij elnök problémája az, hogy már mind kevesebben hisznek abban a szövetségesek közül, hogy Ukrajna megnyerheti a háborút a nála jóval erősebb Oroszországgal szemben.”

A világgazdaságot is feldúlhatja az El Nino hatás

Drágulhatnak olyan alapvető élelmiszerek mint például a rizs. Legutóbb 5,7 ezer milliárd dolláros veszteséget szenvedett el a világgazdaság az El Nino hatás miatt, és a Dartmouth College számításai szerint idén ez 3000 milliárd dollár lehet, de ez folyamatosan mutatkozik meg, mert a káros következmények még öt évig befolyásolhatják a globális gazdaság működését.

A cukor határidős ügyletek árai  12 éves csúcsra emelkedtek a várható El Nino hatás  miatt. A legnagyobb exportőr, Brazília 2016-ban azzal szembesült, hogy az El Nino hatás következtében óriási esőzések hátráltatták a cukor aratást – jelentős részben azért, mert sztrájkba léptek a munkások az alacsony bérek és a lehetetlen munkakörülmények miatt. Indiában, a világ második legnagyobb cukorexportőr országában, az El Nino fokozhatja az általános vízhiányt. Tavaly az aszály már odavezetett, hogy az indiai kormány felfüggesztette a cukor exportot, hogy el tudják látni az 1,4 milliárd lakosú állam belső piacát. Az államok persze szívesen hivatkoznak az élelmiszer biztonságra akkor is, ha bőségesen van még készletük, de fel akarják verni az árakat – írja a Reuters elemzése utalva arra, hogy az indiai kormány a rizs exportját is korlátozta a monszunra hivatkozva noha az az átlagosnál kisebb károkat okozott.

14%-kal emelheti meg az olajárakat az El Nino hatás.

A többi áru esetében 5%-os infláció – ez az IMF jóslata a 2015-ös El Nino hatás alapján. Csakhogy azóta melegebb lett az időjárás márpedig az El Nino hatás ereje attól függ, hogy milyen az óceánok vízszint körüli hőmérséklete. Mi következik ebből? Növekszik az aszály veszélye Európa egyes részein, Kínában, Délkelet Ázsiában és az Egyesült Államokban. Másrészt pedig a magasabb hőmérséklet özönvízszerű esőzéseket indíthat el amint azt jelenleg az Egyesült Államokban tapasztalhatjuk.

Emiatt nemcsak a mezőgazdasági termelés károsodhat, de az infrastruktúra is: tavaly például megrongálódott az a vasútvonal, melyen élelmiszert szállítanak Nyugat Ausztráliába. A baj az, hogy ez az egyetlen vasútvonal, ezért a leállás nagy gondot okozott Ausztráliában.

A következő öt év drámai lehet

98%-os esélye van annak, hogy a következő öt év a legmelegebb lesz az emberiség történetében – jelezte a Világ Meteorológiai Szolgálat. Az ok: a klímaváltozás, a melegház hatás és az El Nino. A világgazdaság amúgyis inflációval küzd hiszen még nem heverte ki teljes mértékben a Covid pandémia hatásait, és az ukrajnai háború jelentősen növelte az árakat az energia és az élelmiszer piacon. A hőhullám tavaly Európában több mint 61 ezer halálesetet okozott, és valószínű, hogy az idén még több lesz hiszen a felmelegedés folyamatos.

Ha ehhez hozzávesszük az El Nino hatást, amely az átlagosnál súlyosabbnak ígérkezik, akkor a világgazdaságnak komoly viharra kell felkészülnie – hangsúlyozza a Reuters jelentése.

A nyugdíjasok az infláció legnagyobb vesztesei

Júniusban még mindig 20% fölött maradt az infláció, a nyugdíjaskosár árai még magasabban jártak: 21,2% – mutat rá a Pénzcentrum. Miért? Mert azoknak a termékeknek az árai emelkednek a legjobban, amelyekre a nyugdíjasok elsősorban költenek: rezsi, élelmiszerek, gyógyszerek.

Magyarországon, ebben a mezőgazdasági országban az élelmiszer infláció tizedik hónapja 30% fölött jár! Miért? Magyarázat sokféle van, de jellemző a helyzetre, hogy az Orbán kormány két olyan oszlopos híve mint Bogár László és Boros Imre is tarthatatlannak nevezte a helyzetet. Bogár László, aki államtitkár volt az Antall kormányban, számokkal bizonyította, hogy

a földgáz ára ma alacsonyabb Európában mint az ukrajnai háború kitörése előtt volt!

Miért nem csökken akkor Magyarországon is? – tette fel a költői kérdést Bogár László. Boros Imre pedig azt nem érti, hogyha a gazdáktól olcsón veszik a búzát, akkor miért méregdrága a kenyér? Nyilván érzik, hogy az infláció pontosan az Orbán rendszer legelszántabb támogatóit: a nyugdíjasokat és a társadalom szegényebb harmadát sújtja a leginkább.

Közgazdasági közhely, hogy az infláció a szegények adója.

Orbán Viktor azt ígéri, hogy az év végén egyszámjegyű lesz az infláció. Ez merész vállalás, de nem lehetetlen ugyanis mind az energia mind az élelmiszer infláció már a múlt évben is beindult, ezért a bázis adatok is magasak a második félévben.

Miért hallgat az Orbán kormány?

Nem reagálnak a nyugdíjas szövetségek kérdéseire, hogy emeljék már a nyugdíjat hiszen a 15%-os éves emelést meghaladó mértékben galoppozik az infláció. A hivatalos válasz az, hogy majd meglátjuk novemberben. Akkor viszont visszamenőleges hatállyal lehet emelni a nyugdíjakat, ha a kormánynak lesz rá pénze. Csakhogy nincsen. Hiányoznak az eurómilliárdok, a gazdaság recesszióban, ezért az adóbevételek sincsenek a csúcson.
A kormány azért nem csökkenti az energia árakat, mert jól pénzel az áfával. Az üzemanyag ára pedig tovább emelkedik – itt az áfa mellett a jövedéki adó is az államkincstárt gazdagítja. Minden forintra szükség is van hiszen a költségvetés hiánya rekordokat döntöget. Az államadósság is szépen megy fölfelé. A hiányzó eurómilliárdokat, melyek nem jönnek az Európai Unióból, a nemzetközi pénzpiacról kell pótolni – jóval drágábban. Magyarország az adósságcsapda felé menetel: végül már azért kell újabb és még drágább hiteleket felvenni, hogy a korábbi kölcsönöket az ország törleszteni tudja.

A nyugdíjas “fogyóeszköz”

Orbán Viktor számára a nyugdíjasok csak a választások pillanatában kellenek, utána már fölös kiadást jelentenek. A lepukkadt magyar egészségügy gondoskodik is arról, hogy a nyugdíjasok miután megtették kötelességüket, és leszavaztak Orbán Viktorra, a túlvilágra szenderüljenek.

Orbán Viktor legkevesebb 1500 milliárd forintot költött a 2022-es választások megnyerésére, és ennek jelentős részét a nyugdíjasok kapták.

Az infláció azért is olyan magas Magyarországon minden uniós tagállamot megelőzve, mert Orbán Viktor ezzel a módszerrel veszi vissza a választásokra elosztogatott pénzeket. Ez ugyanazt a funkciót tölti be mint a megszorító csomag, de nagy előnye, hogy az inflációért a kormányon kívül mást is lehet okolni.

Orbán abban bízik, hogy a nyugdíjasok és a szegények – leghűbb szavazói – türelmesek, mert államfüggők. Csakis tőle várhatják sorsuk jobbrafordulását. A liberális piacgazdaság számára ez a többmilliós réteg, mely eldönti a választásokat, csak koloncot jelent.

Orbán emiatt nyugodtan alhat. Ami miatt éjszaka mégiscsak nyitva lehet a egyik az az, hogyha az Európai Unió nem küldi a 27 milliárd eurót, akkor nem tudja finanszírozni a rendszert. Akkor pedig legelszántabb hívei között is felmerülhet a kérdés, hogy

mi a fontosabb: Orbán Viktor vagy 27 milliárd euró?

“Joe Biden öt perc alatt véget vethetne a háborúnak”

Azt közölte az ABC amerikai televízió nézőivel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki kijelentette, “hogyha a területek egy részének a feladása lenne a béke ára, akkor azt Joe Biden amerikai elnök öt perc alatt elérhette volna. Mi persze ezzel nem értettünk volna egyet” – hangsúlyozta Ukrajna elnöke.

Nem cáfolta a Washington Post információját, mely szerint korábban abban állapodtak meg William Burns CIA igazgatóval Kijevben, hogy az ukrán haderő megpróbál eljutni a Krím félsziget határáig, mert akkor Putyin rákényszerülhet a tárgyalásokra. Ezzel csak az a gond, hogy a nagy ukrán offenzíva sehogy sem tud komoly eredményeket elérni, és egyelőre szó sincs arról, hogy elérnék a félsziget határát. Putyin viszont alaposan meggyengülhetett a Prigozsin puccs következtében amikor ország világ előtt kiderült: a király meztelen! Oroszország egyetlen komoly szövetségese, Kína már régóta megegyezésre buzdítja Vlagyimir Putyint. A Prigozsin puccs után a kínai kommunista párt véleményét tükröző Global Times egyenesen azt írta:

”Putyinnak észre kell vennie, hogy az idő nem neki dolgozik!”

Nemcsak Putyin van időzavarban, de Ukrajna és az őt támogató Nyugat is. Nagyon kevesen hisznek Ukrajna katonai győzelmében, és ebből az következik, hogy szerintük Ukrajnának el kell fogadnia a területért békét elvet akármennyire is kapálózik ellene.

NATO csúcs kérdőjelekkel

Ukrajna egyelőre nem lesz a NATO tagja – erősítette meg Joe Biden. Háborúban álló államot nem lehet felvenni az észak-atlanti szervezetbe, de ennek ellenére Lengyelország és a balti államok lobbiztak ezért. Az USA azonban semmiképp sem akar felvállalni egy közvetlen konfliktust Oroszországgal akármennyire is meggyengült Putyin.

Mi most az amerikai stratégia?

Be akarják fejezni az ukrajnai háborút, hogy Kínára koncentráljanak. Ezért meghívták a NATO csúcsra Japán és Dél Korea miniszterelnökét. Washington szeretné, ha Japán a NATO tagjává válna, de ezt Franciaország és Németország ellenzi, mert tudják, hogy Kína erre határozottan reagálna. Az USA épp ezt akarja: összeugrasztani az Európai Uniót Kínával, legnagyobb kereskedelmi partnerével. A baj az, hogy az Egyesült Államok nem ajánl semmit az Európai Uniónak cserébe. Trump a brexit idején nagy hangon ígérte, hogy a britek milyen jól járnak majd, ha kilépnek, mert az USA sokkal jobb partner mint az Európai Unió! Azóta sem sikerült megkötni azt a “nagyon előnyös” USA-Nagy Britannia szerződést!

Indiának sokat ígért Biden elnök, mert Kínával szemben számít a világ legnépesebb országára. Amerikai ajánlat csak negatív van az Európai Uniónak: gyengítsétek a kapcsolatokat Kínával!

Mi hasznunk van ebből? – kérdi Macron francia elnök és Scholz német kancellár.

A NATO-ban persze az történik amit az USA akar, de vajon Biden elnöknek van-e hosszútávú stratégiája? Kiderülhet a kedden kezdődő NATO csúcstalálkozón Litvániában.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!