Kezdőlap Szerzők Írta Polonius

Polonius

1773 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Még soha nem volt olyan nehéz ingatlanhoz jutni az USA-ban mint most

Soha ilyen kevés ház és lakás nem volt a piacon szeptemberben az Egyesült Államok történetében: az árak mennek felfelé, a jelzálog kölcsönök kamatlába szintén.

13 éves mélyponton az ingatlanok eladása – írja a CNN gazdasági rovata, megállapítva, hogy a perspektívák sem rózsásak. A jelzálog kölcsönök kamatlába közelíti a 8%-ot, és még tovább mehet felfelé.

Mennyiért lehet hozzájutni egy 30 éves fix kamatlábas jelzálog kölcsönhöz jelenleg az Egyesült Államokban? Átlagosan 7,63% a kamatláb. Milyen havi törlesztést jelent ez? 2528 dollárt! Tegyük hozzá, hogy a beugró a kölcsön 20%-a – közölte az ICE Mortgage Technology.

Ez 91%-os emelkedést jelent a két évvel ezelőtti állapotokhoz képest amikor az átlagos törlesztés “még csak 1204 dollár volt havonta.”

A probléma az, hogy az alacsony kamatok idején nagyon felmentek az árak: ”az átlagos otthon ma az Egyesült Államok medián jövedelmének a hatszorosába kerül” – mondja az ICE Mortgage Technology kutatási igazgató helyettese. Andy Walden rámutat arra, hogy nem is oly rég még csak háromszoros volt a szorzó. Ahhoz, hogy újra ez legyen a helyzet 37%-os árcsökkenésre lenne szükség az ingatlan piacon, és a jelzálog kamatlábnak legkedvesebb 4%-kal kellene kisebbnek lennie. Vagy pedig 60%-kal nőnie kellene az átlag amerikaiak jövedelmének. Egyik sem túlságosan valószínű a közeli jövőben.

Messze még a 2%-os inflációs cél

Minthogy a Federal Reserve Boardnak ez az elképzelése az inflációról, ezért a kamatlábak tartósan magasan maradnak. A kamatláb attól függ, hogy az USA gazdasága milyen eredményeket produkál: mekkora a növekedés? Milyen magas az infláció? A jelzálog követi a Federal Reserve Board kamatlábát. A költségvetési hiány, és a Biden kormányzat költekezése ugyancsak a szigorítás irányában hat.

Emiatt a jelzálog kamatlába felmehet a lélektani határ, a 8% fölé is – jósolják a szakértők, akiket a CNN gazdasági rovata megkérdezett. Mi lesz ennek a következménye?

Már annyira nehéz a helyzet, hogy a 8%-os jelzálog kamatláb nemigen ronthat rajta – véli a szakértők többsége. Már augusztusban is az volt a helyzet, hogyha egy átlagos vásárló jelzálog hitelt vett fel 10%-os befizetéssel, akkor az átlag jövedelem 40%-át kellett a törlesztésre fordítania noha a bankok általában ragaszkodnak ahhoz, hogy a törlesztés nem lehet magasabb mint a rendszeres havi jövedelem 30%-a. Ahhoz, hogy valaki teljesítse ezt a 30%-os elvárást 107 ezer dolláros éves jövedelemre lenne szüksége. Csakhogy az USA medián jövedelem tavaly 74580 dollár volt egy évben.

Vagyis átlagjövedelemből jóformán lehetetlen átlagos házat vagy lakást szerezni jelenleg az Egyesült Államokban. Ha 8% fölé megy a jelzálog kamatlába akkor már 114 ezer dolláros éves fizetés kell majd ahhoz, hogy a havi törlesztés 30% alatt maradjon – vázolja fel a meglehetősen vigasztalan ingatlan piaci jövőt a CNN gazdasági rovata.

Közeledik Kína és az USA?

“Készenállunk az együttműködésre”- üzente Hszi Csin ping elnök az Egyesült Államoknak, ahol a héten Vang Ji külügyminiszter előkészíti az APEC csúcstalálkozót.

Az ázsiai és csendes-óceáni államok szervezete a jövő hónapban tartja meg csúcsértekezletét, melyen létre jöhet egy újabb csúcstalálkozó Biden és Hszi Csin ping között. A két politikus jól ismeri egymást hiszen alelnök korukban gyakran tárgyaltak az amerikai-kínai kapcsolatokról, amelyek Obama elnök idején még sokkal jobban álltak mint jelenleg. Amint Joe Biden elnök lett, új diplomáciát hirdetett meg – szakítva Henry Kissinger ötven éves külpolitikájával, és stratégiai ellenfélnek jelölte  meg Kínát és Oroszországot. Már Trump elnök is kereskedelmi háborút folytatott Kína ellen, de Biden idejében ez szisztematikus kormányzati erőfeszítéssé vált. A Nobel díjas Krugman professzor a New York Timesban már arra hívta fel a figyelmet, hogy Biden elnök chip politikája szisztematikusan meg akarja fojtani a kínai fejlesztést, hogy ezzel akadályozza Kína világhatalmi terveit.

Washingtonban azt követően kezdték komolyan venni Kína világhatalmi terveit, hogy Hszi Csin ping elnök meghirdette a G2 programot Hangcsouban a G20 konferencián.

Ez lényegében azt jelentette, hogy Peking egyenrangú szerepet kíván játszani a globális politikában és gazdaságban az Egyesült Államokkal. Ezt Washingtonban elutasítják.

Hszi Csin ping fejmosást kapott a veteránoktól

Kínában az a szokás, hogy augusztusban a kormányzati üdülő központban, Pejtahoban összegyűlnek az ország vezetői, akikhez csatlakoznak a kommunista párt veterán káderei is. Hszi Csin ping elnök, aki elődeinél nagyobb hatalmat összpontosít a kezében, kínos meglepetésben részesült: nekitámadtak a veterán vezetők mondván: az ő politikája miatt romlott meg a kapcsolat az Egyesült Államokkal, melyet oly sikeresen alapozott meg Teng Hsziao ping, a kínai reformok atyja.

Hszi Csin ping elnök megszívlelte a kioktatást, és villámgyorsan kirúgta vadonatúj külügyminiszterét, aki a kemény vonalat képviselte az USA-val szemben. Amíg Washingtonban volt nagykövet addig a kutya sem állt szóba vele. A külügyminiszter utolsó dobása az volt, hogy több mint öt órán át tárgyalt Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel Pekingben, és nem ért el semmit. Eltűnt, majd hamarosan közölték: immár elődje az utóda is. Vang Ji csütörtökön Washingtonba utazik, hogy előkészítse az amerikai-kínai csúcstalálkozót az APEC konferencia keretében.

Hszi Csin ping elnök kirúgta vadonatúj hadügyminiszterét is, aki nem volt hajlandó találkozni amerikai kollégájával Szingapúrban noha Lloyd Austin USA védelmi minisztere ezt szorgalmazta. A szerencsétlen kínai hadügyminiszter Hszi Csin ping elnök kemény vonalát követte, és így elérte a végzet. Kína elnöke rájött arra, hogy kemény nacionalista vonala nem hoz eredményt.

Teng Hsziao ping nem véletlenül hangsúlyozta azt, hogy Kínának szépen csendben kell végrehajtania nagy tervét: világhatalmi szerepének visszaállítását.

A kínai kommunista párt veteránjai azt javasolták Hszi Csin ping elnöknek, hogy térjen vissza nagy elődje útjára, és keresse az együttműködést az USA-val miközben persze céljai változatlanok: Kína éppoly nagyhatalom legyen mint a tizennyolcadik század végén amikor a császár Pekingben visszautasította a brit diplomácia közeledési kísérletét. A visszautasítást követően a tizenkilencedik század és a huszadik első fele a megaláztatások időszakává vált Kína számára. Az országot vaskézzel vezető kommunista párt azt vállalta fel Teng Hsziao ping uralkodásától fogva, hogy Kínát újra világhatalommá teszi.

“Ha az Egyesült Államokat érdekelté tesszük Kína felemelkedésében, akkor nyert ügyünk van!”

– hangsúlyozta Teng Hsziao ping, akinek 1978-ban megkezdett reform politikája sikerrel járt , és nagyhatalommá tette Kínát.

Hszi Csin ping most békejobbot nyújt Joe Bidennek, aki újraválasztásért küzd az Egyesült Államokban miközben két háború finanszírozását kell megszavaztatnia a vonakodó kongresszussal. Ilyen körülmények között egy sikeres amerikai-kínai csúcstalálkozó mindkét elnök számára fontos lehet arról nem is beszélve, hogy a világ is mennyit profitálna az enyhülésből Kína és az USA között.

A kínaiak már a spájzban vannak

0

Dinamikus az együttműködés Kína és Szerbia hadserege között – ezt erősítette meg az egyezmény, melyet a szerb hadügyminiszter írt alá Pekingben.

Orbán Viktorral egy időben népes szerb küldöttség is tárgyalt Pekingben, ahol a hadügyminiszter, Milos Vucsevics ebből az alkalomból nyilatkozott a Global Timesnak, a hatalom angol nyelvű lapjának.

“Hálásak vagyunk Kínának azért az acélos barátságért, mellyel mellyel a múltban is támogatta Szerbiát, és Koszovó ügyében most is kiáll mellette”

– nyilatkozta a szerb hadügyminiszter, aki arra célzott, hogy amikor NATO harci gépek bombázták Szerbiát a délszláv háború idején, Peking akkor is Belgrád mellett állt.

“Mindörökké hálásak leszünk azért, amit a tragikus 1999-es évben Kína értünk tett” – hangsúlyozta a hadügyminiszter. Aki rámutatott arra, hogy a térség többi állama amerikai vagy orosz fegyvereket vásárolt míg a szerbek kínai drónokat és légelhárító rakétákat vettek Pekingtől.

“A kínai FK 3-as légelhárító rakéta rendszerrel meg tudjuk védeni a légterünket” – jelentette ki Vucsevics hadügyminiszter Pekingben. Hozzátette:

”a NATO azzal vádol bennünket, hogy a kínai fegyverek vásárlásával felborítjuk a régió katonai egyensúlyát, de amikor más országok amerikai fegyvereket vesznek, akkor sohasem hallunk erről.”

Tajvan= Koszovó

Erre kérdezett rá a kínai riporter, mire a szerb hadügyminiszter így válaszolt : “Kína mindíg kiállt amellett, hogy Koszovó-Metohija Szerbia része, ezért hálásak vagyunk. Vucsics elnök, aki a fegyveres erők főparancsnoka, többször is kijelentette, hogy Tajvan Kína része. Csak egy kormány létezik, és az Pekingben van. Kína esetében különösen nagyra értékeljük azt, hogy nincsen előfeltétele az együttműködésnek mint más nagyhatalmaknál. Épp ezért Kína Szerbia stratégiai partnere. Az együttműködés éppúgy kiterjed a gazdaságra mint a fegyveres erőkre vagy az oktatásra és az egészségügyre” – nyilatkozta a Global Timesnak Vucsevics szerb hadügyminiszter Pekingben.

Ha csökken a földgáz ára az európai tőzsdén, akkor nálunk miért nem?

0

Arra az egyszerű kérdésre képtelen választ adni a magyar kormány, hogy egy évnél is régebben “piaci árat” számol föl egy bizonyos elég alacsonyan megszabott fogyasztási szint fölött, s mégis jelentősen drágább nálunk a földgáz ára, mint a piaci tőzsdén.

Hétfőn a földgáz ára 4,23%-kal csökkent péntekhez viszonyítva, és így egy megawattóra 48,95 euróba kerül. Ez lényegesen kevesebb mint tavaly, a nagy áremelkedés idején amikor egy megawattóra ára elérte a 139,94 eurót. Bár a földgáz ára már Putyin Ukrajna elleni agressziója előtt is emelkedésnek indult, de az árrobbanást az okozta, hogy kérdésessé vált az orosz földgáz érkezése az Európai Unióba – így Magyarországra is. A háború előtt egy megawattóra földgáz 30 euró körül járt.

Putyin ugyan azt ígérte Orbán Viktornak, hogy olcsó földgázt kap Magyarország, de ebből semmi sem lett. Az orosz elnök éppúgy átverte a magyar miniszterelnököt mint mindenki mást. Ennek ellenére Orbán Viktor vígan parolázott az orosz elnökkel Pekingben, ahol mindketten részt vettek az Új Selyemút konferencián. Miről tárgyaltak valójában? Rejtély, de nagyon valószínű, hogy Orbán Viktor megpendítette az olcsó orosz földgáz ügyét ugyanis olyan magas a számla, hogy a magyar gazdaság abba belegebed. Idén a magyar gazdaság minden valószínűség szerint mínuszos teljesítményt nyújt vagyis visszaesik. Az egyik legfőbb ok a magas energia ár.

Putyin is pácban van

Az orosz elnök azért utazott Pekingbe, hogy rávegye a kínaiakat: építsenek új földgáz vezetéket Szibérián Kínába. Hszi Csin ping elnök nemet mondott az orosz ötletre, amely túlságosan sokba kerül, és függővé tenné a kínai gazdaságot az orosz földgáztól.

Peking azonban diverzifikálja szállítóit: jó kapcsolatokat épített ki a Közel Keleten. Mind Irán, mind Szaúd Arábia mind pedig az Egyesült Arab Emírségek belépett a BRICS csoportba, és mindhárom exportál energiát Kínába. Vagyis Putyin nem tudja kinek eladni a földgázt, melyet nem szállít Európába. Brüsszel 2027-re szeretné teljesen megszüntetni a függést az orosz földgáztól az egész Európai Unióban. A magyar kormány kitart Putyin mellett – ki tudja, hogy miért?

Orbán Viktor arra hivatkozik, hogy a magyar nép érdekében ápol ilyen szoros kapcsolatot Oroszországgal. A magyar miniszterelnök akkor talán csökkenthetné a földgáz árát a hazai piacon. Ha nem ezt teszi, akkor újra felerősödhetnek a híresztelések: Orbán Viktor személyesen is érintett a földgáz kereskedelemben. Nem lenne ez igazi újdonság hiszen Moszkva már évtizedek óta finanszírozza így külföldi barátait.

Miért kaphatóak Oroszországban a legújabb IPhone  okosteiefonok?

Az Egyesült Államok szankciós listára helyezett minden 300 dollárnál drágább okostelefont, az orosz piac mégiscsak tele van IPhone-okkal. Miért? Ennek nézett utána az orosz Verszka portál, mely árgus szemekkel figyeli Putyin birodalmát amióta az orosz elnök megindította csapatait Ukrajna ellen, a nyugati világ pedig erre szankciókkal válaszolt.

Másutt, ahol nem sújtják szankciók Oroszországot, fütyülnek az amerikai tilalomra. Már a háború előtt is tömegesen importáltak IPhone-okat az Egyesült Arab Emírségeken keresztül, mert ott alacsony a vám. A reexportot nem ellenőrzi senki. Így előfordulhat, hogy az IPhone olcsóbb Moszkvában mint Washingtonban!

Az Egyesült Államok elsősorban a chip export tilalmával akar csapást mérni Oroszországra hiszen a hadiipar fejlesztése is jelentős részben ettől függ.

Mennyire sikeres ez a tilalom? Semennyire sem! Oroszország ma több chipet importál Nyugatról, mindenekelőtt az Egyesült Államokból mint a háború előtt. Moszkva a háború kezdete óta nem közöl statisztikákat, és ezek korábban is sokkal inkább a hatalom érdekeit tükrözték mint a valóságot. A szakértők szerint Oroszország tavaly 2,5 milliárd dollár értékben  importált chipeket. A háborút megelőző évben ez csak 1,8 milliárd dollár volt.

Hogy importálnak chipeket az oroszok? Közvetítőkön keresztül. Itt elsősorban az egykori szovjet köztársaságok jönnek szóba és Törökország, amely nyakig benne van a szankciós bizniszben hiszen a közvetítők markát csinos összeg üti a semmiért.

Örményország chip importja az Egyesült Államokból egyetlen év alatt 515%-al nőtt! A CIA szerint ennek a 97%-a tovább ment Oroszországba.

Az USA továbbra is vesz uránt Oroszországtól

Az Egyesült Államok rekord mennyiségű uránt vásárolt Oroszországtól az első félév során. A RIA Novosztyi hírügynökség szerint 416 tonna uránról van szó, ez 2,2-szerese az előző év hasonló időszakának. Ez csaknem az amerikai urán import egyharmada. Emiatt az USA nem is tette szankciós listára a Roszatomot noha bírálja, hogy Magyarország ezzel az orosz céggel akarja felépíttetni Paks 2-őt.

A nagy amerikai vásárlások oda vezettek, hogy megnőtt az urán ára a világpiacon. Ebből az oroszok is jócskán profitáltak: az első félévben 695 millió dollárt kaptak az USA-tól az uránért.

A magas energiaár közös amerikai-orosz érdek

Oroszország legfőbb export cikke a kőolaj és a földgáz. Az ukrajnai háború és a gázai válság magasan tartja az energia hordozók árát márpedig Oroszország elsősorban ebből finanszírozza a háborút Ukrajnában. Az USA el tudja adni a drága palagázt Európában, ahol korábban az olcsóbb orosz földgázt használták. Az energia importőr államok a nagy vesztesek: mindenekelőtt Európa és Kína és Japán. Németország Európa beteg emberévé vált, mert ipara az olcsó orosz energiára alapult. Most a magas rezsiköltség miatt egyre több cég dönt úgy, hogy áttelepül az Egyesült Államokba. Nemcsak, hogy olcsóbb az energia hanem a Biden kormányzat nagyszabású támogatási programmal ösztönzi is a külföldi cégeket arra, hogy válasszák az Egyesült Államokat.

A szankciók tehát elsősorban nem Oroszországot destabilizálták hanem az Európai Uniót, melynek gazdasága elveszítette a dinamikáját. Az USA viszont megerősíthette vezető szerepét a nyugati világban.

Az egy főre jutó GDP az USA-ban az idén várhatóan 80 ezer dollár lesz míg Németországban csak 51 ezer, a szintén energia importőr Japánban pedig 35 ezer dollár.

Putyin mérgező titkosszolgálata Párizsban is aktív

Marina Ovszjannyikova az orosz televízió egyes csatornáján mutatott fel egy táblát, mellyel tiltakozott Putyin ukrajnai háborúja ellen nem sokkal az orosz támadás megindulása után tavaly márciusban.

Ovszjannyikova eltűnt, majd Franciaországban bukkant fel, ahol rendszeresen tovább bírálta az orosz elnök háborúját Ukrajnában, mely szemmel láthatóan megnyerhetetlen viszont hatalmas áldozatokkal jár.

A szép szőke újságírónő párizsi otthonában rosszul lett, és hívta a mentőket. A kórházban mérgezést állapítottak meg. A kiérkező rendőröknek az orosz újságírónő azt mondta, hogy valószínűleg Putyin titkosszolgálata követte el a mérgezést. Nemrég Moszkvában egy bíróság 8 és féléves börtönbüntetésre ítélte az újságírónőt azon a címen, hogy “rágalmazta az orosz hadsereget.”

Ennek kapcsán Ovszjannyikova elmondta a sajtónak, hogy 17 éves fia, aki Oroszországban maradt, hazaárulónak tartja őt. Oroszországban tavaly hoztak egy olyan törvényt, mely szerint mindenkit maximum 15 évre börtönbe lehet csukni, ha “hamis információkat terjeszt az ukrajnai háborúról.”

Párizsban az ügyészség vizsgálatot indított az ügyben. A riporterek határok nélkül szervezet, mely segített az újságírónőnek Nyugatra szökni a lányával együtt, maximális támogatásáról biztosította Ovszjannyikovát.

Putyin nemzetközi körözési listáján szerepel a neve

Ez nem jó ómen, mert azt a titkosszolgálati ezredest, aki Londonba menekült, és ezért szerepelt a listán  polóniummal mérgezték meg, és ebbe bele is halt. Az angol orvosok sem tudták megmenteni az életét.

Az orosz titkosszolgálat egy másik híres árulója jobban járt: bár őt is és lányát is megpróbálta eltenni láb alól  a katonai hírszerzés Novicsok méreggel, de mindketten megúszták és jelenleg is a brit rendőrség védelmét élvezik. Ovszjannyikova nem állt a francia rendőrség védelme alatt, és valószínűleg nem is kerül oda, mert Macron elnök elrendelte, hogy a rendőrség minden erővel biztosítsa a zsidó intézményeket Franciaországban. Itt él Európa legnagyobb zsidó és muzulmán közössége, ezért a Hamász terrorakciója után attól lehet tartani, hogy hasonló akciók következnek be Franciaországban is.

Csecsen terrorista késes merénylete

Arras városában egy tanárt megölt és két másik személyt súlyosan megsebesített egy iszlamista késelő – jelentette a France24 portál. Allahu Akbar kiáltással vetette magát a szerencsétlen francia tanárra a csecsen terrorista, aki korábban az iskola tanulója volt. Nem biztos, hogy az akció a Hamász terror támadáshoz köthető, mert három évvel korábban egy ugyancsak csecsen terrorista lefejezett egy tanárt Franciaországban. Azt a csecsen terroristát a francia rendőrök lelőtték.

Putyin elnök két véres hadjáratot folytatott a Csecsenföldön, ahol többezer polgári áldozata volt a hadműveleteknek. Putyin csak úgy tudta pacifikálni a területet, hogy lepaktált egy iszlamista csoport vezérével. Az idősebb Kadirovot vetélytársai felrobbantották. Most fia uralkodik Csecsenföldön, amely úgy működik mint egy iszlám állam. A különbség annyi, hogy az ifjabb Kadirov is hűséget esküdött Putyin elnöknek.

Tiborcz 427 milliárd forintja

A miniszterelnök veje ilyen hatalmas támogatáshoz jutott az elmúlt években – számolta össze a valasz.hu portál. A törekvő ifjú ezzel méltó vetélytársává vált Mészáros Lőrincnek, aki a semmiből lett Magyarország leggazdagabb embere. Vajon miért?

Oroszországban Putyin a leggazdagabb, vagyonát a háború előtt 40 milliárd dollárra becsülte a CIA. Az orosz elnök éppúgy nem a saját nevén őrizheti vagyonát mint Orbán Viktor. A nemzeti együttműködés rendszerében nem ez lenne a legjobb reklám, mert kiderülne: az elmúlt 13 évben a legjobban maga a szisztéma alkotója és működtetője profitált belőle a legjobban.

Mindaddig amíg ment a szekér, a közvélemény elnéző lehetett hiszen a többség maga is gyarapodott – persze jóval szerényebb mértékben. A média azonban beszámolt az életszínvonal folyamatos növekedéséről csakhogy mindig az átlagot közölte nem pedig mediánt vagyis azt, hogy miképp él egy átlagos család Magyarországon? Az átlagban ugyanis Tiborcz István és Mészáros Lőrinc is benne van. A magyar életszínvonal így is az utolsók között kullog az Európai Unióban.

A magyar lakosság 87%-a szegénynek tartja magát

Az Egyensúly intézet felmérése szerint Magyarországon havi 400 ezer forintra van szükség a normális élethez egy főre számítva. Ezt a megkérdezettek 87%-a nem éri el! Tegyük hozzá, hogy a 400 ezer forint az körülbelül 1000 euró, és ez a szegénységi küszöb az Európai Unió fejlettebb országaiban.

Magyarországon a megélhetési minimum 200 ezer, ezt a nyugdíjasoknak több mint a fele nem éri el!

A jó élet Magyarországon havi 600 ezer forintnál  kezdődik egy kisebbség számára. Így él Orbán Viktor népe a nemzeti együttműködés rendszerének 13-ik évében amikor  második éve csökken az átlagos életszínvonal a magas infláció miatt. Aligha vigasztalja a magyar polgárokat, hogy Tiborcz Istvánnak és Mészáros Lőrincnek továbbra is van mit a tejbe aprítania: nekik jól megy miközben szinte mindenki más szegényedik.

Jó ez nekünk?  Alternatívát keresnek a fiatalok, akiknek nem a miniszterelnök az apósuk,  és mivel itthon nem találnak, külföldön készülnek tanulni és dolgozni.

Tiborcz Pista és  Orbán Ráhel is kiköltözött a gyerekekkel Marbellaba, a nyugdíjas gengszterek paradicsomába 2021-ben a választások előtt. Tarthattak attól, hogyha változik a kormány, akkor esetleg kényelmetlen kérdéseket feszegethet a magyar igazságszolgáltatás. 2022-ben Orbán Viktor kétharmaddal győzött, és az ifjú pár villámgyorsan hazatért: ennyi pénzt ilyen rövid idő alatt csakis itthon lehet megszerezni. Tiborcz István ezzel beléphet a dollármilliárdos klubba, ezzel a rendszer reklám arca is lehetne, ha nem ő lenne a kormányfő veje. Így ez a hatalomnak is kínos: igyekeznek rejtegetni Mészáros Lőrinc és Tiborcz István vagyonát.

Orbán Viktornak pedig ugyanaz a dilemmája mint Kadhafi líbiai elnöknek vagy Putyinnak: pénze kizárólag a hatalomhoz kötött. Ha azt elveszti, akkor a vagyon is veszhet. Kadhafi elnököt széttépte a fellázadt nép 2011-ben, vagyonát azóta is keresik a világban. Jórészét befagyasztották. Persze vannak okosabb diktátorok is: amikor Ben Ali, Tunézia titkosszolgálati főnökből diktátorrá avanzsált elnöke észrevette, hogy itt az arab tavasz, akkor rohant a repülőtérre a gondosan összekészített arany rudakkal, és családjával Szaúd Arábiába repült. Onnan nincs kiadatás. A diktátor nemrég halt meg, vagyonát külföldön élvezhette, de hazájába nem utazhatott és a világban sem nagyon hiszen nemzetközi elfogató parancs volt ellene. Ilyen már Putyin ellen is van, Orbán ellen még nincsen…

Az USA egyelőre nem írja alá a globális adóegyezményt

Az USA egyelőre nem írja alá a globális adóegyezményt – mondta a pénzügyminiszter Luxemburgban. Janet Yellen pénzügy- miniszter ötlete volt, hogy a világ 100 legnagyobb cége ott adózzon, ahol a profitját csinálja, és ne ott, ahol azt elszámolja az alacsonyabb adók miatt.

“Bár az egyezmény jelentős  részében egyetértésre jutottunk, maradtak olyan pontok, melyek fontosak az Egyesült Államoknak és néhány más országnak, és ezeket egyelőre nem sikerült tisztázni, ezért a megállapodás a globális adóról átcsúszhat a jövő évre”

– jelentette ki hétfőn az USA pénzügyminisztere. Janet Yellen asszony erről Luxemburgban beszélt, ahol az Európai Unió pénzügyminisztereivel egyeztetett a globális pénzügyi helyzetről.

Yellen asszony bejelentése nagy csapás az OECD-nek, amely az év végéig tető alá akarta hozni az egyezményt, de ez szemmel láthatóan nem sikerült. Miért nem? Mert legkevesebb 30 olyan államnak egyetértésre kellett volna jutnia, ahol a világgazdaság 100 legnagyobb cége be van jegyezve.

Az USA szerepe meghatározó ezen a téren hiszen az „adóturizmus” elsősorban a nagy amerikai high tech cégeket: Amazon, Apple, Google, Meta, Microsoft jellemzi.

Az Egyesült Államokban nincs egyetértés ezen a téren sem, ezért Yellen asszony további kéthónapos konzultációt tart szükségesnek az üzleti világgal és a washingtoni kongresszussal. Csakhogy ez a konzultációs időszak elhúzódhat hiszen az Egyesült Államokban már javában zajlik a választási kampány, ezért bármiféle konszenzus kialakítása illúziónak látszik.

Mindenki magáért

Ha nincs globális egyezmény, akkor sok ország megkezdheti a nagy amerikai high tech cégek megadóztatását nemzeti keretek között vagy esetleg az Európai Unió szintjén. Ha ez bekövetkezne, akkor az USA arra rögtön reagálna, és kialakulhatna egy adóháború Washington és Brüsszel illetve az uniós tagállamok között.

Az OECD eredeti elképzelése az volt, hogy a 138 tagállam, mely elvben elfogadta a globális adóegyezményt, még az idén alá is írja azt.

Ennek eredményeképp már 2024. január elsejétől életbe léphetett volna a globális 15%-os társasági adó. Yellen asszony és sok más pénzügyminiszter ebből akarta feltölteni az államkasszát, amely az Egyesült Államokban is nagyon rá van szorulva minden adódollárra hiszen az államadósság meghaladta az éves GDP 100%-át.

Mihez kezdenek az Európai Unió tagállamai ezután?

Elvben azt vállalták, hogy minden tagállam meghozza a maga adótörvényét a 15%-os globális társasági adóról – emlékeztet a brüsszeli Politico arra utalva, hogy az érintett cégek sikeres lobbizása kitolja a határidőt, és ily módon dollármilliárdokat spórolhatnak meg az “adó turizmussal”.

Klímaváltozás: 300 milliárd dollár támogatás kell a szegény országoknak – mondja Stiglitz

Az IMF-nek  évente kellene 300 milliárd dolláros támogatást nyújtania  a szegény országoknak, mert nélkülük nem lehet eredményes a harc a klímaváltozás ellen, de saját erőből ők ezt nem tudják finanszírozni.

A Nemzetközi Valutaalap special drawing rights alapon nyújthatna évi 300 milliárd dolláros támogatást a globális zöld átmenethez – javasolja Joseph Stiglitz. A Nobel díjas közgazdász professzor tisztában van azzal, hogy jelenleg ennek esélye nem túlságosan nagy hiszen az amerikai kongresszus annyira megosztott, hogy az USA költségvetésében sem tud megállapodni, de tovább lobbizik ezért, mert úgy érzi, hogy enélkül nem lehet komolyan beszélni a globális zöld átmenetről. Stiglitz professzor korábban a Világbank vezető közgazdásza volt, ezért is utazott el Marrakesbe, ahol a múlt héten  közgyűlést tartott a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap. A két nagy nemzetközi pénzügyi szervezet három évenként az Egyesült Államokon kívül rendezi meg éves közgyűlését, ezúttal Marrakesre esett a választás Marokkóban. Legutóbb 50 éve volt hasonló IMF és Világbank közgyűlés Afrikában, akkor Kenyában gyülekeztek a pénzügyi világ döntéshozói.

Stiglitz emlékeztetett arra, hogy a pandémia idején az IMF 650 milliárd dollárt adott a gyengélkedő világgazdaság támogatására special drawing rights révén.

“Ez nem más mint pénznyomtatás, de nem okoz inflációt viszont átalakíthatná a finanszírozást.”

Az USA 300 milliárd dolláros zöld átmeneti csomagot kap a központi költségvetésből a zöld átmenet finanszírozására, és az Európai Unió is gondolkodik valamiféle hasonló megoldáson.

A fejlődő világnak nincs erre pénze

Ezt hangsúlyozta Joseph Stiglitz Marrakesben, ahol a londoni Guardian tudósítójának nyilatkozott.

“Mi az Egyesült Államokban és Európában küzdhetünk akárhogy a zöld átmenetért,

a klímaváltozás akkor is bekövetkezik, ha a fejlődő világ nem tesz semmit ellene. Csakhogy pénz nélkül ez nem megy.”

Biden elnök úgy adta el a maga zöld átmenet programját a közvéleménynek, hogy olyan vállalkozásokat támogatnak belőle, melyek közelebb visznek a zéró karbon kibocsátáshoz.

“A számla végösszege akár 1500 milliárd dollár is lehet”

– mutatott rá Joseph Stiglitz.

“Támogattam ezt a Biden programot noha rosszul tervezték meg és erősen protekcionista íze volt” – mondta a londoni Guardiannek Joseph Stiglitz Nobel díjas közgazdász professzor Marrakes városában, ahol a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap éves közgyűlését tartotta az idén.

Miért imádják a szupergazdagok a francia Riviérát?

Elkelt a Microsoft társalapítójának, Paul Allennek legendás villája, melynek értékét 105 millió dollárra becsülték a szakértők. A vásárló egy másik dollármilliárdos, a Millenium kockázati tőke alap tulajdonosa, Israel Englander – írja a Bloomberg.

18 hálószobája van a Villa Marylandnek, melyet VII. Edvárd angol király barátja a vasút és hajózási mágnás Sir Artur Wilson építtetett 1904-ben egy szikla ormán a Földközi tenger partján. A fogadásokon megjelent maga VII. Edvárd is, aki itt is az angol-francia entente-on munkálkodott, mely azután megnyerte az első világháborút. A Wall Street Journal beszámol arról is, hogy Paul Allen folytatta ezt a tradíciót: a Cannes-i filmfesztivál idején nagy partikat rendezett művészek és milliárdosok részvételével. A csúcspont az álarcos bál volt amikor mindenki kalóz jelmezt viselt a tengerparti villában illetve annak hatalmas parkjában.

Brad Pitt és Angelina Jolie a házasságuk idején sok időt töltöttek a legendás villában 2008 és 2016 között. Paul Allen óriási jachtja, az Octopus ott horgonyzott a közeli kikötőben Villefranche-sur-Merben.

A vásárló, Israel Englander könnyedén folytathatja a trendet hiszen a Forbes vagyonát 11,6 milliárd dollárra becsülte. Tavaly 20 millió dollárért vett egy elegáns lakást Párizsban, ahol korábban a L’Oréal alapítójának dédunokája lakott.

Paul Allen 2018-ban hunyt el. Végakarata szerint vagyonát jótékonysági alapok örökölték. Műgyűjteményét a Christie’s tavaly 1,5 milliárd dollárért árverezte el.

Henri Matisse, a fény festője

Nizzában van a nagy francia festő múzeuma, mely arról tanúskodik, hogy Matisse későn fedezte fel a Riviérát, de aztán egész életében hűséges maradt hozzá. Matisse távolról sem állt egyedül a Riviéra iránti rajongással: Pablo Picasso, Pierre Auguste Renoir, Claude Monet és Marc Chagall is sok időt töltött itt festéssel. Chagall kedvenc helye Saint Paul de Vence volt.

Grasse a világ parfüm fővárosa, amely ma is óriási vonzerőt jelent. Fragonard, az egyik legendás cég, saját illatot ígér minden gazdag vásárlónak.

A nizzai konyhaművészet is fontos vonzerő

A Riviéra fővárosa Nizza, melynek konyhája nemcsak Franciaországban, de az egész világon híressé vált.

“Nincs kecmec, mi itt csakis saját természetes alapanyagokkal dolgozunk” – mondja a Michelin csillagos étterem főszakácsa a CNN tudósítójának. Vanessa Massé a tulajdonosa is éttermének, de ettől függetlenül minden hajnalban a piacon kezdi a napját: ”friss, könnyű és ízletes a nizzai konyha” – magyarázza és hangsúlyozza:

“szeretem a saját ujjaimmal megtapogatni a friss zöldséget, hogy érezzem milyen ételt tudok készíteni belőle.

Nekem ez nem munka. Minden reggel boldogan kelek a napfényben a Riviérán. Belélegzem a friss tengeri levegőt, és vidáman kezdem a napot”

– mondta a Michelin csillagos főszakács a CNN tudósítójának a francia Riviérán.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!