„Bevándorlást segítő szervezet” matricákat ragasztott több irodára nemrég a KNDP, köztük olyan házakra, amelyeket sárga csillaggal jelöltek a holokauszt idején. Amikor Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő erről levelet küldött az Európai Parlament képviselőinek, válaszul Holvényi György KDNP-s képviselő álhírről írt. Ujhelyi a Független Hírügynökségnek émelyítőnek nevezte a dolgot.
Néhány nappal ezelőtt Hollik István KDNP-s képviselő az Amnesty International, Tisóczki Flóra, az ifjú kereszténydemokraták egyik vezetője pedig a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesült irodájára ragasztott „Bevándorlást támogató szervezet” feliratú matricát.
Ez utóbbi matrica egy olyan házra került, amely csillagos házként is ismert – ezek voltak azok, amelyekben a holokauszt idején a sárga csillag viselésére kötelezett zsidóknak lakniuk kellett, és
magukat a házakat is hasonlóképp jelölték.
Éppen ezért, egy tatabányai férfi, akinek a családja érintett volt a holokausztban, levelet írt Ujhelyi Istvánnak, az MSZP európai parlamenti képviselőjének, aki lefordította azt angolra, majd elküldte az összes EP-képviselőnek.
Ahogy Ujhelyi a Független Hírügynökségnek elmondta: nem ő verte nagy dobra a történetet, hiszen már előtte is írt róla a nemzetközi sajtó.
Holvényi György KDNP-s EP-képviselő viszont, a 24.hu szerint szintén mindenkinek elküldve, válaszolt a levélre. Méghozzá azt írta:
óvatosan kell fogadni Ujhelyi álhíreit,
mert gyakran állít valótlanságokat, ami szerinte a politikai kudarc és az ebből fakadó frusztráció megnyilvánulása.
Tisóczki Flóra, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség alelnöke is matricázott. MTI Fotó: Máthé Zoltán
Vagyis Holvényi gyakorlatilag
álhírnek nevezte azt, amiről pártja több sajtótájékoztatót is tartott.
Amikor Ujhelyi Istvánt megkérdeztük, mit gondol erről, ad-e bármilyen választ, azt mondta: „először megpróbálom a gyomromat lenyugtatni”. A képviselő émelyítőnek nevezte Holvényi válaszát, amire válaszul egyébként, ahogy elmondta, ő tucatnyi levelet kapott más EP-képviselőktől, akik szintén „kiakadtak” rajta.
Ujhelyi szerint Holvényinek valójában nem is vele van vitája, hanem a tatabányai választóval, akitől ő az eredeti levelet kapta, amelyet aztán lefordított. Szerinte egyébként Holvényi és a kormánypártok „magukat járatták le”, ahogy fogalmazott:
„Nem értem, hogy lehet ekkora öngólt rúgni.”
De, mint mondta, más lépést már nem tervez, ennek ugyanis nincsenek parlamenti keretei.
Előrehozott parlamenti és elnökválasztást tartanak ma Törökországban. Függetlenül attól, hogy ki nyer, az alkotmánymódosítás miatt sokkal szélesebb jogköre lesz az elnöknek. Az autoriter rendszert kiépítő Recep Tayyip Erdogant nehéz lesz legyőzni, erre egy fizikatanárnak van némi esélye.
Recep Tayyip Erdogan török elnök Fotó: MTI/EPA/Erdem Sahin
Tavaly áprilisban tartottak népszavazást az alkotmányról, akkor kis többséggel fogadták el, hogy a korábbinál is nagyobb hatalom összpontosuljon az elnök kezében: még a miniszterelnöki poszt is megszűnik. Új választást, amelyen már a nagyobb jogkörrel rendelkező elnököt választották volna meg,
jövő novemberben kellett volna tartani, Erdogan azonban áprilisban úgy döntött, hogy előre hozza idén júniusra.
Több oka is volt erre. Egyrészt, minél előbb élni akar a nagyobb hatalommal, másrészt fennállt a veszélye, hogy pártja, az iszlámista gyökerű Igazság és Fejlődés Pártja népszerűsége vészesen lecsökken, például a korrupció, a török líra mélyrepülése, az emelkedő infláció és a növekvő munkanélküliség miatt.
Erdogannak öt kihívója lesz: a legnagyobb ellenzéki párt, a Köztársasági Néppárt jelöltje Muharrem Ince, egy nemrég alapított nacionalista párté Meral Aksener volt belügyminiszter, indul még a baloldali Dogu Perincek, az iszlámista Temel Karamollaoglu, és indul még a terrorizmus vádjával lassan két éve börtönben ülő kurd Selahattin Demirtas is.
Ha egyik jelölt sem szerzi meg a szavazatok több mint felét az első fordulóban, akkor július 8-án második fordulót tartanak, az első két helyezett között.
Az biztos, hogy
a 16 éve hatalmon lévő Erdogant nem lesz egyszerű megverni.
Sőt, ellenfelei attól tartanak, ha most győz, akkor a szinte teljhatalommal felérő új jogkörök miatt leválthatatlan lesz. Pártja ugyan elvesztheti abszolút többségét a parlamentben, de az alkotmánymódosításnak köszönhetően így is könnyen tud majd kormányozni, akár rendeletekkel is. Ahhoz egyébként, hogy az ellenzék alakíthasson kormányt, meg kellene egyezni a nacionalista, a baloldali, az iszlámista és a kurdbarát pártoknak is – vagyis erre elég kicsi az esély.
Muharrem Ince, az egyetlen esélyes kihívó Fotó: MTI/EPA/Ziya Koseoglu
Az valószínű, hogy az elnökválasztáson Erdogan nem nyer az első fordulóban (bár nemzetközi megfigyelők szerint a tavalyi népszavazást is csalással tudta megnyerni, úgyhogy az ellenzéki most is ettől tart), a másodikban pedig várhatóan Ince (esetleg az egyetlen nő, Aksener) lesz majd az ellenfele. Neki viszont
csak akkor van esélye, ha maga mellé tudja állítani a kurdokat.
Ezért meg is látogatta Demirtast a börtönben.
Sokan hasonlították már össze Orbán és Erdogan rendszerét. Fotó: MTI/EPA/A török elnöki hivatal sajtóirodája
Az ellenzéki jelöltek szerint egyértelmű: a törökök ma a demokrácia és a diktatúra közül választanak. Elemzők szerint viszont Erdogan mintha belefáradt volna a kampányba. Özgür Ünlühisarcikli, a German Marshall Fund ankarai igazgatója a Politicónak azt mondta, az az érzése, mintha nem is igazán akarna kampányolni. A civilben fizikatanár Ince kampánya viszont kifejezetten energikus és mozgósító volt.
Erdogant segíti viszont, hogy a 2016-os katonai puccskísérlet óta még inkább elnyomó rendszert vezetett be. A puccs mögött ő az Amerikában élő hitszónokot, Fethullah Gülent látta, aki olyan neki, mint a Fidesznek Soros György: bárki, aki bírálni meri Erdogant, az az elnök pártja szerint Gülen embere.
Arra hivatkozva, hogy vele állnak kapcsolatban, több mint 100 ezer embert bocsátották el,
a médiát pedig szinte teljesen uralma alá hajtotta a kormánypárt.
Sok újságírót le is tartóztattak. Az országban állandósult a szükségállapot, tízezrek kerültek börtönbe.
A független jogászokból álló Velencei Bizottság ajánlást fogalmazott meg, amely ugyan nem kötelező érvényű, de általában be szokták tartani. A szakértők véleményét az Európai Bizottság is figyelembe szokta venni, a Stop Soros esetében előre be is jelentették, hogy így tesznek. Vagyis könnyen lehet, hogy a törvény miatt újabb uniós eljárás indul Magyarország ellen.
160 igen szavazattal, 18 nem ellenében fogadta el a parlament szerdán a Stop Soros törvénycsomagot. A Fidesz, a KDNP, a Jobbik, az onnan kilépett független Dúró Dóra és Ritter Imre nemzetiségi képviselő szavazott igennel, míg az MSZP, a Párbeszéd, a független (liberális) Bősz Anett, valamint az LMP-ből kilépő Hadházy Ákos nemmel voksolt. A többi képviselő, vagyis az LMP- és a DK-frakció nem vett részt a szavazásban.
Ezt az LMP-sek azzal indokolták, hogy a javaslatok nem tesznek hozzá semmit az ország biztonságának erősödéséhez, sőt, jogbizonytalanságot eredményeznek. Azt is kifogásolták, hogy a kormány nem várta meg a Velencei Bizottság véleményét. A párt szerint fontos kérdés a migrációs válság kezelése, de „alkalmatlan és méltatlan” erre, amit a Fidesz tesz.
A szavazástól való távolmaradást a DK azzal indokolta, hogy a párt „soha nem vesz részt az Orbán-rendszer egypárti, illegitim alaptörvényének módosítgatásában”, ráadásul a törvény szembe megy az alapvető emberi jogok tiszteletével.
Azt, hogy a Jobbik miért szavazta meg a törvényt, ide kattintva olvashatja el.
A csomag elfogadása után az Európai Bizottság máris jelezte: most is
meg fogja vizsgálni, hogy összhangban van-e az uniós szabályozással,
és figyelembe fogja venni a Velencei Bizottság várható véleményét is. Azóta a Velencei Bizottság is nyilvánosságra hozta véleményét, miszerint vissza kell vonni a törvényt.
A bírálatokra a kormány a szokásos sorosozással válaszolt. A Fidesz közleménye szerint „Soros Magyarország elleni lobbi tevékenysége ismét beindult, rögtön védelmükbe veszik Soros bevándorláspárti hálózatát. Sorosnak mindenhol megvannak az emberei.”. A Miniszterelnökség pedig azt írta: „sajnálattal tapasztalják, hogy a Velencei Bizottság ebben az ügyben nem jogi tanácsadó testületként viselkedik, hanem a Brüsszeltől és a bevándorlást szervező Soros-hálózattól már jól ismert politikai vádakat ismételgeti, és politikai nyomást kíván gyakorolni Magyarországra.”
Érdekesség, hogy ugyanaznap egy másik ügyben a kormány kifejezetten támogatta a Velencei Bizottság véleményét. Szijjártó Péter ugyanis arról beszélt, örül annak, hogy Ukrajna tiszteletben tartja és végrehajtja a Velencei Bizottság állásfoglalását az oktatási törvénnyel kapcsolatban.
Valójában azonban a Velencei Bizottságnak pont az a feladata, hogy adott esetben kritizáljon. A testület, hivatalos nevén a Jog a Demokráciáért Európai Bizottság az Európa Tanács alkotmányozási kérdésekben tevékenykedő tanácsadó szervezete.
Itt fontos megjegyezni: sokan, sokszor keverik, de az Európa Tanácsnak nincs köze az Európai Unióhoz. Az EU-nak is van egy hasonló nevű szerve, az Európai Tanács, ez szokott többeket összezavarni. Az Európai Tanács az uniós tagállamok állam- és kormányfőinek találkozója.
A Velence Bizottságot 1990-ben alapították, kezdetben a demokratikus átalakulást véghez vivő országokat segítette, most már viszont széles körben elismert, független tanácsadó testületként működik.
A bizottság véleménykéréseket a tagállamoktól, az Európa Tanács szerveitől és nemzetközi szervezetektől is befogad – így például az Európai Bizottságtól is. Ezután kijelölnek egy csapatot, amely az adott kérdéssel foglalkozik, ennek tagjai megbeszéléseket folytatnak az érintett országban, majd megfogalmazzák javaslatukat.
Fontos, hogy javaslatról,
ajánlásról van szó, amely tehát nem kötelező, de a tagállamok általában követni szokták ezeket.
Szintén fontos, hogy a Velencei Bizottság jelentéseit az Európai Bizottság is rendszeresen átveszi, hiszen egy független szakértői testület elemzéséről van szó. Az Európai Bizottság ugyanis az Európai Unióban a szerződések őreként is működik, vagyis ellenőrzi, hogy a szerződések és jogszabályok megfelelően érvényesülnek-e a tagállamokban.
Az Európai Bizottság a tagállamok kormányaitól független intézmény, amely az EU egészének érdekeit képviseli. Elnökét a Parlament választja meg, az Európai Tanács javaslata alapján, most az Európai Néppárt által Jean-Claude Juncker tölti be a posztot. A Bizottságba minden tagállam egy biztost jelölhet, akiket kinevezésük előtt az Európai Parlament hallgat meg.
Vagyis
az Európai Bizottságnak kifejezetten feladata, hogy adott esetben bírálatokat fogalmazzon meg,
ha úgy látja, hogy az uniós értékek veszélyben vannak. Ebben az esetben kötelezettségszegési eljárást indíthat.
Erről néhány hónapja Zupkó Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője is beszélt a Független Hírügynökségnek adott interjúban. Mint mondta, „az eljárások egy konzultációval indulnak, amikor a Bizottság észrevételeket tesz: megpróbálják elkerülni, hogy az eljárás további szakaszba lépjen. 75 százalékban megegyezésre jut a Bizottság a tagországokkal. Magyarország esetében is nagyon sok olyan eset van, amikor ez megtörtént.”
Ha viszont nincs megegyezés, akkor a Bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat. Neki kell ugyanis biztosítani, hogy az uniós jogszabályokat minden tagország azonos módon értelmezze.
Ha a Bíróság megállapítja a kötelezettségszegést, a tagállam köteles azt azonnal megszüntetni. Ha pedig az adott állam nem teszi meg a megfelelő lépéseket, vagyis nem teljesíti az ítéletet, akkor a Bizottság újabb eljárást indíthat a Bíróságon, amely pénzbírságot is kiszabhat.
Az elmúlt hónapokban a Bizottság több, Magyarországot is érintő ügyben fordult már az Európai Bírósághoz. Ilyen volt a kvótaügy, a lex CEU és a civiltörvény is. Ez utóbbi ügyében például az Európai Bizottság a Velencei Bizottság véleményét megvárva döntött úgy, hogy lépnie kell, mert a magyar törvény tartalmaz olyan rendelkezést, amely az uniós jogot sérti.
Most, a Stop Sorossal kapcsolatban a Velencei Bizottság véleménye az, hogy a törvénynek vannak olyan pontjai, amelyek sértik az Emberi Jogok Európai Egyezményét, vagy épp a szólásszabadságot. Ahogy cikkünk elején írtuk, az Európai Bizottság jelezte, hogy figyelembe fogja venni a Velencei Bizottság szakvéleményét. Ennek alapján pedig
könnyen értékelheti úgy, hogy a magyar törvény nem felel meg az uniós normáknak.
Akkor pedig újabb kötelezettségszegési eljárást indíthat – amely viszont évekig is tarthat.
Emellett az Európai Uniónak van még egy fegyvere az uniós normákat be nem tartó tagállamokkal szemben, ez pedig az úgynevezett hetes cikkely szerinti eljárás, amely akár a szavazati jog felfüggesztésével is járhat. Ennek elindítását az Európai Parlament több bizottsága is javasolta már Magyarországgal szemben, a folyamat azonban szintén nagyon hosszú, és több lépcsőből áll.
Először az Európai Parlamentnek kell megszavaznia ez eljárás elindítását. Ehhez a képviselők abszolút többségére, a leadott szavazatoknak pedig a kétharmadára van szükség. Ezután tagállamok minisztereinek tanácsa szavaz arról, valóban megsérti-e az adott ország az uniós normákat, itt négyötödös többségre van szükség, majd az Európai Tanács is szavaz róla. Ezután döntenek az esetleges szankciókról. Vagyis, itt is egy rendkívül hosszú folyamatról van szó.
Maga a német kancellár kezdeményezhette a migráció ügyében a vasárnapi találkozót, amelyet Jean-Claude Juncker hívott össze. A visegrádi országok ezen nem vesznek részt, de a Független Hírügynökségnek nyilatkozó szakértő, Gálik Zoltán azt mondta: a valódi döntéseket úgyis a jövő heti csúcstalálkozón lehet meghozni. Az olaszok egyébként máris tiltakoznak a minicsúcs tervezett javaslatai ellen.
Informális migrációs találkozót hívott össze vasárnapra Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. A hivatalos bejelentés szerint az egyeztetésnek az a célja, hogy
európai megoldásokat keressenek a migráció kérdésére,
előkészítve a jövő heti uniós csúcstalálkozót.
Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense a Független Hírügynökségnek azt mondta, két fontos téma vár döntésre az unióban: az eurózóna, valamint a dublini rendszer, vagyis a bevándorlás szabályozásának reformja.
Különböző lapértesülések szerint a találkozóra az EU mostani és következő soros elnöke, vagyis Bulgária és Ausztria mellett a bevándorlási frontországok, Görögország, Olaszország, Spanyolország és Málta, valamint Németország vezetői kaptak meghívást, később pedig jelentkezett Belgium és Hollandia, majd Dánia és Szlovénia, hogy ők is szeretnének ott lenni. Az uniós ügyekben általában jól értesült EUObserver szerint Franciaország is részt vesz a csúcson.
Az éppen Budapesten találkozó visegrádi országok vezetői viszont azt jelentették be, hogy nem mennek el a találkozóra. Orbán Viktor azt mondta erről: a csúcstalálkozók szervezése nem a bizottság feladata, a legfontosabb ügyekben a miniszterelnökök tanácsa dönthet. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök pedig egyenesen azt mondta, hogy a „Juncker-féle” csúcstalálkozó értelmetlen, a jövő heti találkozón kell megoldani a problémákat.
Gálik Zoltán szerint egyébként nem jelent hátrányt ezeknek az országoknak, hogy nem vesznek részt a minicsúcson, hiszen
a nagy döntéseket valóban a jövő héten, az uniós tagországok vezetőinek találkozóján kell meghozni.
Ott pedig, ha a döntések gyakorlatba ültetéséhez az alapszerződések módosítására lesz szükség, akkor konszenzust kell elérni, vagyis az országok ott tudják igazán érdekeiket érvényesíteni.
Ahogy Gálik Zoltán mondta, olyankor is meg szoktak egyébként mindenkit hallgatni, amikor nem kell konszenzusra jutni a döntéshez, ennek ugyanis üzenetértéke van.
Abban a visegrádi országok egyetértettek, hogy kötelező kvótákat továbbra sem támogatnak, az uniós határvédelmi ügynökség, a Frontex megerősítését viszont igen. Ebben egyetért velük Sebastian Kurz osztrák kancellár is, aki szintén részt vett a budapesti megbeszélésen.
Ez egyébként Juncker tervei között is szerepel. Ő ugyanis azt mondta, hogy van néhány ötlete, amelyet be fog mutatni, és német lapok szerint ezek között szerepel az is, hogy 2020 végéig növeljék 10 ezer főre a Frontex létszámát a mostani 1500-ról.
Juncker egyébként arról is beszélt, hogy szó sincs arról, hogy diktálni akarnak majd azoknak, akik ezen a találkozón nem vesznek részt. Azt is mondta, hogy az egyeztetést nem ő kezdeményezte, hanem „bizonyos tagállamokból” megkeresték.
a találkozót azért tartják, hogy megsegítsék a német kancellárt.
Ha ugyanis nem történik semmilyen előrelépés a bevándorlás ügyében, akkor a német koalíció könnyen összeomolhat, a CDU bajor testvérpártjának, a CSU-nak a lázadása miatt. Állítólag Merkel azt is felajánlotta, hogy legyen Berlinben a találkozó, de ezt több meghívott elutasította.
A lap úgy tudja, hogy a Frontex megerősítése mellett Juncker javaslatai között az is szerepel, hogy figyelmeztessék a tagállamokat: azok, amelyek egyoldalú lépéseket tesznek, hogy csökkentsék a menedékkérők számát, veszélyeztetik az Unió egységét.
Ez a figyelmeztetés egyértelműen Olaszországnak szól.
Emellett várhatóan szigorúbb fellépést sürgetnek majd a menedékkérők EU-tagállamok közötti másodlagos mozgása ellen. Vagyis büntetnék azokat, akik másik tagállamba utaznak, és szigorítanák ennek ellenőrzését is. Azt is kijelentenék, hogy a menedékkérőknek nincs joguk szabadon megválasztani, melyik tagországban nyújtják be kérelmüket.
Juncker a kiszivárgott hírek szerint azt is szeretné, hogy az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) több jogkört kapjon, és az uniós külső határoknál bírálnák el a menedékkérelmeket – egyébként
ez is egy olyan javaslat, amelyet korábban a visegrádi országok is támogattak.
Ehhez a terv szerint az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának a segítségét is igénybe vennék.
A Politico információi szerint az új olasz kormány máris dühösen reagált a tervre. Még az is felmerült, hogy Giuseppe Conte miniszterelnök el se megy a találkozóra, de aztán bejelentette, hogy ott lesz. Az olaszok szerint ugyanis a javaslat túlságosan arra koncentrál, hogy Angela Merkel problémáit megoldja, és kevésbé veszi figyelembe az olasz igényeket.
Gálik Zoltán szerint egyébként nincsenek kibékíthetetlen ellentétek az olaszok és a németek között. A bevándorlás ügyében ugyanis mindkét országnak közös az érdeke: meg kell egyezni a szolidaritási mechanizmusról. Hogy ez hogyan nézzen ki, abban kereshetnek kompromisszumot.
Mindenesetre, ahogy a szakértő a Független Hírügynökségnek fogalmazott: az igazi nagy döntések amúgy is a jövő héten várhatók.
Berlinben tárgyalt Albánia belügyminisztere. Fatmir Xhafaj a német sajtó szerint felajánlotta országát a menekülteket befogadó központ létesítésére.
Az Európai Bizottság minicsúcsot szervezett Brüsszelbe a menekültkérdésről. Az egyik javaslat az, hogy valahol Európában, az uniós határokon kívül hozzanak létre egy olyan, migránsokat befogadó központot, ahol a bevándorlók addig várakozhatnának, amíg a hatóságok elbírálják menedékkérelmüket. Ebből a szempontból Albánia és Durrës városa ideálisnak látszik.
A hárommilliós balkáni államban a keresztények és a muszlimok évszázadok óta viszonylag békésen megférnek egymással. Albániának már nagy tapasztalata van abban is, hogy mit jelent a menekültáradat: a délszláv háborúk idején csaknem egymillió albán menekült el Koszovóból, és mindannyiukat befogadta a kicsi és szegény ország.
Durrës kikötője alkalmas arra is, hogy fogadja a menedékkérők hajóit. Az infrastruktúra is megvan, hiszen azok a táborok, melyekben a koszovói menekültek túlélték a háborút, újra megnyithatóak.
Az ENSZ Menekültügyi Szervezetének képviselői tárgyalnak az albán illetékesekkel a szükséges segítségről. Az EU pedig jelentős összeggel támogatná Albániát, amely szeretne mielőbb tagja lenni az uniónak. A jelenlegi helyzetben előnyt jelent, hogy Albánia nem tagja a schengeni övezetnek, vagyis a bevándorlók nem mozoghatnak szabadon az EU területén. Albánia tagja viszont a NATO-nak, melynek terrorizmusellenes programja keretében már folyik a kiképzés Albániában.
Ha bejön az albán megoldás, akkor Angela Merkel fellélegezhet. Belügyminisztere, Horst Seehofer két hetet adott neki valamiféle koherens bevándorláspolitika kialakítására. Ellenkező esetben Seehofer felrobbanthatja a kormánykoalíciót, melyet csak nagyon nehezen hozott össze Angela Merkel a szociáldemokratákkal.
Mától kezdik el kivetni az amerikai termékekre azokat a külön vámokat, amelyeket az USA által az acél- és az alumíniumtermékekre bevezetett vámokat hivatottak ellensúlyozni. 2,8 milliárd dollár értékű amerikai termékekre kezdik el azonnal alkalmazni a plusz vámokat.
A külön vámmal sújtott amerikai termékek jegyzékén acél- és alumíniumtermékek, mezőgazdasági áruk és több más áru szerepel. A vámok bevezetésével az EU a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályaiban biztosított jogával él.
„ Válaszunk kimért, arányos, és teljes mértékben összhangban van a WTO szabályaival.
Talán mondanom sem kell: ha az USA visszavonja a bevezetett vámokat, mi is megszüntetjük intézkedéseinket” – szögezte le Cecilia Malmström kereskedelempolitikáért felelős biztos.
Az EU az amerikai intézkedésekkel érintett acél- és alumíniumexport értékéből kiindulva végez ellensúlyozást az USA-val folytatott kétoldalú kereskedelemben – szögezi le a brüsszeli közlemény. Ez az érték 6,4 milliárd euró. Ebből az EU most azonnal 2,8 milliárd euró értékű exportot ellensúlyoz. A fennmaradó 3,6 milliárd euró értékű kereskedelem ellensúlyozására a későbbiekben, három év múlva, vagy – ha ez hamarabb bekövetkezik – a WTO vitarendezési eljárásának kedvező kimenetelét követően kerül sor.
A pénteken hatályba lépő végrehajtási rendeletmind az érintett termékeket, mind pedig a most azonnal vagy szükség szerint később alkalmazandó vámtételeket rögzíti.
A mai döntés az Európai Bizottság által korábban felvázolt hármas megközelítés egyik eleme.
Hasonló célja van az USA ellen a WTO előtt június 1-jén kezdeményezett jogi eljárásnak, valamint az európai piacot az amerikai piacról kiszoruló acéltermékek miatti zavaroktól megóvni hivatott védintézkedéseknek.
A védintézkedésekkel kapcsolatos eljárás március 26-án indult. A Bizottságnak kilenc hónap áll rendelkezésére annak eldöntésére, hogy szükség van-e védintézkedésekre. Ha a vizsgálat megerősíti a gyors intézkedés szükségességét, a határozat még nyár előtt megszülethet. Az alumínium tekintetében a Bizottság felügyeleti rendszert vezetett be az importra vonatkozóan, amely jelezni fogja, ha ebben az ágazatban is intézkedésre lesz szükség.
Donald Trump amerikai elnök egyoldalú intézkedésként 25 százalékos importvámot vezet be az acél és 10 százalékot az alumínium bevitelére. Trump szerint az elmúlt évtizedekben egyes országok tisztességtelenül kereskedtek ezekkel a termékekkel, ezért meg kell védeni az amerikai termelést az olcsó külföldi konkurenciától.
A kereskedelmi háború feszültté tette az USA és az EU, valamint Kanada viszonyát, amit a június eleji G7-csúcson és az azt követő nyilatkozatháborúban is megmutatkozott. Trump nem volt hajlandó aláírni a közös zárónyilatkozatot, majd Twitteren üzente:
„Sajnálom, nem engedhető, hogy a barátaink vagy az ellenségeink előnyhöz jussanak a velünk folytatott kereskedelemből. Az amerikai dolgozót kell az első helyre tennünk”.
Nem csak az EU léptet hatélyba ellensúlyozó válaszintézkedéseket. Kanada július elsejével helyezett lépéseket kilátásba, Kína 34 milliárd dolláros vámcsomaggal válaszolt Donald Trump 50 milliárd dolláros akciójára, s jelezték: még 16 milliárdnyi pakkról dönt majd, mert pontosan ugyanakkora csomagot küldenek vissza az Egyesült Államokba, mint amekkorát onnan kaptak.
Kína ugyanazt a módszert alkalmazza mint az Európai Unió: igyekszik olyan termékeket büntetni, amelyeket Trump kedvenc déli államaiban állítanak elő. Így a kínaiak csomagjában is benne van a szója, a whisky, a narancs és a szivar.
Az UNCTAD modellezte, hogy milyen mértékben emelkedhetnek a kereskedelmi háború nyomán a vámok a világban. Az egyes országok listája mellett egy térképet is készítettek:
Forrás: UNCTAD
Inotai András, közgazdász-professzor emeritus a Független Hírügynökségnek adott interjújábana többi között leszögezte: első lépésben még nincs nagyobb probléma, hiszen az országok oda-vissza kiszámítottan egyforma hatású lépéseket-ellenlépéseket hoznak; ilyen a kínaiak által az USA-val szemben már kivetett vagy az EU által az amerikai termékekre kivetendő vámok. Azonban akkor már minőségileg másról beszélünk, amikor ezek a korlátozások már nem csak a fogyasztói piacot érik el, hanem a globalizált termelési és értékesítési láncokat is kezdik szétzilálni. Remélem, kicsi ennek az esélye, de
FENNÁLL ANNAK A VESZÉLYE, HOGY ÖNGERJESZTŐ ÉS MEGÁLLÍTHATATLAN FOLYAMATOKAT INDÍT EL BELÁTHATATLAN KÖVETKEMÉNYEKKEL.
Nem beszélve a nemzetközi pénzpiaci hatásokról, a tőzsdék reakciójáról – amiről köztudott, hogy 90 százalékban múlik a pszichológián és csak 10 százalékban a termelésen. Súlyos és kiszámíthatatlan válsághelyzetekben a legállatibb ösztönök törnek a felszínre. Ha valaki ilyen állapotban döntéshozatali pozícióban van, irdatlan károkat tud okozni a világnak, különösen, ha vezető országról van szó.
Nem populizmus a válasz a migránsválságra – mondta Ferenc pápa abban az interjúban, amely szerdán, a menekültek világnapján jelent meg. A szentatya szerint a populisták „pszichózist gerjesztenek” a bevándorlás kérdésében. Beer Miklós váci püspök a Független Hírügynökségnek azt mondta, hogy messzemenően egyetért a pápa szavaival, és Magyarországon is higgadt párbeszédre lenne szükség erről az egész világot érintő problémáról.
A pápát egyébként Donald Trump bevándorláspolitikájáról kérdezte a Reuters, és annak kapcsán került szóba a migráció globális problémája, amelyhez a szentatya hozzátette, hogy az olyan elöregedő társadalmaknak, mint például Európa is, szükségük van a bevándorlókra, különben elnéptelenedik a kontinens.
„Nem lehet elutasítani senkit, aki már megérkezett. Be kell fogadni őket, segíteni, ellátni őket, aztán eldönteni, hol lehet őket elhelyezni, de Európa egész területén. Néhány kormány dolgozik egy ilyen megoldáson. Az embereket a lehető legjobb módon kell elhelyezni, de
a hisztériakeltés nem fog segíteni, a populizmus nem hoz megoldást”
– mondta Ferenc pápa.
Beer Miklós váci püspök szerint a migráció olyan összetett probléma, amelyre a hosszú távú megoldást kellene keresni, és nem aktuálpolitikai szempontból közelíteni hozzá. Úgy véli, hogy a pápa által is emlegetett populista szólamok hangoztatása és az ebben rejlő politikai potenciál kihasználása csak elodázza a kérdés megoldását.
A püspök szerint az egész világnak szembe kell nézni azzal, hogy óriási egyenlőtlenségek vannak a jóléti államok és a háború és éhezés sújtotta térségek között. Beer Miklós hangsúlyozta, hogy higgadt vitában kell megtalálni a megoldást ezekre a globális problémákra. „Rossz oldalról közelítik meg a politikusok ezt a kérdést” – mondta, hozzátéve, hogy a legfontosabb az emberség, a sorsközösség vállalása, amit a pápa is hangsúlyozott szerdai Twitter-üzenetében. „Ezt hiányolom, hogy ez a kérdés fel sem merül,
mindig csak az aktuális politikai érdekek és az önző érdekek mentén kerül elő a probléma”
– mondta.
Beer Miklós reméli, hogy előbb-utóbb sikerül elérni azt, amit a pápa is szorgalmaz: nemzetközi megoldást találni, és „a populista szólamok után az őszinte párbeszéd ideje fog eljönni”.
A person's dignity does not depend on them being a citizen, a migrant, or a refugee. Saving the life of someone fleeing war and poverty is an act of humanity. #WithRefugees@M_RSection
Ferenc pápával ritkán jelenik meg ilyen hosszú interjú, a kormánypárti sajtóban mégsem idéztek semmit ebből, holott az MTI is szemlézte a beszélgetést szerdán. Ez nyilván annak tudható be, hogy a pápa megkülönböztetést tett a különböző országok és politikai erők bevándorlási politikája között, és nehéz nem úgy látni, hogy a magyar kormány migrációs veszélyre építő retorikája ne az általa bírált populista kategóriába esne a megoldáskeresés helyett.
Beer Miklós szerint is nagy ellentmondás van a valódi megoldás keresése és aközött, hogy úgy beszélnek egy problémáról, ahogy az emberek hallani szeretnének róla. „Ez fölvet bizonyos erkölcsi felelősséget” – mondta.
Beer Miklós. Forrás: Wikipédia
Arra a kérdésre, hogy a hazai keresztény közösséget mennyire osztja meg, hogy az egyházfő nézetei ellentétesek a magát kereszténydemokratának valló kormány politikájával, Beer Miklós azt válaszolta, hogy ez az egyik legnagyobb fájdalma. „Sajnos tapasztalom én is, hogy
nagyon nagy megosztottságnak vagyunk a tanúi, illetve szereplői”
– mondta. Szerinte az egész migránskérdéssel a társadalom „lelki állapota” sérül. Barátok, rokonok, munkatársak között is tapasztalja, hogy micsoda indulatokat gerjeszt a migráció, ahelyett, hogy az emberek meghallgatnák egymást, és normálisan, őszintén beszélnének a problémáról.
„Józan ésszel ki gondolhatja azt, hogy azzal, hogy mi kijelentjük, hogy nem vagyunk bevándorlóország, hozzájárulunk ennek a világméretű problémának a megoldásához?” – tette fel a kérdést Beer Miklós. Szerinte némileg leegyszerűsítve arról van szó, hogy Magyarországon sem szeretnének feladni a kényelmünket és a jobb életvitelünket, de ez nem emberséges hozzáállás.
A kormánypárti média egyébként máskor nem bojkottálja a pápa szavait, azt a pár nappal ezelőtti megszólalását például előszeretettel idézték, hogy a család egy férfi és egy nő kapcsolatán alapul. A katolikus egyházfő bevándorlással kapcsolatos nézetei már jóval kevésbé népszerűek: a 888 néhány korábban azzal a címmel jelentetett meg írást, hogy Globális migránssimogatásra invitál Ferenc pápa, amelyben azt írják, hogy „a migráció kapcsán a katolikus egyházfő néhol burkolt, néhol nyílt migránssimogatásba kezdett”.
Ennél is messzebbre ment a híres jobboldali publicista, Bayer Zsolt, aki tavaly nyáron több emlékezetes megszólalásában is kikelt a pápa ellen. Először a Magyar Hírlap vezércikkében írt arról, hogy a pápa saját hívei helyett a „fenyegetőző, öklét rázó, üvöltöző, erőszakoló, rabló és gyilkoló idegenség felé halad” és azt gyámolítja. Szerinte a pápa viselkedése, még jóindulattal is öntetszelgésnek, farizeusságnak, magamutogató és hamis „szentferenckedésnek” nevezhető.
Pár nappal később a tévében le is marházta a katolikus egyház vezetőjét. A miskolci televízió Helyzetkép című műsorában arról beszélt, hogy a pápa nem érti Európa gondjait, hiszen argentin származása miatt maga is migráns, és megnyilvánulásaival beállt „a jelenlegi EU-s vezetők sorába, akik szembe mennek az uniós állampolgárok érzéseivel, szándékaival, akaratával, egy semmibe menő politikát akarnak ráerőltetni az Európa lakosságára”. Szerinte, amit a pápa mond, az korántsem isteni kinyilatkoztatás, hanem egy hülye, ostoba politikai vélemény. Majd „argentin libsi”-nek, később pedig „derék liberális, genderben hívő marhának” titulálta Ferenc pápát.
Akkor nem csak Bayer kijelentései, hanem a katolikus egyház felől érkező reakció, illetve annak hiánya is nagy port vert fel. Néhány nappal később a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által alapított hírportál, a Magyar Kurír főszerkesztője mégis reagált Bayer kijelentéseire.
Kuzmányi István azt írta, hogy sürgősen változtatni kell a közbeszéd állapotán. „Abban a mocsárban, ahonnan az említett, gondolatnak nem nevezhető szavak felbugyognak, nem kíváncsiak az érvek mentén következetesen megfogalmazott véleményekre” – írja, hozzátéve, hogy ezért cáfolni az ilyesmit nem is érdemes, hanem ki kell mondani, hogy eddig és ne tovább.
A publicista ellenek ellenére augusztusban is folytatta az egyházfő elleni kirohanását, saját, Bádog című blogján azt írta, hogy
„a pápa vagy egy demens vénember, aki teljességgel alkalmatlan a pápai poszt betöltésére, vagy egy gazember”.
Ferenc pápa a Reutersben által készített interjúban egészségi állapotáról is beszélt: elmondta, hogy lábfájdalmaitól eltekintve jól érzi magát, és meg sem fordul jelenleg a fejében, hogy lemondjon a posztjáról, mint elődje, XVI. Benedek.
Boros Tamás, a Policy Solutions stratégiai igazgatója a Független Hírügynökségnek azt mondta: az Európai Néppártnak szüksége van a Fideszre, de a Fidesznek is szüksége van a Néppártra. Törésvonalak nem csak a bevándorlás kérdése miatt vannak.
„Az Európai Néppárt vezetői által a mi rovásunkra elkövetett hibák ellenére úgy döntöttünk, hogy kitartunk az európai pártcsalád mellett. Most könnyű lenne tekintettel a 2019-es európai parlamenti választásokra létrehozni, mondjuk, egy új formációt a közép-európai országok hasonszőrű pártjaiból vagy éppen egy bevándorlásellenes összeurópai formációt. Nem kétséges,
nagyot hasítanánk a 2019-es európai választáson.
De azt javaslom, álljunk ellen a kísértésnek” – ezt mondta Orbán Viktor néhány napja a Helmut Kohl emlékére rendezett konferencián.
Boros Tamás, a Policy Solutions stratégiai igazgatója a Független Hírügynökségnek azt mondta: ez a kijelentés egy üzenet volt az Európai Néppártnak (EPP), méghozzá arról, hogy Orbán Viktornak is van fegyvere, ha az EPP bele akarna szólni abba, hogy ő mit csinál és feltételeket támasztana. Szerinte
ez viszonylag hatékony fegyver lehet,
hiszen ugyan jól látszik, hogy ismét az EPP lehet a legerősebb párt a jövő évi európai parlamenti választáson, de a többsége várhatóan csak relatív és elég kicsi lesz. Vagyis az EPP-nek szüksége van a Fideszre, hiszen ha kilépnek, akkor ez a többség akár el is tűnhet.
Fotó: Twitter
Ugyanakkor ez a függés kölcsönös: a néppárti tagság fontos a Fidesznek, legalábbis addig, amíg az EPP ennyire erős az európai döntéshozatalban. Így ugyanis egyfajta védelmet tud nyújtani: a magyar kormányt a lengyeleknél jóval kevésbé fenyegeti a veszély, hogy elveszik a szavazati jogát. A lengyel kormánypárt ugyanis nem tagja a Néppártnak.
Tehát az elemző szerint
kölcsönös sakkban tartásról van szó.
Ugyanakkor van egy kölcsönös félelem is: Orbán Viktor attól fél, hogy az EPP valóban fellép a Fidesz ellen, a Néppárt pedig attól, hogy a Fidesz (vagy más pártok) kilépnek a szövetségből.
Boros Tamás szerint, ha összeállna az összes bevándorlásellenes párt, akkor várhatóan a második legerősebb frakciót alkothatnák az Európai Parlamentben. Ugyanakkor fontos, hogy
nem csak a bevándorlás ügyében vannak törésvonalak.
Mint mondta, nem csak a Néppártban, az egész EU-n belül megfigyelhető egy eltolódás a migráció ügyében, de a fő kérdés a demokratikus intézményrendszer állapota lehet. Példaként az Osztrák Néppártot hozta fel, amely most a Fideszhez hasonló nézeteket vall a bevándorlásról, ugyanakkor a médiaszabadságnak és a bíróságok függetlenségének a kérdésében Európa semmit nem változott – ahogy erre egyébként Sebastian Kurz kancellár is utalt egy hétvégi interjúban.
Az LMP-ből kilépő politikus a Független Hírügynökségnek azt mondta, hogy sok emberrel beszélt, akik készek arra, hogy együtt dolgozzanak, de neveket nem mondott, csak annyit: vannak köztük parlamenti politikusok és parlamenten kívüliek is. Szerinte most reális a veszélye annak, hogy Magyarország távozik az Unióból.
„Ha viszont én komolyan akarok a korrupciós ügyekkel, az EU-ügyészséghez csatlakozás kikényszerítésével, a sajtószabadság, a demokrácia maradékának és a bíróságok védelmével foglalkozni, akkor még ez előtt az egészen ciki és méltatlan eljárás előtt ki kell lépnem a pártból. Akkor is, ha ez nagyon nehezemre esik, mert büszke vagyok arra, amit ezzel a párttal együtt véghezvittünk.” – ezt mondta Hadházy Ákos a 24.hu-nak abban az interjúban, amelyben bejelentette az LMP-ből való kilépését.
A politikus a Független Hírügynökségnek megerősítette, hogy a frakcióból is kilép és
független képviselőként folytatja a munkáját.
Mint mondta, a korrupció szintje késztette arra, hogy az országos politikával is elkezdjen foglalkozni, és akkori pártja, a Fidesz nem volt hajlandó, hogy ez ellen tegyen valamit. Az utóbbi hetek történései azt is nyilvánvalóvá tették a számára, hogy „az LMP sem alkalmas arra, hogy ezen javítson”, de a többi parlamenti pártnál sem lát erre esélyt. Ezért nem is ül be másik frakcióba.
Azt viszont a FüHü-nek pozitívumnak nevezte, hogy az elmúlt hetekben sok olyan emberrel beszélt, akik készek cselekedni, mint mondta,
voltak köztük parlamenti politikusok és parlamenten kívüliek is.
Neveket viszont többszöri kérdésünkre sem akart mondani.
Azt mondta, bízik abban, hogy sokan felismerik: évtizedekre eldőlhet Magyarország jövője, ugyanis
szerinte reális a veszélye annak, hogy az ország távozik az Európai Unióból.
Az elmúlt hetekben ugyanis a magyar kormány rengeteg figyelmeztetést kapott, ahogy Hadházy fogalmazott: az EU is rájött, hogy „rendszerszinten lopnak százmilliárdokat”, és ebből tartják el a rendszert. Mint mondta, az Unió ezt nem fogja tűrni, és komoly nyomás lesz a kormányon, hogy csatlakozzon az Európai Ügyészséghez.
Hadházy Ákos azt mondta: „Ha ez megvalósul, akkor
nem jönnek majd a szabadon ellopható pénzek”,
és a kormány akár még bíróság elé is kerülhet. Így aztán Hadházy szerint már nem lesz érdeke bent maradni az Unióban. Szerinte egyébként ezért is tart a bíróságok ellen, az ő szavaival „otromba támadás”, mert így ki is provokálhatja a kormány a kizárást. Az igazságszolgáltatás függetlensége ugyanis olyan vörös vonal, amelyet az EU nem enged átlépni, ahogy ezt a lengyel példa is bizonyítja.
Vagyis Hadházy szerint Orbán két dolgot tehet: vagy megpróbálja destabilizálni az Uniót, vagy elhagyja.
A politikustól megkérdeztük azt is, hogy az együttműködés, amiről beszélt, azt is jelenti-e, hogy egy új párt alapítása is szóba kerül. Azt mondta:
„Pártból van bőven, nem gondolom, hogy hiány lenne.”
Ugyanakkor az is meggyőződése, hogy a mostani pártok nem tudják megoldani a problémákat: nem képesek megszüntetni a kormánypropagandát vagy megvédeni a bíróságokat. De, mint mondta, szükség van rájuk.
Rohamtempóban szervezett tüntetést szerdára a Parlament elé a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). A 7. Alkotmánymódosítás elfogadása ellen tiltakoznak. Szűcs Tamás, a szervezet vezetője a Független Hírügynökségnek arról beszélt, hogy elképzelhető, hogy országgyűlési képviselők is csatlakoznak a tüntetéshez.
Hetek óta tiltatkozik a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) az Alaptörvény módosítása ellen, hiszen a módosítások szerintük gyengítik a társadalom ellenállóképességét, és ezáltal a különböző szakszervezetek érdekérvényesítő képességeit is.
Szűcs Tamás a FüHü-nek arról beszélt, hogy a módosítás 4. cikke a gyülekezési szabadságot korlátozná, ezáltal a demonstrációk szervezését, a 6-7. cikkek pedig a független bíráskodást, a hatalmi ágak szétválasztásának elvét sértené. Többek között az országgyűlési képviselőket is megkeresték levélben, hogy ne szavazzák meg a módosításokat.
Szűcs Tamás elmondta, hogy hosszabb ideje szervezik már a tüntetést is, és nagyobb demonstrációt szerettek volna, amelybe igyekeztek más szakszervezeteket is bevonni. De mivel vasárnap kiderült, hogy már szerdán elfogadhatja a Parlament a módosítást, úgy döntöttek, hogy előrhozzák a tüntetést, még ha ez azzal is jár, hogy jóval kevesebben tudnak rajta részt venni. A szakszervezeti vezető szerint ugyanis
kötelességük kiállni „fundamentális értékekért”.
A szerdai tüntetést direkt a zárószavazás idejére időzítették. A szakszervezet vezetője mellett felszólal Törley Katalin a Tanítanék Mozgalomtól, az egyetemi oktatók nevében Deák Dániel, illetve egy országgyűlési képviselőt is várnak a színpadra, akinek a nevét azonban Szűcs Tamás nem árulta el, mert még nem biztos, hogy valóban beszélni fog. Azt is szeretnék, ha több olyan képviselő is csatlakozna hozzájuk a Parlamentből, akik korábban jelezték, hogy nemmel szavaznak szerda délután. Az viszont már biztos, hogy felolvassák majd azoknak a képviselőknek a nevét, akik nem szavazták meg az újabb alaptörvény-módosítást.
Az Országgyűlés szerdán dönt a Stop Soros törvénycsomag elfogadásáról.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
Donald Trump amerikai elnök egyoldalú 
Inotai András, közgazdász-professzor emeritus a 
