ki, Author at Független Hírügynökség

Kezdőlap Szerzők Írta ki

570 CIKKEK 1 HOZZÁSZÓLÁS

Orosz kém volt a német Wirecard botrány osztrák csúcsmenedzsere

2023-10-03

Azt állítja az ügyészség Londonban, ahol lelepleztek egy orosz kémhálózatot. Öt bolgár állampolgárt gyanúsítanak azzal, hogy Oroszországnak kémkedtek az Egyesült Királyságban, és ennek a hálózatnak az irányítója lehetett Jan Marsalek, aki megszökött a büntető eljárás elől Németországból, és valószínűleg Oroszországban bujkál.

“Jan Marsalek megbízta a bolgár csapatot azzal, hogy kémkedjen Nagy Britanniában és Németországban, elsősorban NATO támaszpontok iránt érdeklődtek” – fogalmaz a vádirat, amely nem nevezi meg Jan Marsaleket mint vádlottat. Az öt bolgár állampolgárt még februárban tartóztatták le Nagy Britanniában, de az ügyészség csak most vádolta meg őket. A kémhálózat 2020 augusztusától az idei év februárjáig működött, nagyjából abban az időszakban amikor a Wirecard csődbejutott Németországban és Jan Marsalek elmenekült a felelősségrevonás elől. A Wirecard 2020-ban ment csődbe, és a bűnügyi tárgyalás Jan Marsalek távollétében folyt Németországban, ahol a hatóságok azt gyanítják: a csúcsmenedzser előbb Minszkbe szökött, majd pedig átment Oroszországba, ahol jelenleg is Putyin vendégszeretét élvezi.

Csaknem 2 milliárd eurós csalás

A Wirecard villámgyors üzleti karriert csinált, mert a pénzügyek digitalizálását ígérte Németországban, mely meglehetősen le volt maradva ezen a téren. 2018-ban a Wirecard már Németország legjobb negyven cége között volt, és élvezte a Merkel kormány támogatását is. A londoni Financial Times 2019-ben belső informátorra hivatkozva megkezdte cikk sorozat közlését arról, hogy a Wirecard könyvelése fiktív tételeket tartalmaz. Megindult a vizsgálat Németországban, és 2020 júniusában a Wirecard csődöt jelentett mondván: 4 milliárd dolláros mínuszban van. Ebből 1,9 milliárd euró effektív könyvelési csalás “eredménye” Emiatt sokan bírálták a német pénzügyi felügyeletet illetve az Ernst&Young könyvelő céget, mely éveken keresztül auditálta a Wirecardot.

A német cég nem adta meg könnyen magát: felfogadta Kadhafi titkosszolgálatának egykori főnökét, Rami el Obeidit, hogy szálljon rá a belső informátorra illetve az újságírókra, akik oknyomozó munkát folytattak, és az eredményeket publikálták is.

A líbiai ex kémfőnök azt állította, hogy a Financial Times olyan pénzügyi csoportok megbízásából írogat a Wirecard ellen, melyek érdekeltek a német pénzügyi cég tönkretételében. A Financial Times vizsgálat után tisztázta magát Londonban.

2023 júniusában Szingapúrban elítélték a Wirecard nemzetközi pénzügyi főnökét 21 havi börtönre. Tavaly a Financial Times oknyomozó riportere kiadott egy könyvet az ügyről : Dan McCrum: Money Men: a Hot Startup, a Billion Dollar Fraud, a Fight for the Truth. A londoni Economist szerint minden pénzügyi befektetőnek és szakújságírónak el kellene olvasni ezt a könyvet a Wirecard ügyről.

És mi lett a most kémkedéssel gyanúsított Jan Marsalekkel?

Őt a Wirecard már a vizsgálat kezdetén kirúgta. Az osztrák üzletember a Wirecard második emberének számított 2010-2020 között. Az 1,9 milliárd eurós csalást az ő területén, Ázsiában követték el. Jan Marsaleket körözi az Interpol, a tíz legfontosabb körözött személy között van.

A német hatóságok megkezdték életútjának a vizsgálatát, és arra jöttek rá, hogy a Marsalek családban a kémkedés Moszkva javára régi tradíció. A nagypapa együttműködött az Ausztria egy részét megszállva tartó szovjet csapatokkal, akiknek hírszerző munkát végzett 1945 és 1955 között.

Unokája, Jan Marsalek nem folytatott felsőfokú tanulmányokat hanem 19 éves korában üzletember lett, aki a digitális pénzügyek terén nyomult. Ezért is vették fel a Wirecardhoz 2000-ben.

Ott villámgyorsan karriert csinált, majd a lebukás elől Fehéroroszországba majd Oroszországba szökött. A Die Welt közölte a német hírszerzés, a BND információját, mely szerint Oroszországban Jan Marsalek a GRU, az orosz katonai hírszerzés “védelmét élvezi.”

Münchenben Jan Marsalek pontosan szemben lakott az orosz konzulátussal – állapította meg a német állambiztonság persze csak a szökés után. Jan Marsalek igen aktív volt az Osztrák-orosz baráti társaságban. Itt barátkozott össze Andrej Csupriginnal, aki a GRU ezredese volt, de állítólag kilépett a szolgálatból. A Financial Times megírta, hogy Jan Marsalek egyik cége szolgáltatásokat végzett a Wagner hadseregnek Líbiában és másutt.

A Bellingcat kiderítette, hogy Jan Marsalek osztrák diplomata útlevéllel gyakran járt Oroszországba.

Idén júliusban ügyvédje révén Jan Marsalek felvette a kapcsolatot a müncheni bírósággal, mely a Wirecard ügyet vizsgálja. Braun, a Wirecard elnök-vezérigazgatója azt állította a tárgyaláson, hogy a csalást Marsalek követte el, aki saját zsebre dolgozott a cégnél – írta a wirtschaftwoche portál.

Matolcsy lázadása Orbán ellen az Új Selyemúton kezdődött el

2023-09-29

Amikor a magyar miniszterelnök rájött arra, hogy a nemzeti együttműködés rendszere megszorításokra kényszerül a magas energiaárak miatt, és mert olyan államadósság lejáratai vannak mindjárt 2025-ben, hogy azokat még akkor sem lenne könnyű kifizetni, ha jönnének az uniós eurómilliárdok – melyek nem jönnek -, ezért Pekingbe menesztette kínai kapcsolattartóját, Matolcsy Györgyöt, hogy pénzt kérjen “kínai barátainktól.

Orbán Viktor gyakran nyilatkozott úgy, hogy “amennyiben az Európai Unió nem ad pénzt, akkor kapunk majd a kínaiaktól. ”A nemzeti bank elnöke lesújtóan egyértelmű választ kapott: “átértékeljük az egész Új Selyemút programot, mely 2013-ban kezdődött el, kevesebb pénzt teszünk bele, és új prioritásaink vannak: Afrika le, az ázsiai szomszédság felértékelődik.

”És Európa? Ott nem támogatunk kormányokat csak egyedi nagyberuházásokat”

– hangzott az egyértelmű válasz, melynek nyomán nemcsak Matolcsy, de Orbán Viktor is elfelejtheti nagyratörő álmait.

Jubileumi csúcs Kínában

Tíz évvel ezelőtt Kazahsztánban hirdette meg az Új Selyemút programját Hszi Csin ping elnök, aki az évfordulóra nagyszabású konferenciát tervez. A China Daily szerint több mint 150 állam képviselteti majd magát. Meghívták Orbán Viktort is, aki minden bizonnyal el is megy abban a reményben, hogy neki talán mást mond Hszi Csin ping elnök. Csakhogy a kínai elnök is bajban van: tíz éve még dübörgött a gazdaság és jó volt az együttműködés a Nyugattal. Az USA 2021-ben első számú stratégiai ellenfelének nyilvánította Kínát. A legutóbbi EU – Kína kereskedelmi csúcstalálkozón az uniós biztos közölte: Brüsszel tartja magát a derisking politikához vagyis csökkenteni akarja a függést Kínától. Az USA-nak már sikerül: Kína elveszítette korábbi első helyét a kereskedelmi partnerek között, ahol immár Mexikó az első és Kanada a második, Peking kénytelen beérni a bronzéremmel. Az Európai Unió még nem tart itt: Kína még az első helyen a kereskedelmi kapcsolatokban, de Giorgia Meloni miniszterelnök már jelezte: elhagyják az Új Selyemút programot. Kína számára a fejlett világban Olaszország volt a zászlóshajó az Új Selyemút programban.

Ki finanszírozza ezekután a nemzeti együttműködés rendszerét?

Erre az egyszerű kérdésre nincsen válasza sem Orbán Viktornak sem pedig Matolcsy Györgynek. Varga Mihály pénzügyminiszter óvatosan megpendítette: megszorításokra lenne szükség, ha költségvetési egyensúlyt akarunk. Csakhogy a hatalom köreiben a megszorítás emlegetése kiátkozást von maga után. Csinálni persze csinálja az Orbán kormány is, már 2010-ben ezzel kezdte működését: 500 milliárd forintos megszorító csomaggal. Minthogy azonban erről soha senki sem beszélt politikailag sikerült megúszni, sőt 2014-ben újra kétharmados többséget szerzett Orbán Viktor a rezsicsökkentéssel. Most sokan javasolják a miniszterelnöknek a rezsicsökkentés rendszerének a megszüntetését és a tizenharmadik havi nyugdíj visszavonását. Csakhogy ezzel kockára tennék Orbán Viktor rendszerének politikai stabilitását.

Orbán Viktornak vagy pálfordulásra lenne szüksége, és valamiféle kompromisszumra Washingtonnal és Brüsszellel vagy pedig nagyon sürgősen új szponzort kell találnia.

A probléma az, hogy “a jóbarátok” is bajban vannak: sem Hszi Csin ping, sem Putyin sem pedig Erdogan nem ég a vágytól, hogy több milliárd dolláros kölcsönnel siessen Orbán Viktor segítségére, ha a magyar miniszterelnök megszorul.

Mit tesz szorult helyzetében Orbán: időhúzásra játszik. Abban bízik, hogy Donald Trump újra bekerül a Fehér Házba, és akkor majd lehet tőle kérni pár milliárd dolláros szívességet vagy legalább valamiféle garanciát. Csakhogy a pénzpiacok Trumpban sem bíznak, annyiszor átverte már őket az USA ex elnöke. Aki ígéreteiben óriás, de teljesítésben törpe: mit kapott Nagy Britannia, melynek fűt-fát ígért a Brexit idején Donald Trump? Egyáltalán látott már valaki olyan embert, aki pénzt kapott Trumptól? Orbán Viktor lenne az első ebben a valószínűtlen műfajban: úgy pénzt szerezni Donald Trumptól, hogy a barátságán kívül nemigen tud mást felkínálni. Trump nagy mondása különben is így hangzik:

“Nem szeretem a lúzereket !”

Orbán Viktor feltétlen hívétől lesújtó bírálat

2023-09-28

A magyar elit a lakosság 5%-át teszi ki, de a javak 80%-át birtokolja, míg a másik oldalon a magyar lakosság 80%-a áll, amely mindössze a vagyon 5%-át mondhatja magáénak – ezt fejtegeti Bogár László, „Egy Bogár naplója” című podcastjában.

A jobboldal e markáns véleményformálója Antall József kormányában államtitkár volt, és hasonló tisztet töltött be Orbán Viktor első miniszterelnöksége idején /1998-2002/. Hosszú évek óta elszántan támogatja Orbán Viktor politikáját, melyről most kénytelen megállapítani Matolcsy György szereplése kapcsán a közgazdász vándorgyűlésen, hogy a nemzeti együttműködés rendszere végképp

három részre szakította a társadalmat: a haszonélvező elitre, a középosztályra, amely működteti a rendszert, és amelyik “pénzénél van”, mert a lakosság 15%-át teszi ki, és részesedése a vagyonból 15%, míg a nép, amely Orbán Viktorra szavaz csak 5%-ot birtokol.

Ennek kapcsán Bogár László nem habozik “rabszolgatartónak” nevezni a nemzeti együttműködés elitjét, amely a “rabszolgák” kizsákmányolása révén gazdagodik. Mindeközben Orbán Viktor és csapata a külföldi tőke érdekében cselekszik – nemzeti jelszavak árnyékában – állítja Bogár László, aki Bayer Zsolttal és Boros Imrével együtt a magyar miniszterelnök leglelkesebb propagandistái közé tartozik.

Mindez arra mutat, hogy

“pártunk és kormányunk” intellektuális és morális csődje teljes.

Semmiféle megoldást sem tudnak a gazdasági – társadalmi válság kezelésére. Bogár Lászlónak tulajdonképp csak annyi javaslata van, hogy talán az elitnek is részt kellene vállalnia a válság megoldásában. Annyira merész azért nincsen, hogy javasolja: vessék be a válság megoldására Mészáros Lőrinc milliárdjait, melyet Orbán Viktor épp a nemzeti együttműködés rendszerének vésztartalékaként hozott létre.

Orbán szerint nincs is vészhelyzet?

Bár a miniszterelnök megszavazttatta a vészhelyzetet, de Orbán abban bízik, hogy a gazdasági válság nem jelent feltétlenül politikait is márpedig neki csak ez számít igazán.

Bár Matolcsy György lesújtó képet rajzolt a magyar gazdaság helyzetéről és perspektíváiról, de Orbán nem változtat a politikáján: továbbra is harcol Brüsszel és Washington ellen. Pedig nemrég járt nála Giorgia Meloni, aki hatalomra kerülve vígan lepaktált az Egyesült Államokkal és a Brüsszel mögött álló németekkel és franciákkal, mert rájött arra a nyilvánvaló igazságra, hogy nélkülük Olaszország nem működhet. Orbán másik utat választ: a Karmelita kolostorban fogadja Marine Le Pent, akivel együtt valamiféle szélsőjobboldali európai koalíciót akar létrehozni Brüsszellel szemben. Orbán abban bízik, hogy az Egyesült Államokban jön Trump, aki szintén szembeáll az Európai Unióval.

Csakhogy a magyar miniszterelnöknek emlékeznie kellene arra, hogy Donald Trump az USA elnökeként fűt-fát megígért az Egyesült Királyságnak, ha kilép az Európai Unióból. A Brexit megtörtént, Trump ígéreteiből nem valósult meg semmi, Nagy Britannia ráfizet a kilépésre. Jellemző, hogy a konzervatív Sunak miniszterelnök azzal dicsekszik, hogy a kilépés óta még sohasem volt ilyen jó és szoros kapcsolata Nagy Britanniának az Európai Unióval. Az ellenzéki Munkáspárt vezére pedig nyíltan meghirdette: felülvizsgálná a Brexit egyezményt! Vagyis a szuverenista út nem jött be Nagy Britanniának sem, amely pedig százszor jelentősebb tényező a világban mint Magyarország.

A magyar miniszterelnök talán abban reménykedik, hogy Macron után Marine Le Pen következik Franciaországban, és vele együtt átformálhatják az Európai Uniót. Giorgia Meloni pálfordulása a hatalom megszerzése után intő jel lehet Orbán Viktornak is:

a szuverenista út járhatatlan.

Ez már olyannyira világos, hogy Orbán egykori jobbkeze, Matolcsy György jegybank elnök is erre figyelmeztet éppúgy mint a nemzeti együttműködés rendszerének hűséges propagandistája, Bogár László.

Csődjelentés a magyar életszínvonalról

2023-09-28

Orbán Viktor kormányfő 2020-ban kijelentette a gazdasági siker az egyetlen módja annak, hogy a nemzeti konzervatív vezetők „túléljenek”. Ha ez nem sikerül, ha egy konzervatív politikai vezető hibát követ el, és a gazdasági mutatók csökkennek, másnap reggel „megölik”. Az őt populizmussal vádlóknak azt üzente: ha egy politikus megígér valamit, és azt végre is hajtja, az nem populizmus, hanem demokrácia. Lássuk csak.

A nemzeti együttműködés rendszerének legkínosabb statisztikája jelent meg, melyből kiderül: a magyarok többsége az európai szegénységi küszöb alatt él, jelentős részük pedig épphogy vegetál 13 évvel azután, hogy Orbán Viktor megkezdte az ország társadalmi – gazdasági átalakítását.

A magyar lakosság 19%-ának az is gondot jelent, hogy a legalapvetőbb árukat és szolgáltatásokat megvásárolja – ez derül ki abból a reprezentatív felmérésből, melyet a Mediamarkt megbízásából az Opinio közvélemény-kutató készített az életszínvonalról. A magyar lakosság 28%-a csak azt vásárolja meg, amit feltétlenül szükséges. A demokrácia 33-ik évében a lakosság hetven százaléka az európai szegénységi küszöb alatt él Magyarországon. Tegyük gyorsan hozzá, hogy ez korábban is így volt.

A megkérdezettek mindössze 8%-a válaszolta azt, hogy az anyagi helyzete javult volna, 46% úgy érzi, hogy az folyamatosan romlik. 19% teljesen kilátástalannak ítéli meg a helyzetét. Tízből kilencen úgy nyilatkoztak, hogy az infláció miatt csökkentették a kiadásaikat. Magyarországon az infláció uniós rekorder miközben a gazdaság visszaesik.

Orbán Viktor a választások megnyerése után hét szűk esztendőt jósolt. Rosszmájúak szerint ígéretei közül nem sokat tartott meg, de az előző mondatba foglaltak száz százalékig!

Orbán népe haj

Honnan van a kétharmad a választásokon, ha a magyar lakosság több mint kétharmada szegény? Éppen onnan! Ez Orbán Viktor politikai tehetségének bizonyítéka: a leginkább kiszolgáltatott milliók szavazatának megvásárlása. Erre költött a kormány több mint 1500 milliárd forintot, melyet azután infláció formájában szépen visszavett.

A szegények szavazata olcsó.

Matolcsy György jegybank elnök a közgazdász vándorgyűlésen azért bírálta Orbán Viktort, mert a tizenharmadik havi nyugdíj visszaállításával felborította a költségvetési egyensúlyt, Brüsszel a rezsicsökkentést kifogásolja holott ezek az intézkedések, melyek meghozták a politikai győzelmet Orbán Viktornak egyben a szegény kétharmad megélhetését biztosították!

A liberális baloldal negligálja ezt az alapvető tényt, és azután csodálkozik, hogy a proteszt szavazatok nem nála hanem a Mi Hazánk mozgalomnál csapódnak le.

Orbán Viktor meg dörzsölheti a kezét: a gazdasági válság politikailag nem gyengíti meg igazán hiszen a szélsőjobboldali Mi Hazánk erősödik, mellyel bármikor köthet kompromisszumot, ha épp szükséges. Európa szegényházában a liberális megoldások nem működnek, mert a gazdaságilag ésszerű intézkedések hihetetlenül népszerűtlenek, és megfordítva a népszerű intézkedések teljes mértékben ésszerűtlenek.

Ebből a dilemmából nem tud szabadulni a magyar elit pedig az ország népének 70%-a nem éri el az európai szegénységi küszöbét sem.

A fentiekből következik, hogy hazánkban se gazdasági növekedés, se demokrácia nincsen. Talán ebben az egy kérdésben egyetért az ellenzék Orbán Viktorral.

Putyin megnyerheti a gabona háborút?

2023-09-26

Az ukrán és lengyel vezetők összecsapása az ENSZ-ben azt mutatta meg, hogy komoly vita alakult ki a gabonaexport miatt Ukrajna és Lengyelország között. Varsó leállította a fegyverszállítást bár később közölte, hogy ez csak az új fegyverekre vonatkozik. Hazafelemenet az USA-ból Zelenszkij megállt Lengyelországban, de nem találkozott egyetlen lengyel vezetővel sem.

A Nyugat arra számított, hogy Putyin ráfázik arra, hogy nem hosszabbítja meg a gabona egyezményt Ukrajnával, melyet az ENSZ és Törökország garantált – írja a Washington Post. 2022-ben ugyanis Putyin az ukrán gabona export akadályozásával öngólt lőtt: emelkedni kezdtek a gabonaárak a világpiacon, és ezért szövetségesei a globális Délen morgolódni kezdtek, és rávették az orosz elnököt politikája módosítására. India, Kína, Egyiptom és Indonézia nagy szerepet játszott ebben. Csakhogy Washington és Brüsszel idén rosszul számolt, mert Oroszország remek termést takarítottak be, a világpiacon így nem következett be áremelkedés. Sőt szeptemberben kétéves mélypontra süllyedtek a gabona árak a globális gazdaságban. Így aztán a globális Dél egyáltalán nem sietett reklamálni Putyin elnöknél a gabona árak miatt.

Ukrajnának viszont nagyon nagy gondot okoz a gabonaexport hiánya, mert az agrárbiznisz a gazdaság 10%-át jelenti, és nagy befolyással van a közhangulatra. A Kremlben tudják ezt, és ezért szisztematikusan támadják a kikötőket és a gabonaraktárakat Ukrajnában.

A kijevi kormány megpróbált új tengeri útvonalat kitalálni a Fekete tengeren, ez működik is, de a kapacitása kicsi vagyis nem oldja meg a problémát. Marad a vasúti szállítás és a közép-európai államok reakciója, melyet az vált ki, hogy az ukrán gabona miatt esnek náluk is az árak. A gabonatermesztő ágazatban dühösek a gazdák Lengyelországban és Magyarországon valamint Szlovákiában és Romániában. Lengyelországban választások lesznek októberben, emiatt a kormány nagyon is odafigyel a vidék véleményére.

Brüsszel és Kijev esküdözik, hogy csak az exportról van szó, és az árak emiatt nem esnek majd az érintett uniós országokban, de ez nem így van. Az ukrán gabona ugyanis az export piacokon leveri az árakat, és ez hat Lengyelországban, Magyarországon és másutt – állapítja meg a Washington Post.

Három megoldás kínálkozik, de egyik se jó igazán

Az első lehetőség az, hogy mindenki vár februárig – márciusig, hogy kiderüljön: milyen termés várható, és milyen árak jöhetnek a nemzetközi piacon?

Csakhogy addig is az ukrán gazdáknak vetniük kell, és ilyen bizonytalan helyzetben nem tudhatják: mennyit lesznek képesek ebből külföldön eladni?

Az árak pedig lehet, hogy nem emelkednek hiszen lehet újra rekord termés Oroszországban.

A második opció az az, hogy az Európai Unió kompenzálja az érintett tagállamokat a veszteségek miatt. Ez drága megoldás egy olyan időszakban amikor az Európai Unió pénzhiánnyal küszködik részben Ukrajna támogatása miatt. Ráadásul ez precedens is lehet. Brüsszelben máris fő a fejük az agrár szakértőknek: mi lesz így Ukrajna uniós tagságával, hogyha gabona ügyben máris ekkora konfliktus alakulhat ki? – teszi fel a kérdést a Politico.

A harmadik lehetőség az, hogy a Nyugat teljesíti az oroszok kívánságát: felold néhány szankciót cserében azért, hogy Moszkva megengedje az ukrán gabona exportját a Fekete tengeren.

Ez a kacifántos helyzet magyarázza azt, hogy ennyire elfajulhatott Ukrajna és Lengyelország viszálya gabona ügyben.

Zelenszkijt figyelmeztethették Washingtonban, hogy fogja vissza magát

– írja a Washington Post.

Lengyelország ugyanis Ukrajna legfőbb támogatója az Európai Unióban és a NATO-ban. A varsói kormány átadta saját fegyverzetének a 20%-át Ukrajnának, hogy ezzel erősítse az ukrán hadsereget. A NATO utánpótlás nagy része Lengyelországon keresztül érkezik Ukrajnába, az ukrán katonák kiképzése is jelentős részben itt folyik.

Lengyelország befogadott 1,6 millió ukrán menekültet, akik közül körülbelül egymillió ott is maradt.

Októberben választás lesz Lengyelországban, és késhegyig menő harc dúl a választókért. Ebben a helyzetben a PiS, a legerősebb lengyel kormánypárt maximálisan számít a vidék szavazataira, és ezért nem veheti félvállról az ukrán gabonakérdést.

Zelenszkij elnöknek ezt meg kellene értenie – hangsúlyozza a Washington Post. Az nem megoldás, hogy Ukrajna bepereli Lengyelországot és a többi uniós tagállamot a WTO-nál.

Ezek ott megőrültek Kijevben vagy túl sok vodkát ittak – nyilatkozta erről a brüsszeli Politiconak egy magát megnevezni nemkívánó uniós diplomata.

Kijev viszont azt állítja, hogy

jogilag Ukrajnának van igaza, mert Lengyelország és Magyarország megsérti az Európai Unió szabályait, és ezzel aláássa egy háborúban álló állam gazdaságát.

Zelenszkij az ENSZ-ben egyenesen arról beszélt, hogy ezek az államok “Moszkva kezére játszanak.”

Szlovákia mutathatja meg a megoldást mindenkinek: Pozsonyban jelezték, hogy készek megállapodni Ukrajnával a gabona exportjáról, ha a kijevi kormány megfelelő garanciákat ad.

A lengyel agrárminiszter is jelezte, hogy kész a tárgyalásokra. Kaczynski, Lengyelország erős embere, egy választási nagygyűlésen megerősítette: továbbra is támogatják Ukrajnát “a kellemetlen viták ellenére.”

Lavrov orosz külügyminiszter az ENSZ-ben azt állította, hogy Ukrajna és részben a világszervezet a hibás azért, hogy az oroszok felmondták a gabona egyezményt: “nem teljesítették, amit megígértek.”

Mire célzott Lavrov?

“Azokon a folyosókon, melyeken az ukrán gabonaszállító hajók közlekedtek, megjelentek hadihajók is, melyek dróntámadásokat intéztek orosz hajók ellen.”

A fő kifogás valójában nem ez hanem az, hogy a Nyugat továbbra is akadályozta az orosz gabona exportját – írja a CNN gazdasági rovata, mely emlékeztet arra is, hogy az elmúlt napokban ukrán rakétatámadás érte Szevasztopolt, az orosz flotta főhadiszállását, ahol tábornokok is az életüket veszítették.

Zelenszkij elnök meghallotta a washingtoni figyelmeztetést, és X- en , a korábbi Twitteren ezt írta: “egész Lengyelországnak szeretném megköszönni azt a felülmúlhatatlan támogatást és szolidaritást, melyet tapasztalunk, és amely nagyban segít minket abban, hogy megvédjük a saját függetlenségünket és egész Európa szabadságát” – idézi Ukrajna elnökét a brüsszeli Politico.

Bizonytalan jogi alapon állnak Brüsszel szankciói az orosz oligarchák ellen?

2023-09-24

Azt a kérdést feszegeti a brüsszeli Politico egy kínos ügy kapcsán, hogy jogi alapon megállják e helyüket az oligarchák ellen meghozott szankciók?

Az egyik oligarchát orosz/zsidó állampolgárnak nevezték a szankciós listán, és ezt Vjacseszlav Mose Kantor, az orosz műtrágyakirály ügyvédei kifogásolták mondván: ez antiszemitizmus hiszen a cári Oroszországban jelölték így az orosz zsidókat. A 70 éves oligarchától az Európai Unió kénytelen volt bocsánatot kérni.

“Polgári halált jelent, ha valaki rákerül a szankciós listára, mert ezzel az illetőt teljesen elvágják a gazdasági élettől. A szankciós kard igen éles, de ahogy az Európai Unió azt mostanában használja, az nem elfogadható” – nyilatkozta a Politiconak Victor Winkler, akinek nincsenek orosz ügyfelei. Mire célzott a német ügyvéd? Arra, hogy a brüsszeli dossziék jogilag igen kétes alapokon állnak.

Nyugaton ugyan kevesen kételkednek benne, hogy jogos volt annak az 1600 orosznak a szankcionálása, akik támogatják Putyin agresszióját Ukrajna ellen, de a dossziék nem mindig tartalmaztak meggyőző bizonyítékokat. Rohamtempóban folyt a vizsgálat Kantor esetében is 2022-ben amikor a 64 oldalas dosszié jelentős része nem állt másból mint az internetről lemásolt orosz anyagokból. Végül Brüsszel megfogalmazta a vádat Kantor ellen:

”Az oligarcha nyíltan deklarálta barátságát Putyin iránt, jó kapcsolatban áll a Kremllel. Anyagilag támogatta az orosz döntéshozókat a Krím megszállásában és Ukrajna keleti területeinek destabilizálásában.”

A 70 éves dollár milliárdos Kantor a szankció miatt lemondott az Európai Zsidó Kongresszus elnöki tisztéről, de ügyvédei megtámadták az uniós döntést a luxemburgi Európai Bíróságon. Ügyvédek azt állították a bíróság előtt, hogy egyáltalán nem felel meg a valóságnak az, hogy Kantor barátja vagy közeli ismerőse lenne Putyinnak, mert az orosz műtrágyakirály csak fogadásokon találkozott az orosz elnökkel.

Nagy Britanniában sokkal komolyabban veszik a szankciók jogi indoklását

Michael O’Kane londoni ügyvéd elmondta a Politiconak, hogy az Egyesült Királyságban csakis megbízható információkra építik a szankciós vádat nem pedig társas oldalak bizonytalan “tényeire.”

Brüsszelben a sietséggel magyarázzák azt, hogy a dossziék tartalma sok kétes értékű bizonyítékot is magában foglal. Napi 12 órát dolgoznak az uniós jogi szakértők a szankciós listákon, ezért a hibázás lehetősége elég nagy.

Márciusban orosz oligarchák ügyvédeinek egy csoportja nyílt levélben fordult az Európai Unióhoz, és ebben felróják azt, hogy

“sok dossziét egyszerű Google kereséssel töltenek fel.”

Hozzátették: minthogy az előkészítő munka ilyen gyenge, ezért a szankciós lista célszemélyeinek dossziéja téves interpretációkra nyújt lehetőséget, hamis tényeket tartalmazhat és önellentmondó állításokat fogalmazhat meg.

Mit jelent a szankciós eljárás a gyakorlatban?

A szokás az, hogy egy uniós tagállam állítja össze a dossziét, melyet benyújt Brüsszelben, ahol a külügyi hivatal foglalkozik az üggyel.

A végső szót az Európai Tanács mondja ki. Azután pedig a 27 tagállam nagykövetei egy évben kétszer átnézik a listát, és korszerűsítik azt. Csak Magyarország vétóz néha, különben teljes a konszenzus – írja a Politico.

Emlékezetes Kirill orosz pátriárka esete, akinek nevét a magyar diplomácia szedte le a szankciós listáról. A hálás orosz főpap, aki korábban a KGB tisztje volt és vagyona meghaladja az egymilliárd dollárt, kitüntette a magyar miniszterelnököt, a miniszterelnök-helyettest, és nemrégiben Soltész Miklós államtitkárt is.

Fellebbezhet-e egy oligarcha az uniós döntés ellen? Elvben igen, de ez igen ritkán sikeres, mert Lengyelország és a három balti tagállam minden ilyen fellebbezést elutasít.

A szankciós listára került orosz oligarcha fordulhat az Európai Bírósághoz Luxemburgban, de ez igen időigényes folyamat, az ügyvédek pedig drágák.

Ha az Európai bíróság Luxemburgban az oligarcha javára döntene, akkor sem változik semmi, mert Brüsszelnek joga van arra, hogy új dossziét állítson össze. Addig pedig az oligarcha neve marad a szankciós listán, melyről szinte csak a halottakat húzzák le, de azért vannak kivételek:

Grigorij Berezkin orosz üzletember ügyvédei fellebbeztek mondván: a mesterséges intelligencia írta a vádiratot a Google információk alapján! Jogforrás lehet-e a Wikipédia?

Még kínosabb, hogy az uniós dossziéban voltak információk az “orosz bűnök” portálról, melyet nemlétező újságírók látnak el anyagokkal. Mivel védekezett az uniós ügyvéd:

”Nehéz Oroszországról megbízható információkat találni. Sajnos a forrásainkról nem tudok információval szolgálni.”

Szeptember elején aztán döntött az Európai Unió: Grigorij Berezkint és két másik oligarchát levettek a szankciós listáról.

Luxemburgban az Európai Bíróság 95 fellebbezést vizsgált illetve vizsgál. Márciusban Prigozsin neje megnyerte a pert Luxemburgban: a bíróság kimondta, hogy attól még, hogy valaki Putyin barátjának rokona, nem kell automatikusan szankciós listára kerülnie. Időközben persze kiderült, hogy a Putyin-Prigozsin barátság nem épp töretlen, és a Wagner sereg parancsnoka olyan repülőgép balesetben veszítette életét, melyet valószínűleg az orosz elnök utasítására a titkosszolgálat szervezett meg Oroszországban. Nyikita Mazepin autóversenyző is elérte: felfüggesztették a szankciós döntést annak érdekében, hogy részt vehessen a Forma 1 versenyen.

A luxemburgi Európai Bíróság minden harmadik szankciós perben az orosz oligarchák javára dönt.

“Ilyenkor persze ünnepelnek Oroszországban, ezt nagyon is kihasználja az orosz propaganda. Éppen ezért komoly probléma az, hogy egy ilyen súlyos jogi döntést ilyen dilettáns módon készítenek elő az Európai Unióban“ – nyilatkozta a brüsszeli Politiconak Winkler német ügyvéd.

Az Európai Tanács legutóbbi júniusban foglalkozott a szankciókkal, és kiterjesztette a célszemélyek körét: most már lehet családtagokat is a listára helyezni. A merítés is mélyebb lehet: már nemcsak oligarchák kerülhetnek a szankciós listára, de olyan üzletemberek is, akik kulcs szektorban dolgoznak Oroszországban, amely háborút folytat Ukrajnában.

“Ez az új megközelítés példátlan az Európai Unió történetében, ilyen még nem volt a szankciós döntések esetében” – nyilatkozta a Politiconak Sven De Knop ügyvéd.

Kövér és “az uniós Kun Béla”

2023-09-23

A magyar parlament elnöke furcsa párhuzammal örvendeztette meg hallgatóit a Trianon múzeum újra nyitási ünnepségén: szerinte az Európai Unió jövője is az lehet, hogy “uniós Kun Béla érkezik Brüsszelbe.”

Kövér László, akinek felmenői vörös katonák voltak Kun Béla hadseregében, most vörös veszélyt szimatol az Európai Unió központjában. Miért? Mert arra számít, hogy a középutas pártok megőrzik befolyásukat a jövő évi választásokon, és nem tör át a szélsőjobboldal, ahogy abban Orbán Viktor reménykedik.

A Fidesz európai magánya egyféle agyhalált okoz a vezetésben, amely nem tudja, hogy zsákutcában hol van előre?

Agyalágyult analógiák helyett valamiféle reális helyzetértékelésre lenne szükség ahhoz, hogy meg tudja mondani a hatalom, hogy miképp próbálja meg kezelni a gazdasági válságot?

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök pálfordulása intő jel lehetne: a szélsőjobboldali programmal választást nyert kormányfő lepaktált Brüsszellel és Washingtonnal. Budapesten Orbán Viktornak pedig kerek perec megmondta, hogy csakis akkor kaphatja meg az uniós eurómilliárdokat, ha az ő útját követi. Meloni gazdasági főtanácsadója elődje Mario Draghi, a Goldman Sachs embere, aki az Európai Központi Bankból ült át az olasz miniszterelnök székébe – Angela Merkel akkori német kancellár támogatásával.

Orbán Viktor viszont szakított Angela Merkellel, mert lehetségesnek nevezte az együttműködést az Alternative für Deutschland mozgalommal, melyben neonáci elemek is vannak. Ezt a szélsőjobboldali szervezetet nemcsak azért nem fogadja el a német politikai rendszer, mert kísértene a múlt hanem, mert az Európai Unió meghatározó államában nem lehet Brüsszel és Washington ellenes húrokat pengetni. Jól tudja ezt a CDU elnöke Merz is, aki az amerikai Blackrock németországi igazgatója volt.

A CSU is megszakította a kapcsolatot a Fidesz-szel holott korábban még a vezetőségi ülésre is meghívták Orbán Viktort a bajor keresztényszociálisok.

A hajó süllyed – a kapitányi hídról használhatlan ideológia jelszavak áradnak

A nemzeti együttműködés rendszere gazdaságilag megbukott – lényegében ezt közölte Matolcsy György a közgazdász vándorgyűlésen. Utódjelöltje, Nagy Márton megpróbált válaszolni, de érdemi cáfolatra nem telt. Nem is csoda: a Nemzeti Bank egykori alelnöke, aki elnök szeretne lenni pontosan tisztában van azzal, hogy Matolcsynak igaza van. Az olcsó pénzre alapozott gazdaságpolitika megbukott, mert a pénz megdrágult különösen azért, mert Brüsszelből nem jönnek az uniós eurómilliárdok, melyekkel mindenki számolt – beleértve Orbán Viktort is.

A görögök úgy tartották: azok az uralkodók, akiket az istenek bukásra ítéltek, azok először az eszüket vesztik el, és csak utána a hatalmukat.

Kövér László trianoni beszéde után csak arra lehet következtetni, hogy a Fidesz érkezett el a maga Trianonjához vagy még inkább Waterloohoz. Napóleon császár is azért bukott el, mert egész Európa szembeszállt vele. A magyar mini Napóleon, Orbán Viktor ugyanebbe a helyzetbe manőverezte magát. Napóleon bukása megkímélte Franciaországot, mely továbbra is európai nagyhatalom maradt. Orbán maradásával Magyarország azt kockáztatja , hogy még az Európai Unió szegényházából is kikerülhet holott legjobb cimborája, a szerb Vucsics épp oda igyekszik befelé.

Üzemanyaghiány Oroszországban

2023-09-20

A háború végképp megérkezett a hétköznapokba Oroszországban is, ahol a benzinkutaknál nemcsak a polgárok gyakran nem jutnak üzemanyaghoz, de a mezőgazdasági gépekhez sincs mindenütt elegendő dízel üzemanyag. Mindez abban az Oroszországban, amely a világ egyik legnagyobb olaj termelője, amely nemrég napi 300 ezer hordóval visszafogta a kitermelést, hogy emelkedjen az ár a világpiacon.

Ha Oroszországban is üzemanyag hiány van akkor hol van ez a napi 300 ezer hordó olaj? Minden valószínűség szerint elnyeli a háború, de nemcsak ez a gond: az olajvállalatok nem érdekeltek a hazai piac ellátásában, mert az ársapka miatt csak kevés pénzt kaphatnak, és azt is csak rubelben. Márpedig a háború előtt amikor magas volt az olaj ára a világpiacon, akkor egy dollár 50 rubelt ért, most viszont ennek a dupláját, 100-at.

Az olaj exportőrök a külföldön eladott olaj ellenértékét nem viszik haza. Ez ugyan törvénytelen, de otthon Putyin bármikor ráteheti a kezét bármelyik cég pénzére. Külföldön ez nehezebben megy. Más kérdés, hogy külföldön kihasználják Oroszország szorult helyzetét, és Indiában rúpiában, Kínában jüanban fizetnek.

Munkaerőhiány Oroszországban

Nemes Gábor, a Kossuth rádió egykori moszkvai tudósítója arra is felfigyelt, hogy a hiánygazdálkodás újra jellemzi Oroszországot pedig a Szovjetunió bukása után mindenki abban bízott, hogy ennek vége van. A háború visszahozta a hiány gazdaságot: nincs üzemanyag a benzinkutaknál, az olaj- és gázkitermelés akadozik, mert nincs technológia a nehezebb területek hasznosítására. A szankciók miatt nincsenek chipek márpedig manapság már majdnem minden ezekkel működik. Emiatt a hadsereg modern fegyverzetét nem tudják pótolni. Kalasnyikov géppisztolyt tud gyártani az orosz hadiipar, de korszerűbb fegyvereket nem, mert azokhoz chipek kellenek, és azokból orbitális hiány van jelenleg Oroszországban. A nyugati világ nemcsak, hogy szankciókat alkalmaz Oroszország ellen Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt, de Kínát is rávette: ne pótolja az orosz chip hiányt!

Legutóbb amikor Máltán találkozott egymással Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója és Vang Ji kínai külügyminiszter akkor ez a téma is napirendre került, és az USA megdicsérte Kínát, hogy betartja a szankciót chip ügyben noha elvben ez számára nem lenne kötelező. Csakhogy

Peking számára Washington véleménye százszor fontosabb mint Putyiné.

A sokféle hiányt tetézi, hogy emberből sincs elegendő. Najbullina, az orosz nemzeti bank elnök asszonya erről a nyilvánosság előtt is panaszkodott. Azt persze nem mondhatta el, hogy mindennek az oka a több mint másfél éve tartó háború Ukrajnában. Egyrészt egyre több embert hívnak be katonai szolgálatra hiszen a Wagner zsoldosok többségének távozása után csakis velük lehet feltölteni a harcoló sereget Ukrajnában. Ezenkívül Putyin rendelete alapján az orosz hadiipar három műszakban működik, és hétvégén sincs szünet. Ki vállalja ezt akár kiemelt fizetésért is?

Hiányzik az orosz gazdaságból az a többszázezer menekült is, aki Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt távozott hazájából.

Kornai János Hiány című klasszikus művében bebizonyította, hogy az ilyen típusú rendszerek kudarcra vannak ítélve. A kínaiak kikászálódtak ebből a csapdából az 1978-ban elkezdett reformokkal, az oroszoknak ez sose sikerült igazán, de Putyin kezdetben kétségkívül életszínvonal emelkedést produkált. Most a háború miatt visszaállt a hiánygazdálkodás Oroszországban, amely pedig hatalmas ásványi kincs készlettel rendelkezik, de olyan rendszert nem sikerült kitalálnia, mely a lehetőségeket ki is tudná használni. Ehelyett itt a megnyerhetetlen háború egy olyan vezetéssel, amely beleveszett a múlt ködébe.

Oroszországban a legnagyobb hiány gondolkodni képes elitben volt. Putyin ebben a tekintetben megfelel az orosz tradícióknak…

Csökkent az euró árfolyama miután az Európai Központi Bank 4%-ra emelte a kamatlábat

2023-09-17

Lagarde asszony 25 pontos emelést jelentett be, és ezzel rekord magasra, 4%-ra ugrott a kamatláb. Az euróárfolyam zuhant: 1,065 dollárra.

A tőzsdék emelkedéssel reagáltak a kamatláb emelésére: csütörtökön 1,61%-kal magasabban zártak. Az euró 1997 óta nem teljesített ilyen rosszul, és a kilátásai sem a legjobbak.

“Az Európai Központi Bank kormányzó tanácsa úgy véli, hogy ezzel az emeléssel elérte azt a szintet, amelyet, hogyha elég sokáig fenntartunk, akkor idővel visszatérhetünk a 2%-os inflációs célhoz” – közölték Frankfurtban, és ebből a szakértők többsége arra következtet, hogy a rekord magas kamatláb nem nő tovább, legalábbis idén már nem. Sőt, a Fitch vezető közgazdásza szerint jövőre is sokáig fennmaradhat ez a kamatláb: “szerintünk ez a csúcs, melyet az Európai Központi Bank el akart érni, és valószínűleg ezt fenn is akarja tartani egészen 2024 második félévéig” – mondja Charles Seville. Maga Christine Lagarde óvatosabb volt:

”mi nem mondjuk azt, hogy a kamatláb emelés elérte a csúcsot, de azt állítjuk, hogy most már az emelés helyett inkább a tartósságra fókuszálunk.”

Mi váltotta ki a kamatláb emelést? Mindenekelőtt az, hogy az inflációs előrejelzések nem javultak: az euróövezetben idén ez várhatólag 5,6% lesz míg korábban 5,4%-ot jeleztek – írja a CNBC gazdasági portál. Jövőre 3,2%-os inflációt várnak míg korábban ez csak 3% volt. Amint Christine Lagarde sajtókonferenciáján nyomatékosan hangsúlyozta: az inflációs cél továbbra is a 2%.

Az előrejelzések továbbra is minimális növekedést várnak ebben az évben az euróövezetben: mindössze 0,7%-ot míg korábban ez 0,9% volt. Az igazán nagy baj az, hogy a stagnálás tartósnak tűnik: jövőre a gazdaság növekedése az eurozónában csak 1% lesz míg korábban 1,5%-ot jeleztek. 2025-ben sem dicsekedhet ez a régió komoly növekedéssel: a szakértők 1,5%-ot várnak.

A rekord magas kamatláb gazdasági stagnálást, visszaesést jelent

Christine Lagarde frankfurti sajtóértekezletén elmondta, hogy az Európai Központi Bank “adatfüggő”, ezért komoly viták voltak a mostani kamatláb emelésről is, “de a döntő többség támogatta azt.” Az infláció elleni harc és a kamatláb emelés visszafogja a gazdaságot, ezért is vannak komoly viták az Európai Központi Bankban, ahol a stagflációt tartják a legfőbb veszélynek.

Peter Schaffrik, az RBC Capital Markets vezető Európa elemzője úgy nyilatkozott a CNBC- nek, hogy

“Igazában az Európai Központi Bankot a középtávú inflációs előrejelzések aggasztják, és ennek függvényében hozza meg döntéseit. Míg az idei és a jövő évi inflációs előrejelzést felfelé módosították Frankfurtban addig 2025-ben már a korábbinál alacsonyabb áremelkedést várnak az eurozónában. Ezért várhatóan nem hosszú ideig nem változtatnak ezután a kamatlábon.”

Augusztusban 5,3%-os inflációt tapasztaltak a vásárlók az eurozónában. A baj az, hogy gazdasági visszaesés tapasztalható Németországban, az Európai Unió zászlós hajóján. Európa beteg emberévé vált az a gazdaság, amely korábban a motorja volt az eurozónának és az egész Európai Uniónak. Ráadásul ez tartós betegségnek ígérkezik: idén várhatóan mínuszban végez a német gazdaság, amely tartós stagnálásra számíthat, mert üzleti modelljét az olcsó orosz energiára alapozta, amely az ukrajnai háború miatt megszűnt.

“Németországban minden befagyott” – nyilatkozta a Der Spiegelnek Paul Niederstein, a Coatinc cég igazgatója.

“Ha a kormány nem tesz semmit a magas energiaárak ellen, akkor Németország 120 milliárd eurós veszteséget szenved el azzal, hogy ipara kitelepül más országokba” – állapította meg a Dezernat Zukunft kutatóintézet Berlinben.

Francia nukleáris fűtőelemek Pakson – mi lesz Putyin barátságával?

2023-09-12

Orbán Viktor Kötcsén a többi között megemlítette azt a forgatókönyvet is, hogy a jövőben Magyarország francia fűtőanyagot is használhat Pakson az orosz helyett. Mit jelent ez?

Az Európai Unió már 2014 óta arra buzdítja a tagállamokat, hogy szokjanak le az orosz nukleáris fűtőelemekről, és keressenek alternatívát. Putyin 2014-ben foglalta el a Krímet, és ebből kiderült, hogy agresszív szándékai vannak Ukrajnával szemben noha ennek szuverenitását korábban Oroszország garantálta épp annak fejében, hogy Kijev lemondott a nukleáris fegyverekről. Putyin múlt februári nyílt agressziója után felerősödtek a félelmek a nukleáris iparban is, Finnország például lemondta orosz atom erőművét. Orbán Viktor azonban kitart amellett, hogy Paks 2-őt az oroszok építsék meg. Közben viszont francia üzemanyagot vásárolna Paks 1-hez?

A Framatome az utóbbi időben igencsak korszerű fűtőelemeket állít elő – nyilatkozta a Telexnek Aszódi Attila egyetemi tanár, Paks egykori kormánybiztosa.

Technikailag tehát indokolt lehet a váltás oroszról francia dúsított uránra, de a diplomáciai szempont ennél nyilvánvalóan jóval fontosabb.

Putyin helyett Macron

A franciák hajlandóak a Siemens helyére lépni a Paks2 beruházásban, ez már önmagában is indokolhatná a váltást, de Orbán Viktor számára jóval többről van szó. Merkel kancellár távozásával elveszítette létfontosságú német kapcsolatait, és ezt most Franciaországgal és Olaszországgal kívánja pótolni. Olaszországban Giorgia Meloni a miniszterelnök, aki épp mostanában látogat Budapestre, itt az ideológia eléggé hasonló a politikai gyakorlat azonban más. Meloni nem hadakozik az Európai Unióval és Washingtonnal mint Orbán Viktor hanem igyekszik maximálisan együttműködni velük.

A liberális Macron régebben igyekezett elszigetelni az illiberális Orbán Viktort az Európai Unióban és a visegrádi szövetségben, de az ukrajnai háború átírta a helyzetet. Az Egyesült Államok igyekszik irányítása alá vonni az Európai Uniót, és ezzel mind Macron mind Orbán szemben áll. Jól látszik ez abban, hogy semmiképp sem akarják csökkenteni az együttműködést Kínával, ahogy az Egyesült Államok ezt szövetségeinek “javasolja”. Ezen túlmenően mind Franciaország mind Magyarország a nukleáris energia elszánt híve, Macron elnök szerint az atom az zöld energia. Hasonló érdekközösség áll fenn az európai hadsereg ügyében: ezt mind Macron mind Orbán fontosnak tartja, de Washington és Varsó ellenzi, mert a NATO gyengítésének tekinti.

Végül Orbán pontosan tudja, hogy azért nem kap pénzt az Európai Uniótól, mert a meghatározó nagyhatalmak így döntöttek. A német véleményen Orbán nem tud változtatni, mert annyira elrontotta a kapcsolatait mindenkivel amikor potenciális szövetségesnek nevezte az Alternative für Deutschland pártot, melyben neonáci elemek is vannak.

Orbán most Macront és Melonit győzködi arról, hogy az ellene alkalmazott vétóról beszéljék le Németországot. Kérdés, hogy Meloninak vagy Macronnak ér e ennyit Orbán?

Ebből is látszik, hogy a magyar miniszterelnök tisztában van a reális erőviszonyokkal: sokkal inkább kíván az Európai Unióban boldogulni mint Putyin magányos barátjaként bóklászni a senki földjén.

1...111213...57 12. oldal a 57-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

ki