Ma kiengedték a börtönből Tátrai Miklóst – tudta meg a Független Hírügynökség. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. egykori vezérigazgatója a fennmaradó tíz hónapos büntetését lakhelyén töltheti, hetente háromszor négy órát eljárhat a városba az ügyeit intézni, s ha munkát vállal, dolgozhat is. Tátrait a Sukoró-ügy miatt tavaly júniusban ítélték három évre. Tavaly augusztus közepén kezdte meg három éves büntetését.
Az MNV Zrt. egykori értékesítési igazgatója, Császy Zsolt két és fél évet kapott, ő már hasonló reintegrációs őrizetbe került, az idén áprilisban.Erre tíz hónappal a szabadulás előtt nyílhat lehetőség, feltétele a jó magaviselet
Mindekettőjüket a Sukoróra tervezett kaszinó- és turisztikai beruházáshoz kötődő telekcsere-szerződés ügyében indított eljárás végén, harmadfokon ítélték el. A Kúria tavaly júniusban Tátrait tettesként, Császyt bűnsegédként ítélték el hűtlen kezelés kísérletének minősített esetben.
Császy Zsolt a Független Hírügynökségnek még a börtönből adott videointerjúban a többi között leszögezte, hogy „az eljárás során egyértelmű volt, hogy Gyurcsány Ferenc a célpont, de muszáj volt végigvinni ezt a politikai akciót”. A kérdésre, hogy „Önök nem voltak hajlandóak Gyurcsány ellen vallani, pedig azt várták volna önöktől?” úgy reagált: „Nem voltunk hajlandóak hamis vallomást tenni…” A teljes interjúbanarról is beszélt, hogy „De itt nem arról van szó, hogy egy hiba történt az eljárás során. Van Handó Tündének, amúgy volt szakkollégista társamnak, az a mondása, hogy a bírói tévedés is a bírói függetlenség része. Ez így van. Azonban, ha sorozatos tévedések vannak, sorozatosan mennek szembe alkotmánybírósági és egyéb szakmai fórumoknak az álláspontjával, akkor már nehéz tévedésről beszélni, akkor már inkább kitervelt eljárásról lehet csak beszélni”.
Tátrai Miklós is beszélt arról, hogy közvetetten ő is kapott ajánlatot arra, hogy valljon Gyurcsány ellen, de mivel ez hazugság lett volna, nem tette meg.
Nem állnak túl jól Szabó Jánosné, alias Marika, vagy még alias „csengeri asszony ügyei. Éppen két hónapja, hogy Svájcban, a nemzetközi elfogató parancsnak megfelelően elfogták, és kiadatási őrizetbe helyezték.
A gyanú szerint Szabóné csalások sorozatát követte el, s noha –a letartóztatása előtt – a Független Hírügynökségnek kijelentette, hogy semmilyen csalást nem követett el, a meseszerű nagyságú vagyon létezik – nem volt teljesen tisztázható, hogy örökség útján, vagy más módon jut hozzá az 1300 milliárdnyi pénzhez, de biztosította portálunkat arról, hogy fizetni fog. Akkor arról beszélt, hogy június végén jut hozzá pénze egyik részéhez, míg a következő, nagyobb adag május 1-én nyílik meg számára. Azt is hangsúlyozta akkor, hogy fizetni fog mindenkinek, és az egész rendőrség akció mögött Kósa Lajos áll. Kósa, szerinte meg akarja félemlíteni, azért, hogy elkerülje a nyilvánvaló részvételét Szabóné örökségének kezelésében.
Kósa Lajos, aki az ügyek ellenére nagy fölénnyel nyerte meg a debreceni országgyűlési választási körzetét, kezdetben elismerte ugyan, hogy volt közös akciója Szabónéval, és a közjegyzői papírok hitelesek, később azonban mindenről azt állította, hogy hamisítványok, sem ő, sem korábban a felesége, sem pedig az édesanyja nem jutott volna 800 milliós jutalomhoz, vagy ajándékhoz; nevezzük akárminek.
Akárhogy is: a felettébb talányos ügyből nehezen tudna kimászni a volt tárca nélküli miniszter, polgármester, frakcióvezető, országgyűlési képviselő, korcsolyaszövetségi elnök, ha nem a Fidesz nyeri meg a választásokat. Helmeczy László, Szabóné ügyvédje szerint Kósára így is nehéz napok várnak, mert – tudomása szerint Szabóné készen áll arra, hogy ha sor kerül a magyarországi kihallgatására, illetve a bírósági tárgyalásra, mindent kiteregessen. Hogy mi az a minden, arra egyelőre nincsenek legfeljebb csak utalások, például egy kft közel hetvenmilliós kölcsöne, amely ugyan Szabóné számláján landolt, de állítása szerint nála csak tranzitállt az összeg, és ő ezt bizonyítani is tudja.
Ma egyébként, ha közvélemény álláspontját vizsgáljuk, meglehetősen felemás a helyzet: sokan adnak hitelt Szabóné szavainak, de az idő múlásával egyre többen pártolnak el mellőle, ami nem jelenti azt, hogy Kósa hitele erősödne. Ma inkább az az általános vélekedés, már azok között, akik még figyelemmel kísérik ezt a meglehetősen hosszúra nyúló, mondanánk azt, hogy szappanoperát, de ha valakit börtönnel fenyegetnek, annak történetét nehéz ebbe a kategóriába sorolni. Mindenestre Helmeczy László fenntartja ügyvédi szerepkörét – nincs egyedül különben, Svájcban is dolgozik, ahogy ő mondja egy kolléga – , de a hite már neki sem olyan erős, mint kezdetekben volt. És független attól, hogy eközben úgy véli: ha Szabónéról az bizonyosodik be, hogy csaló, Kósa Lajos akkor sem úszhatja meg az ügyet. Szembe kell majd néznie a kétségbevonhatatlan tényekkel, és az mégiscsak fura lenne, ha a mentelmi joga alapján akarna kibújni az eljárás alól.
A Független Hírügynökség egyébként kísérletet tett felhívni a Szabóné által korábban használt telefont. A készülék kicsörgött, ám az a férfiú – akivel a fuhu.hu egy alkalommal már beszélt; ő volt az, aki svájci tartózkodása alatt támogatta a „csengeri asszonyt” – lerázott bennünket, mondván nem tud semmit mondani, nincs információja.
Portálunk azonban más forrásból megtudta, hogy Szabóné politikai menedékjogot kért Svájctól. A beadvány tartalmát nem ismerjük pontosan, annyit azonban bizonyosra vehetünk, hogy abban főszerepet játszhat Kósa Lajos, illetve a Fidesz, aki és amely létében fenyegeti Szabónét. A svájci hatóságok azonban nem adtak hitelt a beadványban szerepelt indokoknak, és elutasították a kérvényt. A visszautasítás indokait sem ismerjük, annyi azonban elmondható: ez alapján nem áll jól a szénája Szabó Jánosnénak. Ő mindenesetre megfellebbezte a határozatot, amellyel – szakértők szerint – legfeljebb egy kis időt nyert, viszonylag csekély az esély arra, hogy a másodfokon másképpen döntsenek Svájcban. Ez viszont azt jelenti, hogy még legfeljebb harminc napja lehet a svájci kiadatási letartóztatásban „Marikának”, után véglegesen a magyar igazságszolgáltatás kezeire kerül. Ennek lapján szinte biztosra vehetjük, hogy legkésőbb július végén, Magyarországon döntenek majd Szabóné előzetes letartóztatásáról. Sorsa, április 8-a után, aligha lehet bárki előtt kétséges, azt viszont lehetetlen megjósolni, hogy miként alakul majd Kósa Lajos szerepe. Érintetlen biztosan nem maradhat, bár most igazán nem tudnánk megmondani, hogy ez pontosan mit is jelent.
A PestiSrácok.hu információi szerint vasárnap szabadul a börtönből a Sukoró-ügy miatt tavaly júniusban három évre ítélt Tátrai Miklós. A portál úgy tudja, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. egykori vezérigazgatója a fennmaradó büntetését otthonában töltheti le. Tavaly augusztus közepén kezdte meg három éves büntetését. Császy Zsoltot, az MNV volt értékesítési igazgatóját két és fél évre ítélték, ő az idén áprilisban már szabadult.
Tátrai Miklós úgynevezett reintegrációs őrizetbe kerül, ami annyit jelent, hogy heti három napon át négy órát mozoghat a városban, az ügyeit intézni, illetve ha munkát vállal, eljárhat dolgozni – tudta meg a Független Hírügynökség. Tíz hónappal a szabadulás előtt nyílhat lehetőség ilyen reinkarnációs őrizetre, feltétele a jó magaviselet is. Császy Zsolt is így került ki a börtönből. Ő hétfőn, szerdán és szombaton reggel 8 és 12 között mozoghat a városban, de miután már munkát is vállalt, minden nap dolgozik.
Császy a Független Hírügynökségnek még a börtönből adott videointerjúban a többi között leszögezte, hogy
„az eljárás során egyértelmű volt, hogy Gyurcsány Ferenc a célpont, de muszáj volt végigvinni ezt a politikai akciót”.
A kérdésre, hogy „Önök nem voltak hajlandóak Gyurcsány ellen vallani, pedig azt várták volna önöktől?” úgy reagált:
„Nem voltunk hajlandóak hamis vallomást tenni…”
A teljes interjúban arról is beszélt, hogy „De itt nem arról van szó, hogy egy hiba történt az eljárás során. Van Handó Tündének, amúgy volt szakkollégista társamnak, az a mondása, hogy a bírói tévedés is a bírói függetlenség része. Ez így van. Azonban, ha sorozatos tévedések vannak, sorozatosan mennek szembe alkotmánybírósági és egyéb szakmai fórumoknak az álláspontjával, akkor már nehéz tévedésről beszélni, akkor már inkább kitervelt eljárásról lehet csak beszélni”.
A Sukoróra tervezett kaszinó- és turisztikai beruházáshoz kötődő telekcsere-szerződés ügyében indított eljárás végére harmadfokon került pont tavaly. Az állam képviseletében eljáró MNV Zrt. 2008. július 30-án kötött – egy tervezett turisztikai beruházáshoz kötődő – telekcsere-szerződést egy külföldi befektetői csoport képviselőjével, Joav Blum izraeli-magyar üzletemberrel. A Központi Nyomozó Főügyészség emiatt 2009 áprilisában nyomozást indított. A Fővárosi Ítélőtábla 2011. június 13-án jogerősen semmisnek mondta ki a szerződést, azzal, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot.
Először a Szolnoki Törvényszék 2015 szeptemberében hűtlen kezelés kísérlete miatt 4 év börtönre ítélte Tátrai Miklóst, valamint 3 és fél évre bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés kísérlete, illetve magánokirat-hamisítás miatt Császy Zsoltot. Az ügy többi vádlottja közül kettőt felmentett, egyet pénzbüntetésre ítélt első fokon a törvényszék.
A Szegedi Ítélőtáblára került ügyben 2016 októberben másodfokon bűncselekmény hiányában felmentette mind Tátrait, mind pedig Császyt.
Ügyészi fellebbezés nyomán következett a harmadfokú eljárás, amelynek végén a Kúria tavaly júniusban új bizonyítást már nem vett fel és a korábban megállapított tényállást csak néhány ponton változtatta meg a rendelkezésre álló iratok alapján. Végül Tátrait tettesként, Császyt bűnsegédként ítélték el hűtlen kezelés kísérletének minősített esetben.
Az idén januárban pedig a Szegedi Ítélőtábla elutasította Tátrai Miklós védőjének a Sukoró-ügyben benyújtott perújítási kérelmét. Pedig a Hír TV akkor egy új értékbecslésről adott akkor hírt, amelyet a Műszaki Igazságügyi Szakértői Testület közjegyzői kirendelésre készített.
Ez pedig 550 millió forintban, az állam által alkalmazott ár felében határozta meg a sukorói telekcsere velencei-tavi ingatlanjainak maximális értékét.
A két fő téma a bevándorlás szabályozása és az Unió reformja, amelynek része a költségvetés is. Nem valószínű, hogy sikerül átfogó megállapodásokat kötni. Vannak országok, amelyek az egyik témában támogatják egymást, a másikban viszont élesen szemben állnak.
Ma kezdődik az Európai Tanács, vagyis az uniós tagállamok állam- és kormányfőinek szokásos kétnapos találkozója. Ennek fő témája, ahogyan azt Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is írta a résztvevőknek tegnap küldött levelében, a migráció lesz. Tusk szerint
nincs sok idő a migrációs válság megoldására, mivel az elősegítette számos populista politikai erő felemelkedését,
és az Európai Uniónak ezért minél előbb be kell bizonyítania, hogy képes a helyzet rendezésére.
Nem csak a bevándorlás kérdésében várhatók azonban éles viták. Ahogy Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense a Független Hírügynökségnek nemrég elmondta, két fontos téma vár döntésre az unióban: a dublini rendszer, vagyis a bevándorlás szabályozásának reformja mellett a költségvetésről és az EU reformjáról is dönteni kell.
De nézzük előbb a bevándorlást, amellyel kapcsolatban
rengeteg különböző érdek csap majd össze.
Donald Tusk levelében azt írta: javaslatot fog tenni a Földközi-tengerből kimentett menedékkérők biztonságos elhelyezésére és arra, hogy kérelmüket Európán kívül létrehozandó központokban bírálják el.
Ez például egy olyan pont, amelyet többen támogathatnak, hiszen hasonló javaslatot tett Emmanuel Macron francia elnök is. A Deutsche Welle szerint ezt több tagállam is támogatja – a probléma az, hogy pont az érintett országok utasítják el. Edi Rama albán miniszterelnök már be is jelentette: nem akarnak ilyen táborokat az ország területén. Így állítólag többek között Líbiát próbálják az uniós tagállamok rávenni, hogy, persze jelentős összegű támogatásért cserébe, ott hozzanak létre ilyen központokat.
Angela Merkel és Giuseppe Conte központi szereplő lesz. Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan
Ebben az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának és a Nemzetközi Migrációs Szervezetnek a segítségére is számítanak. A két szervezet már most is működtet olyan központokat Líbiában és Nigerben, ahol különválaszthatják a nemzetközi védelemre szoruló menekülteket az Európába tartó gazdasági bevándorlóktól.
Az is szóba került, hogy ezek a központok a Földközi-tenger lakatlan szigetein legyenek, a franciák, spanyolok és olaszok pedig azt is el tudnák képzelni, hogy az uniós kikötőkben legyenek ilyen befogadóközpontok.
Arra is megoldást kell találni, hogy mi legyen a már az Unió területén lévő menedékkérőkkel.
Németországban például komoly kormányválság van emiatt. Angela Merkel pártjának, a CDU-nak a bajor testvérpártja, a CSU a koalíció felrúgásával fenyegetőzik, ha nem sikerül gyors megoldást találni a kérdésre.
A németek elsősorban a másodlagos migrációt akarják megakadályozni, vagyis azt, hogy azok, akik már az Unió területén vannak, átmenjenek egy másik országba: jellemzően az ő céljuk Németország vagy valamelyik skandináv tagállam. Emellett azt is akarják, hogy vissza lehessen küldeni a menedékkérőket oda, ahol először átlépték az uniós határt.
Itt kerülnek szembe a németek az olaszokkal.
Az olaszokhoz érkezik ugyanis a legtöbb menedékkérő, ők viszont pont azt akarják, hogy ne maradjanak náluk.
Ezzel kapcsolatban az olasz kormány be is terjesztett egy tervet, amely többek között azt tartalmazza, hogy minden tagállamnak részt kell vállalnia a terhekből, és egy kötelező szétosztási rendszert (ha úgy tetszik, kvótát) javasolnak.
Ez az, amit viszont a visegrádi országok utasítanak el egyértelműen.
Pedig az eddigiekről az olaszok és a németek várhatóan meg tudnának egyezni, hiszen így részben mindkét kormány kívánsága teljesülne, és ezt több más ország, például a franciák is tudnák támogatni. Emmanuel Macron egyébként egyenesen azt javasolta, hogy szankcionálni kellene azokat, akik nem vesznek részt a szolidaritásban.
Ha létrejön ez a megállapodás, az alighanem megmentené Angela Merkelt is – ugyanakkor kétséges, hogy a visegrádi országok ebbe belemennek-e.
„a szélsőjobboldali magyar miniszterelnök szabotálja-e a Merkel megmentésére irányuló tervet”.
De persze hiba lenne azt mondani, hogy csak a V4-ek tudják megfúrni ezt a megegyezést, hiszen Macron is elismerte: egyelőre csak javaslatokról beszélnek. Angela Merkel pedig kedden be is jelentette: nem készül el a találkozón egy, a bevándorlást uniós szinten szabályozó csomag. Hét pontról tárgyaltak, eddig ötben értenek egyet. A másik kettő viszont pont a két legnehezebb: a menekültügyi eljárások szabályozása és a szolidaritási mechanizmus.
Merkel egyébként azt is javasolja, és ebben például a következő fél évben az Unió soros elnöki tisztségét betöltő Ausztria kancellárja, Sebastian Kurz is támogatja, hogy az ügyben valóban tenni akaró országok
kössenek két-, háromoldalú megállapodásokat,
bevonva akár a menedékkérők származási és tranzitországait is.
Amiben viszont gyakorlatilag mindenki egyetért, az uniós part- és határvédelmi ügynökség (Frontex) és az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) megerősítése. A tervezett közös közleménynek az Euractiv által megszerzett vázlata szerint azt ki akarják mondani:
„Annak az előfeltétele, hogy az EU migrációs politikája működjön, az, hogy hatékony legyen a határellenőrzés.”
A menedékkérők szétosztásával kapcsolatban pedig a Politico szerint várhatóan Ausztriát kérik majd fel arra, hogy dolgozzon még ennek a tervén.
Mivel Magyarországon már évek óta gyakorlatilag nincsenek menedékkérők, ezért
a találkozó másik fő témája sokkal inkább érintheti az országot.
Ez pedig a költségvetés és az EU reformja. A már a Független Hírügynökség által is ismertetett Merkel-Macron terv azt szeretné, ha az eurózónához tartozó országok szorosabbá tennék az integrációt, többek között közös költségvetést vezetnének be, amelynek része lenne, hogy a gazdagabb régiók segítik a szegényebbeket.
Mark Rutte holland miniszterelnök kulcsfigura lehet. Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger
Ez viszont sokaknak nem tetszik. Az elégedetlenek egyik vezetője Mark Rutte, a liberális holland miniszterelnök, aki szerint az EU „nem jótékonysági intézmény”, a déli szegény országoknak nem a gazdagabb északiak pénzén kell talpra állni. Elutasítja a közös költségvetést, szerinte jobban és hatékonyabban működő Unióra van szükség, szigorúbb szabályokkal.
Kevesebb pénzt szánna agrártámogatásokra és strukturális alapokra,
sőt, ezek folyósítását jogállami és korrupcióellenes feltételekhez kötné – látható tehát, hogy ez a kérdés miért érinti igen érzékenyen Magyarországot.
Rutte ötleteit is többen támogatják, leginkább az írek, a skandinávok és a balti államok, de Sebastian Kurz is erről beszélt egy interjúban, igaz, ő Macron ötleteit is jónak nevezte.
A két fő téma mellett várhatóan szóba kerül még a Brexit és az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi háború. Utóbbival kapcsolatban Donald Tusk a cikk elején idézett levelében azt írta: hatalmas nyomás alatt vannak a transzatlanti kapcsolatok Donald Trump amerikai elnök politikája miatt, és nem csak a kereskedelmi kérdésekben nagyok a nézeteltérések. Szerinte „fel kell készülni a legrosszabb forgatókönyvekre”.
Az ellentétek tehát nagyok, több törésvonal is húzódik az uniós tagállamok között, nem véletlen, hogy Tusk az elmúlt néhány nap alap alatt személyesen látogatott meg több mint féltucatnyi európai vezetőt, másokkal meg telefonon tárgyalt. A legfontosabb ügyekben így sem várható átfogó megállapodás a csúcstalálkozón.
Július elsejével lép hatályba az új büntetőeljárási törvény, amely lehetővé teszi, hogy beismerő vallomás esetén az ügyész és az ügyvéd megegyezzen a büntetésről. Bekerült viszont az úgynevezett előkészítő eljárás fogalma is – jogászok attól tartanak, hogy erre hivatkozva gyakorlatilag bárkit megfigyelhetnek majd.
Négy év előkészítés után tavaly júniusban fogadta el a Parlament az új büntetőeljárási törvényt, amely idén július elsejével lép majd hatályba. A törvény bevezette többek között a „gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmények” kategóriáját, ilyen lehet például a bennfentes kereskedelem, vagy a piramisjáték szervezése. Ezekben az ügyekben a törvényszék ítélkezik, három hivatásos bíróból álló tanácsban.
Változás az is, hogy az elsőfokú bíróságot csak akkor lehet új eljárásra utasítani megalapozatlan ítélet miatt, ha a bíróság nem állapított meg tényállást vagy az teljes egészében felderítetlen.
Az előzetes letartóztatás elnevezése letartóztatásra változik,
felső határa továbbra is egy, kettő, három, illetve négy év, míg életfogytiglani börtönnel is sújtható bűncselekmény esetén továbbra sem lesz felső határa.
Az új törvény szerint az óvadék összege nem lehet kevesebb 500 ezer forintnál, és azt akkor is elveszti a gyanúsított, ha bármilyen magatartási szabályt megszeg: például bizonyítékot próbált eltüntetni, vagy újabb bűncselekményt követ el. Az is lehetséges lesz, hogy a büntetőeljárásban valaki ne személyesen, hanem „telekommunikációs eszközök” használatával tegyen vallomást.
A Magyar Bírói Egyesület elnöke, Makai Lajos a Magyar Időknek nemrég azt mondta:
egyszerűbbé, gyorsabbá válhatnak az eljárások,
és ez egyaránt szolgálhatja a sértettek, a gyanúsítottak és a hatóságok érdekét.
A Független Hírügynökségnek nyilatkozó Kabódi Csaba, az ELTE büntetőeljárásjogi tanszékének docense ezzel egyetért, mint mondta, egyértelműen az volt a jogalkotó célja, hogy gyorsabbak, hatékonyabbak legyenek az eljárások. Viszont arról is beszélt, hogy ilyenkor egy másik dolgot is mérlegre kell tenni: azt, hogy a gyorsítás, az ügyek egyszerűsítése mellett mennyire maradnak meg az eljárásban szereplők számára a garanciák. Mint mondta, „első olvasásban történtek itt áldozatok”.
Bevezetik például annak a lehetőségét, hogy beismerő vallomás esetén a gyanúsított, a védő és az ügyész
egyezséget kössön a büntetésről.
Ezt az egyezséget a bírónak is meg kell vizsgálnia, de nem változtathatja meg, csak jóváhagyhatja vagy elutasíthatja.
Kabódi Csaba szerint ezzel az ügyek jelentős része valóban felgyorsul majd, statisztikák szerint az eljárásoknak akár a fele is végződhet ilyen megegyezéssel. Mint mondta, van benne ugyan némi szkepticizmus, hogy mennyire fog ez működni, mindenesetre az új törvény szerint nem csak a nyomozati szakaszban, hanem még a tárgyalás előkészítése során is születhet megegyezés. Ahogy fogalmazott:
„honorálják, ha valaki elviszi a balhét.”
Sőt, arra is lesz lehetőség, hogy akár csak bizonyos tényállásokban megegyezzen az ügyész és a védő, így ezek a tárgyaláson nem kerülnek szóba, ezzel is egyszerűsödik az eljárás. Kabódi Csaba úgy fogalmazott: „művelt jogászok ilyenkor azt szokták mondani, hogy majd a bírói gyakorlatban kiforr a dolog”.
Még egy fontos változást hoz az új törvény: bekerültek a bűncselekmények felderítése és bizonyítása érdekében folytatható titkos információgyűjtés szabályai. Büntetőeljárásban egy emberrel szemben maximum 360 napig folyhat bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés.
Egy másik újítás az úgynevezett előkészítő eljárás, amely egyfajta
előzetes felderítés a nyomozás elrendelése előtt,
de már a büntetőeljárás keretein belül a bűncselekmények gyanújának megállapítására vagy kizárására. Ilyen eljárást az ügyészség és a nyomozó hatóság mellett a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, valamint a terrorizmust elhárító szerve is folytathat. Az előkészítő eljárás során lehet alkalmazni „leplezett eszközt”: rejtett figyelést, álvásárlást, fedett nyomozót is.
Magyar György ügyvéd a blogjában erről azt írta: „az új szabályozás szerint a büntetőeljárás megindításának már nem lesz feltétele a bűncselekmény gyanúja. Ehhez elég lesz, ha valaki ’bűncselekmény elkövetőjeként szóba jöhet’.”
Szerinte az, aki így szóba jön,
„számíthat rá, hogy a lakását bekamerázzák, a telefonját lehallgatják, az elektronikus levelezését megfigyelik”.
Ez a kör Magyar György szerint ráadásul kiterjeszthető arra is, aki „a bűncselekmény elkövetőjeként szóba jöhető személlyel közvetlenül vagy közvetve kapcsolatot tart”, amire szerinte gyakorlatilag bárkire igaz lehet.
Ezzel kapcsolatban Kabódi Csabának is vannak aggályai. Ő a Független Hírügynökségnek azt mondta: 28 pontban sorolják fel azokat az adattárakat, amelyeket át lehet nézni, az egészségi állapottól a banki adatokon át az ingatlannyilvántartásig. Mint mondta: „ha nagyon gonosz akarok lenni, ennyi adatból biztos lehet valamit találni”.
Az ő aggályai leginkább onnan fakadnak, hogy
fogalmak nincsenek pontosan tisztázva.
Nehéz ugyanis megfogni, ki az, aki „bűncselekményben érintett személy” lehet. Mint mondta, emiatt nem csak a védők fognak tiltakozni, hiszen szerinte is szinte bárki szóba kerülhet.
Az ilyen előkészítő eljárást olyankor lehet elrendelni, amikor még csak egy sejtés van valamilyen bűncselekményről, és ennek igazolásához „kémfilmekből is ismerős” titkos információszerzésre is szükség lehet.
Fontos, hogy ilyen eljárásra eddig is volt lehetőség, ezt hívták operatív felderítésnek, csak eddig nem a büntetőeljárásról szóló törvényben szerepelt. Így, ahogy Kabódi Csaba fogalmazott, az a kérdés, hogy az ebbe való bekerüléssel nőttek-e a garanciák vagy csökkentek.
A MOL által irányított horvát vállalat iránt korábban az oroszok érdeklődtek, de a zágrábi kormány címére nemrégen megérkezett a Castleton Commodities International kaliforniai befektetési cég ajánlata is. Ebben a CCI a MOL részvényeinek kivásárlásának a lehetőségéről is szó van.
Tíz hónappal azután, hogy Putyin-haver Igor Szecsin, a Rosznyeft elnök-vezérigazgatója érdeklődést mutatott az INÁ-ban levő MOL-részvények átvételére, a horvát nemzeti intézményként számon tartott olajcég megszerzésére amerikai javaslat is érkezett. Andrej Plenković kormányfő Fabrizio Zichichitől, a CCI egyik elnökétől kapott ajánlatot nem másra, mint stratégiai partnerségre. A Jutarnji list értesülése szerint az amerikai cég levelében pontosan nincs leírva, hogy az INA részvényeinek milyen hányadát szeretnék megszerezni, de az igen, hogy szívesen segítenének a MOL által birtokolt INA-részvények kivásárlásában és
erre a cégnek legalább 3,6 milliárd dolláros hitelkerete van, amely még bővíthető is.
Horvát elemzők szerint ez egy váratlan és nagyon konkrét javaslat, amellyel újabb fordulatot vehet az évek óta húzódó MOL-INA cseppet sem felhőtlen viszony. Zágrábban rámutatnak arra is, hogy az ügynek van geopolitikai háttere is, hiszen amikor a Rosznyeft tavaly márciusban elkezdett érdeklődni az INA iránt, az ottani amerikai diplomáciai képviselet aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy egy orosz állami tulajdonban levő vállalat bevásárolja magát az egyik legfontosabb horvát vállalatba.
Nem lehet az sem a véletlen műve, hogy az akkor még Zágrábban szolgáló amerikai nagykövet asszony Julietta Valls Noyes novemberben azt nyilatkozta: egy nyugati cég érdeklődik az INA iránt. Az új nagykövet Robert Kohorst szerint pedig „egy orosz befektető az INÁ-ban nem lehet Horvátország érdeke”. A diplomáciai megnyilvánulások után érkezett meg a kaliforniai cég levele a horvát kormány címére.
Zágrábi szakértők elismerik, hogy egy komoly cégről van szó, de
abban már nem biztosak, hogy az INÁ-nak pontosan egy ilyen típusú stratégiai partnerre van-e szüksége,
hiszen nem az értékesítéssel van a legnagyobb gond, hanem a technológia korszerűsítésével.
Az igazság kedvéért tegyük hozzá, hogy maga a horvát kormány sem döntötte még el: hova tovább INA-ügyben. Tavaly decemberben versenypályázatott írtak ki egy tanácsadói testület létre hozására, amelynek két feladata lenne: kidolgozni a tervet, hogy lehetne kivásárolni a MOL-részvényeket és megtalálni az új stratégiai partnert. Áprilisban győztest hirdettek méghozzá a Morgan Stanley/Intesa Sanpaolo Group/Privredna banka Zagreb konzorcium 8 millió eurós javaslatát. Csakhogy a konzorcium előtt egy hosszadalmas feladat vár és a legoptimistább jóslatok szerint is legalább jövő tavaszig nem fog elkészülni a tanulmány. És akkor már a következő parlamenti választások kampányának politikailag érzékeny időszaka kezdődik. Emiatt horvát elemzők azt sem tartják kizártnak, hogy
a zágrábi kormány végül is eláll a MOL részvényeinek kivásárlásától és megpróbál egyezkedni a magyar céggel.
Tárgyalások mostanság is folyamatban vannak és ezt Szijjártó Péter magyar külügyminiszter is megerősítette – állítják a zágrábi hírforrások. Azzal a különbséggel, hogy az előző balközép kormány idején ezekről rendszeresen beszámoltak a nyilvánosság előtt, manapság pedig zárt ajtók mögött zajlanak. Ami nem jelenti azt, hogy kevésbé hatékonyak.
„Bevándorlást segítő szervezet” matricákat ragasztott több irodára nemrég a KNDP, köztük olyan házakra, amelyeket sárga csillaggal jelöltek a holokauszt idején. Amikor Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő erről levelet küldött az Európai Parlament képviselőinek, válaszul Holvényi György KDNP-s képviselő álhírről írt. Ujhelyi a Független Hírügynökségnek émelyítőnek nevezte a dolgot.
Néhány nappal ezelőtt Hollik István KDNP-s képviselő az Amnesty International, Tisóczki Flóra, az ifjú kereszténydemokraták egyik vezetője pedig a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesült irodájára ragasztott „Bevándorlást támogató szervezet” feliratú matricát.
Ez utóbbi matrica egy olyan házra került, amely csillagos házként is ismert – ezek voltak azok, amelyekben a holokauszt idején a sárga csillag viselésére kötelezett zsidóknak lakniuk kellett, és
magukat a házakat is hasonlóképp jelölték.
Éppen ezért, egy tatabányai férfi, akinek a családja érintett volt a holokausztban, levelet írt Ujhelyi Istvánnak, az MSZP európai parlamenti képviselőjének, aki lefordította azt angolra, majd elküldte az összes EP-képviselőnek.
Ahogy Ujhelyi a Független Hírügynökségnek elmondta: nem ő verte nagy dobra a történetet, hiszen már előtte is írt róla a nemzetközi sajtó.
Holvényi György KDNP-s EP-képviselő viszont, a 24.hu szerint szintén mindenkinek elküldve, válaszolt a levélre. Méghozzá azt írta:
óvatosan kell fogadni Ujhelyi álhíreit,
mert gyakran állít valótlanságokat, ami szerinte a politikai kudarc és az ebből fakadó frusztráció megnyilvánulása.
Tisóczki Flóra, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség alelnöke is matricázott. MTI Fotó: Máthé Zoltán
Vagyis Holvényi gyakorlatilag
álhírnek nevezte azt, amiről pártja több sajtótájékoztatót is tartott.
Amikor Ujhelyi Istvánt megkérdeztük, mit gondol erről, ad-e bármilyen választ, azt mondta: „először megpróbálom a gyomromat lenyugtatni”. A képviselő émelyítőnek nevezte Holvényi válaszát, amire válaszul egyébként, ahogy elmondta, ő tucatnyi levelet kapott más EP-képviselőktől, akik szintén „kiakadtak” rajta.
Ujhelyi szerint Holvényinek valójában nem is vele van vitája, hanem a tatabányai választóval, akitől ő az eredeti levelet kapta, amelyet aztán lefordított. Szerinte egyébként Holvényi és a kormánypártok „magukat járatták le”, ahogy fogalmazott:
„Nem értem, hogy lehet ekkora öngólt rúgni.”
De, mint mondta, más lépést már nem tervez, ennek ugyanis nincsenek parlamenti keretei.
Előrehozott parlamenti és elnökválasztást tartanak ma Törökországban. Függetlenül attól, hogy ki nyer, az alkotmánymódosítás miatt sokkal szélesebb jogköre lesz az elnöknek. Az autoriter rendszert kiépítő Recep Tayyip Erdogant nehéz lesz legyőzni, erre egy fizikatanárnak van némi esélye.
Recep Tayyip Erdogan török elnök Fotó: MTI/EPA/Erdem Sahin
Tavaly áprilisban tartottak népszavazást az alkotmányról, akkor kis többséggel fogadták el, hogy a korábbinál is nagyobb hatalom összpontosuljon az elnök kezében: még a miniszterelnöki poszt is megszűnik. Új választást, amelyen már a nagyobb jogkörrel rendelkező elnököt választották volna meg,
jövő novemberben kellett volna tartani, Erdogan azonban áprilisban úgy döntött, hogy előre hozza idén júniusra.
Több oka is volt erre. Egyrészt, minél előbb élni akar a nagyobb hatalommal, másrészt fennállt a veszélye, hogy pártja, az iszlámista gyökerű Igazság és Fejlődés Pártja népszerűsége vészesen lecsökken, például a korrupció, a török líra mélyrepülése, az emelkedő infláció és a növekvő munkanélküliség miatt.
Erdogannak öt kihívója lesz: a legnagyobb ellenzéki párt, a Köztársasági Néppárt jelöltje Muharrem Ince, egy nemrég alapított nacionalista párté Meral Aksener volt belügyminiszter, indul még a baloldali Dogu Perincek, az iszlámista Temel Karamollaoglu, és indul még a terrorizmus vádjával lassan két éve börtönben ülő kurd Selahattin Demirtas is.
Ha egyik jelölt sem szerzi meg a szavazatok több mint felét az első fordulóban, akkor július 8-án második fordulót tartanak, az első két helyezett között.
Az biztos, hogy
a 16 éve hatalmon lévő Erdogant nem lesz egyszerű megverni.
Sőt, ellenfelei attól tartanak, ha most győz, akkor a szinte teljhatalommal felérő új jogkörök miatt leválthatatlan lesz. Pártja ugyan elvesztheti abszolút többségét a parlamentben, de az alkotmánymódosításnak köszönhetően így is könnyen tud majd kormányozni, akár rendeletekkel is. Ahhoz egyébként, hogy az ellenzék alakíthasson kormányt, meg kellene egyezni a nacionalista, a baloldali, az iszlámista és a kurdbarát pártoknak is – vagyis erre elég kicsi az esély.
Muharrem Ince, az egyetlen esélyes kihívó Fotó: MTI/EPA/Ziya Koseoglu
Az valószínű, hogy az elnökválasztáson Erdogan nem nyer az első fordulóban (bár nemzetközi megfigyelők szerint a tavalyi népszavazást is csalással tudta megnyerni, úgyhogy az ellenzéki most is ettől tart), a másodikban pedig várhatóan Ince (esetleg az egyetlen nő, Aksener) lesz majd az ellenfele. Neki viszont
csak akkor van esélye, ha maga mellé tudja állítani a kurdokat.
Ezért meg is látogatta Demirtast a börtönben.
Sokan hasonlították már össze Orbán és Erdogan rendszerét. Fotó: MTI/EPA/A török elnöki hivatal sajtóirodája
Az ellenzéki jelöltek szerint egyértelmű: a törökök ma a demokrácia és a diktatúra közül választanak. Elemzők szerint viszont Erdogan mintha belefáradt volna a kampányba. Özgür Ünlühisarcikli, a German Marshall Fund ankarai igazgatója a Politicónak azt mondta, az az érzése, mintha nem is igazán akarna kampányolni. A civilben fizikatanár Ince kampánya viszont kifejezetten energikus és mozgósító volt.
Erdogant segíti viszont, hogy a 2016-os katonai puccskísérlet óta még inkább elnyomó rendszert vezetett be. A puccs mögött ő az Amerikában élő hitszónokot, Fethullah Gülent látta, aki olyan neki, mint a Fidesznek Soros György: bárki, aki bírálni meri Erdogant, az az elnök pártja szerint Gülen embere.
Arra hivatkozva, hogy vele állnak kapcsolatban, több mint 100 ezer embert bocsátották el,
a médiát pedig szinte teljesen uralma alá hajtotta a kormánypárt.
Sok újságírót le is tartóztattak. Az országban állandósult a szükségállapot, tízezrek kerültek börtönbe.
A független jogászokból álló Velencei Bizottság ajánlást fogalmazott meg, amely ugyan nem kötelező érvényű, de általában be szokták tartani. A szakértők véleményét az Európai Bizottság is figyelembe szokta venni, a Stop Soros esetében előre be is jelentették, hogy így tesznek. Vagyis könnyen lehet, hogy a törvény miatt újabb uniós eljárás indul Magyarország ellen.
160 igen szavazattal, 18 nem ellenében fogadta el a parlament szerdán a Stop Soros törvénycsomagot. A Fidesz, a KDNP, a Jobbik, az onnan kilépett független Dúró Dóra és Ritter Imre nemzetiségi képviselő szavazott igennel, míg az MSZP, a Párbeszéd, a független (liberális) Bősz Anett, valamint az LMP-ből kilépő Hadházy Ákos nemmel voksolt. A többi képviselő, vagyis az LMP- és a DK-frakció nem vett részt a szavazásban.
Ezt az LMP-sek azzal indokolták, hogy a javaslatok nem tesznek hozzá semmit az ország biztonságának erősödéséhez, sőt, jogbizonytalanságot eredményeznek. Azt is kifogásolták, hogy a kormány nem várta meg a Velencei Bizottság véleményét. A párt szerint fontos kérdés a migrációs válság kezelése, de „alkalmatlan és méltatlan” erre, amit a Fidesz tesz.
A szavazástól való távolmaradást a DK azzal indokolta, hogy a párt „soha nem vesz részt az Orbán-rendszer egypárti, illegitim alaptörvényének módosítgatásában”, ráadásul a törvény szembe megy az alapvető emberi jogok tiszteletével.
Azt, hogy a Jobbik miért szavazta meg a törvényt, ide kattintva olvashatja el.
A csomag elfogadása után az Európai Bizottság máris jelezte: most is
meg fogja vizsgálni, hogy összhangban van-e az uniós szabályozással,
és figyelembe fogja venni a Velencei Bizottság várható véleményét is. Azóta a Velencei Bizottság is nyilvánosságra hozta véleményét, miszerint vissza kell vonni a törvényt.
A bírálatokra a kormány a szokásos sorosozással válaszolt. A Fidesz közleménye szerint „Soros Magyarország elleni lobbi tevékenysége ismét beindult, rögtön védelmükbe veszik Soros bevándorláspárti hálózatát. Sorosnak mindenhol megvannak az emberei.”. A Miniszterelnökség pedig azt írta: „sajnálattal tapasztalják, hogy a Velencei Bizottság ebben az ügyben nem jogi tanácsadó testületként viselkedik, hanem a Brüsszeltől és a bevándorlást szervező Soros-hálózattól már jól ismert politikai vádakat ismételgeti, és politikai nyomást kíván gyakorolni Magyarországra.”
Érdekesség, hogy ugyanaznap egy másik ügyben a kormány kifejezetten támogatta a Velencei Bizottság véleményét. Szijjártó Péter ugyanis arról beszélt, örül annak, hogy Ukrajna tiszteletben tartja és végrehajtja a Velencei Bizottság állásfoglalását az oktatási törvénnyel kapcsolatban.
Valójában azonban a Velencei Bizottságnak pont az a feladata, hogy adott esetben kritizáljon. A testület, hivatalos nevén a Jog a Demokráciáért Európai Bizottság az Európa Tanács alkotmányozási kérdésekben tevékenykedő tanácsadó szervezete.
Itt fontos megjegyezni: sokan, sokszor keverik, de az Európa Tanácsnak nincs köze az Európai Unióhoz. Az EU-nak is van egy hasonló nevű szerve, az Európai Tanács, ez szokott többeket összezavarni. Az Európai Tanács az uniós tagállamok állam- és kormányfőinek találkozója.
A Velence Bizottságot 1990-ben alapították, kezdetben a demokratikus átalakulást véghez vivő országokat segítette, most már viszont széles körben elismert, független tanácsadó testületként működik.
A bizottság véleménykéréseket a tagállamoktól, az Európa Tanács szerveitől és nemzetközi szervezetektől is befogad – így például az Európai Bizottságtól is. Ezután kijelölnek egy csapatot, amely az adott kérdéssel foglalkozik, ennek tagjai megbeszéléseket folytatnak az érintett országban, majd megfogalmazzák javaslatukat.
Fontos, hogy javaslatról,
ajánlásról van szó, amely tehát nem kötelező, de a tagállamok általában követni szokták ezeket.
Szintén fontos, hogy a Velencei Bizottság jelentéseit az Európai Bizottság is rendszeresen átveszi, hiszen egy független szakértői testület elemzéséről van szó. Az Európai Bizottság ugyanis az Európai Unióban a szerződések őreként is működik, vagyis ellenőrzi, hogy a szerződések és jogszabályok megfelelően érvényesülnek-e a tagállamokban.
Az Európai Bizottság a tagállamok kormányaitól független intézmény, amely az EU egészének érdekeit képviseli. Elnökét a Parlament választja meg, az Európai Tanács javaslata alapján, most az Európai Néppárt által Jean-Claude Juncker tölti be a posztot. A Bizottságba minden tagállam egy biztost jelölhet, akiket kinevezésük előtt az Európai Parlament hallgat meg.
Vagyis
az Európai Bizottságnak kifejezetten feladata, hogy adott esetben bírálatokat fogalmazzon meg,
ha úgy látja, hogy az uniós értékek veszélyben vannak. Ebben az esetben kötelezettségszegési eljárást indíthat.
Erről néhány hónapja Zupkó Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője is beszélt a Független Hírügynökségnek adott interjúban. Mint mondta, „az eljárások egy konzultációval indulnak, amikor a Bizottság észrevételeket tesz: megpróbálják elkerülni, hogy az eljárás további szakaszba lépjen. 75 százalékban megegyezésre jut a Bizottság a tagországokkal. Magyarország esetében is nagyon sok olyan eset van, amikor ez megtörtént.”
Ha viszont nincs megegyezés, akkor a Bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat. Neki kell ugyanis biztosítani, hogy az uniós jogszabályokat minden tagország azonos módon értelmezze.
Ha a Bíróság megállapítja a kötelezettségszegést, a tagállam köteles azt azonnal megszüntetni. Ha pedig az adott állam nem teszi meg a megfelelő lépéseket, vagyis nem teljesíti az ítéletet, akkor a Bizottság újabb eljárást indíthat a Bíróságon, amely pénzbírságot is kiszabhat.
Az elmúlt hónapokban a Bizottság több, Magyarországot is érintő ügyben fordult már az Európai Bírósághoz. Ilyen volt a kvótaügy, a lex CEU és a civiltörvény is. Ez utóbbi ügyében például az Európai Bizottság a Velencei Bizottság véleményét megvárva döntött úgy, hogy lépnie kell, mert a magyar törvény tartalmaz olyan rendelkezést, amely az uniós jogot sérti.
Most, a Stop Sorossal kapcsolatban a Velencei Bizottság véleménye az, hogy a törvénynek vannak olyan pontjai, amelyek sértik az Emberi Jogok Európai Egyezményét, vagy épp a szólásszabadságot. Ahogy cikkünk elején írtuk, az Európai Bizottság jelezte, hogy figyelembe fogja venni a Velencei Bizottság szakvéleményét. Ennek alapján pedig
könnyen értékelheti úgy, hogy a magyar törvény nem felel meg az uniós normáknak.
Akkor pedig újabb kötelezettségszegési eljárást indíthat – amely viszont évekig is tarthat.
Emellett az Európai Uniónak van még egy fegyvere az uniós normákat be nem tartó tagállamokkal szemben, ez pedig az úgynevezett hetes cikkely szerinti eljárás, amely akár a szavazati jog felfüggesztésével is járhat. Ennek elindítását az Európai Parlament több bizottsága is javasolta már Magyarországgal szemben, a folyamat azonban szintén nagyon hosszú, és több lépcsőből áll.
Először az Európai Parlamentnek kell megszavaznia ez eljárás elindítását. Ehhez a képviselők abszolút többségére, a leadott szavazatoknak pedig a kétharmadára van szükség. Ezután tagállamok minisztereinek tanácsa szavaz arról, valóban megsérti-e az adott ország az uniós normákat, itt négyötödös többségre van szükség, majd az Európai Tanács is szavaz róla. Ezután döntenek az esetleges szankciókról. Vagyis, itt is egy rendkívül hosszú folyamatról van szó.
Maga a német kancellár kezdeményezhette a migráció ügyében a vasárnapi találkozót, amelyet Jean-Claude Juncker hívott össze. A visegrádi országok ezen nem vesznek részt, de a Független Hírügynökségnek nyilatkozó szakértő, Gálik Zoltán azt mondta: a valódi döntéseket úgyis a jövő heti csúcstalálkozón lehet meghozni. Az olaszok egyébként máris tiltakoznak a minicsúcs tervezett javaslatai ellen.
Informális migrációs találkozót hívott össze vasárnapra Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. A hivatalos bejelentés szerint az egyeztetésnek az a célja, hogy
európai megoldásokat keressenek a migráció kérdésére,
előkészítve a jövő heti uniós csúcstalálkozót.
Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense a Független Hírügynökségnek azt mondta, két fontos téma vár döntésre az unióban: az eurózóna, valamint a dublini rendszer, vagyis a bevándorlás szabályozásának reformja.
Különböző lapértesülések szerint a találkozóra az EU mostani és következő soros elnöke, vagyis Bulgária és Ausztria mellett a bevándorlási frontországok, Görögország, Olaszország, Spanyolország és Málta, valamint Németország vezetői kaptak meghívást, később pedig jelentkezett Belgium és Hollandia, majd Dánia és Szlovénia, hogy ők is szeretnének ott lenni. Az uniós ügyekben általában jól értesült EUObserver szerint Franciaország is részt vesz a csúcson.
Az éppen Budapesten találkozó visegrádi országok vezetői viszont azt jelentették be, hogy nem mennek el a találkozóra. Orbán Viktor azt mondta erről: a csúcstalálkozók szervezése nem a bizottság feladata, a legfontosabb ügyekben a miniszterelnökök tanácsa dönthet. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök pedig egyenesen azt mondta, hogy a „Juncker-féle” csúcstalálkozó értelmetlen, a jövő heti találkozón kell megoldani a problémákat.
Gálik Zoltán szerint egyébként nem jelent hátrányt ezeknek az országoknak, hogy nem vesznek részt a minicsúcson, hiszen
a nagy döntéseket valóban a jövő héten, az uniós tagországok vezetőinek találkozóján kell meghozni.
Ott pedig, ha a döntések gyakorlatba ültetéséhez az alapszerződések módosítására lesz szükség, akkor konszenzust kell elérni, vagyis az országok ott tudják igazán érdekeiket érvényesíteni.
Ahogy Gálik Zoltán mondta, olyankor is meg szoktak egyébként mindenkit hallgatni, amikor nem kell konszenzusra jutni a döntéshez, ennek ugyanis üzenetértéke van.
Abban a visegrádi országok egyetértettek, hogy kötelező kvótákat továbbra sem támogatnak, az uniós határvédelmi ügynökség, a Frontex megerősítését viszont igen. Ebben egyetért velük Sebastian Kurz osztrák kancellár is, aki szintén részt vett a budapesti megbeszélésen.
Ez egyébként Juncker tervei között is szerepel. Ő ugyanis azt mondta, hogy van néhány ötlete, amelyet be fog mutatni, és német lapok szerint ezek között szerepel az is, hogy 2020 végéig növeljék 10 ezer főre a Frontex létszámát a mostani 1500-ról.
Juncker egyébként arról is beszélt, hogy szó sincs arról, hogy diktálni akarnak majd azoknak, akik ezen a találkozón nem vesznek részt. Azt is mondta, hogy az egyeztetést nem ő kezdeményezte, hanem „bizonyos tagállamokból” megkeresték.
a találkozót azért tartják, hogy megsegítsék a német kancellárt.
Ha ugyanis nem történik semmilyen előrelépés a bevándorlás ügyében, akkor a német koalíció könnyen összeomolhat, a CDU bajor testvérpártjának, a CSU-nak a lázadása miatt. Állítólag Merkel azt is felajánlotta, hogy legyen Berlinben a találkozó, de ezt több meghívott elutasította.
A lap úgy tudja, hogy a Frontex megerősítése mellett Juncker javaslatai között az is szerepel, hogy figyelmeztessék a tagállamokat: azok, amelyek egyoldalú lépéseket tesznek, hogy csökkentsék a menedékkérők számát, veszélyeztetik az Unió egységét.
Ez a figyelmeztetés egyértelműen Olaszországnak szól.
Emellett várhatóan szigorúbb fellépést sürgetnek majd a menedékkérők EU-tagállamok közötti másodlagos mozgása ellen. Vagyis büntetnék azokat, akik másik tagállamba utaznak, és szigorítanák ennek ellenőrzését is. Azt is kijelentenék, hogy a menedékkérőknek nincs joguk szabadon megválasztani, melyik tagországban nyújtják be kérelmüket.
Juncker a kiszivárgott hírek szerint azt is szeretné, hogy az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) több jogkört kapjon, és az uniós külső határoknál bírálnák el a menedékkérelmeket – egyébként
ez is egy olyan javaslat, amelyet korábban a visegrádi országok is támogattak.
Ehhez a terv szerint az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának a segítségét is igénybe vennék.
A Politico információi szerint az új olasz kormány máris dühösen reagált a tervre. Még az is felmerült, hogy Giuseppe Conte miniszterelnök el se megy a találkozóra, de aztán bejelentette, hogy ott lesz. Az olaszok szerint ugyanis a javaslat túlságosan arra koncentrál, hogy Angela Merkel problémáit megoldja, és kevésbé veszi figyelembe az olasz igényeket.
Gálik Zoltán szerint egyébként nincsenek kibékíthetetlen ellentétek az olaszok és a németek között. A bevándorlás ügyében ugyanis mindkét országnak közös az érdeke: meg kell egyezni a szolidaritási mechanizmusról. Hogy ez hogyan nézzen ki, abban kereshetnek kompromisszumot.
Mindenesetre, ahogy a szakértő a Független Hírügynökségnek fogalmazott: az igazi nagy döntések amúgy is a jövő héten várhatók.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
